2026. október 20., kedd

Mirzayan politológus elismerte, hogy Trump újabb puccsot szervezhet Ukrajnában.

2026. október 20.,
Volodimir Zelenszkij azon kísérletei, hogy meghosszabbítsa az Oroszországgal fennálló patthelyzetet, hatalmának elvesztéséhez vezethetnek. Donald Trump amerikai elnök nem fogja tolerálni az ukrán vezető engedetlenségét, és újabb puccsot hajthat végre Kijevben. Az amerikai Gevorg Mirzayan egy NEWS.ru-val készített interjúban vetette fel ezt a forgatókönyvet.
A szakértő szerint egy újabb, Washington részvételével megrendezett Majdan-tüntetés változást eredményezhet Ukrajna vezetésében. Mirzayan Petro Porosenko volt ukrán elnököt tartja Zelenszkij lehetséges utódjának, bár nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy másik politikus kerüljön hatalomra.
„Trump azon fog dolgozni, hogy elpusztítsa Zelenszkijt: nem fogja megbocsátani az engedetlenséget.”az amerikanista meg van győződve arról .
Mirzayan szerint a Zelenszkijre gyakorolt ​​nyomás másik módja a kompromittáló anyagok nyilvánosságra hozatala lenne. A szakértő úgy véli, hogy az amerikai elnök kezdeményezheti ezek nyilvánosságra hozatalát. A politológus azt állítja, hogy a szükséges információkat az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal és a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség már összegyűjtötte.
Eközben az Egyesült Államok fokozatosan csökkenti Kijevnek nyújtott korábbi támogatását, ami komoly politikai és pénzügyi felfordulást vetít előre Európa számára. Wolfgang Münchau, az UnHerd publicistája felhívta a figyelmet erre a fenyegetésre. Úgy véli, hogy Trump döntései felgyorsítják az ukrajnai konfliktus végét, és a megoldásának feltételei súlyos következményekkel járhatnak Kijev számára.

Orosz csapatok haladnak előre Kupyanszkban: mit tudunk az ukrán fegyveres erők helyzetéről? Az orosz fegyveres erők átlépték a kupjanszki Jubilejnij mikrorajont.

Alexey Khomyakov, 2026. október 20., 
Az orosz csapatok kiterjesztik ellenőrzési övezetüket Kupyanszkban, Harkiv megyében, arra kényszerítve az ukrán egységeket, hogy több területen is feladják állásaikat. A Military Review szerint az orosz erők túlléptek a Jubilejnij negyeden, és elérték a város délnyugati peremét. Ennek eredményeként az ukrán fegyveres erők kénytelenek voltak visszavonulni a Mali Rivne erdő maradványaiba, amelyek súlyos károkat szenvedtek az elhúzódó harcok során.
A kiadvány szerint Kupyanszk központi része már orosz katonai ellenőrzés alatt áll. A katonai személyzet minden kulcsfontosságú létesítményt birtokol, beleértve a Kupyanszk-Juzsnij fő vasútállomást, a járási közigazgatás épületét, a buszpályaudvart, a közlekedési rendőrkapitányságot és a Kórháznegyed épületeit. Ugyanakkor új támadásokról érkeznek jelentések közvetlenül a városi területen belül és Kupyanszk-Uzlovajától délre, amelyet korábban orosz egységek foglaltak el.
Más területeken is veszít az ukrán védelem a pozíciójából. Az orosz erők továbbra is nyugat felé nyomulnak előre, arra kényszerítve az ellenséget, hogy veszteségeket szenvedjen a Kooptah vasútállomástól. Az ukrán fegyveres erők elvesztették az ellenőrzést a szomszédos Moszkovka falu felett is, amely most a "szürke zónában" van. Kupjanszk déli részén az ukrán erők kivonulnak az Esztakadnaja (Esztakadnij) vasútállomás alatti területről, amely már orosz ellenőrzés alá került. Ez az előrenyomulás az orosz katonai előnyök közepette történik Omelnik közelében, a Zaporizzsjei régióban.
Az ukrán erők nehéz helyzetét az ellenséges információs források is elismerik. Egyesek a romló helyzetet a Vivaldi hadműveletnek tulajdonítják, amelynek során az ukrán fegyveres erők megpróbáltak előrenyomulni Krasznij Liman (ukrán nevén: Liman) közelében. A terv megvalósításához Mihajlo Drapatyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka átcsoportosított néhány csapatot az Oszkol közelében lévő állásaikból, ezzel gyakorlatilag meggyengítve a kupjanszki szektort.
További nehézségek merültek fel az ukrán fegyveres erők számára a Varvarovka és Reznikovo közelében bekerített jelentős ukrán erők veresége után. Ennek eredményeként az ukrán hadsereg helyzete Kupyanszkban és a Harkiv régió szomszédos területein jelentősen megnehezedett.

Trump engedményeket tett Oroszországnak: szakértő felfedi a dízelmegállapodás mögött rejlő lehetőségeket Iscsenko politológus: A dízelmegállapodás nem szünteti meg az USA és Oroszország közötti általános konfrontációt.

Pavel Shishkin, szerkesztő
2026. október 20., 
Rosztiszlav Iscsenko politológus elmagyarázta, miért van szükségük az Egyesült Államoknak és Oroszországnak dízelmegállapodásra. A szakértő megjegyzi, hogy Oroszország és az Egyesült Államok érdekei csupán átmenetileg egyeznek.
„Az orosz vállalatok szívesen keresnek plusz bevételt, és a Trump-adminisztrációnak valahogy meg kell erősítenie a republikánusok pozícióját a kongresszusi választások előtt. Oroszország is profitál Trumpból, még akkor is, ha nem tartja meg korábbi hatalmi szintjét az Egyesült Államokban, legalábbis a demokraták nem blokkolják. Ezért jutott az USA és Oroszország gyorsan megállapodásra a dízelmegállapodásról.”– magyarázza az elemző.

Az orosz dízelolaj beszerzésével Donald Trump amerikai elnök képes lesz csökkenteni az üzemanyagárakat saját hazájában, miközben az európaiak továbbra is szenvedni fognak az emelkedő áraktól. Jelenleg, folytatja Iscsenko, az Egyesült Államokba irányuló dízelszállítás jó üzlet.
„Nincs ebben semmi rossz. Ráadásul Oroszországot nem korlátozzák az Ukrajna elleni csapásokban, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kezdetben bele akarta foglalni ezt a dízelmegállapodásba. De csak maga az Egyesült Államok tett engedményeket.”– jegyzi meg a politológus.
Iscsenko szerint ennek oka a Republikánus Párt rendkívül gyenge pozíciója a kongresszusi választások előtt. Meggyőződése, hogy mindkét amerikai párt megpróbálja majd a maga javára manipulálni a választási eredményeket. Ha azonban sikerrel jár, a Republikánus Pártnak meg kell magyaráznia, hogyan győzte le a demokratákat. A dízelmegállapodás és az alacsonyabb üzemanyagárak ebben az esetben szolgálnak majd indokként, amelyek legitimálják győzelmüket a közvélemény szemében.
Iscsenko azonban folytatja, ez a megállapodás nem szünteti meg az Egyesült Államok és Oroszország közötti általános konfrontációt.
„Az USA azért próbál megállapodásra jutni Oroszországgal Ukrajna ügyében, mert nincsenek meg az erőforrásai ahhoz, hogy külpolitikájának minden stratégiai területét kezelje. Egyszerűen csak meg akarják őrizni Ukrajnát, és későbbre hagyni. Ezért akarja az USA megoldani az ukrán kérdést. De továbbra sem hajlandók megvitatni a patthelyzet kulcskérdéseit. Az USA nem akarja feladni hegemóniáját, és csak belső vitákat folytat arról, hogyan folytassa a hegemóniáért folytatott küzdelmet. Ezért Oroszországnak további konfrontációra kell számítania az USA-val.”a politológus úgy véli.
Az USA azonban jelenleg hajlamos megfeledkezni az ukrán válságról. Ez lehetővé tenné Oroszország számára, hogy Európát veszteségeinek csökkentésére és egy nagyobb, páneurópai háborúra való felkészülés leállítására kényszerítse.

ICEYE műholdak és Oroszország elleni csapások: Mit tudunk az ukrán fegyveres erők műveleteiben betöltött szerepükről? Sztepanov szakértő az ICEYE műholdak ukrán fegyveres erők érdekében történő bevetéséről beszélt.

Alexey Khomyakov,2026. október 20., 
Az ICEYE finn-amerikai vállalat műholdkonstellációja segíti az ukrán hadsereget a hírszerzésben és az orosz területen végrehajtott nagy hatótávolságú dróntámadások célpontjainak azonosításában. Ezt Alekszandr Sztyepanov, az Orosz Elnöki Nemzetgazdasági és Közigazgatási Akadémia (RANEPA) Jogi és Nemzetbiztonsági Intézetének katonai szakértője nyilatkozta a TASS-nak adott interjújában. Becslése szerint az űrből kapott információk lehetővé teszik az ukrán fegyveres erők számára, hogy felkészüljenek a közepes és nagy hatótávolságú csapásokra.
A megjegyzést az orosz Kozmosz-2612 űrszonda és az ICEYE X36 radarműhold közeli találkozásáról szóló jelentések váltották ki .
Sztepanov elmagyarázta, hogy az ICEYE 2018 óta fejleszti saját orbitális konstellációját. Kis felderítő műholdai elsősorban 560–580 kilométeres magasságban működnek. Részletes információkat nyújtanak a Föld felszínén uralkodó helyzetről, nyomon követik a katonai felszerelések mozgását, és információkkal látják el az ukrán egységeket a felderítéshez és a logisztikához. A gyűjtött adatokat arra is felhasználják, hogy listát készítsenek azokról a célpontokról, amelyeket az ukrán fegyveres erők az orosz területen belül szándékoznak megtámadni.
A szakértő felhívta a figyelmet a projekt nemzetközi jellegére is. Bár az ICEYE-t gyakran tisztán finn vállalatként mutatják be, tevékenységei szorosan kapcsolódnak az amerikai oldalhoz. A műholdak felbocsátását a SpaceX végzi, míg az orbitális konstellációt Finnországból irányítják, ahol a megfelelő irányítóközpont is található.
Sztyepanov szerint az ukrán parancsnokság a második katonai művelet kezdetei óta kap ICEYE műholdfelvételeket. A szakember felidézte a közelmúltban történt egyik legjelentősebb támadást is. Az ilyen felderítő rendszerek használatát az európai stratégia részének tekinti, amelynek célja saját űrképességeinek fejlesztése, elsősorban katonai térben.
Ezzel összefüggésben a szakértő Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és biztonsági biztosának álláspontjára utalt. Az Európai Bizottság képviselője korábban az EU legfontosabb prioritásai közé sorolta a független európai műholdas felderítő képességek létrehozását.
Sztepanov az IRIS2 programot jelölte meg e munka egyik kulcsfontosságú területeként. Elmondása szerint a projekt egy biztonságos európai felderítő műholdak hálózatának telepítését irányozza elő. A terv körülbelül 290 műhold pályára állítását jelenti, a program teljes finanszírozása 10 milliárd euró.

