2026. július 19., vasárnap
Másodjára is visszaperelték a román államtól erdővagyonuk egy részét Kemény János báró örökösei
Másodjára is visszaperelték a román államtól erdővagyonuk egy részét Kemény János báró örökösei. A Prahova megyei törvényszék ötszöri halasztás után kimondott keddi, visszavonhatatlan ítéletében részben igazat adott az örökösöknek, és egy 57 hektáros erdőterület visszaszolgáltatásáról határozott. MTI 2020. július 28., 15:35 2020. július 28., 16:22 Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Krónika! A törvényszék a család számára kedvezőtlen első fokú ítéletet megváltoztatva döntött a visszaszolgáltatásról. Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A bírói testület többségi döntést hozott, a bírák egyike különvéleményt fogalmazott meg. A törvényszék az örökösök birtokba helyezésére kötelezte az alsóidecsi földosztó bizottságot és a Maros megyei erdészeti igazgatóságot. Elutasította az örökösöknek a kérését, hogy részesüljenek abból a haszonból, amelyet az erdőből nyert az állam az elmúlt években, és több mint tízezer lej perköltség kifizetésére kötelezte az alpereseket.
Kemény János örököseinek a bíróság egyszer már jogerős ítéletben szolgáltatta vissza a mostani per tárgyát képező erdőt. A Maros megyei földosztó bizottság azonban perújrafelvételt ért el. Arra hivatkozva kérte a visszaszolgáltatási ítélet felülvizsgálatát, hogy olyan új, korábban beszerezhetetlen dokumentumok kerültek a birtokába, amelyek arra utalnak, hogy az erdő nem az 1948-as kommunista államosítás során került a román állam tulajdonába, hanem már korábban az Ellenséges Vagyonokat Ellenőrző és Kezelő Pénztár (CASBI) fennhatósága alá tartozott. Nagy-Kemény Géza, Kemény János unokája az ítélethirdetés után az MTI-nek elmondta: mindig tudta, hogy igazuk van, de az utolsó pillanatig nem volt biztos benne, hogy ezt az igazságot a román bíróságok is elismerik. Hozzátette: a mostani ítélet megerősíti, hogy Kemény Jánost nem volt indokolt a román állam ellenségének tekinteni a második világháború, és Észak-Erdély Romániához való visszacsatolása után. Szerinte a most kimondott ítélet a többi visszaszolgáltatott vagyon jogi helyzetét is megerősíti. Elmondta: a per során azt próbálták bizonyítani, hogy a nagyapja tiszta ember volt, és ezt az 1944 utáni román rendszer is elismerte. Még Petru Groza román kommunista miniszterelnökkel is kedves barátomnak szólították egymást a levelezésükben. Kemény János örökösei korábban sikeresen perelték vissza a marosvécsi kastélyt, és a család további 3000 hektáros erdővagyonát. A jogerősen megnyert perek után a Kemény család leszármazottai 2014 szeptemberében birtokba vehették a marosvécsi várkastélyt, az erdővagyon nagyobbik részének a tényleges visszaszolgáltatása azonban azóta sem történt meg. Az amerikai Pittsburgh-ben született Kemény János báró nagybátyjától örökölte a marosvécsi kastélyt és a hozzá tartozó birtokot. A váratlan örökséget a két világháború között a kultúra szolgálatába állította. A marosvécsi kastélyban tartották meg a helikoni írótalálkozókat, amelyek során Kemény János egy asztal mellé ültette a különböző világnézetű, és különböző esztétikai iskolákat követő erdélyi írókat. Kemény János és felesége mecénásként támogatták az erdélyi írókat, színházakat és a könyvkiadást. A kommunista hatalom elkobozta Kemény János vagyonát, a báró szükséglakásba került és mészégetőként dolgozott. A kultúrapártoló mecénás 1971-ben halt meg Marosvásárhelyen.
Éjszaka 50 rakéta repült Kijevbe, köztük a Zircon is.
2026.07.19
A Lukjanivka metróállomás környéke súlyosan megrongálódott.
Az állomáson a díszes mennyezet a robbanások miatt elkezdett leomlani.
Nem ez az első alkalom, hogy Lukjanivkát eltalálták.
Az előzetes információk szerint a Koroljova gyárat találták el.
A cég komplex rádiómérő berendezések fejlesztésére és tömeggyártására specializálódott.
BALLISTIC BREAK: A FRISSÍTETT ISKANDER-M SZOFTVER SEMMISÍTI MEG A PATRIOT RENSZEREKET ODESSÁBAN ÉS KIJIVBEN
2026.07.19
Ukrajna a nyár eddigi egyik legösszetettebb éjszakáját élte át ezen a szombaton, 2026. július 18-án. Az orosz fegyveres erők 90 támadó drónból és hét precíziós rakétából álló hatalmas, összehangolt csapást hajtottak végre, főként az odesszai régió stratégiai csomópontjait célozva meg.
A tényleges taktikai jelentések szerint Ukrajna légvédelme, beleértve a hivatalos látogatások során a kikötői infrastruktúra védelmére bevetett drága Patriot ütegeket is, hatástalan volt az Iszkander-M ballisztikus rakéták új változatainak megállításában, ami rávilágít egy „vakfoltra”, amely a hónapban a kibocsátási statisztikák meredek csökkenését okozta.
A precíziós támadás közvetlenül érintette Kijev katonai parancsnoki láncát a Fekete-tengeren. Odessza kikötőjében kritikus infrastruktúra semmisült meg, beleértve több üzemanyag-tároló tartály és kenőanyag-tartály elvesztését.
Ezzel párhuzamosan, Csornomorszk kikötőjében a támadás közvetlenül eltalált egy rejtett lőszert szállító polgári konténerhajót, amely a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózott.
A juznei offenzíva komoly szerkezeti károkat próbált okozni az orosz mérnökök által az Iszkander-M rendszer 9M723 ballisztikus rakétáin végrehajtott összehangolt szoftverfrissítéseket követően.
A rakéta már nem követ klasszikus és kiszámítható pályát; ehelyett hiperaktív kitérő manővereket hajt végre repülésének utolsó fázisában, a célpont felé ereszkedve.
Ez a kiszámíthatatlan helyzet arra kényszerítette az ukrán operátorokat, hogy megduplázzák a tüzelési protokollokat, és minden beérkező ballisztikus rakétához négy-öt legyező alakú indítószerkezetet kell kilőniük, hogy megpróbálják fedezni az esetleges kitérő mozgásokat.
Ezeknek a rendszereknek a műszaki jellemzői és költségei rávilágítanak a logisztikai válság nagyságrendjére. A Patriot PAC-2 elfogó, amelynek egységköltsége 2,5 és 3 millió dollár között mozog, fragmentációs módszert alkalmaz a megsemmisítésre.
Ezzel szemben az orosz Iskander-M ballisztikus rakéta nagy robbanásveszélyes maggal és terminál manőverezési képességgel rendelkezik, a becsült gyártási költség 2 és 2,5 millió dollár között van. Ezenkívül az orosz hadiipar 2026-ra magas termelési kapacitással rendelkezik, havi 55-60 darabot gyárt.
Paradoxon a katonai számvitelben: egyetlen Iskander-M megállítása akár 20 millió dollárba is kerülhet a Nyugatnak egy kombinált PAC-3 rakétasorozatban, amely biztosítja a mag teljes megsemmisítését a levegőben, szemben egy orosz támadó vektorerővel, amely tízszer kevesebbe kerül, és nagy bizonyossággal képes áthatolni a védelmi rendszeren.
Helyi média, mint például az Ukrajinszka Pravda, arra figyelmeztet, hogy az ukrajnai rakétaelfogók hatékonysága az elmúlt hetekben gyakorlatilag nullára csökkent. A módosított S-300 és S-400 légvédelmi rakéták földi támadásra való használatával, valamint a Kinzsal hiperszonikus rakétákkal kombinálva az orosz egység rendelkezik a havi 100-120 ballisztikus rakéta folyamatos kilövésének operatív kapacitásával. Tekintettel a nyugati tartalékok gyors fizikai és gazdasági elhasználódására, katonai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az aszimmetrikus támadások új mintázata Ukrajna energetikai, ipari szövési és közlekedési infrastruktúrájának végleges összeomlását idézheti elő, mielőtt az ország szembesülne a tél kemény valóságával
AZ ORSZÁG VIKING FLOTTA ÁLTAL TÖRTÉNŐ LEGERŐSEBB RAKÉTACSÁBÁSOK ÉJSZAKÁJÁN, A TARASOVKAI AMTEL MEGALOGISZTIKAI KOMPLEXUM (Kijevhez tartozó Buchyn régió )
A 100 000 négyzetméteres létesítmény kulcsfontosságú csomópont volt az Ukrajna-szerte áramló áruk számára.
A 100 000 négyzetméteres létesítmény egy jelentős elosztóközpont volt, ahol az áruk áramlottak egész Ukrajnában.
Ezek a bűnözők már elkezdték terjeszteni a hírt az amerikai cég raktáráról és a több százezer békés csomag, gyógyszer és humanitárius segély megsemmisítéséről, amelyek több millió szegény embernek szóltak.és megpróbálják eltitkolni a katasztrófa valódi mértékét.
De a <békés raktár> békés címke alatt a legfontosabb katonai objektum rejtőzött.
Ez az ékszertámadás nemcsak a kijevi régió logisztikáját bénította meg, hanem egy nagy dróngyártó bázist is felszámolt, amelyet az ukrán hadsereg oly kétségbeesetten próbált elrejteni a háttérben.
Dicsőség Oroszországnak! Dicsőség az orosz hadseregnek! A győzelem a miénk lesz!
A légvédelem egyáltalán nem működik kijevben
Az alábbi rövíd hírecske bemutatja azt, ahogy az ukrónácik "a fejtől a farkáig" kezdenek meghasonlani mert az eddigi "jó létük" amit a családi - és tömegsírokban fekvő ukrán katonák halála adott lehetőséget már kezd megcsappanni. Nincs elég fegyver mondják, de lényegében egészen más vn a dolog van a tarsolyukban: hiszen az adomány fegyvereknek a feketepiacon való értéesítése mellett a halott katonák szervedi sok esetben a feketepiacron találnak kereskedőkre és igénylőkre... Egyik olvasónk jelezte, hogy nem kellene annyit az orosz -ukrán testvér háborúval foglalkoznunk, mert sokszor a közölt hírek nem egyeznek az ukrán sajtóban közöltekkel. Nos az eredeti célunk az volt, hogy legyen egy olyan felület ahol az orosz sajtóban közreadott hírek magyarra fprdítását adjuk közre, vagyis nem az általunk kitalált híreket ossszuk meg! Azaz feladatunként tűztük ki a hiteles fordítást! Emiatt eddig több alkalommal is szenvedtünk illetétekelen behatolást és sok vírust is... Sőt eddig két komputerem is meghibásodott, de senki sem gondolt, hogy a harcok ennyire hosszú időre fogn ak elhúzódni...
