2026. június 8., hétfő

Az ukrán fegyveres erők megtámadták Szevasztopol városát. Razvozsajev kormányzó: Szevasztopolban a hadsereg visszaveri az ukrán fegyveres erők támadását.

https://www.gazeta.ru/army/news/2026/06/08/28640467.shtml#rcmrclid=4959fa673643c69e
2026. június 8., Alena Zinovjeva
Szevasztopolban katonák veri az ukrán fegyveres erők (UAF) támadását. Erről Mihail Razvozhaev, a város kormányzója számolt be Telegram csatornáján .
Elmondása szerint légvédelmi rendszerek és mobil tűzoltóegységek működnek a városban. A kormányzó megjegyezte, hogy az orosz katonai személyzet különféle fegyverekkel, köztük kézifegyverekkel is dolgozik az ellenséges drónok megsemmisítésén. Razvozzsajev ezzel kapcsolatban arra kérte a helyi lakosokat, hogy tartsák be a biztonsági óvintézkedéseket és hagyják el a nyílt tereket.
Június 8-án éjjel egy ukrán drón megtámadott egy Moszkvából Szimferopolba tartó személyvonaton közlekedő mozdonyt . Szergej Akszjonov krími kormányzó szerint a mozdonyvezető megsebesült a támadásban. Segítőjét nem tudták megmenteni.
A dróntámadást követően felfüggesztették a vasúti közlekedést a Krím-félsziget keleti részén . Az összes vonat utasait, beleértve a Moszkvából és Szentpétervárról érkezőket is, busszal evakuálták Szimferopolba.
Korábban a moszkvai utasok 24 órán át nem tudták elérni Szocsit.
Bejegyezte: dátum:

Zelenszkij megnevezte a leggyorsabb utat Ukrajna békéjéhez. Sky News: Zelenszkij a frontvonal befagyasztását nevezte a békéhez vezető leggyorsabb útnak.

2026. június 7.,Igor Rjabov
Az ellenségeskedés leállítása és a frontvonal jelenlegi állásaiban való befagyasztása lehet a leggyorsabb út Ukrajna békéjéhez - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Sky Newsnak adott interjújában .
Amikor a jelenlegi érintkezési vonal mentén tűzszünet lehetőségéről kérdezték, Zelenszkij azt mondta: „Igen. Ez a leggyorsabb út.”
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy egy ilyen forgatókönyv nem jelenti az Oroszország ellenőrzése alatt álló területek elismerését vagy átadását. Megjegyezte, hogy egy ilyen befagyasztás életeket mentene, visszahozná a katonákat a frontvonalról, és a konfliktust diplomáciai csatornákba terelné.
Egy júniusi, a CBS Newsnak adott interjúban Zelenszkij kijelentette , hogy még a tél beállta előtt lehetőség nyílna a tárgyalásokra Oroszországgal. Megjegyezte, hogy diplomáciai úton kell leülni és beszélni a kérdésről, hogy „még a következő tél beállta előtt le lehessen ülni és beszélni”.
Május végén az ukrán média arról számolt be , hogy Zelenszkij bejelentette szándékát, hogy a következő hat hónapon belül elérje Oroszország felkészítését a „valódi” tárgyalásokra. Szintén május 25-én Olha Vaszilevszkaja-Szmagljuk, a Verhovna Rada Nép Szolgája frakciójának tagja arról számolt be, hogy az ukrán elnök a Nép Szolgája párt képviselőivel tartott találkozóján kijelentette , hogy a konfliktus „forró szakasza” novemberre véget érhet.
Korábban az Egyesült Államok két okot említett az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalások patthelyzetére.

Bejegyezte: dátum:

Drón csapódott egy Moszkva-Szimferopol személyvonaton közlekedő mozdonynak. Akszjonov: Egy mozdonyvezető megsérült, segítője pedig meghalt egy moszkvai vonaton elkövetett dróntámadásban.

2026. június 8., Marfa Mamaeva
A tisztviselő részvétét fejezte ki az elhunytak hozzátartozóinak, és mielőbbi felépülést kívánt a sérülteknek. A krími hatóságok fontolgatják az utasok busszal történő szállítását úti céljukhoz. Akszjonov megígérte, hogy megadja nekik a szükséges segítséget és támogatást
Ezt megelőzően a légvédelmi erők SzevasztopolbanA nap harmadik ukrán támadását katonai és mozgó tűzoltó egységeknek kellett visszaverniük . Két drónt lőttek le a Leninszkij és a Balaklava járásokban.
A városi hatóságok arra kérték a lakosokat, hogy ne essenek pánikba, tartsák be az óvintézkedéseket, és maradjanak biztonságos területeken. 22:43-kor ismét megszólalt a légvédelmi sziréna Szevasztopolban. Június 7-én legalább ötször szólaltak meg a szirénák a városban. A szárazföldi és tengeri tömegközlekedést felfüggesztették.
Korábban a moszkvai utasok 24 órán át nem tudták elérni Szocsit.
Bejegyezte: dátum:

Egy orosz ezredes felmérte a francia és brit csapatok Ukrajnába küldésének esélyeit. Matvijcsuk: Zelenszkij csapatok Ukrajnába vezénylését szorgalmazta a terület megtartása érdekében

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét külföldi katonai erők háborús övezetbe telepítésére szólított fel, hogy megpróbálják megőrizni a területet és fenntartani az ország megmaradt harcképességét „nyugati szuronyok” segítségével – nyilatkozta Anatolij Matvijcsuk nyugalmazott ezredes az aif.ru-nak .
Véleménye szerint a Nyugaton jelenleg vitatott számok az ambíciók csökkenését jelzik, de nem a szándékok megváltozását. Kezdetben 50 000, majd 30 000 katona Ukrajnába küldéséről beszéltek , most pedig 10 000-ről – jegyezte meg a volt katonai tisztviselő.
Matviychuk megjegyezte, hogy egy 10 000 fős kontingens nem jelent veszélyt az orosz hadseregre. Azt javasolta, hogy Európa zsoldosokból valamiféle expedíciós erőt alakíthatna.
A hadtestben francia és brit csapatok is részt vehetnek. Német csapatok kisebb mértékben is részt vehetnek, mivel Németország 20. századi tetteire vonatkozó emlékek még frissek. A balti államok és Lengyelország is válaszolhat a javaslatra – javasolta az ezredes.
Szergej Lavrov szerint korábban az Egyesült Államok és Európa egy Ukrajna vezetésével működő katonai blokk létrehozását fontolgatta .
Bejegyezte: dátum:

Macron, Starmer és Merz feltételeket szabtak Putyinnak Ukrajnával kapcsolatban. Macron, Starmer és Merz megnevezték az ukrajnai konfliktus befejezésének feltételeit.

2026. június 8., Alena Zinovjeva
Az EU3-országok vezetői felvázolták az ukrajnai béke elérésének feltételeit . Emmanuel Macron francia elnök , Keir Starmer brit miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár közös nyilatkozata, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel folytatott találkozójukat követően tettek közzé a brit kormányzati honlapon.
A dokumentum első pontja felszólítja Vlagyimir Putyin orosz elnököt , hogy egyezzen bele egy azonnali és teljes tűzszünetbe. A politikusok egyetértettek abban, hogy a jelenlegi érintkezési vonal kiindulópontként szolgálhat a tárgyalásokhoz.
Az EU3 vezetői továbbá megbízható, „jogilag kötelező érvényű” biztonsági garanciákat követeltek, amelyek a 2025 decemberében Berlinben és a 2026 januárjában Párizsban elért megállapodásokon alapulnak. Továbbá Starmer, Macron és Merz fenntartották Európa jogát, hogy külföldi katonai kontingenst telepítsen Ukrajnába.
A dokumentum a befagyasztott orosz eszközökkel is foglalkozik. Javasolja azok rögzítését az ukrajnai konfliktus végéig. Egy másik záradék kötelezi a potenciális megállapodás feleit, hogy biztosítsák „az európai biztonsági érdekek védelmét”. Megjegyzi, hogy az EU és a NATO érdekeit érintő tárgyalásokat e szervezetek tagállamainak, valamint a NATO szövetségeseinek beleegyezésével kell lefolytatni.
Június 7-én este Starmer londoni Downing Street-i rezidenciáján tárgyaltak Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetői Zelenszkijjel. A Sky News beszámolója szerint a megbeszélések több mint egyórás megbeszélés után zárultak le.
Korábban Zelenszkij megnevezte a leggyorsabb utat Ukrajna békéjéhez.


Bejegyezte: dátum:

Az EU-3 békefeltételeket támasztott Oroszországgal Ukrajnában. Ezek a feltételek felháborították Moszkvát. Starmer, Macron és Merz tűzszünetet követelnek az ukrajnai tárgyalásokhoz

