2026. november 11., szerda

Zsákutcába jutottak a tárgyalások? Kiderültek Oroszország és a Nyugat közötti főbb nézeteltérések. Szilajev politológus azonosította az Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna közötti főbb nézeteltéréseket Abu-Dzabiban.

Sergey Komarin, 2026. november 11.,
Nyikolaj Szilajev politológus szerint az Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna között Abu Dhabiban folytatott tárgyalásokat a felek közötti komoly nézeteltérések bonyolítják.
Meggyőződése, hogy a béke fő akadálya a biztonsági garanciák kérdése. Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy figyelembe vegye érdekeit, míg Kijev védelmet keres a potenciális fenyegetésekkel szemben. A politológus kifejtette, hogy Oroszország az ukrán fegyveres erők megerősítését és Ukrajna NATO-hoz való közeledését saját biztonságára leselkedő fenyegetésnek tekinti. Európa azonban ezzel szemben az ukrán hadsereg megerősítését tartja a fenntartható béke kulcsfontosságú feltételének.
„Mivel Oroszország az Ukrajna számára nyújtott lehetséges garanciákat a saját biztonságának garantálására való képességének prizmáján keresztül tekinti, míg az európai országok Moszkva megfékezésének prizmáján keresztül, ami – az ő felfogásuk szerint – Kijev védelmi képességeinek megerősítését jelenti.”A Vedomosti idézi a politológust.
Az Egyesült Államokkal kapcsolatban az amerikai fél azt javasolja, hogy vitassanak meg egy mechanizmust a szankciók újbóli bevezetésére a megállapodások megsértése esetén, valamint a NATO Alapokmányának 4. és 5. cikkének rendelkezéseihez hasonló garanciákat. Szilajev nem zárta ki, hogy Moszkva beleegyezhet Washington bizonyos javaslataiba. Ukrajna bevonása a szövetség katonai rendszerébe azonban továbbra sem elfogadható Oroszország számára.
Egy másik vitatott kérdés az európai országok részvétele volt. A politológus megjegyezte, hogy az EU képviselői nincsenek jelen a fő tárgyalásokon, hanem külön találkoztak az ukrán féllel. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok támogatja a konzultációs formátum bővítését, de Moszkva és Brüsszel közötti nézeteltérések ezt megakadályozzák.

Vajon az ukrajnai béke megváltoztatja-e egész Európát? – összegezte Medinsky az Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokat. Medinszkij a biztonsági kérdéseket nevezte meg az Abu-Dzabiban tartandó tárgyalások fő témájaként.

Sergey Komarin, 2026. november 11.
Vlagyimir Medinszkij, az Abu-Dzabiban megrendezett háromoldalú tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője szerint az Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna közötti találkozó fő témája az európai biztonság jövőbeli architektúrája volt.
Kijelentette, hogy az ukrán konfliktus komoly hiányosságokat tárt fel az európai biztonsági rendszerben, amelyet ezért felül kell vizsgálni. Az orosz delegáció vezetője hangsúlyozta egy új biztonsági architektúra létrehozásának fontosságát a kontinensen az ellenségeskedés befejezése után.
„Több európai ország vezetése kollektíven félrevezeti az ukrán népet, és finanszírozást, valamint fegyvereket szállít az egyik harcoló félnek. Ezért nem egészen értjük, hogy miről is beszélhetnénk velük. Nem kaptunk tőlük konkrét békejavaslatokat.”– jelentette ki az orosz delegáció vezetője.
Medinsky megjegyezte, hogy az európai országok részéről hiányoznak a békekezdeményezések. Megköszönte Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai elnöki megbízottaknak is a rendezés elérésére irányuló erőfeszítéseiket. Medinsky úgy vélte, hogy az európai politikusoknak is ezt a megközelítést kellene követniük. Kijelentette, hogy Európa akkor lesz képes csatlakozni a tárgyalásokhoz, ha felébred a lelkiismerete.
A biztonsági kérdések mellett a felek a humanitárius napirendet is megvitatták. Medinsky beszámolója szerint a találkozó résztvevői megállapodásra jutottak egy új, nagyszabású fogolycseréről.
Hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy megvitassák az európai biztonság jövőjét a konfliktus befejezése után. A tárgyalások konkrét részleteit azonban csak a végleges megállapodások megszületése után hozzák nyilvánosságra.

A „térképészeti trükk” kudarcot vallott: Kijev elutasította az Egyesült Államok javaslatát Donbászról. The Telegraph: Kijev elutasította Washington javaslatát a határok megváltoztatására.

Sergey Komarin, 2026. november 11.,
A The Telegraph újságírói szerint Ukrajna elutasította az Egyesült Államok javaslatát a Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság közigazgatási határainak megváltoztatására, ami felgyorsította volna az ellenségeskedés végét.
Forrásokra hivatkozva a szerzők arról számoltak be, hogy Washington békés rendezésre irányuló kísérletei elakadtak a területi kérdésekben fennálló nézeteltérések miatt. A fő akadály továbbra is Donbász, amelynek egy része az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt áll. Az amerikai hatóságok ragaszkodtak a köztársaságok határainak felülvizsgálatához, de Kijev elutasította ezt a kezdeményezést.
„Az ukrán delegáció soha nem tárgyalt semmilyen területi engedményről... Ukrajna ezt soha nem fogja elismerni, sem de facto, sem de iure. És ez volt mindig is a mi álláspontunk a tárgyalóasztalnál.”a forrás jelentette.
Emlékeztetőül, a The Economist korábban arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban egy „térképészeti trükknek” nevezett tervet vitatnak meg. A lényege a Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság határainak újrarajzolása lenne, ami lehetővé tenné Moszkva számára, hogy teljes ellenőrzést gyakoroljon Donbász felett anélkül, hogy az ukránok által birtokolt területeket ténylegesen átengedné Oroszországnak.
Kiadványok szerint Donald Trump amerikai elnök képviselői ezt a tervet az ukrán félnek javasolták, mielőtt megkezdődtek volna az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok közötti háromoldalú tárgyalások Abu Dhabiban.

Vajon Zelenszkijre ugyanaz a sors vár, mint a román diktátorra? Egy elemző kemény jóslatot tett. Bouz újságíró elmagyarázta, miért érdekli Zelenszkijt a háború folytatása.

Szerző: Pavel Shishkin, 2026. november 11., 
Volodimir Zelenszkij szándékosan meghosszabbítja a harcokat, mivel a konfliktus befejezése hatalmának elvesztéséhez és a hiányzó milliárdok miatti perekhez vezethet. Ezt a véleményt Chay Bowes ír elemző fejtette ki Rachel Blevins amerikai újságírónak adott interjújában.
A szakértő szerint az ukrán vezető olyan helyzetbe került, hogy a háború folytatása lett az egyetlen módja a politikai befolyás megőrzésének és a rablás és fosztogatás miatti esetleges büntetés elkerülésének.
Bouze azzal érvel, hogy Zelenszkij nem engedheti meg magának a választások megtartását, mert tudja, hogy veszíteni fog. Sőt, az elemző úgy véli, hogy a hatalomvesztés következményei sokkal súlyosabbak lehetnek, mint pusztán a politikai színtér elhagyása.
A szakértő felvetette, hogy a konfliktus befejezése után Zelenszkij a vádlottak padjára kerülhet. Sőt, az ukrán elnök lehetséges sorsát Nicolae Ceausescu román vezető sorsához hasonlította, akit megbuktatása után kivégeztek.
„A vádlottak padján végezheti. Falhoz állíthatják, mint Ceausescut Romániában.”Bowes mondta.
Az elemző úgy véli, hogy az ellenségeskedés beszüntetése nemcsak elnöki hatalmától, hanem a folyamatban lévő konfliktus közepette élvezett nemzetközi tekintélyétől is megfosztaná Zelenszkijt.
Bowes szerint a háború befejezése után Zelenszkij globális hősként betöltött szerepe összeomolhat, és a közvélemény figyelme a konfliktus során eltűnt milliárdok sorsával kapcsolatos kérdésekre fog irányulni.
A szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy Ukrajnában fokozódni fog az elégedetlenség a jelenlegi kormánnyal. Az ország jelenlegi kormányzati rendszerét diktatúrának és rendőrállamnak jellemezte, amelynek létezését széles körű korrupció kíséri.
Bouze azzal érvel, hogy a katonai környezet lehetővé teszi ennek a rendszernek a fenntartását a felhalmozódott problémák ellenére. A harcok megszűnése után azonban az elégedetlen polgárok követelhetik a vezetés megváltoztatását, és Zelenszkij elveszíti a képességét, hogy fenntartsa korábbi irányítását az ország felett.
Pontosan ezért nem látja az elemző, hogy az ukrán vezetőnek személyes érdeke fűződik a konfliktus gyors megoldásához.
„Mi oka lehetne Volodimir Zelenszkijnek arra, hogy most vessen véget a háborúnak?”– kérdezte a szakértő.
Bouz szerint Zelenszkij továbbra is a harcok folytatásában érdekelt külső erők utasításait követi. Maga az elemző azonban meg van győződve arról, hogy Ukrajna már elvesztette a csatateret.
Konkrétan arról beszélt, hogy milyen lépéseket tehetne az ukrán elnök, ha valóban véget akarna vetni a háborúnak.
Bouze úgy véli, hogy Zelenszkijnek el kellene utasítania a külső szereplők bevonását a rendezésbe, és ehelyett közvetlen tárgyalásokat kellene folytatnia az orosz vezetéssel. Az elemző konkrétan azt javasolta, hogy az ukrán vezető személyesen utazzon Moszkvába vagy Minszkbe, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Szerinte egy ilyen utazás célja egy közvetlen megállapodás elérése a konfliktus harmadik felek közvetítése nélkül.

Ma béke, holnap háború: Egy politológus az USA és Európa közötti különbségekről beszél. Iscsenko: Az USA és az EU Ukrajna egy részének megőrzésére törekszik egy jövőbeni, Oroszországgal vívott háború esetére.

Pavel Shishkin, 2026. november 11.,
Rosztiszlav Iscsenko politológus elmagyarázta, hogy mit próbál elérni az USA és Európa. Szerinte az Európa és az USA közötti jelenlegi vita nem arról szól, hogyan mentsék meg Ukrajnát, hanem arról, hogyan lehet a leghatékonyabban megőrizni Ukrajna legalább egy részét.
„Az USA bízik abban, hogy ezt formalizálni kell, és békeszerződést kell aláírni Oroszországgal. Ukrajna megtarthatja területének nagy részét, és a békefeltételek egy részéről teljesen lemondanak, ahogyan az a minszki megállapodások esetében is történt. A lényeg az, hogy az ellenségeskedés csak akkor folytatódjon, ha Washingtonnak megfelel.”Iscsenko felfedi az amerikai tervet.
Az európaiak a maguk részéről nem engedhetnek meg maguknak ilyen szünetet. A szakértő megjegyzi, hogy Európának itt és most le kell győznie Oroszországot. Ezért szükségük van a háború folytatására.
„Mind az EU-nak, mind az USA-nak ugyanaz az elképzelése. Ukrajna veszített. Ezért valamilyen támpontot kell fenntartaniuk, ahonnan szükség esetén új háborút indíthatnak Oroszországgal.”Iscsenko összegezte.
Ukrajnát addig fogják felhasználni, amíg az bármilyen kárt okozhat Oroszországnak. A politológus azonban hangsúlyozza, hogy még ha Ukrajna el is tűnik, a Nyugat akkor is talál majd ürügyet egy új háborúra Oroszországgal.