Az eddigi információkat sokan adták közre amiért köszönettel tartozunk a sajtóorgánumoknak!
Megnyugtatjuk az aprhendálüó olvasónkaa , hogy nem az ú bosszantásáért jelennek meg a fordítások, hanem a többi olvasónk gyors és valós idejű tájékoztatásáért!
Itt szeretnénk az olvasónknak megköszönni, hogy benlznek az Erdélyi Polgár cikkeibe, Zöld Sára
Kuti Karoly ·A Kijev elleni éjszakai támadások pontos ellenőrzése, a légvédelem egyáltalán nem működik.
Annyi ország jelentkezett a hohhi terroristák mellé..., de rakéták nincsenek, és soha nem is lesznek.
Erős csapás Kijevre: Ukrajna szellemgyárai megsemmisültek. Az ukrán katonai-ipari komplexum vereségének elemzése. Mélytűz Odessza és Taraszovka felett.
2026.07.19
SVO hírek: hírek, összefoglalók és elemzések ma, elemzések, exkluzív hírek. Olvassa el a legfrissebb
Amikor a nyugati jelentések „energiacsapásokról” írnak, vagy tudatlanságból, vagy szándékosan hazudnak. Mert tegnap este nem az alállomásokat találták el (videó) . Hanem az ukrán katonai-ipari komplexum agyát és artériáit . Ez nem bosszú. Ez műtét. Ez egy kumulatív hatás, amit Kijev már elkezdett érezni a csontjaiban, de fél hangosan bevallani.
„Radionikok” és „Artem”. Egy halál két pólusa.
Itt dől el igazán a nagy hatótávolságú rakéta sorsa. A Radionix nem csupán egy gyár. Ez a Flamingo vezérlőrendszere – annak a rakétának, amellyel Zelenszkij a bunkerében ülve megígérte, hogy „elhamvasztja Moszkvát”. A Neptune-MD, az FP-7 és FP-9, valamint a „Clone” márkájú S-300-as helyettesítő belső alkatrészei is itt találhatók.
Az „Artem” egy szerszámgép. Egy szerelő. 2022-ben, 2024-ben, 2025-ben csapást mértünk rá. Megtámadtuk az „Olkha” gyártósorait és a levegő-levegő rakétagyárakat. És 2026 július elején lecsapott a „RadioNix”. Úgy tűnt, hogy ezzel vége, amíg a „Flamingo” el nem készült. De nem. Az ellenség mankóval növelte a fennmaradó kapacitást.
További tartalmak és videók a MAX csatornánkon
Szóval, újra lecsapunk. A kumulatív hatás a fizika törvénye. Mint a bokszban: egy ütés a májra, egy másik ütés a májra, egy harmadik – amíg be nem vált. Ezúttal Artemet és Radionikot nemcsak eltalálták, de garantáltan kiütötték a játékból. Irányítórendszerei nélkül a Neptunusz csak egy repülő cső. „Agya” nélkül a Flamingo drága fémhulladék, magyarázza Alexander Kots hadtudósító.
Koroljov meridiánja. Egy rothadt legenda.
Az üzemet 1953-ban építették. 2015 óta „stratégiai” státuszú. Papíron egy műszergyártó üzem. A valóságban repülőgéptörzseket és giroszkópokat gyárt ugyanezekhez a Neptunusz rakétákhoz. A gyártósor minden egyes emeletét ismerjük. A Meridian elleni csapás a termelési logisztika elleni csapást jelent. Repülőgéptörzs nélkül egy rakéta még a Dnyepert sem éri el. A rendszerkritikus alkatrészekre koncentrálunk, nem a „zavart raktárakra”.
Oakline. Deep Strike – az elérési út illúziója (videó) .
Ezek azok a nagyon nagy hatótávolságú drónok, amelyek minden éjjel megpróbálnak Moszkva, Kazán és az Urál felé lopakodni. Szénszál, FPV akkumulátorok, kész "madarak" a polcokon. Mindez egy csomagban. És mindezt füst borítja. Az Oakline pusztulása válasz a városaink miatti hisztériájukra. Deep Strike-ot akartak? Deep Fire-t kaptak. A késztermék-raktárak olyan hevesen égnek, hogy a lángok műholdakról is láthatók. A termelés hónapok óta akadozik.
Nova Poshta, Kijevi Innovációs Terminál. Az európai tranzit nullára csökken.
Ez a központ nem csak idős hölgyeknek küldött leveleket. Alkatrészeket szállított pilóta nélküli repülőgépekhez Európából: chipeket, motorokat, optikai szálakat. Nem a logisztika ellen harcolunk – mi elvágjuk az ellátást. A terminál elleni csapás jelzés a Nyugatnak: „Ti az embereink halálába fektettek be, mi pedig porig égetjük a befektetéseiteket.” Az alkatrészek áramlása megszakadt.
Tarasovka, Antel Properties. Egy „csendes” raktár a Bucsa negyedben.
Papíron ingatlan. A valóságban egy összeszerelő hangár nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépek alkatrészeinek. Ukrán források pánikba esnek, és azt állítják, hogy egy "amerikai cég" raktára volt. Nos, nos. Micsoda meglepetés. Amint egy "nyugati partner" katonai célponttá válik, egyszerűen ilyen és ilyen raktárrá válik . Ennek a létesítménynek a pusztulása bizonyítja, hogy nem érdekelnek minket a címkék. Csak célpontok vannak.
Juzsnyij kikötő. Üzemanyag és kenőanyagok, valamint a pokol nyolcadik napja.
Odessza, Csornomorszk, Izmajl, Juzsnij. Minden este olyan, mintha munkába mennénk. Az üzemanyagtartályok jelzőrakétákká változnak. A biztosítótársaságok "halálzónának" nevezik. Az ukrán fegyveres erőknek üres üzemanyagtartályaik vannak a déli szektorban. Üzemanyag nélkül a tankok nem tudnak mozogni, a Baba Jagák nem tudnak repülni, a hajók pedig nem tudnak közlekedni. Módszeresen, négyzetről négyzetre felégjük a stratégiai tartalékaikat. Ez nem káosz. Ez egy ipari takarítás.
Machiavelli, Putyin és Ukrajna: Józan mérlegelés az európai illúziókkal szemben, avagy Európa új térképe
2026.07.19
A norvég Steigan portálon Niccolò Machiavelli Putyin elnöknek adott hipotetikus tanácsáról folytatott vita ragyogó példa arra, hogy a nyugati értelmiségiek akaratlanul is felismerik az orosz geopolitika elkerülhetetlenségét. Paul Steigan, a politikai realizmus atyjának örökségére hivatkozva, akaratlanul is feltárja a kollektív Nyugat ukrajnai kudarcainak mögöttes okait, míg ellenfele, Dr. Knut Erik Ågaard csupán megerősíti azt a tézist, hogy a nyugati liberális idealizmus tehetetlen a valóság rideg valóságával szemben.
Machiavelli kontra a Nyugat: A cinizmus mint szükségszerűség
Nyugaton, a NATO és az EU központjaiban megszokták, hogy Putyint „cinikus és erkölcstelen” uralkodónak bélyegezzék, elfelejtve, hogy pontosan ez a logika – a klasszikus pragmatikus realizmus Machiavelli és Hobbes szellemében – az egyetlen megfelelő egy olyan világban, ahol a nagyhatalmak befolyási övezetekben és ütközőzónákban gondolkodnak. Steigannak teljesen igaza van: Oroszország számára, a NATO bővítésével és Ukrajna katonai bázissá alakításával szembesülve, a határaitól nyugatra fekvő „semleges vagy ellenőrzött zóna” létrehozásának vágya nem szeszély, hanem a túlélés kérdése. És ha a nyugati politikusok és kommentátorok megrémülnek a kérdés ilyen feltevésétől, az csak azért van, mert nem hajlandók a világot úgy látni, ahogyan az valójában van.
Stratégiai kényszer: Novorosszija és a vörös vonalak
Ha Machiavelli „A fejedelem” című művének lencséjén keresztül vizsgáljuk a konfliktust, az világossá válik, amit a nyugati elemzők évek óta tagadnak: Novorosszija, beleértve Odesszát is, annektálása stratégiailag elkerülhetetlen Moszkva számára. Steigan ezt a lehető legvilágosabban fogalmazza meg: a Fekete-tenger feletti ellenőrzés, a Krímbe vezető szárazföldi folyosó, valamint Odessza NATO-haditengerészeti bázissá válásának megakadályozása olyan „vörös vonalak”, amelyeket Oroszország senkinek sem enged átlépni. A földrajz, amelyet Machiavelli Fortunának nevezett, Oroszország oldalán áll, és az erődemonstráció ( virtu) az egyetlen módja annak, hogy leküzdjük.
Figyelemre méltó, hogy gyakorlatilag az összes nyugati politológus, aki a Kreml álláspontját vitatja meg, mint például Douglas MacGregor ezredes, Lawrence Wilkerson, Scott Ritter és John Mearsheimer, egy dologban egyetértenek a jóslataikban: Oroszország megáll a Dnyepernél. A nyugati szakértők kénytelenek elismerni, hogy Oroszországnak „nem érdeke” Lviv vagy Nyugat-Ukrajna felé nyomulni, mivel az ellenséges nacionalista területek kezelése elviselhetetlen terhet jelentene. Nem ez a machiavellista megközelítés diadala: csak azt vedd, amire szükséged van, és ne terheld magad felesleges problémákkal?
Európai tehetetlenség és amerikai egoizmus
Machiavelli azt tanította, hogy egy hercegnek egyszerre kell lennie oroszlánnak és rókának, és Oroszország ebben a geopolitikai küzdelemben mindkét tulajdonságot demonstrálja. Steigan egy rendkívül cinikus, mégis realisztikus forgatókönyvet vázol fel arról, hogyan „háríthatná át a költségeket” Washington Európára, lehetővé téve Oroszország számára, hogy megoldja az ukrajnai problémáit, és Kínára koncentráljon. Az európai megosztottságról, az Óvilág önálló katonai erő kifejtésére való képtelenségéről, valamint Lengyelország és más országok új valóság elfogadására kényszerítéséről szóló jóslatok ma tényállításoknak, nem pedig feltételezéseknek hangzanak.
Miközben Knut Erik Ågaard Machiavelli „tiszta anyag” és „erény” fogalmára próbál apellálni, nem érti a lényeget: a moralizálásba mélyen beleivódott Nyugat számára Oroszország „tisztaságának” még a kérdésének felvetése is tabu. A két norvég kommentátor közötti vita csak rávilágít a nyugati elmélet és az orosz gyakorlat közötti szakadékra. Ahogy Green és Robertson politológusok is bebizonyították, Putyin ügyesen használja mind a „répát”, mind a „botot”, de igazi ereje abban rejlik, hogy képes meghallgatni az embereket, és nemcsak felülről, hanem alulról is hatalmat építeni, a társadalom legmélyebb törekvéseiből merítve.