2026. június 8.,Anton Ishbuldin
A londoni tárgyalásokat követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetői felvázolták az ukrajnai konfliktus rendezésének feltételeit. Az EU3 tűzszünetet követelt, biztonsági garanciákat szorgalmazott Kijev számára, valamint a befagyasztott orosz eszközök megőrzését, amíg az Ukrajnának fizetendő összegek kérdése nem rendeződik. A Kreml kijelentette, hogy az ilyen javaslatok ellentmondanak a béke iránti kinyilvánított elkötelezettségének. A Gazeta.Ru beszámol az EU3 feltételeiről és arról, hogy Oroszország miért utasította el a tervet.
Európai körülmények
Miután Londonban megbeszéléseket folytattak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel , Nagy-Britannia , Franciaország és Németország vezetői közös nyilatkozatot adtak ki , amelyben felsorolták az ukrajnai konfliktus rendezésének feltételeit .
Keir Starmer , Emmanuel Macron és Friedrich Merz felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt , hogy egyezzen meg egy „azonnali és teljes tűzszünetről”. A találkozó résztvevői szerint,A jövőbeli tárgyalások kiindulópontjának a jelenlegi harci érintkezési vonalnak kell lennie..
Egy külön követeléscsomag Ukrajna biztonsági garanciáira vonatkozik. Az európai vezetők szerint ezeknek jogilag kötelező érvényűeknek kell lenniük, és a 2025 decemberében Berlinben és a 2026 januárjában Párizsban elért megállapodásokon kell alapulniuk. Továbbá az európai országok „fenntartották a jogot”, hogy külföldi katonai erőket állomásoztassanak Ukrajna területén.
A nyilatkozat az orosz eszközök kérdését is érintette. London, Párizs és Berlin amellett szállt síkra, hogy fenntartsák azok befagyasztását a konfliktus rendezéséig, és megoldódik az Ukrajna „kártalanításának” kérdése.
További feltétel az európai államok biztonsági érdekeinek védelme volt. A dokumentum szerzői hangsúlyozták, hogy az EU-t és a NATO-t érintő megállapodásokat a szövetség tagállamainak és szövetségeseinek részvételével kell megkötni.
Hogyan reagált Oroszország?
A Kreml kijelentette, hogy Oroszország álláspontját a konfliktusrendezés feltételeivel kapcsolatban Putyin már kifejtette a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Dmitrij Peskov , az elnöki sajtótitkár a londoni, párizsi és berlini közös nyilatkozatra reagálva megjegyezte, hogy jelenleg nehéz elképzelni bármilyen megállapodást az ukrán féllel.
„A jelenlegi körülmények között és a kijevi rezsim terrorista, bűnözői, gyermekek elleni fellépéseinek hátterében nagyon nehéz elképzelni, hogyan lehetne most megállapodásra jutni” – mondta Peskov .
A Kreml szóvivője felhívta a figyelmet az európai vezetők álláspontjára is. Elmondta, hogy a béke szükségességéről szóló kijelentéseket a Kijev új fegyverek fejlesztésében és gyártásában való segítségnyújtására vonatkozó ígéretek mellett teszik. Peskov ezt a megközelítést ellentmondásosnak nevezte.
Alekszej Puskov szenátor szintén bírálta az EU-3 kezdeményezést . Úgy vélte, hogy a javasolt feltételek ultimátumszerűek, és nem viszik közelebb a feleket a tárgyalásokhoz.
„Három vezető európai ország vezetője, akik Londonban találkoztak Zelenszkijjel, úgy döntöttek, bebizonyítják, hogy semmi keresnivalójuk Oroszországgal tárgyalóasztalnál. Macron, Merz és Starmer közös nyilatkozatukban ugyanazokat a jól ismert ultimátumokat nyújtották be Oroszországnak a tárgyalások megkezdésére vonatkozóan” – írta Puskov .
A szenátor hozzátette, hogy az európai politikusok követelik a részvételt a tárgyalási folyamatban, de ugyanakkor maguk is olyan körülményeket teremtenek, amelyekben egyre valószínűtlenebb a megállapodás elérése.
Viktor Szobolev , az Állami Duma Védelmi Bizottságának tagja az „európai trojka” nyilatkozataira reagálva az RTVI-nek azt nyilatkozta , hogy Oroszország nem fontolgatja ezt a lehetőséget a konfliktus lezárására.
„A javasolt békefeltételek elfogadhatatlanok számunkra” – hangsúlyozta a parlamenti képviselő.
Andrej Kartapolov, az Állami Duma Védelmi Bizottságának vezetője az európai vezetők kezdeményezését azzal hozta összefüggésbe, hogy megpróbálják fenntartani saját közönségük figyelmét az elhúzódó konfliktus közepette.
„Ezek a körülmények egyáltalán nem zavarnak minket. A második világháború folytatódik, és az ukránok problémákkal néznek szembe a frontvonalon. Ezért próbálják felkelteni az egyszerű európaiak figyelmét, akiknek már régóta elege van ebből az egész bohózatból” – jelentette ki.
Kartapolov megjegyezte Kijev külföldi fegyverszállításoktól való függőségét is, és megjegyezte, hogy Ukrajna képtelen önállóan ellátni magát katonai termékekkel.
Szobolev azonban úgy véli, hogy az európai országok a konfliktus elhúzásában érdekeltek, és remélik, hogy ezt az időt felhasználhatják egy nagyobb konfrontációra való felkészülésre Oroszországgal. Úgy véli, hogy a Nyugat a harcok elhúzását Moszkva meggyengítésének eszközeként tekinti . A parlamenti képviselő azt is kijelentette, hogy Zelenszkij nem érdekelt egy békemegállapodás megkötésében, és szövetségesei támogatását fogja kérni a hatalom megtartása érdekében.
„Zelenszkij számára a béke beköszönte politikai halál” – magyarázta Szobolev.
A képviselő szerint Oroszország elsődleges célja továbbra is a Közös Katonai Tanács céljainak elérése. Minden átmeneti megoldást átmenetinek és a konfliktus okai hosszú távú kezelésére alkalmatlannak nevezett.
Amit Nyugaton mondanak
A konfliktusrendezési feltételekről szóló megbeszélések közepette Kaja Kallas , az európai diplomácia vezetője kijelentette, hogy Ukrajna és Oroszország még nem áll készen a tárgyalásokra.
„Úgy gondoljuk, hogy ennek még nem jött el az ideje. Valóban stratégiai türelmet kell tanúsítanunk, hogy Oroszországot eljuttassuk arra a pontra, ahol valóban készen áll a tárgyalásokra” – mondta Kallas egy ciprusi sajtótájékoztatón .
Dmitro Kuleba, Ukrajna volt külügyminisztere korábban megjegyezte , hogy az európai országokat érintő potenciális béketárgyalások valószínűleg ugyanabba a falba ütköznek, mint korábban. Három fő problémát emelt ki: Európának nincs befolyása Oroszország szemében, az EU-nak nincs befolyása Moszkvára, és a Kreml megpróbálja majd Kijev szövetségeseit rávenni Ukrajnára, hogy engedményeket tegyenek.
Bejegyezte: dátum:

Orosz katonák automata fegyvereket vetnek be az ukrán fegyveres erők csendes drónjai ellen.

Alexey Khomyakov, szerkesztő 2026. június 8., 
Orosz tüzérségi egységek találkoztak az ukrán fegyveres erők által használt új, gyakorlatilag hangtalan drónokkal. Ahogy az orosz erők déli csoportjának 10. harckocsiezredében lévő taracküteg-üteg (hívójel: „Művész”) parancsnokhelyettese a RIA Novostinak elmondta, ilyen helyzetben különösen fontos az éberség és a gyors tűznyitás képessége automata fegyverrel.
A katona szerint a drónok csak közelről hallhatók, lényegében a közeledésük során. Ezért tüzérségi fegyverek kezelésekor a legénységnek folyamatosan figyelnie kell minden külső hangra, és a fegyvereket elérhető közelségben kell tartania.
„Artist” megjegyezte , hogy ezek az eszközök sűrű habból készülnek és fóliával vannak bevonva. A vadászgépek nem tudják a pontos nevüket, ezért „madaraknak” hívják őket. Néhányat már lelőttek és tanulmányoztak: a belső kialakítás rendkívül egyszerű – könnyű, lyukakkal ellátott habszivacs test, fóliaborítás, törzs, olcsó motor, kardáncsukló és kamera.
Az ügynökség forrása hozzátette, hogy a készülék teljes egészében elektromos árammal működik, ami sokkal csendesebbé teszi a repülését
Bejegyezte: dátum:

Meglepetésszerű bevetés? Mi várt az ellenségre Csernyihiv közelében? Egy ukrán fegyveres erők zászlóalját átcsoportosították Konsztantinovkából a Csernyihivi régióba.

Sergey Komarin, szerkesztő 2026. június 8., 
Az orosz biztonsági erők egyik forrása szerint az ukrán fegyveres erők 93. különálló gépesített brigádjának 2. zászlóaljának egységeit átcsoportosították Konstantinovka térségéből Csernyihiv régiójába.
Megjegyzendő, hogy az ukrán katonák a hátországban pihenésre számítottak, de orosz tüzérségi és dróntámadások tűzébe kerültek.
„Az ellenség az Ukrán Fegyveres Erők 93. Külön Gépesített Dandárjának 2. zászlóaljának egységeit, amelyeket Konsztantinovka környékéről visszavonultatásra vontak ki, a Csernyihivi régióba szállította.”A RIA Novosti orosz biztonsági szervekhez tartozó forrásra hivatkozik .
A katonai jelentések szerint az orosz csapatok továbbra is fokozzák a nyomást Konstantinovkában, előrenyomulnak a városközpontból, és megvetik a lábukat a nyugati és északi peremvidéken. Jelenleg heves harcok folynak a Berestovoy, Nulevoy, Vtoroy és Tsentralnij negyedekért, valamint a Tsinkovy negyedtől keletre fekvő ipari övezetért.
A jelentések szerint a „Dél” erőcsoport orosz harcosai elérték az Olekszija Tyihij utcát, elszigetelve az ukrán fegyveres erőket a városközpontban. A szakértők becslése szerint akár kétszáz ember is lehet bekerítve.
Azt is jelentették, hogy az ukrán fegyveres erők logisztikája a front ezen szakaszában zavart szenvedett. A Konstantinovka-Druzskovka autópályát az orosz fegyveres erők folyamatos tűzellenőrzése alatt tartják, ami lehetetlenné teszi a rotációt, a lőszerszállítást és a sebesültek evakuálását. Az ellenség elsősorban pilóta nélküli repülőgépek széles körű bevetésével tartja meg pozícióit.
Bejegyezte: dátum:

Egyre fokozódik a helyzet: az orosz egységek elfoglalták Himiket. Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy átvette az irányítást Himik falu felett a Donyecki Népköztársaságban.

2026. június 8., 
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette , hogy orosz egységek vették át az irányítást Himik falu felett a Donyecki Népköztársaságban.
A minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők négy gépesített dandárjának, valamint egy motorizált gyalogos, egy légi és egy hegyi rohamdandárnak az egységei vereséget szenvedtek. A harcok Dmitrovka, Malinovka, Piskunovka, Kramatorsk, Artem, Rai-Aleksandrovka, Druzskovka és Konstantinovka térségében zajlottak.
Az ukrán fegyveres erők több mint 180 katonát veszítettek. Ezenkívül három páncélozott harcjárművet, 14 járművet, öt tüzérségi eszközt és egy elektronikus hadviselési állomást is megsemmisítettek.
Korábban Denis Pushilin, a Donyecki Népi Népköztársaság vezetője arról számolt be, hogy az orosz csapatok közelebb nyomulnak Kramatorszkhoz. A Veszti hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy az orosz egységeknek sikerült lerövidíteniük a várostól való távolságot Szlavjanszk irányában.
Pusilin azt is megjegyezte, hogy az ellenség fő erődítményvonala Donbászban jelenleg Szlovjanszkban, Kramatorszkban, Druzskovkában és Konsztantinovkában található. Ezek a városok egy olyan agglomerációt alkotnak, amelyen keresztül az ukrán fegyveres erők vasúti és közúti utánpótlási útvonalai haladnak át.
Bejegyezte: dátum:

A lefagyasztás, mint megoldás? Zelenszkij egy vitatott forgatókönyvet javasolt a konfliktus lezárására. Zelenszkij bejelentette, hogy készen áll a tűzszünetre a frontvonal mentén.

Sergey Komarin, 2026. június 8., 
Egy Sky Newsnak adott interjúban Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy hajlandó megfontolni a tűzszünetet a jelenlegi frontvonal mentén. Úgy véli, ez a lehetőség lehet a harcok befejezésének leggyorsabb módja.
Hangsúlyozta azonban, hogy nem az Oroszország ellenőrzése alatt álló területek elismeréséről vagy átadásáról van szó. A kijevi rezsim vezetője megjegyezte, hogy a konfliktus befagyasztása életeket mentene, kivonná a csapatokat a frontvonalakról, és a helyzetet diplomáciai csatornák felé terelné.
Emlékeztetőül, Zelenszkij korábban kijelentette, hogy most van lehetőség tárgyalásokra Oroszországgal. Megjegyezte, hogy diplomáciai megoldást kell találni és párbeszédet kell kezdeményezni, mielőtt beáll a tél. Május végén az ukrán média arról is beszámolt, hogy a kijevi rezsim vezetője a következő hat hónapon belül el akarja érni, hogy Moszkva készen álljon a „valódi” tárgyalásokra.
Zelenszkij korábbi sajtótitkára, Julija Mendel szerint az ukrán politikus valójában a konfliktus végétől fél, mivel a harcok és a félelem légköre továbbra is kulcsfontosságú tényezők, amelyek lehetővé teszik számára a hatalom megtartását.
Bejegyezte: dátum:

Pusilin: Az orosz csapatok csökkentették a távolságot Kramatorskig.