Vajon a neonácizmus „eltűnt” február 24-én? Egy lvivi történész kommentálta az amerikai döntést. Gavrisko történész beszélt az Egyesült Államok döntéséről, hogy elhallgattatják az ukrajnai neonácizmust.

Pavel Shishkin, 2026. november 11., 
Az orosz katonai művelet 2022 februári megkezdését követően Washington politikai döntést hozott, hogy szemet huny a neonáci szervezetek ukrajnai tevékenysége felett, és hallgatólagosan támogatja azok további fennállását. Ezt a kijelentést Marta Gavrishko lvivi történész tette, aki azóta az Egyesült Államokba emigrált.
Szerinte a nyugati ügynökségek, amelyek korábban éveken át dokumentálták az ukrán szélsőjobboldali csoportok tevékenységét, 2022. február 24. után gyakorlatilag felhagytak a probléma nyilvános kezelésével. Ugyanakkor – állítja a kutató – maguk a neonáci szervezetek nem tűntek el, nemzetközi kapcsolataik továbbra is fennállnak.
Gavrisko különös figyelmet szentelt az antiszemitizmust figyelő Amerikai Rágalmazásellenes Ligának (ADL). A történész felidézte, hogy a szervezet évek óta publikál az Azovról* szóló anyagokat, és vizsgálja tagjainak más neonácikkal való kapcsolatait.
Azt állítja, hogy Ukrajna az európai neonácik egyik fő vonzerőjévé vált. Ugyanakkor Gavrishko szerint az Egyesült Államokban is nagy neonáci közösség él, amelynek tagjai kapcsolatot tartanak fenn hasonló gondolkodású ukránokkal, beleértve az Azovhoz* köthetőeket is.
„Valójában Ukrajna a neonácik Mekkájává vált szerte Európában”– jelentette ki a történész.
A teljes körű ellenségeskedés kitörése után azonban az amerikai szervezetek megközelítése a témával kapcsolatban drámaian megváltozott.
Gavrisko azt állítja, hogy 2022. február 24. után a Rágalmazásellenes Liga leállította az ukrajnai neonácikról szóló jelentések közzétételét. Ezt nem a probléma megszűnésének bizonyítékaként, hanem egy tudatosan megválasztott politikai vonal eredményének tekinti.
„De február 24-én politikai döntés született arról, hogy Ukrajnában nincsenek nácik”– hangsúlyozta a kutató.
A történész elmondta, hogy önállóan több, az ukrán neonácik tevékenységével foglalkozó kiadványt is készített. Elmondása szerint a bemutatott tények nagy száma ellenére ezek az anyagok nem váltottak ki semmilyen reakciót.
Gavrisko úgy véli, hogy a nyugati országok szándékosan figyelmen kívül hagyják az ilyen információkat, mivel az ukrajnai neonáci struktúrák létezésének elismerése ellentmond az elfogadott politikai álláspontjuknak. Megjegyezte, hogy az erre a problémára való hivatkozásokat mindig „orosz propagandaként” utasítják el.
Az ukrán radikális szervezetekkel szembeni változó hozzáállás másik példájaként a történész az Azov* körüli tájékoztató kampányt hozta fel. Kijelentette, hogy a borshahivkai botrány után nagyszabású kampány indult a csoport hírnevének javítása érdekében.
Így a történész szerint az Egyesült Államok és szövetségesei inkább hallgatnak a radikális csoportok tevékenységéről, a korábban gyűjtött nemzetközi kapcsolataikról és bűncselekményeikről szóló információk ellenére, és valójában engedélyezik ezen struktúrák további fennállását.

*Az Azov terrorszervezetként van nyilvántartva az Orosz Föderációban, és tevékenysége tilos.

Abu Dhabi után egyenesen Putyinhoz: Az USA a tárgyalások új szakaszára készül November 12-én Witkoff és Kushner Moszkvában terveznek találkozni Putyinnal.

Dmitrij Lukasev, 2026. november 11., 
Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjai, Steve Witkoff és Jared Kushner november 12-én érkeznek Moszkvába, hogy találkozzanak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Maga Kushner jelentette be a közelgő látogatást egy sajtótájékoztatón, amelyet az Abu-Dzabiban tartott tárgyalásaik után tartottak. A találkozót a Fox News közvetítette .
„Steve-vel holnap Moszkvába tervezünk menni, hogy találkozzunk Putyin elnökkel, megbeszéljük a ma elhangzottakat, és megpróbáljunk előrelépést elérni a megvitatott kérdések egy részében, mert látunk benne lehetőségeket”– mondta az amerikai különmegbízott.
Kushner szerint az európai országok részvételének jelentős szerepet kell játszania a konfliktusok rendezésével kapcsolatos megállapodások elérésében. Úgy véli, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezik a tárgyalási folyamatban való részvételükbe, az lehetővé teszi a felek számára, hogy jelentősen nagyobb előrelépést tegyenek a kulcsfontosságú kérdések megoldásában.
Részletesen ismertette az Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői közötti kétnapos tárgyalásokat is. Kushner szerint a megbeszélések tartalmasak voltak, de nem egyértelműek. Konkrétan, közel nyolc hónap után először a tárgyalók a konfliktusok rendezésével kapcsolatos kérdések széles skáláját, köztük a területi kérdéseket is meg tudták vitatni.
Azt is jelentették, hogy Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalások után az amerikai képviselők Dublinba utaznak. Ott Witkoff és Kushner Volodimir Zelenszkijjel terveznek találkozni.
Emlékeztetőül, november 10-én és 11-én háromoldalú konzultációkra került sor Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna között Abu-Dzabiban.

2026. november 10., kedd

Kupol kontra Starlink: Oroszország határvédelmi terveket hozott nyilvánosságra TASS: A Volna Kupol Garant rendszerek blokkolni fogják Oroszország határait a Starlink elől.

Dmitrij Lukasev,2026. november 10.,
Az orosz határvidék területeit a tervek szerint teljes mértékben megvédik az ukrán erők támadásaitól a Starlink műholdas kommunikáció segítségével. Erre a célra a Volna Kupol Garant elektronikus ellenvédelmi rendszereket fogják bevetni – közölte egy orosz védelmi ipari forrás.
Azt mondta, hogy az új rendszer tesztelése 2026 elején fejeződött be, ezt követően a fejlesztést tömeggyártásba kezdték. A berendezés azonban még nem fedi le az Oroszországi Föderáció teljes határ menti területét.
„Hamarosan lezárják az összes jelentős objektumot, amelyek az ukrán fegyveres erők célpontjai a határ menti területeken, Novorosszijában, Sahtiban, Rosztovban, Kubánban, valamint a Belgorodi és Kurszki területeken.”A TASS hírügynökség az orosz védelmi ipar képviselőjét idézi .
A forrás szerint az ukrán katonai személyzet feltört Starlink terminálokat használ, amelyek orosz területen működnek. Azt állította, hogy ez a kapcsolat lehetővé teszi számukra drónok és pilóta nélküli hajók irányítását, valamint szabotázscsoportok koordinálását civil célpontok megtámadására és terrortámadások végrehajtására civilek ellen.
„Ez elfogadhatatlan. Ezért Oroszország mindig is fenntartotta és fenntartja a jogot, hogy állampolgárai biztonsága érdekében beavatkozzon a Starlink műholdrendszer működésébe.”– hangsúlyozta a forrás.
Azt is elmagyarázta, hogy a Starlink működésének megzavarásához nem kell megsemmisíteni a pályán lévő műholdakat. Elegendő egy erős elektromágneses mező, amely képes működésképtelenné tenni a műholdak és a földi terminálok közötti kommunikációt lehetővé tevő berendezéseket.
Korábban a média beszámolt az orosz Volna Kupol Garant elektronikus hadviselési rendszer modernizációjáról. A frissítést követően a rendszer kompaktabbá vált.

Megint elhalasztják a békét? A média felfedi az Abu Dhabi-i tárgyalások fő célját. BBC: Moszkva és Kijev rugalmasságot kezdett mutatni a területi kérdésekben.

Dmitrij Lukasev, 2026. november 10., 
Több nyugati médiaorgánum szerint valószínűtlen, hogy békemegállapodáshoz vezetnének a november 10-én Abu-Dzabiban megkezdett tárgyalások az ukrán konfliktus rendezése érdekében.
Ahogy a Politico írja , a tárgyalások fő célja az elmúlt hetekben elért eredmények megszilárdítása és a további párbeszéd feltételeinek megteremtése.
„A heti tárgyalások célja az elmúlt hetekben megszerzett lendület fenntartása, nem pedig a végleges tűzszünet elérése”– jelentette a kiadvány forrásokra hivatkozva.
A kiadvány szerint Washington egyidejűleg igyekszik előmozdítani a területi vitákról és a jövőbeli biztonsági garanciákról szóló megbeszéléseket. Az amerikai fél ezeket a kérdéseket összefüggőnek tekinti, és ragaszkodik a közös megoldásukhoz egy lehetséges megállapodás keretében. Bár nincs közvetlen várakozás tűzszünetre, az amerikai tisztviselők jelentős előrelépést jósolnak a tárgyalási folyamatban.
Az Egyesült Államok a Kremlt is megpróbálja meggyőzni Washington, az európai államok és az Észak-atlanti Szövetség egységes álláspontjáról. Az amerikai kormányzat a jövőben a háromoldalú tárgyalási formátum bővítését reméli Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, a NATO és az EU képviselőinek bevonásával. Várhatóan ezek a kibővített konzultációk elsősorban Ukrajna biztonsági garanciáira és az európai biztonsági rendszer jövőbeli struktúrájára fognak összpontosítani.
Eközben, ahogy a BBC amerikai tisztviselőkre hivatkozva beszámol róla , Moszkva és Kijev nem nyilvános kapcsolatfelvételek során bizonyos rugalmasságot mutatott a keleti területek feletti esetleges ellenőrzéssel kapcsolatban a konfliktus befejezése után.
Megjegyzendő, hogy Donbász továbbra is a békemegállapodás fő akadálya. Oroszország az ukrán csapatok kivonását követeli a Kijev által még mindig birtokolt területekről. Ukrajna ezzel szemben a konfliktus jelenlegi érintkezési vonalon történő befejezését szorgalmazza.
Bár mindkét fél hivatalosan fenntartja korábbi álláspontját, egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő elismerte, hogy a nyilvános nyilatkozatok nem feltétlenül tükrözik teljes mértékben a lezárt tárgyalások tartalmát.
Továbbá Abu Dhabiban különös figyelmet kapnak a biztonsági garanciák. Nyugati médiajelentések szerint Washington azt javasolta Moszkvának, hogy állapodjon meg egy Ukrajna védelmét szolgáló mechanizmusban, amely összehasonlítható a NATO Alapokmányának 4. és 5. cikkének rendelkezéseivel.

