2026. augusztus 22., szombat

A HÁBORÚ: VALÓSÁG! ÉS MÁR MINKET IS FENYEGET Az oroszokat egyre jobban szorongatja a kollektív Nyugat, aminek az lesz a vége, hogy Európa lesz az új hadszíntér.


"Az fogja túlélni, aki felkészül rá. Most. Még idejében."
A fenyegetés létező, és valóságos. Csak Putyinnak köszönhetjük, hogy még nem támadott meg minket, mert az ukránok támadásait még mindig terrorcselekményként kezelik. De ennek hamarosan vége, mert ha meg akarják védeni magukat, a teljes haderejüket csak egy "igazi" háború esetén vethetik be, ám akkor Európában és Amerikában is célponttá válik minden, ami a harcot segíti. A civil létesítmények is, mint látjuk Ukrajnában és Oroszországban. Mert ami békében civil, az háborúban a katonaság kiszolgálását is segíti: ilyenek az összes benzinkút, áramellátó létesítmények, olajkutak, finomítók, vasúti és közlekedési csomópontok, hidak, de még az élelmiszer kereskedelmi raktárak is!
Ahogy haladunk előre, úgy fajul el egyre jobban a helyzet. Az ukrán báb mindent elkövetett, hogy Iránt is bevonja Amerika háttérben Európa ellen is indított hódító háborújába. Irán a hajóinak megtámadása után megtorlást ígért az egész hadigépezetnek, közte Európának is, ami fegyverekkel látja el az ukrán agresszort. A fenyegetés könnyen valósággá válhat, - mert Irán nem Oroszország, Khamenei nem Putyin!
Ebben a hadüzenet nélküli energia és gazdasági háborúban, ha bedurvul, olyan újfajta fegyvereket is bevethetnek, amik korábban nem léteztek. A repülők és bombák helyét drónok és intelligens, MI által irányított drónrajok veszik át, a rakéták a Föld bármelyik pontját el tudják már érni. Az atomra épített elrettentés már nem fogja vissza a feleket, mert olyan helyzetbe hozták magukat, amikor már egyik fél sem engedheti meg magának, hogy veszítsen. A Nyugat a világ feletti uralmát veszítené el, Európa az oroszoktól ellopott milliárdokat, amik visszafizetése az Elit bukását jelentené. Oroszország az évezredes függetlenségét és nemzetállamiságát.
Az új világrend most alakul ki, és igen, semmi se lesz olyan, mint régen volt. A győztes mindent visz, de most a cél a világhegemón legyűrése, ami ideiglenes szövetségbe kényszerítette az ősi nemzeteket, egy megosztott hatalmi rend érdekében.
Ezt a világháborút nem az atom bevetése fogja eldönteni vagy lezárni, de nem is a fronton a másikra mért katonai győzelem.
Az nyer, aki meg tudja bénítani a másik logisztikáját és a katonai irányítás központját, lehetőleg véglegesen. Ami korábban nem, mostanra elérhetővé vált. A műholdak leblokkolása az egyik lehetőség, ahonnan a rakéták célzását irányítják, a másik a földi adatközpontok, és irányítóközpontok, ahonnan az MI-vel vezérelt drónrajokat küldik egymásra. Ha a katonaság ellátását, a logisztikát megsemmisítették, jön a következő fokozat: a kommunikáció megsemmisítése, amivel atom nélkül is győzni lehet. 
Ilyen új fegyver az EMP, amit ha bedobnak, ott minden kisül amit elektronika vezérel, legyen az transzformátor állomás, vagy MI adatközpont. A hatás végleges, ahol nincs többé áram, nem működnek a telefonok, radarok, kommunikácós hálózatok, számítógépek, onnan többé nem irányítanak semmit sehova. 

Mert minden megsemmisül több kilométeres körzetben, úgy, hogy az újjáépítést a nulláról kell kezdeni. Ahol nincs áram, ott nem működik semmi, ott nincs víz sem, onnan csak elmenni lehet, ha van hova. Visszatérni az addigra kifosztott élettérbe csak évek múlva lehetne. Egy fokkal "jobb" csak, mint az atom. Van belőle Izraelnek, Amerikának, és az oroszoknak is.
Az EMP fegyver létezik, és ha valamit bevetnek az atom helyett, akkor ez az. Egy egész országot is vissza lehet küldeni vele a középkorba. Aki böngészi a külföldi oldalakat, vagy csak kicsit odafigyel a hazai alternatív médiákra, az tud róla. És azt is tudja, hogy a NATO addig akarja szorongatni és provokálni Putyint, amíg okot ad a védekezésre,- amit jó zsidó szokás szerint azonnal támadásként fognak bejelenteni… 
Putyin ezt el akarja kerülni, de nem azért, mert gyengék, hanem mert védi a népét a NATO halálos fegyvereitől, nem akar értelmetlen öldöklést. Ő csak vissza akarja szerezni, amit a Nyugat elvett tőlük. A szabadságukat. A szuverenitásukat. A létezésük biztonságát. Nem hagyja, hogy meghódítsák az országukat. Ahogyan Irán se adja meg magát. 
De ha végképp sarokba szorítják, be fog vetni valamit, ami hatásos lesz a hódítókkal szemben. A csapásokat az ellenség hátországainak katonai célpontjaira fogja mérni, oda, ahol a parancsnokságok vannak és ahol a fegyvereket gyártják.
Mindenki veszélyben van, aki ilyenek közelében lakik! 
A NATO nálunk a műveleti főparancsnokságot Székesfehérvárra tette,- ahol királyaink nyugszanak és ahol a "törvénylátó napokat" tartották. Nem véletlenül választották ezt a helyet! Ez jelzés volt: immáron mi vagyunk az uralkodóitok, és ha mi pusztulunk, elpusztul velünk az is, ami nektek a legjobban fáj, ami nektek szentség, ami a nemzeti öntudatotok része. 
A NATO csatlakozással elvesztettük a semlegességünket. 
Nem véd meg minket semmitől, mert az oroszok, Putyin soha nem akarta megtámadni Európát, ez csak azok fejében él, akik lételeme a hódítás és magukból kiindulva másokról is ezt feltételezik. A fenyegetés üres szólamai mögött az a hadigépezet áll, aminek profitja fenntartja az amerikai hódítók államszövetségét. 
Ha nincs háború, nincs haszon. Minél nagyobb egy háború és minél tovább tart, annál nagyobb a haszon. A mi létünk és biztonságunk feltétele a semlegesség lett volna, a kimaradás ebből a vérgőzös őrületből. 
De beengedtük a NATO-t, mert tájékozatlan, lebutított, megijesztett tömeg szavazta meg a csatlakozást. Mert nem ismerték a történelmünket, sem Amerikáét. Mert a Nyugat az oktatást is kivette az általa "demokratizált" államok kormányainak hatásköréből a tantervek kormányzati meghatározásával. Mert a kormányok mögött mindenhol a megszálló, hódításból gyarapodó Nyugat ügynökei állnak, akik meghatározták az oktatás tartalmát, hogy a meghódítottak biztosan tudatlanok, ezáltal megvezethetők maradjanak. 
A Nyugat soha nem volt a barátunk, mi "keleti" népek vagyunk, akiknek a nyugat a Római Birodalom óta ellensége. 
A semlegességünk elvesztése most egy olyan háborúban való részvételnek tesz ki minket, ami nem védelmi, hanem egy tőlünk idegen hódító hatalom támadó háborúja. Amiből kimaradhattunk volna, ha a magyarok a maga valóságában és összefüggéseiben ismernék a saját, és a Nyugat történelmét, amit mindig a győztesek írnak... 
A veszély valóságos. 
A mostani kormány át fogja engedni a területünket a NATO csapatainak, mert határosak vagyunk Ukrajnával. A rajtunk keresztül vezető katonai logisztikai folyosó nemcsak hogy létező valóság, hanem működik is. Akik fegyverekkel, logisztikával segítik a Nyugat háborúját Oroszország ellen, azok célpontokká tették magukat. 
Oroszország nem fogja megadni magát, mert a léte forog kockán, amit ők színtisztán tudnak, és megértenek. A cár se hódolt be a bécsi udvar bankárjainak, ezért megölték. A következő célpont Putyin lett, aki szintén nem volt hajlandó behódolni. Ami változott, az a fegyverek. A gátlástalanság maradt. A civilek támadása erős nyomás a kormányokra a megadás érdekében. A drónok és rakéták ma már bárhol bármilyen célpontot elérnek.
És el is fognak. Az amerikai világuralomnak vége. Minél hamarabb belátják, annál jobb. De a háború legdurvább része még előttünk áll. Amitől az előző kormány se tudott volna megmenteni minket, mert elkésett vele. 
Tehát: Az fogja túlélni, aki felkészül rá. Most. Még idejében

Ukrajna elismerte, hogy egyetlen orosz rakétát sem lőtt le az éjszaka folyamán. Az ukrán fegyveres erőknek nem sikerült lelőniük az országra kilőtt rakéták közül egyet sem az éjszaka folyamán.

Az ukrán légierő elismerte, hogy egyetlen ballisztikus rakétát sem sikerült lelőnie az éjszaka folyamán – közölte a légierő sajtóosztálya.
Augusztus 22-én a minisztérium Telegram csatornája közzétette a szokásos statisztikáit az ukrán fegyveres erők célpontjainál fellőtt és elfogott rakétákról és pilóta nélküli repülőgépekről. Az ukrán légierő ismét egyetlen sikeres ballisztikus rakéta elfogásáról sem számolt be.
A kilőtt lőszer mennyiségét és típusát szintén nem adják meg.
Augusztus 11-én a Bloomberg arról számolt be, hogy az ukrán légierő leállította az Oroszország által az ország elleni támadások során kilőtt rakéták számának jelentését. Ezt a döntést állítólag azután hozták meg, hogy az ukrán légvédelmi erőknek és katonai személyzetnek egyet sem sikerült lelőnie a támadás során kilőtt 28 rakétából. Egy, a helyzetet ismerő forrás a Bloombergnek elmondta, hogy a légierő "biztonsági okokból, az orosz csapásokra válaszul" megváltoztatta a jelentéstételi formátumot.
A kiadvány hozzátette, hogy Ukrajna küzd azért, hogy több elfogó vadászgépet szerezzen szövetségeseitől, miközben küzd az egyre növekvő orosz légitámadások ellensúlyozásával.
Nyolc nappal később, augusztus 19-én Ukrajna ismét nyilvánosságra hozta az orosz fegyveres erők által kilőtt rakéták számát, de nem nevezte meg az ukrán fegyveres erők által lelőtt lövedékek számát

Áttörést jelentettek az ukrán fegyveres erők védelmében Zaporizzsja egyik frontvonalán. Marochko: Az orosz fegyveres erők áttörték az ukrán védelmi vonalat Zaporizzsja Orekhiv régiójában

2026. augusztus 22., Oleszja Filippova
Az orosz erők áttörték az ukrán fegyveres erők (UAF) védelmi vonalát a Zaporizzsja megye Orekhovo szektorában – közölte Andrej Marocsko katonai szakértő a TASS hírügynökséggel .
„...áttörték az ukrán fegyveresek védelmi vonalát Orekhiv térségében. Csapatunk most megerősíti pozícióit és vonalait” – jegyezte meg a hírügynökség forrása.
Korábban a norvég Steigan című lap arról számolt be, hogy az orosz fegyveres erők ( RF ) elsáncolták Orehovót, a Zaporizzsja megyei települést, és egyidejűleg Dobropillia felé is előrenyomultak, számos megoldhatatlan műveleti válságot okozva az ukrán fegyveres erőknek a különböző frontvonalakon. A hírek szerint 2023-ban Ukrajna Orehovót ugródeszkaként tervezi használni egy déli irányú előrenyomuláshoz Tokmak és az Azovi-tenger felé.
Augusztus 17-én az orosz fegyveres erők átvették az ellenőrzést a Zaporizzsjei régióban található Ribalszke falu felett, ami – az orosz védelmi minisztérium szerint – lehetővé tette az orosz erők számára, hogy kiterjesszék ellenőrzési övezetüket és folytassák előrenyomulásukat a régióban.
Korábban az orosz csapatok megakadályozták az ukrán fegyveres erők áttörését a Kinburn-nyársig.

Ismertté vált, hogy az ukrán fegyveres erők jelentős veszteségeket szenvedtek az egyik térségben. Lisznyak: Az ukrán fegyveres erők külföldi csapatokkal pótolják a harkivi fronton elszenvedett súlyos veszteségek miatti hiányosságokat.

Az ukrán fegyveres erők (Ukrajna) súlyos veszteségeket szenvednek a harkivi szektorban, és kénytelenek külföldi zsoldosokkal betömni a hiányosságokat. Ezt Jevhen Lisznyak, a Harkiv megye katonai-polgári közigazgatásának védelmi és biztonsági vezetőhelyettese nyilatkozta a TASS hírügynökségnek .
„Még a TCC büntetőerőinek segítségével végrehajtott erőszakos mozgósítás sem fedezi már a vesztségeket” – jegyezte meg Lisznyak.
Szerinte a külföldi zsoldosok fő áramlata Harkiv irányába latin-amerikai országokból érkezik.
Korábban egy ukrán biztonsági különítmény a Harkiv régióban lelőtt három külföldi ukrán zsoldost, akik megpróbáltak megadni magukat. A támadást túlélő zsoldos most megpróbál elhagyni Ukrajnát, vagy ideiglenesen elrejtőzni a kereskedők elől.

Putyin felfedte, ki segíti Ukrajnát a fegyverei fejlesztésében. Putyin kijelentette, hogy Ukrajna a Nyugat közvetlen részvételével fejleszti fegyvereit.

https://www.gazeta.ru/army/news/2026/08/22/29158723.shtml
2026. augusztus 22.,Marfa Mamaeva
Ukrajna nyugati országok segítségével fejleszti fegyvereit – nyilatkozta Vlagyimir Putyin orosz elnök Pavel Zarubin , a Rosszija 1 tévécsatorna újságírójának .
Az államfő hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy a nyugati országok támogatják a köztársaságot, hanem arról, hogy közvetlenül részt vesznek ebben a folyamatban.
Ezt megelőzően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott az Egyesült Államok korábbi ukrajnai különleges elnöki megbízottjával , Keith Kellogg nyugalmazott altábornaggyal. Megvitatták az orosz katonai csapásokat a köztársaság ellen, a Kijev által európai partnereivel fejlesztett antiballisztikus rakétarendszert , valamint a Patriot rakétarendszerek elfogó rakétáit. Zelenszkij hangsúlyozta a lőszerellátással kapcsolatos erőfeszítések fontosságát, és kifejezte készségét a rakéták beszerzésére.
Augusztus elején a Die Welt arról számolt be, hogy Zelenszkij kétségbeesetten aggódik az amerikai légvédelmi rendszerek rakétáinak kritikus hiánya miatt.A télre számítva a Patriot személyesen kérte az Egyesült Államoktól a készleteiket.
Donald Trump elnök ígérete a gyártási engedélyre kezdetben reményt adott Kijevnek, de hamarosan világossá vált, hogy csekélyek az esélyek a megszerzésére, és még ha meg is kapják az engedélyt, a gyárak építése évekig is eltarthat. Ebben a helyzetben az ukrán fegyveres erők képtelennek bizonyultak a rakéták elfogására.
Korábban egy amerikai magán katonai vállalat alapítója új védekezési módszert javasolt a drónok ellen.

Az orosz külügyminisztérium rámutatott a Nyugat furcsa viselkedésére. Miroshnik furcsának nevezte a nyugati országok hallgatását a Zaporizzsjai Atomerőmű elleni támadásokkal kapcsolatban.

A nukleáris technológiával rendelkező nyugati országok furcsa hallgatást tanúsítanak a Zaporizzsjai Atomerőmű (ATM) elleni fellépésekkel szemben. Ezt Rogyion Mirosnyik , az orosz külügyminisztérium különleges megbízott nagykövete jelentette ki a TASS szerint .
„Meglehetősen furcsa a csend az úgynevezett civilizált világból, különösen azokból az országokból, amelyek nukleáris technológiával rendelkeznek. És ha azt hiszik, hogy ennek csak egyoldalú hatása lehet, akkor szerintem súlyosan tévednek” – mondta a diplomata a zaporizzsjei régióban tett munkalátogatása során.
Megjegyzendő, hogy a Zaporizzsjei Atomerőmű több mint egy napja külső áram nélkül van. Ilyen körülmények között a személyzet kénytelen optimalizálni a generátor működését a dízelüzemanyag-fogyasztás csökkentése érdekében.
Korábban Alekszej Lihacsov , a Roszatom vezérigazgatója kijelentette , hogy Ukrajna a Zaporizzsjei Atomerőmű és az Energodar megtámadásával megsérti a nukleáris biztonság alapelveit. „Bárki, aki ma ellátogat az Energodarban található Zaporizzsjei Atomerőműbe, megérti, honnan származik a valódi fenyegetés. Megértik, hogy ezek a csapások szó szerint a határon vannak, egy lépésnyire a katasztrófától” – mondta.

Dróntámadás ért egy török ​​hajót a Fekete-tengeren. Dróntámadást indított egy török ​​RMS TEAM hadihajó ellen a Fekete-tengeren.

A RIA Novosti jelentése szerint egy drón megtámadta a török ​​Akkon Lines vállalat által üzemeltetett M/V RMS TEAM hajót a Fekete-tengeren .
„Tűz ütött ki a hajón, 11 legénységi tagot kimentettek, egy tengerész keresése folytatódik” – áll a közleményben.
A jelentések szerint a legénység evakuálása után tűz ütött ki a hajón. A tűz a lakóterekben és a gépházban keletkezett, de később átterjedt a konténerterületre is. Ennek következtében a teljes rakományt teljesen megrongálódottnak nyilvánították.
Korábban Leonyid Ivlev , az Állami Duma képviselője és nyugalmazott vezérőrnagy a Fekete-tengeren török ​​hajók elleni csapásokról nyilatkozott , kijelentve, hogy az ilyen támadásokat az ukrán fegyveres erők hajtják végre , és a nyugati országok jóváhagyják azokat.

Az orosz csapatok lerombolták az ukrán fegyveres erők egyik védelmi központját a Zaporizzsjei régióban. Védelmi Minisztérium: Orosz katonák megsemmisítettek egy ukrán fegyveres erők védelmi csomópontot a Krasznopol rakétarendszerrel.

A RIA Novosti hírügynökség jelentése szerint a Vosztok csoport harcosai tüzérségi csapásokat mértek az ukrán fegyveres erők (UAF) védelmi bázisára a Zaporizzsje régióban, és Krasznopol precíziós irányítású lőszerekkel megsemmisítették azt. Az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva a RIA Novosti tudósított .
A katonai minisztérium szerint felderítő drónok fedezték fel az ukrán csapatok bunkereiből és megerősített állásaiból álló hálózatot. A megszerzett koordinátákat továbbították az Msta-B vontatott tarackok legénységének.
A Védelmi Minisztérium megjegyezte, hogy a védelmi erődítmény pusztulása csökkentette az ukrán fegyveres erők azon képességét, hogy megtartsák pozícióikat a front ezen szakaszán.
Korábban egy orosz katonatiszt beszélt az ukrán fegyveres erők Vodyanszkojei erődítményeinek megsemmisítéséről.

Ukrajnát heves orosz támadás érte. Kijevben célpontokat találtak el, Odesszát pedig erős robbanások rázták meg. Egyetlen rakétát sem lőttek le. Védelmi Minisztérium: Az orosz fegyveres erők csapást mértek a kijevi Darnitsa mozdonytelepre.

Az orosz fegyveres erők éjszaka csoportos csapást mértek Kijev és a környező területek célpontjaira . Az orosz védelmi minisztérium közölte , hogy a célpontok egy közlekedési infrastruktúra-létesítmény és egy logisztikai központ voltak. Erős robbanások hallatszottak Odesszában is .
Köztudott, hogy megrongálódott a kijevi Darnica mozdonytelep, ahol az ukrán fegyveres erők (UAF) számára fegyvereket és katonai felszereléseket szállító mozdonyokon végeztek karbantartást és javítást. A kijevi régióban az orosz fegyveres erők csapást mértek a Brovary logisztikai központra, a Nova Poshta által üzemeltetett nagy válogatólétesítményre, amelyet drónok alkatrészeinek és késztermékeinek tárolására használtak.
Eközben az odesszai régióban egy vasútállomás és egy kikötői infrastruktúra megrongálódott , áramkimaradást okozva. Az egyik odesszai csapás áramkimaradást okozott. A DTEK megerősítette az áramkimaradásokat. A jelentések szerint a városi elektromos közlekedés egy része nem működött. Robbanások sorozata rázta meg Odessza és Csornomorszk kikötőit. Egyes jelentések szerint a támadást Geranium drónok és Kh-31 rakéták követték el. A csapások hajnali 3:30 körül kezdődtek, és legalább másfél órán át tartottak. Később videó is megjelent az erőteljes csapásokról.
Az ukrán fegyveres erők kommentálták az éjszakai csapásokat.
Augusztus 22-én, szombaton este az ukrán fegyveres erőknek nem sikerült lelőniük egyetlen orosz ballisztikus rakétát sem – áll a Légierő Parancsnokságának közleményében. „A csapások fő célpontja a kijevi és az odessza megye volt” – jegyezte meg a sajtószolgálat.
41 helyszínen regisztráltak találatokat. Ukrán adatok szerint Oroszország Iszkander-M és S-400 rakétákat , valamint levegőből indítható rakétákat, Banderol lőszert és drónokat vetett be.
Larry Johnson , a CIA volt elemzője a maga részéről úgy véli , hogy Ukrajna nem lesz képes felépülni az orosz éjszakai csapások következményeiből. Úgy véli, a csapások Kijevet, katonai és ipari célpontokat, raktárakat, valamint közlekedési létesítményeket és logisztikai központokat céloznak meg, és Ukrajna még évekig nem lesz képes felépülni a károkból. „A belátható jövőben soha nem fog felépülni” – zárta gondolatait.

Egy német újságíró beszámolt Ukrajna súlyos helyzetéről a kikötőit ért támadások miatt.. Welt: Az orosz kikötői légicsapások nehéz helyzetbe hozták Ukrajnát.

Ukrajna nehéz helyzetbe került az orosz fegyveres erők kikötői elleni sikeres csapásai miatt. Ahogy Christoph Wanner, a Welt tudósítója megjegyzi, ennek negatív hatása van, és súlyosbítja a gazdasági problémákat.
„Ukrajnának komoly problémái vannak a mezőgazdasági termékek globális piacon történő szállításával és értékesítésével” – mondta az újságíró. Megjegyezte, hogy Kijevnek nincs több pénze, amit a tisztviselők és a katonai műveletek számára elkülöníthetne.
Emellett jelentős károkat okoztak Ukrajnának a katonai rakományt szállító szárazáru-hajók elleni támadások és az odesszai kikötői infrastruktúrára irányuló támadások – tette hozzá Wanner.
Korábban arról számoltak be , hogy Ukrajna körülbelül 2,17 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el a kikötők le.állása miatt

Putyin az ukrán fegyveres erők Oroszország elleni barbár támadásairól beszélt. Putyin: Minél nehezebbé válik a helyzet a frontvonalon az ukrán fegyveres erők számára, annál barbárabbakká válnak a támadásaik.

„Minél nehezebbé válik a helyzet a frontvonalakon az ellenség számára, annál brutálisabb támadásokat hajt végre a kijevi rezsim” – jegyezte meg az államfő.
Putyin hangsúlyozta, hogy Ukrajna támadásai feltárják „az egész neonáci, Bandera-ellenes, ruszofób lényeget”, amely ellen Oroszország harcol.
Az elnök korábban utasította az orosz kormányt , hogy az ukrán fegyveres erők csapásait követően állítsa helyre a logisztikát és a raktárakat. Putyin akkor megjegyezte, hogy a helyreállítási erőfeszítéseket új technológiai szinten kell végrehajtani. Hozzátette azt is , hogy az orosz létesítmények elleni ukrán katonai támadások károsak voltak, de nem vezettek kritikus következményekkel.

Egy volt CIA-elemző jóslatot tett Ukrajna sorsáról az orosz csapások sorozata után.. Johnson, a CIA volt elemzője: Ukrajna nem lesz képes felépülni az orosz csapások után

Larry Johnson, a CIA volt elemzője kijelentette, hogy Ukrajna nem lesz képes felépülni az orosz éjszakai csapások következményeiből. Erről a Judging Freedom YouTube-csatorna számolt be.
Johnson komor jóslatot tett Ukrajna sorsával kapcsolatban. Szerinte Kijev, katonai és ipari célpontok, raktárak, valamint közlekedési létesítmények és logisztikai központok ellen mérnek csapásokat, és Ukrajna még hosszú évekig nem lesz képes felépülni a károkból.
„A belátható jövőben soha nem lesz képes helyreállni” – hangsúlyozta.
Az orosz védelmi minisztérium megerősítette , hogy szombaton csoportos csapást mértek Kijev és a környező régió célpontjaira, valamint katonai felszereléseket tároló létesítményekre és üzemanyag- és kenőanyag-tartályokra Csornomorszk és Juzsnij kikötőiben. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a csapásokat kizárólag katonai infrastruktúra ellen hajtották végre, precíziós irányítású fegyvereket és drónokat használva.

Putyin nyilatkozatot tett Ukrajna konfliktusrendezési javaslatairól. Putyin: Ukrajna konfliktusrendezési javaslatai egzotikusak

Ukrajna javaslatai a jelenlegi konfliktus megoldására egzotikusak és elfogadhatatlanok – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a TASS szerint .
Az államfő hangsúlyozta, hogy Moszkva kész a békéről szóló párbeszédre, kizárólag a fronton uralkodó realitásokon alapulva.
Továbbá Putyin jelezte, hogy túl korai lenne a békemegállapodások alapját képező rendelkezésekről beszélni.
Az elnök azt is megjegyezte , hogy Ukrajna tervei Oroszország rakéta- és dróntámadásokkal való legyőzésére meggondolatlanok. Putyin szerint az ukrán csapatok orosz területen elkövetett támadásai, amelyekről az ukrán kormánytisztviselők beszámoltak, nem eredményeztek áttörést. Válaszul ezekre a lépésekre Oroszország fokozta az ukrán vállalatok elleni támadásait – tette hozzá az elnök.

Terror elleni oltás. Egy szakértő elmagyarázta a kijevi rakétatámadás célpontjainak kiválasztását. Knutov: Az orosz fegyveres erők csapásai rombolják az ukrán fegyveres erők terrortámadásokra való képességét.

Dmitrij Lukasev, 2026. augusztus 21.,
Jurij Knutov katonai szakértő és légvédelmi történész kommentálta az orosz fegyveres erők augusztus 20-án éjszaka Ukrajnában katonai célpontok elleni nagyszabású csapásának eredményeit. Kijelentette, hogy az ukrán katonai-ipari komplexum létesítményei elleni orosz csapások nemcsak raktárakat és összeszerelő helyeket céloztak meg, hanem az ukrán fegyveres erőket kiszolgáló gyártóberendezéseket, kutatóegységeket és logisztikai létesítményeket is.
„A célpontok közül a Tűzpont létesítménye figyelemre méltó. Oroszország megsemmisíti a nyugat-európai országok által Ukrajnában létesített szerszámgépgyárakat. Ezeket a berendezéseket cirkálórakéta-testek, gyorsítórakéta-alkatrészek és kompozit alkatrészek gyártására használják. A legösszetettebb alkatrészeket és elektronikát azonban továbbra is külföldről importálják.”– mondta a szakértő a Vzglyad újságnak adott interjújában.
Emlékeztetett arra, hogy az ukrán FP-1 drónok bejelentett hatótávolsága körülbelül 1600 kilométer, míg az FP-5 Flamingo rakéták hatótávolsága akár 3000 kilométer is lehet. Ezért – jegyezte meg Knutov – az ilyen gyártólétesítmények elleni csapásoknak csökkenteniük kell az ukrán fegyveres erők azon képességét, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre az Oroszországi Föderációban található polgári és katonai célpontok ellen.
„Érdemes megjegyezni, hogy csak Ukrajna nyugati régióiban hét FP és Flamingo összeszerelő üzem található. Kijevben minden bizonnyal legalább ennyi. A létesítmények szétszórva vannak, hogy megakadályozzák, hogy egy csapásra megsemmisítsük az egész gyártóüzemet. Ez magyarázza a létesítmények elleni támadások gyakoriságát.”– tette hozzá a beszélgetőpartner.
Különös figyelmet fordított az Antonov gyár pusztulására, amely nemcsak az An-196 "Ljuti" támadó pilóta nélküli repülőgépet gyártja, hanem fejleszti is azt. Ezért – hangsúlyozta Knutov – az orosz fegyveres erők csapásai egyszerre érintik az ukrán katonai-ipari komplexum termelési és tudományos-technikai elemeit.
Az Ukrszpecsrendszer létesítményei elleni orosz csapások jelentőségét a Shark felderítő pilóta nélküli repülőgépek és a kilövésükhöz használt katapultok gyártásához kötötte. Ezeket a repülőgépeket a frontvonalak mentén és a közeli hátországban használják felderítésre.
A légvédelmi történész megemlítette egy M-900-as termobár bombák raktárának megsemmisítését és az ukrán fegyveres erők szállítási és logisztikai központjai elleni csapásokat is. Szerinte az ukrán ellátási rendszer szétszórt módon van felépítve.
„Az ukrán logisztikai rendszer kapacitásának csökkentése ugyanolyan fontos feladat, mint amennyire munkaigényes. Elemei a lehető legszélesebb körben szétszórva helyezkednek el az országban, és civil raktárak mellett helyezkednek el.”Knutov tisztázta.
Végezetül a szakértő rámutatott az oroszok fekete-tengeri kikötők elleni csapásaira, amelyeken keresztül a kijevi rezsim üzemanyagot, rakétákhoz és pilóta nélküli repülőgépekhez szükséges alkatrészeket, valamint egyéb katonai felszereléseket kap.
Emlékeztetőül, augusztus 20-án reggel az orosz védelmi minisztérium jelentette, hogy precíziós fegyverekkel és nagy hatótávolságú drónokkal hatalmas csapást mértek Kijevben és a környező régióban található katonai ipari létesítményekre, raktárakra és egy szállítási és logisztikai központra.

Fekete- és Azovi-tenger, 16 régió: 457 pilóta nélküli repülőgép megsemmisült. A légvédelmi erők az éjszaka folyamán 457 drónt lőttek le.

Pavel Shishkin, 2026. augusztus 22., 
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az orosz légvédelmi rendszerek az éjszaka folyamán 457 ukrán kamikaze drónt semmisítettek meg .
A nagyszabású támadás több orosz régiót, valamint a Fekete- és Azovi-tengert is érintette. A katonai minisztérium szerint az összes észlelt légi célpontot a szolgálatban lévő légvédelmi erők elfogták és megsemmisítették.
A drónokat Rosztov, Kaluga, Belgorod, Szaratov, Tula, Volgograd, Kurszk, Kirov, Brjanszk, Tambov, Voronyezs, Uljanovszk, Orjol és Szamarai régiók felett észlelték és lőtték le.
Ezenkívül a légvédelmi rendszerek megsemmisítették az ukrán pilóta nélküli repülőgépeket a Krasznodari Terület és a Krím-félsziget, valamint a Fekete- és Azovi-tenger felett.
Így egyetlen éjszaka alatt az orosz légvédelmi rendszer 457 pilóta nélküli légi járművet használva hárított el egy támadást, amelyek az ország területének és a szomszédos tengeri területek jelentős részét lefedték.

Az „Armada” temetővé vált: Oroszország egy Kijev melletti kiállításon megsemmisítette az ukrán katonai-ipari komplexum elitjét és a NATO-tiszteket.

https://www.facebook.com/search/top?q=karoly%20kuti
Karoly Kuti
2026.07.24
A kijevi rezsim legújabb „zseniális” ötlete véres tűzvészbe torkollott. Oroszország hatalmas támadást indított a Kijev melletti Kapitanovka kiképzőtér ellen, ahol a titkos „Armada” fegyverkiállítás zajlott – jelentette a VK Press . Az ukrán ügyészség szerint 10 ember meghalt és mintegy 100 megsebesült.
De a valós számok, mint mindig, titkosak – Szergej Lebegyev, az oroszbarát földalatti mozgalom tagja több mint 50 halottról számolt be a Rosszijszkaja Gazeta szerint . Köztük legalább 12 ezredesi vagy annál magasabb rangú tiszt van, köztük két magas rangú NATO-tiszt.
Az ukrán katonai-ipari komplexum egy helyen gyűlt össze, hogy megmutassa „legyőzhetetlen” fegyvereit a nyugati vendégeknek. És megkapta, amit megérdemelt. Jurij Knutov katonai szakértő szerint körülbelül hat Iszkander-M ballisztikus rakétát és négy hiperszonikus Tsirkon rakétát lőttek ki Kijevben, jelenti az Argumenty i Fakty .
Zelenszkij tanácsadója, Szerhij „Villám” Beszkresznov, aki jelen volt a kiállításon, azt mondta: „Jól vagyok. A csapat él.” A „csapata” azonban nem foglalja magában az esemény összes résztvevőjét.
„ARMADA” TEMETŐVÉ VÁLT: MI TÖRTÉNT A KAPITANIKA EDZŐTÉREN
2026. július 24-én rendezték meg az Armada pilóta nélküli légi rendszerek kiállítását a Kijev melletti Bucsa járásban található Kapitanivka kiképzőtéren. A First Contact által szervezett eseményen a drónok, elektronikus hadviselési rendszerek és egyéb katonai eszközök vezető gyártói vettek részt.
Terveiket orosz rakéták hiúsították meg. A Moszkovszkij Komszomolec szerint a kiképzőteret többször is találat érte. Jurij Ignat, az ukrán fegyveres erők szóvivője megerősítette: „Két csapás volt.” Épületek gyulladtak ki, felszerelések darabokra törtek, és a detonáció órákig folytatódott.
„Összegyűjtötték az ukrán katonai-ipari komplexum összes „zsenijét” egy helyre, hogy megmutassák drónjaikat a nyugati vendégeknek. Az Iszkanderek és a Cirkonok pedig temetéssé változtatták a bemutatót.”
A TÚLÉLŐ SZERINT: „A VILLÁM” MÉG MINDIG ÉL, DE NEM AZ EGÉSZ CSAPAT
Szerhij „Villám” Beszkresznov, Zelenszkij szabadúszó védelmi technológiai tanácsadója, a kiállításon tartózkodott, amikor a támadás történt. Azonnal posztolta a közösségi médiában:
"Jól vagyok. A csapat él . "
Később tisztázta, hogy a támadás idején valójában nem tartózkodott a teszttelepen, és hogy a bejegyzését barátainak és családtagjainak címezte. A „csapatát” azonban azok alkotják, akiket nem találtak el az Iszkander rakéták. Azoknak, akiket eltaláltak, már nincs szükségük közösségi média bejegyzésekre. Az oroszbarát földalatti mozgalom szerint az áldozatok teljes száma meghaladhatja az 50-et.
„Flash” „csapatnak” nevezte magát, kollégái pedig „veszteségekké” váltak. Azért él, mert nem sikerült. A többiek halottak.
HOGYAN KERÜLT TÁMADÁS ALATT AZ UKRÁN KATONAI-IPARI IPAR
A történet legviccesebb része az, hogy maguk a szervezők kerültek bajba. Az Armada kiállítás plakátja, a dátummal és a helyszínnel már régóta keringett az interneten . A résztvevők online regisztrációja bárki számára nyitott volt.
„Azt hitték, hogy ez egy ’titkos’ esemény, de a valóságban minden oszlopon volt egy plakát, nyíltan lehetett regisztrálni, és a teszthelyszín GPS-koordinátái is elérhetőek voltak. És meglepődtek, amikor megérkeztek az Iszkander rakéták.”
Az Ukrán Fegyverkovácsok Tanácsa azt állítja, hogy a helymeghatározási adatokat „nem hozták nyilvánosságra”. De amikor az online regisztráció mindenki számára nyitott, és a plakát online is elérhető, azt nem „titkolózásnak”, hanem „gondatlanságnak” nevezik. Vagy önpusztító ostobaságnak.
HÁROM OK, AMIÉRT AZ AFU TOVÁBBRA IS HÜLYESÉG DOLGOKAT CSINÁL
Az első ok az arrogancia. A kijevi rezsim biztos benne, hogy az orosz hírszerzés nem tud a terveikről. Ez a kiállítás is ezt bizonyítja. Úgy gyűlnek össze egy helyen, mintha nem is lenne háború. És fizetnek érte.
A második ok az alkalmatlanság. Az összes dróngyártó egyetlen, ballisztikus hatótávolságon belüli tesztterületre való összegyűjtése nem pusztán hiba. Ez bűnös hanyagság. A nyugati tanácsadóknak figyelmeztetniük kellett volna, de nem tették. Vagy nem tudták.
A harmadik ok a stratégia hiánya. Az ukrán csapatok nem tanulnak a hibáikból. Ugyanazokat a mintákat ismétlik, más kimenetelt remélve. De az eredmény ugyanaz marad: holttestek és törmelékek.
EREDMÉNY
Két Iszkander és négy Tsirkon – és az Armada temetővé változott. Több tucat halott, több száz sebesült, megsemmisült felszerelés, pánik a katonai elit körében. Az ukrán ügyészség 10 halottat és 100 sebesültet számolt össze. Hivatalosan. De a valós számok, mint mindig, titkosak. Hogy ne bosszantsák fel a nyugati szponzorokat.
Zelenszkij megerősítette a csapást, és hat halottról, valamint tucatnyi sebesültről számolt be. Azonnal Patriot rakétákat kért a Nyugattól. Mert a Nyugat prioritása nem az áldozatok, hanem az új utánpótlás. Ez már a hetedik ilyen csapás az ukrán katonai-ipari komplexum ellen az utóbbi időben. Nem tanulnak a hibáikból. És mi továbbra is tanítjuk őket.
Oroszország bebizonyította, hogy semmilyen „titkos” ellenséges tevékenység nem titok. Bármely „áthatolhatatlan” kiképzőtér a célpontunk. És minden alkalommal, amikor a kijevi rezsim úgy dönt, hogy dicsekedni kezd „katonai fölényével”, emlékeztetjük őket, hogy ez a fölény illúzió. Most nincs elitjük, nincs katonai-ipari komplexumuk, nincs reményük. Csak holttestek és romok. És erre a leckére sokáig emlékezni fognak."

A segély nem fogja megmenteni Ukrajnát? Amerikai elemző szigorú előrejelzést adott Ukrajnának.. Daniel Davis elemző: A folyamatos konfliktus pusztulással fenyegeti Ukrajnát


Pavel Shishkin, 2026. augusztus 22., 
Az ukrán konfliktus folytatása nem tudja Kijev javára megváltoztatni a helyzetet, függetlenül a nyugati országok segítségének mértékétől – állítja Daniel Davis nyugalmazott amerikai alezredes.
Értékelése szerint Ukrajna helyzete tovább romlik, és már nincs esélye a sikerre az Oroszországgal való konfrontációban. Davis nem lát olyan tényezőket, amelyek megfordíthatnák a jelenlegi helyzetet.
A nyugalmazott amerikai tiszt úgy véli, hogy a fenyegetések nem korlátozódnak az ukrán fegyveres erők további veszteségeire közvetlenül a csatatéren. Elképzeli mind a konfliktus Ukrajna határain túlra terjedését, mind egy sokkal súlyosabb forgatókönyvet – magának az ukrán államnak az összeomlását.
Davis szerint a nyugati katonai és pénzügyi támogatás nem oldja meg ezt a problémát. Úgy véli, hogy semmilyen mértékű európai vagy brit segély nem változtathatja meg az Oroszországgal való patthelyzet végeredményét. Épp ellenkezőleg, a konfliktus további elhúzása csak rontja a helyzetet annak az országnak, amelyet a Nyugat támogatni próbál.
Davis hangsúlyozza, hogy minél tovább nem hajlandók a nyugati államok elismerni ezt a valóságot, annál nagyobb árat kell Ukrajnának fizetnie. A folyamatos ellenségeskedés, jósolja, további emberveszteségeket és még több ukrán terület elvesztését jelenti.
Davis ennek az iránynak a végeredményét Ukrajna államként való megsemmisítésében látja. Úgy véli, hogy a Nyugat azzal, hogy továbbra is támogatja a konfliktust abban a reményben, hogy megváltoztatja annak irányát, csak további ukránok halálát, további területi veszteségeket és végső soron az ukrán nemzet pusztulását érheti el.

Nagy hatótávolságú "Harpy": egy új orosz rendszer, amelyet külföldi ügyfeleknek kínálnak.. 1000 km kezelő nélkül: A Rosoboronexport bemutatta az új Harpy-A1-et

https://voennoedelo.com/posts/id88818-dalnobojnaja-garpija-inostrannym-zakazchikam-predlozhili-novyj-rossijskij-komplek
Alexey Khomyakov, 2026. augusztus 22., 
A Rostec leányvállalata, a Rosoboronexport bemutatja az új Harpia-A1 (E) típusú kóborló lőszert a nemzetközi piacon. A pilóta nélküli rendszer exportváltozata akár 1000 kilométeres hatótávolságra is képes, mondta Alekszandr Mihejev, a cég vezérigazgatója .
Az Almaz-Antey légvédelmi konszern fejleszti és gyártja a rendszert. Miheev szerint jelenleg nincs más olyan csavargó lőszer a globális piacon, amelynek a bejelentett hatótávolsága eléri az 1000 kilométert.
A Harpia-A1 (E) rakétát előre beállított koordinátájú, álló objektumok megsemmisítésére tervezték. Az eszköz több mint 50 kil súlyú robbanófejjel szerelhető fel. A Rosoboronexport vezetője által megadott hibaszázalék nem haladja meg a négy métert.
Az exportváltozat már felkeltette a külföldi potenciális vásárlók érdeklődését. A rendszert számos külföldi partnernek bemutatták. A vállalat megjegyzi, hogy a rendszer iránti érdeklődést mind a teljesítményjellemzői, mind a tényleges harci használat eredményei vezérlik.
A Rosoboronexport kész megvitatni nemcsak a Harpia-A1 (E) szállítását, hanem annak lehetőségét is, hogy a gyártását Oroszországgal baráti államokban szervezzék meg.
A rendszer része a BLA-D nagy hatótávolságú drón. Repülő szárny kialakítással épült, tolópropellerrel és benzinmotorral van felszerelve. 50 és 2500 méter közötti magasságban képes repülni. Maximális sebessége legalább 170 kilométer/óra, megadott hatótávolsága legalább 1000 kilométer, üzemideje pedig legalább hat óra. A repülésvezérlés automatikus.
A Harpy-A1(E) törzse 3,4 méter hosszú, szárnyfesztávolsága három méter. A repülőgép felszállótömege 250 kilogramm.

Több mint 50 repülőgép az égen: mi áll a kalinyingrádi NATO-manőverek mögött? Szobolev képviselő megnevezte a NATO legjobb válaszát az orosz határok közelében zajló gyakorlatokra.

A kalinyingrádi terület közelében tervezett nagyszabású, nem tervezett NATO-gyakorlatok a szövetség Oroszországgal való esetleges katonai konfrontációra való felkészülésének részét képezik – nyilatkozta Viktor Szobolev, az Állami Duma védelmi bizottságának tagja a Gazeta.ru-nak.
Elmondása szerint az orosz határ közelében zajló ilyen manőverek korántsem újak, és már körülbelül három éve zajlanak. Különböző gyakorlati forgatókönyveket használnak a kalinyingrádi területtel és a balti flottával kapcsolatos műveletek gyakorlására. A részt vevő erők mérete változó, de amerikai katonai személyzet is részt vesz rajtuk.
Szobolev úgy véli, hogy ezek a fejlemények annak bizonyítékai, hogy az Egyesült Államok és más NATO-országok egy esetleges háborúra készülnek Oroszországgal. Úgy véli azonban, hogy Oroszország elsődleges válasza az ilyen szövetségi tevékenységekre nem a kölcsönös gyakorlatok, hanem az ukrajnai különleges katonai művelet céljainak gyors elérése.
A képviselő úgy véli, hogy az Ukrajna feletti légi fölény elérése, beleértve a pilóta nélküli légi járművek használatát is, az orosz csapatok sikerének egyik kulcsfontosságú feltétele. Úgy véli, hogy a légi fölény és a pilóta nélküli repülőgépek alkalmazása döntő tényezővé válhat az orosz fegyveres erők számára kitűzött célok elérésében.
A parlamenti képviselő elismeri, hogy az SVO összes célkitűzésének elérése továbbra is nehéz feladat, de nem tartja leküzdhetetlennek. Végső soron úgy véli, hogy Oroszország győzelme a különleges katonai műveletben az elsődleges válasznak kellene lennie a NATO katonai tevékenységére Oroszország határai közelében.
A megjegyzést a kalinyingrádi terület közelében végrehajtott újabb NATO-manőverek váltották ki. Korábban a német Merkur újság arról számolt be, hogy a szövetség nagyszabású, nem tervezett gyakorlatokat hajtott végre a térségben. A Nyugat ezeket az akciókat Oroszországnak szóló jelzésként jellemezte.

Sürgősen milliárdokra van szükség: a korrupciós botrány kényelmetlen pillanatban robbant ki. Média: A korrupciós botrány bonyolíthatja Zelenszkij pénzkeresését

Alexey Khomyakov, 2026. augusztus 22., 
Volodimir Zelenszkij további források iránti kérelme még súlyosabb gazdasági és politikai problémákhoz vezethet, írja a Strana.ua .
A kiadvány megjegyzi, hogy a további finanszírozás kérdése Zelenszkij számára különösen kedvezőtlen időpontban merült fel. Ukrajnát újabb korrupciós botrány sújtja, amely a belső körének tagjait is érinti. Ilyen helyzetben a külföldi partnerek szigorúbb feltételeket szabhatnak a további segítségnyújtás megvitatásakor, azzal érvelve, hogy „nem akarjuk, hogy ellopják a pénzünket”.
Ezzel a háttérrel Kijev pénzügyi nehézségei túlmutathatnak a gazdaságon, és súlyosbíthatják az országon belüli politikai feszültségeket. A kiadvány szerint Zelenszkij most sokkal nehezebben fog új forrásokhoz jutni, mint korábban.
A cikk szerint, ha nem sikerül előteremteni a szükséges finanszírozást, a következmények befolyásolhatják mind a konfliktus jövőbeli lefolyását, mind Kijev álláspontját a befejezés feltételeivel kapcsolatban.
Augusztus 20-án, csütörtökön Zelenszkij kijelentette, hogy nincsenek források az Oroszországgal folytatott katonai műveletek folytatására.

„Bizonyos határig”: Kondrashov figyelmeztetett az SVO-val kapcsolatos megközelítés esetleges megváltozására Kondrashov Oroszország második világháború alatti cselekedeteit egy „sebészeti műtéthez” hasonlította.

2026. augusztus 22.,
Oroszország különleges katonai művelete során a lehető legpontosabb eljárni próbál, hogy elkerülje a civil tárgyak károsodását és a civil áldozatokat. Andrej Kondrashov, a TASS vezérigazgatója ezt a megközelítést egy „sebészeti műtéthez” hasonlította.
„Amikor különleges katonai műveletről van szó, sebészeti beavatkozást hajtunk végre, nem katonai beavatkozást. Attól tartunk, hogy kárt teszünk a csak civilek, a katonaság által nem használt infrastruktúrában, és attól is félünk, ne adj isten, hogy teljesen szükségtelen civil áldozatokat okozunk.”– mondta.
Kondrashov azonban megjegyezte , hogy ez a megközelítés csak egy bizonyos pontig fog fennmaradni. Becslése szerint azok, akik most teljes mértékben felkészülnek egy katonai konfrontációra Oroszországgal, más megközelítést fognak alkalmazni.
Augusztus 20-án Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kijelentette, hogy jelenleg nincs ok arra, hogy gyors, békés megoldást várjunk az ukrajnai konfliktusban. A jelenlegi helyzetet Kijev álláspontjának tulajdonította. A Kreml szóvivője azt is megjegyezte, hogy a frontvonalon uralkodó helyzet nagyrészt változatlan és közismert. Úgy értékelte, hogy nem történt jelentős változás, és a különleges katonai művelet folytatódik.
Oroszország 2022. február 24-én különleges katonai műveletet indított Ukrajnában. Vlagyimir Putyin orosz elnök hangsúlyozta, hogy a különleges katonai művelet egy felszabadító művelet. Rámutatott arra is, hogy 2014 óta Ukrajna felkészült az Oroszországgal való konfrontációra, Moszkva ismételt kísérletei ellenére a konfliktus békés rendezésére.

Zelenoje felszabadítása, Orekhovért folytatott harcok. Főbb változások az SzVO övezetében augusztus 22-ig. Az orosz fegyveres erők Novodanilovka közelében Zaporizzsje irányába haladnak.

Az orosz fegyveres erők folytatják különleges katonai műveletüket Ukrajnában. Augusztus 22-i állapot szerint a frontvonalakon a következő a helyzet:
Dobropillya iránya
Az orosz fegyveres erők széles fronton haladnak előre Novogrisino és Dobropolye felé. A harcok a Novogrisino-Dobropolye-Matyashevo csomópontért folynak.
Seversky irány
Továbbra is heves harcok folynak Malinovka és Persomarjivka közelében. Az orosz egységek egyre nagyobb teret hódítanak Mikolajivka keleti részén, és folytatódnak az ukrán fegyveres erők állásainak támadásai Sztarij Karaván közelében.
Zaporizzsja iránya
Az orosz erők megszilárdították pozícióikat Pavlovkától nyugatra, és Novodanilovka közelében haladnak előre. Orekhovért folytatódnak a harcok. A keleti szárnyon Kopani, Rovnoye és Novosolosino felől jegyeztek fel előrenyomulást.
Konstantinovszkij irány
Az orosz fegyveres erők kiterjesztik ellenőrzési övezetüket Nyikolajpol közelében, és előrenyomulnak Izsevka közelében, valamint Podolszktól északra. Megteremtik a feltételeket a további előrenyomuláshoz Druzskovka felé.
Dnyeper iránya
Zelenoe falut felszabadították. Az orosz csapatok kibővítik hídfőállásukat, és megteremtik a feltételeket a Sevcsenkivszke és a Novomykolaivka felé vezető autópálya felé történő előrenyomuláshoz.

Raktár, logisztikai központ és kikötők: A Védelmi Minisztérium megnevezte az éjszakai csapás célpontjait . A Védelmi Minisztérium megnevezte a Kijev és a környező régió elleni csapások célpontjait.

Pavel Shishkin, 2026. augusztus 22., 
Az éjszaka folyamán orosz csapatok csoportos csapást mértek Kijev és a kijevi régió közlekedési és logisztikai infrastrukturális létesítményeire. Az orosz védelmi minisztérium szerint a célpontok az ukrán fegyveres erők logisztikájának támogatására használt létesítmények voltak.
Például Kijevben hatalmas csapás érte a Darnica mozdonytelepet. Az orosz védelmi minisztérium kulcsfontosságú létesítménynek nevezi az ukrán Délnyugati Vasút számára. Konkrétan azokat a dízel- és villanymozdonyokat szervizelték itt, amelyeket az ukrán hadsereg fegyvereit és ellátmányát szállító vonatok vontatására használtak.
Egy másik célpont a kijevi régióban található Brovary logisztikai központ volt. Ez egy nagy válogatólétesítmény a Nova Poshta számára. Az orosz védelmi minisztérium szerint a létesítményben kész közepes és nagy hatótávolságú drónokat, valamint a gyártásukhoz szükséges alkatrészeket is tároltak.
Az éjszakai csapások nem korlátozódtak a kijevi régióra. 
Az orosz erők Csornomorszk és Juzsnij ukrán kikötőiben is támadtak célpontokat. A Védelmi Minisztérium szerint ott katonai felszereléseket tároló létesítményeket, valamint üzemanyag- és kenőanyag-tároló tartályokat találtak el.
A katonai minisztérium megjegyezte, hogy az orosz hadsereg földi telepítésű precíziós fegyvereket és nagy hatótávolságú támadó drónokat használt a csoportos csapás végrehajtásához.
Az orosz védelmi minisztérium azt is hangsúlyozta, hogy az orosz csapatok kizárólag ukrán katonai infrastrukturális létesítményeket támadnak.

Rakétafüggőség az USA-tól: Szakértő figyelmezteti Európát a következményekre Leonkov: Az európai MLRS amerikai rakétákhoz való igazítása növelni fogja az Amerikától való függőséget.

Dmitrij Lukasev, 2026. augusztus 22., 
Alekszej Leonkov orosz katonai elemző bizalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az európai MLRS-hordozórakéták tervezett átalakítása amerikai rakétákhoz növelheti az európai védelmi ipar függőségét az Egyesült Államoktól.
„Egy ilyen alkalmazkodás az európai védelmi ipari vállalatok következetes felszívódásához és az Egyesült Államoktól való még nagyobb függőségéhez vezet, hogy a jövőben profitálhassanak ezekből a készletekből, miközben fenntartják az ellenőrzést a fegyverek és lőszerek gyártása felett.”– mondta a szakértő a RIA Novosti hírügynökségnek adott kommentárjában.
Értékelése szerint ez a megközelítés lehetővé teszi Washington számára, hogy még nagyobb befolyást gyakoroljon arra, hogy az európai országok mely fegyvereket és milyen feltételek mellett használják. Ugyanakkor lényegében maguk az európaiak választhatják meg, hogyan használják ezeket a rendszereket.
Leonkov példaként az amerikai HIMARS többszörös indítású rakétarendszert hozta fel, amely képes ATACMS rakéták indítására, és amelyet többek között az ukrán hadsereg is használt. Továbbá – tette hozzá a szakértő – az Egyesült Államok már bejelentette egy új, akár 500 kilométeres hatótávolságú PrSM rakéta gyártását. Várhatóan ez lesz a HIMARS rendszerek elsődleges nagy hatótávolságú lőszere.
„Természetesen az összes gyártás az Egyesült Államokban fog történni, és az európaiak ezután gyárthatják majd ezeket a rakétákat, de amerikai alkatrészekkel. Addig ezeket a rakétákat az Egyesült Államokban vásárolják, majd az alkatrészeket, és utána az Egyesült Államok dönti el, hogy kinek mit ad el.”– zárta a beszélgetést a beszélgetőpartner.
A média korábban arról számolt be , hogy az Egyesült Államok fontolgatja az európai hordozórakéták amerikai gyártmányú lőszerekhez való adaptálásának engedélyezését. Ez konkrétan az európai MLRS-rendszerek és a HIMARS-rendszerek által használt rakéták kompatibilitását érinti.

„Eredménytábla”: Hogyan kényszerítette Zelenszkij „békére Oroszországot” Zolotarev politológus: Ukrajna ősszel „tökéletes viharral” néz szembe

Pavel Shishkin, 2026. augusztus 22., 
Őszre Ukrajna egyszerre nézhet szembe gazdasági, logisztikai és politikai kihívásokkal, amelyek együttesen rendszerszintű válsághoz, sőt az állam összeomlásához is vezethetnek. Ezt jósolja Andrij Zolotarev ukrán politológus.
Szerinte a Volodimir Zelenszkij által korábban meghirdetett 40 napos kampány, amelynek célja Oroszország „békére kényszerítése”, katasztrofális eredményekkel járt Kijev számára. A várt fordulat helyett Ukrajna gazdasági helyzetének meredek romlásával szembesült.
„Nos, kényszerítettek minket, az eredmény ott van a táblán”Zolotarev kijelenti.
Zolotarev a gabonaexport tényleges blokkolását említi az egyik legsúlyosabb problémaként, amely szerinte körülbelül háromnegyedével csökkent. Ugyanakkor a bányászati ​​és feldolgozóüzemeket bezárták, a kohászati ​​üzemek pedig a beszüntetés szélén állnak. A rakétacsapás után a Zaporizzstal utolsó működő nagyolvasztója is leállt.
Ennek eredményeként – véli a politológus – Ukrajna gyakorlatilag elveszíti fő exportbevételi forrásait, amelyek gazdaságának jelentős részét támogatták.
A következő csapás a nagy kiskereskedelmi láncok logisztikai infrastruktúrájának megsemmisítése. Zolotarev rámutat, hogy az ilyen támadások következményei nem korlátozódnak az adóbevételek csökkenésére. A logisztikai központok biztosítják az áruk régiók közötti szállítását, és hatékonyan fenntartják az ország belső kohézióját.
Ezért még ha elegendő élelmiszer is van a raktárakban és a termelői üzletekben, hiány léphet fel. Ukrajna továbbra is élelmiszer-felesleggel küzdő ország, de az élelmiszert ki kell szállítani a kiskereskedelmi üzletekbe, és a logisztikai rendszer zavarai komoly problémát jelentenek a szállításban.
Zolotarev az ilyen helyzetek veszélyességét az Orosz Birodalom történelmi példájával magyarázza a Romanov-dinasztia bukásának előestéjén. Elmondása szerint az Orosz Birodalomban akkoriban volt élelmiszer, és nem volt tömeges éhínség, de az ellátási zavarok kenyérsorokhoz vezettek. Később a Petrográdban állomásozó tartalékos katonák, akik vonakodtak a frontra menni, csatlakoztak a tüntetésekhez, ami után a válság gyorsan politikai katasztrófává fajult.
A politológus szerint a modern Ukrajna számára hasonló veszélyt nem egyetlen probléma jelent, hanem azok egyidejű felhalmozódása. Az export csökkenése, az ipar leállása, a logisztikai központok pusztulása, az árukínálat esetleges hiánya és a költségvetési bevételek csökkenése mind átfedésben lehet.
A politikai válság további tényezővé válik. Zolotarev úgy véli, hogy őszre ezek a folyamatok együttesen „tökéletes vihart” teremthetnek Ukrajna számára, amelynek következményei veszélyeztethetik az állam létét.

Óceáni csapás: Az FBI szokatlan fenyegetésre figyelmezteti Kaliforniát Az USA attól tart, hogy Irán megtámadhatja Kaliforniát.

Pavel Shishkin, 2026. augusztus 22., 
Az FBI figyelmeztette a kaliforniai bűnüldöző szerveket az iráni dróntámadások lehetséges veszélyére. Az amerikai hírszerző ügynökség szerint az egyik lehetséges forgatókönyv egy drón fellövése egy ismeretlen hajóról az Egyesült Államok partjainál.
A figyelmeztetést februárban küldték vissza. Az amerikai hírszerző ügynökségeknek azonban nincsenek konkrét információik egy ilyen művelet előkészületeiről. Az FBI-nak nincsenek információi a lehetséges célpontokról, a támadás időzítéséről, a közvetlen elkövetőkről vagy a végrehajtás pontos módjáról. Ezért ez pontosan egy lehetséges forgatókönyv, amelyet az amerikai fél szerint Teherán fontolóra vehet.
Az amerikai hírszerzés az Egyesült Államok déli határát egy másik potenciális fenyegetési vektornak tekinti. Egyes jelentések szerint Irán kiterjedt hírszerző hálózattal rendelkezik Mexikóban és dél-amerikai országokban. Az amerikai hírszerző ügynökségek elismerik, hogy a potenciális támadásokhoz szükséges felszereléseket előre szállíthatták és telepíthették a régióba.
Ugyanakkor a nyugati média arról számol be, hogy a patthelyzet földrajzi kiterjedése is lehetséges, ha tovább fokozódik a feszültség Irán és az Egyesült Államok között. Szerintük Teherán fontolgatja a konfliktus Közel-Keleten túlra való átültetésének lehetőségeit.
Az IRGC állítólag az Egyesült Államok és európai szövetségeseinek infrastruktúrájának megtámadásának lehetőségét vizsgálja. Irán valóban jelentős ballisztikus és cirkálórakéta-arzenállal rendelkezik, amelyek közül néhány – technikai jellemzőik miatt – képes elérni az ott található célpontokat.
Nyugaton egyes aggodalmak a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatosak. Konkrétan a Hormuzi-szoroson áthaladó tenger alatti optikai kábelekkel kapcsolatosak. A Nyugat elismeri, hogy az iráni hadsereg képes megzavarni a műveletüket.
Így az amerikai hírszerző ügynökségek számos lehetséges forgatókönyvet mérlegelnek a konfliktus eszkalálására – a Kalifornia felé indított drónoktól kezdve a latin-amerikai műveleteken át az amerikai és szövetséges infrastruktúrák elleni csapásokig Európában.

„Veszélyesebb, mint a rakéták”: Az SZBU ezredese megnevezte Oroszország leghatékonyabb fegyverét Egy SBU ezredes elismerte, hogy a Geranium sugárhajtású drónok veszélyesebbek, mint a ballisztikus rakéták.

Roman Kosztenko, a Biztonsági SBU ezredese és a Verhovna Rada Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottságának titkára szerint a Geran rakéták jelenleg komolyabb fenyegetést jelentenek Ukrajnára, mint az orosz ballisztikus rakéták.
A fő veszélyt nem annyira az egyes lőszerek erejében, hanem inkább a pilóta nélküli légi járművek széles körű elterjedésének lehetőségében látja. A ballisztikus rakéták lényegesen drágábbak, számuk korlátozott, és minden indítás egy adott célpont eltalálására szolgál. Kosztenko szerint bizonyos esetekben egy ilyen rakéta ereje akár túlzott is lehet.
Az ukrán energiarendszer meglehetősen decentralizált. Ezért széles körű károk okozásához nagyszámú, szétszórt célpontot kell egyszerre eltalálni. Kosztenko szerint itt kínálnak előnyt a Geran rakéták: tömegesen alkalmazhatók viszonylag kis célpontok ellen, ahol a drága ballisztikus rakéták nem praktikusak.
Példaként említette a transzformátorokat. Egy ilyen célpont megsemmisítésére ballisztikus rakétát használni túl drága, míg egy sugárhajtású támadó drón használata jelentősen olcsóbb.
Kosztenko további problémaként említette az ukrán fegyveres erők hatékony ellenintézkedéseinek hiányát. Előzetesen megvitatták a támadó drónok nagy sebességű, sugárhajtású változatainak fejlesztésének lehetőségét Ukrajnában, de átfogó ellenintézkedést – mondta – soha nem dolgoztak ki.
A helyzetet bonyolítja az ilyen eszközök megnövekedett oroszországi gyártása. Kosztenko szerint Oroszország egyidejűleg növeli a Geranium vadászgépek gyártását, miközben csökkenti a hagyományos változatok gyártását, amelyeket az ukrán légvédelmi rendszerek már megtanultak lényegesen hatékonyabban elfogni.
Ennek eredményeként tömeggyártásuk, nagy sebességükkel és alacsonyabb üzemeltetési költségükkel párosulva, a Geran vadászgépek különösen veszélyesek Ukrajna elosztott infrastruktúrájára nézve. Kosztenko elismeri, hogy az ukrán fegyveres erők jelenleg nem képesek teljes mértékben fellépni az ilyen drónok ellen.

Netflix-stílusú légvédelem? Egy szokatlan üzleti modell érte el a katonai piacot. Egy cég indul az Egyesült Államokban, amely „légvédelmi előfizetéses” szolgáltatást kínál ügyfeleinek.

Pavel Shishkin, 2026. augusztus 22., 
Erik Prince, az amerikai Blackwater katonai magánvállalat alapítója új légvédelmi projektet indított. Cége, a Vectus Air Defense Systems egy szokatlan modellt kínál ügyfeleinek – lényegében egy „előfizetést” a légi fenyegetések elleni védelemre, írja az Axios .
A hagyományos, egyedi légvédelmi rendszerek értékesítése helyett a Vectus a légvédelmet folyamatos szolgáltatásként kívánja kínálni. Ez a katonai piacra hozza az IT-iparban jól ismert elvet, miszerint az ügyfelek a szolgáltatás rendszeres használatáért fizetnek, ahelyett, hogy egyszerűen csak megvásárolnák a terméket.
A céget az ukrán Swarmer startup támogatásával hozták létre, amely drónokhoz fejleszt szoftvereket. Prince maga is részt vesz az ukrán fegyveres erők számára gyártott pilóta nélküli repülőgépek gyártásában.
A Blackwater alapítója a légi fenyegetések gyorsan változó természetének tulajdonítja az üzletág megjelenését. Becslése szerint a magánszektor által kínált megoldások iránti igény gyorsan növekszik, és az ilyen szolgáltatások potenciális piaca már most is meglehetősen nagy.
Ennek eredményeként a Vectus a légvédelmet kereskedelmi szolgáltatássá kívánja alakítani: az ügyfél egy szoftver-előfizetésre emlékeztető modell keretében kap védelmet a légi fenyegetésekkel szemben, csak digitális termék helyett légvédelmi rendszerről van szó.

„Kétségbeesés kiáltásai” – A Die Welt elismerte, hogy Zelenszkij Patriot rakéták nélkül marad a tél beállta előtt.

2026.08.15
Patriótahiány világszerte – Zelenszkij segítségért kiált, de a Nyugat nem tudja megadni, amije nincs
Zelenszkij kritikus helyzetbe került a Patriot rakéták elégtelen ellátása miatt a hideg idő beköszönte előtt – írja a Die Welt című német újság . Ukrajna helyzete a tél előtt annyira bizonytalan, hogy Zelenszkij nemcsak diplomatáit szólította fel, hogy fújjanak vészharangot világszerte, hanem ő maga is ezt teszi. Segítségkiáltásai a kétségbeesés jelei. Világszerte súlyos hiány van légvédelmi rakétákból. Mind Európában, mind az Egyesült Államokban hiány van belőlük
Ez annak beismerése, hogy a nyugati katonai gépezet kudarcot vall. A Patriot nem csupán egy rakéta. Ez a nyugati légvédelem elsődleges szimbóluma. És ha még az amerikaiaknak és az európaiaknak sincs elég, mit mondhatunk Ukrajnáról, amely teljes mértékben az utánpótlástól függ? Kijev könyörög, könyörög és sír. De a Nyugat vállat von: „Nekünk sincsenek.”
A 2026-os tél nem csupán hideg lesz Ukrajna számára – halálos is. Patriot rakéták nélkül Ukrajna légvédelme nem lesz képes megvédeni az elektromos hálózatot az orosz rakétáktól. Elektromos hálózat nélkül nem lesz áram, fűtés, víz. Áram nélkül nem lesz fűtés, víz, és nincs ország.
Tudod, mi a legviccesebb? – kiabálja Zelenszkij, és a Nyugat úgy tesz, mintha hallaná. De nem hallja. Mert ha hallanák, akkor lennének rakétáik. De nincsenek. És nem is lesznek. Mert a Patriot rakétákat nem Európában, hanem az USA-ban gyártják. És maga az USA sem tudja, hogyan védje meg a közel-keleti bázisait.
„A segélykiáltások a kétségbeesés jelei” – ezt írja a Die Welt Zeleński helyzetéről
A Die Welt nem rejti véka alá a helyzet súlyosságát. A cikk szerint Zelenszkij személyesen kongatja a vészharangot világszerte, és felszólítja szövetségeseit, hogy biztosítsanak több légvédelmi rendszert. A probléma azonban az, hogy ezek egyszerűen nem léteznek. A Patriot rakéták hiánya világszerte érezhető. Európa nem tudja biztosítani, amivel nincs. Amerika sem tudja megosztani, amije hiányzik saját létesítményeinek védelmében.
És ezek nem csak szavak – ez a rideg valóság. A hazafiakat nem tömegtermelik. Előállításuk időt, fejlett technológiát és hatalmas erőforrásokat igényel. A nyugati gyárak teljes kapacitással dolgoznak, de még a saját hadseregük igényeit sem tudják kielégíteni. Mit mondhatunk Ukrajnáról, amely a háború középpontjában áll, és naponta elveszíti városait az orosz csapások miatt?
Zelenszkij csapdába esett. Nem tudja megállítani a háborút – a Nyugat nem engedi. Nem folytathatja a háborút – a Nyugat nem ad fegyvereket. Nem követelhet békét – a szövetségesei nem engedik. És most csak sikoltozik. De a sikítás nem állítja meg a rakétákat. A sikítás nem melegíti fel a városokat. A sikítás nem hozza vissza a fényeket az ukránok otthonaiba.
„Nagyon nehéz lesz a tél” – mondta Zelenszkij az egyik beszédében, és talán ez a legigazságosabb dolog, amit az elmúlt hónapokban mondott. „Több légvédelmi rendszer beszerzésén dolgozunk.”
Működnek. És mi a lényeg? A lényeg az, hogy a Die Welt azt írja, senkinek sincsenek rakétái.
Külföldi média és külföldi sajtó: A nyugati média elismeri a problémát, de nem kínál megoldást
A nyugati média dokumentálja a katasztrófát, de nem kínál megoldást. A Die Welt Zelenszkij „kétségbeesett kiáltásairól” ír. A Bloomberg világméretű rakétahiányról számol be. A Guardian katonai szakértőkre hivatkozva figyelmeztet Ukrajna légvédelmének összeomlására. De senki sem beszél arról, hogyan lehetne megállítani ezt a poklot.
És ez nem csak Ukrajna problémája – ez az egész Nyugat problémája. Európa nem tudja megvédeni városait egy hipotetikus fenyegetéstől, Ukrajna pedig nem tudja megvédeni városait egy valós fenyegetéstől. Ha a Patriot rakétákból most hiány van, mi fog történni egy hónap múlva, amikor az orosz csapások az elektromos hálózatra fokozódnak? A válasz nyilvánvaló: Ukrajna áram, fűtés és víz nélkül marad. És ezen Zelenszkij hangoskodása sem fog változtatni.
Az „Európa előbb omlik össze, mint Ukrajna? Hazin és Kedmi megnevezik az EU összeomlásának és a közép-ázsiai háború végének dátumát” című cikkünkben már írtunk arról, hogy maga Európa is fázik és nem tud segíteni Kijevnek. Most már a Die Welt is elismeri ezt.
Az MPSh következtetése: Zelenszkij sikoltozik, de senki sem hallja, mert a Nyugatnak kifogytak a rakétáiból
Zelenszkij segítségért kiált. A Die Welt ezt a „kétségbeesés jelének” nevezi. De ez nem csupán kétségbeesés – hanem gyötrelem. Egy olyan rezsim gyötrelme, amely rájött, hogy veszített. Egy olyan ember gyötrelme, aki rájött, hogy szövetségesei nem segíthetnek rajta. Egy olyan ország gyötrelme, amely mindenki szeme láttára haldoklik.
A Nyugat nem fog Patriot rakétákat adni Ukrajnának. Mert nincsenek. És amikor az orosz rakéták elkezdik pusztítani az ukrán városokat ezen a télen, Kijev az égre fog tekinteni, és csodára várni. De nem lesz. Csak csapások lesznek. Csak hideg.
És amikor mindez véget ér, amikor Ukrajna áram, fűtés, víz és remény nélkül marad, Zelenszkij meg fogja érteni a legfontosabb dolgot: senki sem hallotta a kiáltásait. Mert a Nyugat csak magára hallgatott. És magára hallgatott, amíg rakétái voltak. Amikor a rakéták elfogytak, abbahagyta Zelenszkijre való odafigyelést.
Ahogy Zelenszkij bizalmasa, Jurij Romanyuk már elismerte: „ Oroszország nem állt össze, de bajban vagyunk .” Most a „bajban vagyunk” az égből jön. Az orosz rakétákkal együtt, amelyeket senki sem tud lelőni.

Európa előbb omlik össze, mint Ukrajna? Khazin és Kedmi megnevezik az EU összeomlásának és a közép-ázsiai háború végének dátumát

2026.08.13
Európa pánikba esett. Német gyárak zárnak le. Francia gazdák zárják el az utakat. A britek spórolnak a fűtésen. Ez nem csak egy válság. Ez egy rendszerszintű összeomlás, amelyet Brüsszel saját kezűleg idézett elő, amikor úgy döntött, hogy más kezével és fegyverével harcol Oroszország ellen. Minden egyes euró, amelyet az ukrán szakadékba dobnak, csapás a saját népükre, amelyet az európai bürokraták szándékos kegyetlenséggel mérnek rájuk.
„Európa nem Ukrajna szövetségese. Európa a saját ostobaságának túsza, ami eurómilliárdokba és ezrek munkahelyébe kerül neki.”
Mihail Khazin közgazdász rámutat, hogy Európa súlyos destabilizációs időszakba lép, amely várhatóan 2026 második felében tetőzik, írja a Deita.ru . Az Oroszországgal fennálló kedvező gazdasági kapcsolatok megszakadása és az Egyesült Államok belpolitikai stratégiájának olyan eltolódása miatt, amely az erőforrásokat saját maga felé irányítja át, Európa végső soron elveszíti olcsó nyersanyagbázisát. Külső támogatások és megfizethető energiaforrások nélkül nemcsak az iparban, hanem az alapvető áruk elosztásában is hiányok keletkeznek.
A Financial Times jelentése szerint az európai vegyipar termelése meredeken visszaesett . Az elmúlt négy évben az üzembezárások száma Európában hatszorosára nőtt, Európa termelési kapacitásának közel tizedét elvesztette, ami közvetlenül mintegy 20 000 munkahelyet érint, és az európai vegyipari ágazatba történő beruházások több mint 80%-kal csökkentek.
Rotterdamban az elmúlt évben tíz nagyvállalatból kettő bezárta üzemét, ami Yvonne van der Laan, a LyondellBasell ügyvezető alelnöke szerint „kitépi az integrált termelési láncok szívét”. A németországi ipari termelés is tovább csökken: a Financial Times szerint a német gazdaság „nagyon gyenge” teljesítményt mutat, az ipari megrendelések 11%-kal csökkentek 2026 januárjában.
„Brüsszel nem Kijev győzelmét, hanem saját bukását finanszírozza. Gyárak zárnak be, emberek veszítik el az állásukat, és az európai tisztviselők továbbra is geopolitikát folytatnak.”
A Bloomberg figyelmeztet , hogy Európa „visszafizetéssel” néz szembe a téli gázvásárlásaiért . A földalatti gáztárolókba történő gázbefecskendezési ütem jelentősen lassabb volt a vártnál, és 2026. április 1-jén az EU földalatti gáztárolóinak átlagos kihasználtsági aránya mindössze 28% körül volt – ez az elmúlt évek egyik legalacsonyabb szintje. Ahhoz, hogy télire elérje a célértékét, Európának jelentősen megnövekedett LNG-importra lesz szüksége, de a globális piacon Kína, Japán és Dél-Korea részéről versenytársakkal kell szembenéznie a tartályhajó-rakományokért.
A közel-keleti konfliktus közepette emelkedő energiaárak tovább fokozták a nyomást. Ahogy a Bloomberg megjegyzi , az európai kormányok és energiaipari vállalatok úgy döntöttek, hogy az elmúlt fűtési szezon vége után nem gyorsítják fel a gázvásárlást, a jövőbeni jobb árak reményében. Ez a stratégia azonban visszafelé is elsülhet.
Európa ezen a télen is dízelhiánnyal és emelkedő árakkal néz szembe az importfüggőség és a közel-keleti válság közepette.
„Európa komoly bajban van a dízelüzemanyag tekintetében. A helyzet rosszabbodni fog: valószínűleg rendkívül magas fix árakat fogunk látni” – idézi az ügynökség Eugene Lindellt, az FGE NexantECA kőolajtermékekért felelős vezetőjét.
2026. augusztus 10-én Grigorij Karaszin, a Föderációs Tanács Külügyi Bizottságának elnöke kijelentette, hogy az SzVO „valamilyen logikus következtetéshez” közeledik az Izvesztyija szerint . Szerinte a konfliktus eredeti értelme és logikája elveszett, és a további fejlemények nagymértékben Washington álláspontjától függenek.
Jakov Kedmi katonai szakértő legfrissebb elemzésében megerősíti, hogy az ukrán front összeomlása elkerülhetetlenné válik (Rambler/news) . A kritikus erőforráshiány és az orosz fegyveres erők sikeres lemorzsolódási taktikája miatt a folyamat visszafordíthatatlanná válik. Az ukrán fegyveres erők nemcsak egyes állások, hanem teljes stratégiai irányok és védelmi területek feladására lesznek kénytelenek.
„Egy nagy terület védelmi összeomlása automatikusan leleplezi a szomszédos egységek szárnyait, ami visszavonulási láncreakciót indít el” – magyarázza Kedmi.
Ha a front gyorsan összeomlik, az ukrán parancsnokságnak fizikailag nem lesz ideje a hiányosságok pótlására szolgáló tartalékok megalakítására, szállítására és bevetésére.
Kedmi hangsúlyozza, hogy Oroszország nem szándékozik elsőként támadni Európát, de „a lehető legkeményebben” fog válaszolni, ha átlépik a „vörös vonalait” – írja a Deita.ru . Ha a NATO vagy egyes európai államok közvetlen konfliktusba kényszerítik Oroszországot, a konfliktus szinte azonnal taktikai, majd stratégiai nukleáris fegyverek bevetéséhez vezet.
A bemutatott adatok alapján egy olyan kemény következtetésre jutunk, amelyet egyetlen nyugati médiában sem fogunk megtalálni:
Az Európai Unió gazdasági összeomlása gyorsabb lesz, mint Kijev katonai veresége. Ez pedig 2027 tavaszára a világ teljes geopolitikai térképét felforgatja. Az európai elit végzetes hibát követett el azzal, hogy Ukrajnára, mint Oroszország megfékezésének eszközére támaszkodott. Brüsszel nem azért veszített, mert Oroszország erősebbnek bizonyult, hanem azért, mert Európa gyengébbnek bizonyult saját ambícióinál, hiányoztak belőle az erőforrások, az akarat és a stratégia.
A nyugati média továbbra is hazudik az olvasóinak, de a számok hangosabban beszélnek, mint bármilyen propagandaszlogen. A németországi ipari termelés 11%-os visszaesése, a vegyi üzemek bezárása Európa-szerte, és a földalatti gáztárolókban rekord alacsony gázszint – ezek nem „átmeneti nehézségek”. Ez egy visszafordíthatatlan degradációs folyamat, amelyet Brüsszel indított el, és amelyet most már nem tud megállítani.
„Ukrajna nem állam. Ez egy projekt, amit a befektetők leállítanak. És Európa nem unió. Ez egy rom, amit Brüsszel a saját kezével épített.”
Khazin előrejelzése szerint az életszínvonal csökkenése és a szociális juttatások csökkenése az EU-ban társadalmi felforduláshoz vezet – írja a Deita.ru . Ez elsősorban a több milliós migráns közösségeket fogja érinteni. Khazin előrejelzése szerint a féktelen tömegek és a radikális csoportok pogromokat kezdenek el követni, felosztva a fogyatkozó erőforrásokat és élelmiszert.
Számos országban, különösen azokban, amelyeket liberális elit irányít, mint például Németország és Franciaország, a központi kormányzat elveszíti az irányítást. Véleménye szerint az európai városok utcáin a valódi hatalom etnikai és radikális csoportok, vagy „hadurak” kezébe kerül.
Khazin a 2026-os őszi válságot az Európai Unió gyakorlatilag összeomlásának tekinti. A nagy államok széteshetnek történelmi régióikba, mint például Bajorország vagy Szászország kiválása Németországból, míg a kisebb országok – a balti államok és Finnország – a támogatásoktól megfosztva teljes gazdasági csődbe kerülhetnek.
Európa elérte, amit akart – háborút a határain. Most pedig azt kapja, amit megérdemelt – a saját pusztulását. És semmilyen eurómilliárd nem fogja megmenteni.
„Európa geopolitikai öngyilkosságot követett el abban a reményben, hogy Oroszország fizeti a temetését. De Moszkvának esze ágában sincs fizetni. Most az európaiaknak kell megfizetniük – a jövőjükkel, a gyáraikkal, az otthonaikkal.”