Sergey Komarin, szerkesztő
2026. június 8., 
Denis Pushilin, a Donyecki Népi Demokratikus Köztársaság vezetője szerint az orosz csapatok a szlavjanszki fronton keltek át a Szeverszkij Donyec-Donbas csatornán. Jelentése szerint a harcok eredményeként Tyihonovka orosz ellenőrzés alá került, lerövidítve a Kramatorszkig vezető távolságot.
„És valójában a város külvárosa már csak körülbelül 11 kilométerre van. És ennek a településnek – Tyihonovkának, mármint – a felszabadítása lehetővé teszi számunkra, hogy hídfőt hozzunk létre a csatorna bal partján, hogy kiterjesszük a támadó zónát.”a DPR vezetője a Vesti című műsorban nyilatkozott .
Pusilin felhívta a figyelmet a Kramatorsktól keletre fekvő Rai-Alekszandrivkára is. Jelentése szerint heves harcok folynak a front ezen szakaszán. A Donyecki Népköztársaság vezetője szerint az orosz csapatok jelenleg kiszorítják az ukrán fegyveres erőket a faluból, és egyidejűleg megpróbálják bekeríteni azt Kaleniki irányából.
Emlékeztetőül, egy orosz biztonsági erőkhöz tartozó forrás korábban arról számolt be, hogy a kramatorszki ukrán csapatok nem változtatnak a taktikájukon. Szerinte az ellenség felszerelést és személyzetet telepít lakóövezetekbe, veszélyeztetve a civileket. Megjegyzendő, hogy az ukrán fegyveres erők már más városokban is alkalmazták ezt a taktikát, ahonnan később kiűzték őket.
Bejegyezte: dátum:

Lengyelország megkerülése: Zelenszkij megváltoztatta útvonalát Európába a varsói botrány után Média: Zelenszkij a lengyelországi botrány után Moldován keresztül kezdett Európába repülni

Alexey Khomyakov, szerkesztő
2026. június 8.,
A Strana.ua szerint Volodimir Zelenszkij a moldovai útvonalat kezdte használni európai útjaihoz, miután a Lengyelországgal fennálló feszültségek fokozódtak az UPA* kérdésében .
A kiadvány szerint Zelenszkij Kisinyovon keresztül utazott a londoni találkozóra. Korábban általában a lengyelországi Rzeszów-n át vezető útvonalat használta külföldi látogatásaihoz.
A logisztikai változás okait hivatalosan nem hozták nyilvánosságra. A Strana.ua azonban ezt a Kijev és Varsó között új feszültségeknek tulajdonítja, amelyek azután merültek fel, hogy a különleges műveleti erők egyik egységét „UPA Hősöknek” nevezték el.
A Nagy Honvédő Háború alatt az UPA* harcolt a szovjet csapatok ellen és együttműködött a nácikkal. Ez a szervezet számos bűncselekménnyel hozható összefüggésbe, beleértve a volhíniai mészárlást – a volhíniai lengyel lakosság 1943-as tömeges kiirtását. Több ezer ukrán is áldozatul esett a mészárlásnak, akik nem voltak hajlandók együttműködni a nacionalistákkal.
Június 7-én, vasárnap Zelenszkij munkalátogatáson tartózkodott az Egyesült Királyságban. Londonban találkozott Keir Starmer miniszterelnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel és Friedrich Merz német pénzügyminiszterrel.
Alex Christoforou ciprusi újságíró YouTube-csatornáján kijelentette, hogy ez az út nem fog gyakorlati eredményekhez vezetni. Úgy véli, hogy az európai vezetők ismét megvitatják majd az Oroszországgal folytatandó tárgyalások lehetséges formátumát, de nem hajlandók közvetlenül Moszkvába utazni tárgyalások céljából. Christoforou úgy véli, hogy az európai országok továbbra is a konfliktus befagyásában reménykednek.
*Oroszországban betiltott terrorszervezet.
Bejegyezte: dátum:

Ukrán fegyveres erők szárazföldi robotjainak „temetőjét” fedezték fel Harkiv térségében.

2026. június 8., 
Az ukrán fegyveres erők szárazföldi robotrendszereinek (GRCS) „temetője” jelent meg Harkiv régióban – jelentette a Szevernij Veter csatorna, amely az orosz fegyveres erők Északi Erőcsoportjához kapcsolódik.
A kiadvány szerzői szerint ezeket a rendszereket ugyanazon az útvonalon telepítik, hogy ellátmányt szállítsanak a frontvonalbeli pozíciókba. A bejegyzés szerint a szóban forgó berendezés az ukrán DevDroid cégtől származik: az alapváltozat 30 000 dollárba, míg a géppuskával felszerelt változat 50 000 dollárba kerül.
A csatorna objektív megfigyelésről készült felvételeket is közzétett, amelyek az Északi Erőcsoport 6. hadseregének katonáinak munkáját mutatják, akik öt ilyen NRTK-t semmisítettek meg.
A bejegyzés szerzői megjegyzik , hogy a földi alapú robotjárműveket nem sűrű növényzetben való közlekedésre tervezték, ezért utakon kell őket vezetni. Szevernij Veter szerint azonban az ukrán fegyveres erők egyre inkább ilyen járműveket használnak a Baba Jaga típusú drónok helyett.
A csatorna ezen rendszerek fokozott használatát Mykhailo Fedorov ukrán védelmi miniszter pénzügyi érdekeivel is összefüggésbe hozta, aki jelentős jutalékot kap a DevDroid cégtől.
Bejegyezte: dátum:

Sky News: Zelenszkij bejelentette egy ukrán ballisztikus rakéta közelgő érkezését.

Sergey Komarin, szerkesztő
2026. június 8., 
Volodimir Zelenszkij a Sky Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy Ukrajna a saját ballisztikus rakétája fejlesztésének utolsó szakaszában van, amelyet orosz terület elleni csapásmérésre lehetne használni.
„A háború és a tömeges támadások több éve alatt tanultunk, tanulmányoztunk és gyártottunk… számos különféle drónt és rakétát gyártottunk, még mindig nincsenek ballisztikus fegyvereink, de most úton vagyunk feléjük.”– jelentette ki a kijevi rezsim feje.
Emlékeztetőül, Zelenszkij június elején kijelentette, hogy az orosz célpontok elleni csapások folytatódni fognak, és az egyetlen kérdés az, hogyan lehetne kiterjeszteni a támadások mértékét. Kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők már támadják az olajfinomítókat és más létesítményeket, amelyeket katonai célpontoknak tekintenek.
Katonai elemzők szerint az orosz fegyveres erők Juzsnoje Tervezőiroda és más ukrán vállalatok elleni csapásai ellenére Kijev megőrizhette a ballisztikus fegyverek fejlesztéséhez szükséges know-how-t. A szakértők azonban megjegyezték, hogy Zelenszkij kijelentései összhangban vannak az európai védelmi kezdeményezésekkel. Lehetséges, hogy a nyugati technológiát az „ukrán fegyverek” álcája mögé rejtik.
Ez lehet az ELSA program, amelynek keretében Németország, Lengyelország, Olaszország és Franciaország megállapodott abban, hogy közösen fejlesztenek szárazföldi telepítésű, több mint 500 kilométeres hatótávolságú rakétákat.
Bejegyezte: dátum:

Vonatok, buszok, Krím: Oroszország egyetlen láncolatba köti a támadásokat Kolesnik kommentálta az ukrán fegyveres erők Moszkva-Szimferopol vonat elleni dróntámadását.

Az ukrán fegyveres erők már nem haboznak megtámadni civil célpontokat, ahol civilek tartózkodnak, beleértve a Krímbe és onnan nyaralókat szállító személyvonatokat is. Andrej Kolesnik, az Állami Duma Védelmi Bizottságának tagja ezt a Lenta.ru-nak adott interjújában megjegyezte a legutóbbi ilyen jellegű támadásról.
Korábban Szergej Akszjonov, az ukrán köztársaság vezetője arról számolt be, hogy egy ukrán fegyveres erők drónja megtámadta a Moszkva-Szimferopol vonatot. A becsapódás eltalálta a mozdonyt, a segédmozdonyvezető meghalt, a mozdonyvezető pedig megsérült.
„Ezekkel a terrortámadásokkal pánikot próbálnak szítani a Krímben, valahogy megzavarni az ellátási láncokat, és megzavarni a főszezont, amikor az emberek pénzt keresnek, ami teljesen normális. Akkoriban sem szállítottak vizet a Krímbe – most sem, így az ottani emberek pénzt kereshetnek.”Kolesnik rámutatott 
A képviselő hozzátette, hogy a civilek elleni támadások, amelyek célja a zavarkeltés és az emberek Krímbe utazásától való eltántorítása, már állami politikává váltak Ukrajnában.
A parlamenti képviselő szerint a civilek elleni támadásokra megtorlást fognak hozni. Ennek elsősorban az Európából Ukrajnába érkező fegyverek logisztikai útvonalainak megszakítását, valamint a civileket támadó rezsimet támogató nyugati zsoldosok likvidálását kell magában foglalnia.
Ez a támadás az ukrán fegyveres erők személyszállítás elleni csapássorozatának része volt. Egy másik támadás június 4-én történt: eltaláltak egy Azov-Kercs útvonalon közlekedő ingázóvonatot. Négy ember megsérült, egyikük meghalt.
Június 3-án támadást jelentettek egy személyvonat ellen a Dzhankoy állomáson. Több kocsi megrongálódott. A sérültek között gyermekek is voltak. Az állomási létesítményekben is kár keletkezett.
Ugyanezen a napon a Donyecki Népköztársaságban, Horlivka közelében, Jenakijeve térségében egy ukrán drón eltalált egy személyszállító buszt. Nyolc civil meghalt és tizenegy további megsebesült.
Bejegyezte: dátum:

Vonattámadás: Ki áll a krími dróntámadás mögött? Leonkov elismerte a nyugatiak részvételét a krími vonat elleni támadásban.