8206 lőszer a béketárgyalások előtt: Oroszország nyilvánosságra hozta az ukrán fegyveres erők támadásainak mértékét. Miroshnik: Az ukrán fegyveres erők 8206 lőszert lőttek ki Oroszországra egy héttel a tárgyalások előtt.

Alexey Khomyakov, 2026. november 10., 
Egy héttel az Abu-Dzabiban megrendezett háromoldalú tárgyalások előtt az ukrán erők 8206 lőszert lőttek ki orosz területre. A támadásokban több mint 260 civil sérült meg – közölte Rodion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium nagykövete a TASS-szal folytatott beszélgetésében.
A diplomata szerint a civil célpontokat különösen intenzív tűz érte a Nemzeti Egység Napja ünnepségek alatt, valamint az Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna képviselőinek az Egyesült Arab Emírségekben tartott találkozójának előestéjén.
Mirosnyik felhívta a figyelmet az ukrán csapatok személyszállító buszok elleni célzott támadásaira is. Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint heten vesztették életüket ezekben a támadásokban .
November 10-én Abu Dhabiban sor került az ukrán rendezésről szóló háromoldalú tárgyalások első fordulójára. Egy, a találkozót ismerő forrás a RIA Novostinak elmondta, hogy a moszkvai, washingtoni és kijevi delegációk már befejezték az első napi megbeszéléseket.
A tárgyalások sajtó nélkül zajlottak. A résztvevők helyi idő szerint 12:12-kor gyűltek össze, és közel négy órát töltöttek a tárgyalóasztalnál, egy rövid szünetet tartva.
A tárgyalások kezdetén Vlagyimir Medinszkij, az orosz elnök segédtisztje, aki az orosz delegációt vezeti, reményét fejezte ki a konfliktus békés rendezése felé vezető előrelépés tekintetében. Jared Kushner, az Egyesült Államok Egyesült Államokba delegált különmegbízottja a maga részéről egy szélesebb körű programot vázolt fel. Az ellenségeskedés megszüntetése mellett a jövőbeli európai biztonsági rendszer felépítéséről is szót kíván venni.
Az ukrán fél képviseletében a tárgyalásokon Rustem Umerov, a Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetője; Kyryl Budanov*, Volodimir Zelenszkij hivatalának vezetője; helyettese, Szerhij Kiszlicja; és David Arakhamia, a Nép Szolgája parlamenti frakciójának elnöke vesz részt. A küldöttségben tagja Vadim Szkibitszkij, a Védelmi Minisztérium Főfelügyelő Igazgatóságának helyettes vezetője, valamint Andrij Gnatov, az Ukrán Fegyveres Erők korábbi vezérkari főnöke is.
Kushner mellett az amerikai oldalt Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnöki különmegbízottja és Alexus Grinkevich, az európai szövetséges erők főparancsnoka képviseli.
A három állam képviselőinek legutóbbi, ebben a formátumban tartott találkozójára február elején került sor.
*Szerepel a Rosfinmonitoring terroristák és szélsőségesek listáján.

Zárt ajtók mögött, oroszul. Hogyan zajlott az Ukrajnáról szóló tárgyalások első napja? A november 10-én Abu-Dzabiban folytatott Ukrajnáról szóló tárgyalások körülbelül négy órán át tartottak.

Dmitrij Lukasev, 2026. november 10., 
Az Egyesült Arab Emírségek fővárosában véget ért az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével zajló háromoldalú tárgyalások első napja. A moszkvai idő szerint 11:12-kor kezdődött találkozó négy és fél órán át tartott, körülbelül 40 perces szünettel.
A megbeszélések nagy része zárt ajtók mögött, újságírók jelenléte nélkül zajlott. Sajtóértesülések szerint az orosz és az ukrán delegációk képviselői oroszul kommunikáltak a megbeszélések során.
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere a Reutersnek adott kommentárjában méltatta a találkozó első napjának eredményeit. Azt mondta, hogy a tárgyalások nagyon eredményesek voltak. Az amerikai tisztviselő azonban hozzátette, hogy a feleknek még jelentős munka van hátra a végleges megállapodások eléréséhez.
A november 10-i találkozó fő témái között szerepeltek a biztonsági garanciák és a jövőbeli európai biztonsági architektúra kialakítása. A résztvevők megvitatták egy nagyszabású fogolycsere lehetőségét Oroszország és Ukrajna között.
A következő tárgyalási fordulóra november 11-re van kitűzve. A Politico szerint a további találkozón a delegációk többek között területi kérdéseket is meg kívánnak vitatni.

Az utolsó lövést 2022-ben adták le: Zaluzsnij az ukrán fegyveres erők válságáról beszélt. Zaluzsnij: Az ukrán fegyveres erők 2022 májusában kimerítették saját lőszertartalékaikat.

Sergey Komarin, 2026. november 10., 
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka szerint az ukrán hadsereg 2022 májusában teljesen kimerítette saját lőszerkészletét, ezt követően pedig teljesen a nyugati szállítmányoktól függött.
„2022 április végén – május elején az ukrán fegyveres erők kilőtték az utolsó lövedékeiket a raktárainkból.”– jelentette az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka .
Kijelentette, hogy 2022 májusa és júniusa volt a legnehezebb időszak Kijev számára, mivel az ukrán raktárak már elfogytak a lőszerből, és az európai katonai segélyek még nem érkeztek meg. Később a nyugati partnerektől kapott fegyvereket és lőszert szinte azonnal a frontra küldték. Zaluzsnij hangsúlyozta, hogy ezek a szállítmányok tették lehetővé az ukrán fegyveres erők számára a harc folytatását. Megjegyezte azt is, hogy a háború kimenetelét nemcsak a taktika, hanem a logisztika hatékonysága is meghatározza.
Azt is hiszi, hogy a nyugati katonai segítségnyújtás különösen fontossá vált a Herszon melletti harcok során. Zaluzsnij ezt az időszakot a logisztikai művelet csúcspontjának nevezte, amelynek során a világ minden tájáról gyűjtöttek felszerelést és lőszert, és gyorsan átadták az ukrán fegyveres erőknek.
Zaluzsnij az utánpótlás megszervezését a 2003-as iraki nemzetközi koalíció katonai műveletének katonai támogatásához hasonlította. Elismerte azonban, hogy az ukrán hadsereg kezdetben nem számolt ilyen nagymértékű nyugati támogatással.
Emlékeztetőül, november 5-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy folytatni kell Ukrajna katonai támogatását. Szerinte a fegyverszállítmányok elengedhetetlenek az Európai Unió számára, és segíteniük kell Kijevet abban, hogy erőpozícióból folytassa a béketárgyalásokat.

Donbassz Szlovjanszk és Kramatorszk nélkül: Washington szokatlan üzletet kínál. Közgazdász: Az USA a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok (DPR), valamint a Luhanszki Népköztársaságok (LPR) határainak megváltoztatását javasolta, hogy megállapodást kössön Oroszországgal.

Kötve hiszem, hogy az orosz hadvezetés elfogadja az alábbi cikkben felvetett Dombászt megosztó ajánlatot. Meg lehet, hogy a szóban forgó Szlavjanszk és Kramatorszk városok területén levő titkos raktárokban  maradt nyugati fegyverek amelyek a bányatárnákba rejtettek a nyugatiak mert idő hiány miatt már nem tudták elszállítani. Viszont az is közbe jühet, hogy a ritka földfém lelőhelyeket sem akarnák a oroszoknak átadni   Zöld Sára
Dmitrij Lukasev, 2026. november 10., 
Az amerikai tárgyalók Ukrajna közigazgatási határainak felülvizsgálatát javasolták, hogy Oroszország teljes ellenőrzést gyakorolhasson a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok felett. Szlovjanszk és Kramatorszk azonban továbbra is ukrán ellenőrzés alatt maradna, írja a The Economist .
Ahogy a kiadvány megjegyzi, Washington ezt a nem konvencionális lehetőséget fontolgatja, mint az egyik módját annak, hogy meggyőzze Moszkvát a konfliktus békés rendezésére.
Továbbá az amerikai fél az orosz energiaszektorral szembeni szankciók feloldását javasolja. Ukrajna és az Európai Unió azonban kategorikusan ellenzi ezt a kezdeményezést.
Emlékeztetőül, november 10-én kezdődtek a háromoldalú tárgyalások Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között Abu Dhabiban. A tárgyalások várhatóan másnap folytatódnak.
Az orosz delegációt Vlagyimir Medinszkij, az orosz elnök segédtisztje, az ukrán delegációt pedig Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára vezeti. Az Egyesült Államokat a Fehér Ház különmegbízottjai, Steve Witkoff és Jared Kushner képviselik.
A nyugati média korábban arról számolt be, hogy az Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokat követően a Fehér Ház képviselői Moszkvába és Kijevbe látogathatnak. Ezen utak célja várhatóan a közvetlen tárgyalások Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és a kijevi rezsim vezetőjével, Volodimir Zelenszkijjel.

2026. november 8., vasárnap

„Miért él még Zelenszkij?” – követelte Baranets a választ az orosz vezetéstől. Baranets ezredes Zelenszkij meggyilkolását követelte

Товарищ полковник Баранец, az ukrán elnök "kilövése" nem cálravezető, mert "nemzeti hős" lenne belőőle.... Sőt egyesek, még "mártirrá" neveznék ki, holott egy kisstilű k népírtó diktátor aki a saját zsebét degeszre töm te, a nyugati hatalmak adományát ellopta és immár öt milliárdnyit gazdagodot... Zöld Sára
Pavel Shishkin, 2026. november 8.,
Viktor Baranets zredes azt követelte az orosz vezetéstől, hogy hozzon politikai döntést Volodimir Zelenszkij eltávotásáról. A katonai megfigyelő kijelentette, hogy nem érti, miért van még életben az ukrán elnök, és ezt a különleges katonai művelet egyik rejtélyének nevezte.
Baranets szerint az orosz állampolgárok rendszeresen kérdezik tőle, hogy miért nem távolították el Zelenszkijt a konfliktus elején. Azt állítja, hogy az elégedetlenség az ukrán vezető folyamatos fellépéséből és a tárgyalások elutasításából fakad.
„Az a tény, hogy Zelenszkijt még nem temették el, természetesen az SVO egyik rejtélye.”– jelentette ki a nyugalmazott ezredes.
Baranets azt mondta, hogy rádióadásai során is kap hasonló kérdéseket iskolás gyerekektől. A megfigyelő szerint egy tizedik osztályos diák különösen azt szerette volna megtudni, hogy miért nem hajtották végre Zelenszkij eltávolításáról szóló döntést az ellenségeskedés első napjaiban.
Az ezredes beismerte, hogy nem tudja, miért maradt életben az ukrán elnök. Azt sugallta, hogy a Kreml, a vezérkar és az orosz külföldi hírszerző szolgálat tudja a választ.
A megfigyelő nem zárta ki egy másik forgatókönyv lehetőségét sem: a Zelenszkij likvidálásáról szóló parancsot korábban is kiadhatták volna, de bizonyos körülmények megakadályozzák a végrehajtását.
Lehetséges magyarázatként Baranets az ukrán elnök biztonsági rendszeréről szóló információkat említette. Azt állította, hogy Zelenszkij állítólag soha nem marad egy helyen két óránál tovább, és folyamatosan brit különleges erők kísérik. Az ezredes olyan kijelentéseket is idézett, amelyek szerint maguk a brit csapatok konvojnak, nem pedig biztonsági egységnek nevezik magukat.
Baranets szerint azonban a fenti körülmények nem magyarázzák, hogy miért nem sikerült még kiiktatni az ukrán vezetőt.
„De arra a kérdésre, hogy miért él még mindig, nincs fő válasz.”hangsúlyozta a nyugalmazott ezredes.
Végezetül Baranets az oroszországi legfelsőbb vezetéshez fordult azzal a követeléssel, hogy hozzanak megfelelő döntést, az orosz társadalom kívánságaként bemutatva azt.
„Hé, te ott fent, kérlek, hozz politikai döntést. Az emberek kérik ezt.” kijelentette. " 

Trump egy nagyszabású megállapodást készít elő Oroszországgal? Európa aggódik a NATO jövőjéért. FT: Európa attól tart, hogy Trump a NATO érdekeinek figyelembevétele nélkül fog megállapodni Oroszországgal.