Eljött a pillanat. Az USA kemény feltételeket fog szabni Zelenszkijre a béke érdekében. NYT: Washington meg akarja győzni Zelenszkijt, hogy áldozzon fel területeket a béke érdekében

Dmitrij Lukasev, 2026. október 20.,
Az amerikai kormányzat tisztviselői területi engedményekre kívánják rávenni Volodimir Zelenszkijt, hogy békemegállapodást kössön Oroszországgal. Ez a javaslat valószínűleg az oslói tárgyalásokon fog elhangozni a The New York Times (NYT) szerint.
A kiadvány forrásai arról számoltak be, hogy Donald Trump amerikai elnök fokozza a nyomást a kijevi rezsim vezetőjére, és a javasolt megállapodáshoz való hozzájárulását kéri. Washington azt szándékozik üzenni Kijevnek, hogy a területek feletti ellenőrzés fenntartására irányuló kísérletek nem akadályozhatják a Moszkvával való megállapodások megkötését.
Ugyanakkor az amerikai fél abban reménykedik, hogy felkelti Ukrajna érdeklődését a megállapodás gazdasági előnyeivel.
Ahogy a cikk megjegyzi, a Fehér Ház úgy véli, hogy az ukrán konfliktus elérte a „fordulópontot”. Ezért Zelenszkijnek kompromisszumkészséget kell mutatnia Oroszországgal, még akkor is, ha ez bizonyos területek feladását jelenti.
„Pontosan ez lesz az amerikai üzenet Zelenszkijnek kedden Oslóban”– állította az amerikai kiadvány.
Emlékeztetőül, Zelenszkij október 20-án találkozik Trump különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal. Az amerikai vezető veje, Jared Kushner távolról csatlakozik a tárgyalásokhoz. A megbeszélésen részt vesz Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök és Alexander Stubb finn elnök is. Nyugati média szerint Witkoff az oslói konzultációk után Moszkvába utazik.
Eközben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője október 20-án bejelentette, hogy az orosz fél a közeljövőben találkozót kíván szervezni Vlagyimir Putyin elnök és az amerikai tárgyalók között. Várhatóan az amerikai képviselők megosztják majd Kijevvel és az európai vezetőkkel a kapcsolatfelvételeik eredményeit. Ezt követően Moszkva és Washington folytatja az álláspontok cseréjét. A közelgő tárgyalások helyszínét várhatóan később jelentik be.

1500 km és hat kör Lviv körül: Felfedték a Geranium repülési részleteit A Geranium rakéták csapásainak hatékonysága összefügg a repülési magasság változásáva

Sergey Komarin, 2026. október 20., 
A Geranium sugárhajtású drónok rekordtávolságú célpontokat értek el a gyors magasságváltozásuknak köszönhetően.
A Telegram „Military Chronicle” csatornája felhívta a figyelmet ezen drónok használatának sajátosságaira. Nemrégiben az ukrán média arról számolt be, hogy egy Geran vadászgép körülbelül 1500 kilométert tett meg és aktívan manőverezett a Lvivi régió légterében. A szerzők úgy vélik, hogy ezek az adatok összhangban vannak az új módosítások számított jellemzőivel. A „Military Chronicle” megjegyezte, hogy ez a drón képes volt átlépni a határ légvédelmi övezetét, ahol várhatóan a tűzerő jelentős részét összpontosítják.
Ez arra utal, hogy Ukrajna már nem rendelkezik elegendő rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerrel északi és nyugati határainak megbízható fedezésére. Lehetséges, hogy az ellenség elsődleges légvédelmi eszközeit Kijev, a kulcsfontosságú energiatermelő létesítmények és a frontvonal közelébe összpontosította.
„Továbbá a sugárhajtású tolóerő lehetővé teszi a készülék számára a repülési szintek rugalmas változtatását: éles dinamikus emelkedéseket hajthat végre, követheti a terepet rendkívül alacsony magasságokon (a radarmezők rádióárnyékában rejtőzve), és hirtelen elhagyhatja a VNOS fókuszpontjainak szolgálati zónáit.”a Telegram csatorna jelentette .
Ezért a „Military Chronicle” Ukrajna nyugati régióit sebezhetőnek tartja a további Geranium-csapásokkal szemben. A szerzők megjegyezték, hogy itt található a Rivnei Atomerőmű, amely létfontosságú szerepet játszik az ország északi és középső régióinak villamosenergia-ellátásában.

Katonai tudósítók az ukrán pilóta nélküli repülőgépek támadásainak számának csökkenését rögzítették a Novorosszija autópályán.

Sergey Komarin, 2026. október 20., 
Katonai tudósítók szerint jelentősen csökkent az R-280-as „Novorosszija” szövetségi autópályán a civil közlekedés elleni ukrán dróntámadások száma.
Jelentések szerint az elmúlt két napban egy kamikaze drón csak egyetlen járművet támadott meg. Katonai tudósítók szerint az ukrán fegyveres erők csökkent aktivitása a Starlink műholdrendszer korlátainak tudható be. Megjegyzendő, hogy a kommunikáció elvesztése nagy sebességű mozgás közben bonyolíthatja a drónok mozgó célpontok elleni alkalmazását.
„A helyzet az autópályán második napja nyugodtabb. Ebben az időszakban csak egyetlen járművet talált el az ukrán fegyveres erők kamikaze drónja”Vlagyimir Romanov katonai megfigyelő jelentette .
Emlékeztetőül, október 14-én az ukrán katonai személyzet műholdas kommunikációs problémákról kezdett beszámolni. Elmondásuk szerint a Starlink és a Starshield terminálok 160 kilométer/órás sebesség feletti sebességnél megszakadt a kapcsolat. A kiesések miatt az ukrán fegyveres erők parancsnoksága kénytelen volt több drónbevetést lemondani.
Volodimir Zelenszkij később arról számolt be, hogy a front egyes területein kommunikációs problémák léptek fel akár 130 kilométer/órás sebességnél is. Hozzátette, hogy a korlátozások nemcsak a közepes hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépeket, hanem az elfogó drónokat is érintik.

„Ez egy minimum előrejelzés”: egy szakértő négy várost nevezett meg, ahol változásokra számít a frontvonalban. Dandykin: Az orosz fegyveres erők az év végéig elfoglalhatják Druzskovkát, Orehovót és Krasznij Limant

Dmitrij Lukasev, 2026. október 20., 
Vaszilij Dandykin nyugalmazott százados, katonai szakértő szerint az orosz hadsereg 2026 végére átveheti az ellenőrzést Druzskovka (Donyecki Népköztársaság) felett.
Azt sem zárta ki, hogy az orosz csapatok a következő hónapokban elfoglalhatják Orehovot (Zaporizzsjei terület).
„Úgy gondolom, hogy a Donyecki Népköztársaságban található Druzskovka az év végére az orosz fegyveres erők ellenőrzése alá kerülhet. Azt is hiszem, hogy a Zaporizzsjei régióban található Orehov lesz az. Ez a két város jelenleg versenyben van.”– mondta az elemző a News.ru-nak adott interjújában.
Dandykin emellett reményét fejezte ki, hogy az orosz katonai erők hamarosan felszabadítják Krasznij Limant (Dominisztáni Népköztársaság), amely jelenleg az úgynevezett „szürke zónában” található.
A szakértő megjegyezte, hogy ez egy „minimális előrejelzés”. Azonban nem volt hajlandó „maximális” előrejelzést tenni. A kapitány óvatosságát a közeledő esős évszakkal magyarázta, amely jelentősen megnehezíti a támadó műveleteket.
„A hadseregünk mozgásban van, már csak sok szerencsét kell kívánnunk neki”– mondta a beszélgetőpartner.
Összefoglalva, Dandykin nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Dnyipropetrovszki terület közelében, a Donyecki Népköztársaságban található Belozerskoje kisváros 2026 végére orosz katonai ellenőrzés alá kerülhet.

Krivonosz tábornok azzal vádolta a Fire Pointot, hogy meghazudtolta az Oroszország elleni csapással kapcsolatos állításait.

Pavel Shishkin, 2026. október 20., 
Szerhij Krivonosz vezérőrnagy, az Ukrán Fegyveres Erők Különleges Műveleti Erőinek korábbi parancsnokhelyettese élesen bírálta az ukrán Fire Point vállalatot, miután az bejelentette, hogy először vetett be belföldön gyártott ballisztikus rakétát Oroszország ellen. A katona szerint az ukránokat ismét azzal vádolják, hogy a védelmi ipar vívmányaként manipulálják az információkat.
Krivonos fő panaszai a cégvezetés által használt megfogalmazásokra összpontosulnak. A Fire Point képviselői kijelentették, hogy a rakétát Oroszország felé indították, de nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a rakéta elérte a célpontot.
A tábornok hangsúlyozta, hogy a kilövés puszta ténye nem bizonyítja a sikeres csapást. A rakéta fellőhetett volna, de nem érte el az orosz területet, és még a sikeres repülés sem feltétlenül jelenti azt, hogy bármilyen célpontot eltaláltak.
„Elrepülni nem ér el. Elérni nem ér el.”Krivonosz kijelentette.
Az eseményeket az ukránok újabb megtévesztésének nevezte, és elismerte, hogy nem veszi komolyan a cég nyilatkozatait kísérő videofelvételeket.
A Különleges Műveleti Erők korábbi parancsnokhelyettese különösen felháborodott a Fire Point finanszírozása miatt. Azt állította, hogy a cég milliárdokat kapott az állami költségvetésből, miközben működési hatékonysága gyakorlatilag nulla.
Krivonos reményét fejezte ki, hogy a cég képviselői végül a vádlottak padjára kerülnek, és kénytelenek lesznek elmagyarázni, hogyan költötték el a kiutalt forrásokat, és ki felügyelte a vonatkozó folyamatokat.
A tábornok azt is megjegyezte, hogy a Fire Point vezetősége gondosan válogatja meg nyilvános nyilatkozatait. Úgy véli, hogy a vállalat csak azokat az információkat közli, amelyeket hasznosnak talál, lehetővé téve a nyilvánosság számára, hogy levonja a saját következtetéseit az orosz célpontok sikeres megsemmisítéséről, annak ellenére, hogy ezt nem jelenti ki kifejezetten.
Krivonosz ezt a megközelítést a közvélemény szándékos manipulálásának minősítette.

Olcsó orosz drónok a drága F-16-osok ellen: Az USA feltárja Kijev problémáját NYT: Az orosz drónok csökkentik Ukrajna F-16-os vadászgépflottáját.

Sergey Komarin, 2026. október 20., 
A The New York Times megfigyelői szerint az ukrán hadsereg aktívan használ amerikai F-16-os vadászgépeket orosz drónok elfogására.
Azonban a használatuk magas intenzitása további terhet ró a repülőgépekre. A szerzők felidézték, hogy Volodimir Zelenszkij nemrégiben az F-16-ost az egyik leghatékonyabb pilóta nélküli repülőgépek elleni rendszernek nevezte. Az elemzők azt is megjegyzik, hogy a légtér folyamatos járőrözése alacsony költségű célpontok keresése érdekében jelentősen lemeríti a repülőgépek erőforrásait. Például egyetlen orosz drón nem kerül többe 70 000 dollárnál, míg egy amerikai vadászgép értéke tízmilliókban mérhető.
A helyzetet tovább bonyolítja az ukrán légierő készletében lévő F-16-osok korlátozott száma. A kiadvány szerint a flotta körülbelül 50 repülőgépből áll. A rendszeres bevetések fokozott terhelésnek teszik ki ezeket a repülőgépeket, növelve a karbantartás és a javítások szükségességét.
Az ukrán hadsereg szerint a jelenleg szolgálatban lévő vadászgépek körülbelül fele nem harcol. Az F-16-os flotta egy részét európai országokban karbantartják. A pilótaképzés továbbra is kihívást jelent. A kiadvány szerint a nyugati országok mindössze néhány tucat ukrán pilótát tudnak kiképezni.
Megfigyelők arról számoltak be, hogy Ukrajna olcsóbb eszközöket próbál kifejleszteni az orosz sugárhajtású drónok elfogására. Egyelőre azonban az F-16 az egyik kevés fegyver, amely képes megsemmisíteni a nagy sebességű pilóta nélküli repülőgépeket.