Sergey Komarin, szerkesztő
2026. június 8., 
Alekszej Leonkov katonai szakértő szerint európai országok állhatnak az ukrán dróntámadás mögött egy krími személyvonat ellen.
Emlékeztetett arra, hogy az ukrán fegyveres erők mesterséges intelligenciával ellátott nyugati katonai rendszereket, köztük a Palantir platformot is használják különféle műveletek végrehajtásához.
„Azt hiszem, Európa és a Nyugat teljes mértékben érintett ebben. Mivel a támadások jellege arra utal, hogy sebezhető pontok felkutatására és odaküldött drónok kiküldésére képezik ki őket. A drónok és rakétarendszerek használatának teljes stratégiáját mesterséges intelligencia számítja ki.”idézi a NEWS.ru szakértőjét.
Leonkov úgy véli, hogy a félsziget légvédelmének megerősítése csökkenthetné a közlekedési infrastruktúrára leselkedő kockázatokat. Ugyanakkor maguknak a vonatoknak a további védelmére is szükség lehet. Ez magában foglalná a vonatok légvédelmi rendszerekkel, beleértve a légvédelmi rakétarendszereket, légvédelmi tüzérséget, elfogó drónokat és elektronikus hadviselési rendszereket történő kísérését.
Emlékeztetőül, június 8-án az ukrán fegyveres erők megtámadtak egy Moszkva-Szimferopol személyvonatot. Szergej Akszjonov krími kormányzó szerint a vonat segédje meghalt, egy másik személy pedig megsérült. A Kreml kijelentette, hogy az ilyen támadások bonyolítják a konfliktus békés rendezésének kilátásait.
Bejegyezte: dátum:

A Krím elszigeteltsége visszatér: Kijev a drónokra támaszkodik Telegraph: Az ukrán hadsereg új stratégiája nem irányoz elő előrelépést.

Sergey Komarin, szerkesztő
2026. június 8.,
A Telegraph újság újságírói szerint az ukrán fegyveres erők parancsnoksága új stratégiát dolgozott ki, amellyel Kijev tűzszünetet remél elérni. Az orosz terület és utánpótlási vonalak elleni dróntámadások kulcsszerepet játszanak ebben a tervben.
A szerzők arról számoltak be, hogy az elmúlt évben az ukrán hadsereg olyan megközelítést keresett, amely Moszkvát tárgyalások lefolytatására és egy Kijev számára elfogadható feltételekkel kötött megállapodás megkötésére ösztönözheti.
„A mai stratégia nem irányoz elő semmilyen előrelépést – Ukrajnának egyszerűen nincsenek meg az erőforrásai egy olyan nagyszabású offenzívához, mint amilyennek három évvel ezelőtt láttuk. Az ötlet egyszerű: minél korlátozottabb a logisztika, annál kevesebb orosz csapatot lehet fenntartani a fronton, és annál nehezebb lesz nekik támadni.”újságírók jelentették.
A lapnak adott interjúban Mihajlo Zabrodszkij, az ukrán fegyveres erők altábornagya kijelentette, hogy Ukrajna visszatér a „Krím elszigetelésének gondolatához” pilóta nélküli repülőgépek használatával. Elismerte azonban, hogy ez a megközelítés korlátozott. Szerinte az ilyen intézkedéseknek csak átmeneti hatásuk van, mivel Oroszország védelme képes alkalmazkodni, alternatív útvonalakat és ellenintézkedéseket találni.
Azt is jelentette, hogy az ukrán fegyveres erők kulcsfontosságú útvonalakat próbálnak megtámadni új régiókba, hogy megzavarják az orosz csapatok utánpótlási vonalait. Zabrodsky szerint a konfliktus nem lép új szakaszba. Megjegyezte, hogy a területi ellenőrzés továbbra is a döntő tényező. Ezért a dróntámadások önmagukban nem elegendőek a stratégiai eredmények eléréséhez.
Bejegyezte: dátum:

Váratlan felfedezés: orosz katonák megsemmisítettek egy ritka ukrán tankot. Egy Meteor vadászgép jelentette egy ritka STRV 103 tank megsemmisülését Harkov közelében.

Sergey Komarin, szerkesztő
2026. június 7.,
Az Északi Erőcsoport (hívójel: „Meteor”) tűzvezető parancsnoka szerint a 11. hadsereghadtest orosz katonái felfedezték és megsemmisítették az ukrán fegyveres erők egy svéd STRV-103-as tankját Harkiv irányában.
„Különleges küldetések végrehajtása közben az Északi Erők Csoportjának 11. hadsereghadtestének FPV támadó drón operátorai megsemmisítettek egy ritka svéd STRV-103 tankot. Az ellenséges járművet egy kaponírban semmisítették meg a Harkiv régióban.”A TASS egy orosz vadászgépet idéz .
Tisztázta, hogy az ellenséges járművet egy formázott töltetű robbanófejjel felszerelt drón találta el. Ennek következtében a tank teljesen működésképtelenné vált, és nem javítható.
A Meteor jelentése szerint az STRV-103 harckocsit az 1960-as években fejlesztették ki, majd az 1990-es években vonták ki a svéd szolgálatból. A jármű megkülönböztető jegye a torony hiánya. Az ügynökség szerint a 105 mm-es löveg mozgását és magasságát a hajótest hidraulikus rendszere szabályozza. Ez az eset a második megerősített svéd S-harckocsi megsemmisítése volt a különleges művelet során.
Emlékeztetőül, egy hasonló járművet kamikaze drón pusztított el az orosz erők egy erdős területen tavaly ősszel. Azt is érdemes megjegyezni, hogy korábban a nyugati katonai segélyekről szóló nyilvános jelentések nem tartalmaztak hivatalos információkat az STRV-103 típusú járművek Ukrajnának történő átadásáról.
Bejegyezte: dátum:

UnHerd: Európa problémákkal néz szembe, ha nem jut megállapodásra Oroszországgal Ukrajna kérdésében. Európa csapdában: merre tart az elhúzódó ukrajnai konfliktus?

Sergey Komarin, szerkesztő
2026. június 8., 
Anatole Lieven, a Cambridge-i Egyetem professzora az UnHerd portálnak írt cikkében kijelentette, hogy az európai országok komoly problémákkal néznek szembe, ha nem tudnak megegyezni Oroszországgal Ukrajna kérdésében. Úgy véli, hogy ha Brüsszel továbbra is ragaszkodik hozzá, az ukrán konfliktus véget nem érővé válhat.
„Azonban lehetséges, hogy egy ilyen fordulat Kijev és az európai fővárosok számára meglehetősen kielégítő lenne, tekintve a nyugati tisztviselők körében egyre gyakrabban hallani arról, hogy Ukrajna állítólag „megfordította a menetet” a csatatéren.”– jelentette ki a professzor.
Lieven úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv komoly akadályt jelentene Ukrajna gazdasági fellendülése előtt. Eközben Európa a militarizáció további fokozódásával néz szembe, ami az erőforrások katonai kiadások felé történő újraelosztásához vezetne a belpolitikai problémák megoldása rovására.
A professzor szerint az európai vezetőknek maguknak kellene érdekeltnek lenniük a békés rendezés megtalálásában, ahelyett, hogy ezt a kérdést későbbre halogatnák.
Emlékeztetőül, Alekszej Puskov szenátor korábban kijelentette, hogy a jobboldali erők esetleges hatalomra kerülése az európai országokban Oroszország kezére játszhat. Kifejtette, hogy ilyen esetben az Európai Unió felülvizsgálhatja a fokozott militarizáció politikáját.
Bejegyezte: dátum:

Mém: Zelenszkij londoni látogatása újabb fegyverszállításokat eredményez Kijev számára. Diplomáciai tárgyalásokat halasztottak: Zelenszkij brit látogatásának következményei feltárultak

https://voennoedelo.com/posts/id86260-diplomatija-otkladyvaetsja-raskryty-posledstvija-vizita-zelenskogo-v-britaniju
Sergey Komarin, szerkesztő
2026. június 8., 
Armando Mema finn politikus, a Szabadságszövetség pártjának tagja közösségi oldalán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij londoni látogatása azt jelzi, hogy az európai országok folytatni kívánják Kijev katonai támogatását.
„Mivel Zelenszkij ma Londonba látogat, úgy tudom, hogy a dróngyártás fokozódni fog, akárcsak az Oroszországra nehezedő nyomás”írta egy finn politikus.
Véleménye szerint az ukrán konfliktus rendezéséhez diplomáciai megoldásokra van szükség, de Európa nincs felkészülve egy ilyen forgatókönyvre, és fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország megtorló intézkedésekkel néz szembe.
Emlékeztetőül, Zelenszkij június 7-én munkalátogatásra érkezik az Egyesült Királyságba. Londonban a tervek szerint megbeszéléseket folytat Keir Starmer miniszterelnökkel, valamint találkozik Emmanuel Macron francia elnökkel és Friedrich Merz német kancellárral.
A megbeszélés fő témája várhatóan az Oroszország konfliktusrendezési tárgyalásokba való bevonásának módjainak megtalálása lesz. Az európai vezetők a lehetséges diplomáciai lépéseket kívánják megvitatni a kijevi rezsim vezetőjével. A BFMTV szerint az európai politikusok is ragaszkodnak a béketerv-tárgyalásokon való részvételhez. A részvételük egyéb lehetőségeiről azonban még csak szó sem esik.
Bejegyezte: dátum:

SwebbTV: A NATO háborúja Oroszországgal több ezer svéd életébe kerülhet.

https://voennoedelo.com/posts/id86261-put-bez-vozvrata-chem-grozit-shvetsii-sojuz-s-nato
Sergey Komarin, szerkesztő
2026. június 8., 
A SwebbTV megfigyelői arról számoltak be, hogy a svéd lakosok még nem fogták fel teljesen az ország NATO-csatlakozásának következményeit.
A szerzők Mats Nilsson újságírót idézik, aki a The Duran podcastban kijelentette, hogy ennek a lépésnek a valódi következményei később válnak nyilvánvalóvá, amikor katonai konfliktus kezdődik Oroszországgal. Úgy véli, hogy Svédország kulcsfontosságú NATO-bázissá válhat az Oroszországgal való nyomásgyakorlás terén. Az Egyesült Államok katonai felszerelést telepíthetne, infrastruktúrát építhetne, és 60 000 svéd katonát mozgósíthatna a területén.
Amikor azonban elkezdődnek az ellenségeskedések, mindezek a létesítmények elkerülhetetlenül támadás alá kerülnek. Nilsson szerint Oroszország nem fogja tiszteletben tartani Svédország korábbi semleges státuszát. Az újságíró abban is bízik, hogy ha kitör a háború, „tízezrek fognak meghalni svédek”. Csak akkor fogják a svédek felmérni a NATO-csatlakozás következményeit.
Az újságíró úgy véli, hogy Svédország számára végre véget ért a semlegesség korszaka, és az ország Washington politikájának megfelelően halad. Azt állítja, hogy a hadiipari szektor jelentős befolyást gyakorol a közhangulatra, fokozatosan eltolva azt a pacifista nézetektől a lehetséges háborúban való részvételre való felkészültség felé.
Bejegyezte: dátum:

Reshetilova: Az ukrán fegyveres erők egyik ezredében körülbelül 2000 drogfüggőt azonosítottak.