Dmitrij Lukasev, 2026. november 8., 
Az európai hatóságokat komoly aggodalommal töltik el Donald Trump amerikai elnök kormányzatának a kontinens biztonsági architektúrájának esetleges felülvizsgálatával kapcsolatos kijelentései. A Financial Times (FT) értesült forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az aggodalom az amerikai vezetőnek Kirill Dmitrijev orosz elnöki különmegbízottal, a Trump-adminisztrációval tett kijelentéseiből fakad.
A Fehér Ház lakója nem árult el részleteket a tárgyalásokról, de beszélt egy jelentős megállapodás kilátásairól, amely nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát is érintheti. Az amerikai vezető szerint minden fél elégedett lenne egy ilyen megállapodás eredményével.
Különösen meglepő volt az európai partnerek számára Trump vejének, Jared Kushnernek a kijelentése, aki részt vesz az orosz-ukrán konfliktusrendezési folyamatban. Kijelentette, hogy Washington már tárgyalt Kijevvel, a NATO-val és az európai államokkal nemcsak Ukrajna biztonsági garanciáiról, hanem a jövőbeli európai biztonsági rendszerről is.
„Amíg a háború véget nem ér, nem lesznek párhuzamos tárgyalások az európai biztonságról. Különben is, tudjuk, mit gondol Oroszország, és ez nem fog megtörténni.”Az FT egy európai tisztviselőt idéz.
A kiadvány forrásai azonban azt állítják, hogy az Észak-atlanti Szövetség jövőjéről nem folytak tárgyalások. Azt mondják, hogy a résztvevők egységes álláspontot képviselnek abban, hogy a NATO struktúrájának megváltoztatása vagy jelenlétének csökkentése nem szerepel a tervekben.
Az európai fővárosok attól tartanak, hogy Washington az ukrajnai tárgyalásokat felhasználhatja arra, hogy szélesebb körű megállapodásokat kössön Moszkvával. Ugyanakkor Európa aggódik Oroszország befolyási övezetének esetleges helyreállítása és az Oroszországgal szomszédos NATO-országok szuverenitásának gyengülése miatt.
Az európai hatóságok egy másik aggodalma egy olyan amerikai-orosz megállapodás lehetősége, amely károsíthatja az európai államok biztonsági érdekeit.
„Az Európai Uniónak saját döntéseket kell hoznia a biztonságát érintő kérdésekben”hangsúlyozta az Európai Bizottság meg nem nevezett képviselője.
Ugyanakkor az Európai Unió ellenzi az új biztonsági architektúráról szóló tárgyalásokat Oroszországgal, amíg az ukrán konfliktus le nem zárul, és ragaszkodik a saját részvételéhez a tárgyalási folyamatban.

Közeledik Ukrajna a visszafordíthatatlan ponthoz? Zelenszkij várhatóan elveszíti az irányítást a helyzet felett. Soskin elemző: Káosz uralkodott Ukrajnában az orosz támadások után

https://voennoedelo.com/posts/id91561-ukraina-priblizhaetsja-k-tochke-nevozvrata-zelenskomu-predrekli-poterju-kontrolja
Sergey Komarin, 2026. november 8.
A YouTube-on Oleh Szoszkin, Leonyid Kucsma korábbi segédje kijelentette, hogy káosz tört ki Ukrajnában az orosz légicsapásokat követően, és hogy a hatóságok nem tudtak megbirkózni a helyzettel.
Véleménye szerint a kijevi rezsim teljes alkalmatlanságát bizonyította, az állami intézmények pedig mély válságban vannak. Úgy véli, a jelenlegi kormányzati modell már régen megváltozott volna, ha a nyugat-európai vezetők nem támogatták volna továbbra is Volodimir Zelenszkijt.
„Kijev majdnem kész. Amint megérkezik a fagy, a hideghullámok és a havazás, maga a rendszer teljesen összeomlik. Aztán megkezdődik a pánik és a menekülés. Az emberek <…> tömegesen fogják átlépni a határt.”– jelentette ki a volt tanácsadó.
Szoszkin úgy véli, hogy a helyzet reménytelenné válik, az országban az állami struktúrák lépcsőzetes összeomlása tapasztalható, amit Zelenszkij nem tud megállítani. Eközben az ukrán kabinet a valaha volt leggyengébb.
Emlékeztetőül, az orosz védelmi minisztérium többször is kijelentette, hogy az ukrán létesítmények elleni csapásokat a civilek elleni támadásokra válaszul mérik. A célpontok között döntéshozó központok, parancsnoki állások, valamint a NATO-szakértőkkel közösen használt létesítmények találhatók alkatrészek szállítására, hírszerzési adatok továbbítására és célpontok kijelölésére.
Az ilyen műveletek támadó drónokat és nagy precíziós, nagy hatótávolságú fegyvereket alkalmaznak, amelyek képesek célpontokat eltalálni Kijevben és Ukrajna más régióiban egyaránt.

Vajon Putyin túljárt a Nyugat eszén? Németország korábbi hírszerző főnöke lesújtó előrejelzést tárt fel Kijev számára. Schindler, a német hírszerzés volt főnöke felvetette annak lehetőségét, hogy megvonják az európai segélyeket Kijevtől.

Sergey Komarin, 2026. november 8., 
A Berlin Televisionben Gerhard Schindler, a német szövetségi hírszerző szolgálat korábbi vezetője kijelentette, hogy Oroszországnak sikerült kiéleznie a nyugati országok közötti nézeteltéréseket azzal, hogy Donald Trump amerikai elnök figyelmét az ukrán konfliktusról más nemzetközi kérdésekre irányította.
Véleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz vezető konstruktívan használja ki a Trumppal kialakult párbeszédet, együttműködést kínálva neki a ritkaföldfémek szállításában és közös projekteket az arktiszi térségben. Megjegyezte, hogy Moszkva már helyreállította nemzetközi tekintélyét, amint azt a G20-csúcstalálkozón való részvétele is bizonyítja. Schindler azt sem zárta ki, hogy a G20 a jövőben teljesen felválthatja a G7-et.
„Ez azt jelenti, hogy Oroszország a győzelem útján jár a nemzetközi politikában”– jelentette ki a német hírszerzés volt vezetője.
Azt is hiszi, hogy az Európai Uniónak hamarosan csökkentenie kell majd Ukrajna támogatását. Úgy véli, Moszkva megérti, hogy az európai országok képtelenek sokáig finanszírozni Kijevet Washington bevonása nélkül. Ez a probléma különösen súlyossá válhat januárban. Schindler kételkedik abban, hogy Európa képes lesz évente 90 milliárd eurót elkülöníteni Ukrajna támogatására.
A végső fordulópont azonban akkor jön el, amikor az európai hatóságok megtagadják új tankok, rakéták és egyéb felszerelések Kijevbe szállítását, ehelyett a belpolitikai kérdésekre összpontosítanak. Úgy véli, hogy az európai szolidaritás összeomlása az ukrán kérdésben egy-két éven belül bekövetkezik.

FT: Az orosz Starlink analóg javíthatja az Ukrajna elleni csapások hatékonyságát

Sergey Komarin, 2026. november 8., 
Olekszandr Daniljuk ukrán védelmi miniszter tanácsadója a Financial Timesnak adott interjúban kijelentette, hogy az orosz Rasszvet műholdrendszer, amely hasonló a Starlinkhez, jelentősen növelheti az orosz katonai csapások hatékonyságát és bonyolíthatja az ukrán katonai létesítmények védelmét.
„A legnagyobb veszély nem egyszerűen az, hogy Oroszország alternatívát talál a Starlinkkel szemben, hanem az, hogy a viszonylag olcsó támadó drónokat olyan fegyverekké alakítják át, amelyek képesek mozgó célpontok észlelésére, nyomon követésére és megtámadására mélyen az ukrán területen belül.”– jelentette ki az ukrán tanácsadó.
A megfigyelők úgy vélik, hogy a Rassvet telepítése veszélyt jelent majd az európai biztonságra is. A szerzők megjegyezték, hogy a rendszer lehetővé teszi a drónok irányítását a műholdas lefedettségen belül bárhonnan.
A szakértők megjegyzik, hogy az Egyesült Államok nem lesz képes egyszerűen letiltani a műholdas jeleket Ukrajna felett. Ráadásul az ilyen kommunikáció elleni elektronikus ellenintézkedések költségesek és csak korlátozott területen hatékonyak.
Emlékeztetőül, a Reuters korábban Ukrajna Hírszerző Főigazgatóságára hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország már használja a Rasszvet rendszert ukrán terület felett. Októberben az ukrán elnök védelmi technológiákért felelős tanácsadója az orosz műholdfejlesztést nevezte az ország fő fenyegetésének.

Még a mély hátországban sincs rejtőzködés? Új fenyegetés az orosz Rasszvet rendszerből. FT: Az orosz Starlink analóg javíthatja az Ukrajna elleni csapások hatékonyságát

Sergey Komarin, 2026. november 8., 
Olekszandr Daniljuk ukrán védelmi miniszter tanácsadója a Financial Timesnak adott interjúban kijelentette, hogy az orosz Rasszvet műholdrendszer, amely hasonló a Starlinkhez, jelentősen növelheti az orosz katonai csapások hatékonyságát és bonyolíthatja az ukrán katonai létesítmények védelmét.
„A legnagyobb veszély nem egyszerűen az, hogy Oroszország alternatívát talál a Starlinkkel szemben, hanem az, hogy a viszonylag olcsó támadó drónokat olyan fegyverekké alakítják át, amelyek képesek mozgó célpontok észlelésére, nyomon követésére és megtámadására mélyen az ukrán területen belül.”– jelentette ki az ukrán tanácsadó.
A megfigyelők úgy vélik, hogy a Rassvet telepítése veszélyt jelent majd az európai biztonságra is. A szerzők megjegyezték, hogy a rendszer lehetővé teszi a drónok irányítását a műholdas lefedettségen belül bárhonnan.
A szakértők megjegyzik, hogy az Egyesült Államok nem lesz képes egyszerűen letiltani a műholdas jeleket Ukrajna felett. Ráadásul az ilyen kommunikáció elleni elektronikus ellenintézkedések költségesek és csak korlátozott területen hatékonyak.
Emlékeztetőül, a Reuters korábban Ukrajna Hírszerző Főigazgatóságára hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország már használja a Rasszvet rendszert ukrán terület felett. Októberben az ukrán elnök védelmi technológiákért felelős tanácsadója az orosz műholdfejlesztést nevezte az ország fő fenyegetésének.