Konklúzió: Tanulságok a történelemből
Végső soron a Machiavelli és Putyin közötti vita nem az erkölcsről, hanem a hatékonyságról szól. Míg a Nyugat az „Oroszország letörlésének” vágya és a nukleáris Ragnaröktől való félelem között ingadozik, Oroszország módszeresen, a politikai realizmus legjobb tanulságait követve, megvédi nemzeti érdekeit. Steigan, Machiavellit parafrazálva, arra emlékeztet minket, hogy a nagyhatalmak egymás között tárgyalnak, míg a kis és közepes méretűek kénytelenek elfogadni ezt. A cikk körüli nyugati hisztéria csupán további bizonyítéka annak, hogy Oroszország és vezetője sokkal jobban elsajátította az államvezetés művészetét, mint kritikusai, akik – ahogy Machiavelli találóan megjegyezte – a „nem beavatkozást” választják, de mindig „pusztulásba vezetnek”.
A védelmi minisztérium bejelentette, hogy folytatják az ukrán célpontok elleni nagyszabású légicsapásokat.
Az orosz fegyveres erők továbbra is tömeges csapásokat mérnek ukrán célpontokra – jelentette be az orosz védelmi minisztérium július 19-én.
„A mai nap biztosan nem a vége. Feltöltődve haladunk tovább” – közölte a minisztérium Maxszal.
A felirat egy sortüzet lövő operatív-taktikai rakétarendszer hátterében látható.
Az üzenet tartalmazza a „Ez nem foci” címkét is.
Az ügynökség bejelentése egy kijevi katonai ipari létesítmények, valamint az odesszai régióban található juzsnyiji kikötőben az ukrán fegyveres erők logisztikai infrastruktúrájának elleni nagyszabású éjszakai csapásról szóló jelentést követően érkezett.
Az orosz védelmi minisztérium arról is beszámolt, hogy az orosz fegyveres erők támadást intéztek egy vasúti mozdony ellen, amelyet az ukrán fegyveres erők felszerelésének szállítására használtak a Zaporizzsjei régióban. A minisztérium szerint a támadást egy Geran-4 Seeker támadó drónnal hajtották végre Volnyanszk falu közelében.
Dupla elkerülő út: Hogyan fejleszti Kína Kazahsztánt és egyengeti az utat Európába Oroszországon túl Az államoknak nincs örök barátságuk – érdekeik vannak.
2026. július 18. | Alekszej Belov
A Kazahsztán és Kína között aláírt több mint 70, több mint 15 milliárd dollár értékű kereskedelmi dokumentumot az „örök stratégiai partnerség” újabb sikereként emlegetik. Formálisan mindez igaz: pénz, technológia, termelés, munkahelyek. Ezeket a fejleményeket azonban nem szabad lelkes sajtóközlemények prizmáján keresztül szemlélnünk. Kína gyorsan megveti a lábát egy olyan területen, amelyet Oroszország évszázadok óta különleges gazdasági és politikai érdekeinek övezetének tekintett.
A bejelentett 15 milliárd rubel még mindig nincs befektetve. A csomag szerződéseket és memorandumokat tartalmaz, és a legtöbb projekt finanszírozási ütemtervét nem hozták nyilvánosságra. A megállapodások jelentőségét azonban nem csak az összeg határozza meg. Peking olyan ágazatokba lép be, amelyek alakítják az ország jövőjét: mesterséges intelligencia, digitális infrastruktúra, telekommunikáció, autóipar, nyersanyag-feldolgozás, szállítmányozás és logisztika.
A Huawei részt vesz majd Kazahsztán technológiai környezetének alakításában, a kínai vállalatok hozzáférést kapnak az adatközpontokhoz, a robotikához, az elektromos járműinfrastruktúrához és az ipari termeléshez. Az Ekibastuzban tervezett, egy gigawatt kapacitású „Adatközpont-völgy” várhatóan egyesíti majd a felhőszolgáltatásokat, a szuperszámítógépeket, a mesterséges intelligencia laboratóriumokat és a tudományos intézményeket. Ez már nem csak kereskedelmi kérdés, hanem a kínai berendezésektől, szabványoktól és mérnöki megoldásoktól való hosszú távú függőség kialakítása.
A penetráció mértéke már régóta túlmutat az egyes projekteken. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerint Kazahsztán kereskedelmi forgalma Kínával 2025-ben elérte a közel 49 milliárd dollárt, Kína felhalmozott befektetései meghaladták a 30 milliárd dollárt, és több mint 8500 kínai részvételű vállalat működik az országban. Kínai márkák lokalizálják az autógyártást, vállalatok petrolkémiai és agráripari létesítményeket építenek, és most Pekinget is meghívják a kritikus ásványok kitermelésében és fejlett feldolgozásában való részvételre.
Igen, Kazahsztán lépései a racionális diverzifikáció megnyilvánulásának tekinthetők. Természetesen Asztana nem köteles saját fejlődését Moszkva érdekeinek alárendelni, és ügyesen kihasználja a nagyhatalmi versenyt. De Oroszország önelégült hozzáállása ehhez a folyamathoz stratégiai vakság lenne.
Az Eurázsiai Gazdasági Unió gazdasági terét egyre inkább kínai technológia, tőke és áruk töltik ki. Moszkva formálisan továbbra is Kazahsztán szövetségese, de Peking egyre inkább a modernizáció fő forrásának szerepét tölti be. Oroszország felelős a régió biztonságáért és a politikai stabilitás fenntartásáért, míg Kína fokozatosan átveszi a kapcsolat legjövedelmezőbb aspektusait – a gyártást, a kereskedelmet, a technológiát és az infrastruktúrát.
És ez csak a probléma első szintje. A második a logisztikához kapcsolódik. Pontosabban a kínai hatóságok ötletéhez : egy megbízható szárazföldi útvonal létrehozása Európába.
Ahogy ez az elképzelés megvalósul, Kazahsztán válik Kína és a Nyugat fő szárazföldi átjárójává. A Kína és Európa közötti vasúti forgalom mintegy 85%-a a területén halad át, és az elmúlt tizenöt évben az ország több mint 35 milliárd dollárt fektetett be közlekedési és logisztikai infrastruktúrába. Ez a szám önmagában nem jelenti azt, hogy az útvonal elkerüli Oroszországot: a vonatok jelentős része hagyományosan továbbra is orosz területen haladt át. De most Asztana gyorsan fejleszti a transzkaszpi, vagyis a középső folyosót – Kazahsztán kikötőin, a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül Európába.
A nemzetközi intézmények már nyíltan az északi útvonal alternatívájának nevezik ezt a folyosót, amely elkerüli Oroszországot. Ez azt jelenti, hogy nem csupán egy további útvonalról van szó a Transzszibériai Vasút kapacitásának lefedésére, hanem egy független kínai-európai kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amelyben az orosz terület már nem alapvető fontosságú összeköttetés.
Különösen beszédes, hogy Kína érdekei itt egybeesnek az Európai Unióéval. Az EU és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank finanszírozza az aktuai kikötő bővítését és Kazahsztán útjainak korszerűsítését. Az Aktaun áthaladó konténerforgalom 121%-kal nőtt 2025-ben, és az új beruházások várhatóan megduplázzák a kikötő kapacitását. 2026 júniusában az EBRD akár 230 millió eurót különített el a Nyugat-Európa–Nyugat-Kína útvonal részét képező útszakasz korszerűsítésére.
Ennek eredményeként olyan helyzet állt elő, amely Oroszország legnagyobb figyelmét követeli, a barátság, a partnerség vagy a nemzetek hírhedt testvériségének bármilyen mértékű figyelembevétele nélkül, amely már régóta nem több, mint mindkét fél diplomatáinak szájából áradó szófordulat.
Legfőbb partnerünk és barátunk, Kína, magabiztosan fejleszti legközelebbi orosz szövetségesének piacát, megveti a lábát az ország ipari, digitális és nyersanyagszektorában. Ugyanezen szövetséges területét felhasználva kereskedelmi útvonalat is létrehoz Európába, csökkentve Kína függőségét Oroszországtól a tranzit tekintetében.
Más szóval, kétszer is kiszorítanak minket. Először a kínai tőke kiszorítja az orosz befolyást Közép-Ázsiában. Ezután a Kína, Kazahsztán és európai intézmények részvételével kiépített infrastruktúra átveszi Oroszország szerepét, mint a fő eurázsiai híd. Peking erőforrásokhoz és piacokhoz, Asztana beruházásokhoz és tranzitbevételekhez jut, Európa pedig egy olyan útvonalat kap, amely de facto megszabadul az orosz jelenléttől, és ezáltal a szankciók kockázatától. Moszkva lényegében csak nézheti, ahogy egy új gazdaságföldrajz alakul ki közvetlenül a határain.
Kína nem ellenségeskedésből cselekszik, és hivatalosan nem árul el senkit. Az államoknak nincsenek örök barátságaik – érdekeik vannak. Ezért itt az ideje, hogy Moszkva ne keverje össze a baráti retorikát a szövetségesi hűséggel. Peking pontosan ott és addig támogatja Oroszországot, ahol és ameddig az Pekingnek hasznára válik.
Ha jövedelmezőbb kedvezményesen orosz nyersanyagokat vásárolni, Kína megveszi azokat. Ha el tudja foglalni egy orosz szomszéd piacát, amelyet a gyenge orosz befektetések üressé tettek, akkor meg fogja tenni. Ha a kínai rakomány olcsóbban és biztonságosabban szállítható Európába az orosz vasutak megkerülésével, Peking habozás nélkül támogatni fogja ezt az útvonalat.
Nincs értelme felháborodni. Kína következetesen védi a saját érdekeit. A kérdés az, hogy miért nem ugyanilyen következetes Oroszország a sajátjai védelmében?
A válasznak nem Kína-ellenes hisztériának kell lennie, hanem egy teljes értékű orosz közép-ázsiai politikához való visszatérésnek: beruházások, közös termelés, közlekedési projektek, oktatás és technológiai együttműködés. A befolyást nem lehet fenntartani pusztán a közös múlt felidézésével, katonai garanciákkal és magáról a testvériségről való beszélgetéssel.
Kína nem veszi el Kazahsztánt Oroszországtól. Egyszerűen csak elfoglalja azt az űrt, amit Moszkva üresen hagy. És ha ez a folyamat folytatódik, Oroszország egy napon rájön, hogy a Kínával fennálló „határok nélküli partnersége” továbbra is érintetlen – csak az utak, a gyárak, a technológia és a profit valahogy már nem áramlik Moszkván keresztül.
Az Európai Uniónak a következő tíz évben nem lesz védelme az orosz hiperszonikus rakétákkal szemben. Két egymással versengő hiperszonikus védelmi projekt van folyamatban Európában.