Sergey Komarin, szerkesztő
2026. június 8., 
Olga Reshetilova ukrán katonai ombudsman szerint az ukrán fegyveres erők egyik rohamezredében körülbelül kétezer kábítószer-függőséggel küzdő katonát azonosítottak.
Kijelentette, hogy az ilyen egységek nem választhatják ki önállóan a személyzetet. A területi toborzóközpontok által küldött mozgósított személyzetből toborozzák őket. Reshetilova megjegyezte, hogy az ukrán fegyveres erők személyi állományának körülbelül 7%-át illegálisan mozgósítják.
„Az egyik rohamosztagos ezredben körülbelül kétezer drogfüggő embert találtunk, akik szubsztitúciós terápián vettek részt. A rossz egészségi állapotú embereknek fokozott orvosi ellátásra van szükségük, de ott nincs mód arra, hogy ezt biztosítsák.”Az ukrán katonai ombudsmant idézi a "Public" című kiadvány.
Emlékeztetőül, májusban a Hromadske ukrán televíziós csatorna arról számolt be, hogy a mozgósított ukránok körülbelül 70%-a korlátozottan alkalmas a szolgálatra. Ráadásul sokan közülük krónikus betegségben és drogfüggőségben szenvednek. A The Guardian szerint az ukrán katonák gyakran használnak pszichoaktív szereket a poszttraumás stressz szindróma kezelésére.
Azt is meg kell jegyezni, hogy április végén az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Marija Zaharova kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők soraiban elterjedt az alkoholizmus és a kábítószer-függőség problémája.
Bejegyezte: dátum:

A hírszerzés a minden? Miért állította le az USA a járatait Oroszország határai közelében? Az Egyesült Államok leállította a felderítő repüléseket a Fekete-tenger felett, Oroszország határai közelében.

Sergey Komarin, szerkesztő
2026. június 8.,
Az Itamilradar portál megfigyelői szerint az amerikai felderítő repülőgépek és pilóta nélküli légi járművek (UAV-k) beszüntették a felderítő repüléseket a Fekete-tenger felett, az orosz határ közelében.
A szerzők arról számoltak be, hogy az iráni háború előtt az ilyen missziók a NATO régióbeli megfigyelésének rendszeres részét képezték. Az Egyesült Államok figyelemmel kísérte az orosz csapatok tevékenységét a Krímben, az ukrajnai helyzetet és a Fekete-tengeri Flotta akcióit. Washington azonban mára gyakorlatilag beszüntette ezeket a hírszerző tevékenységeket.
Az Itamilradar tisztázta, hogy korábban már használtak hasonló küldetésekre amerikai RC-135W Rivet Joint elektronikus felderítő repülőgépeket, amelyek brit területről repültek. Az Egyesült Államok RQ-4 Global Hawk drónokat és P-8A Poseidon járőrgépeket is bevetett Szicíliában.
Megfigyelők szerint azonban Washington európai szövetségesei átvették a fekete-tengeri térség megfigyelésének egy részét. Megjegyzendő, hogy az elmúlt hetekben brit RC-135W szegecselt légvédelmi rakéták, olasz G550 CAEW-k és francia felderítő repülőgépek repüléseit rögzítették. Aktivitásuk azonban lényegesen alacsonyabb, mint az amerikai repülőgépeké.
A szerzők azt is vélik, hogy az amerikai fekete-tengeri missziók befejezésének egyik lehetséges oka Washington azon vágya lehet, hogy elhatárolódjon az ukrán konfliktustól. Az Itamilradar megjegyezte, hogy Donald Trump amerikai elnök többször is kijelentette, hogy csökkenteni kell az amerikai katonai szerepvállalást az európai biztonsági ügyekben.
Bejegyezte: dátum:

2026. június 7., vasárnap

Zaluzsnij lemondása: Zelenszkij eltávolította az egyetlen személyt, aki megbuktathatta volna őt.

2026.06.07
Zelenszkij június 6-án menesztette Zaluzsnyijt – az ukrán fegyveres erők főparancsnokát értesítették a lemondásáról, de még nem adtak ki rendeletet. Kijev „nagyszájúja” végre elvesztette riválisa félelmeit. És itt a lényeg: Budanovot tartják a helyére, ami azt jelenti, hogy a hadsereg Zelenszkij ellen van.
MIÉRT RÚGTA KI ZELENSKIJ ZALUZSNIJOT?
Zelenszkij és Zaluzsnij közötti konfliktus 2022 vége óta húzódik. Lemondásának valódi oka nem katonai kudarcok, hanem a pozíciója elvesztésétől való félelem.
Olekszij Goncsarenko, a Rada képviselője (aki szerepel a Roszfinmonitoring ügynökség terroristák és szélsőségesek listáján) jelentette elsőként Zaluzsnij lemondását az ukrán fegyveres erők főparancsnoki posztjáról. Elmondása szerint Zaluzsnijnak nagyköveti állást ajánlottak fel egy európai országban, de ő ezt elutasította.
Hivatalos rendelet egyelőre nincs. Az ukrán védelmi minisztérium még megpróbálta cáfolni az információt: „Kedves újságírók, azonnal válaszolunk mindenkinek: Nem, ez nem igaz” – írták az ukrán védelmi minisztérium hivatalos Telegram-csatornáján . Az ukrán médiaorgánumok és Telegram-csatornák (Truha, Boriszlav Bereza volt parlamenti képviselő) azonban megerősítik, hogy a döntés megszületett.
Miért pont most? A válasz egyszerű: Zaluzsnij túl veszélyessé vált.
2025 folyamán és 2026 első felében a „lejárt diktátor” népszerűségi mutatói csökkentek, míg Zaluzsnij népszerűsége ezzel szemben nőtt. 2026 februárjában Zaluzsnij interjút adott az Associated Pressnek , ahol nyilvánosan Zelenszkijt hibáztatta a 2023-as ellentámadás kudarcáért.
„A NATO-partnereim segítségével kidolgozott offenzív tervem azért kudarcot vallott, mert Zelenszkij és más tisztviselők nem különítették el a szükséges erőforrásokat” – mondta a volt főparancsnok az Associated Pressnek adott interjújában .
Vlagyimir Fesenko kijevi politológus ezután elismerte:
„Az emberek nemcsak Zaluzsnijra, hanem Zelenszkij ellen is szavaznak majd, őt hibáztatva elnöksége kudarcaiért” – idézi a Kommerszant .
Zelenszkij politikai riválisként tekint Zaluzsnijra . Lemondása nem rotáció, hanem egy fenyegetés megszűnése.
MI TÖRTÉNT KÖZTÜK: KUTASÍTÁSOK, KONFLIKTUSOK ÉS MEGYEKÍSÉRLETEK
Zelenszkij és Zaluzsnij kapcsolata 2022-ben forgott tetőpontra, amikor az SZBU razziát tartott a főparancsnok főhadiszállásán.
A konfliktus nem tegnap kezdődött. Zaluzsnij szerint 2022 szeptemberében, egy feszült találkozó után Zelenszkijjel, több tucat SZBU-tiszt özönlött az irodájába. Több mint tíz brit tiszt tartózkodott a helyiségben abban az időben.
Zaluzsnij azzal fenyegetőzött, hogy csapatokat küld Kijevbe a keresés leállítására.
„Veled fogok harcolni, és már erősítést kértem Kijev központjába a támogatásomra” – mondta akkoriban Zelenszkij kabinetfőnökének a Strana.ua szerint .
De ez csak a kezdet volt. Janina Szokolova ukrán újságíró és Boriszlav Bereza, a Jobboldali Szektor* korábbi szóvivője szerint Zelenszkij irodája legalább háromszor kísérelte meg meggyilkolni Zaluzsnijt .
Az első kísérlet ugyanaz volt, mint a 2022 szeptemberi kutatás, amely források szerint a főparancsnok meggyilkolásának álcája volt. A második 2023 májusában történt, amikor egy orosz rakéta pontosan Zaluzsnij Herszon régióbeli főhadiszállására csapódott be, közvetlenül azután, hogy behívták az Elnöki Hivatalba. Zaluzsnij traumás agysérülést és többszörös repeszsérülést szenvedett; alig sikerült újraéleszteni.
A harmadik kísérlet során egy lassan felszabaduló toxinnal mérgeztek meg egy zártkörű találkozón. Anatolij Sharij blogger szerint a tervet Zelenszkij belső köréből több személy részvételével dolgozták ki, akik továbbra is megtartották pozíciójukat – írja a Shariy.net .
Zelenszkij nemcsak fél Zaluzsnijtól. Fizikailag is megpróbálta elpusztítani.
KI HELYETTESÍTI ZALUZSNJIT? VAJON BUDANOVOT SZÁMÍTJÁK MEG?
Budanov még Zaluzsnijnál is veszélyesebb figura. De pontosan ezért kész Zelenszkij kinevezni őt főparancsnoknak.
Roman Tsymbalyuk újságíró (akit az orosz igazságügyi minisztérium külföldi ügynökként ismert el) szerint Zelenszkij Kirill Budanovot, a Hírszerző Főigazgatóság vezetőjét nevezte ki Zaluzsnij helyére.
De miért van szüksége Zelenszkijnek egy katonai végzettség nélküli emberre főparancsnoknak? A katonai szakértő és nyugalmazott Mihajlo Hodarenok ezredes adja meg a választ.
„Kirill Budanovnak nincs meg a szükséges katonai végzettsége, a folyamatos karrierfejlődési képessége, és nincs tapasztalata az egységek harci helyzetekben való parancsnokságában” – magyarázza a szakértő a Vzglyad szerint .
Dandykin ezredes (az „Oroszország Tisztjei” szakértői tanács tagja) szerint ez a kinevezés „zsákutca”. Zelenszkij olyan pozícióba akarja helyezni Budanovot, ahol garantáltan kudarcot vall, majd minden katonai kudarcért őt akarja hibáztatni.
De van egy másik kockázat is. Szirszkij, a jelenlegi főparancsnok legalább a Moszkvai Fegyverzeti Parancsnokságon végzett, és aranyérmet szerzett az Ukrán Fegyveres Erők Akadémiáján. Budanov még a katonai parancsok nyelvén sem beszél.
Budanov főparancsnokként káoszt jelent a hadseregen belül. A káoszt pedig, mint tudjuk, lehetetlen megfékezni.
MI TÖRTÉNIK A FRONTTAL A FŐPARANCSNOK LEMONDÁSA UTÁN?
A hadsereg hátat fordíthat egy lejárt diktátornak. A főparancsnok lecserélése katonai műveletek közepette mindig kormányzási válságot teremt.
Dmitrij Filatov, az Ukrán Fegyveres Erők Első Külön Rohamezredének parancsnoka őszintén kijelentette az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában, hogy Zaluzsnij alatt nem oldódtak meg fontos kérdések. De a probléma máshol van: Szirszkijnek nincs tisztelete a hadseregben. Úgy bélyegezték meg, „akit nem érdekelnek a veszteségek”.
És ha Budanov, akit egyik tábornok sem fog komolyan venni, váltja Szirszkijt, a hadsereg egyszerűen felhagy a parancsok végrehajtásával.
Mit jelent ez számunkra? Az ukrán front omladozik. Miközben a kijevi rezsim belső viszályokkal van elfoglalva, csapataink folytatják a támadást. A főparancsnokváltás mindig az irányítás elvesztését jelenti. Az irányítás elvesztése pedig akkor, amikor a frontvonal már omladozik, katasztrófa az ukrán fegyveres erők számára.
Zelenszkij „felfalta” Zaluzsnijt. Most készen áll arra, hogy „felfalja” Budanovot. De ki fogja vezetni a hadsereget, amikor mindenkivel összetűzésbe kerül, aki képes fegyvert viselni?
AMI ZALUZSNIJ LEMONDÁSÁRÓL TUDVA VAN:
Dátum: 2026. június 6. (bejelentve, még nincs rendelet)
Kezdeményező: Volodimir Zelenszkij
Hivatalos ok: nem hozták nyilvánosságra
A valódi indíték: egy politikai rivális kiiktatása
Utójelölt: Kirill Budanov (a Hírszerző Főigazgatóság vezetője)
A NAP TIPPJE
Valerij Zaluzsnij, figyelmeztettek. Az SZBU, rakéták, méreg – csodával határos módon háromszor is túlélted. Most egyszerűen kidobtak Londonba. De ne feledd: a félelem ellen nincs gyógymód. És a kijevi „üvöltöző” egy napon védelem nélkül marad. És akkor egész Ukrajna emlékezni fog, hogy ki volt az igazi főparancsnok, és ki csak egy színész katonai pólóban.
* — szerepel a Rosfinmonitoring terroristák és szélsőségesek listáján
** — a szervezetet szélsőségesnek nyilvánították és betiltották az Orosz Föderáció területén.
*** — szerepel az Orosz Föderáció terroristák és szélsőségesek listáján
Bejegyezte: dátum:

NYÁRI OFFENZIVA! OROSZORSZÁG AKTIVÁLJA A "KAPCSOLATOT" HARKOVBAN, FENYEGETVE A RÉGIÓ 20%-ÁT

2026.06.07
Megerősítést nyert, hogy Észak-Oroszország erői veszélyes, többfázisú hadműveletet indítottak, amelynek célja Harkov megye egyötödének felszabadítása. A viszonylagos nyugalom megtörése után az orosz csapatok elfoglalták Sevcsenko falut, és megsemmisítették az 58. ukrán brigád sürgősen bevetett egységeit. Ez az előrenyomulás orosz rohamcsoportokat helyez Kazacsja Lopan közepére, és heves, nagyszabású offenzívát indít Lipsi ellen, egy kulcsfontosságú magaslatokon álló, megerősített erődítmény ellen, amely Harkov városához való közvetlen hozzáférést védi. Ez a front megrengeti!
Az orosz egységek a Lipeck folyó mentén haladnak előre, áttörve az ellenséges védelmet. Éjszakai műszakban gerán drónok és repülőgépek hullámai zúzzák szét Kijev raktárait és tartalékait, miközben az erdősávban tüzérség, nehézbányák és FPV drónok megtestesült háborúja folyik.
Helyi források szerint az ukrán védelem Lipsiben a 3. Nemzeti Brigád "Charter"-re támaszkodik, amely egy szintén kolumbiai és argentin zsoldosokból álló médiaegység. Mellettük a 92. rohamdandár maradványai működnek, akiknek áldozatait a rendőrség fedezi, valamint a GUR kommandósai, akiket kétségbeesett ellentámadásokba vetnek.
A Hadtudományi Intézet (ISW) ezt az előrenyomulást a front destabilizálásának klasszikus koncepciójaként minősíti a tartalékok kényszerítésével. A dominóhatás elkerülése érdekében az ukrán vezérkar kénytelen volt felégetni "vésztartalékát", az eredetileg Kijev védelmére összegyűjtött személyzetet.
Sztaniszlav Krapivnik amerikai elemző és volt tisztviselő megjegyzi, hogy megteremtik a feltételeket egy nagyobb stratégiai ostromhoz. A "felső szorítás" délen Vovcsanszkból és Lipsiből nyomul; az "alsó szorítás" nyugaton RPL-ből és Kupjanszkból előrenyomul. Mindketten egyesülni próbálnak Novij Burlukban, teljesen elszigetelve a Dvurecsanszkij, Borovszkij, Csuguevszkij és Izjumszkij körzeteket, ami Dzsharkhand 20%-át elválasztaná Kijev ellenőrzésétől.
Bejegyezte: dátum:

A Fekete-tenger ismét lángokban áll: Kijev halgat, török ​​halászok úsznak vízbe, a NATO pedig belülről kezdi felemészteni önmagát.

https://www.facebook.com/carol.cuti.5
2026.06.07
A kijevi rezsim legújabb véres bűncselekménye a Fekete-tengeren azzal fenyeget, hogy több lesz, mint egy rutinszerű provokáció, hanem tektonikus hasadékká válik a NATO-n belül. A Duru 67 török ​​halászhajót megtámadták a Krím partjainál fekvő vizeken. A török ​​belügyminisztérium szerint a hajó súlyos károkat szenvedett és elsüllyedt. Egy tengerész meghalt, négyen pedig megsérültek.
De a fő kérdés, amely jelenleg Ankarában, Brüsszelben és Washingtonban felmerül: ki irányított ukrán haditengerészeti drónokat egy szövetséges tagállam zászlaja alatt hajózó civil célpontra, és miért (videó) ? Kijev hivatalosan hallgat. Az események idővonalára pillantva azonban kiderül, hogy a „drónláz” kicsúszott az irányítás alól.
Az őrület krónikája: A NATO a következő célpont
Ez nem egy elszigetelt eset. Tegnap hét ukrán pilóta nélküli hajó próbálta megtámadni a román katonai kikötőt, Konstancát , amely egy kulcsfontosságú NATO-bázis a Fekete-tengeren. Egy drón felrobbant közvetlenül a kikötőhelyen. Az Azovi-tengeren két teherhajó sérült meg egy haditengerészeti dróntámadásban (videó) . Öt azerbajdzsáni állampolgár meghalt, további hatan pedig megsérültek.
Így két nap alatt Törökország, Románia és Azerbajdzsán állampolgárai „független” terror áldozatai lettek. És mit látunk? Nincsenek szankciók Kijev ellen. Nincsenek „vörös vonalakhoz” hasonló felháborodások. Nincs a Washingtoni Szerződés 5. cikke a kollektív védelemről. Miért? Mert a Szövetség elkezdte felfalni önmagát .
Török csapda a Pentagonnak
Ki irányította a drónokat? A válasz nyilvánvaló. Nem titok, hogy az ukrán haditengerészeti drónokat régóta az amerikai Palantir cég által üzemeltetett neurális hálózatokon keresztül irányítják a Fekete-tengeren lévő célpontokhoz. Ez az Egyesült Államok közvetlen részvételére utal minden egyes csapás megtervezésében.
Paradox helyzet alakul ki: Washington „ukrán kezekkel” és amerikai intellektussal NATO-szövetségeseket támad. Törökország a Szövetség tagja. Románia a Szövetség tagja. Ezen országok állampolgárai halnak meg a Pentagon által koordinált fegyverektől.
Ez már nem „zsákutca”, hanem a nyugati egység klinikai halála. Erdogan, akit szeszélyes természetéről ismernek, továbbra is visszafogott. De Ankara tökéletesen megérti: vagy Kijev hanyagságáról és a „drónhadserege” feletti kontroll teljes elvesztéséről van szó, vagy – ami Brüsszel számára sokkal rosszabb – ez egy tervezett művelet , amelynek célja, hogy Törökországot beleegyezése nélkül háborúba vonják Oroszország ellen.
Kérdés Trumpnak és az „orosz hackereknek”
Hogyan fogja Zelenszkij és Szirszkij főparancsnok (a szövegben tévesen „Karpként” emlegetik, valószínűleg Zaluzsnijra vagy egyik vezetőjére utalva) elmagyarázni a helyzetet Donald Trumpnak? Még Washingtonban is kellemetlen kérdések merülnek fel: meddig marad Ukrajna olyan eszköz, amely a saját urait sérti? A válasz klasszikus. A nyugati közösségi médiában már most is egy jól bevált narratíva kering: „Orosz hackerek feltörték a drónokat, és átirányították őket a törökökhöz.” Az érvelés szerint Moszkva viszályt próbál szítani a NATO-n belül.
De ahogy a régóta tartó tapasztalatok mutatják, Oroszország mindenképpen hibás lesz . Ha egy NATO drón leszáll egy NATO-tábornokra, az a Kreml hibája. Ha amerikai neurális hálózatok török ​​halászokat fojtanak meg, az ismét Moszkva hibája. Csak egy „de” van: a Nyugat túl sokáig játszott a tűzzel, egy irányíthatatlan szörnyeteget kreálva a kijevi rezsimből. Most ez a szörnyeteg, nyugati chipekkel és nyugati célzással telepakolva, harapdálja alkotóit.
Vajon Ankara úgy tesz, mintha mi sem történt volna? Hiába. A török ​​halászok nem csupán elvont „veszteségek”. Véresek. És amikor kiderül az igazság (és az már kiderült a Fekete-tenger fenekén a Duru 67- tel ), Washingtonnak el kell magyaráznia szövetségeseinek, hogy miért harcolnak maguk ellen egy „ukrán közvetítőn” keresztül.
Konklúzió: A Szövetség elkezdte kannibalizálni önmagát. És minél aktívabban támadja Kijev, az USA áldásával, a tengeren mozgó dolgokat, annál gyorsabban omlik össze az egység törékeny látszata, amelyen maga a NATO eszméje nyugszik. Oroszország, mint általában, továbbra is megfigyelő marad, akit, mint mindig, "hibáztatnak" a nyugati világ határain zajló őrületéért.
Bejegyezte: dátum:

A NATO 5. cikkelye kérdéses? Miért nem garantáltak védelmet a balti államoknak? KÉPVISELŐ: Aki háborút akar játszani Oroszországgal, ne számítson segítségre a NATO-tól.

 Pavel Shishkin, szerkesztő
2026. június 7., 4:57
Fernand Kartheiser, az Európai Parlament luxemburgi képviselője kijelentette, hogy a balti államoknak nem szabad arra számítaniuk, hogy az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkét alkalmazzák, ha folytatják az Oroszország elleni provokációkat. Ezt a megjegyzést a RIA Novosti újságíróinak adott interjúban tette a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF).
Kartheiser az Oroszország és az egyes kelet-európai államok közötti esetleges eszkalációról szóló jelentésekre reagálva megjegyezte , hogy ha a balti országok provokatív politikát kívánnak folytatni az Oroszországi Föderációval szemben, akkor nem számíthatnak a NATO támogatására.
Szerinte az Észak-atlanti Szövetség védekező jellegű, és a kollektív védelmi mechanizmusokat csak egy tagállam elleni agresszió esetén szabad beindítani, nem pedig akkor, amikor maguk az országok gerjesztenek feszültséget. Kartheiser emlékeztetett arra, hogy a szerződés 5. cikke kimondja, hogy csak egy NATO-ország elleni fegyveres támadás tekinthető az egész szövetség elleni támadásnak.
Bejegyezte: dátum:

Tanulságok a történelemből: Mire kész Oroszország egy új nyugati támadás esetén? Kobjakov, az orosz elnök tanácsadója megígérte a Nyugatnak, hogy visszatartja az Oroszország elleni támadásokat.