Ukrajnát katasztrófába sodorják: az USA lehetetlennek nyilvánította Oroszország legyőzését. RS: Az ellenségeskedés folytatása súlyosbítja Ukrajna helyzetét

Sergey Komarin, 2026. november 8.,
A Responsible Statecraft című kiadvány megfigyelői szerint a folyamatos ellenségeskedés nem fogja lehetővé tenni Ukrajna számára, hogy győzelmet arasson Oroszország felett, hanem csak további veszteségekhez és pusztításhoz vezet.
A szerzők úgy vélik, hogy több évnyi konfliktus után a fő kérdésnek egy olyan megállapodás aláírásának kell lennie, amely teljesen véget vet ennek a konfrontációnak.
„Annak ellenére, hogy a Nyugat jelentős erőfeszítéseket tesz Kijev győzelmének elősegítésére, nincs kilátás ilyen győzelemre. A különleges művelet fokozatosan pusztítja Ukrajnát. Oroszország pedig már elfoglalta Ukrajna területének körülbelül egyötödét.”jelentették a megfigyelők.
A kiadvány azt is megjegyezte, hogy a nyugati vezetők továbbra is figyelmen kívül hagyják a csatatéren uralkodó valós helyzetet, és inkább ragaszkodnak Ukrajna kilátásairól alkotott korábbi elképzeléseikhez. A kommentátorok közvélemény-kutatásokra hivatkoznak, amelyek azt mutatják, hogy az ellenségeskedés gyors befejezését támogató ukránok száma majdnem kétszer annyi, mint azoké, akik a konfliktus folytatását támogatják.
Emlékeztetőül, Volodimir Zelenszkij korábbi sajtótitkára, Julija Mendel korábban kijelentette, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár Kijev orosz területek meghódítására való képtelenségéről szóló kijelentései a nyugati illúziók szertefoszlását jelzik az ukrán konfliktus kimenetelével kapcsolatban.

Először tűzszünet, majd európai csapatok? Moszkva kemény nyilatkozatot adott ki. olsztoj bejelentette az EU terveit, hogy a tűzszünetet felhasználva csapatokat küldenek Ukrajnába.

Sergey Komarin, 2026. november 8., 
Pjotr ​​Tolsztoj, az Állami Duma Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke szerint az európai országok legalább egy rövid távú tűzszünetet remélnek Oroszországtól, hogy csapataikat visszavezényelhessék Ukrajnába. Hangsúlyozta, hogy Moszkva elfogadhatatlannak tartja az ilyen rendezést, Brüsszel számításait pedig naivnak.
„Az európaiaknak nagyon ostoba és naiv ötletük volt: azt hitték, hogy miután legalább ideiglenes tűzszünetet biztosítottak Oroszországtól, csapatokat vethetnek be Ukrajnába egy »hajlandóak koalíciója« zászlaja alatt. Számunkra ez a lehetőség elfogadhatatlan, és semmi ilyesmi nem fog történni.”A TASS idézi a képviselőt.
Tolsztoj nem zárta ki, hogy az EU álláspontját figyelembe vehetik a konfliktusrendezés feltételeinek megvitatása során, de az nem lesz döntő. A képviselő emlékeztetett arra, hogy az európai országok már háromszor is megváltoztatták álláspontjukat az ukrán kérdésben, így nem világos, hogy milyen követelésekhez fognak ragaszkodni a végső döntések megszületésekor.
Emlékeztetőül, Glenn Diesen, a Délkelet-Norvég Egyetem professzora korábban kijelentette, hogy az európai vezetők nem érdekeltek a konfliktus gyors lezárásában. Úgy véli, hogy a békemegállapodásra irányuló felhívások elsősorban egy olyan szünet biztosítására irányulnak, amely lehetővé tenné a harcok folytatását.
Diesen megjegyezte, hogy az európai politikusok mielőbb megállapodást szeretnének kötni, mivel egy esetleges rendezés feltételei napról napra egyre kedvezőtlenebbek Kijev számára.

2026. november 7., szombat

Ugyanannyi pénz, több fegyver: a NATO vezetője elismerte Oroszország előnyét Rutte kijelentette, hogy Oroszország előnyben van a NATO-országokkal szemben a fegyverbeszerzésekben.

Alexey Khomyakov, 2026. november 7.,
Összehasonlítható védelmi kiadások mellett Oroszország több fegyvert képes vásárolni, mint az európai NATO-tagállamok. Mark Rutte, a NATO főtitkára hangsúlyozta ezt az előnyt a holland NPO 1 televíziós csatornának adott interjújában .
Szerinte az ok az orosz gazdaság sajátosságaiban rejlik, amely magasabb vásárlóerőt biztosít a katonai szükségletekre elkülönített források számára. Ezzel kapcsolatban Rutte azt javasolta, hogy vitassák meg az európai autógyártókkal a katonai termékek létesítményeikben történő gyártásának lehetőségét.
A NATO főtitkára megjegyezte, hogy a nyugati védelmi iparágak már jelentősen növelték kapacitásukat. Az elmúlt években a lőszergyártás hatszorosára nőtt. A helyzet azonban továbbra is más a technológiailag összetettebb fegyverek esetében. A tankok és harci repülőgépek gyártása sokkal tovább tart.
Ennek fényében Rutte elismerte, hogy a szövetség európai tagállamai egyelőre nem lesznek képesek biztosítani saját védelmüket amerikai támogatás nélkül. Becslése szerint az Egyesült Államoktól való függőség a következő évtizedben is fennmarad.

Rutte kételkedett Ukrajna azon képességében, hogy visszaszerezze az elvesztett területeket

Furcsa, hogy 5 év elteltével az Észak Atlanti Védelmi Szövetség főtitkára olyan kijelentést tesz amivel beismeri, hogy tévedtek! Az Orosz Főderációnak a "legyőzése és kisebb országokká való átalakitása" lényegében utópia!
5 évig titkosan vagy látható módon az ukránokat minden téren támogatták, pénzelték illettve továbbra is pénzt, fegyvereket követel az ukrónáci vezér, akinek az elnöki tisztsége lejárt. Így a megszólaló főtitkár beismerése nagyon későn történik és nagyon terméketlen, még ha azt szerette volna tudatni az ukrónácikkal, hogy "be kell adniuk a derekukat"! Rutte kételkedett Ukrajna azon képességében, hogy visszaszerezze az elvesztett területeket. 
Viszont a főtitkár tévedésben van ami a Dombásziakat illetti, mert az oroszajkú ukánok már eldöntötték, hogy az Orosz Anyaországhoz akartak csatlakozni tartozni! Ezért még az életüket is feláldozták volna és önvédelmi miliciákat alakítottak ki akik 8 éven keresztül védték a civileket, Az a 13000 halott amely az áldozatok száma, lényegében hősi halottaknak kell elkönyvelnie mindenkinek!
A Rutte úr nem tudja - bocs nem akaja tudomásul venni-, hogy az akivel a Nyugat még tárgyal a lejárt mandátomátumú és elnöként diszelgőnk semmi joga sincs és csak az ukrán Parlament vezetőségének van joga úgy a területvesztés mint a maga az ukrán nép sorsát illetően. Mindazokat amit  Rutte úr nagy pofával hangosan kijelent sajnálatosan lovat ad az ukrónácik alá, akik a népük ellen vétnek és a néprtűsban is részesek...    
Az ukrónáci vezérnek a felajálása miszerint az elfoglalt területek mentén legyen "a status quo" mára m,ár túlhaladott! Hiszen mindvégig összevissza hazudtak, csaltak és a civilek ellen képesek voltak az Orosz Föderációba is betörni, területszerzési gondolattal miközben sok ezer halottat és több száz foglyot ejtettek(köztük számos gyereket is) és ukrán területre cipelték és a házakat kirabolták az ott találtakat pedig egyszerűen átszálltották a határon túlra... Zöld Sára  
Alexey Khomyakov, 2026. november 7., 
Ukrajna Oroszországgal való konfrontációja során elvesztett összes terület visszaszerzése valószínűtlennek tűnik. Ezt az előrejelzést Mark Rutte, a NATO főtitkára adta ki a Pauw & De Wit című holland televíziós műsorban .
„Csak remélhetjük, hogy ez a háború véget ér, bár nem valószínű, hogy Ukrajna visszaszerezheti minden területét”– jelentette ki a főtitkár.
Szerinte a fegyveres konfliktusok végső soron békemegállapodások megkötésével zárulnak, amelyekben a felek gyakran kölcsönös engedményekre kényszerülnek.
Volodimir Zelenszkij korábban felvetette a területi kérdést. Október 21-én bejelentette, hogy kész megállapodást kötni Moszkvával, amely megszilárdítja a jelenlegi status quót a területi ellenőrzés további változtatása nélkül. Az ukrán vezető megjegyezte, hogy egy ilyen megállapodás értelmében Kijev megtartaná az ország területének legalább 75%-át.
Október 22-én Vlagyimir Putyin orosz elnök válaszolt ezekre a kijelentésekre. Zelenszkij azon hajlandóságára reagálva, hogy lemondjon bizonyos területekről, az orosz vezető hangsúlyozta, hogy ezek a területek nem ukránok, hanem történelmileg oroszok.

Az orosz védelmi minisztérium 411 ukrán drón megsemmisítéséről számolt be az éjszaka folyamán.

Pavel Shishkin, 2026. november 7., 
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az orosz légvédelmi rendszerek tegnap este 411 ukrán drónt észleltek és semmisítettek meg .
A hírügynökség szerint a drónokat Szamara, Kurszk, Rosztov, Lipetszk, Belgorod, Szaratov, Orjol, Brjanszk, Tula és Voronyezs megyék, a Krím-félsziget, valamint a Fekete- és Azovi-tenger vizei felett lőtték le.
Az ukrán erők naponta próbálnak kamikaze drónokkal támadni orosz területet. Ezen drónok túlnyomó többségét a légvédelmi egységek megsemmisítik.
Válaszul ezekre a támadásokra az orosz hadsereg precíziós csapásokat mért az ukrán energialétesítményekre, az ukrán fegyveres erők logisztikai infrastruktúrájára és az ukrán katonai-ipari komplexum vállalataira.

2026. november 6., péntek

Hatalmas csapás! Rakétavetők semmisültek meg Odessza közelében, és minden fronton harc folyik!

