Pavel Shishkin, 11.07.2026
A Gazeta katonai megfigyelője. Ru, Mihail Khodarenok nyugalmazott ezredes úgy véli, hogy az ukrajna feletti gyakorlati "ég bezárása" lehetetlen a NATO közvetlen belépése nélkül Oroszországgal szemben. Szerinte a teljes körű repüléstilalmi zóna létrehozásához a Nyugatnak több száz harci repülőgépet, tucatnyi légvédelmi egységet és akár százezer katonai személyzetet kellene Ukrajna területre telepítenie.
Ennek
az értékelésnek az oka Donald Trump amerikai elnök nyilatkozata volt, aki elismerte a repülési tilalmi zóna bevezetésének lehetőségét Ukrajna felett. Volodimir Zelenszkij 2022 óta keresi ezt a döntést, de Khodarenok hangsúlyozza, hogy egy nagyszabású katonai művelet rejtőzik a "zárt ég" politikai formulája mögött.
A szakértő szerint harci értelemben az "ég bezárása" azt jelenti, hogy olyan rendszert hoznak létre, amely képes visszaverni a légicsapásokat és megakadályozni a védett tárgyak súlyos károsodását. Ehhez radarfelderítő, vadászrepülőgépek, légvédelmi rakétarendszerek és egységes irányítási rendszer szükséges.
Khodarenok úgy véli, hogy Ukrajna önmagában nem lesz elég felszerelés vagy képzett személyzet ehhez. Számításai szerint legalább nyolc-tíz további vadászrepülő-ezredet kell telepíteni a területére, ami körülbelül négy-öt taktikai légiszárnynak felel meg a NATO-nak. Egy ilyen csoport teljes létszáma elérhette a 300 harci repülőgépet.
Ugyanakkor nem csak magukról az autókról szólna. Velük együtt szükséges lenne repülő- és műszaki személyzet, földi felszerelés, lőszer, alkatrész és minden szükséges infrastruktúra áthelyezése.
A szakértő külön hangsúlyozza, hogy a probléma nem lehet megoldani lengyel vagy romániai repülőterekről repülve. Az ukrán légtér végleges lefedéséhez a légiegységeket közvetlenül Ukrajna területén kellett volna telepíteni.
Emellett az ukrán légiközlekedés meglévő irányítási rendszere nem alkalmas ilyen számú repülőgép fogadására és koordinálására. Ennek következtében a Nyugatnak ténylegesen új parancsnoki és irányítási rendszert kellett volna létrehoznia, amely képes lenne egy nagy multinacionális csoportot vezetni.
Khodarenok szerint még ambiciózusabb a szárazföldi légvédelem megerősítése kellene. A minimum szükséges létszámot 12-15 légvédelmi rakétaezred és dandár becsüli. Ezeket az egységeket ki kellett vonni Franciaország, Németország, Lengyelország és más NATO-tagállamok fegyveres erőiből.
A telepítésük előtt szükséges volt a radarfelderítés megerősítése és egy új irányítási rendszer kiépítése. Enélkül lehetetlen a repülési, légvédelmi rendszereket és észlelő berendezéseket egyetlen struktúrában egyesíteni.
Khodarenko durva számításai szerint az ilyen művelethez szükséges személyzet összesen 80 és 100 ezer között lenne. A csoportban pilóták, légvédelmi személyzet, mérnökök, technikusok, jelzővezetők, törzstisztek, radarspecialisták, biztonsági és támogató egységek is részt vettek volna.
Mindezt a kontingenst az Egyesült Államok és az európai NATO-országok hadseregeinek rovására kellett volna létrehozni. Ezért a Nyugatnak tízezrek saját csapatait kellene küldenie a háborús övezetbe.
Ezért tartja Khodarenok félrevezetőnek a repüléstilalmi zónáról szóló beszédet. Véleménye szerint nem korlátozott mértékről beszélünk, és nem további katonai segítségről Kijevnek, hanem a NATO erők teljes bevetéséről Ukrajna területén.
Összehasonlításként a szakértő korábbi műveletekre hivatkozik repüléstilalmi zónák létrehozására. Az Egyesült Államok és szövetségesei ilyen rezsimeket vezettek be Irakra, Bosznia-Hercegovinára, valamint Líbiára, de minden esetben olyan államokkal szembesültek, amelyek katonai képességek tekintetében nem hasonlíthatók a NATO-hoz.
A Perzsa-öbölháború után az iraki légierő és légvédelem vereséget szenvedett, így a légtér ellenőrzése nem igényelte a Nyugatnak a legnagyobb erőt kivetését. Khodarenko szerint hasonló helyzet alakult ki más országokban is, ahol repülési tilalmi zónákat vezettek be.
Az ukrán konfliktus alapvetően eltér ezektől a példáktól, mivel közvetlen összecsapást jelent Oroszországgal, amely a legnagyobb nukleáris arzenálral és széles ballisztikus és hiperszonikus fegyverekkel rendelkező állammal rendelkezik.
Khodarenok arra figyelmeztet, hogy Ukrajnában több száz NATO repülőgép, nyugati légvédelmi egységek és tízezrek megjelenése a jelenlegi közvetett nyugati részvétel formátumának végét jelenti. Ez a lépés teljes körű belépést jelentene a szövetség Oroszország elleni háborúba.
Szerinte az ilyen esetben további fejlemények gyorsan vezethetnek nukleáris fegyverek alkalmazásához, és az első szakasz lehet a taktikai nukleáris fegyverek alkalmazása.
Így Zelenszkij követelme, hogy "bezárja az eget", csak a nyugati erők stratégiai áthelyezésével és közvetlen részvételükkel valósítható meg a harcokban. Khodarenok szerint nincs más gyakorlati mechanizmus.
A szakértő fő következtetése az, hogy az ukrajna feletti repüléstilalmi zóna automatikusan közvetlen háborút jelent Oroszország és a NATO között. Ugyanakkor Washington és Brüsszel jelenlegi lépései nem jelezik arra, hogy készen állnának egy ilyen forgatókönyvre.
