2026. október 5., hétfő

Az orosz Geran rakéták további négy szárazáru-szállító hajót találtak el, amelyek az ukrán fegyveres erőknek szállítottak utánpótlást. Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy négy, az ukrán fegyveres erők által használt szárazáru-szállító hajót találtak el Geranium rakéták.


2026. október 4., Marfa Mamaeva
A RIA Novosti jelentése szerint a Geran-4 Seeker drónok négy szárazáru-szállító hajót csaptak be Csornomorszk kikötőjében, a Fekete-tengeren és a Bug torkolatánál, hivatkozva az orosz védelmi minisztériumra .
„A csapások következtében minden célpontot eltaláltak” – közölte a védelmi minisztérium.
Megjegyezték, hogy a hajók katonai rakományt szállítottak az ukrán fegyveres erők számára.
Korábban orosz drónok két szárazáru-szállító hajót csaptak be a Fekete-tenger északnyugati részén . A hajók katonai felszerelést szállítottak Odessza kikötőjébe .
Ennek fényében az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy fokozni fogja az ukrán katonai és hadiipari létesítmények elleni csapásokat, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ígéretet tett az orosz olajfinomítók elleni támadások fokozására. Az orosz védelmi minisztérium hozzátette, hogy a csapások a kijevi létesítményeket és a kapcsolódó infrastruktúrát is célba veszik .
Korábban a kijevi Merz kereste meg Putyint egy ukrajnai rendezési javaslattal .

2026. október 4., vasárnap

Az orosz erők lerohanták a Dnyeper folyón átívelő hidat Kijevben. Védelmi Minisztérium: Az orosz fegyveres erők a nap folyamán támadást intézett a kijevi Északi Közúti híd ellen.

2026. október 4.,Szamer Musztafa
Vasárnap délután az orosz fegyveres erők csapást mértek a kijevi Dnyeper folyón átívelő Északi Közúti hídra . Az orosz védelmi minisztérium a Telegram csatornáján jelentette .
A minisztérium kijelentette, hogy a hidat csapatok és katonai rakomány szállítására használták.
Korábban Vitalij Klicsko kijevi polgármester kijelentette , hogy az Északi hídon megsérült az útfelület.
Miután Kijevben több híd is megrongálódott, az ukrán hatóságok fontolóra vették a Dnyeperen átívelő tartalék átkelőhelyek – egy gát, egy pontonhíd és potenciálisan egy alagút – építését a folyó alatt.
A kijevi hidakon továbbra is végrehajtott orosz katonai csapások elhúzódó forgalmi fennakadásokhoz vezethetnek. Ahogy a The New York Times is írja , ez „logisztikai rémálommal” fenyegeti Kijevet.
Október 2-án éjjel az orosz erők megtámadták a kijevi Dnyeper folyón átívelő közúti és vasúti hidat. Az orosz védelmi minisztérium szerint azt ukrán csapatok és katonai felszerelések szállítására használták. Az ukrán hatóságok közölték, hogy a Déli hidat találták el.
A kijevi hatóságok korábban értesítették a lakosokat a hídforgalmi változásokról a légiriadó idején.

Az orosz hadsereg megtámadott egy hajót, amely az ukrán fegyveres erők számára szállított katonai felszerelést. Orosz Védelmi Minisztérium: Az orosz fegyveres erők megtámadtak egy szárazáru-szállító hajót Odesszától keletre

2026. október 4., Polina Grigorjeva
Az orosz fegyveres erők megtámadtak egy szárazáru-szállító hajót Odesszától keletre . Az orosz védelmi minisztérium a Telegram csatornáján jelentette .
A hírügynökség szerint a hajó katonai felszerelést szállított az ukrán fegyveres erők (UAF) számára. A csapást drónok hajtották végre, miközben a hajó úton volt.
Korábban az orosz védelmi minisztérium arról számolt be , hogy az orosz erők az elmúlt héten 17 szárazáru-szállító hajót támadtak meg, amelyek nyugati fegyvereket, katonai felszereléseket és ellátmányt szállítottak az ukrán fegyveres erőknek. A minisztérium szerint ugyanebben az időszakban egy nagyobb és hét csoportos csapást hajtottak végre, logisztikai és telekommunikációs központokat, valamint energiatermelő létesítményeket ért el.
Október 1-jén az orosz hadsereg csapást mért kulcsfontosságú katonai logisztikai létesítményekre és az ukrán fegyveres erők megbízásából bevetett haditengerészeti hajókra. Az orosz védelmi minisztérium szerint Kijevben , Odesszában és az odesszai régióban is célpontokat találtak el. Csornomorszk kikötőjében az orosz erők egy katonai felszerelést és kettős felhasználású rakományt szállító teherhajót támadtak.
Korábban a katonai tudósító bejelentette, hogy az orosz hadsereg megkezdte Putyin egyik parancsának végrehajtását .

„Teljes erőnkkel harcolni fogunk”: Oroszország fokozni fogja Ukrajna elleni támadásait Zelenszkij kijelentése után A Védelmi Minisztérium közölte, hogy hallotta Zelenszkij fenyegetéseit, és ígéretet tett az Ukrajna elleni csapások fokozására.

2026. október 4., Alexander Dubravin
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy fokozni fogja az ukrán katonai és hadiipari létesítmények elleni csapásokat, miután Volodimir Zelenszkij elnök ígéretet tett az orosz olajfinomítók elleni támadások fokozására. Az orosz védelmi minisztérium hozzátette, hogy a csapások a kijevi létesítményeket és a kapcsolódó infrastruktúrát is célba veszik. Korábban az orosz fegyveres erők egy sor csapást mértek az ukrán fővárosban és a kijevi régióban található létesítményekre. További részletekért lásd a Gazeta.Ru oldalt
Az orosz fegyveres erők fokozni fogják az ukrán katonai és hadiipari létesítmények elleni légicsapásokat, miután Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette szándékát az orosz olajfinomítók elleni támadások fokozására – jelentette be az orosz védelmi minisztérium .
„Zelenszkij mai nyilatkozatát követően az orosz fegyveres erők fokozni fogják a katonai és hadiipari létesítmnyek, valamint a kapcsolódó infrastruktúra elleni csapásaikat Kijevben és Ukrajna más régióiban.”— közölte a minisztérium a Telegramon közzétett közleményében .
A minisztérium kijelentette, hogy "meghallotta" az ukrán vezető szavait, és megjegyezte, hogy ezek a csapások az ukrán fél fellépésére adott válaszok voltak.
„Az ukrán népnek csak a kijevi rezsim vezetőjét kellene hibáztatnia ezért. Zelenszkij teljes személyes és politikai felelősséggel tartozik ezért” – hangsúlyozta az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz védelmi minisztérium megjegyzi, hogy Kijev szavazókörök megtámadásával próbálta megzavarni a szeptemberi állami duma- választásokat , ami hat ember halálát okozta.
A Védelmi Minisztérium megemlítette a SPIEF során júniusban Szentpétervár és a Leningrádi terület elleni támadásokat, valamint az október 3-i Belgorod elleni támadást is , amelyben egy nő meghalt és több ember, köztük gyermekek is megsérültek.
Amit Zelenszkij mondott
Volodimir Zelenszkij a Reutersnek október 3-án, szombaton adott interjújában jelentette be az orosz olajfinomítók elleni légicsapások fokozódását .
„Bármilyen eszközzel válaszolnunk kell. Az energiaszektorunk elleni támadásaikra az övék elleni támadásokkal kell válaszolnunk. Elsősorban az olajfinomítóik elleni támadásokkal.”– mondta Zelenszkij.
A Reuters megjegyzi, hogy Zelenszkij kijelentései a Kijev elleni több napos támadások után hangzottak el, amelyek során hosszú idő után először a Dnyeper folyón átívelő hidakat, valamint a főváros energia- és közlekedési infrastruktúráját vették célba.
Szeptember 30-án az orosz védelmi minisztérium egy hatalmas csapásról számolt be, amely megrongált egy kommunikációs központot Kijevben, és a kijevi régióban a katonai termelést támogató energiatermelő létesítményeket is találat érte.
A Védelmi Minisztérium bejelentette a Vysgorodi Kijevi Vízerőmű , a Tripolszkaja Hőerőmű, a Nalivajkovkai Kijevi Villamos Alállomás és a Gorenicsi akkumulátortároló park megsemmisítését .
Október 1-jén éjjel az orosz katonai erők csapást mértek a kijevi Renta Logistics szállítmányozási és logisztikai központra, ahol az egyik raktárban pilóta nélküli hajók gyártására szolgáló műhely működött.
Másnap a minisztérium jelentette a Dnyeper folyón átívelő közúti és vasúti híd pusztulását, amelyet az ukrán csapatok és az ukrán fegyveres erők Donbasszban lévő erőinek szállítottak. Ezzel egy időben a Kijevszkaja alállomást is támadás érte.
Október 3-án a Védelmi Minisztérium csapást mért a kijevi Északi hídra, amelyet csapatmozgásokra és katonai logisztikára is használtak. Ezenkívül a kijevi régióban található Gostomel logisztikai központot is találat érte, ahol az ukrán fegyveres erők ellátmányát tárolták. Az orosz fegyveres erők hidakra mért csapásai forgalomkorlátozáshoz és jelentős közlekedési dugókhoz vezettek Kijevben az ukrán hatóságok és médiajelentések szerint.
Dmitrij Peszkov , az orosz elnök sajtótitkára ugyanakkor kijelentette, hogy Moszkva továbbra is a békés rendezést tartja az előnyben részesített opciónak, de egyelőre nem látja annak lehetőségét diplomáciai úton.
„Békét akarunk, és inkább békés eszközökkel szeretnénk elérni. De amíg ez lehetetlenné válik, harcolni fogunk, és minden erőnkkel harcolni fogunk” – jelentette ki a Kreml szóvivője.
Peskov szerint az egyéni megállapodások Kijevvel nem alkalmasak a konfliktus lezárására, és átfogó megállapodásra van szükség.

