2017. január 28.
A szombati, marosvásárhelyi SZKT-n ellenszavazat nélkül fogadták el jelölését. Kovács Pétertől meg elbúcsúztak. Szombaton a marosvásárhelyi Kultúrpalotában ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az ülés Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójával indul, a politikai vitát követően pedig új ügyvezető elnököt választ a testület. A szombati eseményen átadják az Ezüstfenyő-díjakat, valamint Kelemen Hunor – eredményes parlamenti munkájukat megköszönve – az RMDSZ leköszönő parlamenti képviselőit és szenátorait tünteti ki.
Egyhangúlag szavazta meg ügyvezető elnöknek Porcsalmi Bálintot az SZKT
Egyhangúlag szavazta meg Porcsalmi Bálintot az RMDSZ ügyvezető elnökének a Szövetségi Képviselők Tanácsa. 134 szavazatból egy volt érvénytelen, így Porcsalmi 133 támogató szavazattal foglalhatja el az ügyvezető elnöki tisztséget.
Markó a populizmus térnyerésére figyelmeztetett
Markó Béla a közkegyelmi rendelettervezet elleni tüntetések kapcsán megnyilvánuló populizmusra hívta fel a figyelmet felszólalásában. Kijelentette, a politikai vezetőknek felelősségük tudatában kell dönteniük, nem szabad a közhangulatnak felülni, viszont néha népszerűtlen döntéseket kell meghozni a népakarat ellenében. Ugyanakkor nem szabad elveszíteni a kapcsolatot a közösséggel, egy belső iránytű kell mutassa a megfelelő irányt a munkában az RMDSZ politikusainak. Nem érdekünk az elnöki demokrácia, hogy a magyar közösség annak legyen kiszolgáltatva, hogy miként viszonyul a magyar közösséghez az államfő. A magyar közösségnek nem érdeke a központosított állam, Románia nemzetállamként való működése, a sürgősségi kormányrendeletekkel való jogalkotás, illetve az sem, ha Magyarország és Románia között nem lesz soros a kapcsolat, és ha a térségben a két ország két irányba mozdul el - mondta.
Bemutatkozott Porcsalmi Bálint az SZKT előtt
Kelemen Hunor felkérését elfogadva kérte az SZKT támogatását. „Egy olyan szerepet kell betöltenem, amire sosem vágytam, de mindig tiszta szívből tiszteltem, és olykor tartottam, féltem tőle. Ma azért állok az SZKT előtt – előttetek, hogy támogatásotokat kérjem – mindenek előtt a munkára, nem csupán a tisztségre. Nekem az a fontos, hogy maradhassak ügyvezető elnökként is az, aki vagyok: Bálint” − fogalmazott szombat délben a marosvásárhelyi SZKT-n Porcsalmi Bálint. Porcsalmi Bálint Fotók: Banga Előd Ernő Elmondta, az elmúlt években több országban is segített a külföldi választási kampányokban, tanácsadóként számára a legnagyobb luxus az volt, hogy őszinte lehetett, elmondhatta élesen, nem egyszer nyersen, amit gondol, amit szerinte tenni kell. 2019-re azt szeretné, hogy az RMDSZ legyen a legmodernebb politikai szervezet Romániában és a térségben. Az innováció a tartalomról kell szóljon, a jól előkészített és alapos munkáról. Valós együttműködésre, kevesebb gyűlésre, több egyeztetésre van szükség. Nem tekintélyelvű, hanem példamutató munkára lesz szükség a vezetők részéről. "Újra meg kell tanulnunk nyerni, de ez csak munkával lehetséges" - mondta. Porcsalmi Bálint teljes beszéde itt olvasható.
Májusban kongresszust tart az RMDSZ
A kongresszuson visszatekint az RMDSZ a kolozsvári kongresszus óta eltelt kétéves időszakra, és meghatározza a stratégiai irányt, amelyet az RMDSZ-nek követnie kell a következő két évben is. Kelemen elmondta, a közpolitikák, közösségszervezés területén van idő építkezni, mert a következő időszakban nem lesznek választások. Javítani kell egyrészt a Románia és Magyarország közötti viszonyt, másrészt a hazai román-magyar kapcsolatot, a többség-kisebbség paktumot is napirendre kell tűzni, konstruktív dialógust kell kezdeményezni.
