http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=32087
2010.09.07.
A kevesebb mint egy hét múlva kezdődő 2010/2011-es iskolai tanév előkészületei, a tanintézmények helyzete a megye településein voltak a témái annak a gyűlésnek, amelyet tegnap délben rendeztek meg a Szatmár Megyei Tanács gyűléstermében.
A találkozón egyébként a tanintézmények felújítási munkálatai és az ezekhez kapcsolódó tartozások, az iskolabuszok helyzete, a tej-kifli program és a napokban rendkívül sokat vitatott igazgatócserék szerepeltek a főbb pontok között. Bár a Szatmár megyei tanügyi helyzetről leginkább Mariana Popa főtanfelügyelő adhatott volna számot, a gyűlésen mégsem vett részt.
A tanfelügyelőséget Kónya László főtanfelügyelő-helyettes képviselte, a megbeszélést Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács elnöke vezette, mellette foglalt helyet Radu Giurcă prefektus és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere.
Mint kiderült, a jelenlegi kormány még talán a templom egerénél is szegényebb, a tanügyben elkezdett beruházások a mai napig nincsenek kifizetve. Talán nincs is olyan település Szatmár megyében, amely ne tartozna az egy-két évvel ezelőtt iskolafelújítást végző cégeknek: Szatmárudvari közel 600 ezer lejjel, Halmi 116 ezer lejjel, Turc 800 ezer lejjel, Vámfalu 50 ezer lejjel, Túrterebes 600 ezer lejjel, Piskoltnak 200 ezer lejen felüli az adóssága a kivitelezők felé, Ákos is ehhez az összeghez jár közel, hogy csak néhány példát említsünk azon települések esetében, amelyek 2008-2009-ben felújították a régi iskola, illetve óvoda épületét, ugyanakkor új tanintézményeket is létesítettek, vagy a már meglévő régit egy új épületszárny felépítésével bővítették ki. A munkálatok nagy részét pedig még mindig nem fizették ki a kivitelező cégeknek.
Nem ez egyébként az egyedüli problémája a Szatmár megyei tanügynek.
Az osztályok és iskolák összevonásaival, nagyon sok település diákjai ingázni kényszerülnek, azonban ehhez nem adottak a megfelelő feltételek. Szatmárpálfalvára például a diákok két útvonalon érkeznek, az egyiken 34, a másikon pedig 63 diákot kellene szállítania az iskolabusznak. Ebből azonban csupán egy van, amely nem tud majd megfelelően eleget tenni a feladatának. Ugyanezzel a problémával küzd Piskolt és Börvely is, Avasfelsőfaluban pedig már sofőr sincs, aki a diákokat szállítaná.
Mint kiderült, a templom egerétől nem lehet ezúttal sem többet kérni, mint amennyije van: a szaktárca az utóbbi időszakban csak azoknak a településeknek fogadta el a kéréseit az iskolabuszokra, amelyeknek egyáltalán nem volt járművük. Tehát azok a települések, amelyek rendelkeznek ugyan egy iskolabusszal, de ez nem tudja maradéktalanul megoldani a diákok szállítását, egyelőre nem is számíthatnak buszokra.
A települések és iskolák tartozásainak és szükségleteinek felsorolását követően, amely helyzet nem volt ismeretlen a gyűlésen részt vevők között, végre a sokat vitatott igazgatócserék kerültek terítékre.
A legtöbb település polgármestere felháborodottan közölte, hogy nem ért egyet az igazgatók kinevezéseivel, hiszen nem lehet tudni, hogy milyen alapon neveztek ki több személyt is a tanintézmények élére, mivel a tanfelügyelőség és az önkormányzatok, valamint az iskolák közössége között semmilyen párbeszéd nem volt. Olyan polgármester is akadt, aki az újságok hasábjairól értesült az igazgatócserékről, hiszen még csak a döntést sem közölték velük, sem írásban, sem szóban.
„Engem mint polgármestert kell érdekeljen az, hogy a következő hónapokban ki lesz az igazgató. Főként úgy, hogy a decentralizációval majd minden iskola abból költekezhet, amit az önkormányzat utal ki. Ott pedig, ahol eddig nem voltak gondok az igazgatókkal, a közösség is meg volt elégedve a vezetőkkel, nem kellett volna leváltani a vezetőket, ha azok a közösséget jól szolgálták” – magyarázta Ilyés Gyula polgármester, aki hozzátette, hogy éppen ezért nagyon fontos a tanfelügyelőség, az iskolaigazgatók és az önkormányzatok közötti párbeszéd.
Csehi Árpád tanácselnök szerint ugyanakkor az is nagyon fontos lenne, hogy azokon a településeken, amelyeknek iskoláiba magyar anyanyelvű diákok is járnak, a tanintézmény vezetői közül az egyik magyar legyen.
Mint kiderült, bár már augusztus 31-én lejárt az iskolaigazgatók mandátuma, szeptember elsejével pedig új igazgatók kerültek a legtöbb tanintézmény élére, még mindig folynak az egyezkedések. Több iskolában nem fogadták el például a szülők és a tanári kar az új vezetőt, ezért aláírásokat is gyűjtöttek, petíciójukat pedig eljuttatták a tanfelügyelőséghez és az önkormányzatokhoz.
B. K.