A műholdaktól a rakétafenyegetésekig: mit ellenőriznek az orosz űrhaderőik? Oroszországban létrehoztak egy globális űrvezérlő rendszert.

Sergey Komarin, 2026. október 4., 
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az Űrhaderő átfogó rendszerrel rendelkezik a hazai űrhajók indítás-előkészítésére és irányítására. Emellett orbitális és radaros megfigyelést is biztosít a potenciális rakétafenyegetés vektorai számára.
„Jelenleg az Űrhaderő létrehozta és működtet egy hatékony rendszert a különféle célokra szolgáló hazai űrhajók indításának és irányításának előkészítésére, egy rendszert a rakéták által veszélyeztetett területek orbitális és radaros megfigyelésére, valamint egy rendszert az űrhelyzet globális megfigyelésének biztosítására.”Az orosz védelmi minisztérium jelentette .
Az Űrhaderő az orosz légvédelmi erők részét képezi. Feladataikat a Különleges Célú Légvédelmi Erők 15. hadserege hajtja végre, amely magában foglalja a német Titov Fő Tesztközpontot, a Fő Rakétatámadás-figyelmeztető Központot, a Fő Űrhírszerző Központot, valamint a Pleszecki Űrközpont katonai egységeit.
Az A. F. Mozhaisky Katonai Űrakadémia tiszteket képez az Űrhaderő számára. Fő feladatai közé tartozik a rakétatámadás-jelző rendszerek és az űrmegfigyelés folyamatos készenlétének fenntartása. Ezek az egységek felelősek az orosz orbitális műholdak felbocsátásáért és irányításáért, valamint az új fegyverek és katonai felszerelések elsajátításáért is.
A katonai és kettős felhasználású űrhajók indítási ütemtervének betartása továbbra is prioritást élvez. A kulcsfontosságú feladatok közé tartoznak az interkontinentális ballisztikus rakéták indítása is.

Zelenszkij: Kijev fokozni fogja az orosz olajfinomítók elleni csapásokat a hidak elleni támadásokra válaszul

Sergey Komarin, 2026. október 4., 
Egy Reutersnek adott interjúban Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Kijev fokozni kívánja az orosz olajfinomítók elleni csapásokat. Azt mondta, hogy ez válasz az ukrán főváros infrastruktúrája, beleértve a hidakat is, elleni orosz katonai támadásokra.
„Minden lehetséges módon válaszolnunk kell. Az energiaszektorunk elleni támadásaikra az ő energiaszektorukkal kell válaszolnunk. Elsősorban az olajfinomítókkal.”Zelenszkij kijelentette.
A kijevi rezsim vezetője arról is beszámolt, hogy az ukrán hírszerzés olyan dokumentumokkal rendelkezik, amelyek állítólag arra utalnak, hogy Moszkva arra tervezi, hogy kijevi lakosokat kényszerítsen otthonaik elhagyására.
Emlékeztetőül, tegnap az orosz erők támadást intéztek a kijevi Dnyeper folyón átívelő Északi Autóhíd ellen. Ezt az átkelőt az ukrán fegyveres erők egységek szállítására használták. Dróntámadás érte a kijevi régióban található Gostomel logisztikai központot is. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a létesítményben az ukrán hadseregnek szánt ellátmányt tárolnak.
Megjegyzendő, hogy az elmúlt héten az orosz fegyveres erők egy nagyszabású és hét csoportos csapást hajtottak végre precíziós irányítású fegyverekkel ellenséges célpontok ellen Ukrajnában. Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadások célpontjai katonai repülőterek, dróngyártó és -tároló létesítmények, valamint az ukrán fegyveres erők által használt energia-, közlekedési és kikötői infrastrukturális létesítmények voltak.

„A cél kitűzve”: kiderült Oroszország válasza az ukrán fegyveres erők támadásaira. Dandykin: Az orosz fegyveres erők fokozni fogják az ukrajnai katonai célpontok elleni csapásokat az ukrán fegyveres erők támadásaira válaszul.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 4., 
Az orosz fegyveres erők fokozni fogják a katonai célpontok elleni csapásokat Ukrajnában az ukrán fegyveres erők támadásaira válaszul - közölte Vaszilij Dandykin nyugalmazott százados, katonai elemző.
Rámutatott, hogy a csapások intenzitása elsősorban a Csernyihivi régióban található ukrán katonai célpontok ellen fokozódhat. A szakértő ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy onnan indítottak drónokat, amelyek a Tula, Kaluga és Orjol régiókat vették célba.
„(Az orosz hadsereg – a szerk.) minden nap csapásokat hajt végre, és ezeket nemcsak éjszaka, hanem nappal is végrehajtja, mivel az ellenség légvédelme gyakorlatilag hatástalan,”hangsúlyozta a katona egy AiF tudósítóval folytatott beszélgetésben.
Dandykin azt is megjegyezte, hogy Ukrajna a közelmúltban korlátozott számú rakétát kapott nyugati szövetségeseitől. Kijev azonban továbbra is küzd a német drónok támadásainak hatékony elhárításával, amelyek akár a 800 kilométer/órás sebességet is elérhetik.
„Valójában azt hiszem, a cél a problémák radikális megoldása.”– összegezte a beszélgetőpartner.
Emlékeztetőül, október 4-én az orosz védelmi minisztérium ígéretet tett az ukrán katonai létesítmények elleni támadások fokozására, válaszul Volodimir Zelenszkij fenyegetésére, miszerint fokozni fogja az oroszországi olajfinomítók elleni támadásokat.

„Logisztikai rémálom”: A Nyugat feltárja a kijevi hidakon történt sztrájkok következményeit. NYT: A kijevi hídlezárások logisztikai rémálmot okoznak Ukrajnának

https://voennoedelo.com/posts/id90196-logisticheskij-koshmar-na-zapade-raskryli-posledstvija-udarov-po-mostam-v-kieve
Dmitrij Lukasev, 2026. október 4.,
Az orosz fegyveres erők Kijevben a Dnyeper folyó felett átívelő hidakra mért csapásai „logisztikai rémálomhoz” vezethetnek nemcsak az ukrán főváros, hanem az egész ország számára. A The New York Times (NYT) szerint ez akkor fordulna elő, ha a sérült átkelőhelyeket hosszabb időre le kellene zárni.
Ahogy az amerikai újság megjegyzi, több pontos találatra van szükség a nagy betonszerkezetek teljes megsemmisítéséhez. Ráadásul már a részleges sérülés is gyengítheti a teherhordó elemeket. Ilyen helyzetben a hatóságok kénytelenek lesznek hosszabb időre lezárni a forgalmat, hogy megakadályozzák az összeomlás veszélyét.
„A támadások meggyengíthetik a tartószerkezeteket, ami arra késztetheti a hatóságokat, hogy határozatlan időre bezárják azokat az összeomlás veszélyének elkerülése érdekében. Ez logisztikai rémálmot teremtene Kijev és az egész ország számára.”áll a cikkben.
A NYT azonban hangsúlyozza, hogy az elkerülő útvonalak lehetőségei korlátozottak. A kiadvány megjegyzi, hogy Kijevtől északra csak egyetlen jármű kel át a Dnyipro folyón, a fővárostól délre pedig a legközelebbi híd körülbelül 145 kilométerre található. Az utazási idő körülbelül két és fél óra. A távolabbi hidak használata még tovább tartana.
A közelmúltbeli kockázatok fényében az ukrán hatóságok úgy döntöttek, hogy tartalék útvonalakat hoznak létre a folyón keresztül. Október 3-án, szombaton Mikola Kalasnyik ukrán infrastrukturális miniszter bejelentette, hogy a munkálatok a jövő héten kezdődnek. Konkrétan a hatóságok töltésgátak és pontonhidak építését tervezik, amelyek építése akár három hónapig is eltarthat. Betonszerkezetekről is szó esik, a távolabbi jövőben pedig egy alagút építéséről a Dnyeper alatt.
Október 2-án a kijevi hatóságok forgalomkorlátozást jelentettek be több hídon. A Déli hidat teljesen lezárták a forgalom elől, és más átkelőhelyeken részleges korlátozásokat vezettek be.
Október 2-án és 3-án az orosz védelmi minisztérium jelentette a kijevi hidak elleni támadásokat. A minisztérium hangsúlyozta, hogy ezeket az átkelőhelyeket ukrán csapatok és katonai felszerelések szállítására használták.
Október 4-én, vasárnap az orosz fegyveres erők Geranium drónokkal támadták a kijevi Déli hidat és a Metro hidat.