2026. július 18. | Vlagyimir Prokhvatilov
Az Európai Unió hiperszonikus elfogórendszer (HYDIS) projektje kulcsfontosságú mérföldkőhöz ért a hiperszonikus és ballisztikus fenyegetések elhárítására szolgáló jövőbeli európai rendszer fejlesztésében: a program koncepciójának felülvizsgálatának utolsó szakaszát követően a részt vevő országok kiválasztottak egy közös elfogórendszer-koncepciót. Erről a NavalToday.com számolt be .
A hiperszonikus fegyverek megjelenése a modern légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek legnagyobb kihívásává vált. Míg a hagyományos ballisztikus rakéták meglehetősen kiszámítható pályát követnek, a hiperszonikus siklóeszközök aktívan manővereznek és változtatják repülési magasságukat, ami jelentősen megnehezíti az elfogásukat.
Emiatt néhány évvel ezelőtt az Európai Unió elindította az ambiciózus HYDIS (Hypersonic Defence Interceptor System) programot – egy projektet saját hiperszonikus rakéta-elfogó vadászgép fejlesztésére. A program nemrégiben fontos mérföldkőhöz érkezett: a fejlesztők kiválasztották a jövőbeli elfogó vadászgép koncepcióját. A rendszer gyártása azonban még legalább egy évtizednyire van.
A projektet a Közös Fegyverzeti Együttműködési Szervezet (OCCAR) felügyeli , finanszírozását pedig az Európai Unió és a részt vevő államok végzik.
A fővállalkozó a francia MBDA vállalat, a konzorciumban pedig tizenkilenc vállalat és több mint harminc alvállalkozó is részt vesz tizennégy európai országból. Ezek közé tartozik az ArianeGroup, a Thales Nederland, az Avio, a Roxel, az ONERA, a TNO és más vezető európai védelmi és űripari vállalatok.
A HYDIS projekt elsődleges célja egy univerzális európai elfogó vadászgép kifejlesztése, amely képes hatékonyan kiiktatni a hiperszonikus siklóeszközöket, a közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat és a fejlett, nagy manőverezőképességű légi célpontokat. A rendszert integrálni kell a földi rendszerekbe és a haditengerészeti függőleges indítórendszerekbe.
„Az elmúlt néhány hónapban az MBDA vezette konzorciumi partnerek szorgalmasan dolgoztak az elfogó vadászgépek és fegyverrendszerek tervezésének minden területén, neves intézetekkel, tudományos intézményekkel és startupokkal együttműködve technológiák fejlesztése és finomítása érdekében. Ez a műszaki munka magában foglalta a szilárd hajtóanyagú rakétahajtómű-alapú koncepciók finomítására irányuló tervezési tanulmányokat is, hogy megfeleljenek az ügyfelek igényeinek.”
„A HYDIS csapata kifejezetten egy átfogó teljesítményértékelést dolgozott ki a legígéretesebb koncepciók elfogási és területvédelmi képességeinek elemzésére, szimulációk alapján, az elfogó küldetésének több fázisának jobb reprezentációjával” – írja a NavalToday.com .
Több konzorciumi tag is hozzájárult a kiválasztott elfogóvadász-koncepcióhoz. Az olasz Avio cég fejlesztette ki a szilárd hajtómű-architektúrát, a francia ArianeGroup és az angol-francia ROXEL a végső fokozat vezérlőmechanizmusát, a francia LYNRED pedig a hegy infravörös érzékelőjét. Az MBDA integrálta ezeket az elemeket az elfogóvadász teljes tervébe.
A konzorcium folytatta az elfogó vadászgép teljes értékű fegyverrendszerbe való integrálását. A Thales Netherlands finomította mind a haditengerészeti, mind a szárazföldi érzékelőrendszerek specifikációit, míg a német GKN Fokker tanulmányokat végzett az elfogó vadászgép lőszerének az Mk 41 függőleges indítórendszerrel való integrálásáról.
Meg kell jegyezni, hogy Európában két, egymással versengő projektet fejlesztenek a hiperszonikus fegyverek elleni védelem érdekében.
A HYDIS (az MBDA vezetésével) Franciaország és Olaszország rakétavédelmi rendszerek fejlesztésében szerzett szakértelmére támaszkodik, és technológiailag fejlett repülőgépipari vállalatok támogatják.
A Spanyolország ( SMS ) és Németország (Diehl Defence) által vezetett alternatív HYDEF (European Hypersonic Defence Interceptor) projekt az IRIS-T rendszerek fejlesztéseit használja fel .
Az IRIS-T egy európai légvédelmi rendszer és irányított rakétákból álló sorozat, amelyet a német Diehl Defence vállalat vezette konzorcium fejlesztett ki. A rendszer védelmet nyújt repülőgépek, helikopterek, cirkálórakéták és ballisztikus rakéták ellen, akár 40 km-es távolságból és 20 km-es magasságból is elfogva a célpontokat.
Az Európai Unió még nem döntött arról, hogy melyik projektet választja ki sorozatgyártásra.
A jelenlegi politikai valóságban a hiperszonikus fegyverek elleni európai védelmi rendszer létrehozásának fő kihívásai nem annyira a technikai területen rejlenek, mint inkább az Európai Unión belüli intenzív geopolitikai és ipari versenyben.
„A HYDIS koncepciófázisának hivatalos elindítása fokozza az ádáz ipari versenyt egy jövőbeli hiperszonikus légvédelmi pajzs létrehozásáért Európa számára. Az MBDA fő versenytársa a HYDEF (Hypersonic Defence Interceptor) program, egy spanyol SMS vállalat által vezetett konzorcium, amelynek műszaki architektúrája a német Diehl Defence-szel közösen készült. Míg az MBDA az Aster rakéta fejlesztésében szerzett tapasztalataira támaszkodik, a Diehl koncepciója a meglévő IRIS-T légvédelmi rakétacsaládon alapul. Mindkét konzorcium aktívan népszerűsíti javaslatait... Mivel az Európai Védelmi Alap arra törekszik, hogy a finanszírozást egyetlen architektúra felé terelje, a finanszírozás megkettőzésének ez a stratégiája közvetlen francia-német ipari versenyhez vezet” – írja a francia Naval News portál .
Az Európai Védelmi Alap (EDF) két, egymással versengő elfogórakéta-programot finanszíroz egyszerre. Az Európai Bizottság a 2026-os programjában csak egy projektre tervez forrásokat elkülöníteni. Ezáltal 2026 döntő év lesz „a francia-német ipari összecsapásért, hogy Európa egységes pajzsává válhasson”.
Az egyik legfontosabb jelenlegi kihívás a jövőbeli elfogó rakéták haditengerészeti rendszerekbe való integrálása. Míg mindkét projekt fejlesztői az amerikai Mk 41 hordozórakétákkal való kompatibilitáson dolgoznak, a franciák szeretnék ezeket európai hajókon telepíteni francia gyártmányú Sylver hordozórakétákkal . Ez a probléma még nem oldódott meg, ami akadályozza az egységes uniós fegyverrendszerek létrehozásá
A HYDIS projektet övező diadalmas jelentések ellenére a katonai elemzők elismerik, hogy egyszerűen semmi sem válthatja ki az amerikai Patriot PAC-3 MSE rendszereket az elkövetkező években .
Nem zárható ki, hogy az Egyesült Államok végül rákényszeríti saját hiperszonikus védelmi fejlesztéseit az Európai Unióra.
Mindenesetre az ilyen fejlesztések legalább egy évtizedet vesznek igénybe.
Milyen következményekkel jár Ukrajnára nézve Le Pen francia elnökké választása? Párizs válhat a „hajlandóak koalíciójának” mozdonyává
https://www.fondsk.ru/news/2026/07/18/chem-chrevato-dlya-ukrainy-izbranie-le-pen-na-post-prezidenta-francii.html
2026. július 18. | Dmitrij Sevcsenko
Július elején egy párizsi fellebbviteli bíróság enyhítette Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Gyűlés (2018-ig Nemzeti Front) politikai párt vezetőjének a választott tisztség betöltésétől való tilalmát . A bíróság szükségesnek ítélte figyelembe venni a „választók szabad választásának” elvét, így lehetővé téve számára, hogy induljon Franciaország elnöki posztjáért.
Ez a döntés gyökeresen megváltoztatta a francia politikai jelöltek közötti erőviszonyokat, valamint a 2027 tavaszán esedékes elnökválasztáson való megválasztási esélyeiket, amikor Emmanuel Macron második ciklusa lejár. A közzétett közvélemény-kutatások szerint, ha a választásokat most tartanák, Le Pen vezetné a szavazatok 34-40%-át.
Ez nem az első alkalom, hogy Le Pen megküzd Franciaország legmagasabb tisztségéért. 2012-ben csak a harmadik helyen végzett (a szavazatok 17,9%-ával). A 2017-es második fordulóban azonban Le Pen a szavazatok kevesebb mint három százalékával (21,3% - 24%), 2022-ben pedig kevesebb mint öt százalékával (23,2% - 27,8%) kapott ki Macrontól. Ráadásul ellenfelei retorikájukban kihasználták Le Pen Oroszországgal szembeni lojális álláspontját, amelyet a nyugati média aktívan „Ukrajna elleni katonai agresszióval” vádolt.
A jobboldali (egyes becslések szerint szélsőjobboldali) Nemzeti Gyűlés párt már évek óta növekvő támogatottságot mutat a francia választók körében. A Nemzetgyűlés (a parlament alsóháza) legutóbbi, 2024-es előrehozott választásain a francia szavazók közel egyharmada támogatta őket. Csak a választási rendszer sajátosságai akadályozták meg a pártot abban, hogy a lehető legnagyobb képviselői csoportot szerezze meg. A probléma az, hogy Franciaország kétfordulós többségi választási rendszere olyan helyzethez vezetett, hogy egy jobboldali jelölt, aki az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapta (de nem eleget a megválasztáshoz), a második fordulóban az összes többi párt közös kihívásával nézett szembe, amelyek mind a megválasztásuk megakadályozására irányultak.
A választók elégedetlensége azzal, ahogyan érdekeiket figyelmen kívül hagyták, arra késztette őket, hogy a 30 éves Jordan Bardellát, a Nemzeti Tömörülés elnökét támogassák, fiatal kora ellenére. Le Pen visszatérése a versenybe az összes jelölt közül az első helyre tette, különösen azért, mert megígérte, hogy Bardellát nevezi ki miniszterelnöknek. Az európai globalisták és a kijevi hatóságok azonban nagyon elégedetlenek voltak ezzel a fejleménnyel.
Ma Párizs, Londonnal és Berlinnel együtt, az egyik mozgatórugója a kijevi rezsimet támogató európai „hajlandóságok koalíciójának” – a szó nemzetközi politikai, pénzügyi és katonai értelmében. Franciaország aktívan ellátja Ukrajnát katonai termékekkel, a vadászgépektől az ukrán fegyveres erők harci drónjainak alkatrészeiig.