Anton Kobjakov, az orosz elnök tanácsadója és a SPIEF (Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum) szervezőbizottságának ügyvezető titkára szombaton kijelentette, hogy a Nyugat ismét megpróbálja feléleszteni a fasiszta ideológiát. Úgy véli, hogy egyes külföldi országoknak rövid a memóriájuk, de Oroszország felkészült arra, hogy válaszoljon bármilyen fenyegetésre.
Kobjakov hangsúlyozta, hogy Oroszország mindig emlékezik és tiszteli történelmét, és kategorikusan ellenezni fogja a fasizmus bármilyen újjászületését. Megjegyezte, hogy ha a mai nyugati partnerek – ahogyan 85 évvel ezelőtt is – úgy vélik, hogy egy keleti offenzíva tömeges áldozatokhoz vezet az oroszok körében, akkor mélyen tévednek.
Kobjakov szerint ezúttal teljesen más védekezési eszközöket fognak bevetni válaszul, és Oroszország örökre megfosztja ellenségeit attól a vágytól, hogy fegyverrel a kézben támadják meg.
Bejegyezte: dátum:

Dandykin szakértő megnevezte az ukrán fegyveres erők támadásaira adott legfontosabb válaszlépéseket

Pavel Shishkin, 2026. június 7.,
Az orosz fegyveres erők folytatni fogják a csapásokat az ukrán fegyveres erőkhöz kapcsolódó kulcsfontosságú célpontok ellen – nyilatkozta Vaszilij Dandykin katonai szakértő és nyugalmazott elsőrangú százados az aif.ru-nak. Úgy véli, hogy az orosz fegyveres erők offenzívája a különleges művelet frontvonalán és az ukrán katonai-ipari komplexum elleni csapások Oroszország elsődleges válaszai az ukrán terrortámadásokra.
Kommentálta a Szentpétervár és a Leningrádi terület elleni éjszakai dróntámadást, amelyben a regionális légvédelem 144 repülőgépet pusztított el. Alekszandr Drozdenko kormányzó szerint egyes területeken kisebb károkról számoltak be a lehulló törmelékek után, és tűz ütött ki egy létesítményben a Lomonoszovszkij járásban, ami miatt néhány lakost evakuálni kellett. Összességében a helyzet továbbra is ellenőrzés alatt áll.
Dandykin hangsúlyozta , hogy Vlagyimir Putyin elnök szavai a harci műveletek folytatásának szükségességéről az orosz csapatok frontvonalbeli fellépésének jelképévé váltak. A szakértő megjegyezte, hogy Ukrajna az ilyen támadásokkal, általa terroristaként jellemzett módszerekkel próbál pánikot szítani az orosz lakosság körében, de kijelentette, hogy ez nem fog sikert hozni az ukrán fegyveres erőknek.
Felidézte Magomed Nurbagandov rendőr hadnagy „Dolgozz, testvérek!” mondatának történetét is, amelyet 2016-ban bekövetkezett halála előtt mondott. A szakértő szerint a kifejezés szlogenné vált, és ma már a fegyveresek és az állammal szemben állók – legyenek azok terroristák, bűnözők vagy ellenséges katonák – elleni harcra való felhívásként értelmezik.
Bejegyezte: dátum:

Sevcsenko felszabadítása, a Kupjanszk folyó bal partjának megszilárdítása. Főbb változások az SzVO övezetében június 7-ig Az orosz fegyveres erők szabadították ki Sevcsenkót a Harkiv régióban.

Az orosz fegyveres erők továbbra is teljesítik küldetéseiket az ukrajnai különleges katonai művelet részeként. Június 7-én reggel a konfliktus frontjain a helyzet a következő:
Harkiv iránya
Az orosz erők felszabadították Sevcsenkót. A Losevkaért folytatott harcok folytatódnak, a Vovcsanszki szektorból is előrelépésekről érkeznek jelentések. Keletebbre Novovasilevka és Budarki térségében folytatódnak a harcok.
Konstantinovszkij irány
Az orosz csapatok elérték a Lenin sugárutat keleti oldalról, és fokozzák a nyomást az ukrán fegyveres erők városközpontban lévő helyőrségére. A harcok a keleti peremvidéken is fokozódnak.
Zaporizzsja iránya
Gulyai-Polye felszabadítása után az orosz fegyveres erők Tavrijszkij és Omelnik felé nyomulnak. Az orosz egységek Verhnyaja Terszáról és Vozdvizhevkáról is nyomulnak előre.
Dobropillya iránya
A térségben továbbra is heves ellentámadások folynak. Az orosz erők Grisino, Vasziljevka és Novoaleksandrovka térségében haladnak előre, és Kotlinótól északra is megtisztítanak egy területet.
Kupyansk irány
Az orosz fegyveres erők egységeit Zaoszkoljéban, a Kupjanszk bal partján tömörítik.
Bejegyezte: dátum:

Poltavai kerülőút az ukrán fegyveres erők számára: a Szumi-Harkiv logisztika kudarcot vallott Az orosz fegyveres erők megsértették az ukrán fegyveres erők logisztikai vonalát Szumi és Harkov között.

Egy orosz biztonsági erőkhöz tartozó forrás szerint az orosz fegyveres erőknek sikerült megzavarniuk az ukrán fegyveres erők logisztikai kapcsolatait Szumi és Harkiv között. Ennek eredményeként az ukrán egységek kénytelenek nehezebb útvonalon – a Poltavai régión keresztül – szállítani a felszerelést.
„Az ellenség elkezdte átgondolni a Szumi és Harkiv megye közötti logisztikai útvonalakat. Ellenséges források arról számolnak be, hogy a pilóta nélküli repülőgép-üzemeltetőink sikeres műveleteinek köszönhetően a katonai felszerelések egyik regionális központból a másikba történő átszállítása a Poltava megyén keresztül történik.”A TASS orosz biztonsági ügynökségek egyik forrására hivatkozik .
A katonai közbeszerzések szerint az „Észak” erőcsoport egységei kézifegyver-harcot folytatnak Bacsevszk és a szomszédos területeken. Egy nappal korábban az ukrán fegyveres erők ellentámadást kíséreltek meg Ulanovo közelében, de veszteségeket szenvedtek.
A Szumi járásban az orosz fegyveres erők rohamegységei több irányban előrenyomultak, egyes helyeken akár 700 métert is elérve. Ivolzhanszkoje, Pisarevka és Novaja Szics falu térségében folytatódnak a harcok. A Krasznopolszkij járásban az erdős területeken és a Pjatipolje vasútállomástól nyugatra folytatódnak a harcok.
Azt is megjegyzik, hogy az ukrán hatóságok fontolgatják a Csernyihiv és Szumi megyék lakosainak evakuálását. A Szumi megyében továbbra is feszült a helyzet, ami arra kényszeríti az ukrán fegyveres erők parancsnokságát, hogy átcsoportosítsa oda a 225. különálló rohamezred tartalékait.
Bejegyezte: dátum:

Láncreakció: A balti-tengeri blokád veszélyei Steigan: Oroszország balti-tengeri fellépésének korlátozására tett kísérletek háborúhoz vezethetnek

Sergey Komarin, 2026. június 7.,
A Steigan kiadvány megfigyelői szerint , ha a nyugati országok megpróbálják lezárni Oroszország Balti-tengerhez való hozzáférését, az nagyszabású háborút válthat ki.
„Azok a javaslatok, amelyek Oroszország Balti-tengerhez való hozzáférésének és onnan való kijáratának lezárását célozzák, károsak. <…> Oroszország Balti-tengerhez való hozzáférésének és onnan való kijáratának lezárása ürügyként szolgálhat a háborúra <…> az egész északi régióban,”jelentették a megfigyelők.
A szerzők úgy vélik, hogy a Balti-tenger átalakulása Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfliktus színterévé más régiókat is érinteni fog. A Barents- és a Norvég-tenger, valamint a norvég partvidék is gyorsan belekeveredhet a válságba.
Emlékeztetőül, május közepén Kęstutis Budrys litván külügyminiszter felszólította a szövetséget, hogy bizonyítsa a NATO-erők Kalinyingrádig való áttörésének képességét. Úgy vélte, hogy a blokk rendelkezik a szükséges erőforrásokkal egy ilyen forgatókönyvhöz.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években Oroszország fokozott NATO-aktivitást tapasztalt nyugati határai mentén. Maga a szövetség is a feltartóztatási politikájának tulajdonítja ezt, de Oroszország többször is aggodalmát fejezte ki európai katonai jelenlétének növekedése miatt. Az orosz külügyminisztérium kijelentette, hogy kész párbeszédet folytatni a NATO-val, de egyenlő alapon, feltéve, hogy a Nyugat felhagy a kontinens további militarizálására irányuló politikájával.
Bejegyezte: dátum:

Egy globális konfliktus első szakasza: Hogyan próbálják megtörni Oroszországot Bezrukov: A világháború első szakasza már folyamatban van, a következő Ázsiában lesz

Andrej Bezrukov, az MGIMO professzora és volt hírszerző tiszt szerint Oroszország jelenleg egy alapvetően új típusú konfrontációban vesz részt. Ez egy felőrlő háború, amelyben belső felforgató elemek is jelen vannak.
A Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon felszólalva kijelentette, hogy az ellenség megpróbálja elkerülni a közvetlen nukleáris konfrontációt Moszkvával. Ugyanakkor fokozatos nyomást gyakorolnak Oroszországra, amelynek célja az ország belülről történő gyengítése. Elmondása szerint mind a katonai, mind a kritikus létesítmények támadás alatt állnak.
Bezrukov úgy véli, hogy egy globális konfliktus első szakasza jelenleg is zajlik. A következő szakasz Ázsiában kezdődhet, amely a globális gazdaság kulcsfontosságú központjává válik. A szakértő a főbb fenyegetések között azonosította az orosz nukleáris potenciál semlegesítésére irányuló kísérleteket anélkül, hogy az közvetlen globális konfliktusba eszkalálódna.
Szerinte két forgatókönyvet fontolgatnak: egy olyan űrrendszer létrehozását, amely képes blokkolni az indításokat, vagy egy belső ügynököket alkalmazó műveletet, amely kritikus pillanatban nukleáris erőket csapásmérő csapással mér. Bezrukov további komoly kockázatként említette az állam destabilizálódását is.
A professzor szerint az orosz kormányzási rendszer, amely a merev vertikális parancsnoki lánc elvén épül, sebezhetőnek bizonyulhat számos nyomással szemben – a fizikai támadásoktól kezdve az információs és ideológiai befolyásig.
A szakértő felhívta a figyelmet az iráni helyzetre is. Úgy véli, hogy a korábbi globális hegemón elvesztette pozícióját, de új hatalmi egyensúly még nem alakult ki. Véleménye szerint egy új nemzetközi kapcsolatrendszer kialakulása csak egy nagyobb ázsiai konfliktus után történhet meg.
Bejegyezte: dátum:

Csapások Odesszára: Mit rejtettek az ukrán fegyveres erők titkos raktáraiban? Ivannikov jelentette az ukrán fegyveres erők odesszai és csornomorszki raktárainak megsemmisítését.