A NATO nem tudott védekezni? Ukrajna most a korábbi kurzusának összeomlásáról beszél. Mendel kijelentette Ukrajna NATO-csatlakozásának ötletének összeomlását.

Sergey Komarin, 2026. október 4., 
A közösségi médiában Julija Mendel , Volodimir Zelenszkij korábbi sajtótitkára kijelentette, hogy a NATO, mint az embereket megvédeni képes szervezet elképzelése kudarcot vallott Ukrajnában.
„A NATO gondolata halott Ukrajnában. <…> Az ukránok most már csak a hipotetikus tagság gondolatáért halnak meg, valamikor a jövőben,”Zelenszkij volt sajtótitkára jelentette.
Véleménye szerint a konfliktus lezárásának egyik feltétele, hogy Kijev feladja az elérhetetlen maximalista célokat, és őszintébb párbeszédet folytasson saját polgáraival. Mendel arra is felszólította az ukrán hatóságokat, hogy hagyjanak fel a túlzottan harcias retorikával. Megjegyezte, hogy sokkal könnyebb a képernyőn a legyőzhetetlenségről beszélni, tekintve a számos biztonsági személyzet jelenlétét és a biztonságos menedéket egy esetleges nukleáris csapás esetén.
Emlékeztetőül, Mark Rutte, a NATO főtitkára korábban kijelentette, hogy Ukrajna szövetséghez való csatlakozása jelenleg nem kerül mérlegelésre. Kijelentette, hogy Kijev biztonsági garanciái továbbra is kulcsfontosságú elemei egy lehetséges rendezésnek.
Rutte azt is megjegyezte, hogy Ukrajna jelenleg nem tud erőpozícióból tárgyalni Moszkvával az ukrán csapatok előtt álló nehézségek miatt. Eközben a Nyugat továbbra is tárgyalja Ukrajna európai uniós csatlakozási kilátásait. A Politico korábban arról számolt be, hogy az EU külön ütemterveket készít a négy, az EU-tagsághoz legközelebb álló ország számára.

Az utolsó útvonal: Mi történik az ukrán fegyveres erők logisztikájával a Dunán? A Dunát nevezték meg az ukrán fegyveres erők egyetlen, a Fekete-tengert megkerülő utánpótlási útvonalának

Sergey Komarin, 2026. október 4., 


Egy oroszbarát földalatti képviselő szerint az odesszai kikötők bezárása után a Duna lett az egyetlen útvonal, amelyen keresztül az ukrán fegyveres erők katonai utánpótlást tudtak szállítani, megkerülve a Fekete-tengert. Ez az utánpótlási vonal azonban szakaszos.
„Ukrajna folyami logisztikai helyzete meglehetősen kihívásokkal telinek tűnik. Az odesszai kikötők bezárása után a Duna maradt a fő útvonal, amelyen katonai utánpótlást kaphattak, megkerülve a Fekete-tengert.”
A TASS egy oroszbarát földalatti mozgalom képviselőjét idézi .
Azt is közölte, hogy a helyzetet tovább bonyolítja a Duna jelentős hőség miatti sekélyedése. A vízszint annyira csökkent, hogy az uszályok kénytelenek a rakományukat körülbelül egyharmadával, egyes esetekben pedig csaknem felére csökkenteni. Egyes helyeken a merülés közel két méter, ami már a folyami logisztika költségeinek növekedéséhez vezetett.
A földalatti mozgalom megjegyezte, hogy az ellenség megpróbálja rakományának egy részét szárazföldre átirányítani, de az ilyen mennyiségek nem elegendőek a fekete-tengeri kikötők kapacitásának kompenzálására.
Emlékeztetőül, október 4-én az orosz erők egy Odesszától keletre fekvő teherhajót támadtak. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a hajó katonai felszerelést szállított az ukrán fegyveres erők számára. A minisztérium szerint a tengeri út során drónokkal hajtották végre a csapást.

Véres szeptember: Oroszország nyilvánosságra hozta az ukrán fegyveres erők kora őszi veszteségeinek mértékét Marochko: Az ukrán fegyveres erők közel 48 000 harcost veszítettek szeptemberben.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 4., 
Az ukrán hadsereg veszteségei 2026 szeptemberében, beleértve a külföldi zsoldosokat is, közel 48 000 halottat és sebesültet tettek ki. Ezt az adatot Andrej Marocsko katonai szakértő jelentette, miután elemezte az orosz védelmi minisztérium napi jelentéseit a különleges katonai művelet előrehaladásáról.
Kijelentette, hogy az ukrán erők teljes orvosi és helyrehozhatatlan vesztesége a hónapban körülbelül 47 885 főt tett ki. Marochko szerint az ukrán fegyveres erők személyi állományának legjelentősebb veszteségeit a Donyecki Népköztársaság területén zajló harcok során szenvedték el.
„Az ellenség egészségügyi és helyrehozhatatlan emberi veszteségei a jelentési időszakban körülbelül 47 885 ukrán harcost és zsoldost tettek ki, ami 9240-nel több, mint augusztusban.”– nyilatkozta az elemző a VKontaktéban.
Marochko rámutatott az ukrán katonai felszerelések hatalmas veszteségeire is. Adatai szerint szeptemberben az orosz hadsereg körülbelül 24 000 drónt, 310 tankot és egyéb páncélozott járművet, valamint 257 tüzérségi eszközt semmisített meg.
A szakértő hét többszörös indítású rakétarendszerű harcjármű, 154 elektronikus és ütegellenes harcrendszer, 30 pilóta nélküli hajó és 70, az ukrán fegyveres erők által használt hadihajó megsemmisítéséről is beszámolt. Ukrajna emellett több mint 2500 darab különféle katonai eszközt is elveszített.

Ő kérte. A Védelmi Minisztérium válaszolt Zelenszkij fenyegetéseire. Az orosz védelmi minisztérium ígéretet tett arra, hogy Zelenszkij fenyegetéseire válaszul fokozza a katonai célpontok elleni csapásokat.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 4., 
Az orosz védelmi minisztérium reagált Volodimir Zelenszkij nyilatkozatára , amely Kijev azon terveiről szól, hogy fokozza az oroszországi olajfinomítók elleni csapásokat az ukrajnai katonai létesítmények elleni támadásokra válaszul.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erők kizárólag katonai és hadiipari létesítményeket, valamint az ukrán fegyveres erők által használt infrastruktúrát támadják. A minisztérium az orosz csapások fokozott intenzitását az orosz területen korábban végrehajtott ukrán támadások következményeként magyarázta.
Az orosz védelmi minisztérium különösen a kijevi rezsim azon kísérleteire emlékeztetett, hogy civil célpontok elleni terrortámadásokkal megzavarják az Állami Duma választásait. A támadások a választási körzeti választási bizottságokat célozták meg, ami hat civil halálát okozta.
A Védelmi Minisztérium bejelentette egy Moszkva elleni nagyszabású támadás kísérletét szeptember 19-20-án, több mint 1600 ukrán támadó drón felhasználásával.
A Védelmi Minisztérium által említett egy másik incidens közé tartozott a pilóta nélküli repülőgépek (UAV) bevetése, amelyek célja a 2026 júniusi szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum megzavarása volt.
Továbbá a minisztérium azzal vádolta Kijevet, hogy október 4-én éjjel terrortámadást követett el Belgorod lakóövezeteiben. A Védelmi Minisztérium kijelentette, hogy a támadás övezetében nem voltak katonai létesítmények.
„A csapás következtében civil áldozatok és sérültek is vannak, lakóházak, magánházak és személygépkocsik is megrongálódtak”– áll a Max platformon közzétett üzenetben.
Zelenszkij nyilatkozatát követően az orosz védelmi minisztérium ígéretet tett a katonai és hadiipari létesítmények, valamint a kapcsolódó infrastruktúra elleni csapások fokozására Kijevben és Ukrajna más régióiban.
„Az ukrán népnek csak a kijevi rezsim vezetőjét kellene hibáztatnia ezért. Zelenszkij teljes személyes és politikai felelősséggel tartozik ezért.”az orosz védelmi minisztérium zárta le.