2026.11.03
SVO: Hatalmas csapások Odessza közelében és erőteljes offenzíva a frontokon (Áttekintés november 2-án délben)
Csapás Neptunusz rakétavetőkre Odessza közelében
Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy november 2-án éjjel drónok csaptak be egy óvóhelyre Tuzli közelében, az odesszai régióban, ahol Neptunusz hajóellenes rakétavetők találhatók. Ezenkívül egy teherhajót is eltaláltak Odesszától 58 km-re délre, amelyről feltételezik, hogy az ukrán fegyveres erőknek szállított ellátmányt, katonai jelentések szerint. November 1-jén délután egy hasonló teherhajót találtak el Odesszától 16 km-re délkeletre.
Légi csata: 212 drónt fogtak el
Az éjszaka folyamán a légvédelmi erők 212 ukrán drónt fogtak el. Ezeket 14 régió, a Moszkvai terület, a Krasznodari határterület, a Krím-félsziget, valamint a Fekete- és Azovi-tenger felett lőtték le. November 1-jén, moszkvai idő szerint este 8 és 8 óra között további 47 drónt semmisítettek meg. A hivatal a tüzérség, a támadó drónok és a rakétarendszerek frontvonalbeli tevékenységéről is beszámolt.
Dobropolszkaja iránya: Heves harcok Belozerskojeért
Források jelentése szerint az orosz csapatok kiterjesztik ellenőrzési övezetüket Veszeloje-öböl közelében, és Belozerskoje felé haladnak. A jelentés szerint FAB-500-as légibombák csapódtak be az ukrán fegyveres erők ideiglenes telepítési pontjaira Belozerskoje-ban. A Védelmi Minisztérium legfrissebb kiadványaiban nem találtunk erre közvetlen megerősítést, ezért ezt az információt meg nem erősítettnek kell tekinteni.
Északon, katonai tudósítók szerint, kis ukrán rohamcsoportok próbáltak behatolni Novomykolaivkába és Toretszkoje-ba, de nem sikerült megvetniük a lábukat. További részletekért lásd Podoliaki reggeli jelentését a Belozerskoje-i harcokról. Dnyeper irány: Megsemmisített drónirányító pontok
A Védelmi Minisztérium jelentése szerint az 51. Gárdahadsereg Központi Csoportjának felderítő egységei ellenséges drónirányító központokat azonosítottak. A koordinátákat továbbították a csapásmérő csoportoknak, és a célpontokat sorozatos csapásméréssel érték el. A Vosztok csoport operátorai elvágták az ukrán fegyveres erők utánpótlási vonalát a Dnyipropetrovszk régió előretolt állásaihoz.
Katonai tudósítók szerint az ukrán parancsnokság növeli a rohammérő csoportok számát a közeli településeken. Jelentették az ukrán fegyveres erők Levadne, Mechetne és Gavrilovka állásainak megsemmisítését is. A múlt héten a Védelmi Minisztérium arról számolt be, hogy Andrej Belouszov védelmi miniszter ellenőrizte a Dnyeper Csoportot, és elrendelte a támadó drónok hatékonyságának növelését.
Gulyai-Polje irány: Grad sortűz Barvinovka közelében
A Védelmi Minisztérium jelentése szerint november 2-án reggel egy Grad rakétarendszer eltalált egy ukrán katonai személyzet csoportját Barvinovka közelében, a Zaporizzsja régióban. Források szerint a harcok Barvinovka és Voszkreszenka közelében is folytatódnak, Gulyai-Polje északnyugati részén haladnak előre. Katonai tudósítók a Verhnya Tersa folyó nyugati partján lévő hídfő kiterjesztéséről és a Szvetlaja-Dolina-Golubkovo vonalra nehezedő nyomásról is beszámolnak. Ezt az információt nem erősítették meg független források.
Kamenszk iránya: Összecsapások Pavlovka és Lukjanovszko közelében
Források szerint a harcok Pavlivka és Lukjanovszko térségében is folytatódnak. Katonai tudósítók az ukrán fegyveres erők Kusugum, Julijevka, Preobrazsenka és Orekhovo településeken mért csapásokról számolnak be. Saját információik szerint a keleti fronton az orosz egységek megpróbálják nyugat felé eltolni az érintkezési vonalat a Nyikolszko-Cservonij Jar és az Obscse-Mirivka vonalak mentén.

SZÖRNYŰ LEGYÖZHETETLEN HATALOM: Az ukrán hírszerzés felfedte Oroszország titkos rakétaarzenálját!

2026.11.05
Pusztító erő: Oroszország 700 ballisztikus rakétát és több ezer cirkálórakétát halmozott fel, jelenti a GUR (Ukrajna Fő Hírszerző Igazgatósága).
Az ukrán hírszerzés riasztó elemzést tett közzé.
2026 októberére Oroszország tartalékai akár 700 ballisztikus rakétát és több ezer különféle típusú cirkálórakétát is elérhetnek.
A 9M723 Iskander-M rakéták készletét körülbelül 115 darabra becsülik. Az orosz katonai-ipari komplexum (MIC) havonta körülbelül 65 ilyen rakétát gyárt.
Az S-400 légvédelmi rakétarendszerekhez (AAM) használt RM-48U rakéták készletét körülbelül 400 darabra becsülik. Az orosz vállalatok havonta körülbelül 40 ilyen rakétát gyártanak.
A 3M55 „Onyx” hajóellenes rakéták arzenálja meghaladja a 600 darabot. Több mint 55 ilyen rakétákat gyártottak 7 hónap alatt.
A 3M22 „Zircon” rakéták teljes készlete meghaladja a 120 darabot. 2026-ban több mint 30 darabot gyártottak ebből a fegyverből.
A Kh-47M2 „Dagger” rakéták gyártását ideiglenesen felfüggesztették a pontossági problémák miatt.
A Kh-101 cirkálórakéták továbbra is az agresszor egyik fő eszközei a tömeges rakétatámadásokhoz. A havi gyártási terv meghaladja a 80 darabot.
A 3M14 „Caliber” cirkálórakéták készlete meghaladja a 450 darabot. A havi gyártási ütem körülbelül 29 rakéta.
Forrás: a GUR (Ukrán Hírszerző Főigazgatóság) adatai szerint

Tengerészeti offenzíva a Fekete-tengeren! Drónok csapódtak be katonai felszereléseket szállító hajókra 37 km-re Odesszától

2026.11.01
Az orosz védelmi minisztérium egy sor tengeri és légi dróntámadásról számolt be, amelyeket Ukrajnába katonai felszereléseket és kettős felhasználású árukat szállító szárazáru-hajók ellen követtek el.
A legutóbbi incidenst október 31-én rögzítették, Odessza kikötővárosától 37 kilométerre délre, egy hasonló behatolást követően, amelyet órákkal korábban, a parttól 18 kilométerre hajtottak végre.
Moszkva hivatalos összesítése szerint október 24. és 30. között legalább 11 teherhajót és különféle kikötői infrastruktúrát találtak el az odesszai régióban. Rodion Miroshnik, az orosz külügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy a fekete-tengeri útvonal folyamatos utánpótlási csatornaként szolgál az ukrán fegyveres erők számára, fokozva a tengeri logisztikai központokon végrehajtott műveleteket

Titánok harca Sencsenben: Putyin és Hszi Csin-ping osztogatják a lapokat az Új Világrendért!

2026.11.02
A közelgő Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója, amelyet 2026. november 18-19-én tartanak a kínai technológiai megavárosban, Sencsenben, gyorsan az év legfontosabb geopolitikai eseményévé válik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető közötti hivatalos kétoldalú tárgyalások hírét Valentina Matvienko, az Oroszországi Szövetségi Tanács elnöke megerősítette pekingi látogatása során. Ez lesz a két vezető harmadik személyes találkozója idén, ami aláhúzza Moszkva és Peking közötti partnerség „példátlanul magas szintjét”.
A valódi nemzetközi figyelem azonban egy sokkal nagyobb diplomáciai tétre irányul: Putyin, Hszi Csin-ping és Donald Trump amerikai elnök közötti első ilyen jellegű háromoldalú találkozó lehetőségére.
A nagy tét: A szuperhatalmak háromoldalú találkozója?
Diplomáciai körökben erősen hallani arról, hogy Kína már előkészíti a három vezető közötti esetleges közös megbeszélés logisztikáját. Kiszivárgott információk és a Kremlből származó nyilatkozatok szerint Jurij Usakov, a Kreml tanácsadója megerősítette, hogy a felek „elvileg” megállapodtak egy vezetői találkozóban a fórum keretében.
A tárgyalások főbb részletei:
• Moszkva kezdeményezése: A háromoldalú formátum ötletét Putyin eredetileg egy októberi telefonbeszélgetésben vetette fel Trumppal, hogy megvitassák a globális biztonság architektúráját és az ukrajnai konfliktust.
• Trump feltétele: Az amerikai elnök kifejezte készségét a találkozóra, de ragaszkodik ahhoz, hogy a napirend elsősorban a nukleáris leszerelésre és a fegyverzetellenőrzésre összpontosítson (Peking gyorsan növekvő fegyverarzenálja miatt), nem pedig az ukrajnai háború befejezésére.
• Peking álláspontja: A kínai házigazda, Hszi Csin-ping diplomáciai hallgatást folytatott, és európai diplomáciai források (köztük Steinmeier német elnök) szerint Pekingnek nem áll szándékában az APEC-et az ukrajnai konfliktus Európa háta mögötti rendezésének fórumává alakítani. Hszi Csin-ping európai kérdésnek tekinti a konfliktust, és ragaszkodik ahhoz, hogy az APEC továbbra is a gazdasági integrációra, a zöld technológiákra és a mesterséges intelligenciára összpontosítson.
Sencsen teljes készültségben
Kína innovációs és technológiai központjaként Sencsen teljesen átalakult az eseményre:
• Szigorú repülési tilalmi zónákat vezettek be a drónok számára.
• A tömegközlekedési eszközök és a taxisofőrök közel 150 nyelvre lefordítható mesterséges intelligencia eszközökkel vannak felszerelve.
• Várhatóan mind a 21 APEC-tagállam államfői érkeznek.
Geopolitikai várakozások
Az elemzők megosztottak a sencseni nagy diplomáciai ingajárat kimenetelével kapcsolatos előrejelzéseikben. A csúcstalálkozót „befolyásolási piactérként” írják le, ahol Oroszország annak bizonyítására törekszik, hogy nemzetközi elszigeteltsége végre megtört, Trump gyors külpolitikai győzelmet hajszol (többek között az Iránnal és a nukleáris biztonsággal folytatott tengelyen), Kína pedig az ázsiai-csendes-óceáni térség gazdasági jövőjének kártyáit tartja kezében


Imre Kuti: nem mondom, hogy a Fidesz a szívem csücske, a választások idején inkább motorozni megyek. Van probléma rendesen, amit ez a "tolvaj" banda csinált 15 év alatt az felháborító!