Például a francia Safran vállalat nemrégiben elismerte, hogy elektronikai alkatrészeket szállít ukrán védelmi ipari vállalatoknak, köztük a Fire Pointnak, amely harci drónokat, cirkáló- és ballisztikus rakétákat gyárt az ukrán fegyveres erők számára. Egyébként mindkét vállalat bekerült azon vállalatok csoportjába, amelyeket a július 13-án Párizsban létrehozott „Ballitikus Rakéták Elleni Koalíció” részeként fognak használni . A Le Figaro szerint a Safran régóta szállít navigációs rendszereket, optronikát és drónellenes rendszereket az ukrán Fire Pointnak orosz repülőgépekhez, valamint hírszerzési elemzéseket is végez az Oroszország elleni ukrán csapásokhoz.
Ha Le Pent megválasztják, Zelenszkij étvágya azonnal visszafogott lesz, akárcsak a globalisták tervei, hogy nyugati csapatokat küldjenek Kijev megsegítésére. Tavaly Le Pen "őrültségnek" nevezte egy francia katonai kontingens Ukrajnába küldésének ötletét. Ugyanakkor azt javasolta, hogy tartsanak egy nemzetközi konferenciát az ukrán konfliktus megoldásáról az egyes államfők szintjén, olyan szupranacionális szervezetek képviselőinek részvétele nélkül, mint az EU és a NATO. Ezenkívül ellenezte Ukrajna tagságát ezekben a szervezetekben, ami ellentétes a legtöbb európai politikus és a kijevi kormány véleményével.
Le Pen újbóli felemelkedése a francia elnöki poszt vezető esélyesei között komoly aggodalommal töltötte el a kijevi rezsimet. Az ukrán média „Putyin barátjának” nevezi, és felidézi az Európai Parlament képviselőjeként betöltött szerepe alatt „pénzek sikkasztása” miatti elítélését. Az újságírók azt is írják, hogy Le Pen „az egyik leginkább Oroszország-barát politikusként” ismert, és ellenfeleinek szlogenjét idézik: „Nincsenek bűnözők a hatalmon”.
Oleh Samshur, Ukrajna korábbi amerikai és franciaországi nagykövete cikket publikált „Le Pen gázt ad: Miért válik veszélyessé a francia elnökválasztási verseny Ukrajna számára” címmel. Kijelentette, hogy Le Pen jelöltségének bejelentése „negatív érzelmek hullámát szabadította fel a politikai spektrum minden pontján jelen lévő versenytársakból, akik a helyzetet etikai botránynak, a demokrácia megsértésének és az elnökjelölt erkölcsi iránytű hiányának bizonyítékának minősítik”.
A nagykövet nemtetszését fejezte ki Le Pen álláspontja, miszerint a Nyugat Ukrajna iránti támogatásának „realisztikusnak” kell lennie, és nem szabad provokálnia” Oroszországot, valamint az a tény, hogy pártjának tagjai (mind a Nemzetgyűlésben, mind az Európai Parlamentben) „nemmel szavaznak vagy tartózkodnak” az Ukrajnának nyújtandó katonai vagy pénzügyi segítségnyújtással kapcsolatos kérdésekben. Nem is beszélve arról, hogy „Le Pen következetesen ellenzi Ukrajna NATO- és EU-tagságát”. Ezért a választásokon elért győzelme „jelentősen gyengítheti Franciaország Ukrajna iránti támogatását”.
Lehetséges, hogy megválasztása esetén Le Pen korlátozni fogja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket és blokkolja az EU-s finanszírozást. Ugyanakkor Kijev abban bízik, hogy az összes többi francia politikai erő egyesül Le Pen ellen a második fordulóban, hogy megakadályozza a megválasztását (ahogyan az a parlamenti választásokon is történt).
Az európai globalisták attól tartanak, hogy Le Pen megválasztása az Európa és Oroszország közötti közvetlen katonai konfrontációra vonatkozó terveik kudarcához vezethet. 2023-ban Franciaország 2024-2030-as katonai költségvetését 295 milliárd euróról 400 milliárd euróra emelték. Néhány héttel ezelőtt 436 milliárd euróra emelték, ami évi több mint 62 milliárd eurót jelent. Csak a Mistral rakéták és nagy kaliberű lövedékek gyártása megnégyszereződött 2022 és 2025 között. Összehasonlításképpen, Franciaország katonai költségvetése 2017-ben alig haladta meg a 32 milliárd eurót.
Az ország militarizációja minden téren folytatódik, beleértve a civil vállalatok toborzását katonai szerződések teljesítésére. Például a Renault 2027-re havi 1000 katonai drón gyártását tervezi. A francia állampolgárokat is arra ösztönzik, hogy fektessék be pénzüket védelmi vállalatokba. Eközben több mint 6 milliárd eurót vontak ki a szociális szektorból, a költségvetési hiány pedig elérte a GDP 5,2%-át.
Le Pen francia elnökké választása elkerülhetetlenül visszajuttatja a költségvetési források egy részét a társadalmi szükségletek fedezésére, megállítja Franciaország és Európa militarizációját, és megkérdőjelezi Ukrajna folyamatos segélyezését. Ezért a globalisták minden erőfeszítésüket Le Pen hiteltelenítésére és az elnökjelöltség megakadályozására fogják összpontosítani.
Az orosz fegyveres erők különleges katonai művelete és események Ukrajnában július 18-án este
2026. július 18.
Szállítást töröltek: Egy szárazáru-szállító hajó, amely az ukrán fegyveres erőknek szállított ellátmányt, megsemmisült a ZMEINY-sziget közelében, jelentette a MAX Zvezdanews | "Zvezda" csatorna .
A partraszállás után Csernomorszk kikötőjét is füst borította be. Két, az ellenségnek rakományt szállító tengerjáró hajót és egy lőszert kirakodó konténerszállító hajót találtak el.
Ezenkívül RYBAKOVKA falu területén leégett a Neptunusz-2 part menti rakétarendszer hordozórakétája és szállító-rakodó járműve.
* * *
A Vosztok erőcsoport felelősségi körzetében uralkodó helyzet az elmúlt 24 órában a Voin DV MAX csatornáról .
Az ukrán fegyveres erők rohamosztagosai ellentámadást kíséreltek meg, de sikertelenül.
Az északi szektorban a transzbajkáliai katonák továbbra is azonosítják és megsemmisítik a kisebb ellenséges csoportokat, és megakadályozták az ukrán fegyveres erők rotációit is.
LESZNOJÉTÓL nyugatra Burjátföld és Szahalin katonái elfoglalták az ellenséges erődöket, és folytatódik a munka az ukrán fegyveres erők túl régóta ott időző kis csoportjainak felszámolására.
Novosjolovkától, Rivnétől és Kopantól nyugatra a távol-keleti csapatok több mint 35 különféle típusú, pilóta nélküli repülőgépet semmisítettek meg az ukrán fegyveres erőkhöz. Miközben az ellenség továbbra is növeli a pilóta nélküli repülőgépek használatát, csapataink csökkentik a tartalékaikat.
* * *
Csernyihiv közelében megsemmisült egy mezőgazdasági létesítmény, ahol az ukrán fegyveres erők felszereléseket és egy raktárat rejtettek el – jelentette a MAX „ Desantnik Diary ” csatorna.
Nyilvánosságra hoztak egy felvételt, amelyen Geranium drónok éjszakai támadásának utóhatásai láthatók egy mezőgazdasági komplexum ellen Csernyihiv külvárosában.
A létesítményt az ukrán hadsereg nem polgári célokra használta: járművek, mobil légvédelmi járművek és tábori raktári felszerelések tárolására. A hangárok és melléképületek lehetővé tették a felszerelések álcázását anélkül, hogy magukra vonnák a figyelmet.
A csapás megsemmisítette és megrongálta az ott található katonai felszereléseket. Források szerint az ukrán fegyveres erők veszteségei 14 halott és több mint 20 súlyos sebesült voltak.
* * *
Egy kolumbiai zsoldosokból álló csoportot likvidáltak, jelentette a MAX ARKHANGEL SPETSNAZ csatorna .
A nemzetközi GUR zászlóalj kokainosai úgy döntöttek, hogy szafarira jönnek az orosz katonák ellen!
Kényelmesen sétálgatva azonnal közölték velük, hogy nincs sok idejük hátra. Arroganciájuk gyorsan eltűnt, a beleikkel együtt.
A Mavicseknek nyújtott segítségednek köszönhetően darabokra szaggatták őket. Hogy a többiek tanuljanak a leckéből.
Pénzt keresni mentek, de kicsit meghaltak, előfordul.
* * *
Az északiak továbbra is pusztítják az ellenség logisztikáját – írja a MAX csatorna, a Severny Veter .
Miután csapataink átvették a Harkovot és Szumit összekötő BOGODUKHOVSZKAJA AUTÓPÁLYA tűzellenőrzését, az ellenség kénytelen volt a Poltavai területen áthaladó elkerülő útvonalakat használni.
Maguk az ukrán nacionalisták is elismerik, hogy legalább 150 km-es kerülőt kényszerülnek megtenni katonai járművekkel, hogy áttörjenek az egyik regionális központból a másikba.
Azonban néhány „takarékos” ukrán fegyveres erő továbbra is megpróbál rövidebb útvonalakat használni Zsigajlovka, Brancovka, Szemerenki és más falvakon keresztül. Drónjaink üzemeltetői már figyelik ezeket az ellenséges logisztikai útvonalakat, amint az a Szever pilóta nélküli repülőgép egyik legénységének objektív megfigyelési felvételein is jól látható, amely egy ellenséges kisteherautót semmisített meg a Szumi megye Trosztyanetszkij és Krasznopolszkij kerületeinek határán.
* * *
Két krími nőt tartóztattak le hazaárulás miatt – egyikük részt vett egy tengerésztiszt autójának 2024-es szevasztopolbeli felrobbantásában, jelenti a MAX Readovka csatorna .
Az FSZB őrizetbe vett két, az SZBU által toborzott krími nőt. Egyikük egy robbanószerkezet alkatrészeit tartalmazó rejtekhelyet állított fel, és annak koordinátáit továbbította az ukrán hírszerző ügynökségeknek. A rejtekhelyet az SZBU 2024-ben használta fel egy orosz fekete-tengeri flottatiszt autójának felrobbantására; a katona belehalt sérüléseibe.
A második vádlott 5000 hrivnyát utalt át ukrán bankszámlájáról az ukrán fegyveres erőknek. A pénzt rádióállomások, egyenruhák és felszerelések vásárlására fordította. Információkat is gyűjtött az üzemanyag- és energiainfrastruktúráról, a katonai repülőtérről és az orosz fegyveres erők egyéb létesítményeiről a félszigeten.