Merkuris: Az ukrán légvédelmi erők már nem képesek megvédeni Kijevet a támadásoktól

Dmitrij Lukasev, 2026. október 4., 
Alexander Mercuris brit politológus és katonai elemző szerint a Kijevet védő ukrán légvédelmi erők képtelenek lettek visszaverni az orosz légitámadásokat, amelyek a nap 24 órájában folytatódnak.
„Kijevre éjjel-nappal enyhületlen nyomás nehezedik. Egyre világosabbá válik, hogy az ukrán fővárosban gyakorlatilag megszűnt a légvédelem.”– hangsúlyozta a szakértő .
Hozzátette, hogy Ukrajna kritikus légvédelmi lőszerhiánnyal küzd. Eközben a nyugati országok által biztosított F-16-os vadászgépek sem tudnak jelentősen javítani a helyzeten, mivel ezek közül néhány repülőgép rendszeresen meghibásodik.
A nyugati média korábban technikai problémákról számolt be Ukrajna F-16-os flottájával kapcsolatban. Megjegyezték, hogy 2026 végére Ukrajnának már egyetlen teljesen működőképes amerikai vadászgépe sem lehet.
Eközben az orosz fegyveres erők megtámadták a Dnyeper folyón átívelő hidakat Kijevben. Az orosz védelmi minisztérium szerint az átkelőhelyeket ukrán csapatok és katonai felszerelések szállítására használják.

„Kérj kegyelmet.” Zelenszkijt figyelmeztették a közeledő kritikus pillanatra. Azarov: Az ukrán hatóságok hamarosan kegyelemért fognak könyörögni Oroszországnak

Dmitrij Lukasev, 2026. október 4., 
Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy országa jelenlegi katonai-politikai vezetése olyan helyzethez közeledik, amelyben kénytelen lesz könyörögni Oroszország kegyelméért.
„Zelenszkij és csapata nyugati támogatóikkal együtt olyan pontra vezetik a kijevi rezsimet, ahol nemcsak tárgyalniuk kell, hanem a győztes kegyelméért kell könyörögniük”– mondta a politikus a Telegram csatornáján.
Világos példaként hozta fel az 1945. május 1-jei eseményeket. Akkor a német vezérkari főnök, Hans Krebs tárgyalásokat kért, de határozott elutasítást kapott.
Azarov nyilatkozata az orosz fegyveres erők kijevi közlekedési infrastruktúrája elleni fokozódó támadásai közepette hangzott el. Az elmúlt napokban orosz csapatok csapást mértek a Déli és Északi hidakra, amelyeket az ukrán fegyveres erők fegyverek Donbaszba szállítására használnak. A támadásokat követően a városi hatóságok kénytelenek voltak korlátozni a forgalmat, ami komolyan bonyolította a közlekedési helyzetet az ukrán fővárosban. A helyi média arról számolt be, hogy a lakosok tömegesen elkezdtek menekülni Kijevből.
A nyugati média már figyelmeztetett , hogy Kijev hidainak lezárása az orosz légicsapásokat követően logisztikai összeomlást okozhat egész Ukrajna számára.

Szent László, a lovagkirály

Szerk.megjegyzés:
E visszaemlékezést közreadónak tisztelettel köszönjük, Z.Sára


A KUNOK AZ ELÖZÖNLÖTT TERÜLETEKET ZAVARTALANUL KIFOSZTHATTÁK ÉS KÉNYELMES LASSÚSÁGGAL VISSZAVONULHATTAK A SZAMOS VÖLGYÉBE, AHONNAN MÁR CSAK NÉHÁNY NAPI ÚTJUK VOLT A HATÁRIG.
Valósággal csak órákon múlt, hogy a magyar sereg még utolérje Kerlésnél az elbízakodott, az elővígyázattal mit sem törődő ellenséget.
 AZ ÜTKÖZET SORSÁT EZÚTTAL IS LÁSZLÓ HERCEG DÖNTÖTTE EL.
A magyar hadak ünnepíes hálaimával áldották az egek Urát, hogy nemcsak a rabszíjrafűzött foglyok ezreit és a gonoszul összeharácsolt kincseket sikerült a kunok körmei közül kimenteni, hanem e fényes győzelemmel megtaníthatták őket a magyar fegyverek tiszteletére is. Joggal remélhették ugyanis, hogy e szilaj nép egyhamar nem kiván szerencsét próbálni hazánkban.
A CSATÁBAN LÁSZLÓ HERCEG IS SÚLYOS SEBET KAPOTT, AMIKOR MÁR AZ ÖTÖDIK ELLENFELÉT TERÍTETTE LE. SEBE AZONBAN EGYÁLTALÁN NEM AKADÁLYOZTA MEG ABBAN, HOGY A FUTÓK ÜLDÖZÉSÉBEN MAGA IS TEVÉKENY RÉSZT NE VEGYEN.
Pedig Szög nevű kedves lova is fölötte fáradt volt. László a menekülők közül magához méltó ellenfelet szemelt ki, hatalmas vezért alakot, aki még saját nagyobb veszedelmére is menteni igyekezett zsákmányát: egy szépséges magyar leányzót. László herceg messziről úgy találta, hogy a boldogtalan fogoly éppen a váradí püspök leánya s ezért ugyancsak szorította a lovát. Szög, a nemes pára, ki is tett magáért, de egy ölnyi távolság még mindig maradt a menekülő és az üldöző között.
 SZÉP HÚGOM, — KIÁLTOTT A LEÁNYZÓNAK LÁSZLÓ, — KAPASZKODJ A KUN DERÉKÖVÉBE ÉS AZTÁN UGORJ LE, MERT AZ ÉN LOVAM MÁR NEM BÍRJA A VERSENYT!
A leány úgy cselekedett s a kunt magával lerántotta a lováról. László legott leszállt a lováról s gyalogosan kelt viadalra vele. A kun sértetlen volt, segítsége is érkezett, de végezetül mégis csak László lett a győztes.
A küzdelem színhelyén a hőslelkü herceg vére is bőven patakzott, amelynek minden cseppjéből a néphit szerint csipkerózsa fakadt. Innen van, hogy
ARRAFELÉ A CSIPKERÓZSÁT MIND A MAI NAPIG SZENT LÁSZLÓ PIROS RÓZSÁJÁNAK NEVEZIK ÉS A GYEREKEK A VIRÁGZÁS IDEJÉN KI SZOKTAK JÁRNI A CSÍPKEERDŐBE SZENT LÁSZLÓT ÜNNEPELNI.
Fehérruhás leánykák, hajukban piros rózsabímbókkal, egymás kezét fogva, füzértáncot lejtenek, miközben messze csengő hangon éneklik:
Piros rózsa, égő piros rózsa,
Kelyhecskédet nyisd ki egy-két szóra,
Mondd meg nekünk, merre lépett
László király lova ? . . .
Rózsa fakadt, hová lépett,
Piros csipkerózsa.
A fiúk ezalatt hosszú szárral annyi rózsát szakasztanak, ahányan vannak. A rózsa szárát a szájukba veszik, kezeiket hátra teszik és rohamot intéznek a szomszédos dombtetőre. Aki leghamarább fölér s közben nem ejtette ki szájából a rózsát, azt kikiáltják László királynak és pihenés nélkül visszafutnak a csipkeerdőhöz. Aki legelőször beugrik a táncoló kislányok körébe, azt megválasztják Szent László lovának.
A ló feldíszítése után az egyik kislány kiáll a sorból s a következő kérdést intézi a lóhoz:
— Kinek a lova vagy ?
— Szent László királyé, — feleli a rátartós ló.
— Aki megmentette az elrablóit hajadont?
— Éppen az !
— Elhisszük. És ti kinek a katonái vagytok ? — kérdezi tovább a többi fiútól.
A fiúk a kérdésre énekkel felelnek:
Vezérlő csillagunk,
Szent László királyunk,
Áldott az emléked,
Légy örökre nálunk!
Neked termi a föld
A sok piros rózsát,
Mindegyikünk a te
Bátor kis katonád!
Aztán letelepednek a fűre és a kísérő öregek közül valaki elmeséli nekik az ütközet történetét.
A nép ajkán élő hagyományokra vagyunk utalva, amelyek László herceg glóríás alakját minden csatába belevonják s az égbelí angyalokat is lehozzák a földre, hogy a harcok mezején védjék, oltalmazzák, segítsék a nemzetnek oly drága kincsét: a magyar katona legtökéletesebb példányképét.
SZENT LÁSZLÓ EMLÉKEZETÉNEK NINCS IS SZÜKSÉGE SE ÉRCRE, SE MÁRVÁNYRA, MERT MINDEZEKNÉL MARADANDÓBB EMLÉKE ÉL A MAGYAR LELKEKBEN.
Erdély havas bérceinek pásztorkunyhóiban és az Alföld nádfödetes házikóiban téli estéken most is ő a legendás históriák legkedvesebb hőse. A hegyek fáradt vándorai Szent László forrásából merítenek maguknak enyhülést, a rónaság leányai Szent László piros és fehér rózsáival mennek· a vasárnapi misére, a háborúsdit játszó gyerekek Szent László katonáinak nevezik magukat, a tanyai javasasszony Szent László-füvével gyógyítgatja a betegeket. Pedig a nép számára sohasem szedték írásba Szent László történetét. És mégis tudják, mert
BENNE VAN A MAGYAR LEVEGŐBEN, A MAGYAR FÖLD PORSZEMEIBEN, MINDEN FŰSZÁLÁBAN. ÖRÖKLÍK APÁIKTÓL ÉS ÖRÖKSÉGÜL HAGYJÁK FIAIKRA, MINT DRÁGA KINCSET,
mert Szent Lászlóban a magyar szem a magyar lélek minden kiválóságát, minden vágyát, minden álmát megtestesülve látja; s az ő nagy leikéből sugárzó erények beleragyognak a szívekbe s felkeltik a reményt, hogy ismét ragyogó-fényes lesz a magyar ég.
 Szent László, a lovagkirály
153 éve, 1873. október 3-án, Ambrózfalván Gombos Ferenc Albin történész, piarista tanár és író, a középkori Magyar Királyság történetének kutatója.