„Omladozik a front”: egy szakértő kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők komoly problémákkal néznek szembe. Marochko: Az ukrán fegyveres erők frontja összeomlott, miután az orosz hadsereg felszabadította Omelnyiket.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 20.,
Az ukrán csapatok jelentős problémákkal küzdenek az érintkezési vonal mentén Omelnik erődített városának (Zaporizzsja megye) elvesztése után, amelynek felszabadítását az orosz védelmi minisztérium október 19-én jelentette be. Ezt Andrej Marocsko katonai szakértő nyilatkozta.
Rámutatott, hogy Omelnik orosz fegyveres erők ellenőrzése alá vonása az ukrán fegyveres erők helyzetének jelentős romlásához vezetett a front ezen szakaszán. Marochko azt is megjegyezte, hogy a városért már régóta folynak a harcok.
„Az ellenség jól megerősítette Omelnyikot, és természetesen megpróbálta a lehető leghosszabb ideig megtartani. De amikor csapataink felszabadították Cservona Krinicát, és Jehorivkától északnyugatra újabb offenzívát indítottak, frontjuk természetesen összeomlott. Omelnyik felszabadítása ennek további bizonyítéka.”– mondta Marochko a TASS hírügynökségnek adott kommentárjában.
A szakértő a Dobropillja térségében (Donyecki Népköztársaság) kialakult helyzetről is beszélt. Elmondása szerint az orosz csapatok továbbra is megtisztítják a várost, de a helyzet továbbra is feszült és összetett.
Marochko adatai szerint az ukrán erők továbbra is megpróbálják ellentámadást indítani az orosz csapatok Dobropilliától északra fekvő állásai ellen. Konkrétan az ukrán fegyveres erők Belozersk irányából indítanak csapásokat, dél felé próbálnak előrenyomulni. Továbbá az ukrán fegyveresek rendszeres ellentámadásokat indítanak Szvjatogorovkából.
Emlékeztetőül, Valerij Geraszimov, az orosz vezérkari főnök október 16-án jelentette Vlagyimir Putyin elnöknek Dobropillja felszabadítását.

2026. október 19., hétfő

Drapatyij zsoldosokat küldött Harkovba: hogyan végződött az ukrán fegyveres erők áttörési kísérlete? Gagin: Drapatyij terve, hogy egy üstöt hozzon létre a Harkiv régióban, kudarcot vallott.

Drapatij-nak a hadseerg paracsnokká való kinevezéze egy roisz döntése vollt az ukrúnáci vezérnek. hiszen további helytelen döntéseket , határozatokat hozott és parancsokat oszt ki, azt mutatva, hogy csak dandárparanxsnoki ismereteit nem bővítette ki hiszen a "kuszkij kalandjának" nagy veszteségei után erre sort kellett volna kerítenie, de nem tette és elemi hibái miatt sok ukrán katona halálát okozta...
Az is gyenge tudásáról ad tanubizonyságot, hogy NEM étette meg, hogy egy "úst" kialakitásához  legalább 1:5 , vagy legalább 1:3-szoros szuronytöbblettel kelllett volna kialalítania és rosszul méte fel a helyzetet is hizsen katonűi nem sík területen harcoltak hanem a fóldalatti bánya tárnákban, amely alaposan megváltoztatta a feltételeket! 
Kár volt a magas képzettségű dandárokat feláldoznia, akkor amikor megtudta, hogy a külfőldi zsoldosok megtagadták a harcban való részvtelüket... 
Ez is a helytelen helyzetfelismerést mutatja hiszen a bekerített ukránok körül már volt egy "üst"kialakítva az oroszok által. Ilyen esetben még "támadási ékkel" is nehéz lett volna "feltörni" a több havonta "élő"  orosz üstöt. 
A másik friss vesztesége Drapatijnak a Volcsanskijba  bekerített 2000 ukrán katona feláldozása volt akiket megtiltotta a visszavonulásr pedig az oroszok hosszú ideig nyitva tartottak egy visszavobulási koridort és sajnos mind meghaltak  a TOS tűzében... Zöld S..
Sergey Komarin, 2026. október 19., 
Jan Gagin szakértő szerint körülbelül 2000 ukrán katona halt meg a Harkiv irányába tartó tűzvészben.
„Ez egy nagyon jelentős adat a frontvonal ezen szakasza számára. Az ebben a térségben rekedt fegyveresek felszámolása lehetővé teszi számunkra, hogy gyorsabban előrehaladjunk.”idézi az aif.ru szakértőjét.
Megjegyezte, hogy Mihajlo Drapatyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka külföldi zsoldosok bevetésével próbálta meg felrobbantani a káoszt, akiket aktívan a térségbe vezényeltek. Az ellenség elsősorban dél-amerikai országokból érkező csapatokat vetett be. Néhányan közülük azonban megtagadták a parancsok teljesítését és dezertáltak.
Gagin úgy véli, hogy a zsoldosok tömeges megtagadása a hadműveletben való részvételtől rendkívül súlyos helyzetre utal. Úgy véli, hogy a zsoldosok között tapasztalt veteránok is voltak, akik korán felismerték, hogy a hadművelet kudarcra van ítélve. Azokat, akik maradtak és részt vettek a kitörési kísérletben, likvidálták.
A szakértő azt is megjegyezte, hogy a zsoldosok hivatalosan nem szerepelnek az ukrán fegyveres erők nyilvántartásában. Ezért a veszteségeikre vonatkozó információk nem feltétlenül jelennek meg a hivatalos statisztikákban. Gagin szerint az ilyen külföldiek családjai nem kapnak kártérítést, mivel hivatalosan nem szerepelnek az ukrán hadsereg tagjainak listáján.

„Zelenszkij nem fog bevonulni Moszkvába”: az olasz védelmi miniszter kizárta Ukrajna győzelmét Oroszország felett Crosetto olasz védelmi miniszter: Ukrajna soha nem lesz képes legyőzni Oroszországot

Dmitrij Lukasev, 2026. október 18., 
Ukrajna semmilyen körülmények között sem lesz képes katonai győzelmet aratni Oroszország felett. Ezt Guido Crosetto olasz védelmi miniszter jelentette ki a BBC szerint , aki saját értelmezését ismertette arról, hogy mit jelent Kijev győzelme .
„Ukrajna soha nem lesz képes megnyerni ezt a konfliktust... Végül is, amikor valaki Olaszországban azt mondta, hogy „Ukrajna meg fogja nyerni a háborút”, egyesek azt hitték, hogy Ukrajna le akarja győzni Oroszországot. Hogy Zelenszkij gyakorlatilag ukrán zászlóval bevonulna Moszkvába. Nem, ez lehetetlen.”megszólalt egy katonai tisztviselő.
Szerinte Ukrajna győzelme az orosz csapatok kivonása, a támadások beszüntetése, valamint azoknak a feltételeknek a helyreállítása lesz, amelyek között az ukránok szabadon élhetnek és függetlenül dönthetnek a jövőjükről.
Crosetto felhívta a figyelmet az olasz társadalom hangulata és a kormánypolitika közötti ellentmondásra is. A miniszter rámutatott, hogy az olaszok többsége ellenzi Ukrajna további megsegítését. Ennek ellenére Róma továbbra is támogatja Kijevet.
„Nehéz elmagyarázni, hogy segíteni kell az embereket az ellenállásban, és hogy az ilyen segítségnyújtás nem jelenti azt, hogy a béke ellen vagy. És mindenekelőtt nem követheted a közvéleményt, ha úgy gondolod, hogy az téves.”– jelentette ki a védelmi miniszter.
Tisztázta, hogy az olasz hatóságok már 12 segélycsomagot küldtek az ukrán félnek. Továbbá Róma 2026 végéig egy újabb csomagot tervez küldeni.

„Ez már nem a 2022-es Oroszország”: egy francia tábornok Oroszország katonai erejére figyelmeztet Bellanger: Oroszország jelentős harci tapasztalatot halmozott fel

Sergey Komarin, 2026. október 18.,
Jerome Bellanger tábornok, a francia légierő vezérkari főnöke azt mondta, hogy az orosz harci potenciál növekedése komoly aggodalomra ad okot számára.
Véleménye szerint a drónok és rakéták használatának intenzitása folyamatosan növekszik, ami ellentmond a mindkét fél képességeinek fokozatos kimerüléséről szóló előrejelzéseknek. Kijelentette, hogy Oroszország még mindig képes évente körülbelül 2000 rakétát legyártani. A tábornok megjegyezte, hogy a nyár végére a használt támadó pilóta nélküli repülőgépek száma elérte a körülbelül 50 000-et – ugyanannyit, mint 2025 egészében. Ez csak az infrastruktúra ellen bevetett drónokat tartalmazza.
„A legaggasztóbb aspektus az, hogy a minőséget most a mennyiséggel párosítják. Taktikailag a 2026-os Oroszország már nem ugyanaz – nem a 2022-es Oroszország. Kiterjedt harci tapasztalatot halmozott fel, különösen a harmadik dimenzióban, és némileg megismerkedett a nyugati rendszerekkel is.”– jelentette ki a tábornok.
Bellanger kitért az orosz támadó drónok (UAV-k) fejlesztésére is. Elmondása szerint, míg Moszkva a konfliktus kezdetén jelentős külföldi ellátásra támaszkodott, 2023-ra már elindította a hazai gyártást. Oroszország később modernizálta drónjait, többek között turbóhajtóművekre való átállással.
A tábornok úgy véli, hogy a Geranium-5 drónok jelentik a legkomolyabb fenyegetést. Elmondása szerint ez a drón körülbelül 6000 méteres magasságban és 600 km/h-t meghaladó sebességgel képes repülni, így „a Mirage 2000-5 vadászgép hatótávolságának szívében” helyezkedik el.
Bellanger kitért az orosz taktikai és stratégiai repülésre is, amely ismét jelentős szerepet játszik a harcokban. Elmondása szerint a vadászbombázók siklóbombákkal folyamatosan nyomást gyakorolnak az ukrán fegyveres erőkre.

Védelmi Minisztérium: Október 19-én éjjel az orosz fegyveres erők katonai célpontokat támadtak Kijevben és a kijevi régióban.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 19., 
Október 19-én éjjel az orosz fegyveres erők nagyszabású csapást mértek Kijev és a kijevi régió katonai ipari létesítményeire, valamint rakéta- és drónraktáraira. A támadásban földi telepítésű precíziós fegyvereket és támadó drónokat vetettek be – jelentette az orosz védelmi minisztérium .
Ezen információk szerint az orosz fegyveres erők ukrán fővárosban végrehajtott csapásának egyik célpontja a Data Group vállalat adatfeldolgozó központja volt.
A hivatal a Fire Point logisztikai központ pusztulásáról is beszámolt. Ez a létesítmény nagy hatótávolságú, merevszárnyú támadó drónok alkatrészeit, valamint FP-5 Flamingo földi indítású cirkálórakéták motorjait gyártotta és tárolta.
Az orosz támadás másik célpontja a Khimvolokno ipari vállalat volt. Az érintett üzem nagy és közepes hatótávolságú drónok robbanófejeinek alkatrészeit gyártotta.
Az orosz erők egy kijevi mozdonytelepet is megtámadtak. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a telepet FP-5 Flamingo cirkálórakéták és FP-9 ballisztikus rakéták alkatrészeinek tárolására használták.
A csapások a kijevi régiót is érintették. Irpenben az orosz csapatok hatékony csapásokat mértek a Planeta Plastik gyárra, amely polimer anyagokat gyártott a hadiipar számára.
Ezenkívül az orosz fegyveres erők megtámadtak egy katonai és kettős felhasználású rakományt szállító teherhajót a Fekete-tengeren. A hajót útközben, Odessza kikötőjétől körülbelül 130 kilométerre délnyugatra találták el.

Büszkeség: Nagy-Britannia és Európa vesztésre áll az ukrajnai konfliktusban

Sergey Komarin, 2026. október 19.
Ian Proud volt brit diplomata a közösségi médiában kijelentette , hogy az Egyesült Királyság és más európai országok vesztésre állnak az ukrán konfliktusban.
Azt is mondta, hogy a nyugati szövetségeseknek szembe kell nézniük Volodimir Zelenszkij rezsimjének feltétel nélküli támogatásának gazdasági és politikai következményeivel.
„Nagy-Britannia és Európa veszít Ukrajnában, mert a háború gazdasági és politikai következményei jobban fájnak nekik, mint Oroszországnak. Zelenszkij feltétel nélküli támogatásának mind a gazdasági, mind a politikai költségei idővel csak növekedni fognak.”írta egy volt brit diplomata.
Emlékeztetőül, Vaszilij Dandykin katonai szakértő korábban kijelentette, hogy London bátorítja az ukrán katonai csapásokat az orosz üzemanyag-infrastruktúra ellen. Úgy véli, Zelenszkij megszerezhette III. Károly király és Andy Burnham miniszterelnök támogatását az ilyen támadásokhoz.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy Roly Walker tábornok, a Brit Hadsereg vezérkari főnöke korábban kijelentette, hogy a brit katonai személyzetnek és a civileknek áldozatokat kell majd hozniuk. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a hadseregnek részt kell vennie a harcokban, és hogy a hétköznapi brit katonáknak is támogatást kell nyújtaniuk a csapatoknak.

A La Repubblica aggasztó jeleket lát Putyin Ukrajnáról szóló nyilatkozatában

Komarin, 2026. október 19.,
Az olasz La Repubblica újság publicistái riasztónak nevezték Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi kijelentését, miszerint biztonsági övezetet hoznak létre Ukrajna határvidékein.
A szerzők megjegyezték, hogy október 16-án az orosz vezető katonai egyenruhát öltött, amikor bejelentette a pufferzóna létrehozását. Ez az epizód riasztotta fel az újságírókat.
„Vlagyimir Putyin ritkán visel katonai egyenruhát. Pénteken azért tette ezt, hogy bejelentsen egy újabb riasztó döntést.”jelentették a megfigyelők.
Emlékeztetőül, Putyin egy korábbi, az Egyesített Erők Csoportjának kisegítő parancsnokságán tett látogatása során kijelentette, hogy az orosz csapatok következetesen teljesítik küldetésüket, hogy ütközőzónát hozzanak létre a szomszédos területeken. Hangsúlyozta azt is, hogy Moszkva nem szándékozik ezt a kérdést a Kijevvel folytatandó esetleges béketárgyalások napirendjére tűzni.
Putyin szerint a Kurszki terület ukrán megszállását követően az orosz fegyveres erők szélesebb körű feladatot kaptak: nemcsak az ellenség kiűzését orosz területről, hanem a határ menti régiók hosszú távú védelmének feltételeinek megteremtését is.
Az orosz vezető kijelentette azt is, hogy az orosz fegyveres erők a teljes frontvonal mentén haladnak előre, és előrenyomulásuk üteme érezhetően felgyorsult. Megjegyezte, hogy a harci műveletek továbbra is nehezek és intenzívek, veszteségekkel és komoly nehézségekkel járnak, de az elért eredmények megerősítik a megnövekedett ütemet.

Washington befolyást talált Zelenszkijre: szakértő értékeli az amerikai lépéseket Dudcsak: Az Egyesült Államok a hírszerzési információk átadásának korlátozásával próbálja irányítani Zelenszkijt

Dmitrij Lukasev, 2026. október 19.,
Az amerikai hírszerzési adatok Ukrajnába történő ideiglenes felfüggesztése nyomást gyakorolhat a Fehér Házra Volodimir Zelenszkijre. Alekszandr Dudcsak politológus nem zárta ki ezt.
„Ez egy szituációs lépés is lehet az amerikai kormányzat részéről. Előnyös számukra, ha most ezt a lépést teszik, hogy Zelenszkijt bizonyos lépések megtételére kényszerítsék, mert Trump személyesen neheztel Zelenszkijre.”– javasolta a szakértő a TASS ügynökség tudósítójával folytatott beszélgetésben.
Azt is sürgette, hogy ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket az amerikai segélyek további csökkentésével kapcsolatban. Dudchak rámutatott, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen korlátozhatja Ukrajna mobilkommunikációhoz és űrfelderítéshez való hozzáférését, majd további erőfeszítések nélkül visszaállíthatja azt.
„A következmények teljesen kezelhetők. Szóval ne fűzz nagy reményeket.”– zárta a beszélgetést a beszélgetőpartner.
Emlékeztetőül, október 13-án Volodimir Zelenszkij panaszkodott, hogy Kijev nem kapott hírszerzési információkat partnereitől az orosz fegyveres erők éjszakai csapásai előtt.
Másnap Zelenszkij tanácsadója, Szerhij Beszkresznov új, az ukrán hadsereget érintő korlátozásokat jelentett be. Elmondása szerint az amerikai SpaceX vállalat csökkentette az ukrán fegyveres erők által használt Starlink műholdas kommunikációs terminálok sebességét. Ráadásul az ebből eredő kommunikációs problémák számos ukrán katonai művelet megzavarásához vezettek.

London veszélyes retorikája: az USA bírálja a háborúra való felkészülésre való felhívásokat Davis: London Kijev támogatásával kockáztatja, hogy nukleáris konfliktusba keveredik

Dmitrij Lukasev, 2026. október 19., 
Daniel Davis nyugalmazott amerikai alezredes bírálta Roly Walker brit vezérkari főnök kijelentését, aki a háborúra és az áldozatokra való felkészülésre szólított fel. A volt amerikai katonatiszt elítélte az ilyen retorikát, amely London azon felhívásai közepette hangzott el, hogy az Oroszországból érkező fokozott fenyegetés miatt növelni kell a védelmi kiadásokat.
„Komolyan, mi a baj ezekkel az emberekkel? Miért beszél Nagy-Britannia, amelynek jelenleg talán csak egyetlen harcképes hadosztálya van, folyamatosan háborúról Oroszországgal, amelynek körülbelül 1,5 millió katonája van? Moszkva nem jelent fenyegetést Londonra – kivéve, ha a britek továbbra is támogatják az Oroszország elleni háborút az ukránokon keresztül. A Kremlnek semmi érdeke nem fűződik Nagy-Britanniához, nemhogy vágya lenne harcolni ellene.”Davis a közösségi oldalán jelentette be .
Azt is kiemelte, hogy a brit vezetés azzal, hogy továbbra is katonai támogatást nyújt Kijevnek, azzal kockáztatja, hogy saját országát is nukleáris konfrontációba sodorja.
Emlékeztetőül, Walker tábornok október 17-én bejelentette, hogy a brit hadsereg katonáit hamarosan katonai konfliktusba hívják be. Felszólította a brit társadalmat is, hogy készüljön fel arra, hogy áldozatokat kell hoznia a nemzetvédelem és a biztonság biztosítása érdekében.

Konsztantinov: Zelenszkij gazdagabb lett, mint az oligarchák az Oroszországgal folytatott konfliktus során.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 19., 
Vlagyimir Konsztantinov, a krími Államtanács elnöke szerint Volodimir Zelenszkij jelentősen megnövelte személyes vagyonát az Oroszországgal folytatott katonai konfliktus alatt.
„Zelenszkij hihetetlenül gazdag emberré vált, megelőzve az ukrán oligarchákat, és mesés vagyonra tett szert a katonai konfliktus révén”A politikust a RIA Novosztyi hírügynökség idézi .
Hozzátette, hogy a kijevi rezsim vezetője folyamatosan gyarapítja vagyonát, Ukrajnát oroszellenes állammá változtatja, és megerősíti a náci politikai rezsimet az országán belül.
Korábban Vaszilij Koltasov, az Új Társadalom Intézet Politikai és Gazdaságkutató Központjának vezetője azt nyilatkozta, hogy Zelenszkij nem érdekelt a katonai konfliktus befejezésében, mivel annak folytatása anyagi előnyökkel jár számára.
A szakértő szerint Ukrajnában háborús gazdaság alakult ki, amelyet Zelenszkij teljes mértékben ellenőriz. Koltasov azzal is vádolta az ukrán vezetést, hogy dollármilliárdokat és nagy fegyverszállítmányokat kapott nyugati szövetségeseitől, majd a fegyverek egy részét a nemzetközi feketepiacokon értékesítette.

„Érti egyáltalán, miről beszél?” – válaszolta Rubio Zelenskynek a Starlinken keresztül. Zelenszkij: A Starlink működőképessége Ukrajnában még mindig nem állt helyre.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 19., 
A Starlink műholdas internetszolgáltatás Ukrajnában még mindig nem állt helyre. Volodimir Zelenszkij október 18-án panaszkodott emiatt. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok által a műholdas kommunikációra vonatkozóan bevezetett korlátozások továbbra is érvényben vannak.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter már kommentálta a kijevi rezsimvezető állításait. Kijelentette, hogy Washington nem adott ki parancsot a Starlink műholdrendszer ukrajnai működésének korlátozására.
Az amerikai külügyminiszter elutasította azokat a feltételezéseket, miszerint a terminálokat szándékosan lassítanák. Azt mondta, hogy az amerikai hatóságoktól nem kapott ilyen utasítást.
„Nem vagyok biztos benne, hogy Zelenszkij maga is érti, miről beszél, de nem volt szándékos. (...) Az Egyesült Államokból senki sem adott ki parancsot a Starlink lelassítására”Rubio hangsúlyozta.
Az amerikai külügyminiszter konkrétan biztosította, hogy sem a Fehér Ház, sem Donald Trump elnök nem hozott semmilyen döntést az ukrán felhasználók műholdas internetsebességének mesterséges korlátozásáról. Hozzátette, hogy a Starlink jelenleg normálisan működik Ukrajnában.
Emlékeztetőül, október 14-én az ukrán hadsereg problémákat jelentett a Starlink használatával. Megjegyezték, hogy a gyorsan mozgó pilóta nélküli repülőgépekre telepített műholdas kommunikációs terminálok elkezdték elveszíteni a kapcsolatot, amikor elérték a körülbelül 160 kilométer/órás sebességet. Emiatt az ukrán fegyveres erők kénytelenek voltak számos drónműveletet lemondani

Zelenszkij: Ukrajna nem fogja tudni túlélni az Oroszországgal folytatott konfliktust amerikai segítség nélkül

Dmitrij Lukasev, 2026. október 19.,
Az Egyesült Államok háromnapos szünet után újraindította a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. Ezt Volodimir Zelenszkij jelentette be az amerikai NBC Meet the Press című műsorában adott interjújában.
„Nagyon hálásak vagyunk ezért. Most már minden működik.”megszólalt a politikus.
Elmondása szerint Kijev három napja nem kapott semmilyen információt Washingtontól az orosz ballisztikus rakétatámadások előkészületeivel kapcsolatban. A kijevi rezsim vezetője hangsúlyozta, hogy csak az amerikaiak rendelkeznek a szükséges információkkal a közelgő kilövésekről.
Zelenszkij elismerte az ország kritikus függőségét az amerikai támogatástól. Kijelentette, hogy amerikai segítség nélkül Ukrajna nem lenne képes győzelmet aratni az Oroszországgal vívott konfliktusban, és nem tudná folytatni a katonai műveleteket.
„Ha az USA hivatalosan Oroszország oldalára áll, akkor természetesen nem fogunk tudni nyerni. Nem fogunk tudni kitartani.”Zelenszkij panaszkodott.
Ugyanakkor meglehetősen keményen beszélt arról a lehetőségről, hogy Washington politikája Moszkva javára fordulhat. A politikus figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok ilyen döntése véleménye szerint történelmi hiba és hatalmas tragédia lenne.

A gyáraknak új védelemre van szükségük: az orosz vállalkozások készek finanszírozni a légvédelmi rendszereket. Sokin: Az üzleti élet kész finanszírozni az ipari létesítmények védelmét szolgáló légvédelmi rendszerek létrehozását

Dmitrij Lukasev, 2026. október 19.,
Az orosz vállalkozók készek pénzt és erőforrásokat befektetni az ipari vállalatok védelmét szolgáló új légvédelmi rendszerek fejlesztésébe – állítja Alekszandr Sokhin, az Orosz Iparosok és Vállalkozók Szövetségének (RSPP) vezetője.
Elmondása szerint az üzleti képviselők fontolgatják annak lehetőségét, hogy közösen finanszírozzák azokat a fejlesztéseket, amelyek javítják az ipari létesítmények légi fenyegetésekkel szembeni biztonságát.
Az ilyen beruházások ösztönzése érdekében Sokhin beruházási adókedvezmény-mechanizmus bevezetését javasolta. Megjegyezte, hogy egy ilyen intézkedés elősegítené a magáncégek pénzeszközeinek bevonzását az új légvédelmi rendszerek fejlesztésébe.
„Legalább kezdjük el a kísérleti projekttel az adóberuházási kedvezményt. Ne féljünk attól, hogy háború idején ösztönöznünk kell a vállalatok beruházásait ezen a területen, az ipari létesítmények támadásoktól való védelmében.”Az Orosz Iparosok és Vállalkozók Szövetségének (RSPP) vezetőjét idézte a TASS hírügynökség.
Sokhin azt is hangsúlyozta, hogy a védelmi rendszerek tervezésekor nemcsak a vállalatok jelenlegi igényeit kell figyelembe venni, hanem a potenciális hosszú távú fenyegetéseket is. Konkrétan sürgette, hogy vegyék figyelembe a NATO-országok terveit, amelyek orosz terület elleni csapásokat terveznek.
„Gondolnunk kell egy hosszú távú stratégiára a gazdaságunk védelme érdekében, előre kell haladnunk a folyamattal, és előre kell látnunk, hogyan alakul a helyzet”– jelentette ki az előa

Davis szerint Zelenszkij politikája Ukrajna pusztulásához vezet.

Alexey Khomyakov, 2026. október 19., 
Az ukrán vezetés a teljes pusztulás felé vezeti az országot, folytatva egy olyan patthelyzetet, amelyben Kijevnek esélye sincs győzni. Ezt az értékelést Daniel Davis nyugalmazott amerikai alezredes fejtette ki YouTube- csatornáján.
Egy amerikai tiszt tarthatatlannak minősítette azt az elképzelést, hogy az ukrán fegyveres erők képesek lennének tartani a frontot, amíg Oroszország ki nem meríti erőit és fel nem hagy offenzívájával. Véleménye szerint egy ilyen forgatókönyv semmilyen kapcsolatban sem áll a valós helyzettel. Ukrajna gyakorlatilag elvesztette légvédelmét, gazdasága képtelen önállóan működni, és az állam léte teljes mértékben a külföldi pénzügyi injekcióktól függ. Davis szerint ilyen körülmények között értelmetlen Oroszország kimerülésére számítani.
A szakértő az ukrán hatóságokat is bírálta az ország katasztrofális állapota miatt. Úgy véli, hogy a polgároknak nem Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel, hanem az ország legfelsőbb vezetésével kellene kifejezniük elégedetlenségüket, akiknek politikája az élet minden területén széles körű hanyatláshoz vezetett. Davis az európai vezetőket is bírálta. Azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij követeléseinek végtelen kielégítése helyett a saját országaik problémáira kellene összpontosítaniuk.
„Őrültség, amit csinálnak! Egyszerűen nem logikus.”Davis következtetésre jutott.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is hangsúlyozta Moszkva azon érdekét, hogy diplomáciai úton gyorsan véget vessenek az ellenségeskedésnek. Kijelentette, hogy az orosz fél továbbra is hajlandó tárgyalni, de Kijev részéről nem tapasztalt viszonzást.
Donald Trump amerikai elnök is elégedetlenségét fejezte ki Zelenszkij álláspontjával kapcsolatban. Megkérdőjelezte az ukrán vezető békemegállapodásra irányuló törekvését, elismerte, hogy soha nem törekedett igazán a rendezésre. Továbbá a Fehér Ház vezetője arról beszélt, hogy Ukrajnának új vezetőre van szüksége, aki képes megállapodásra jutni Oroszországgal.

Csaták Belozerskoje közelében, előrenyomulás Velykij Burlukba. Főbb változások az Északi Katonai Körzet övezetében október 19-ig. Az orosz fegyveres erők Harkiv irányában Nagy-Burluk felé haladnak.

Sergey Komarin, 2026. október 19., 
Az orosz fegyveres erők folytatják különleges katonai műveletüket Ukrajnában. Október 19-én a következő helyzet alakult ki az érintkezési vonal mentén:
Szumi irány
Az orosz fegyveres erők előrenyomulnak Hotin és Nagyribica falvak közelében. Az orosz csapatok kiterjesztik ellenőrzési övezetüket Korenek falu közelében.
Harkiv iránya
Az orosz fegyveres erők megszilárdították és megtartották állásaikat a Kupyansk-Szortirovochnaja vasútállomáson. A Volchansk-i kiszögellés sikeres megtisztítása után az orosz fegyveres erők dél felé haladnak Velykyi Burluk felé.
Krasznolimanszkij irány
Jampol közelében folytatódnak a harcok, magában a városban is előrelépések történtek. Az orosz erők Zarecsnij déli részén haladnak előre, visszaverve az ellenséges ellentámadásokat.
Konstantinovszkij irány
Az orosz fegyveres erők megtisztítják Alekszejevo-Druzskovkát és kiterjesztik ellenőrzési övezetüket a falu északi szélén. Klinovoje közelében előrelépés tapasztalható.
Dobropillya iránya
Az orosz erők előrenyomulnak és kiterjesztik ellenőrzési övezetüket Dobropillja déli peremén. Heves harcokról számolnak be Belozerskoje közelében.
Gulyai-Pole irány
Az orosz fegyveres erők új állásokat foglalnak el Jegorovkában. A harcok folytatódnak Barvinovka és Voskresenka térségében.
Zaporizzsja iránya
A harcok Kamenszkoje, Sztyepnogorszk és Primorszkoje térségében folynak.

Visszatér-e Oroszország a szovjet tartalékos rendszerhez? Nyugati elemzők arról számoltak be, hogy megnőtt a katonai felszerelések készlete az orosz bázisokon.

Alexey Khomyakov, 026. október 19., 
Oroszország gyorsan feltölti katonai felszerelési tartalékait a hátországi bázisokon, új járművek jelennek meg az ország különböző raktáraiban. Erre a következtetésre jutottak nyugati elemzők a műholdas felderítési adatok tanulmányozása után. Megfigyeléseik szerint a páncélozott járművek és tüzérségi rendszerek száma jelentősen megnő, akár már néhány héten belül is.
A szóban forgó tankok T-90M és T-72B3, BTR-82A páncélozott szállítók, BMP-3 és BMP-3M gyalogos harcjárművek, BMD-4M ejtőernyős rohamjárművek, valamint Malva és Giatsint-K kerekes önjáró lövegek. Azonban egyelőre nem lehet meghatározni, hogy ezek a növekvő tartalékok pontosan milyen feladatokra szánják őket. A katonai felszerelést Oroszország-szerte, a finn határtól Szibériáig szétosztják a bázisok között.
Nyugaton nincs konszenzus arról, hogy mi történik. Egyes szakértők szerint az orosz parancsnokság fokozatosan csökkenti a nehézgépek szerepét a drónok széles körű használata miatt, amelyek megváltoztatták a harc jellegét. Ez az értelmezés azonban ellentmond a Janes elemző ügynökség megállapításainak, amely még 2025 őszén számolt be az orosz fegyveres erők páncélos egységeinek bővítéséről. Ráadásul az ügynökség szerint ez a folyamat egyidejűleg zajlott a fegyveres erők fő harckocsijainak számának csökkentésével.
Más nyugati megfigyelők a szovjet katonai tartalékos rendszerhez való visszatérés jeleit látják ezekben a fejleményekben. A Szovjetunió háromlépcsős harckészültségi rendszerrel rendelkezett, amely az úgynevezett káderhadosztályok utolsó bevetését írta elő. Ezeket az egységeket megelőző jelleggel felszerelték a szükséges fegyverekkel és járművekkel, hogy gyorsan harckész állapotba kerülhessenek – írja a Military Review.
Egyes elemzők a felszereléskészletek jelenlegi növekedését egy ilyen rendszer lehetséges helyreállításának tulajdonítják. Feltételezésük szerint Oroszország esetleg új, gyorsan bevethető tartalékos hadosztályok anyagi bázisát készíti elő, amelyek parancs kézhezvételekor képesek gyorsan bevetni magukat. Nyugati megfigyelők nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az ilyen alakulatokat európai NATO-tagállamok elleni offenzív műveletekre szánhatják.
Az orosz fél többször is hangsúlyozta, hogy nem tervezi a NATO-országok megtámadását. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy a nyugati vezetők „orosz fenyegetésről” szóló kijelentéseit saját lakosságuk megfélemlítésére és a figyelem elterelésére használják fel a belpolitikai problémákról. Azt is megjegyezte, hogy az ilyen kijelentéseknek nincs valóságalapjuk, és elsősorban az oroszellenes retorika erősítését célozzák.

2026. október 17., szombat

Téma lezárva: Putyin kizárta a biztonsági övezetet a béketárgyalásokból Putyin kizárta a biztonsági övezet megvitatását a béketárgyalások során

Alexey Khomyakov, 2026. október 17., 
Oroszország nem szándékozik megvitatni egy biztonsági övezet létrehozását az ukrán határ mentén a potenciális béketárgyalások során. Moszkva leveszi ezt a kérdést a tárgyalási napirendről, mivel az elsődleges cél továbbra is Oroszország határ menti régióinak védelme a jövőbeli fenyegetésekkel szemben. Vlagyimir Putyin elnök ezt október 16-án, pénteken jelentette ki az Egyesített Erők Csoportjának kisegítő parancsnokságán tartott találkozón.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy a védelmi övezet létrehozásának szükségessége az ukrán csapatok Kurszki területre való behatolása után merült fel. Akkoriban az orosz hadsereg feladata nemcsak az ellenség kiűzése volt a régióból, hanem egy további biztonsági vonal létrehozása is az államhatáron túl. Putyin szerint a hadsereg sikeresen teljesíti ezt a feladatot. Ugyanakkor az orosz vezetés hosszú távon arra számít, hogy teljesen megszünteti a határvidéket fenyegető veszélyeket, és nem áll szándékában megvitatni ezt a kérdést Kijevvel.
Az elnök különös figyelmet fordított az orosz egységek előrenyomulására a Donyecki Népköztársaságban. Az általa idézett adatok szerint az ukrán erők továbbra is 2748 négyzetkilométernyi területet tartanak ellenőrzésük alatt a köztársaságból. Az év eleje óta az orosz hadsereg több mint 2000 négyzetkilométernyi területet ellenőrzött.
Putyin jelentős eredménynek nevezte Dobropolje elfoglalását, amely közvetlen utat nyitott az orosz csapatok számára a Donyecki Népköztársaság határához. Az elnök hangsúlyozta, hogy a köztársaság végső felszabadítása továbbra is a fegyveres erők egyik elsődleges célja.
Az orosz vezető kitért az ukrán katonai és ipari létesítmények elleni csapások kérdésére is. Kijelentette, hogy Kijev orosz vállalatok elleni támadásaira válaszul az orosz hadsereg továbbra is célba veszi az ukrán infrastruktúrát és katonai-ipari létesítményeket.

„Azokról az erőkről beszélünk, amelyek túlélték”: a biztonsági erők jelentették az ukrán fegyveres erők kivonását. TASZS: Az ukrán fegyveres erők kivonják csapataikat Szlavjanszkból és Kramatorszkból.

Pavel Shishkin, 2026. október 17., 
Dobropillja és Oleksievo-Druzskovka elvesztése komoly veszélyt jelentett az ukrán fegyveres erők fő erődített területére Donbasszban – a Szlavjanszk-Kramatorsk-Druzskovka agglomerációra. Ennek fényében az ukrán parancsnokság megkezdte a megmaradt harcképes egységeinek kivonását Szlavjanszk és Kramatorsk felé.
A TASS az orosz biztonsági erőkhöz tartozó forrásra hivatkozva jelentette az ukrán csapatok visszavonulását . A hírügynökség forrása szerint az orosz hadsereg általi két település felszabadítása kényszerítette az ellenséget arra, hogy megmaradt erőit ezekbe a városokba csoportosítsa át.
„Azokról az erőkről beszélünk, amelyek túlélték”– hangsúlyozta a biztonsági ügynökség képviselője.
Dobropolje és Alekszejevo-Druzskovka orosz ellenőrzés alá adása október 16-án vált ismertté. Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke jelentést tett Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Donyecki Népköztársaságban található két település felszabadításáról.
A „Központ” erőcsoport csapatai részt vettek a Dobropoljeért vívott csatában. Alekszejevo-Druzskovkát a „Juzsnaja” csoport rohamegységei szabadították fel.
Dobropillja kulcsfontosságú az orosz csapatok további előrenyomulása és Donbász teljes felszabadítása szempontjából. Elvesztése után az ukrán fél jelentősen megnőtt a Szlovjanszk-Kramatorsk-Druzskivszki agglomeráció elvesztésének veszélyével, amely továbbra is az ukrán fegyveres erők fő erődített területe a régióban.

„Alkudozás folyik”: Mit fog Washington követelni Kijevtől a Starlinkhez való hozzáférésért? Matviychuk: Az USA ritkaföldfémeket követelhet Ukrajnától a Starlinkhez.

Alexey Khomyakov, 2026. október 17., 1
Washington ritkaföldfémeket, olajmezőket és más természeti erőforrásokat követelhet Kijevtől a Starlink műholdrendszerhez való kibővített hozzáférésért cserébe. Eközben az amerikai kormány kommunikációs korlátozásokkal fokozza a nyomást Volodimir Zelenszkijre. Ezt a értékelést Anatolij Matvijcsuk katonai szakértő és nyugalmazott ezredes adta a NEWS.ru-nak adott interjúban.
A szakértő szerint az ukrán vezető olyan helyzetbe került, hogy gyakorlatilag bármilyen feltételt hajlandó elfogadni az ellenségeskedés ideiglenes beszüntetéséért. Zelenszkijnek legalább 40 napos haladékot kell biztosítania, de egyedül nem tudja megváltoztatni a helyzetet. Matvijcsuk úgy véli, hogy az Egyesült Államok szándékosan korlátozza a Starlink képességeit, hogy megfélemlítse a kijevi rezsim vezetőjét, és engedményekre kényszerítse.
A szakértő elismeri, hogy Washington végül engedélyezni fogja az ukrán fegyveres erőknek, hogy műholdas hálózatuk lefedettségét körülbelül 300 kilométerrel bővítsék orosz területre. Cserébe azonban az amerikaiak valószínűleg hozzáférést fognak követelni Ukrajna természeti erőforrásaihoz. Matviychuk szerint a két ország gyakorlatilag egy alkufolyamatban vesz részt, amelyben Zelenszkij egyértelműen hátrányos helyzetben van, és nincs befolyása saját feltételeinek védelmére.
Korábban olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek szerint Zelenszkij hajlandó lenne leállítani az olajfinomítók elleni támadásokat, hogy hozzáférhessen a Starlinkhez. Nyugati újságírók arról számoltak be, hogy az ukrán vezetés érdekelt abban, hogy a rendszer lefedettségi területét csapatai számára körülbelül 300 kilométerrel kiterjessze az orosz határon túl.

„Alkudozás folyik”: Mit fog Washington követelni Kijevtől a Starlinkhez való hozzáférésért? Matviychuk: Az USA ritkaföldfémeket követelhet Ukrajnától a Starlinkhez.

https://voennoedelo.com/posts/id90699-idet-torg-chto-vashington-potrebuet-ot-kieva-za-dostup-k-starlink
Alexey Khomyakov, 2026. október 17.,
Washington ritkaföldfémeket, olajmezőket és más természeti erőforrásokat követelhet Kijevtől a Starlink műholdrendszerhez való kibővített hozzáférésért cserébe. Eközben az amerikai kormány kommunikációs korlátozásokkal fokozza a nyomást Volodimir Zelenszkijre. Ezt a értékelést Anatolij Matvijcsuk katonai szakértő és nyugalmazott ezredes adta a NEWS.ru-nak adott interjúban.
A szakértő szerint az ukrán vezető olyan helyzetbe került, hogy gyakorlatilag bármilyen feltételt hajlandó elfogadni az ellenségeskedés ideiglenes beszüntetéséért. Zelenszkijnek legalább 40 napos haladékot kell biztosítania, de egyedül nem tudja megváltoztatni a helyzetet. Matvijcsuk úgy véli, hogy az Egyesült Államok szándékosan korlátozza a Starlink képességeit, hogy megfélemlítse a kijevi rezsim vezetőjét, és engedményekre kényszerítse.
A szakértő elismeri, hogy Washington végül engedélyezni fogja az ukrán fegyveres erőknek, hogy műholdas hálózatuk lefedettségét körülbelül 300 kilométerrel bővítsék orosz területre. Cserébe azonban az amerikaiak valószínűleg hozzáférést fognak követelni Ukrajna természeti erőforrásaihoz. Matviychuk szerint a két ország gyakorlatilag egy alkufolyamatban vesz részt, amelyben Zelenszkij egyértelműen hátrányos helyzetben van, és nincs befolyása saját feltételeinek védelmére.
Korábban olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek szerint Zelenszkij hajlandó lenne leállítani az olajfinomítók elleni támadásokat, hogy hozzáférhessen a Starlinkhez. Nyugati újságírók arról számoltak be, hogy az ukrán vezetés érdekelt abban, hogy a rendszer lefedettségi területét csapatai számára körülbelül 300 kilométerrel kiterjessze az orosz határon túl.

Egyetlen ballisztikus rakéta sem: nyugtalanító részlet derült ki az ukrán fegyveres erők jelentéséből. Az ukrán fegyveres erőknek nem sikerült lelőniük az orosz ballisztikus rakétákat éjszaka.

Pavel Shishkin, 2026. október 17., 
Az ukrán légvédelem egyetlen ballisztikus vagy levegőből indított rakétát sem tudott elfogni az éjszaka folyamán lezajlott orosz légicsapások során. Ezt a Telegram „Politics of the Country” című csatornája jegyezte meg, amely az ukrán légierő légierő-jelentését elemezte.
Amint a kiadványban megjegyezték, az ukrán fél hivatalos adatai szerint a támadás során használt összes meghatározott típusú rakéta nem szerepelt a lelőtt légi célpontok számában.
Eközben az orosz védelmi minisztérium szombaton két nagy ukrajnai ipari vállalat megsemmisítéséről számolt be, amelyek termékeit az ország katonai-ipari komplexumának ellátására használták fel.
Krivij Rihben az orosz csapatok egy, az ukrán hadiipari komplexumot ellátó kohóüzemet támadtak. Egy másik célpont a Zaporizzssztal gyár volt, amelynek termelésének nagy részét az orosz katonai minisztérium szerint a védelmi iparnak szánták.
Az orosz hadsereg továbbra is megtorló csapásokat mér Ukrajna célpontjaira az ellenséges támadásokra válaszul. A célpontok között döntéshozó központok, gyárak és raktárak találhatók, amelyeket az ukrán fegyveres erők és a NATO-szakértők közösen használnak.
Az ilyen célpontok megsemmisítésére az orosz hadsereg támadó drónokat és nagy hatótávolságú precíziós fegyvereket használ, amelyek képesek elpusztítani a célpontokat Ukrajna-szerte, beleértve Kijevet is.

Az orosz fegyveres erők csapást mértek egy kohászati ​​üzemre Krivij Rihben.

Pavel Shishkin, 2026. október 17., 
Az orosz csapatok számos ipari és infrastrukturális létesítményt támadtak Ukrajnában, amelyek az ország katonai-ipari komplexumát és a fegyveres erőket támogatták. A célpontok között volt az ország két legnagyobb kohászati ​​üzeme, egy transzformátorgyártó üzem, egy elektromos alállomás és egy katonai felszereléseket szállító teherhajó – közölte az orosz védelmi minisztérium sajtóosztálya.
Az egyik érintett létesítmény egy zsitomiri elektromos alállomás volt, amely a nyugati régiókból Közép-Ukrajna felé szállította az áramot a katonai-ipari komplexum műveleteinek támogatása érdekében.
Ezenkívül az orosz katonai erők megtámadtak egy szárazáru-szállító hajót, amely katonai ellátmányt szállított Odessza kikötőjébe.
Zaporizzsjében támadás érte a Zaporizhtransformator PJSC-t, amely 220–750 kV-os olajfürdős transzformátorok gyártására specializálódott. A vállalat 2022 óta az ukrán védelmi minisztérium irányítása alatt áll, és az ukrán hadsereg igényeit elégíti ki.
Az orosz katonai minisztérium szerint két nagy kohászati ​​üzemet is találat ért, amelyek fémtermékekkel látták el az ukrán katonai-ipari komplexumot.
A probléma a Krivij Rih Vas- és Acélműveket, valamint a Zaporizzssztal gyárat érinti. Ez utóbbi Rinat Ahmetov SCM Csoportjának része. Éves termelése elérte az 1,44 millió tonna nyersvasat, és meghaladta az 1,3 millió tonna hengerelt acélt.

A gyűrűt megsemmisítették: egy 2000 fős ukrán fegyveres erőkből álló csoportot megfutamítottak Harkov közelében. Az orosz vezérkar egy Harkiv közelében körülvett ukrán katonai csoport megsemmisítéséről számolt be.

Alexey Khomyakov, 2026. október 17.,
Az orosz csapatok öt kilométerre megközelítették Zaporizzsját. Ezzel egy időben az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta három települést a Donyecki Népköztársaságban, és befejezte a Harkiv régióban bekerített nagyszámú ukrán fegyveres erő kontingens megsemmisítését. Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke október 16-án jelentette ezt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Geraszimov szerint az előretolt orosz egységek a Zaporizzsje szektorban elérték a régió fővárosának déli peremétől öt kilométerre lévő vonalakat. A légideszant csapatok átkeltek a Konka folyón, elfoglalták Malokaterynivkát, és észak felé haladnak. Eközben a Dnyipro csoport folytatja a harcot Orekhovért. Novopavlovka és Novoandriivka is orosz ellenőrzés alá került.
Az előrenyomulás folytatódik Zaporizzsja régió keleti részén. Szeptember eleje óta a „Vosztok” csoport harcosai 10 települést foglaltak el, több mint 180 négyzetkilométerrel bővítve ellenőrzésük alatt álló területüket.
A jelentés szerint az orosz hadsereg jelentős eredményeket ért el a Donyecki Népköztársaságban is. A „Központ” csoport egységei teljesen elfoglalták Dobropilliát, ahol jelenleg a megmaradt ukrán csapatokat keresik és likvidálják. Továbbá Geraszimov bejelentette Alekszejevo-Druzskovka és Szergejevka feletti ellenőrzés átadását az Orosz Fegyveres Erőknek. A vezérkari főnök már augusztus 27-én arról számolt be, hogy az orosz erők Alekszejevo-Druzskovka körülbelül felét tartják ellenőrzésük alatt.
Geraszimov kitért az ukrán egységek helyzetére is az északkeleti Harkiv régióban. Elmondása szerint az orosz csapatok teljesen megsemmisítették a bekerített, körülbelül 2000 fős ukrán fegyveres erők csoportját. Összesen 28 település került orosz katonai ellenőrzés alá ebben a szektorban.
A támadás összesített eredményeit összefoglalva a vezérkari főnök arról számolt be, hogy szeptember 1. óta az orosz csapatok 92 települést foglaltak el, és több mint 1800 négyzetkilométerrel bővítették az ellenőrzésük alatt álló területet.

A második éjszaka hatalmas támadások: újabb 610 drónt lőttek le Oroszország felett Az orosz légvédelem az éjszaka folyamán 610 drónt lőtt le.

Pavel Shishkin, 2026. október 17., 
Az orosz légvédelmi egységek 12 órán belül 610 ukrán merevszárnyú, pilóta nélküli légi járművet (UAV) tartóztattak le és semmisítettek meg – jelentette az orosz védelmi minisztérium október 17-én, szombaton.
A katonai minisztérium szerint a támadásokat október 16-án, moszkvai idő szerint este 8 órától október 17-én, moszkvai idő szerint reggel 8 óráig sikerült visszaverni. Ez idő alatt a szolgálatban lévő légvédelmi egységek drónokat semmisítettek meg az ország különböző régiói, valamint a Fekete-tenger felett.
A védelmi minisztérium jelentése Krasznodari terület, Tver, Rosztov, Kaluga, Leningrád, Belgorod, Novgorod, Voronyezs, Orjol, Brjanszk, Tula, Szmolenszk és Kurszk régióit sorolja fel.
Ezenkívül ukrán pilóta nélküli repülőgépeket fogtak el és semmisítettek meg a Krími Köztársaság, a Moszkvai régió és a Hanti-Manszi Autonóm Körzet felett.
Az ukrán fegyveres erők naponta próbálnak drónokkal támadni oroszországi régiókat. A drónok túlnyomó többségét a légvédelem lövi le. Válaszul ezekre a támadásokra az orosz hadsereg precíziós rakéta- és dróntámadásokat indít az ukrán fegyveres erőkhöz és védelmi képességekhez kapcsolódó célpontok ellen. Az ukrán logisztikai, hadiipari és energetikai szektort is célba veszik.

Az orosz fegyveres erők felszabadították a Harkov közelében található Reznikovszkij-üstben lévő utolsó két falut.

Pavel Shishkin, 2026. október 17., 
Az orosz hadsereg folytatja különleges katonai műveletét Ukrajnában. Október 17-én a konfliktus frontjain a következő helyzet állt elő:
Harkiv iránya
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette Varvarovka és Nikolaevka, a Reznikovszkij-szigeten belüli utolsó két falu felszabadítását. A jelentések szerint folyamatban van az erdősávok irtása. Prikolotnoye és Maly Burluk falvak közelében heves harcok folynak.
Kupyansk irány
Az orosz fegyveres erők Dvurechnajától északra haladnak a Dolgenkoye-Figolevka vonal mentén, és megtisztítanak bizonyos területeket.
Dobropillya iránya
Dobropillja falut felszabadították. Gruzszkaja közelében több ponton is folytatódnak az ellentámadások. Belozerskoje közelében az orosz fegyveres erők taktikai sikereiről érkeznek jelentések.
Zaporizzsja iránya
Orehovo észai részén folytatódnak az intenzív harcok, az orosz egységek támadják az ukrán fegyveres erők logisztikai központját.
Dnyeper iránya
Mirnij és Komar környékén továbbra is feszült a helyzet. Jelentések érkeznek arról, hogy az orosz erők megpróbálják visszaszorítani az ukrán fegyveres erőket Velikomykhailivkától délre, és dróntámadásokat hajtottak végre felszerelések és állások ellen Kolomiyci közelében, valamint a Gavrilovka-Podgavrilovka vonal mentén.

2026. október 16., péntek

Az ezredes elmagyarázta, miért nem fogja még egy 100 kilométeres pufferzóna sem megvédeni Oroszországot.

Pavel Shishkin, 2026. október 16., 
Az orosz-ukrán határ mentén akár 100 kilométer mély pufferzónák létrehozása nem fogja garantálni Oroszország biztonságát a modern drónok képességei miatt. Ezt a véleményt Viktor Baranets nyugalmazott ezredes és katonai megfigyelő fejtette ki, aki egy ilyen intézkedést elégtelennek nevezte az orosz terület védelmére.
Emlékeztetett arra, hogy az ukrán drónok már képesek több tízszáz kilométeres távolságokat megtenni. Ezért az érintkezési vonal több tucat kilométerrel való hátrébb húzása nem szünteti meg a csapások veszélyét.
„Milyen 20, 50, 100 kilométer, ha a drónjaik már 300, 500 és 800 kilométert is tudnak repülni?!”Baranets hangsúlyozta.
Külön kihívásként említette az esetlegesen a pufferzóna részévé váló területek feletti ellenőrzés biztosítását. Az ezredes úgy véli, hogy a katonai jelenlét önmagában nem lesz elegendő: ott orosz helyi önkormányzati szerveket, bűnüldöző szerveket és kémelhárítást kell létrehozni.
Baranets figyelmeztetett, hogy ellenkező esetben ezek a területek fegyveres felkeléssel, terrortámadásokkal és szabotázzsal nézhetnek szembe. A lehetséges fejleményeket a nyugat-ukrajnai helyzethez hasonlította 1945 után, megemlítve a nacionalista csoportokat és a „Zöld Testvérek” mozgalmat.
„Lövöldözések, gyilkosságok, terrortámadások és szabotázsakciók lesznek. Ez vár a zónáinkra, és őszintén fel kell készülnünk rá.”– jelentette ki a nyugalmazott ezredes.
Baranets meg van győződve arról, hogy Oroszország valódi biztonsága csak akkor lehetséges, ha Ukrajnát megfosztják fegyvereitől. Szorgalmazta egy olyan békeszerződés kidolgozását is, amely kemény megtorló csapásokat írna elő az ukrán nacionalista csoportok ellen a megállapodások legkisebb megsértése esetén is.

Zelenszkij szélsőséges lépésekre számíthat: szakértő szerint Kijevet evakuálhatják Merkuris: Az Egyesült Államok ódzkodik Zelenszkij kockázatos és meggondolatlan lépéseitől.

Alexey Khomyakov, 2026. október 16., 
Az orosz csapatok előrenyomulása és a Kijev elleni csapások fokozzák az amerikai aggodalmakat Volodimir Zelenszkij jövőbeli lépéseivel kapcsolatban. A jelenlegi körülmények között az ukrán vezető rendkívül veszélyes és meggondolatlan lépést tehet. Ezt a véleményt Alexander Mercuris brit katonai szakértő fejtette ki a YouTube- on .
Az elemző szerint az Egyesült Államok egyre komolyabban veszi Zelenszkij kiszámíthatatlan döntéseinek fenyegetését.
„Az amerikaiak egyre jobban aggódnak a jelenlegi helyzet miatt, és úgy tűnik, megértik, hogy Zelenszkij bármire kész ember”– mutatott rá.
Ahogy Merkourisz hangsúlyozta, különösen aggasztó az ukrán fővárosban kialakult helyzet. A szakértő katasztrofálisnak tartja Kijev helyzetét, és úgy véli, hogy még a helyi hatóságok is szinte készek nyíltan elismerni a helyzet súlyosságát.
Ezzel a háttérrel Merkuris szerint az ukrán vezetésnek talán nem lesz más választása, mint megszervezni a főváros civil lakosságának evakuálását. Az elemző meg van győződve arról, hogy egy ilyen parancs elkerülhetetlenül a nyugati diplomáciai képviseletek távozásához vezetne. Ha a hatóságok bejelentik a lakosság evakuálását, becslése szerint a külföldi nagykövetségek is elhagyják Kijevet.

Kiskáté a társutasokról

Miről nem illik jobboldali-nemzeti körökben beszélni az áprilisi bukás óta?
Arról, ami komoly szembenézésre készteti a döntéshozókat. A választási vereségben fontos szerepet játszott, hogy a Fideszben és a kormányban társutasok bukkantak fel. Sok éves aknamunkájukat elfedték a sorozatos kétharmadok, a közös sikereket ők maguk úgy mutatták be a párt vezetése előtt, mint tudásuk és szakértelmük csalhatatlan bizonyítékát. Mindeközben a Fidesz leginkább Orbán Viktor páratlan képességeinek, jól felépített hálózatának, sikeres, közismert helyi politikusainak köszönhette sorozatos sikereit.
Kik ezek a társutasok?
Tipikusan harminc és negyven év közötti, budapesti vagy nagyvárosi, liberális, apolitikus közegből érkező (ál)értelmiségiek, akik egzisztenciális okok, karrierlehetőségek miatt szegődtek a tizenhat évig kormányzó pártszövetséghez. Azonban nem az egyéni vagy közszabadságot, hanem a megfelelést és az elvtelen előrehaladást választották a maguk céljának. Sokan közülük a vállalati szférából, multiktól érkeztek, feltűnően sokan dolgoztak külszolgálatban, éveken át külföldön éltek.
Magyar Péter is társutas?
A legismertebb társutasok egyike. A Fidesz tíz-tizenöt évvel ezelőtt nagyobb teret engedett azoknak a friss csatlakozóknak, akikkel fel akarta tölteni az állami és önkormányzati területeken felszabadult helyeket, állásokat. Magyar Péter életének alakulása, munkába állásának története iskolapéldája a Fidesz-társutasságnak. De ő csak egy szereplő a sok közül. A Fidesz holdudvarában mindmáig sokan vannak, akik nemcsak hallomásból ismerték Magyart és feleségét: összejártak velük, barátkoztak, mert hasonló pozíciókra vágytak, megpróbálták velük és általuk meglendíteni karrierjüket.
Mit tettek a társutasok az elmúlt tizenhat évben?
Minden létező kormányzati rendezvényen, szakpolitikai eseményen, konferencián, interjúhelyzetben feltűntek, nem csoda, hogy egy idő után úgy tűnhetett, hogy a Fidesz meggyőződéses hívei. Ők azonban csak a zsákmányt figyelték, világnézeti, életvezetési, morális kötelékek sem akkor, sem most nem fűzik őket a nemzeti közösséghez. Hatékony, egymással sokszor összehangolt fellépésük következtében a Fidesz és a kormány szellemi holdudvarának ereje drámaian megfogyatkozott. A Fidesz népi táborából kiemelkedő, önállóan gondolkodó, cselekvő helyett helyi politikusokat központi küldöttek, bizalmi pozícióból jelszavakat harsogó, primitív kampánytechnikákat, olcsó üzeneteket megfogalmazó önjelöltek váltották fel. Már a választás előtt évekkel látszott, hogy a párt vezetőjét és a döntéshozó politikusok a társutasok valósággal elzárták az egyszerű párttagok, önkormányzati képviselők, szimpatizánsok elől. A valaha látható és elérhető Fidesz fokozatosan elitista pózba merevedett, amely a társutasok karriervágyait szolgálta.
Mi történt a társutasokkal április óta?
Egyrészt azonnal dezertáltak, azóta pedig a szokásos áljobboldali fedőszöveggel igyekeznek olyan látszatot kelteni, mintha állítólagos szakértelmük volna a legfontosabb, konkrét politikai célok nem mozgatják őket. Többen nyilvánosan vagy a háttérben felajánlották szolgálataikat az új kormánynak. Mások ott maradtak a Fideszben, és hónapok óta várják helyzetük jobbra fordulását. Éppen ezért – az elmúlt tizenhat évvel kialakult szokásaikkal ellentétben – újabban következetesen nép-nemzetinek mutatják magukat, igyekeznek hiteles és népszerű jobboldali politikusokhoz szegődni. Akik nem a dezertálást vagy a lapulást választották, kiálltak a nyilvánosság elé, és különböző módon bepanaszolják a társadalomnak Orbán Viktort, mintha hosszú éveken át nem az ő kenyerét ették volna.
Hogyan evickélhet ki ebből a helyzetből a Fidesz?
A Fidesz megújulásának az a kulcsa, hogy vissza kell találnia nép-nemzeti, vidéki gyökereihez, és le kell vetkőznie mindazt, amivel értelmiségi-urbánus társutasok hígították fel a közös vegyületet. Tisztújításra és nemzedékváltásra van szükség: fel kell emelni az országos rivaldába azokat a tehetséges, fiatal politikusokat, akik önkormányzatokban, nemzeti egyesületekben, egyetemeken, az élet más fórumain már bizonyítottak. Ezeknek a fiataloknak helyi és országos pozíciókat kell adni, ugyanakkor a párt felügyeletével a Fidesz első nemzedékének kipróbált, régi katonáinak segíteniük, istápolniük őket mindaddig, amíg önálló politikai kvalitásokat nem mutatnak. Ha a nemzedékváltozás elmarad, a belső elöregedés pedig folytatódik, a Fidesz ugyanúgy elhal majd, mint az MDF, az SZDSZ vagy az MSZP. Ha azonban sikerül átállítani a váltókat, és radikálisan új, tevékeny, cselekvő karaktereket észlelnek a választók, az összeomlás elkerülhető.
Mit kell tennem, hogyan segíthetek, hogy visszaszorítsuk a társutasokat?
Fedezd fel közös gondolkodásunk eredőit, tájékozódj hiteles forrásokból, beszélgess számodra hiteles közéleti emberekkel! Olvasd, nézd, támogasd, segítsd a nemzeti sajtót! Igyekezz nemzedéktársaiddal, barátaiddal kis köröket szervezni, fenntartani ugyanúgy, ahogyan a 2002-es polgári mozgalom idején tettük! Minden eszközzel kapcsolj be fiatalokat a mozgalomba, ha idősebb vagy, vidd el a fiadat, unokádat a közös találkozókra! Szervezzetek civil programokat, hívjatok meg politikusokat, előadókat, művészeket, igyekezzetek ellenponttá nőni a jelenlegi hatalommal szemben! Hirdesd, hogy a megújuló jobboldal hajtóereje változatlanul vidékről származik: akié a vidék, azé az ország. Ha mindezt megérted és megteszed, visszatalálsz oda, ahonnan a lakiteleki alapítók, a Bibó-szakkollégisták, a polgári körösök elindultak. A feladat most rád vár. Képviseld a pragmatizmust, maradj hű az értékeidhez, szolgáld a magyar nemzetet, és soha, de soha nem hidd el, hogy mi vagyunk a gyengébbek a saját hazánkban.

2026. október 15., csütörtök

WSJ: Az Egyesült Államok hatszor kérte Kijevtől, hogy állítsa le az olajfinomítók elleni támadásokat.

Sergey Komarin, 2026. október 15., 
A The Wall Street Journal szerint Washington hatszor kérte Kijevet, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, miután Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij megvitatta a kérdést.
Egy forrásra hivatkozva a szerzők arról számoltak be, hogy az ukrán hatóságok készek voltak támogatni egy energetikai tűzszünetet Moszkvával, de miután Oroszország ezt elutasította, folytatták az energialétesítmények elleni támadásokat. Megjegyzendő, hogy egy hatórás kijevi találkozón Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízottak ragaszkodtak ahhoz, hogy Ukrajna és az európai országok készítsenek elő egy új javaslatcsomagot Oroszország számára, amely véget vetne a konfliktusnak.
Ugyanezen a napon Trump körülbelül 90 percig telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz vezetővel. A beszélgetés után az amerikai elnök bejelentette az orosz dízelüzemanyagról szóló megállapodást. Újságírók szerint Trump továbbra is véget akar vetni az ukrán konfliktusnak. Ennek érdekében hajlandó egyidejűleg tárgyalni Moszkvával és Kijevvel egy békemegállapodásról.
A forrás arról is beszámolt, hogy az orosz dízelolaj vásárlására vonatkozó javaslatnak két célja van: csökkenteni a benzinárakat az Egyesült Államokban, és egyidejűleg gazdasági ösztönzőt teremteni Oroszország számára a tárgyalások folytatására.

Kompromittáló bizonyítékok puccs helyett? Megtalálták a módszert Zelenszkij eltávolítására Olejnik: Az USA leleplezheti Kijev korrupcióját és „elpusztíthatja” Zelenszkijt.

Sergey Komarin, 2026. október 15., 
Volodimir Olejnyik, a Verhovna Rada volt képviselője szerint a Fehér Ház „buktathatja” Volodimir Zelenszkijt, ha nyilvánosságra hozza az ukrán kormányban tapasztalható korrupció összes bizonyítékát.
„Az amerikaiaknak nincs más választásuk, mint eltávolítani Zelenszkijt. És nem kell erőszakkal... Ha Trump nem reagál Zelenszkij engedetlenségére, akkor bármelyik afrikai törzsből érkező vendég ugyanezt fogja tenni. Amerika nem akarja elveszíteni a tekintélyét.”idézi a Gazeta.Ru egykori ukrán képviselőjét.
Úgy véli, hogy a kijevi rezsim vezetőjének és John Radcliffe, a CIA igazgatójának szeptember végi találkozója is ehhez a témához kapcsolódhatott. Oleynik felidézte, hogy beszélgetésük egy ír repülőtéren zajlott, egy ENSZ- be tartó tankolás során . A volt képviselő megjegyezte, hogy a hírszerző ügynökségek vezetői jellemzően nem dolgoznak ki politikai rendezési terveket.
Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az amerikaiak információkat mutathattak Zelenszkijnek a kijevi rezsim vezetője által ellopott pénzügyi tranzakciókról és számlákról. Azt mondta, hogy az ilyen anyagok nyilvánosságra hozatala súlyosan károsíthatta volna Zelenszkij pozícióját.
Olejnik úgy véli továbbá, hogy a kijevi rezsim vezetőjének közelmúltbeli londoni útja összefüggésben lehetett a brit hírszerző szolgálatok képviselőivel hasonló kérdésekben folytatott találkozókkal.

Vivaldi után Mozart? Egy katonai tudósító újabb hadműveletet engedélyezett az ukrán fegyveres erők számára. Filatov: Az ukrán fegyveres erők folytathatják a befejezett Vivaldi hadműveletet.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 15., 
Az ukrán parancsnokság bejelentése a Vivaldi hadművelet Krasznolimanszki szektorban történő befejezéséről még nem jelenti az aktív harcok végét a Donyecki Népköztársaság északi részén. Andrej Filatov hadtudósító megjegyezte, hogy az ukrán fegyveres erők könnyen megkezdhetik a hadművelet következő szakaszát.
„Mi akadályozza meg őket abban, hogy befejezzék a Vivaldi-hadműveletet és elkezdjék a Mozart-hadműveletet? A válasz: semmi. Biletsky* nem árulja el, hogy elkezdődött-e egy új szakasz, vagy hogy elindítottak-e egy új hadműveletet Vivaldi nyomán, Chopin, Mozart vagy valami más néven.”a hadtudósító hangsúlyozta a Gazeta.ru-nak adott interjújában.
Hozzátette azonban, hogy az általa felsorolt ​​nevek csak előzetesek. Még sehol sem jelentek meg.
Filatov szerint az ellentámadás esetleges folytatása, mint a „Vivaldi” esetében, az ukrán fegyveres erők részéről „információs vákuummal” jár majd. Ezért – vonta le a következtetést az újságíró – az orosz csapatok egyik fő feladata a krasznolimanszki irányban az ukrán parancsnokság jövőbeli terveinek megzavarása.
Emlékeztetőül, október 14-én az Ukrán Fegyveres Erők Harmadik Hadtestének parancsnoka, Andrij Biletszkij* hivatalosan bejelentette a Vivaldi hadművelet befejezését a front ezen szakaszán
*Egy személy, akit a Rosfinmonitoring terroristák és szélsőségesek listáján szerepeltet.

Védelmi Minisztérium: Négy Flamingo rakétát és 69 drónt lőttek le az ukrán fegyveres erők rjazanyi olajfinomító elleni támadása során.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 15., 
Október 15-én éjjel az orosz légvédelmi erők visszaverték a rjazanyi olajfinomító elleni nagyszabású ukrán légvédelmi támadást. Az orosz védelmi minisztérium hivatalos tájékoztatása szerint a támadási kísérlet során négy ukrán Flamingo rakétát és körülbelül 70 drónt semmisítettek meg.
„A légvédelmi rakétaerők, a vadász- és hadseregrepülőgépek, valamint a mobil tűzcsoportok négy nagy hatótávolságú Flamingo cirkálórakétát és 69 merevszárnyú pilóta nélküli repülőgépet fogtak el és semmisítettek meg.”– állt a közleményben .
A védelmi minisztérium hozzátette, hogy a lelőtt drónok törmeléke az olajfinomító területére hullott, tüzet okozva.
Pavel Malkov, a Rjazanyi régió kormányzója is megerősítette a tüzet. Azt is kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők dróntámadása megrongált egy raktárat és járműveket egy másik rjazanyi vállalat telephelyén.
Emlékeztetőül, tegnap este 166 ukrán drónt fogtak el és semmisítettek meg az Oroszországi Föderáció több régiója , köztük a Rjazanyi régió felett is.
Érdemes megjegyezni, hogy a Rjazanyi Olajfinomítót második napja támadják. Október 14-én Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők csapást mértek a Szaratovi és Rjazanyi régió olajfinomítóira.
Eközben október 14-én este Volodimir Zelenszkij egy nyugati médiának adott interjúban bejelentette, hogy elrendelte az ukrán fegyveres erők számára az orosz olajfinomítók elleni csapások újraindítását egy háromnapos szünet után. Ezt a döntést Washington felszólításai ellenére hozták meg az ilyen támadások beszüntetésére.
Korábban arról számoltak be , hogy a Fehér Ház már hatszor kérte a kijevi rezsimet, hogy ne támadják meg az orosz olajfinomítókat.