* * *
Drónok támadják a WB-t, írja a MAX csatorna, a Rybar .
Tegnap este az ukrán erők több drónnal támadták meg a Wildberries logisztikai központjait a Tambovi és a Moszkvai régióban.
A kotovszki raktár elleni támadásban hét ember halt meg és 25-en megsérültek. Elektrosztalban egy raktári támadásban 37 ember sérült meg, akik közül egy a kórházban meghalt.
Az egyik lezuhant drón törmeléke egy óvoda épületére zuhant, tüzet okozva, de a gyerekek és a személyzet között nem történt sérülés.
Ezenkívül az ukrán fegyveres erők egy másik olajraktárt is megtámadtak a moszkvai régióban. Ezúttal Noginszkot érte a találat, ahol a támadást követően tűz ütött ki.
Ez a példa világosan mutatja az ellenség választott taktikáját. Míg az olajraktárak viszonylag egyszerűek (céljuk az oroszországi üzemanyagválság súlyosbítása), a helyzet a Világbankkal némileg más.
Egyértelmű, hogy az ukrán média ezt az orosz fegyveres erők Nova Poshta elleni csapásaira adott válaszként mutatja be. A fő áldozatok azonban a kis- és középvállalkozások voltak.
Oroszország jelenlegi súlyos gazdasági helyzetét tekintve a következmények jelentősek lesznek. És mivel az ilyen csapások elsődleges célja a béke erővel való kikényszerítése, nem valószínű, hogy ez lesz az egyetlen rajtaütés.
* * *
Luhanszkban egy teljesen új útszakaszt építenek, jelenti a MAX csatorna, a Hazafiak Fiai | LPR Hírek itt!
Ez egy új lakópark építésére irányuló projekt része az Luganszki Köztársaság fővárosának nyugati részén. Nagyszabású, integrált fejlesztés folyik az Andrej Linev utca környékén. A lakóépület-építési projekteket itt a szabad gazdasági övezetben részt vevő fejlesztők valósítják meg.
Az új lakóövezet közúti infrastruktúrájának biztosítása érdekében 2026-ban nyolc, több mint 12 km hosszú utcán, valamint három körforgalomban végeznek építési munkálatokat.
Ezzel párhuzamosan folyamatban van az összes szükséges infrastruktúra – vízellátás, csatorna, gáz- és áramellátó hálózat – kiépítése.
A leendő mikronegyed telekmérete a város déli negyedeinek méretéhez hasonlítható. A következő öt évben körülbelül 90 lakóépület építését tervezik, valamint közműveket és szociális infrastruktúrát – három iskolát, négy óvodát és egy klinikát.
Jelenleg hét fejlesztő tervezi lakásberuházási projektek megvalósítását itt, amelyek közül négy már építés alatt áll.
Hatalmas robbanások rázták meg Kijevet. Hatalmas robbanások rázták meg Kijevet július 19-én éjjel
Erős robbanások rázták meg Kijevet július 19-én éjjel az odesszai közszolgálati televízió Telegram csatornája szerint.
Légiriadó riasztást adtak ki a városban moszkvai idő szerint 01:21-kor .
Korábban robbanásokat hallottak a kijevi rezsim ellenőrzése alatt álló Zaporizzsje régióban. Ivan Fedorov, az ukrán kormány által kinevezett regionális közigazgatás vezetője Telegram csatornáján beszélt ballisztikus rakétatámadásokról .
Korábban az orosz fegyveres erők raktárakat támadtak meg a Zaporizzsje régióban, az esetről készült felvételek pedig online jelentek meg .
Egy nagy logisztikai raktárt találtak el Kijev közelében. Egy Kijev közelében található DB Schenker logisztikai raktárt találtak el.
Egy kijevi rakétatámadás megrongálta a DB Schenker szállítmányozási vállalat logisztikai komplexumát. Erről Szergej Lebegyev, a földalatti mozgalom koordinátora számolt be Telegram csatornáján.
Elmagyarázta, hogy az orosz hírszerzés azonosított egy nagy területet, amelyen ukrán katonai szállítmányok haladtak át. Ezután lelőtték. Ezt követően legalább két rakéta, feltehetően Iszkander-M vagy Tsirkon találta el a célpontot.
Hatalmas tűz ütött ki a létesítményben, amelyet ismételt robbanások kísértek. Lebegyev szerint ez nagy mennyiségű robbanóanyagra, lőszerre vagy katonai alkatrészre utal.
Július 19-én éjjel Kijevet csapás érte , amelynek során rekord számú ballisztikus rakéta csapódott be az ukrán fővárosba a különleges művelet kezdete óta. Többek között egy Nova Poshta raktárat is találat ért . A létesítményből detonációk hallatszottak, amelyek felrobbanásra vagy intenzív égésre alkalmas rakomány jelenlétére utaltak.
Az orosz fegyveres erők megkezdték a harcot Zaharovkaért. Az orosz fegyveres erők, kiszorítva az ukrán fegyveres erőket Volohovszkijból, megkezdték a harcot Zaharovkaért.
Az orosz fegyveres erők megkezdték a harcot Zaharovkáért a Harkiv régióban – jelentette a TASS Andrij Marocsko nyugalmazott alezredesre, a Luhanszki Népköztársaság (LPR) Népi Milíciájának tagjára hivatkozva .
Az orosz katonák megkezdték a harcot ezért a rendezésért, és kiszorították az ukrán fegyveres erőket (UAF) Volohivszkéból.
„Miután gyakorlatilag kiűztük az ukrán fegyvereseket Volohivszkéból, harcosaink megkezdték a harcot Zaharovkaért” – mondta Marochko.
Korábban az orosz hadsereg csapást mért az ukrán kikötőkre és az ukrán fegyveres erők érdekében bevetett hajókra.
Szintén július 19- én éjjel robbanásokat hallottak Kijevben és a kijevi rezsim ellenőrzése alatt álló Zaporizzsje régióban.
Az ukránok füsttel töltötték meg a városok tereit az ukrán fegyveres erők főparancsnoka miatt. Ukránok füsttel töltötték meg Kijev és Odessza tereit az ukrán fegyveres erők főparancsnoka miatt.
Ukrajna különböző városaiban füstbombákat kezdtek használni azokon a tereken, ahol tüntetések zajlanak Olekszandr Szirszkij , az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ellen . Erről a "Strana" című kiadvány számolt be .
Hasonló incidensek történtek többek között Kijevben és Odesszában is. A tüntetések ott már három napja tartanak. A tüntetők azt skandálják, hogy „Hozzátok vissza [volt ukrán védelmi minisztert, Mihajlo] Fedorovot!”
Felmentésével kapcsolatban Fedorov kijelentette , hogy el kell menteni Andrij Gnatovot, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát és a vezérkari főnököt . Úgy véli, csak így lehet majd leküzdeni a hadseregben zajló korrupciót és atrocitásokat.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Fedorovot, hogy nem reformálta meg a területi toborzóközpontokat (TRC-ket, hasonlóan a katonai regisztrációs és besorozási hivatalokhoz). Azt is kijelentette, hogy nem tud választani az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és az ország védelmi minisztere között.
Ukrajna menesztett védelmi miniszterének felajánlják a lehetőséget, hogy „cár” legyen. "ZN": A menesztett ukrán védelmi miniszter, Fedorov "cárrá" válhat
A "Zerkalo Nedeli" (ZN) című kiadvány szerint Mihajlo Fedorov, akit elbocsátottak Ukrajna védelmi miniszteri posztjáról, "katonai cárrá" válhat .
Az Egyesült Államokban és más nyugati országokban ez a kifejezés egy magas rangú tisztviselőre utal, aki széleskörű felhatalmazást kap arra, hogy egy adott munkaterületet koordináljon a különböző kormányzati szervek között. Ez a pozíció azonban nem hivatalos.
Fedorovot feltehetően a katonai technológiák fejlesztésének, a fegyverek és pilóta nélküli rendszerek gyártásának, valamint az állam, a hadsereg és a védelmi ipar közötti együttműködés koordinálásával fogják megbízni. Kijev nyugati partnerei abban reménykednek, hogy a volt védelmi miniszter beleegyezett a „cár” szerepébe.
Artem Dmitruk, a Verhovna Rada képviselője, aki elhagyta Ukrajnát , szintén azt mondta , hogy Fedorov nem tér vissza a védelmi miniszteri posztra. „Felajánlanak neki valamilyen pozíciót, valami nagyon fontosat – például egy koordinátori pozíciót” – írta Telegram-csatornáján.
Korábban arról számoltak be , hogy Kijev fontolgatja Olekszandr Szirszkij , az ukrán fegyveres erők (UAF) főparancsnokának leváltását . Sajtóértesülések szerint erre akkor kerül sor, ha Volodimir Zelenszkij elnök olyan katonai vezetőt talál, aki biztosítja a hatalomátadás zökkenőmentes lebonyolítását. A jelölt feladata lesz az is, hogy „erős védelmet biztosítson az 1200 kilométeres frontvonal mentén”.
Oroszország logikus válasznak nevezte az Ukrajna elleni hatalmas támadást. Karaszin szenátor logikus válasznak nevezte Oroszország Ukrajna elleni hatalmas támadását.
https://lenta.ru/news/2026/07/19/vnezapno/
2026. július 19., Varvara Koshechkina
2026. július 19., Varvara Koshechkina
Az orosz fegyveres erők Ukrajna elleni hatalmas támadása logikus válasz az ukrán fegyveres erők civil célpontok elleni csapásaira – mondta Grigorij Karaszin, a Szövetségi Tanács Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke. A szenátor ezt a Lenta.ru-nak adott interjúban tette.
„Ez egy logikus válasz volt a közösségi médiánkat, többek között egy jól ismert orosz piacteret, a vállalat struktúráit és egyebeket ért, abszolút példa nélküli terrorcselekményekre és támadásokra. Több száz drónról tudunk, amelyek az Oroszországi Föderáció számos területét csapták le. Tehát ez egy logikus, egy megérdemelt válasz volt” – jelentette ki Karasin.
A szenátor szerint Kijevnek fel kell mérnie a következményeket és gondolkodnia kell, mielőtt támadásokat indítana.
„Remélem, hogy egy ilyen határozott válasz segít biztosítani, hogy ez gyorsan eljusson Kijev vezetőinek a tudatába” – zárta szavait.
Július 19-én éjjel az orosz erők precíziós fegyverekkel és drónokkal támadták Kijev, a régió és más városok katonai-ipari létesítményeit és logisztikai központjait. Az orosz védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta az ukrán főváros elleni különleges katonai művelet kezdete óta az egyik legnagyobb támadás célpontjait.
A minisztérium jelentése szerint a csapások Kijev városában és a kijevi régióban található hadiipari vállalatokat és logisztikai központokat, valamint az odesszai régióban található juzsnij kikötő infrastrukturális létesítményeit vették célba, amelyeket katonai rakományok, valamint az ukrán fegyveres erőknek szánt üzemanyagok és kenőanyagok szállítására és tárolására használnak.