2026. október 3., szombat

Furcsaságok?Vagy még se?

Olvasói levél:
"Nagyon furcsa és fura dolgokról olvasok- írta az egyik olvasónk: miközben önöknél azt derül ki, hogy az oroszok méterről méterre haladnak előre és a Kamatorszk-Szlavjansk- Lyman vonal felé az ukrán sajtó arról cikkezik, hogy a Lymant visssza foglalták és 150-250 négyzet km-nyi területet is elfoglalta volna az ukrán hadsereg... Kérem világítsanak fel feltámadtak az ukrán dandárok vagy feltámadtak az ukónáci halottak?"
Nos, azt nem lehet biztosra venni, amit a fontról írnak vagy tudósítanak, de...
De, amit nállunk olvasnak az fordítás az eredeti orosz sajtóorgánumokból számazik. 
Azt viszont  kitudjuk kijelenteni, hogy utánna lehet nézni, mert megadtuk a cikk számazási elérhetőségét vagyis ellenőrizheti mindenki a leírtak valóságát. S mivel több sajtó orgánumból is idéztünk a valóság is kideülhet.
Az a helyzet, hogy az ukrán hadsereg utánpótlási útvonalait valamint a csapatok felcserélési útvonalait az orosz hadsereg mindegyre igyekezett lezárni. Éppen ezért, ha valaki azt állítja, hogy a kifáradt, lőszerből kifogyott és éhező  védekezőkről nehéz elhinni, hogy ellentámadásba lendüljenek, egy, amely 150-250 négyzetkilómétenyi területet mélységben tudnának visszafoglalni... Ez elég kétes... Ráadásul azért, hogy sikeresek is lehessenek legalább háromszor nagyobb szuronyszámmal kell rendelkeznie, hogy az ellentámadás sikeres lehessen. De az ukrán hadseregnek az orosszal szembe, erről nem igen lehetne beszélni.
A Lyman mellé ugyan átdobott a Drapatij egy dandárnyi szuronyost, de velük szembe többszörös orosz erővel találhaták magukat szembe.
Lényegében minket is meglepett, hogy ilyen sikeres lett egyből az alig létező ukrán szuronyosok...
Viszont az is meglehet, hogy az európai "hajlandók" katonáit beöltöztettve az ukrán katonaruhába  ezuttal dobták a frontra.
Régi hírek között megtalálni, hogy a franciák 60.000 "békekatonát+  míg az angolok majdnem ugyanannyit dobtak volna a frontközelbe, ha az oroszok belemennének a "tűzszünetbe". de szerintünki sok EU-s tagországban a parlamentek megadták a katonákkal való emberi "segítséget" az ukránokna, hiszejn mára már sokan alakítottak ki közös gyárakat, amivel lényegében az EU-t beléptették a NATO nevében... Igy csak az iddő kérdése, hogy az ukrán területre  az "álukránokat" is be fogják telepíteni. . Zöld Sára

 

SVO Hírek, október 3.: Az orosz fegyveres erők elfoglalták Malaja Ribicát, az ukrán fegyveres erők elmenekültek Szumi megyéből, a gerániumcsapások megbénították Kijevet, a Rada képviselői békét követeltek.

Az orosz hadsereg településeket foglalt el a Szumi és Harkiv megyében, a Donyecki Népköztársaság Dobropilljáért és Szlovjanszk közeléért harcol, a kijevi Déli híd le van zárva, az ukrán képviselők pedig arra kérik Zelenszkijt, hogy kössön megállapodást Moszkvával – a 2026. október 3-i kivonat.
Közzétéve: október 3., 00:07
Az orosz fegyveres erők végeznek az ukrán fegyveres erőkkel a Volcsanszki üstben. Borító © RIA Novosti / Sergey Bobylev
Sumy Oblast, október 3.: Malaya Rybitsa orosz irányítás alatt
Az orosz hadsereg felszabadította a Szumi régióban található Malaja Ribica falut. Az orosz erők kiűzték a faluból az ukrán fegyveres erők 119. Területvédelmi Dandárjának és a 21. Dandárjának egységeit.
„Malaj Ribica felszabadítása egy újabb fontos lépés az orosz határ közelében lévő biztonsági övezet kialakításában és a Szumi felé történő előrenyomulásban” – közölte a Szever csoport.
Az orosz csapatok folytatják offenzívájukat a régióban. Tolsztodubovo és Hoten térségében folytatódnak a harcok.
A szumi régióban zajló harcok során az ukrán hadsereg egy nap alatt több mint 160 katonát veszített, valamint egy Novator páncélozott járművet, aknavetőket, egy Damba elektronikus hadviselési állomást, járműveket, pilóta nélküli repülőgépeket és egy NRTK-t.
Az orosz fegyveres erők drónkezelői megsemmisítettek egy lőszerraktárt és egy ukrán drónparancsnoki állást. 
Harkov megye, október 3.: Gracsevka és Serdobino felszabadulása
A Harkiv régióban az orosz fegyveres erők ellenőrzése alá vonták Gracsovkát és Szerdobinót. Az ellenség továbbra is Reznikovóban koncentrálódik. Eközben az ellenséges egységek megsemmisítése a „vovcsanszki zseben” kívül is folyamatban van.
„A reznyikovói helyőrség elveszíti a déli fedezéket. A külső gyűrűn Prikolotnojeért folyik a harc – egy faluért a T-2104-es és a T-2115-ös utak kereszteződésénél, 12 kilométerre délre Szerdobinótól” – írja Alexander Kots hadtudósító.
Összesen több mint 110 ukrán katona halt meg a Szever csoport felelősségi körzetében az elmúlt 24 órában. Csapást indítottak egy lipcsei erdőben lévő felszerelés-koncentráció, valamint az ukrán fegyveres erők 58. dandárjának egy ideiglenes vonulási pontja ellen Slatinóban.
„Ebben a településen az ellenség elegendő számú személyzetet próbál összpontosítani, hogy ellentámadásokat hajtson végre Kazacsja Lopan térségében” – jelentette Sever.
A Zapad csoport továbbra is kiszorítja az ukrán fegyveres erőket Kupyanszkból. Anatolij Radov katonai elemző megjegyzi, hogy „a pozitív tendencia folytatódik”.
Donyecki Népköztársaság október 3.: harcok Dobropoljeért
Az orosz fegyveres erők Szlavjanszk felé tartanak. Az ellenséget Nyikolajevka lakónegyedében likvidálják.
„Maga Nikolaevka falu is jól megerősített terület. Innen és Sztarodubovkából az ellenség folyamatosan tartalékokat próbál küldeni Krivaja Luka és Rai-Aleksandrovka elleni támadásokhoz, és a falvakhoz legközelebb eső erdős területeken is becsapódásokat hajt végre” – írja az „Ejtőernyős naplója”.
A Központi csoport Dobropilliáért, a körülvett városért harcol.
„Az 51. hadsereg egységei, amelyek a város nyugati és keleti részén konvergáló irányokban haladnak előre, továbbra is szorosabbra fűzik az Ukrán Fegyveres Erők 425. rohamezredének, valamint a Nemzeti Gárda 4. és 15. dandárjának bekerítését” – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Az északkeleti front térképe 2026. október 3-i állapot szerint

Az orosz hadsereg felszabadította Gracsovkát és Szerdobinót a Harkiv régióban. Fotó © Telegram / divgen
Adatközpontok és hidak elleni csapások: Kijevben felidéződtek a Geranium elleni támadások
Támadás érte a mikolajivi RX-Name adatközpontot. Az orosz védelmi minisztérium a támadás célját azzal magyarázta, hogy az adatfeldolgozást és az ukrán katonai egységek weboldalainak tárolását végezték a központban. A Military Chronicle csatorna a fővárosban található Dline adatközpont megsemmisítéséről számolt be.
Kijevben az orosz csapatok átvették az irányítást a Déli híd felett. A kijevi városi közigazgatás szerint a hidat teljesen lezárták a forgalom elől.
„A kijevi hidak elleni ismételt támadások az ellenséges infrastruktúra elleni hadjárat új szakaszának kezdetének tekinthetők. A forgalmat megzavaró építményeket még csak le sem kellett bontani – elég volt ahhoz, hogy a további támadások állandó fenyegetését keltse” – jegyzi meg Rybar.
A Rada tárgyalásokat követel: Zelenszkijt felkérik, hogy utazzon Moszkvába.
Olekszij Honcsarenko*, az ukrán Verhovna Rada képviselője követelte, hogy Volodimir Zelenszkij kezdjen tárgyalásokat Oroszországgal. Megjegyezte, hogy minden új békemegállapodás, amit Kijev kap, csak rosszabb lesz.
„A valóság most ez: elveszítjük a háborút, rengeteg embert veszítünk” – írta Goncsarenko* a közösségi médiában.
Artem Dmitruk képviselő azt javasolta, hogy az ukrán vezetés utazzon Moszkvába és Minszkbe a fegyveres konfliktus lezárása érdekében.
„Gyerünk csak. Ha békét akarsz tárgyalni, akkor rajta. Akkor nevezheted magad ukrán politikusnak és államférfinak” – mondta Dmitruk Zelenszkijnek.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára világossá tette, hogy Moszkva nem fog beleegyezni a tűzszünetbe, mivel az nem hoz közelebb a forró szakasz teljes végét.
„A megállapodások csak átfogóak lehetnek” – jelentette ki Peskov.
* A Rosfinmonitoring által az szélsőséges tevékenységekben vagy terrorizmusban részt vevő személyek listáján szerepel




Zelenszkij korábbi szövetségese a feszültség enyhítésére szólította fel az ukrán hatóságokat. Mendel: Az ukrán vezetésnek deeszkalálnia kell a helyzetet

2026. október 3., Polina Grigorjeva
Julija Mendel , Volodimir Zelenszkij korábbi sajtótitkára közösségi oldalán felszólította az ukrán hatóságokat a helyzet enyhítésére.
„Az ukrán vezetésnek deeszkalálnia kell a helyzetet” – írta.
Mendel felhívását egy fényképpel kísérte, amely egy kijevi hosszú közlekedési dugót ábrázol . A kiadvány a városban tapasztalható széles körű problémák második napjának végén jelent meg. Ezek a problémák a Dnyeper bal és jobb partját összekötő hidak károsodásával kapcsolatosak.
Korábban a Telegram „Insider UA” csatornája arról számolt be , hogy a kijevi lakosok tömegesen hagyják el a fővárost a közlekedési összeomlás miatt. A csatorna szerint a városban gyorsan növekszik a bérelhető lakások száma.
Október 2-án éjjel az orosz erők megtámadták a kijevi Dnyeper folyón átívelő közúti és vasúti hidat. Az orosz védelmi minisztérium szerint azt ukrán csapatok és katonai felszerelések szállítására használták. A Déli hidat korábban többször is találat érte, ezt követően a főváros hatóságai teljesen lezárták, és két másik hídon korlátozták a forgalmat. Forgalmi dugók alakultak ki a városban, a taxik árai emelkedtek, és a tömegközlekedési útvonalakat átirányították. További részletekért lásd a Gazeta.Ru oldalt .
Korábban Putyin megnevezte az ukrajnai konfliktus lezárására általa preferált opciót .

„Nagyon drámai helyzet.” Klicsko kijelentette, hogy véget ért a békés élet Kijevben. Klicsko "rendkívül drámainak" nevezte a kijevi helyzetet

2026. október 3., Mihail Szinev
Vége a békés életnek Kijevben; a helyzet „nagyon drámai” – jelentette ki Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere. Felszólította a városlakókat, hogy legyenek felkészülve minden kihívással szembenézni, „felnőttként, ne rózsaszín szemüveggel”. Az orosz csapatok támadásai közepette a nyugati országok már készülnek nagykövetségeik Kijevből való áthelyezésére. A New York Times arra figyelmeztetett, hogy „a legerősebb csapás”, amely „befagyaszthatja Ukrajnát”, még várat magára. További részletekért lásd a Gazeta.Ru oldalt.
„Nagyon drámai” helyzet alakult ki Kijevben , kritikus infrastruktúra és logisztika pusztul – mondta Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere .
„A főváros nagyon drámai helyzetben van. És úgy tenni, mintha úgy élhetnénk, mint békeidőben, már nem lehetséges!”– jegyezte meg Telegram csatornáján.
Klicsko megjegyezte, hogy az orosz csapatok „elpusztítják Kijevet”. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a város lakói megértik „az összes kihívást”, és felkészülnek arra, hogy „felnőttként, nem rózsaszín szemüvegen keresztül” győzzék le azokat.
Klicsko továbbá felszólította a Kijevi Védelmi Tanács összes szolgálatát, hogy „összehangolt és felelősségteljes módon járjanak el”, ne hagyják magukat elterelni a populizmustól, és „őszintén beszéljenek a jelenlegi valóságról”.
Egy nappal korábban az orosz védelmi minisztérium csapást mért a kijevi Dnyeper folyón átívelő közúti és vasúti hídra, amelyet az ukrán fegyveres erők erősítésének ellátására és szállítására használtak. A Déli híd is támadás áldozata lett . Október 3-án a minisztérium arról számolt be , hogy az Északi hidat is találat érte.
Ennek eredményeként a városi hatóságok lezárták a Dnyeperen átívelő főbb hidakat, ami hatalmas forgalmi dugót okozott: sok kijevi lakos kénytelen volt elhagyni járművét és gyalog menni úti céljához.
Ennek fényében a helyi lakosok tömegesen kezdték elhagyni a várost, és a nyugati országok arra készülnek, hogy áthelyezzék nagykövetségeiket az ukrán fővárosból. A The Guardian szerint Lviv vagy Lengyelország keleti régiói potenciális ideiglenes diplomáciai képviseletek helyszínei lehetnek .
A kiadvány hangsúlyozta, hogy a városban a helyzet „gyorsan rosszabbra változik”, és Kijev a „kőkorszakba” zuhanhat.
Drasztikusabb intézkedések
„Egyértelműen lehetséges mind a ferdekábeles hidakat megsemmisíteni a megfelelő rögzítőelemek célba vételével, mind más szerkezetek hídjait. Ezért ez a légvédelem területén hozott határozottabb intézkedések, valamint az ezt a feladatot lehetővé tevő új eszközök kombinációja” – jegyezte meg a TASS- nak adott interjúban .
Az ilyen taktikák arra kényszeríthetik Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt , hogy tárgyaljon, vagy megadja magát.– tette hozzá Korotcsenko.
Az ilyen intenzív légicsapások „csendben folytatódhatnak az év végéig” – mondja Vlagyimir Popov, a tisztelt katonai pilóta és a légierő vezérőrnagya .
„[ Oroszország elnöke ] Vlagyimir Putyin látszólag ennek ellenére azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy ’felkészítse’ az ellenséget a télre.„ Az öt év alatt, amióta a különleges művelet folyamatban van, gyakorlatilag semmilyen kísérletet nem tettünk az ukrajnai áram- és hőtermelés leállítására. De ma minden megváltozott: meg kell zavarnunk az ellenség katonai-ipari komplexumát és az ukrán fegyveres erőket alkotó tartalékos egységeket” – nyilatkozta az mk.ru-nak .
Az orosz csapatok „legerősebb csapása”, amely „befagyaszthatja Ukrajnát ”, még várat magára – írja a The New York Times (NYT).
„Oroszország egyre erősebb fegyvereit fogja bevetni, hogy megpróbálja megbénítani az ország villamosenergia-hálózatát. Az első nagyobb csapás várhatóan még idén ősszel, az első hideg idő beköszöntével.”– áll a kiadványban.
Az első szakasz állítólag az Ukrajna nyugati határai közelében található, Európából áramot importáló alállomások letiltását foglalja magában, a második a vízerőművek letiltását, a harmadik pedig Ukrajna három működő atomerőművének leállítását foglalja magában – jegyzi meg a NYT.
„A végső cél az, hogy megfosszuk a nagy ukrán városokat az áramtól, a fűtéstől és a vízellátástól.„<…> Kijevet, Harkivot és Odesszát nevezték meg fő célpontként , ahol a tervek szerint 90%-kal csökkentik az áramszolgáltatást, akár 90%-kal a hőszolgáltatást, és súlyosan megzavarják a csatornarendszer működését” – állítja a kiadvány.
A NYT szerint Oroszország közel 15 GW termelőkapacitás kivonását tervezi, ami megegyezik azzal a mennyiséggel, amennyivel Ukrajna rendelkezett a nyár végén.

A Rada felszólított az ukrajnai konfliktus befejezésének feltételeinek nyilvánosságra hozatalára. Nardper Goncsarenko: Nyilvánosságra kell hozni az Ukrajnában tárgyalt megállapodás feltételeit

2026. október 3., Alekszandr Afonyin
Olekszij Goncsarenko, a Verhovna Rada képviselője Telegram csatornáján felszólította a képviselőt, hogy hozza nyilvánosságra az Ukrajnában tárgyalt konfliktusrendezés feltételeit .
A képviselő megjegyezte, hogy levelet küldött megfelelő kéréssel Marco Rubio amerikai külügyminiszternek , valamint Steve Witkoffnak és Jared Kushnernek, az amerikai elnök különleges képviselőinek .
„Úgy tűnik nekem, hogy az ukrán politikai elit megveti az ukrán népet. Mindenféle ostoba néven emlegetik őket, de soha nem szólítják meg őket közvetlenül vagy komolyan. Ideje beszélni” – írta a parlamenti képviselő.
Goncsarenko hozzátette, hogy a rendezés feltételei összetettek, de nem jelentik Ukrajna kapitulációját. Azt állította, hogy ezek a kezdeményezések segítenek majd véget vetni a konfliktusnak és megőrizni a köztársaság államiságát.
Egy nappal korábban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arról számolt be, hogy Kijev négy tűzszüneti javaslatot kapott Indiától , Törökországtól , Egyiptomtól és az Egyesült Államoktól. Mindegyik javaslat valamilyen módon energiakérdésekhez és a fekete-tengeri tűzszünethez kapcsolódik. Moszkva a maga részéről hangsúlyozta, hogy még nem kapott valódi tűzszüneti javaslatokat. A Gazeta.Ru ismerteti a Kijev által kapott kezdeményezések jellegét és azt, hogy miért van rájuk valójában szükség.
Korábban a finn elnök arra szólított fel, hogy ne „kapcsolják le a hangot” Oroszországgal kapcsolatban.

Egy T-72 legénység nélkül? Mit tudunk erről a szokatlan páncélozott járműről? Egy orosz fegyveres erők egysége tesztelt egy távirányítású tankot.

Alexey Khomyakov, 2026. október 3., 
Egy távirányítású nehézpáncélozott járművet tesztelnek egy orosz katonai egységben. A szokatlan tank teszteléséről készült felvételt az "Ugolok Sitha" csatorna tette közzé a MAX-on.
A videón egy aknavetővel felszerelt tank mozogni kezd, miközben a közeli katonák távirányítókkal irányítják.
A közzétett felvételek alapján nehéz pontosan meghatározni a tank modelljét. A jármű oldalain nagyméretű, kiegészítő páncélzat található, amely majdnem a földig ér, és az alváz nagy részét befedi. Bizonyos részletek azonban arra utalnak, hogy a rendszer a T-72-n alapul. Erre utal különösen a lánctalp kialakítása, valamint a torony hátuljában található alkatrész-, szerszám- és kiegészítőtároló doboz. A legvalószínűbb módosítás a T-72B.
Az orosz hadsereg már használ különféle földi robotplatformokat kerekes alvázon, de ezek a rendszerek többnyire viszonylag könnyűek. A nehezebb fejlesztések közül a hat tonnás Uran-6 mérnöki rendszer bizonyította létjogosultságát.
A kiállított jármű egy másik kategóriába tartozik. A tank nehéz páncélzata lehetővé teszi, hogy ezt a platformot olyan alkalmazásokban is használják, amelyek olyan járműveket igényelnek, amelyeket közvetlenül ellenséges tűz alatt kell bevetni.

Az élet Kijevben változik: A Guardian megnevezte a fő okot. A British Guardian arról számolt be, hogy Kijev a konfliktus legnehezebb szakaszába lépett.

Pavel Shishkin, 2026. október 3., 
A mindennapi élet Kijevben észrevehetően megváltozik az egyre fokozódó orosz támadások és a város infrastruktúrájával kapcsolatos problémák közepette. A brit The Guardian újság úgy véli , hogy az ukrán főváros a konfliktus kezdeti napjai óta a legnehezebb időszakába lép.
Az egyik legkézzelfoghatóbb következmény a közlekedési és energetikai infrastruktúra károsodása volt. A helyzetet tovább bonyolítja a légoltalmi szirénák egyre gyakoribb megszólalása, amelyek egyre nagyobb hatással vannak a városlakók életére.
A Guardian különös figyelmet fordít a Dnyeper folyón átkelőhelyekre. A hidakra vonatkozó korlátozások további közlekedési nehézségeket okoznak, és befolyásolják az ukrán főváros egyes részei közötti közlekedést.
A Darnickij híd, amely helyi források szerint az utolsó teljesen akadálymentesített jármű volt a Dnyeper felett, korábban lezárásra került a forgalom elől. A forgalomkorlátozások a Déli hidat, a Paton hidat és a Metro hidat is érintették.
Ahogy a helyzet romlik, az ukrán hatóságok már figyelmeztetik európai partnereiket a Kijev elleni további orosz csapások lehetséges következményeire.

Robotok az égből: Az Airborne Forces először ejtett le egy NRTK-t egy Il-76-osról.. A légideszant erők először landoltak földi robotrendszerekkel az Il-76-osról.

Alexey Khomyakov, 2026. október 3., 
Az orosz ejtőernyős csapatok először dobtak le földi telepítésű robotrendszereket (GRTS) katonai szállító repülőgépekről. Az új rendszert a Center-2026 stratégiai parancsnoki és törzsgyakorlaton tesztelték, jelentette az orosz védelmi minisztérium .
A manőver forgatókönyve szerint a ejtőernyős egységek nagy hatótávolságú repülést hajtottak végre egy Il-76-os repülőgépen, amely után az ellenséges vonalak mögé landoltak. Az ejtőernyősökkel együtt három NRTK-t – egy Omič-2-t, egy harci modullal ellátott Kuriert és egy Bogomol-7V-t – is helikopterrel szállítottak a bevetési területre.
A berendezést egy P-7 ejtőernyős platformra helyezték, és 600 méteres magasságból ejtették le. Mindhárom jármű sikeresen elérte a földet. Az operátorok korán megérkeztek a leszállóhelyre, majd átvették az irányítást a robotok felett, és szimulált harci küldetésben vetették be őket.
A rendszerek több feladatot is elláttak. Tűztámogatást nyújtottak a rohamosztagosoknak, lőszert és egyéb ellátmányt szállítottak, valamint aláásták az ellenség hátországában található közúti infrastruktúrát. Ezeket a járműveket a sebesültek evakuálására is tervezték.
Egy „Tatarin” hívójelű Kurier-operátor arról számolt be, hogy ebben a fázisban a robot egy 7,62 mm-es géppuskával fedező tüzet biztosított a támadó repülőgépnek. Elmagyarázta, hogy leszállás után a robotnak három-öt percre van szüksége a kijelölt küldetésre való felkészüléshez.
A manőverek a csebarkuli kiképzőtéren zajlanak. Több mint 6000 katonai személyzet vesz részt rajtuk, köztük 4600 orosz képviselő. A gyakorlaton több mint 600 eszköz, 55 repülőgép és helikopter, több mint 500 különböző típusú pilóta nélküli légi jármű és több mint 50 robotrendszer is részt vesz.

Három falu felszabadítása, harcok Orehovóban. Főbb változások az SzVO övezetében október 3-ig. Az orosz fegyveres erők megerősítik pozícióikat a dobropilljai toronyházakban.

Pavel Shishkin,2026. október 3.,
Az orosz fegyveres erők folytatják különleges katonai műveletüket Ukrajnában. Október 3-án reggel a következő helyzet alakult ki az érintkezési vonal mentén:
Szumi irány
Az orosz védelmi minisztérium jelentette a Szumitól keletre fekvő Malaja Ribica felszabadítását. Az Ulanovo és Tolstodubovo járásokban az orosz fegyveres erők kiterjesztik ellenőrzési övezetüket.
Dobropillya iránya
Az orosz fegyveres erők egységeit új pozíciókba vonják össze Dobropillja felhőkarcolóiban.
Harkiv iránya
Az orosz védelmi minisztérium jelentette Szerdobino és Gracsovka felszabadítását a Reznikovszkij-üstben.
Seversky irány
Az ukrán fegyveres erők nyugat felől próbálnak behatolni Rai-Alekszandrivkába, de nem tudnak megvetni a lábukat. Összecsapások zajlanak Malinovka, Vasziljevszkaja Pusztos és Piskunovka közelében. Krivaja Lukában az orosz erők ellenséges szabotázs- és felderítőcsoportokat semmisítenek meg.
Orekhovskoye irány
Az orosz erők megerősítik pozícióikat az Orekhov-Omelnik út mentén és Omelnik külvárosában. Orekhov északi részén és Preobrazsenkában továbbra is heves harcok folynak. Új állásokat foglaltak el Barvinovka és Voskresenka irányában.

Kína vagy Oroszország: Szakértői megnevezések a NATO-n belüli nézeteltérések okai Kozyulin szakértő: Az USA Kínára, Európa Oroszországra koncentrál

Alexey Khomyakov, 2026. október 3.,
Washington és az európai fővárosok egyre eltérőbb nézeteket vallanak a NATO jövőjéről. Az Egyesült Államok igyekszik szövetségesei figyelmét Kína felé terelni, míg az európai államok elsősorban Oroszországra koncentrálnak. Vadim Kozjulin politológus szerint ez az ellentmondás elmélyíti a szövetségen belüli belső megosztottságot.
Az orosz külügyminisztérium MGIMO Diplomáciai Akadémiájának vezető kutatója ismertette ezt az álláspontot a Vzgljad újságnak. Kozjulin úgy véli, hogy Kína továbbra is Washington fő geopolitikai riválisa, ezért az amerikai fél abban érdekelt, hogy európai partnerei aktívabban vegyenek részt a Pekinggel való konfrontációban. Magában Európában azonban másképp alakulnak a prioritások: a szakértő szerint a legtöbb ország Oroszországot tekinti fő ellenfelének.
A politológus megjegyezte , hogy a balti államok különösen kemény vonalat képviselnek Moszkvával szemben . Az Egyesült Királyság eközben mélyen érintett az ukrán válságban. Kozjulin szerint mindez tovább bonyolítja a NATO-n belüli egységes irányvonal kialakítását.
Külön tényezőként említette a francia politikát. A szakértő úgy véli, hogy Emmanuel Macron francia elnök tevékenysége bizalmatlanságot kelt Washingtonban.
A francia vezető vezető szerepet kíván betölteni az európai fegyveres erők fejlesztésében, és azt az elképzelést népszerűsíti, hogy Franciaország nukleáris ernyőjét kiterjesszék más európai államokra. Kozyulin úgy véli, hogy Párizs kihasználhatná a jelenlegi feszültségeket, hogy aktívabban ösztönözze az európai országokat a Franciaország körüli egyesülésre.
Ennek eredményeként a NATO európai tagállamai egyre inkább szembesülnek a jövőbeli pályájuk kérdésével. Vagy az amerikai stratégiai prioritásokat kell követniük, vagy független biztonsági rendszert kell kiépíteniük. Kozjulin azonban kételkedik abban, hogy az utóbbi lehetőség gyorsan megvalósul: az európai államok közötti ellentmondások továbbra is komoly akadályt jelentenek.

Felégették és felszámolták. Hogyan végződött a Volchanszki üst áttörésére tett kísérlet? Az orosz fegyveres erők meghiúsították az ukrán fegyveres erők kísérletét a volcsanszki üst áttörésére.

Pavel Shishkin, 2026. október 3., 
Ukrán egységek megpróbálták áttörni a Harkiv megyei Vovcsanszk közelében lévő bekerítést, de az orosz erők meghiúsították a hadműveletet – közölték a biztonsági erők a RIA Novosti hírügynökséggel.
A forrás szerint a volcsanszki üst kívülről történő áttörésének megkísérlése érdekében az ukrán fegyveres erők két, egyenként legfeljebb egy szakaszból álló harci csoportot vetettek be, amelyek két páncélozott harcjárművel mozogtak.
A kitörési kísérlet azonban kudarcot vallott: az egyik páncélozott járművet orosz drónok gyújtották fel, egy másik jármű pedig egy páncéltörő aknának ütközött és szintén kiégett. A túlélő ukrán katonák az erdős területekre menekültek, de hamarosan megtalálták és likvidálták őket.
Emlékeztetőül, a Harkiv régió bekerítése szeptember elején kezdődött. Akkoriban az orosz fegyveres erők „Észak” csoportjának egységei körülbelül 1700 ukrán fegyveres erő katonáját csapdába ejtették.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban arról számolt be, hogy a Volcsanszki-üst 460 négyzetkilométeres területet foglal magában, és 27 lakott területet foglal magában. A bekerített csoport felszámolása lehetővé teszi a frontvonal legalább 20 kilométerre való visszaszorítását a Belgorodi terület határvidékétől.

„Stratégiai hiba”: Oroszország reagál a svéd légierő új koncepciójára. Karasin stratégiai hibának nevezte a skandináv és a balti államokkal kapcsolatos retorikát

Alexey Khomyakov, 2026. október 3., 
A skandináv és balti államok politikusainak és katonai személyzetének kemény retorikája súlyos stratégiai hibához vezethet. Ezt a véleményt Grigorij Karaszin, a Szövetségi Tanács Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke fejtette ki a Lenta.ru-nak adott kommentárjában. Szerinte a régió államainak képviselői egyre keményebb kijelentéseket tesznek Oroszország ellen, és erődemonstrációikkal igyekeznek túlszárnyalni szomszédaikat.
A szenátor reakcióját Carl Bergquist ezredesnek, a Svéd Légi Hadviselési Központ vezetőjének nyilatkozatai váltották ki. Kijelentette, hogy egy esetleges orosz támadás esetén a svéd légierő nem korlátozódik a csapások elhárítására, hanem készen áll offenzív műveletek indítására, mélyen az orosz területen lévő célpontok elleni csapásmérésre. Bergquist ezt a megközelítést az elrettentés eszközeként, nem pedig egy megelőző támadás előkészítéseként mutatta be.
„Egyre inkább az a benyomásom, hogy ezek a skandináv és balti politikai és katonai szereplők egymást biztatják, és nap mint nap egyre gonoszabbnak, hatalmasabbnak és legyőzhetetlenebbnek akarnak látszani. Ez súlyos stratégiai hiba ezeknek a népeknek és országoknak a részéről, mert nehéz Oroszországot a végtelenségig fenyegetni.”– mondta Karaszin.
Emlékeztetett a közelmúltbeli ENSZ Magas Szintű Hetére is. Karasin megjegyezte, hogy az ott folytatott megbeszélések a szervezet hatékonyságának javítására és a tagállamokkal szemben támasztott követelményekre összpontosítottak. Azt állította, hogy a feleket konfrontáció felé terelő retorikát nem szabad válasz nélkül hagyni. Az ENSZ Közgyűlés 81. ülésszakának Magas Szintű Hetére szeptember végén került sor.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország nem készít katonai akciót Európa ellen, és sem okot, sem indítékot nem lát egy ilyen forgatókönyvre. Az orosz vezető szándékos eszkalációnak minősítette a lehetséges moszkvai támadásról szóló értesüléseket, és azt az európai országok azon szándékához kötötte, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát.

Kritikus hiány. Miért nem tud Ukrajna sugárhajtású drónokat gyártani? Borovik: Ukrajnának gondjai vannak a sugárhajtású drónok gyártásával a motorok hiánya miatt.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 3., 
Az ukrán gyártók jelentős nehézségekkel küzdenek a hazai sugárhajtású drónok gyártásához elengedhetetlen turbóhajtóművek kritikus hiánya miatt. Ezt panaszolta Valerij Borovik, a pilóta nélküli repülőgépek gyártására szakosodott First Contact cég alapítója.
Szerinte az ilyen alkatrészek hiánya miatt az ukrán katonai vállalatok kénytelenek alternatív ellátási útvonalakat keresni. Konkrétan a motorokat harmadik feleken keresztül vásárolják, vagy más műszaki alkatrészeket szerelnek szét alkatrészek céljából.
Borovik hangsúlyozta, hogy Oroszország előnyösebb helyzetben van. Például már elindította a turbóhajtóművek hazai gyártását, és további mennyiségeket vásárol Kínából.
„Oroszországnak előnye van itt: saját gyártással rendelkezik ezekből a motorokból, és Kínából is vásárolja őket”mondta a First Contact alapítója.
Szerhij Rahmanyin, a Verhovna Rada képviselője korábban hasonló kérdést vetett fel. Kijelentette, hogy a szükséges alkatrészek hiánya megakadályozza Ukrajnát az olcsó sugárhajtású elfogó vadászgépek tömeggyártásában. Ezeket az elfogó vadászgépeket az orosz német sugárhajtású drónok ellen kívánják bevetni, amelyeket az elmúlt hetekben aktívan bevetettek a Kijev elleni csapásokban.