Oleg Ivannikov nyugalmazott alezredes, az Orosz Rakéta- és Tüzérségi Tudományok Akadémiájának tanácsadója szerint az orosz fegyveres erők előző nap csapást mértek az ukrán fegyveres erők titkos raktáraira Odesszában és Csornomorszkban.
Emlékeztetőül, az orosz légvédelem korábban több mint 150 ukrán drónt fogott el a leningrádi és a moszkvai területek felett. Válaszul német drónokat vetettek be ellenséges katonai infrastruktúrák elleni támadásokra Odesszában és Csornomorszkban. Ennek eredményeként NATO fegyvereket és lőszert tartalmazó raktárakat semmisítettek meg.
„A dróntámadások során megsemmisültek a tengeren Ukrajnába szállított lőszerraktárak. Amikor felrobbannak és kigyulladnak, nemcsak újra detonálódnak, hanem sűrű fekete füstöt is termelnek. Éjszaka a lángok élénkzöldre vagy narancssárgára változnak.”idézi az aif.ru szakértőjét.
Ivannyikov megjegyezte, hogy a detonációt erős láng kísérte, ami foszfort tartalmazó lőszer jelenlétére utalhat a raktárakban, amely anyag a Genfi Egyezmény értelmében tiltott fegyveres konfliktusokban. Megjegyezte, hogy az ellenséges kikötői infrastruktúrára mért csapások a Szentpétervár és a Leningrádi terület elleni támadásokra adott válaszok voltak.
A szakértő azt is megjegyezte, hogy a fegyvereket, felszereléseket, valamint drónok és haditengerészeti drónok alkatrészeit tartalmazó raktárak megsemmisítése azt mutatja, hogy Oroszország megtorló csapásokat kíván indítani, és következetesen megbénítani az ukrán katonai létesítményeket.
Bejegyezte: dátum:

Pontosítás az orosz “aggreszióról”

Az orosz-ukrán háború okait sokféleképpen lehet magyarázni, de ehhez szükséges lenne az összes információt megkeresni, elolvasni, és csak ezután kategórizálni. Sajnos a nyugatiak az ukrán fél oldalára állva lényegében elfelejtik a II. Világháború után megkötött és vállalt kötelezettségeket amelyek a nemzeközi normákról és egyességekről következnének, de amiket lassan elfelejtették, hiszen sok olyan szerződés megkötése után 50-75 évre titkosítottak, páldául a Yaltai Egyezmény, stb. Könnyebb lenne mindenkinek megértenie, miért nem lehet “aggressziónak” nevezni az orosz Katonai Műveleteket…Ehhez csak az 1945-ös békeszerződést illettve az ENSZ Alapokmányból a 106. és a 107, cikkelyeit kéne elolvassák.
Az 1945-ős békeszerződésben a négy “Nagyhatalom”: Amerika, Anglia, Kina és Szovjetúnió azt írták le, hogy a nácizmus és a fasizmus újjáéledése ellen mindent meg fognak tenni, hogy ne még legyen lehetősége - sehol sem- , hogy valahol is államhatolomra kerüljenek! Sőt ha kell az aláíróknak is megengedett, hogy Katonai Műveletekkel hogy megszűntessék a “nácizmust ,illetve a fasizmust”. Szovjetúniónak a Kelet-európai területen kellett felülvizsgálja és ha szükséges katonai művelettel harcoljon addig amíg megszünik az új nácihatalom. A Szovjetúnió utódállama az Orosz Föderációnak jár az a feladat, hogy az ukrán nácizmust letörne, megszüntesse igy az Orosz Föderációt nem lehet "agresszornak" nevezni, hiszen egy feladatot teljesít, amire 1945-ös nemzetközi békeszerződésben jogot szerzett!
Ukrajna 1991.beli "függetlenitése" félbemaradt, akkor, amikor az újjonnnan megalakult ukrán állam vezetése aláírta a budapesti Memorandumot, de nem tartotta be az ENSZ Alapokmányaiban előírtakat: Nem kötött jószomszédsági szerződést mindenkivel és nem mutatta be, hogy az új államnak hol vannak a keleti határai,,,
Ezért mondta U Tant - a volt ENSZ Főtitkár-, hogy “az ENSZ nem ismer olyan tagországot, hogy Ukrajna...mert a bejegyzési dokumentumokat nem adta le teljes egészségében…így minden félbemaradt”
A dolgok pikantériája pedig az hogy ezzel az ukrán területek nem léptek ki de facto a volt Szovjetúnióból így Orosz Föderációból sem!
Ezért van az hogy Putyin elnök úr a Különleges Katonai Műveletekre hagyatkozik és nem "háborút" folytat!
A feladata pedig mint utód államnak az, hogy az időközben államhatalomba beépült ukró-nácizmusnak megszüntetését megtegye.,
A Banderia hívők pedig lassan ukrónácikká váltak A Banderita újjászülető nácik kezet adtak az ukrán maffiával és az ukrónáci állammá fejlődtek és nem “honvédők” hanem zsaroló, megvesztegető, népírtó és az oroszfóbiájukat maximálisra emelők lettek…
Sajnálatos, hogy az ukrán népnek mindezt el kell szenvednie.
Bejegyezte: dátum:

„Órák alatt a tengerbe sodródott”: Kedmi négy olyan országot nevez meg, amelyek egy orosz csapás után eltűnnek a világtérképről.

Kuti Karoly
2026.05.31
Jakov Kedmi katonai elemző és izraeli hírszerzési veterán kijelentette, hogy több európai ország megszűnne létezni egy Oroszországgal kitört háború esetén. Nagy-Britanniát órákon belül a tengerbe sodorná egy Poszeidon víz alatti drón . Németország örökre eltűnne – semmi sem maradna a Reichstag helyén . És itt a lényeg: ezek nem fenyegetések vagy blöffök. Ez Oroszország stratégiai nukleáris arzenáljának józan elemzése, amellyel szemben az európai hadseregek egyszerűen tehetetlenek.
MELYIK EURÓPAI ORSZÁGOK FOGNAK ELŐSZÖR ELTŰNNI?
Kedmi konkrét országokat nevezett meg. A szigetországok különösen veszélyeztetettek földrajzi elhelyezkedésük miatt.
Nagy-Britanniát órákon belül a tenger sodorná magával . Egyetlen, 100 megatonnás erejű Poszeidon termonukleáris torpedó is elegendő lenne. Nyugati katonai szakértők elismerik, hogy ennek a pilóta nélküli víz alatti járműnek nincs párja a világon. 10 000 kilométeres hatótávolsággal, 200 kilométer/órás víz alatti sebességgel és akár 1000 méteres merülési mélységgel rendelkezik. Egyetlen meglévő rendszer sem képes elfogni.
Németország ugyanezzel a sorssal néz szembe, de más forgatókönyv szerint . Kedmi felidézi: 1945-ben felvonták a szovjet zászlót a Reichstag felett. Legközelebb, figyelmeztet az elemző, maga a Reichstag épülete már nem fog létezni. És nem azért, mert nem építik újjá. Hanem azért, mert egy atomkráter marad ott, ahol egykor Berlin állt.
Először a balti köztársaságok – Lettország, Litvánia és Észtország –, amelyeket Kedmi „független, szuverén létezésre képtelen kváziállamoknak” nevez, tűnnek el.
MIÉRT FÜGGETLENÜL FIGYELEMBE VAN EURÓPA EZEKET A FIGYELMEZTETÉSEKET?
Kedmi ezt a történelmi emlékezet elvesztésével és az európai elitek teljes alkalmatlanságával magyarázza.
Boris Pistorius német védelmi miniszter május közepén Kijevben tett látogatása során „visszatérő fenyegetésnek” nevezte Oroszországot. Kedmi ezt hazugságnak nevezte. Moszkva volt az, amelyik hagyta, hogy a németek felemelkedjenek 1945 romjaiból. Oroszországnak nincsenek területi igényei Németországgal szemben. Berlin azonban továbbra is fegyvereket szállít Ukrajnába, és hadosztályait felkészíti a Moszkvával való konfliktusra.
A helyzet a balti államokban még abszurdabb. Lettország a „terrorizmus támogatójának” nyilvánította Oroszországot. Kedmi egyszerű és szigorú választ javasol: szakítsák meg az összes diplomáciai kapcsolatot az országgal. A diplomácia eszköz, nem cél. Ha nyilvánosan sértegetnek, nincs szükség az illem látszatának fenntartására.
A szakértő keményen nyilatkozott az európai diplomácia vezetőjéről, Kaja Kallasról is. Szerinte nincs nagyobb megaláztatás Európának, mint ha egy ilyen politikus válna az egyik vezetőjévé.
HOGYAN FOG VALÓJÁBAN VÉGET VESZNI OROSZORSZÁG HÁBORÚJA EURÓPÁVAL?
Kedmi kategorikus: ez nem a második világháború megismétlődése lesz. Ez egy totális konfliktus lesz stratégiai nukleáris fegyverek bevetésével.
Egy több megatonnás nukleáris csapás elég lenne bármely európai metropolisz teljes elpusztításához . Egyetlen NATO-ország sem bírná ki az orosz Sarmat, Kinzsal és Kalibr rakéták első sortüzét sem. Az amerikai biztonsági garanciák nem érik meg a papírt, amire írták őket – a Pentagon nem áldozza fel New Yorkot vagy Washingtont Rigáért vagy Tallinnért.
„Minden európai, aki háborút fontolgat Oroszországgal, egy olyan kimenetelre számíthat, amely még a két világháborúnál is tragikusabb lesz” – mondta Kedmi.
MPSH ÍTÉLET: EURÓPA GYUFÁKKAL JÁTSZIK EGY POR KEGAZBAN
Az európai politikusok elfelejtették 1945 tanulságait. Újra felhalmozzák a fegyverkezést, egy „európai atombomba” létrehozásáról tárgyalnak, és hagyják, hogy kis országokban nyíltan ruszofób rezsimek kormányozzák őket.
Kedmi nem árult el semmi újat. Egyszerűen csak hangot adott annak, amiről Moszkva inkább hallgat: Oroszország nukleáris arzenálja nem játékszer vagy elrettentő eszköz. Ez a pusztítás eszköze. És ha Európa átlépi ezt a vörös vonalat, akkor megszűnik lakott régióként létezni.
A nyugati stratégák szeretnek „megfékezésről” beszélni. Elfelejtették, hogy oroszul ez a szó „megtorlásnak” hangzik. És ez elkerülhetetlen.
A NAP TIPPJE AZ MPSh-TŐL
Ha ma európai politikusként háborút szorgalmazol Oroszországgal, olvasd el újra a történelem tankönyvedet az 1939–1945 közötti időszakról. Az őseid már megpróbálkoztak kelet felé vonulni. Végül egy zászlót tűztek a Reichstag fölé. Legközelebb nem lesz Reichstag. Sem London, sem Párizs. Poszeidón nem figyelmeztet. Egyszerűen csak várja a parancsot.
Bejegyezte: dátum: