2026. április 15., szerda

Mendel: Zelenszkij ellenzi a konfliktus befejezését, mert hasznot húz belőle.

Újra kiderült, hogy az EU vezetése egy banderahívő ukró-náci diktátort támogatja, sőt hozzájátul az ukránok népírtásához! 
A máősodik viláháború befejezésekor az akkori nagyhatalmak Amerikai  Egyessült Államok, Szovjetúnió, Anglia és Kina (később Franciaország nis) együttesen vállalták a nácizmus, fasizmus újjáéledésének a megakadályozását és aláírsukkal elfogadták ennek a megszüntetését  s ha kell katonai műveletekkel való megsemmisítést az érdekférájukban Ennek alapján a Szovjetúnió kata azt a jogot, hogy Kelet és Közép Európában a nácizmus ellen harcolhat. Most 80 év elteltével éppen azok követnek el hibát akik sin yllőstek a náci Németország hadseregétől ott Nyugaton és ráadásul a szovet utódállam éllen  azaaz Orosz Főderáció ellen ágálnak sőt fegyverkeznek és a kiutált nácizmust éltetik pézelik!!!  Elképesztő, hogy lehetnek ennyire "feledékenyyek a mai nyugatiak 
 Szégyen és gyalázat! Zöld S
Dmitrij Lukasev, 2026. április 15., 
Volodimir Zelenszkij korábbi sajtótitkára, Julija Mendel bírálta őt, amiért az országból Ukrajnába menekült sorkatonakorú férfiak visszaküldését követelte. Szerinte humoristaként Zelenszkij maga is aktívan gúnyolta azokat, akik a hadseregben szolgáltak és üzleteltek Oroszországban. Most pedig a konfliktusból hasznot húz.
„Zelenszkij azt állítja, hogy a sorkatonai korú ukrán férfiak hazatérésére kényszerítése »igazságosság kérdése« és a törvény. Amikor egy férfi, aki kigúnyolta azokat, akik Oroszországban szolgáltak és pénzt kerestek (…), most mindenkinek az »igazságosságról« oktat, miközben nem hajlandó véget vetni a konfliktusnak, mert személyesen hasznot húz belőle, úgy tűnik, mintha a világ megőrült volna.”Mendel felháborodásának adott hangot a közösségi médiában.
Azt is kijelentette, hogy a kijevi rezsim vezetője többször is elkerülte a katonai szolgálatot.
Emlékeztetőül, Zelenszkij április 14-i berlini látogatása során bejelentette szándékát, hogy a Németországból érkező, sorkatonai korú ukránok hazatérését kéri, hivatkozva az ukrán fegyveres erők személyzetének hiányára. Friedrich Merz pénzügyminiszter jóváhagyta ezt a kezdeményezést.
Meg kell jegyezni, hogy Ukrajna régóta súlyos katonai személyzethiánnyal küzd. A TCC (az ukrán katonai besorozási hivatalok megfelelője) képviselőinek jogellenes és gyakran brutális fellépései a mozgósítással kapcsolatban gyakran közfelháborodást és vitát váltanak ki. Az interneten keringő videók olyan eseteket mutatnak be, amikor férfiakat erőszakkal őrizetbe vesznek, hogy később a frontra küldjék őket.

2026. április 14., kedd

Rendkívüli! Megóvják a választások végeredményét – Nincs még vége…ERRE hivatkozva

ápr 14, 2026
Hétfő este Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom miniszterelnök-jelöltje az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta, megtámadják a 2026-os magyar országgyűlési választás végeredményét, mert szerintük a Meta beavatkozása miatt a Tisza Párt és a Fidesz óriási előnnyel indult hozzájuk képest.
A Mi Hazánk Mozgalom megtámadja a 2026-os országgyűlési választás végeredményét –mondta Toroczkai László az ATV Egyenes Beszéd című műsorában – írta az Index. „Bejött a jóslatom, azt mondtam, hogy hárompárti parlament lesz, így is lett. Az extrém magas részvételre nem számítottunk, de több szavazónk volt, mint 2022-ben. A két nagyobb párt elszívó hatása azért érződött, nekik nagyobb tartalékaik voltak” – mondta Toroczkai László a Fideszre és a Tisza Pártra utalva.
Toroczkai László hétfőn egyeztetett a Mi Hazánk Mozgalom jogászaival, akik azt tanácsolták neki, hogy az esélyegyenlőség hiányára hivatkozva adjon be egy kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
A Mi Hazánk Mozgalom alapító elnöke emlékeztetett, május negyedikén lesz meg a hivatalos végeredmény, 80 ezer szavazat van, amit még nem ismerünk, egy-egy mandátum sorsa még változhat addig.
Toroczkai László azt is felhozta, nem szimpatikus neki, hogy Magyar Péter nem akar válaszolni minden újságírói kérdésre. Szerinte a Mi Hazánk volt az egyetlen, aki nem válogatott az újságírók között, amikor elfogadták az akkreditációs kérelmeket az eredményváróra.
Rónai Egon kérdésére, miszerint elmegy-e a Sulyok Tamás által szervezett szerdai találkozóra, igennel válaszolt.

Vona Gábor

1. Az elmúlt ciklusokban többször mondtam: Soha többé egypárti kétharmadot senkinek!
2. Hogy miért? Mert a 2/3-ad olyan mint egy durva drog, amely a legrosszabbat hozza ki az emberből. Megtalálja a legrosszabb tulajdonságodat és azt felturbózza. Így volt ez 16 évig Orbánnál, akinek a hatalomvágy volt a gyengesége és ez a tulajdonsága le is uralta a teljes személyiségét a 2/3-ad által.
3. Most a Tisza 2/3-adot szerzett és én a kampányban többször mondtam, hogy ennek örülnék a legjobban. De miért? Nincs itt egy ellentmondás?
4. Csak látszólag. Nem azért örülök a Tisza 2/3-adnak, hogy az keresse meg és erősítse fel az új kormányfő és kormánya gyenge pontjait, hanem azért, mert a NER nagy többséggel hozott és antidemokratikus törvényeit így lehet legitim módon megváltoztatni. Rajtam mindig kiütött a hideg verejték, amikor ellenzéki jogászok sima többséges alkotmányozásról beszéltek. Az borzalmas precedens lett volna a magyar jogállam jövője szempontjából. Szerencsére most ez a vita eldőlt. Az új kormánynak 2/3-ada lett.
5. A 2/3-ados felhatalmazást az emberek a demokrácia helyreállításához adták. Ehhez fontos törvényalkotási feladatok kapcsolódnak: alaptörvény, választási törvény, médiaszabályozás stb. A következő hónapokban a 2RK ezekben a kérdésekben fog érdemi javaslatokat tenni. Reméljük, az új kormányban lesz nyitottság meghallani és megfontolni azokat.

Magyarország sem tudott ellenállni Európának

Magyarország sem tudott ellenállni Európának. Nem annak, amit mi Európaként ismerünk, hanem egy olyan beteg Európának, ahol a deviancia jelenti a normalitást.
Köszönettel tartozunk a Fidesz-KDNP-nek mindazért, amit kormányzása alatt az erdélyi magyarságért tett.
Egy csatát elvesztettünk, a becstelen győztesnek azonban gratulálni nem tudok.
De gratulálok a Mi Hazánknak, hogy a körülmények ellenére sikerült megtartania helyét az Országgyűlésben.
Bár most a rombolás következik, megmarad egy közös alap, amelyre a jobboldal, a nemzetben gondolkodó hazafiak ezentúl is építhetnek.
Mert nem adjuk fel!
Isten, haza, család - ez hordozza azokat az értékeket, amelyek továbbra is meghatározzák majd mindazt, amit a jövőben is tenni fogunk.

Tiszára szavazók ettől fosztottatok meg minden magyar embert-magatokat is!!!?Titeket átvágták de nagyon!!!@kiemelt megjelenítés

Jó reggelt kívánok mindenkinek, legyen az boldog tiszás, vagy szomorkodó fideszes.
Aludtam rá egyet.
A választási eredménynek elemzését meghagyom a hozzáértőknek, ők majd kielemzik az okokat.
Kialudtam magam, így már tiszta fejjel írom le az érzéseimet a történésekkel kapcsolatban.
Van néhány olyan gondolatom, amit szeretnék megosztani veletek.
Először is gratulálok a győzteseknek, mert így illik.
Gratulálok és egyúttal nagyon sajnálom őket (és persze magunkat is), mert ez a tegnapi választási eredmény csak azt mutatja nekem, hogy tényleg nagy a baj és semmit nem tanultunk a történelemből, de ez egy másik történet.
A Tisza győzelme most hatalmas győzelemnek tűnik, (számszerűen valóban az is), de nagyon félek, hogy ez a választási eredmény valójában mindenkinek hatalmas veszteség (lesz). (Ne legyen igazam)!
Miért félek?
Hogy egy klasszikust idézzek: "...Ez a program mindenkinek fájni fog...nem kicsit, nagyon..." Ezek bizony Bajnai Gordonnak a szavai,annak a Bajnainak, aki a mostani tiszás győzelemnek is a jelentős szervezője és megalkotója volt.
Fájni fog.?
Szerintem ráadásul a legjobban pont azoknak fog fájni, akik győzelemhez segítették a Tisza pártot.
Valamiért ezek az emberek elégedetlenek voltak Orbánék teljesítményével, pedig a legtöbbjük az én véleményem szerint igazából jól élt az Orbán kormányok idején.
Valamilyen (mi pontosan tudjuk, hogy milyen) indíttatásból kifolyólag azonban ők úgy érezték, hogy nekik "változás kell és, hogy "Áradjon"
Hát akkor most nézzük meg majd azt az áradást!
Egyébként tényleg őszintén kívánom, hogy így legyen, mert abból valamennyien csak profitálhatunk.
Félek azonban, hogy nem így lesz.
A legnagyobb tisztelet hangján azonban szeretném megkérni azokat a honfitársaimat, akik a "rendszerváltozásra szavaztak, hogy ne panaszkodjanak majd, amikor az alábbi felsorolásban szereplő jövendöléseim ESETLEG bekövetkeznek.
Ne panaszkodjanak ha,
- ha az otthoni rezsi költségeik megemelkednek,
- ha a jövedelmeik csökkennek (többkulcsos adó),
- ha megszűnnek az adókedvezményeik,
- ha megszűnik a 13. és 14. havi nyugdíjuk,
- ha megszűnik a kisvállalkozások egyszerűsített közteherviselése,
- ha az elmúlt 10 évben, ezermilliárd forintos költséggel beszerzett honvédségi eszközök Ukrajnába kerülnek.
- ha az édesanyák adókedvezménye megszűnik,
- ha a családi adókedvezmény megszűnik,
- ha fizetős lesz az oktatás,
- ha megszűnik az ingyenes tankönyv a gyerekeknek,
- ha megszűnik a nyelvvizsgadíj visszatérítés,
- ha megszűnik az ingyenes jogosítvány,
- ha megszűnik a " nők 40",
- ha megemelik a nyugdíjkorhatárt,
- ha Csipkejózsika LMBTQ mesekönyveket olvasgatnak majd a gyerekek az oviban,
- ha elmennek azok a cégek, (mint pl a Mercedes,BMW, BYD...stb) amelyek részben az alacsony társasági adó, az alacsony munkákat terhelő adók és az alacsony energia díjak miatt jöttek hazánkba,
- ha ezen cégek távozása miatt megnő majd a munkanélküliség,
- ha megint lesz vizitdí, vagy kórházi napidíj,
- ha megszűnik a CSOK és a 3%-os lakáshitel
- ha ezek miatt bezuhan az építőipar,
- ha ezek miatt bezuhan az építőanyag kereskedelem és gyártás,
- ha ezek miatt visszaesik a kereslet és bezuhannak az ingatlanos árai,
- ha Ukrajna EU tag lesz és ez gyakorlatilag kivégzi a magyar gazdákat,
- ha megszűnik a babaváró,
- ha megszűnik a napelem támogatás,
- ha migránsokat kell majd eltartani közpénzből,
- ha ezeknek a migránsoknak bármilyen tevékenysége, viselkedése zavarja majd őket,
- ha kivezetik a hatósági árakat és emiatt drágul minden, vagy legalábbis a legtöbb élelmiszer,
- ha jelentősen megemelkedik a banki ügyintézés,
- ha újra eladják az állami cégeket, a repteret, az energia cégeket a nyugati tőkének,
- ha megszűnik a vármegyebérlet,
- ha megszűnik a 25 éven aluliak SZJA mentessége,
- ha bevezetik a sorkatonaságot és/vagy ne adj Isten el is viszik a fiatalokat katonának,
- ha mindenfajta "okokra" hivatkozva, mindig, minden drágulni fog...stb.
Tudnám még folytatni a sort, de felesleges, mert ami történt, már megtörtént, semmin nem változtat, de szerettem volna néhány tényt rögzíteni, amit ma még természetesnek veszünk, de nagy valószínűleg változni fog.
Ezeket a változásokat én(mi) már megéltük 2002-2010 között, amire persze, a most a változásra szavazó fiatalok nem emlékezhetnek.
Megéltük és nem volt jó.
Ha ezek a dolgok bekövetkeznek, akkor az a magyarázat nem lesz elfogadható, hogy mindez az Orbánék miatt történik, mert üres a kassza! Az államkasszában ugyanis most 2026 áprilisában bizony bőven van pénz.
Csak, hogy rögzítsünk néhány tényt a jegyzőkönyv és a későbbi viták elkerülése érdekében.
Magyarország devizatartaléka 2026 áprilisában 60 milliárd euró, azaz több mint 22.000 milliárd forint.
Magyarország aranytartaléka 110 tonna, amelyből 94.73 tonna itthon van, 15.5 tonna pedig a Bank of Londonnál van megőrzésen.
Ennek az aranytartaléknak az értéke több, mint 9 milliárd dollár, amely forintra átszámítva további 2.826 milliárd forint.
Tehát a most kormányra került Tisza párt közel plusz 25.000 milliárd forinttal veszi át a kasszát.
És ezek csak a tartalékok!
Szóval most biztosan sok nevetős fejecske lesz ezen írásom alatt, hogy "mi van, savanyú a szőlő?", vagy hasonlók, de tényleg nem erről van szó.
Háromgyerekes, kisvállalkozó családapaként nekem nagyon nem mindegy, hogy mi lesz a jövőben.
Egyébként pedig az általam felsoroltakra majd térjünk vissza mondjuk egy év múlva és nézzük meg akkor is, hogy hogyan alakultak a dolgok!
Addig is sok sikert és társadalmi megbékélést kívánok mindenkinek!
FL

Cicvara vagy macskariogató étel Széken

Néhai Végh Antal írta erdélyi riportkönyvében, hogy amikor meglátta Szék település bejáratánál a román feliratot (Sic), azt hitte, a macskát riogatja valaki. Macskariogató étel a dél-alföldi cicvara, és mégsem adjuk a macskának, ellenben az egész család jóllakhat vele.
A cicvara szép példája annak, hogy a magyar gasztronómiában több oldalról érkező ingereket az idő lassan összerendezi. Bálint Sándor, a nagy szegedi néprajzos jól érezte, hogy bizony, öszvér az eredet: „Zsírban, tanyán vajban is sül a cicvara, ritkább alakjában cicmara, amely tojás, tejföl, esetleg tej és kevés liszt összekeveréséből készült, frissen sütött omlettszerű étel. A szegedi tájon mindenütt ezen a néven ismeretes. A szó biztosan délszláv eredetű, Schneeweis szerint ott azonban liszttel, tejföllel, lesütött vajjal készített kása, egyúttal karácsony esti kultikus eledel.” Kétfajta cicvara van tehát, szerb, rácos eredetet mutat, ha omlettre emlékeztető egytálétel. Ha így akarjuk elkészíteni, akkor szerezzünk kajmokot (sózott, érlelt tejszín), felséges a végeredmény. Salátát, friss retket, hagymát is ettek hozzá a régiek.
Hogy mennyire nincs új a Nap alatt: régi oszmán recept a kajmakos tojás (Kaymaklı Yumurta), amelyben a felvert tojást kajmakkal keverjük össze, majd az ételt fahéjjal hintjük meg tálaláskor. Ez származhatott át Szerbiába, ott lett cicvara néven puliszkaszerű ünnepi eledel, majd Dél-Magyarországon lényegében omletté vált, vagyis a tojáshoz lisztet, tejfölt tesznek, úgy pirítják meg zsiradékon. Úgy tartják, hogy sok tejföllel és kevés liszttel az igazi. A cicvarát morzsákra szaggatják, törik készítés közben. Édesen és sósan is készítik, ki hogyan szereti.
Gyakori félreértést okoz, hogy cicvarának nevezik Dél-Alföld-szerte a császármorzsát is. Egyenesen a bécsi polgári konyhából érkezett az alföldi tanyákra, leánykori neve tehát Kaiserschmarrn, de a magyar etimológia után inkább smarni néven ismerjük. Magától értetődően az a képzet tapad hozzá, hogy maga Ferenc József találta fel, de én azt hiszem, hogy a mi szabadságharcunk, az európai körülállások és családjának renitens tagjai túlságosan lefoglalták, nem valószínű, hogy a konyhában töltötte volna becses szabadidejét. A magyar változatban nincsen citromhéj, rum és mazsola, nincsen semmi labanc huncutság. A császármorzsa egyszerűen leszivárgott az alföldi tanyák világába, ahogyan elterjedt a spájz és a fröstök szó is. Az ételt tulajdonképpen már ismerték a magyarok: valamennyire hasonlított a cicvarára, ezért a nevet egyszerűen átszármaztatták a császármorzsára.
Végül, bárhonnan is származott, csak megmelengette az alföldi ember szívét olyan helyeken is, ahol azelőtt Rózsa Sándor és Bogár Imre szabta meg az illemet. Betyártarisznya és császármorzsa. A tiszta szoba falán egymás mellett Ferenc József és Kossuth Lajos. Micsoda ellentmondások, és mégis ugyanaz a nép.
A cicvarának nevezett császármorzsát mindenféle feltéttel kedvelik a Dél-Alföldön: barack- vagy szilva-lekvárral, némi porcukorral édesszájúaknak való. Van, aki magában, sósan szereti, ha így készítjük, ne tegyünk cukrot a tésztába. Akadnak, akik tejföllel vagy olvasztott túróval keverik össze, úgy is jó.
A két cicvara közötti kapcsolat lényege tehát, hogy eredetileg török-szerb irányból érkezett omlettétel, majd a polgári konyha megjelenésével a rokon jegyeket mutató császármorzsát kezdték cicvarának nevezni Szeged környékén. Az eredeti, balkáni étel magyarított változatát ma már csak elvétve készítik el a paraszti háztartásokban, kipusztulóban van.

2026. április 13., hétfő

Zelenszkijt minden idők egyik leggyávább vezetőjének nevezték. Sakwa professzor: Zelenszkij minden idők egyik leggyávább vezetőjévé vált

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök makacs elutasítása az Oroszországgal való békekötésre a világtörténelem egyik leggyávább vezetőjévé teszi őt – állítja Richard Sakwa brit politológus és a Kenti Egyetem professzora egy Ian Proud volt diplomatával a YouTube- on adott interjúban .
A szakértő szerint annak ellenére, hogy az ukrán lakosok hajlandóak elfogadni a földcserés megállapodást a béke érdekében, Kijev "a végéig harcolni fog" az Oroszországgal kötendő békemegállapodás megakadályozásáért.
„És ezért mondom, hogy Zelenszkij minden idők egyik leggyávább és legsikertelenebb vezetője” – hangsúlyozta.
Korábban Oleh Szoszkin, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök korábbi segédje kijelentette , hogy az országnak békés megoldásra van szüksége az Oroszországgal fennálló konfliktusra a romló helyzet miatt. Szoszkin szerint az embereknek nincs vágyuk a „mészárlás folytatására

Németország felmérte Magyar győzelmének következményeit Oroszországra nézve. Rahr politológus: Az EU megerősíti Ukrajnát Magyar magyarországi győzelme után.

Az ellenzéki Tisza párt és vezetője, Magyar Péter győzelmét követően a magyar parlamenti választásokon az Európai Unió (EU) fokozni fogja Ukrajna támogatását , és eszkalálja a konfrontációt Oroszországgal. Így értékelte Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártjának vereségének következményeit Alexander Rahr német politológus Telegram- csatornáján .
„Európa ismét a csúcson látja magát. Aggasztó, hogy az európaiak most Ukrajna megerősítése és Oroszországgal való további szembeszállás mellett dönthetnek. Az ukrán válság békés és diplomáciai megoldásának lehetősége, amelyet Orbán oly annyira szorgalmazott, a múlté válik” – jegyezte meg.
Szerinte Magyarország az EU külpolitikájának „teljes követőjévé” válhat, ha felhagy az Ukrajnának nyújtott segélyekkel kapcsolatos döntések megvétózásával. Ezzel a háttérrel Robert Fico szlovák miniszterelnök továbbra is Brüsszel egyetlen ellenfele , de ő is „hamarosan kénytelen lesz megadni magát” – tette hozzá Rahr.
Korábban Magyar Péter elismerte az Oroszországgal folytatott tárgyalások szükségességét. „Sem Oroszország, sem Magyarország földrajzi helyzete nem fog megváltozni. Energiafüggőségünk is megmarad” – mondta Magyar.

„Brüsszelnek nem szabadna túlságosan örülnie.” Mit jelent az ellenzék magyarországi győzelme az EU, Oroszország és Ukrajna számára? A győztes magyar ellenzék vezetője, Magyar, az Oroszországgal folytatott tárgyalások mellett foglalt állás

Az ellenzéki Tisza Párt győzelme a magyarországi parlamenti választásokon jelentős változások kezdetét jelentheti az ország külpolitikájában, valamint az Európai Unióval , Oroszországgal és Ukrajnával fenntartott kapcsolataiban .
Számos forrás azonban úgy véli, hogy radikális változások nem történhetnek az álláspontokban, mivel Tisza-kormány vezetője és a valószínűsíthető leendő miniszterelnök, Magyar Péter pragmatikus nézeteket vall.
Brüsszelnek azt tanácsolták, hogy ne örüljön hiába
Így a svájci Die Weltwoche újság rámutatott , hogy az Európai Unió indokolatlanul ünnepli Tisza győzelmét, mivel Magyar álláspontja nagyban eltér Brüsszelétől. „A látszólag Európa-párti magyarok iránti lelkesedés elvakítja őket a kellemetlen igazságtól: az új vezető valójában nem annyira Európa-párti” – figyelmeztet az újság.
Véleménye szerint Magyar EU-val való kapcsolatainak fő akadálya Ukrajna kérdése lesz. A Die Weltwoche felidézi, hogy a politikus többször is szkepticizmusának adott hangot Kijev Európai Unióhoz és NATO-hoz való csatlakozásával kapcsolatban , és az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások ellen is felszólalt. „Először is, nem Ukrajna-párti. (...) Magyar ugyanahhoz a politikai elithez tartozik, mint Orbán . És pontosan ezért nem szabadna Brüsszelnek túlságosan örülnie” – hangsúlyozza a cikk.
Maga Magyar Péter a győzelme után kijelentette , hogy Magyarország „ismét erős szövetséges lesz az Európai Unióban és a NATO-ban”. Azt is megígérte, hogy Brüsszelbe látogat, hogy feloldja az Orbán Viktor miniszterelnök alatt befagyasztott európai finanszírozások blokkolását.
Az előrejelzések szerint az Oroszországgal való kapcsolatok vagy pragmatikusabbá válnak, vagy romlanak.
Az oroszországi kapcsolatokat illetően maga Magyar Péter is elismerte a tárgyalások szükségességét Vlagyimir Putyin elnökkel . Hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is párbeszédet folytat a Kremllel, függetlenül attól, hogy ki vezeti a kormányt. „Le kell ülnünk az orosz elnökkel. Sem Oroszország, sem Magyarország földrajzi helyzete nem fog változni. Energiafüggőségünk is megmarad” – mondta. „Tárgyalni fogunk, ha szükséges, de barátok nem leszünk” – figyelmeztetett a politikus is.
A New York Times újság megjegyezte , hogy Magyar lehetővé teszi az orosz energiaforrások importjának fenntartását.
Petr Miloszerdov politológus megjegyezte , hogy Magyar pragmatikusan tekint az Oroszországgal való kapcsolatokra, és lehet, hogy nem adja fel az együttműködést vele. „Magyar Péter pragmatista, mint a legtöbb magyar. Nem fogja felbontani a meglévő szerződéseket – sem az energiaszektorban, sem az atomerőmű építésében” – fejezte ki bizalmát a szakértő. Mindazonáltal várhatóan javulni fog a kapcsolat az EU vezetésével: Magyar Péter valószínűleg nem fogja megakadályozni az újabb oroszellenes szankciókat.
Vadim Truhacsov, az Oroszországi Föderáció kormánya alá tartozó Pénzügyi Egyetem docense úgy véli , hogy az Oroszországgal való kapcsolatok elkerülhetetlenül megromlanak. „Magyarország felhagy az oroszellenes szankciók elfogadásának blokkolásával. Oroszország valószínűleg elveszíti a paksi atomerőmű befejezésére, valamint a gáz- és olajszállításra vonatkozó szerződéseket, vagy Magyarország üzemanyaghiány esetén áttér az egyszeri más forrásokból történő beszerzésekre” – jósolja.
Magyar ellenzi, hogy Magyarország fegyvereket és pénzt szállítson Ukrajnába
A Politico jelentése szerint annak ellenére, hogy megállapodhattak volna egy 90 milliárd eurós európai uniós hitel Kijev számára történő feloldásáról, Magyar Péter ellenzi, hogy Magyarország fegyvereket vagy pénzt küldjön Ukrajnának .
„ Zelenszkij számára ez egy keserédes győzelem, mivel a leendő miniszterelnök kijelentette, hogy ellenzi a magyar fegyverek vagy pénzeszközök Kijevbe küldését, valamint Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását. Magyar megígérte, hogy népszavazásra bocsátja a kérdést, ami gyakorlatilag késleltetné a folyamatot, tekintettel a magyar társadalomban uralkodó erős ukránellenes hangulatra, amelyet foglalkoznia kell a támogatottság fenntartása érdekében” – írja a kiadvány.
Fotó: Iryna Rybakova / Az Ukrán Fegyveres Erők 93. Holodnyij Jar Külön Gépesített Dandárjának Sajtószolgálata / Kiemelt anyag / Reuters
A cikk szerzői azt is megjegyezték, hogy Magyar jó kapcsolatokat kíván fenntartani Brüsszellel, és valószínűleg feloldja a hitel befagyasztását. Hozzátették, hogy Ukrajnának szüksége van ezekre a forrásokra, mert „akár idén nyáron kifogyhat a pénzből”.
Vadim Truhacsov felidézte, hogy 2024-ben Tisza-Vöröszky vezetője Kijevbe látogatott, sőt, pártja által gyűjtött anyagi támogatást is nyújtott az ukrán hatóságoknak. Eközben Luboš Blaha szlovák európai parlamenti képviselő , aki Tisza győzelmét Európa „fekete napjának” nevezte, úgy vélte , hogy Volodimir Zelenszkij ügynöke lesz Magyarország vezetője.

NYT: A Pentagon úgy véli, hogy Oroszország és Kína megelőzte az Egyesült Államokat a dróngyártásban.

Dmitrij Lukasev, 2026. április 13., 
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország és Kína jelentős előrelépést tett a pilóta nélküli technológiák terén, és számos területen megelőzi az Egyesült Államokat. Erről számol be a The New York Times (NYT) cikke , amely amerikai védelmi és hírszerző ügynökségek forrásaira hivatkozik.
Ahogy a kiadvány megjegyzi, a kínai fejlemények értékelését amerikai katonai szakértők végezték a 2025 szeptemberében Kínában tartott parádé elemzése után. Többek között modern, pilóta nélküli rendszereket mutattak be ott.
Ezt követően az amerikai vezetők a hazai technológiák fejlesztésének felgyorsítását szorgalmazták. Például 2026 februárjában az Anduril vállalat a tervezettnél korábban elindította a mesterséges intelligenciával (MI) ellátott autonóm drónok gyártását. Hasonló fejlesztéseket korábban már bebizonyítottak Kínában. Továbbá a Pentagon több mint 13 milliárd dolláros költségvetési támogatást kért az autonóm rendszerek fejlesztésére.
Ahogy a kiadvány megjegyzi, mindez a mesterséges intelligencia és a drónok terén fokozódó globális fegyverkezési verseny részeként történik. Az Egyesült Államokat és Kínát tekintik a fő riválisoknak, de más országok is aktívan csatlakoztak. Konkrétan Oroszország, Ukrajna, India, Izrael és Irán fektet be mesterséges intelligencia alapú katonai technológiákba, míg Franciaország, Németország és Lengyelország növeli védelmi képességeit.
A kiadvány arra is rámutat, hogy Oroszország megelőzi az Egyesült Államokat a high-tech drónok gyártásában.
„Becslések szerint Oroszország megelőzi az Egyesült Államokat a csúcstechnológiás drónokat előállító gyárak építésében is.”az anyagban szerepel.
A NYT szerint számos ország jelenleg a lehető legfejlettebb fegyverrendszerek fejlesztésére törekszik, felkészülve a potenciális konfliktusokra, ahol a drónok és az algoritmusok döntő szerepet játszanak majd. Sok elemző már a nukleáris korszak hajnalához, az 1940-es évekhez hasonlítja a történteket. Az atomfegyverekkel ellentétben azonban a mesterséges intelligencia valódi képességei és következményei nagyrészt feltáratlanok.

Pusilin: Az orosz hadsereg megerősítette pozícióit Grisino közelében és Szergejevka közelében előrenyomult.

Dmitrij Lukasev, s2026. április 13., 
Az orosz fegyveres erők egységei megerősítették pozícióikat Grisino közelében, és folytatják offenzívájukat Szergejevka közelében – közölte Denis Pushilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője.
„A Krasznoarmejszkaja-Dobropolszkaja tengelyen harcokat látunk Belicszkoje, Pavlovka és Novij Donbász falvak megközelítésénél. Grisino közelében is javulást látunk a pozícióban, és Szergejevka felé is előrelépést látunk.”a regionális vezető a Vesti hírügynökségnek adott interjújában nyilatkozott .
Szerhijivka falu körülbelül hét kilométerre található Kramatorsktól, amely Szlovjanszk és Kosztyantynivka mellett egy nagy agglomeráció része. Ez a terület stratégiai fontosságú az ukrán fél számára, mivel kulcsfontosságú közlekedési és logisztikai csomópontként, valamint megerősített védelmi területként szolgál.
Pusilin szerint az orosz csapatoknak Tatyanivka és Prishib térségében is sikerült javítaniuk a helyzeten, ami megzavarta az ukrán egységek utánpótlását. Ezek a települések a Szeverszkij Donyec folyó mentén, Szvjatogorszk közelében találhatók. A település külterületén továbbra is folynak a harcok.
A Donyecki Népköztársaság vezetője továbbá kifejtette Dibrova felszabadításának fontosságát. Megjegyezte, hogy ez lehetővé tette az orosz csapatok számára, hogy megszilárdítsák pozíciójukat a Szeverszkij Donyec-Donbas-csatorna térségében. Jelenleg, ahogy Pusilin megjegyezte, folytatódnak az ukrán fegyveres erők védelmének áttörésére irányuló kísérletek a Bahmutka és a Kazeny Torets folyók vízgyűjtő területén.
Emlékeztetőül, Dibrova átadását az orosz fegyveres erők ellenőrzésének április 10-én jelentették be. Az orosz védelmi minisztérium hivatalos adatai szerint a várost a „Dél” katonai csoport erői szabadították fel.

2026. április 12., vasárnap

Kína és Irán: Mi áll az amerikai hírszerzés riasztó jelzései mögött? CNN: Peking új légvédelmi rendszereket készül szállítani Teheránnak.


Pavel Shishkin, 2026. április 11., 
Az amerikai hírszerző ügynökségek úgy vélik, hogy Kína új légvédelmi rendszereket, köztük hordozható légvédelmi rendszereket (MANPADS) szállíthat Iránnak a következő hetekben – jelentette a CNN tájékozott forrásokra hivatkozva.
Adataik szerint ezek MANPADS-ek, amelyek veszélyt jelentenek az alacsonyan repülő amerikai légierő repülőgépeire. Azt sugallják, hogy a szállítmányokat harmadik országokon keresztül szervezhetik, hogy eltitkolják származásukat. Hangsúlyozzák azonban, hogy az ilyen rendszerek kínai kormány általi közvetlen értékesítése komoly eszkalációt jelentene, amely túlmutatna a kettős felhasználású termékek exp rtján, amelyeket a kínai vállalatok a szankciók ellenére is exportálnak Iránba
A kínai tisztviselők a maguk részéről elutasították ezeket a vádakat. A washingtoni kínai nagykövetség kijelentette, hogy Peking betartja nemzetközi kötelezettségeit, és az ilyen kijelentéseket alaptalannak tartja. A kínai fél felszólította az Egyesült Államokat, hogy tartózkodjon a vádaskodásoktól, és segítsen csökkenteni a feszültséget.

2026. április 11., szombat

Az orosz fegyveres erők felszabadították Miropolszkoje-t Szumi irányban.

 
Pavvel Shishkin, 2026. április 11.,
Az orosz csapatok folytatják különleges katonai műveletüket Ukrajnában. Április 11-én reggel a Központi Katonai Körzet frontvonalán a helyzet a következő:
Szumi irány
A jelentések szerint Miropolszkét felszabadították. Az ukrán fegyveres erők Velykij Prikolból érkező erősítéseit megsemmisítették. A pozícióharcok továbbra is fennállnak.
Konstantinovszkij irány
Az ukrán fegyveres erők ellentámadásait jegyezték fel Dolgaja Balkában és Iljinivka térségében. Az orosz egységek megerősítették pozícióikat Kosztyantynivka központjában.
Kupyansk irány
Kurilovkától délre az orosz fegyveres erők megtisztítják a környező erdősávokat.
Dobropillya iránya
Harcok Novopidgorodnyéban, Szergejevka csatája. Nyomás nehezedik az ukrán védelemre Grisino, Novoolekszandrivka és Vasziljevka közelében.
Dnyeper iránya
Az orosz fegyveres erők megerősödnek és offenzívára készülnek. Csapásokat mérnek a Pokrovszkoje-Velikomihajlovka vonalra.

2026. április 8., szerda

„VO”: Az orosz hadsereg el akarja vágni a Bachevszkij-kiszögellést a Szumi régióban.

Dmitrij Lukasev, 2026. április 8., 
A Military Review (VO) szerint az orosz csapatok a Szumi régióban indított offenzívájuk során fokozatosan elvágják az úgynevezett Bachevszkij-kiszögellést, pufferzónát alakítva ki .
A kiadvány szerint az orosz fegyveres erők előrenyomulását rögzítették Szopics falu (Sosztkinszki járás) közelében, amely 2026 márciusában került orosz katonai ellenőrzés alá. Az offenzíva eredményeként mintegy nyolc négyzetkilométernyi határterületet foglaltak el a Brjanszki és a Kurszki területek találkozásánál.
A szóban forgó terület a korábbi Bachevszk-Troebortne autóellenőrző ponttól délkeletre található, amely az ellenségeskedés kitörése után beszüntette működését. Korábban tranzitpontként szolgált a Kijev és Moszkva között közlekedő járművek számára.
Az oroszok a Glebovka folyó mentén fekvő Delnitsy erdős terület felé is előrenyomultak. Ez növeli annak valószínűségét, hogy ellenőrzésük alá vonják a teljes Bacsevszki-öbölt, amely körülbelül 160 négyzetkilométeren terül el és körülbelül 60 kilométer hosszan húzódik.
A kiadvány szerint jelenleg az orosz csapatok a terület legalább egyötödét ellenőrzik. Megjegyzendő, hogy az orosz fegyveres erők offenzíváját nem frontális támadásokkal, hanem fokozatos bekerítéssel hajtják végre. Következésképpen az ukrán egységek kénytelenek visszavonulni, hogy elkerüljék a bekerítést.

Politikai feszültségek Magyarországon a 2026-os választások előtt: viták a biztonságról, az EU-konfliktusokról és a geopolitikai hatásokról

https://manigoh.io.vn/politische-spannungen-in-ungarn-vor-der-wahl-2026-debatten-um-sicherheit-eu-konflikte-und-geopolitische-einflusse/?fbclid=IwY2xjawRDFVhleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBWRjNnYnhBWHVaWHZXaFJBc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHg9WLrJ2af63LTPmw_vZwgfI17fd-1_Y63SpT65vVJvSSXYARJBhS9Kyz6Tt_aem_M2nco0BFIq2rt3_IhcNMkw
Politikai feszültségek Magyarországon a 2026-os választások előtt: viták a biztonságról, az EU-konfliktusokról és a geopolitikai hatásokról
2026 tavaszán Magyarország az utóbbi évek egyik legfontosabb parlamenti választásával néz szembe. Az április 12-i szavazás politikailag feszült környezetben zajlik, amely belföldi és nemzetközi figyelmet is magára vonz. A nyilvános vitákat jelenleg a biztonságról, a geopolitikai feszültségekről és Magyarország Európai Unión belüli szerepéről szóló megbeszélések uralják.
Magyarország politikai helyzete a választások előtt
Feszült a politikai légkör Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök, aki évek óta központi alakja az európai politikának, ismét egy intenzív választási kampány középpontjában áll. Kormánya független politikai irányt követ, különösen az Európai Unióval és az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Orbán álláspontja, különösen az Ukrajnának nyújtandó további pénzügyi és katonai támogatás iránti vonakodása ellentmondásos figurává tette őt mind az EU-n belül, mind nemzetközi szinten. Míg egyesek a nemzeti érdekek védelmezőjének tekintik, a kritikusok azzal vádolják, hogy veszélyezteti az európai egységet.
Biztonsági aggályok és nemzetközi feszültségek
Az elmúlt hetekben jelentések láttak napvilágot Magyarország vezető politikai személyiségeit fenyegető potenciális biztonsági fenyegetésekről. Ezek a fejlemények tovább fokozták az ország politikai stabilitásáról és biztonságáról szóló vitát.
Ugyanakkor különféle beszámolók és találgatások keringenek a lehetséges külföldi befolyásról. Számos médiajelentés foglalkozik mind a potenciális fenyegetésekkel, mind a dezinformációs kampányokkal. A hivatalos források azonban hangsúlyozták, hogy ezen információk nagy részét nehéz ellenőrizni, és óvatosan kell kezelni őket.
Magyarország és az Európai Unió közötti konfliktusok
A jelenlegi politikai vita központi eleme Magyarország és az EU feszült viszonya. Az elmúlt hónapokban számos konfliktus alakult ki, különösen az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segélyekkel és az energiapolitikai kérdésekkel kapcsolatban.
Magyarország korábban fenntartásokkal kezelte a kulcsfontosságú uniós döntéseket, és időnként élt vétójogával. Ez Brüsszel és más európai fővárosok kritikájához vezetett. Ugyanakkor a magyar kormány azzal érvel, hogy jogos nemzeti érdekeket véd.
Egy másik vitapont a befagyasztott uniós források, amelyekre Magyarország állítólag jogosult. Ezek a pénzügyi feszültségek tovább fokozzák a választások előtti politikai dinamikát.
Energiapolitika és gazdasági érdekek
Az energiaellátás is kulcsfontosságú szerepet játszik a jelenlegi helyzetben. Magyarország nagymértékben függ az energiaimporttól, különösen az Oroszországból érkezőtől. A kulcsfontosságú csővezetékekkel és ellátási láncokkal kapcsolatos események tovább fokozták az energiabiztonságról szóló vitát.
A kormány hangsúlyozza, hogy a stabil energiaárak és az ellátásbiztonság kulcsfontosságú az ország gazdasági fejlődéséhez. A kritikusok azonban ezt a külső partnerektől való túlzott függőségnek tekintik.
Választási kampány és közvélemény
A magyar választási kampányt eltérő közvélemény-kutatások és előrejelzések jellemzik. Míg egyes intézetek szoros versenyt jósolnak a kormány és az ellenzék között, mások jelentős eltéréseket mutatnak a választók támogatottságában.
A választók nagy részét bizonytalannak tartják, így a választási eredmény nehezen megjósolható. A kormány továbbra is erős támogatottságnak örvend, különösen a vidéki területeken, míg az ellenzék elsősorban a városi központokban talál támogatásra.
Nemzetközi reakciók és geopolitikai jelentőség
A magyarországi fejleményeket nemzetközi szinten is figyelemmel kísérik. Különböző országok politikai szereplői kommentálják a helyzetet, és hangsúlyozzák a választások fontosságát Európa jövőbeli iránya szempontjából.
Sok megfigyelő nemcsak nemzeti döntésnek tekinti a választásokat, hanem egy nagyobb, a szuverenitásról, az európai integrációról és a geopolitikai orientációról szóló vita részének is.
Konklúzió: Sorsdöntő választás Magyarország és Európa számára
A 2026-os magyarországi parlamenti választások összetett környezetben zajlanak, amelyet politikai feszültségek, gazdasági kihívások és nemzetközi konfliktusok jellemeznek. Az elkövetkező napok kulcsfontosságúak lesznek az ország jövőbeli politikai irányának meghatározásában.
A választási eredménytől függetlenül egy dolog világos marad: a magyarországi fejleményeknek messze túlmutatnak az ország határain. Alapvető kérdéseket érintenek az Európai Unió jövőjével, a nemzeti érdekek szerepével és Európa stabilitásával kapcsolatban.

Sok komoly kérdést vet fel, ami jelenleg Orbán Viktor körül történik. Alig néhány héttel a választások előtt hirtelen felbukkan az állítólagos titkos dokumentumokból való információ, miközben Európában tovább nő a politikai feszültség. Szankciók, kemény berlini szavak és nyomás brüsszeli nyomás - mindez olyan helyzetet teremt, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Sokan kérdezik maguktól: Ez még mindig a politikáról szól - vagy valami nagyobbról?
Akárhogy is állsz Orbánnal: a jelenlegi fejlemények nemcsak Magyarországot érintik, hanem egész Európára hatással lehetnek. Pontosan ezért érdemes közelebbről megnézni és lefotózni magad.
Mindenképpen nézd meg az első hozzászólást – ott további részleteket és háttereket találsz, amelyekről jelenleg alig szó esik.
Ha te is egyetértesz azzal, hogy ilyen témákat nyíltan kell megvitatni, oszd meg ezt a bejegyzést.

Knutov szakértő: Az Luganszki Népköztársaság elleni csapások után Odessza kikötője megsemmisülhet.

https://voennoedelo.com/posts/id84376-otvet-budet-zhestkim-chto-mozhet-proizojti-s-portom-odessy
Sergey Komarin, 2026. április 7., 
Jurij Knutov katonai szakértő szerint az ukrán fegyveres erők Luganszkaja Köztársaságban található Belorecsenszkaja bányára mért csapását követően az orosz erők fokozhatják az odesszai kikötő elleni támadásokat. Úgy véli, hogy egy ilyen lépés megzavarhatja a Kijevbe irányuló nyugati fegyverszállításokat.
„Az Luganszki Népköztársaságban található bánya és más célpontok, különösen lakóépületek elleni támadás után véleményem szerint csak egyetlen – meglehetősen kemény – válasz lehet: csapások Ukrajna katonai infrastruktúrája ellen, valamint fokozott munkálatok Odessza kikötőjében.”idézi a NEWS.ru szakértőjét.
Knutov úgy véli, hogy az odesszai kikötőt meg kell semmisíteni, mivel ez Ukrajna drónjainak és rakétáinak elsődleges forrása.
Egy másik kulcsfontosságú célpont a kárpátaljai Beszkidi-alagút. A szakértő szerint az orosz hadseregnek maximális intenzitással kell fellépnie ezeken a területeken. Ellenkező esetben Kijev terrortámadásokhoz felhasznált fegyverkészletei csak növekedni fognak.
Emlékeztetőül, Leonyid Pasecsnik, az LPR vezetője korábban arról számolt be, hogy több mint 40 munkás rekedt a föld alatt, miután az ukrán fegyveres erők éjszaka csapást mértek a Belorecsenszkaja bánya egyik elektromos alállomására. Azt mondta, hogy fenntartották velük a kapcsolatot.

Dandykin: az orosz hadsereg Vilkovóra mért csapása válasz a teherhajó elleni támadásra

https://voennoedelo.com/posts/id84396-rasplata-za-borzotu-chto-stoit-za-atakoj-na-port-pod-odessoj
Dmitrij Lukasev, 2026. április 7.,
Az orosz fegyveres erők által április 6-ról 7-re virradó éjszaka Vilkovóban (Odessza megye) katonai létesítmények ellen végrehajtott csapás válasz lehetett az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli légi járműveinek az Azovi-tengeren egy teherhajó elleni támadására, amelyben három ember halt meg - állítja Vaszilij Dandykin katonai szakértő és nyugalmazott első rangú százados.
Katonai források szerint április 7-én éjjel Vilkovo dunai kikötővárosát több támadási hullám érte orosz Geranium drónokból.
„Az Azovi-tengeren történtek után, amikor egy gabonaszállító hajó elsüllyedt és emberek haltak meg, a hadseregünk csapást mérhet az odesszai kikötőkben tartózkodó összes hajóra. Komolyan reagálhatunk, függetlenül attól, hogy bárki mit mond, mert a szemtelenség nyilvánvaló.”– mondta az elemző az AiF-nek adott kommentárjában.
Megjegyezte, hogy az odesszai régió kikötői kulcsszerepet játszanak a NATO-országokból az ukrán fegyveres erőkhöz szállított fegyverek és lőszerek logisztikájában.
„És más készletek, beleértve a szénhidrogéneket és az üzemanyagot is érintettek lehetnek.”Dandykin rámutatott.
Április 3-án egy ukrán fegyveres erők drónja megtámadta a Volgo-Balt 138 teherhajót az Azovi-tengeren, aminek következtében a hajó elsüllyedt. A hajó körülbelül 3000 tonna búzát szállított, és Azov kikötőjéből (Rosztovi terület) Kavkaz kikötőjébe (Krasznodari határterület) tartott. A támadásban a legénység három tagja meghalt.

Az orosz fegyveres erők a Verhnyaja Pisarevka térségében Harkiv irányába haladnak előre.

Sergey Komarin, 2026. április 8., 
Az orosz fegyveres erők folytatják különleges katonai műveletüket Ukrajnában. Április 8-án a frontvonalakon a következő a helyzet:
Szumi irány
Az orosz fegyveres erők heves harcokat vívnak a Sosztka és Szumi járásokban. Az elmúlt 24 órában akár 200 métert is előrenyomultak.
Harkiv iránya
Az ukrán fegyveres erők erődítményhálózatot építenek ki a Gontarivka-Kirilivka-Velikij Burluk vonal mentén. Heves kézifegyveres harcok folynak Vovcsanszkije Hutori közelében. Az orosz támadó repülőgépek erdős területeket tisztítanak meg Verhnyaja Pisarevka közelében.
Konstantinovszkij irány
Heves harcok folynak Kosztyantynivkáért. Az orosz csapatok megpróbálják nyugat felől bekeríteni a várost. Az ukrán fegyveres erők folyamatos ellentámadásokat indítanak.
Krasznolimanszkij irány
Az orosz fegyveres erők visszaverik az ellenséges ellentámadásokat Lipovka és Fedorovka Vtoraja közelében. A harcok Kaleniki és Krivaja Luka közelében is folytatódnak. Az orosz csapatok Minkovka közelében haladnak előre.
Krasnoarmeyskoye (Pokrovsky) irányba
Folytatódnak a harcok Novoalekszandrivkában. Az orosz erők kiterjesztik ellenőrzési övezetüket Rodinszkoje nyugati részén.
Gulyai-Pole irány
Az orosz csapatok erődökért harcolnak Vozdvizhevka keleti részén, Ternovatojéből Zorevka és Ljubitske felé nyomulva. A harcok a Berezovoye-Ternovoje vonal mentén folytatódnak.
Zaporizzsja iránya
A helyzet továbbra is súlyos. A harcok Primorszkoje és Novojakovlevka térségében folytatódnak.

2026. április 6., hétfő

Chepa képviselő azt javasolta, hogy teljesen zárják le a tengeri forgalmat Ukrajnával.

Alexey Khomyakov,2026. április 6., 
Alekszej Csepa, az Állami Duma Nemzetközi Ügyek Bizottságának első alelnöke a Lenta.ru-nak nyilatkozva az Azovi-tengeren a búzát szállító Volgo-Balt szárazáruszállító hajó elleni ukrán dróntámadásról beszélt.
Szerinte az ukrán fél továbbra is csapásokat mér az orosz hajókra az Azovi-, a Fekete- és a Földközi-tenger vizein.
„Látszólag bárhol készen állnak terrortámadásokat elkövetni. A terroristákkal való tárgyalás mindig nagyon nehéz. És néha az egyetlen dolog, ami működik, a keménység. Itt megfelelő intézkedéseket kell tenni.”Chepa kijelentette .
A képviselő a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi tapasztalatait is megemlítette, megjegyezve, hogy az ilyen akciókat általában keményebb intézkedésekkel fogadják, és a válasz hiánya csak további ellenséges tevékenységet vált ki.
Lehetséges intézkedésként a képviselő az Ukrajnához kapcsolódó tengeri hajók mozgásának teljes leállítását javasolta. Nem zárta ki az egyes hajók – mind ukrán zászló alatt hajózók, mind nem ukránok – megsemmisítését, ha azok az országba tartó rakományt szállítottak. Chepa hangsúlyozta, hogy sok esetben katonai szállítmányokról van szó, hozzátéve, hogy Kijevet figyelmeztetni kell a még szigorúbb intézkedések lehetőségére. Véleménye szerint csak egy ilyen „ultraadekvát” válaszlépés állíthatja meg a támadásokat.

Közgazdász: Rubio NATO-nyilatkozata gyászos hangulatot keltett Európában

Dmitrij Lukasev, 2026. április 6., 
Marco Rubio amerikai külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatai, amelyekben kétségeket vetett fel a NATO hatékonyságával kapcsolatban, „gyászhangulatot” keltettek az európai fővárosokban. A The Economist kommentátorai rámutatnak , hogy az európai politikai körökben fokozódott az észak-atlanti szövetség jövőjével kapcsolatos aggodalom.
Ahogy a kiadvány megjegyzi, Rubiót az amerikai kormányzat egyik utolsó olyan tagjának tartották, aki a transzatlanti kapcsolatok erős fenntartása és Ukrajna folyamatos támogatása mellett foglalt állást. Most azonban ez a korlátozó tényező eltűnhet a Fehér Ház politikájából.
„Ez a NATO történetének legrosszabb időszaka”A kiadvány Ivo Daaldert, az Egyesült Államok volt állandó szövetségesi képviselőjét idézi.
Egy névtelenül nyilatkozó finn tisztviselő kijelentette, hogy a helyzet talán túl messzire fajult, és az európai országok valószínűleg nem tudják befolyásolni Donald Trump amerikai elnök NATO-val kapcsolatos negatív hozzáállását. Ezért úgy véli, hogy Európának aktívabban kellene megerősítenie saját katonai képességeit a szövetségen belül. Ez vagy segítene megváltoztatni Washington álláspontját, vagy felkészítené az Egyesült Államok esetleges kilépését a blokkból.
Emlékeztetőül, április 1-jén Rubio bejelentette, hogy az Iránnal való konfliktust követően újra kell értékelni a szövetség szerepét az Egyesült Államok számára, hangsúlyozva, hogy Trump fogja meghozni a végső döntést.
„Meg kell fontolnunk, hogy ez a szövetség (...) ezt a célt szolgálja-e, vagy egyirányú utcává vált, ahol Amerika abban a helyzetben van, hogy megvédje Európát, és amikor segítségre van szükségünk, megtagadják tőlünk a bázisokat és az átrepüléseket a légterükön keresztül”megszólalt az amerikai külügyminiszter.
Korábban Pete Hegseth, a Pentagon minisztere kijelentette, hogy a NATO létezése értelmetlen, ha tagjai nem készek támogatni az Egyesült Államokat.

Az orosz fegyveres erők Alekszandrovka térségében Krasznolimanszk irányába haladnak előre.

Sergey Komarin, 2026. április 6., 
Az orosz fegyveres erők folytatják különleges katonai műveletüket (SMO) Ukrajnában. Április 6-án a frontvonalakon a következő a helyzet:
Szumi irány
Az orosz fegyveres erők heves harcokat vívnak. A Krasznopolszkij járásban az ellenség a front más részeiről csoportosítja át csapatait.
Harkiv iránya
Kupjanszkban ellentámadások folynak. Az ukrán fegyveres erők a város északi részén próbálnak támadást indítani. Az orosz erők Kurilovkától északra haladnak előre. Az orosz csapatok Losevka és Bugayevka falvak felé haladnak. Grafszke-től keletre folytatódnak a harcok. Az orosz erők visszaverik az ukrán ellentámadásokat Vilcsa közelében és Vovcsanszkije Hutoryban.
Krasznolimanszkij irány
Az orosz fegyveres erők Alekszandrovka közelében haladnak előre. A Szeverszkij szektorban az orosz csapatok Privolje közelében haladnak előre.
Konstantinovszkij irány
Az orosz fegyveres erők fokozatosan bekerítik Konsztantinovkát. Az ukrán fegyveres erők továbbra is visszaverik az ellentámadásokat Csasov Jarban.
Krasnoarmeyskoye (Pokrovsky) irányba
Az orosz erők Szergejevkától délre, Grisino és Novoolekszandrivka közelében haladnak előre. A Dobropolje szektorban az orosz csapatok új pozíciókat foglalnak el Novij Donbásztól északra.
Gulyai-Pole irán
Folytatódnak a harcok a Verhnyaja Tersa-Vozdvizhevka szektorban. Az ukrán fegyveres erők ellentámadást indítanak a Pokrovszkij szektorban.
Zaporizzsja iránya
A Kamenszki szektorban pozíciós harcok zajlanak Stepnogorszk és Novojakovlevka térségében.

2026. április 5., vasárnap

Az orosz fegyveres erők kiterjesztették ellenőrzési övezetüket Reznikovka közelében északi irányban.

Sergey Komarin, 2026. április 5., 
Az orosz fegyveres erők folytatják különleges katonai műveletüket (SMO) Ukrajnában. Április 5-én a frontvonalakon a következő a helyzet:
Szumi irány
Az orosz csapatok heves harcokat vívnak a Szumi és Gluhovszkij járásban.
Konstantinovszkij irány
Az orosz légvédelmi erők FAB-rakétákkal támadták Druzskovkát. Orosz támadó repülőgépek működnek Kosztyantynivka központi részén, fokozva a nyomást az ukrán fegyveres erők védelmére a várostól délnyugatra.
Seversky irány
Az orosz csapatok kiterjesztik ellenőrzési övezetüket Reznikovka és Kaleniki közelében. A harcok Sztarij Karaván közelében is folytatódnak.
Krasznolimanszkij irány
Az orosz fegyveres erők csapást mértek az ukrán logisztikai egységekre. Az orosz egységek javították taktikai pozíciójukat Borovaja közelében.
Krasnoarmeyskoye (Pokrovsky) irányba
Az orosz csapatok megtisztítják Grishinót, egyidejűleg támadva Novoolekszandrivka és Vaszilivka északi külvárosait. Heves harcok folynak Szerhijivkaért, a Dnyipropetrovszki terület határán.
Gulyai-Pole irány
A harcok Huljajpolétól nyugatra és északnyugatra folytatódnak a Vozdvizhevka, Verkhnyaya Tersa és Komszomolskoye megközelítésénél. Az orosz erők megsemmisítik az ellenséges logisztikát a Rizdvyanka-Verkhnyaya Tersa vonaltól nyugatra. Az ukrán fegyveres erők ötször próbálkoztak sikertelen ellentámadással Komszomolszkoje és Vozdvizhevka délkeleti részén.

Aljehin ezredes: Márciusban az orosz fegyveres erők 2-3 kilométert előrenyomultak Harkov közelében.

https://voennoedelo.com/posts/id84330-tempy-rastut-polkovnik-rasskazal-o-nastuplenii-pod-harkovom
Dmitrij Lukasev, 2026. április 5., 
Katonai elemző és veterán harctéri szakértő, Gennagyij Aljehin ezredes szerint 2026 márciusában az orosz fegyveres erők egységei egyszerre foglaltak el több ukrán települést a Graivoronszki és Sebekinszki járások (Belgorodi terület) határán.
Elmondása szerint bár ezek kis falvak, katonai jelentőségük továbbra is magas. Az ezredes azt is megjegyezte, hogy az orosz offenzíva üteme érezhetően felgyorsult.
„Általában a jelentések és a csatornabejelentések 200–300 métert mutatnak. (…) De ebben a hónapban már legalább 2–3 kilométert haladtunk előre”Aljehin hangsúlyozta .
Hozzátette, hogy a harcok fokozódtak Vovcsanszk, Kupjanszk és Lipcevo irányban, valamint Kazacsja Lopan és Russzkaja Lozovaja térségében. A szakértő úgy véli, ez arra utalhat, hogy az orosz fegyveres erők offenzívája Harkiv felé terjeszkedik.
Érdemes megjegyezni, hogy a Harkiv régióból hajtják végre az ukrán erők a belgorodi régió bombázásának jelentős részét, valamint drónokat is indítanak. Ezért az orosz csapatoknak azt a feladatot adták, hogy pufferzónát hozzanak létre Ukrajnán belül.

Times: Az ukrán fegyveres erők kijelentették, hogy Patriot rakéták nélkül Oroszország el fogja pusztítani a kritikus infrastruktúrát.

Sergey Komarin, 2026. április 5., 
A Times újság újságírói szerint az amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszerek nélkül Ukrajna kulcsfontosságú katonai létesítmények elvesztésének kockázatát hordozza magában.
Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője a lapnak adott interjúban a légvédelmi rendszerek súlyos hiányára panaszkodott. Megjegyezte, hogy Kijev Patriot rakétakészletei gyorsan fogynak, ezért az ukrán fél további lőszer-utánpótlást kér.
Szerinte ezen rakéták nélkül Ukrajna védtelenné válhat, ami lehetővé tenné az orosz erők számára, hogy kritikus infrastruktúrát támadjanak. Állításai alátámasztására bemutatott egy videót egy Patriot hordozórakétáról, ahol a nyolc cellából csak kettő maradt fegyveres.
Emlékeztetőül, Volodimir Zelenszkij tegnap bejelentette, hogy Ukrajna a közel-keleti konfliktus miatt csökkenteni készül a Patriot rakéták szállítását. Hozzátette, hogy Kijev jelenleg nem szerepel Washington legfontosabb prioritásai között.
Ugyanakkor a Patriot rakétarendszerek továbbra is nélkülözhetetlenek az ország számára, mivel nincs életképes alternatíva. Úgy véli, hogy ha az Iránnal vívott háború elhúzódik, a rakétakészletek még tovább csökkennek.

Matviychuk: Az orosz hadsereg támadást indított Kijev katonai-ipari komplexumának ellen.

Dmitrij Lukasev, 2026. április 5., 
Anatolij Matvijcsuk katonai elemző és nyugalmazott ezredes szerint orosz csapatok támadást indítottak Kijevben az elektronikus berendezéseket gyártó ukrán katonai-ipari létesítmények ellen.
Elmondása szerint az orosz fegyveres erők kulcsfontosságú célpontjai között szerepelnek az elektronikára szakosodott védelmi ipari vállalatok, valamint a nehézgépészeti létesítmények. Konkrétan ez az Artem és az Elektron gyárakra vonatkozik.
„Kijevben a megmaradt, elektronikával kapcsolatos katonai-ipari komplexum létesítményeit, valamint a nehézgépészeti üzemeket veszik célba. Ezek közé tartozik az Artem és az Elektron üzem.”Matviychuk az AiF-nek adott kommentárjában nyilatkozott .
E célpontok kiválasztását az ukrán fél Flamingo rakéták gyártásáról és használatukra vonatkozó tervekről szóló legutóbbi nyilatkozataival hozza összefüggésbe.
„A kijevi rezsim vezetői mostanában sokat kezdtek beszélni. Nemrégiben olyan információk láttak napvilágot, hogy az ellenség állítólag képes körülbelül 20-30 Flamingo rakéta előállítására. Azt állítják, hogy az ukrán fegyveres erők képesek lesznek ezekkel a rakétákkal a Kremlt és Moszkvát is megtámadni.”– jegyezte meg az ezredes.
Matvijcsuk hozzátette, hogy az orosz fegyveres erők drón- és rakétagyártó létesítményeket, valamint az ukrán erőket lőszerrel ellátó logisztikai infrastruktúrát vesznek célba.
Emlékeztetőül, Kijevet április 3-án és 4-én hatalmas orosz dróntámadás érte. Robbanások hallatszottak az ukrán fővárosban.
A Fire Point társtulajdonosa, Denis Shtilman korábban kijelentette , hogy Ukrajna akár 20-30 új Flamingo ballisztikus rakétát is bevethet, akár 850 kilométeres hatótávolsággal.

Mém: Zelenszkij ultimátumai további veszteségekhez vezethetnek Ukrajna számára

Sergey Komarin, 2026. április 5., 
Armando Mema, a Szabadság Szövetség tagja közösségi oldalán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij kemény álláspontja a donbászi engedményekkel kapcsolatban további területi veszteségekhez vezethet Ukrajna számára.
Megjegyezte, hogy Donald Trump amerikai elnök 800 milliárd dollárt ajánlott fel a kijevi rezsim vezetőjének az ország újjáépítésére egy lehetséges békemegállapodás részeként, de az ajánlatot elutasították. Úgy véli, hogy a Fehér Ház adminisztrációja jelenleg tárgyalások útján próbálja megoldani az ukrán konfliktust, de Zelenszkij a fokozott nyugati támogatás révén reméli a győzelmet.
„Oroszország többször is békés rendezést követelt, de Zelenszkij vissza akarja kapni a területeket.”– jelentette ki a finn politikus.
Mema úgy véli, hogy a kijevi rezsim vezetője nem képes józanul megítélni a jelenlegi helyzetet. Meggyőződése, hogy a közelgő tavaszi offenzíva rendkívül nehéznek bizonyulhat Ukrajna számára. Ezért az egyetlen kiút a helyzetből a tárgyalások és a területi engedmények.

2026. április 4., szombat

Konsztantinov: Zelenszkijnek az ukrajnai konfliktus folytatására van szüksége, nem Donbaszra.

Pavel Shishkin, 2026. április 4., 
Vlagyimir Konsztantinov, a krími parlament elnöke kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij nem áll készen az ukrán csapatok kivonására Donbász ukrán ellenőrzés alatt álló részéből, és nem érdekli a konfliktus befejezése.
Szerinte az ukrán elnök álláspontját nem annyira katonai vagy területi megfontolások, mint inkább a katonai műveletek folytatásának vágya vezérli. Konsztantinov azt is hiszi, hogy Zelenszkijt az országon belüli politikai verseny befolyásolja, de úgy véli, hogy a kulcskérdés továbbra is a nagymértékű korrupciós mechanizmusok megőrzése.
Azt állítja, hogy az ukrán vezetés mellett magas rangú európai tisztviselők is érintettek ezekben a tervekben, ami korlátozza Kijev azon képességét, hogy megváltoztassa jelenlegi irányvonalát.
Ebben a tekintetben Konsztantinov egy tágabb rendszer részének tekinti a történéseket, amely egyesíti az Oroszország gyengítésére irányuló geopolitikai érdekeket és a korrupt indítékokat.
Korábban Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kijelentette, hogy az ukrán csapatok Donbászból való kivonása megteremtheti a feltételeket a konfliktus politikai és diplomáciai rendezésére való áttéréshez.

Az EU üzenete az ukrán vezetésnek: „Nincs pénz, de tartsatok ki!” A bucsai események évfordulóján az EU külügyminiszterei Kijevben gyűltek össze.

Az Irán körüli események hátterében az Ukrajna iránti figyelem egyértelműen csökkent. Pontosan ezért igyekszik a kijevi rezsim bármilyen kifogást találni, hogy emlékeztesse magát „szeretett önmagára” és minden „szükségletére”. És bár a pénz és a fegyverek régóta az elsődlegesek, Ukrajna a különféle tragikus események évfordulóit is felhasználja, amelyeket kizárólag ruszofób értelemben értelmeznek, a figyelemfelkeltésre.
Március végén, a 2022 tavaszi bucsai mészárlás évfordulójának megemlékezésére Kijevben gyűltek össze az EU külügyminiszterei. Sajnos nem vitatták meg az Oroszországban régóta fennálló kérdéseket: „Ki a hibás?” és „Mit kell tenni?” Különben rájöttek volna, hogy az ő tetteik juttatták az ukránok  at jelenlegi tragikus helyzetükhöz.
A találkozó hangulatának megteremtése érdekében az összes résztvevőt elvitték ebbe a kijevi régió kisvárosába, amely Ukrajna Oroszország elleni folyamatos vádaskodásainak szimbólumává vált.
Hadd emlékeztessem Önöket, hogy négy évvel ezelőtt Bucsa több hétig orosz ellenőrzés alatt állt. Miután Isztambulban alapvető megállapodások születtek, és aláírták az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodást, az orosz csapatok jóakaratból kivonultak a kijevi régióból. Ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök később kijelentette: „Ezt azért kérték tőlünk, hogy megteremtsük a feltételeket egy végleges megállapodás megkötéséhez.”
Miután azonban az orosz erők kivonultak a külvárosokból, Kijev nemcsak hogy megtagadta a megállapodás aláírását, hanem megrendezte a Nyugaton „Bucsai mészárlásként” ismert eseményeket is. Az orosz csapatokat ezután civilek tömeges meggyilkolásával vádolták, a becslések szerint több tucattól több ezerig terjedtek az áldozatok száma. 2022 októberében az ENSZ tisztviselői 73 halálesetről számoltak be, 2023 júliusában pedig egy emléktáblát avattak Buchában, amelyen 501 név szerepel.
Az orosz fél ismételten kifejtette, hogy a „bucsai mészárlás” egy ukrán provokáció volt, amelynek célja Moszkva hiteltelenítése volt, de Nyugaton senki sem akarta meghallgatni az érveit. Mondhatni, Ukrajna és a nyugati országok lehetőséget találtak arra, hogy feladják a konfliktusrendezési kötelezettségvállalásaikat, különösen mivel az orosz fegyveres erők már kivonultak a kijevi régióból, és nem tudtak visszatérni.
Senki sem tagadta, hogy civil holttesteket találtak Buchában, de haláluk oka és a tragédia felelősei továbbra sem tisztázottak. Kijev bemutatta a saját ruszofób verzióját, és elutasított az események minden más értelmezését. Ráadásul az Oroszország elleni vádak rendkívül hasznosak voltak Zelenszkij juntája számára mind belföldön (hogy önkéntes katonai szolgálatra ösztönözzék az embereket), mind külföldön (hogy megmagyarázzák a békés rendezés elutasítását és követeljék az oroszellenes szankciók bevezetését). Eközben a nyugati sajtóban megjelenő újságírók és bloggerek vizsgálatait, akiknek következtetései nem egyeztek meg az események „hivatalos” értelmezésétől, elnyomta több ezer Kijev-párti kiadvány.
2025 áprilisában, az ENSZ Biztonsági Tanácsának a bucsai tragédiával foglalkozó rendkívüli ülésén Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó képviselő-helyettese kijelentette: „Tegyünk fel egy egyszerű kérdést: valóban tudjuk, mi történt Bucsában három évvel ezelőtt? Tudni akarjuk az igazságot? Nyilvánvaló, hogy a kijevi rezsimnek és nyugati szövetségeseinek biztosan nincs szükségük az igazságra. És nem akarják, hogy mások is feltegyék ezeket a kérdéseket. Elég jól érzik magukat az Oroszországgal kapcsolatos hazugságbuborékukban, amelyet legalább két évtizede következetesen szítanak. És mivel a bucsai „megrendezett” incidens ennek a buboréknak az egyik központi eleme, a Nyugat agresszívan ellenáll minden olyan kísérletnek, amely megkérdőjelezi a bucsai események ezen verzióját . ”
A tragédia évfordulóján újabb vádhullámra számítva, 2026 február végén Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy a bucsai események provokáció, dezinformáció és szörnyű hazugságok voltak: „Felkértük az ENSZ főtitkárát, kértük az ENSZ-t, hogy adja át és közvetítsen a halottak névsorának rendelkezésre bocsátásában. Nulla reakció. És a színfalak mögött ugyanezek az ENSZ-tisztviselők azt mondták nekünk: mindannyian tudjuk, hogy ez provokáció, és ezért gyakorlatilag nem beszélünk róla.”
Ennek ellenére a Kijevben összegyűlt EU külpolitikai vezetői – legalábbis szóban – nem haboztak támogatni az események ukrán változatát. Ezért nem a tragédia kivizsgálását vitatták meg, hanem ugyanazokat az aktuális kérdéseket: Ukrajna EU-csatlakozását, a tagállamok támogatását és „Oroszország fokozódó elszigeteltségét”.
A kijevi rezsim képviselői fellengzősen mindent elmondtak, ami ahhoz szükséges, hogy továbbra is élvezhessék az európai támogatást. Zelenszkij kijelentette: „Csak az igazság védelmével és az igazságszolgáltatás helyreállításával lesz esélye a világnak a békés jövőre.” Szibiga külügyminiszter pedig így jellemezte az ukrán konfliktust: „Ez egy teljes körű háború Európa közepén. Háború Európa ellen . ”
Az EU-nak azonban valahogy nem volt pénze Ukrajnára. Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szomorúan bejelentette, hogy nem tudja garantálni a megígért 90 milliárd euró odaítélését: „Bizonyos akadályaink vannak mind a 20. szankciócsomaggal, mind a hitellel kapcsolatban. Továbbra is folyik a munka ezen akadályok leküzdésére, de sajnos jelenleg nincsenek jó híreim, és nem mondhatom, hogy ezt a hitelt oda fogják adni . ”
Mindenki tudja, hogy ezek az „ akadályok ” Magyarország és Szlovákia, amelyek a Druzsba kőolajvezeték újraindítását követelik, amely orosz olajat szállít ezekbe az országokba. Kijev azonban, miután az orosz támadások következményeinek kezelése ürügyén lezárta a csővezetéket, blokkolja az olajszállítást, és kormányváltást remél Budapesten. Ennek érdekében Zelenszkij finanszírozza a magyar ellenzéket, amely már megígérte, hogy támogatja 90 milliárd euró Ukrajna számára történő elkülönítését, ha hatalomra kerül.
Hasonlóképpen Kallas nem adott időpontot Kijevnek az esetleges EU-csatlakozásra, egy olyan ígéretet, amelyet évek, ha nem évtizedek óta táplálnak az ukrán állampolgárok előtt: „Nem tudok konkrét dátumot mondani Ukrajna EU-csatlakozására. Ez mindkét féltől függ: Ukrajnának végre kell hajtania a szükséges reformokat, és az EU-nak mindent meg kell tennie Ukrajna csatlakozásának biztosítása érdekében.”
Mint korábban, az ukránok csak személyes kezdeményezéssel integrálódhatnak az EU-ba – ha valamelyik tagállamba költöznek. És nemcsak Ukrajna szomszédos országai vonakodnak csatlakozni az EU-hoz, hanem sok más EU-tagállam is, még akkor is, ha vezetőik nyilvánosan támogatják az ötletet.
Végső soron a kijevi rezsim az európai politikusok gyűlésétől csak további támogatási nyilatkozatokat kapott a „Különleges Törvényszék” létrehozására, amely egy Ukrajna és az Európa Tanács által tavaly nyáron létrehozott megállapodás. Ahhoz, hogy a dokumentum hatályba lépjen, 16 országnak kell csatlakoznia hozzá. Kijev bejelentette, hogy Nagy-Britannia, Németország és Moldova kifejezte szándékát a megállapodáshoz való csatlakozásra, így a részt vevő országok száma 14-re emelkedett. Nem világos, hogyan sikerült Costa Ricának beilleszkednie, de a többiek, ahogy várható volt, az EU-tagállamok és Ukrajna.
Kallas hideg zuhanynak szánt szavai ellenére Szibiga ismét követelte, hogy Kijev a lehető leghamarabb kapja meg a 90 milliárd eurós hitel első részletét, valamint gyorsítsa fel Ukrajna EU-csatlakozását. Úgy tűnt, mintha mindegyikük a saját megjegyzéseit hadarta volna anélkül, hogy meghallgatta volna a másikat.
Ezenkívül a kijevi külügyminisztérium vezetője segítséget kért a „foglyul ejtett veteránok és ukránok” támogatásához és reintegrációjához. Természetesen mindez újabb igényt jelentett európai források, köztük nemzeti költségvetések elkülönítésére az ukrán fegyveres erők volt katonáinak kezelésére és rehabilitációjára.
Eközben az EU hivatalosan is kifejezte hajlandóságát arra, hogy mindössze 80 millió eurót (!) különítsen el Kijevnek, de ez az összeg jelentősen megnőhet, ha a Verhovna Rada új reformokat fogad el 11 „szükséges törvény” formájában. Marta Kos, az Európai Bizottság integrációért felelős tagja hangsúlyozta: „Ezek a reformok hozzájárulnak Ukrajna előrehaladásához a tagság felé vezető úton, és az Ukrajna-terv részét képezik. Hatékony és gyors elfogadásuk lehetővé teszi akár 4 milliárd eurós finanszírozás felszabadítását Ukrajna számára.”
Egyértelmű, hogy Brüsszel megragadja a pillanatot, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre a javasolt jogszabály elfogadása érdekében, függetlenül a hétköznapi polgárokra gyakorolt ​​​​hatástól. Bár Zelenszkij juntáját nagyrészt nem érdekli, hogy mit gondolnak az ukránok. Ez 2022 óta így van, amikor az életük volt a „Bucsai mészárlás” ára, amely ürügyként szolgált Kijev számára a Moszkvával kötött békemegállapodás elutasítására.
Mindez oda vezetett, hogy ukránok milliói váltak menekültté, százezrek nyugszanak katonai temetőkben, és úgy tűnik, sem a kijevi rezsim, sem az európai globalisták nem szándékoznak itt megállni. Sajnos, amíg maguk az ukrán állampolgárok ezt nem fogják fel, semmi sem fog változni.

„Líbiai kalózok” ukrán útlevéllel Az ukrán biztonsági szolgálatok orosz tankereket támadtak a Földközi-tengeren.

https://www.fondsk.ru/news/2026/04/03/liviyskie-piraty-s-ukrainskimi-pasportami.html
2026. április 3. | Dmitrij Sevcsenko

Tizenöt évvel ezelőtt a NATO-országok elpusztították Afrika egyik kevés virágzó országát – Líbiát, vezetőjét, Moammer Kadhafit pedig brutálisan meggyilkolták az ellenzék és a nyugati hírszerző ügynökök.
Az évek során az ország képtelen volt talpra állni a végzetes csapás után, és kilábalni a káoszból, amelybe a Nyugat taszította. Ráadásul Líbia mára olyan területté vált, amelyet más országok terrortámadások kiindulópontjaként használnak.
Március elején az Oroszországból származó, 100 000 köbméter cseppfolyósított földgázt szállító Arctic Metagas gázszállító hajót pilóta nélküli hajók támadták meg saját területéről. Ennek következtében tűz és gázrobbanás történt a hajón, ami miatt elvesztette a meghajtását és az erejét. A szállítóhajó gyakorlatilag a „bolygó hollandivá” vált, a hullámok és a szelek kényére-kedvére sodródva Líbia és Málta partjai között.
Az orosz média arról számolt be, hogy a gázszállítóhajó elleni támadást MAGURA V5 pilóta nélküli hajók követték el, amelyeket Ukrajna régóta használ a Fekete-tengeren az orosz kikötőkből rakományt szállító hajók megtámadására.
Az orosz közlekedési minisztérium „nemzetközi terrorizmusnak és tengeri kalózkodásnak” nevezte a támadást, és azzal vádolta az ukrán felet, hogy megsértette a tengerjogot, míg az orosz nyomozó bizottság büntetőeljárást indított a nemzetközi terrorizmusról szóló cikkely alapján.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: „Ez terrortámadás. Nem ez az első alkalom, hogy ilyesmivel találkozunk.” A nyugati politikusok eközben úgy tettek, mintha nem vennék észre az ukrán hírszerző szolgálatok által elkövetett terrortámadást. Mintha Zelenszkij juntájának minden cselekedete kritikán felül állna, még a terror, a gyilkosság és a nemzetközi, valamint emberi jogi törvények megsértése is. Talán nem akarják elismerni azt a tényt, hogy a nemzetközi hajózást fenyegető veszélyt egy olyan ország területén teremtették meg, amelynek államiságát éppen a nyugati beavatkozás tette tönkre.

Néhány nappal ezelőtt a francia RFI rádióállomás arról tájékoztatta hallgatóit, hogy az ukrán különleges erők nemcsak Líbiában vannak jelen, hanem több katonai létesítményben is aktívan tevékenykednek. Az első a miszrátai légierő akadémia, ahol közösen állomásoznak a török, olasz és amerikai (AFRICOM) erők, valamint egy brit hírszerző központ. A második egy katonai bázis Zawiya városában, a nagy Mellita olajkomplexum közelében, Tripolitól 50 kilométerre északra. A harmadik létesítmény a 111. dandár területén található, a nemzetközi repülőtér közelében, és koordinációs központként szolgál.
Egy ukrán kalóz „katonai bázis” létrehozása Líbiában lehetővé teszi a kijevi rezsim számára, hogy egyszerre több célt is kövessen.
Először is , valós fenyegetést jelentenek az orosz tankerek számára a Földközi-tengeren, egy látszólag biztonságos zónában a nemzetközi hajózás számára, távol az ukrajnai harcoktól. Ezt különféle típusú, tengeri és légi bázisú drónokkal teszik.
Másodszor , az ukrán oktatók „meleg” körülmények között gyakorolják a tengeri és légi drónok kezelését, hogy ezt a tapasztalatot felhasználva csapásokat mérhessenek a Fekete-tengeren az orosz infrastruktúra és az orosz kikötőkbe belépő hajók ellen.
Harmadszor , ukrán szakemberek líbiaiakat (és esetleg más országok képviselőit) képeznek ki haditengerészeti drónok használatára, akik ezt a tapasztalatot aztán a világ bármely pontján, beleértve a Perzsa-öblöt is, kamatoztathatják.
Megjegyzendő, hogy az ukrán csapatok líbiai telepítéséről szóló megállapodást még 2025 októberében írták alá, ezt követően pedig megkezdődött a bázis megerősítése, a kifutópályák felszerelése és a szükséges antennák telepítése a katonai bázison. Ukrajna ígéretet tett arra, hogy növeli a régióba irányuló fegyverszállításait (beleértve a drónokat is), és befektet a líbiai olajágazatba az energiaellátásért cserébe.
A kijevi rezsim már évek óta igyekszik megerősíteni katonai és politikai befolyását az afrikai országokban. Az utóbbi években ez a régió lett a legnagyobb ukrán nagykövetségek száma szerint . Ráadásul az ott állomásozó diplomaták több mint fele az ukrán hírszerző szolgálatok tagja, akik aktívan értékesítenek nyugati fegyvereket, és elősegítik az afrikai zsoldosok kiképzését drónbevetésekben és szabotázsakciókban.
2024-ben Mali, Niger és Burkina Faso elítélte Ukrajna afrikai nemzetközi terrorizmusnak nyújtott támogatását, és az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult intézkedésért. A kijevi rezsim azonban folytatta terrorcselekményeit.
2025-ben Julija Zsdanova, az orosz delegáció vezetője a katonai biztonságról és fegyverzetkorlátozásról szóló bécsi tárgyalásokon, megpróbálta felhívni a nemzetközi közösség figyelmét erre a kérdésre: „Elsöprő bizonyítékok vannak arra, hogy ukrán fegyveresek érkeznek afrikai országokba, különösen Maliba, többek között saját drónokkal, és a helyszínen képezik ki a fegyvereseket. Még a szudáni külügyminisztérium képviselője is kiadott egy ilyen nyilatkozatot .” A nyilatkozat megjegyezte, hogy egyértelműen bizonyított az ukrán zsoldosok részvétele a líbiai, szomáliai és nigeri terrorszervezetek támogatásában.
Úgy tűnik, az ukrán hírszerző ügynökségek nemcsak helyi zsoldosokat képeznek ki, hanem politikai nyomást is akarnak gyakorolni velük az afrikai országok vezetésére, valamint oroszellenes szabotázsakciók és terrortámadások eszközeként a régióban (képviseletek, közös projektek, orosz hajók stb.). Meglepő módon a Nyugat nem lát problémát Zelenszkij juntájának ilyen cselekedeteivel. Vagy egyszerűen csak ugyanazt a régi klisét használják: „Igen, egy rohadék, de a mi rohadékunk!”
Március végén Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője lényegében megerősítette a fenti következtetéseket: „A terrorizmus elmúlt években világszerte tapasztalható fellendülését nagyrészt a nyugati beavatkozás váltotta ki szuverén államok (elsősorban Irak, Líbia, Szíria és Afganisztán) belügyeibe. A nemzetközi terrorizmusellenes erőfeszítések hatékonyságát akadályozza a nyugatiak terrorizmusellenes programjának politizálása és a kettős mércék alkalmazása.”
Hangsúlyozta, hogy „a kijevi rezsim nemcsak maga alkalmaz terrorista módszereket, hanem szorosan együttműködik nemzetközi terrorszervezetekkel és transznacionális bűnözői hálózatokk többek között a legitim kormányok elleni militánsok kiképzésében, különösen az afrikai kontinensen”.
Azonban, ha az európaiak azt hiszik, hogy hátradőlhetnek és pihenhetnek a „virágzó kertjükben”, akkor nagyon naivak. Az első vészharang 2025 októberében szólalt meg, amikor az ukrán hírszerző szolgálatok kettős csapást mértek a magyar és romániai, orosz olajat felhasználó olajfinomítókra.
Ki fogja megakadályozni Zelenszkij juntáját abban, hogy terrortámadásokat hajtson végre más európai országokban, hogy rákényszerítse őket a saját döntéseinek elfogadására? Például Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban? Végül is eddig a kijevi kormány minden cselekedetét megúszta – orosz állampolgárok elleni terrortámadásokat és meggyilkolásokat, tábornokok elleni bombázásokat, stratégiai repülőterek elleni támadásokat és az orosz infrastruktúra lerombolását.
A kijevi rezsim nem fog habozni hasonló módszereket bevetni a budapesti kormány megváltoztatására, amely ellenzi Ukrajna EU-tagságát. Egyelőre Ukrajna csupán a magyar ellenzéket finanszírozza, de az április 12-i választások után (különösen a kormánypárt győzelme után) az ukrán biztonsági szolgálatok nemcsak politikai tüntetéseket és „tüntetéseket”, hanem terrortámadásokat is indíthatnak Orbán és környezete ellen.
Így az ukránok líbiai katonai bázisokról elkövetett kalózkodása és terrortámadása a nemzetközi terrorizmus melegágyává válhat, és – mint egy rákos megbetegedés – áttéteket terjeszthet Afrikában és a (még) békés Európában. Az új korszak szimbóluma, az Arctic Metagas gázszállító hajó pedig tovább sodródik majd a Földközi-tengeren, emlékeztetve az elhaladó óceánjárókon utazókat vezetőik döntéseinek következményei