Kelemen a közkegyelemről, btk.-módosításról: nem szabad megkerülni a parlamenti vitát
Kelemen elmondta, a büntetőtörvénykönyv és az eljárási törvénykönyv felelősségvállalással, sürgősségi eljárással történő módosítása nem szerencsés, nem szabad megspórolni ebben a tekintetben a parlamenti vitát. "Akkor járunk el helyesen, ha minél kevesebb sürgősségi kormányrendelet születik. Nincs más megoldás a btk. módosítására, mint a parlamenti vita" - mondta Kelemen. Elmondta, a nemzetbiztonsági törvénycsomag korrekcióra szorul, hiszen olyan összefonódások lehetségesek, amely eljárásbeli problémákhoz vezetnek. A nemzetbiztonsági lehallgatások kérdéséről elmondta, tudni kell, hogy nem igaz az, hogy nem használja a SRI a lehallgatás eszközét: ez Horváth Anna esetében is beigazolódott. A közkegyelem kérdése kapcsán elmondta, ehhez is rosszul fogott hozzá a kormány. Nem szabadott volna ezzel kezdenie a kormányzást a PSD-ALDE koalíciónak. "Téves út azt a látszatot kelteni, hogy a közkegyelemről a népnek kell döntenie" - mondta, és hangsúlyozta: a közkegyelem nem a megbüntetettek és a nép, hanem a megbüntetettek és az állam közötti viszonyról szól, az államnak kell eldöntenie, hogy gyakorolja-e a megbocsátás kegyét. Elmondta, ha a népet kérdezik, akkor a nép soha nem fog közkegyelmet adni, a nép halálbüntetést akar. Sürgősségi kormányrendelettel nem lehet ezt a kérdést rendezni, felelősségvállalással pedig nem szabad. "A parlamentben kell rendezni ezt a kérdést is" - hangsúlyozta a szövetség elnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad összekeverni a közkegyelmet az amnesztiával. Az államelnök által meghirdetett népszavazás kapcsán egyelőre nem nyilatkozott, mert egyelőre nem tudni, hogy fogja az államelnök feltenni a kérdést.
Kelemen Hunor szerint a jogállamiság megerősítésre szorul
Kelemen Hunor röviden kiértékelte a 2016-os választásokat. Elmondta, az önkormányzati választásokkor visszanyertek fontos önkormányzatokat, megerősödött az RMDSZ, a parlamenti választásokon pedig olyan eredményt ért el a Szövetség, amire büszkék lehetnek az erdélyi magyarok. "Hosszú évek után ismét az arányos képviseletet lehet biztosítani. Ezt egy közös sikerként kell látni, az erdélyi, romániai magyarok közös sikereként" - mondta a szövetségi elnök. Kelemen Hunor szerint a választásokon elért jó eredményt az elmúlt évek sikeres politizálásával is magyarázni lehet. Elmondta, az RMDSZ 2014-ben jól döntött, amikor kiléptek a kormányból, vagy amikor az MPP-vel elkezdték az együttműködést. Szerinte az akkori kontextusban helyes döntés volt az is, hogy Tőkés László első helyet kapott 2009-ben, az RMDSZ EP-képviselői listáján, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy az MPP-vel nem éri olyan csalódás az RMDSZ-t, mint Tőkéssel. Kiemelte, pozitív fejlemény az is, hogy az RMDSZ-nek sikerült rendeznie viszonyát a Fidesz-KDNP-vel. Elmondta, a parlamenti munka során azt veszik figyelembe, hogy mi jó az embereknek, a kisebbségi jogok megerősítése prioritás lesz. Hangsúlyozta, nem normális az, hogy Kovászna megyében több mint 100 per zajlik nyelvi jogi kérdésekben. A jogállamiság alapjait meg kell erősíteni, mert egy gyenge jogállamban leginkább a kisebbség kerül kiszolgáltatott helyzetbe, mondta. Szerinte ma nem lehet tiszta lelkiismerettel azt mondani, hogy jó állapotban van a parlamentáris demokrácia és a hatalmi ágak szétválasztása megtörtént Romániában. Kelemen a parlamenti együttműködés megkötésének körülményeiről is szólt az SZKT-hoz. Elmondta, a választások után föl sem merülhetett matematikailag, hogy ne az ALDE-PSD koalíció és kormány álljon össze. A kormányzati részvételt nem ajánlották fel az RMDSZ-nek, de ezt a szövetség nem is kérte. Kelemen elmondta, a parlamenti erőviszonyokra való tekintettel a parlamenti együttműködés a leginkább járható út az RMDSZ számára. Szerinte ez azért fontos eszköz, mert az RMDSZ parlamenti arányához, a 6,5%-hoz mindig hozzá kell tenni 40-45%-ot, hogy a törekvéseinek eredménye legyen, ehhez pedig partnerek kellenek. Ugyanakkor hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy a parlamenti együttműködés nem felbontható, ha nem bizonyul megfelelően hatékonynak.
Az SZKT igazolta a frissen parlamenti mandátumot szerzett politikusai SZKT-tagságát.
Kelemen Hunor politikai tájékoztatót tartott, a választásról, az aktuális eseményekről, témákról és elmondta, hamarosan kongresszust kell tartania a szövetségnek.
Kelemen Hunor az RMDSZ leköszönő parlamenti képviselőit és szenátorait tüntette ki
A szövetségi elnök elmondta, vannak közöttük olyanok, akik egy mandátumot teljesítettek, de vannak olyanok is, akik azóta politizálnak, amióta Románia elindult a rendszerváltás útján. Megköszönte nekik a közösségi munkát, amit a parlamentben az erdélyi magyarság érdekében kifejtettek, akár szociális, gazdasági kérdésekről, akár vidékfejlesztésről legyen szó. Megkérte, segítsék az új nemzedéket a munkában. Kelemen Hunor a leköszönő képviselők és szenátorok és a leköszönő ügyvezető elnök társaságában A leköszönő törvényhozók, Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke, Antal István, Borbély László, Bónis István, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kereskényi Gábor, Máté András Levente, Moldován József, Molnár Zsolt, Markó Attila képviselők, Klárik László Attila, Pataki Csaba, Végh Sándor, Olosz Gergely szenátorok Részegh Botond csíkszeredai képzőművész alkotásait kaptán ajándékba.
Kovács Pétert is kitüntették, az SZKT vastapssal köszönte meg a volt ügyvezető elnök munkáját. Kelemen Hunor ismét megköszönte a hat esztendőt, aminek során egy csapatban dolgoztak az RMDSZ élén, és a Szövetségben eltöltött 18 évet. "Bárhova is vigyen a sors, tudd, hogy ehhez a családhoz tartozol" - búcsúzott Kovács Pétertől Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor kiosztotta az RMDSZ által alapított ezüstfenyő-díjakat
Az RMDSZ idén 15. alkalommal díjazza azok munkáját, akik jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak és a szülőföld visszaszerzésében, valamint a Szövetség programjának megvalósításában. Az Ezüstfenyő-díjat először 2002-ben adták át. Kelemen Hunor szövetségi elnök 29 személyt és egy intézményt díjazott a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése előtt. Fotók: Banga Előd Ernő A Szövetség 2016-os Ezüstfenyő-díjazottjai a következők: Balázs Antal nyugalmazott néptanító, faragómester, Balázs Dénes tanár, Barcsy Lajos, a nagybányai Teleki Blanka Nyugdíjas Klub vezetője, Biró Albin, a Szövetség csíki szervezetének alapító tagja, a Biztosítási Felügyelet vezetőtanácsi tagja, Csibi László az RMDSZ tölgyesi szervezetének elnöke, Fábián Emese humánerőforrás-felelős, Fornvald András erdészeti jogi szakértő, Gábor Árpád János, az RMDSZ búzásbocsárdi szervezetének elnöke, a község alpolgármestere, Gáspár-Barra Réka újságíró, Gáspár Attila-Adalbert karnagy, zenetanár, Hajdú Géza színművész, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium, Ilkei Árpád unitárius lelkész, Keresztes Kálmán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szeben megyei kirendeltségének elnöke, oktatási szakértő, Kilyén Ilka színészművész, Kovács Imre Németpereg polgármestere, Máté András Levente, az RMDSZ volt parlamenti képviselője, Meleg Vilmos színművész, Dr. Molnár Csaba állatorvos, Nits János nyugdíjas, egykori városi tanácsos Szatmárnémetiben, Pál József Csaba főesperes, Pauer Andrea főkönyvelő, Petki Pál tanár, Pop Piroska pénztáros, Sipos Ilona, az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének irodavezetője, Szabó Anna nyugdíjas, Szabó Levente-György, Kémer polgármestere, Szakács Imre nyugdíjas tanító, egykori alpolgármester, Székely Levente, az RMDSZ Galac Megyei Szervezetének elnöke, Tánczos Vilmos néprajzkutató.