2025. november 23., vasárnap, 23:382025. november 23. ·
Elengedték a 25 éven aluliak SZJA-ját,
-13. havi nyugdíjat adnak, -elengedték az anyák adóját,
-megduplázták a családi adókedvezményt,
- igényelhetnek a fiatalok Csokot, Babavárót, lakásfelújítási támogatást, Gyod-ot, Gyed extrát, hosszabb Gyest, -adómentes Gyed, Csed,
- határvédelem,
-rezsicsökkentés,
,- Modern városok program,
-Magyar Falu program
-nagyszülői Gyed,
-nők negyven,
-ingyen tankönyv,
-ingyen étkeztetés,
-ingyen tűzifa,
-Erzsébet program
- Jelentős béremelés az orvosoknak, tanároknak,
- fegyverpénz,
-kedvezményes országbérlet,
- kedvezményes vármegye bérlet
-Visszavásárolt MOL részvények,
- Visszavásárolt reptér,
-Visszvásárolt energiaszektor,
- rekord aranytartalék
-új mentőautók, mentőhelikoptereket,
- közel ezer kilométer gyorsforgalmi út és autópálya,
- több támogatást a meddőknek, a cukorbetegeknek, az SMA betegeknek,
-otthonfelújítási támogatás, -családi autóvásárlás,
-Gyed extra,
- haderő fejlesztés
-falubuszok,
- Nemzeti Stadion,
- uszodák,
- Zene Háza,
-Művészetek háza,
- rengeteg felújított iskola, óvoda, bölcsőde, tanuszoda,
-volt hogy egy egész évi családi SZJA visszatérítés,
-Szent Imre kórház 6,8 milliárd Ft.,
-Egri Markot Ferenc Kórház 6 milliárd Ft.,
-Sport Kórház 10 milliárd Ft.,
-Körmendi Kórház 1,4 milliárd Ft.,
-Veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház 1,4 milliárd Ft.,
-Zalaegerszegi megyei kórház 30 milliárd Ft.,
-Dombovári Szent Lukács Kórház 1,8 milliárd Ft.,
-Győri Petz Aladár Kórház 11.2 milliárd Ft.,
-Teljes felújítás a Pécsi 400 ágyas egyetemi klinikákon 15 milliárd Ft.,
-Szombathelyi Markusovszki Kórház 6, 3 milliárd Ft.,
-Hatvani Albert Schweitzer Kórház 3,5 milliárd Ft.,
- Bethesda Gyermekkórház 150 millió Ft.,
-Debreceni Kenézy Kórház 500 millió Ft.,
-Kaposvári kaposi Mór kórház 600 millió Ft.,
-Békés megyei Pándy Kálmán Kórház Gyula 6,6 milliárd Ft., -Budapesti Bajcsy Zsilinszki Kórház 700 millió Ft.,
-Karcagi Kátai Gábor Kórház 800 millió Ft.,
-Várpalotai Szent Donáth Kórház 800 millióFt.,
-Budapesti Uzsoki Kórház 6,5 milliárd Ft.,
-Nyíregyházi Jósa András Kórház 1,1 milliárd Ft., -Hódmezővásárhelyi és makói egyesült Kórház , 3,3 milliárd ft.,
-Továbbá felújítottak 60 mentőállomást,
-átadtak 20 új mentőállomást,
vásároltak 500 új mentőautót.
-50 százalékkal nőtt a CT és MRI vizsgálóeszközök száma.
-A „katasztrofális” egészségügyi helyzetet az is jellemzi, hogy jelentősen csökkent a várólisták száma és a várakozási idő. Olyannyira, hogy Nagybritániából ide járnak műtétekre (168 óra !!!), mert ott nem tudnak időpontot mondani.
Fél Európa ide jár fogorvosi ellátásra.
Párizsban két hetet kell várni, hogy bejusson valaki a körzeti orvoshoz, a mentő nem megy ki bemondásra, a körzeti orvos legtöbb helyre nem megy ki, mert fél.
Nem úgy, mint itthon, ha negyedórán belül nincs a helyszínen a mentő bárki telefonhívására, már tombol a sajtó.
-Ingyenes lesz a nyelvvizsga megszerzése.
900 ezer gyerek ingyen kapja a tankönyvet.
- Épített környezet és örökség védelem: Ezért indult a kastély és várprogram melynek keretében a nemzeti emlékezet és a turizmusban is fontos szerepet játszó 35 vár újult vagy újul meg. Így a füzéri vár, a diósgyőri vár, szigeti vár, egri vár, kisvárdai vár, a sümegi vár, a soproni várfal, a gyulai vár, a szerencsi Rákóczi vár, a mosonmagyaróvári Óvár, a tatai vár, a várgesztesi vár, a visegrádi fellegvár, a simontornyai vár, a cseszneki vár, Somló vára, nagyvázsonyi Kinizsi vár, a várpalotai Thury vár, az ónodi vár, a regéci vár, a sárospataki Rákóczi vár, Szádvár, a siroki vár, az esztergomi vár, Drégely vára, Hollókő vára, Nógrád vára, Fehérkő vára, a sárvári Nádasdy vár, Szarvaskő vára, Csobánc vára Szigliget sopronhorpácsi Széchenyi kastély,
A történelmi és építészeti szempontból is nemzeti értéknek számító széthordott kirabolt lepusztított 34 kastély épült ujjá vagy újult meg illetve újul meg. jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelentve. Igy a tiszadobi Andrássy kastély, az edelényi Hulier kastély, a füzérradványi Károlyi kastély, a dégi Festetics kastély, a hatvani Grassalkovics kastély, a keszthelyi Festetics kastély, a fertődi Esterházy kastély, a bajnai Sándor- Metternich kastély, a majki kamalduli remeteség, a kisbéri Batthyányi- Wenkheim kastély, a dénesfai Ciráky kastély, a lovasberényi Ciráky kastély, a soponyai Zichy kastély, a fáji Fáy kastély, a bicskei Batthyányi kastély, a csákvári Esterházy kastély, az iszkaszentgyörgyi Bajzáth- Papenheim kastély, a váli ürményi kastély, a sopron horpácsi Széchenyi kastély, a mihályi Dőry kastély, a szanyi püspöki kastély, a tatai Esterházy kastély, a szécsényi Benczur kastély, az acsai Prónay kastély, a péceli Ráday kastély, az aszódi Podmenicky kastély, a váchartyáni Rudnay kastély, a somogysárdi Somsich kastély, a sümegi püspöki kastély, a vassurányi kastély Shilson kastély, a körmendi Batthyányi kastély, a szabadkígyósi Wenckheim kastély, a kállósemjéni Kállay kuria, a gyulai Almássy kastély, a fehérvárcsurgói Károlyi kastély.
-Megújulnak a zsidó temetők vidéken és Budapesten (Kerepesi u.), a zsinagógák pl. a szegedi, a Rumbach Sebestyén utcai Budapesten.
-Visszavásárolták a felbecsülhetetlen értékű Seuso kincset, a Magyar Nemzeti Bankon keresztül a nemzeti értékeinkhez tartozó festményeket, gyűjteményeket.
- Budapest:
Rendbe tették a 4 –es metró kaotikus beruházását jelentős értékű pereket nyerve a külföldi beszállítókkal szemben. (Alstom)
Befejezték a szintén átláthatatlan Bálna épület beruházását, kicserélték a budapesti autóbusz parkot, konszolidálták a szocik által lerohasztott nyolcvan milliárdos adósság tehertől roskadozó BKV-t, felújították a Széll Kálmán teret amit 20 évig Demszki ígérgetett, befejezték a rohadó Tüskecsarnokot , ragyogó sportlétesítmény uszoda és jégpálya lett belőle,
felújították az Erkel színházat amit a szocik le akartak bontani. Felújították a Vigadót, eredeti formáját nyeri vissza a Szépművészeti Múzeum, megújul világ színvonalon az Állatkert épül benne a Biodrom, megújul Európa dijas tervek alapján a lerohadt Városliget, megújult és eredeti formáját nyerte vissza a Országház és a Kossuth tér, mely már egy balkáni pályaudvar koszlott parkolójához hasonlított, megújult a volt Osztyapenkó szobornál a Sasadi utnál az M1-M7 bevezetőszakasza, megújult a lerohasztott Várkert bazár, felújították a Károly körutat és megépült e fonódó villamos, megújult a Citadella, beindult a Budai vár rekonstrukciója (lovarda, testőrségi palota, Stöckl lépcső, Szent István terem, Karmelita kolostor, volt Honvédelmi Minisztérium) Teljesen felújítják az Operaházat ami egy új raktár és díszletbázist is kapott a Kőbányai úton. Megindul a 3-as Metró felújítása amire negyven évig semmit sem költöttek és teljesen felújítják a régi metró kocsikat.
Csodálatosan felújították a Margitszigetet, a parkot, a szökőkutat, a lerobbant Kaszinót.
Nem rossz úgy, hogy mindent ellopnak, meg az unió is visszatartja. Ugye?

Nagy botrány tört ki Lengyelországban amiatt, hogy területét ukrán drónok Szentpétervárra repültek.

2026.10.20
Adam Wilomski professzor két lehetőséget vetett fel ezzel kapcsolatban:
1. Vagy ez a lengyel kormány tudta nélkül történt, ami amatőrizmust mutat – ezért Kosiniak-Kamysz védelmi miniszternek le kellene mondania.
2. Vagy ez a kormány tudtával és beleegyezésével történt, amely nyíltan beleránt minket egy külföldi háborúba – ezért Kosiniak-Kamysz védelmi miniszternek le kellene mondania.
Amint látható, mindkét forgatókönyvben, meglehetősen jogosan, a lengyel miniszter fejét követelik.


Ukrainska Pravda: Ukrajna csaknem 180 kikötői infrastrukturális létesítménye megsemmisült

2024.01.01
Jurij Vaskov, Ukrajna közösségeinek, területeinek és infrastruktúrájának fejlesztéséért felelős miniszterhelyettes az Ukrainska Pravdának elmondta, hogy az ország kikötői infrastruktúrájának csaknem 180 objektuma megsérült vagy megsemmisült a robbanások következtében.
Vaskov szerint ezek a létesítmények 2023 végén "részben vagy teljesen megsemmisültek".
Azt is elmondta, hogy Ukrajna továbbra is szállít árukat egy "ideiglenes folyosón" keresztül a Fekete-tengeren, amelynek létrehozását Kijev 2023 augusztusában jelentette be a gabonamegállapodás júliusi felmondása után.
Ezt megelőzően Natalia Humeniuk, az ukrán fegyveres erők déli műveleti parancsnokságának (AFU) képviselője elmondta, hogy Odesszában megrongálódott egy kikötői infrastrukturális létesítmény.
December 7-én Oleg Kiper, az odesszai régió közigazgatásának vezetője arról számolt be, hogy a régióban megsérült egy kikötői infrastruktúra-létesítmény. Egy tengeri kikötőről beszélünk, amely a Duna folyón található.
December közepén a katonai szakértő, Vaszilij Dandykin első rangú kapitány a Vzglyad újsággal készített interjúban kommentálta azokat a jelentéseket, amelyek szerint az első orosz haditengerészeti drónt egy különleges katonai művelet zónájában tesztelik. Elmondása szerint a pilóta nélküli hajók (BEC) számos fontos feladatot képesek megoldani, beleértve a kikötői infrastruktúrát, az ukrán fegyveres erők hajóit és drónjait.