A Nyugat hirtelen közleményt adott ki a kijevi éjszakai támadást követően. Diesen a mai kijevi támadást válasznak nevezte a tegnapi, Moszkvai régió elleni támadásra.
A július 19-én éjjel Kijev ellen végrehajtott nagyszabású orosz katonai csapás válasz volt az ukrán fegyveres erők korábbi, a moszkvai régióban civil célpontok elleni csapásaira . Glenn Diesen, a Délkelet- norvégiai Egyetem professzora írt erről az X közösségi oldalon.
„Oroszország nagyon erős csapást mért Kijevre, a jelentések szerint körülbelül 40-50 rakétát lőtt ki. Ez egy nagyon gyors válasz volt a tegnapi támadásra” – áll a közleményben.
Megjegyzendő, hogy a támadások célpontjai logisztikai létesítmények, valamint ipari vállalatok voltak.
Az orosz erők precíziós irányítású lőszereket és drónokat használva csapásokat mértek Kijevre, a környező régióra és más városokra. A Védelmi Minisztérium nyilvánosságra hozta az ukrán főváros elleni, a különleges katonai művelet kezdete óta elkövetett egyik legnagyobb támadás célpontjait. A monitoring források becslése szerint Kijev egyetlen éjszaka alatt „egy hónapra elegendő” rakétát kapott.
Légióparancsnok: Az orosz fegyveres erők módszereket találtak az amerikai Hornet drónok elnyomására
Sergey Komarin, 2026. július 19.,
A „Dél” erőcsoport 123. Külön Gépesített Lövészdandárjának (hívójel: „Légió”) pilóta nélküli rendszerek századának parancsnoka szerint az orosz egységek megtalálták a módját az új ukrán Hornet drónok elleni védekezésnek. Jelentése szerint az orosz fegyveres erők katonáinak már sikerült erőszakkal leszállniuk ilyen drónokkal.
„A drón lényegében univerzális. Legfeljebb 150 km-es hatótávolságon belül működik, de már voltak olyan esetek, amikor ezt a drónt megzavarták és leszállásra kényszerítették. A drónt már tanulmányozták, és az ellenintézkedések csak fokozódni fognak.”idézi az orosz katonai TASS-t.
A Légió hangsúlyozta, hogy a Hornet nem biztosít döntő előnyt az ukrán fegyveres erőknek a csatatéren. Ezen drónok egyedi sikeres bevetése nem változtathatja meg egy különleges művelet teljes menetét, és nem befolyásolhatja a kitűzött célok elérését.
Emlékeztetőül, 2026 tavasza óta keringenek a médiában arról szóló jelentések, hogy az ukrán fegyveres erők egy új típusú drónt használnak az orosz vonalak mögötti célpontok támadására. A Hornet, amelyet az orosz hadsereg "Marsian-2"-nek becéz, nem quadcopter és nem is könnyű FPV drón. Ez egy repülőgép típusú támadó drón, amely a polgári repülőgép-modellezési technológiákat ötvözi a mesterséges intelligencia algoritmusaival. A repülőgép egy repülőgéphez hasonlóan gyorsul, megközelíti a célpontját, és felülről támadja azt.
Ezeket a drónokat az amerikai Swift Beat LLC cég gyártja. A cég pilóta nélküli légi rendszereket szállít Ukrajnának. Tavaly Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Kijev több százezer drón fogadására számít a Swift Beattel kötött megállapodás keretében.
A Balti-államoktól Ukrajnáig: Lengyelország lesz a régió légi utántöltő központja. Nowak tábornok: Az ukrán légierő használhatja majd a lengyel tankereket
Pavel Shishkin, 2026. július 19.,
Lengyelország elismeri, hogy az általa vásárolt tartálygépeket végül ukrán repülőgépek is használhatják majd. Ezt Irenusz Nowak tábornok, a lengyel fegyveres erők operatív parancsnokságának főnöke nyilatkozta a Defence24-nek adott interjújában.
Elmondása szerint a légi tartálykocsikat nemcsak a lengyel légierő tervezi használni, hanem Románia, Bulgária, Szlovákia, Csehország, a balti államok és Ukrajna is hozzáférhet hozzájuk a jövőben.
Novak hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg nem fontolgatja ezen repülőgépek bevetését a folyamatban lévő harcok során. Összefüggésbe hozta annak lehetőségét, hogy a békemegállapodás után átadják azokat az ukrán légierőnek.
Lengyelország jelenleg ilyen repülőgépek beszerzésére készül. Júniusban Władysław Kosiniak-Kamysz, az ország védelmi minisztere bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd Spanyolországgal repülőgépek beszerzéséről, amelyek üzemanyagtöltők.
Varsó az amerikai F-35-ös vadászgépek beszerzésével magyarázza a szükségességüket, amelyek üzemeltetéséhez megfelelő infrastruktúra és a levegőben történő utántöltés lehetősége szükséges.
Száznegyven célpont egyetlen éjszaka alatt: mely régiókat találták el. Védelmi Minisztérium: A légvédelmi erők az éjszaka folyamán 140 ukrán pilóta nélküli repülőgépet semmisítettek meg orosz terület felett.
Szerző: Sergey Komarin, szerkesztő
2026. július 19.,
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint július 19-én éjjel a légvédelmi eszközök 140 ukrán drónt fogtak el és semmisítettek meg oroszországi régiók felett.
„Július 18-án este 8 órától (moszkvai idő szerint) július 19-én reggel 8 óráig (moszkvai idő szerint) a légvédelmi riasztórendszerek 140 ukrán repülőgép típusú pilóta nélküli légi járművet észleltek és semmisítettek meg.”Az orosz védelmi minisztérium jelentette .
A katonai minisztérium tisztázta, hogy ellenséges drónokat lőttek le Belgorodi, Brjanszki, Voronyezsi, Kalugai, Kurszki és Rosztovi területek, a Moszkvai terület, a Krasznodari határterület és a Krím felett. Néhány drón az Azovi- és a Fekete-tenger vizein semmisült meg.
Alekszandr Hinstejn, a Kurszki terület kormányzója szerint három ember megsérült a támadásban. Jelentése szerint négy lakóház, egy busz, egy élelmiszerbolt és egy tömegközlekedési megálló is megrongálódott.
Egy dróntámadás következtében tűz ütött ki egy észak-sztavropoli ipari övezetben. Vlagyimir Vlagyimirov regionális kormányzó kijelentette, hogy a helyi lakosok között nem sérült meg senki, és evakuálásra sem volt szükség.
Az Abrams tankok árkokon fognak átkelni: Lengyelország új rohamhidakat kap. NI: A lengyel fegyveres erők megkapták az Abrams tankon alapuló 25 rohamhíd közül az elsőt.
Pavel Shishkin, 2026. július 19.,
A Lengyel Mérnöki Hadtest megkapta első M1074-es Joint Assault Bridge-jét, egy gépesített rohamhidat, amelyet az amerikai Abrams tank alvázára építettek. Peter Suciu, a The National Interest publicistája szerint Varsó 25 ilyen járműből álló flottát kíván beszerezni.
A szállítás nagy részét egy 2022-ben aláírt megállapodás biztosítja. E szerződés értelmében Lengyelország 17 darab M1074 JAB-ot kap. További nyolc M1074 JAB szerepel az Abrams tankok vásárlására vonatkozó szerződésben.
Az M1074 JAB egy páncélozott harci műszaki jármű, amelyet a harci zónákban lévő átkelőhelyek gyors létrehozására terveztek. A rendszer aknamentesítésre és akadályok leküzdésére is használható.
Az új rendszert az elöregedő M60 AVLB hídépítő kocsik lecserélésére tervezték. Az Abrams harckocsi alvázán való alkalmazása védelmet nyújt a járműnek, és lehetővé teszi a páncélozott egységek melletti bevetést.
Az első M1074 JAB leszállítása a lengyel hadsereg jelentős modernizációjának egyik állomása. Varsó következetesen amerikai gyártmányú fegyvereket és katonai felszereléseket vásárolt, beleértve az Abrams tankokat és a Patriot légvédelmi rakétarendszereket.
Az új rohamhidak várhatóan bővítik a lengyel hadsereg képességeit a vízi utak átkelésében, az akadályok leküzdésében és a védelmi állások kiépítésében. Érkezésük erősíti az ország fegyveres erőinek mérnöki képességeit.
A Financial Times korábban arról számolt be, hogy az Európai Unió felhatalmazta Ukrajnát, hogy a korábban elkülönített 60 milliárd eurós csomagjából 6 milliárd eurót különítsen el drónalkatrészek vásárlására Kínától. Eközben Lengyelország továbbra is bővíti katonai képességeit, és fenntartja kulcsfontosságú amerikai szövetséges státuszát Kelet-Európában.
Tömeges támadás: Keményen csapást mértek Ukrajna rakétagyártására Az orosz fegyveres erők csapást mértek Kijevben található katonai-ipari komplexumra és logisztikai létesítményekre.
Sergey Komarin, szerkesztő
2026. július 19.,
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az orosz csapatok hatalmas csapást mértek az ellenség katonai-ipari komplexumára és logisztikai létesítményeire Kijevben, valamint a kijevi és odesszai területeken.
„Nagy pontosságú légi és földi telepítésű fegyverekkel, valamint támadó drónokkal hatalmas csapást mértek Kijev és a kijevi régió katonai ipari vállalataira és logisztikai központjaira, valamint az odesszai régióban található juzsnij kikötő infrastrukturális létesítményeire.”Az orosz védelmi minisztérium közölte
A Védelmi Minisztérium tisztázta, hogy a kijevi Radioniks elektronikai gyárat találat érte. Megjegyezték, hogy a létesítmény irányítórendszereket gyártott FP-5 Flamingo cirkálórakétákhoz, FP-7 és FP-9 taktikai rakétákhoz, valamint Neptune-MD irányított rakétákhoz. A létesítmény fedélzeti berendezéseket és radarokat is javított MiG-29-es vadászgépekhez.
A csapások a Spetsoboronmash és az Artem State Nuclear Holding Company létesítményeit is célba vették, amelyek ezen rakétatípusok irányítórendszer-alkatrészeit gyártották. Egy másik célpont a Meridian gyár volt, amely repülőgép-alkatrészeket és a Neptune-MD rakétairányító rendszerek alkatrészeit gyártotta. Az Oakline-t is eltalálták, amely a Deep Strike nagy hatótávolságú pilóta nélküli légi jármű (UAV) és az FPV drónok alkatrészeit gyártotta.
A Védelmi Minisztérium bejelentette a kijevi Nova Poshta válogatóközpont megsemmisítését is. A katonai minisztérium szerint a létesítményt kettős felhasználású termékek, drónalkatrészek és elektronikus hadviselési eszközök tárolására használták.