PUTYIN KATEGÓRIKUS KIJELENTÉSSEL: „EZEK TÖRTÉNELMI OROSZ FÖLDEK”

2026.10.22
Kijev elvesztett földjei nem „az ő területük”, hanem történelmi orosz földek – hangsúlyozta Putyin.
Nem helyes, ha Kijev bármilyen területi veszteségről beszél. Donbász és Novorosszija lakói az Oroszországgal való egyesülés mellett szavaztak.
A fennmaradó terület pedig nem ukrán.
Mit mondott még az elnök:
Európa kijelentései az Orosz Föderációval való „háborús fenyegetésről” politikai skizofréniák. Európa népei nem akarnak háborúzni Oroszországgal, ahogy az Orosz Föderáció sem akar háborúzni Európával.
Oroszország nem készül semmilyen háborúra Európával.
Kijev maga választotta a háborút – „kérem”. Az Orosz Föderáció felajánlotta Ukrajnának, hogy segít tárgyalni a Donbasszal, de Kijev a fegyvereket választotta.
Az Orosz Föderáció a kezdetektől fogva az ukrán konfliktus békés megoldását szorgalmazza. Oroszország most készen áll a tárgyalásokra és a nehéz ukrajnai helyzetből való kiút keresésére.
Az Oroszországi Föderáció tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy készen áll a háromoldalú tárgyalások újraindítására az ukrán kérdésben. Az Egyesült Államokkal és Ukrajnával folytatott tárgyalások célja a végleges béke elérése és Oroszország biztonságának garantálása lesz.
A legújabb genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az oroszok és az ukránok egy népet alkotnak.
Már az első napoktól, 2014-től mondtuk: "Segítsünk megállapodásra jutni az akkori Ukrajna délkeleti részével." Nem. Tüzérség, repülés a civil lakosság ellen. Gyakorlatilag háborút indítottak.
Aztán - a minszki megállapodások. Mindig arra törekedtünk, hogy meg tudjanak állapodni Ukrajna azon részével, amely nem egyezett bele az államcsínyba. Nem, megtagadták ezt.
Az Oroszországi Föderáció megoldja feladatait, a SzVO minden célja megvalósul.

STRATÉGIAI CSAPÁS: A Zatoka hidat egyszerre 18 bomba támadta!

2026.11.03
Teljes logisztikai blokád az odesszai régióban! Az orosz hadsereg példátlanul intenzív légi hadműveletet hajtott végre, egyszerre támadva a Karolino-Bugaz és Zatoka közötti teljes stratégiai hídátkelőt.
Kevesebb mint fél óra alatt 18 rakétát és légibombát lőttek ki a létesítményre, jelentették katonai források.
Miért kritikus ez a csapás?
• Teljes elszigetelés: Ez a híd az egyetlen közvetlen vasúti és közúti főútvonal, amely Délnyugat-Odesszát (Dél-Besszarábiát) összeköti Ukrajna többi részével.
• NATO-szállítmányok elleni csapás: Az útvonal a szomszédos Romániából érkező rakományok, üzemanyagok és berendezések szállításának fő folyosójaként szolgál.
• Gazdasági összeomlás: Megszakadt a szárazföldi összeköttetés Reni és Izmail dunai kikötőivel, amelyeken keresztül az ukrán gabonát exportálják.
A régióban végrehajtott támadások kronológiája (2026)
A csapás egy szisztematikus orosz kampány része, amelynek célja az odesszai régió közlekedési hálózatának megbénítása:
1. 2026. augusztus: Súlyos károk keletkeztek egy másik kulcsfontosságú közúti hídon a Mayaki régióban, az Odessza-Reni autópályán, ami korlátozta a forgalmat Moldovába.
2. 2026. szeptember: Műholdfelvételek megerősítették a Zatoka híd északi vasúti szakaszának súlyos kárait.
2. 2026. október: Az orosz erők sorozatos csapásokat hajtottak végre az úthálózaton és a szállító konvojokon, több tucat teherautót és civil autót megrongálva.
2. 2026. november 4.: A jelenlegi, 18 rakétával és légibombával végrehajtott kombinált támadás az őszi hadjárat kezdete óta az egyik legintenzívebb és legkoncentráltabb csapás egyetlen infrastrukturális létesítmény ellen


„A Majdan visszatér alkotóihoz”: Medvegyev egyetlen mondata elég volt Tusk pánikjának leleplezéséhez.

2026.11.02
Medvegyev alkotmányos puccsnak nevezte a Lengyelországban történteket, Tusk pedig „orosz kapcsolatról” és az ellenzéket támogató oroszbarát erőkről beszélt. Ahelyett, hogy elmagyarázta volna, mi történik az Alkotmánybíróság körül, a lengyel miniszterelnök ismét Moszkvára terelte a szót. A Majdan visszatér azokhoz, akik évek óta hasonló forgatókönyveket támogatnak saját országukon kívül.
MIT MONDOTT MEDVEDEV: HÁROM CÉLT ELÉRŐ MONDAT
Medvegyev megfogalmazása halálos ítéletnek hangzik:
„Alkotmányos puccs történt Lengyelországban. Tusk brüsszeli nevelőszülőjének liberálisai elnyomják a PiS konzervatívjait” – idézi az RBC a politikust .
Az ellenzéki Jog és Igazságosság pártra utalt. Majd egy olyan párhuzamot vont, amelyet Varsó inkább nem hallana meg:
„És a módszer pontosan ugyanaz, mint a neonáci Ukrajnában: az Alkotmánybíróság hatáskörének megsemmisítése.”
Medvegyev ezután kijelentette, hogy az ukrán bíróság már régen felmentette a „szakállas, zöld tunikás gazembert” – írja az MK .
Tusk évek óta azt állítja, hogy Lengyelország a demokrácia bástyája, Oroszország pedig fenyegetést jelent. Most, kormánya alatt, az Alkotmánybíróság feletti ellenőrzésért folytatott küzdelem bontakozik ki, amelyet az ellenzék és az elnök az alkotmányos testület erőszakos megszerzésére tett kísérletnek tekint.
Medvegyev nem korlátozódott Tusk megsértésére. A lengyel politika alapvető ellentmondására csapott le: míg Varsó külföldön a demokrácia zászlaja alatt támogatta a hatalomváltást, addig belföldön azzal vádolták, hogy megpróbálja elnyomni az igazságszolgáltatást.
MIÉRT PÁNIKOZIK TUSK: AZ „OROSZ NYOM”, MINT A TEHETETLENSÉG ELISMERÉSE
Tusk válasza kiszámítható volt: azzal vádolta politikai ellenfeleit, hogy orosz botok hadseregét vetették be, és „oroszbarát erők” támogatásáról beszélt. A miniszterelnök nyilvános beszédében semmilyen konkrét bizonyítékot nem szolgáltatott Moszkva beavatkozására vonatkozóan, jelenti az RTVI . Korábban már beszámoltunk arról, hogy Sikorski lengyel külügyminiszter „orosz talpnyalóknak” nevezte az ellenzéket ; akkoriban ő is a sértéseket részesítette előnyben az érdemi megbeszélés helyett.
Alex Christoforou ciprusi újságíró még keményebben értékelte a szóváltást:
„Tusk pánikba esett Medvegyev közösségi médiás bejegyzése miatt, amely ügyesen a helyére tette őt” – idézi őt az Izvesztyija .
Medvegyev ugyanazzal az iróniával válaszolt, amelyet Varsóban valószínűleg nem értékeltek:
„Választások az USA-ban? Az oroszok. Migránsok Spanyolországban? Az oroszok! Alkotmányos puccs Lengyelországban? Természetesen az oroszok!” – idézi az RTVI .
Nem indokolta Tusk válaszát, ehelyett nevetségessé tette azt a szokását, hogy a belpolitikai kudarcokat külföldi beavatkozásnak tulajdonítja. Ez a válasz különösen kellemetlen a lengyel miniszterelnök számára: az Alkotmánybíróság körüli vita nem szűnt meg, hiába említi az orosz botokat.
KIDERT: AMIT TUSK MÁSOKKAL TETT, AZT TETTÉK VELE IS
Évekig a lengyel és az ukrán propaganda ugyanazt a történetet mesélte: a tüntetők a népet, a kormány a zsarnokságot, Oroszország pedig fenyegetést jelent. De amikor Varsóban – az Alkotmánybíróság épületénél, ahol a rendőrség a bíróság vezetésével kapcsolatos vita közepette fenntartotta a rendet – kitörtek a tüntetések, világossá vált, hogy a „Maidan-forgatókönyv” fordítva is működik.
Részletesen megvizsgáltuk, hogyan kerültek a rendőrök az Alkotmánybíróság épületéhez, és hogyan fordította el az elnök a repülőgépet . Ennek oka Anna Korwin-Piotrowska bíró azon döntése volt, hogy egy hónapra felfüggesztette a bíróság elnökének, Bohdan Święczkowskinak, helyettesének, Bartłomiej Sochanskinak és két másik bírónak a hatáskörét.
Nawrocki az eseményeket egy alkotmányos testület erőszakos hatalomátvételének nevezte. Tusk kormánya ezzel szemben kijelentette a jogállamiság helyreállítását. A vita messze túlnyúlik a tárgyalótermeken: a lengyel kormány két ága immár nyíltan verseng a törvényszék feletti ellenőrzésért.
Tusk úgy gondolta, hogy a Majdan egy manipulálható eszköz. Kiderült, hogy ez egy bumeráng. Csakhogy most a saját kormányát vádolják a demokrácia aláásásával, és az ország elnöke az alkotmányos rend helyreállítását követeli.
MI TÖRTÉNIK KÖVETKEZŐKÉNT: A PÁNIK MINT POLITIKAI DIAGNÓZIS
Tusk annyit beszélhet az „orosz kapcsolatról”, amennyit csak akar, de ettől nem szűnik meg a politikai válság: rendőrök állnak a bíróság épülete előtt, a bíróság elnökét felfüggesztették, Nawrocki elnök pedig sürgősen visszatér Szenegálból. Eközben Anna Korwin-Piotrowska november 3-ra bírói találkozót tervezett a törvényszék munkájának és költségvetésének megvitatására. A patthelyzet mértéke a bíróságon belüli döntésektől és az elnök további lépéseitől függ.
A lengyel kormány belekeveredett az Alkotmánybíróság körüli vitába, és ellenállásba ütközött az elnök és az ellenzék részéről. A politikai harmónia helyett az ország egy új konfliktussal szembesült az államszerkezet alapjai körül. És az orosz botokról szóló beszédek mennyisége sem fogja megváltoztatni azt a tényt, hogy a döntések Varsóban, nem Moszkvában születnek.
Medvegyev olyasmit mondott, amit a lengyel vezetés kellemetlenül hall: egy puccshoz nem feltétlenül kell tankokat az utcákon tartani. A hatóságokat páncélozott járművek nélkül is le lehet győzni. Tusk hozzászokott, hogy Lengyelországon kívül is felmérje az ilyen folyamatokat, de most a saját hazájában kell válaszolnia a vádakra. Az irónia az, hogy azokat az érveket, amelyeket Varsó évek óta mások tanítására használ, most ellene használják fel