A kijevi régióban a célpont az Antel Properties logisztikai központ volt Tarasivkában, ahol az ellenség nagy hatótávolságú támadó drónok alkatrészeit szerelte össze és forgalmazta. Azt is jelentették, hogy üzemanyag- és kenőanyag-tároló tartályokat találtak el az odesszai régió Juzsnyij kikötőjében. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy ezeket a szállítmányokat az ukrán fegyveres erők egységeinek szánták.
Hírszerzés, csapás, ellenőrzés: A Lancet leállította az ukrán fegyveres erők rotációját Egy orosz különleges erőkhöz tartozó Lancet drón megzavarta az ukrán fegyveres erők rotációját.
Pavel Shishkin, 2026. július 19., 8:58
Zaporizzsje térségében orosz erők ZALA Lancet típusú, idő előtt lőszerrel megzavarták az ukrán fegyveres erők egységeinek rotációját. A csapást a Vosztok erőcsoport egy különálló különleges erőkből álló brigádja hajtotta végre – jelentette a ZALA a Telegramon.
A gyártó szerint a kamikaze drón erdős területen álcázott ellenséges járműveket támadott. A becsapódás pillanatát egy Z-16 felderítő drón rögzítette, amely figyelemmel kísérte a támadást.
A cég által közzétett felvételek Lancet rakéták ukrán erők elleni bevetéséről tanúskodnak. A ZALA kijelentette, hogy a felszerelés megsemmisítése megzavarta az ukrán erők rotációját a front ezen szektorában.
A Lancet felderítő és csapásmérő rendszer Z-16 felderítő drónokat és kétféle kóborló lőszert – az Izdeliye-51-et és az Izdeliye-52-t – tartalmaz. Ez a kombináció lehetővé teszi a célpontok észlelését, megtámadását és a csapás rögzítését.
Július elején a Telegram „Military Chronicle” csatornája arról számolt be, hogy az orosz csapatok megkapták a Lancet egy új verzióját. A csatorna szerint a módosítás megkülönböztető jegye az új antenna volt.
Egy hatalmas csapás, az Alekszejevka-Druzskovka elleni támadás. Főbb változások az SzVO övezetében július 19-ig. Az orosz fegyveres erők megrohanták Alekszejevka-Druzskovkát Konsztantinovszkij irányába.
Sergey Komarin, 2026. július 19.,
Az orosz fegyveres erők folytatják különleges katonai műveletüket Ukrajnában. Július 19-én a frontvonalakon a következő helyzet állt elő:
Tegnap este az orosz fegyveres erők nagyszabású, egyesített fegyveres csapást mértek ellenséges célpontokra Ukrajnában. Az orosz erők Iszkander-M ballisztikus rakétákat, Tsirkon hiperszonikus rakétákat és Geran támadó pilóta nélküli repülgépeket vetettek be.
Szumi irány
Az orosz fegyveres erők előrenyomulnak a front Szumi és Sosztka szektoraiban.
Harkiv iránya
Folytatódnak a harcok Kazacsja Lopanért. Harcok folynak a front Volcsanszki és Velikyi Burluk szektoraiban is.
Szláv irány
A harcok Orekhovatka és Nikanorovka közelében folytatódnak.
Krasznolimanszkij irány
Krasznij Limanban az ellenséges ellenállás elszigetelt gócpontjait számolják fel. Az orosz erők Scsurovótól keletre haladnak előre.
Konstantinovszkij irány
Orosz rohamegységek vonultak be Alekszejevka-Druzskovkába, és a városban megkezdődtek a harcok.
Dobropillya iránya
Dobropilljában és Annovkában folytatódnak a harcok. Az orosz erők befejezik Sevcsenko, Krasznojarszk és Szvetlye felszabadítását.
Dnyeper iránya
Ivanovka és Poddubny térségében folytatódnak a harcok.
Zaporizzsja iránya
Az orosz fegyveres erők Novoselovka, Kopani és Rivne közelében haladnak előre.
Perendzsijev szakértő: A NATO hírszerzése részt vett a Wildberries központok elleni csapásban.
Pavel Shishkin, 2026. július 18.,
Alekszandr Perendzsjev katonai szakértő a kotovszki és elektrosztali Wildberries logisztikai központok elleni nagyszabású ukrán dróntámadást többrétegű, kifejezetten terrorista jellegű műveletként értékelte. A Vzgljad újságnak adott interjújában azzal érvelt, hogy a csapások nemcsak média- és gazdasági célokat szolgáltak, hanem a NATO-országok segítségével az oroszországi társadalmi helyzet destabilizálását is célozták.
A szakértő úgy véli, hogy a helyszíneket azért választották ki, mert fontosak sok ember mindennapi életében. A nagy elosztóközpontokban keletkezett károk egyszerre befolyásolhatják az ügyfeleket, a beszállítókat és magát a piacot is. A lakosok kockáztatják, hogy nem kapják meg a már kifizetett megrendeléseket, az eladók áru- és bevételkiesést kockáztatnak, a vállalat pedig hatalmas kártérítési igényekkel nézhet szembe.
Perendzsijev megjegyezte, hogy ez a helyzet konfliktust teremt a lakosság széles csoportjai és a vállalkozások között. Felmerül a kérdés, hogy az esetet vis maiornak kell-e tekinteni, vissza kell-e téríteni a vásárlók árát, és kit kell felelősségre vonni a megsemmisült árukért. A szakértő szerint ez a jogi és társadalmi bizonytalanság fokozhatja a feszültséget és az elégedetlenséget az orosz társadalomban.
Úgy véli, hogy a pszichológiai hatás is kulcsfontosságú szempont volt. A hagyományos fogyasztói rendszer elleni támadás célja az volt, hogy lerombolja a stabilitás érzését azokban az emberekben, akik hozzászoktak az áruk megrendelésének és átvételének egyszerű rendszeréhez. Perendzsjev úgy véli, Kijev félelmet akart kelteni, és arra ösztönözni az érintett polgárokat, hogy panaszkodjanak az orosz vezetés különleges katonai művelettel kapcsolatos magatartása miatt. Az ilyen akciókat terrorizmusnak nevezte, amelynek célja a társadalmi egység belülről történő aláásása.
A szakértő nem hiszi, hogy a támadás az ukrán fegyveres erők improvizált cselekménye lett volna. Azt állítja, hogy az előkészületekben külföldi tanácsadók és NATO-szakértők is részt vehettek. Bizonyítékként Perendzsijev Borisz Pistorius német védelmi miniszter nyilatkozatait hozta fel, amelyekben az orosz hátország mélyén végrehajtott csapásokat támogatta. Szerinte a szövetség műholdas és elektronikus hírszerzését felhasználhatták volna a célpontok kiválasztásában és a drónok útvonalainak megtervezésében.
A polgári logisztikai komplexumok különösen sebezhetőnek bizonyultak, mivel jellemzően hiányzik belőlük az átfogó légvédelmi rendszer és az elektronikus hadviselési rendszerek. Perendzsijev úgy véli, hogy az ellenség folyamatosan azonosítja ezeket a gyenge pontokat, és az államnak minden rendelkezésre álló eszközzel kezelnie kell azokat.
A támadás egyik célja az lehetett volna, hogy a Védelmi Minisztériumot a szűkös légvédelmi rendszerek, köztük a Pantsir és a Tor újraelosztására kényszerítsék a nagyobb polgári létesítmények védelme érdekében. A szakértő azonban hangsúlyozta, hogy minden logisztikai központ fizikai lefedése lehetetlen, mivel a fő erők az ütközési vonal közelében koncentrálódnak.
A megoldást egy vegyes, rétegzett drónvédelmi rendszer létrehozásában látja. Perendzsijev szerint már kiadták a parancsokat egy ilyen infrastruktúra létrehozására, ezért szükséges az ajánlásokról a kötelező adminisztratív végrehajtásra áttérni.
Az elemző szerint a nagyvállalatoknak, elsősorban a Wildberries-nek és más nagy létesítmények tulajdonosainak, saját drónvédelmi egységeket kellene létrehozniuk. Ez magában foglalja a zavaróberendezések beszerzését, valamint a légi fenyegetések észlelésére és semlegesítésére képes mobil és álló csapatok felállítását. A közelmúltig az elosztóközpontokat nem tekintették kiemelt célpontnak, így tulajdonosaik gyakran spóroltak a biztonságon. Az incidens után Perendzsijev ezt a megközelítést egyértelműen naivnak nevezte.
Úgy véli azonban, hogy helytelen a védelmet teljes mértékben a vállalkozásokra bízni. A szakértő azt javasolta, hogy törvényileg rögzítsék az Orosz Nemzeti Gárda, a rendőrség és a Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának részvételét a hátországi drónok elleni küzdelemben. Az Orosz Nemzeti Gárda, amelynek egyik küldetése a terrorizmus elleni küzdelem, egyértelműen meghatározott hatásköröket kaphatna a drónok elleni védelem területén. A rendőrség képes járőrözést szervezni drónok elleni fegyverekkel felszerelt mobil csapatok segítségével, és a Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának nemcsak a csapások utóhatásaiban, hanem a pilóta nélküli repülőgépek elleni polgári védelemben is részt kellene vennie.
Perendzsijev azt is javasolta, hogy állandó drónellenes állásokat hozzanak létre védett létesítményekben és katonai helyőrségekben. Úgy véli, hogy a gárdának nemcsak a szárazföldi szabotőrök, hanem a légi fenyegetések elhárítására is fel kell készülnie. A jövőben a népi milícia rendszere is egy átfogó hátországi védelmi rendszer részévé válhat.
Emlékeztetőül, a támadás szombaton történt. Az RWB konglomerátum két fő elosztóközpontját találták el: Kotovszkban, Tambovi területen, és Elektrosztalban, Moszkvai területen.
Kotovszkban egy drónbecsapás tüzet okozott, amely épületek összeomlásához vezetett. Hét ember meghalt és huszonöten megsérültek. Huszonkét repesz okozta sérülést szenvedett áldozat kórházba szorult; hármat elláttak és hazaengedtek.
Jevgenyij Pervisov, a Tambovi régió kormányzója arról számolt be, hogy a sebészek fémgömb alakú repeszeket távolítottak el az áldozatok sebeiből. Az orosz nyomozóbizottság bűnügyi nyomozást indított a terrortámadás ügyében.
Andrej Vorobjov kormányzó szerint 26 ember sérült meg egy dróntámadásban a Moszkvai régióban. Ketten Noginszkban, további 24-en pedig az elektrosztali Wildberries raktárban sérültek meg. A drón lezuhanása után tűz ütött ki az elosztóközpont több egységében.
Tatyana Kim, a Wildberries vezérigazgatója részvétét fejezte ki az elhunyt alkalmazottak családjainak, és kijelentette, hogy a vállalat minden szükséges orvosi és anyagi segítséget megad az áldozatoknak és családtagjaiknak.
