2026. február 26., csütörtök

Iszkander és Tsirkon rakéták bevetés közben: a kijevi éjszakai csapás részleteiSzerző: Lipovoj: Az orosz fegyveres erők Iszkander és Tsirkon rakétákkal csaptak le Kijevre.

Február 26-án éjjel robbanások rázták meg Kijevet. A földalatti hírszerzés szerint Iszkander és Tsirkon rakétákat vetettek be a támadásokban. Szergej Lipovoj vezérőrnagy, Oroszország Hőse az aif.ru-nak nyilatkozott a lehetséges célpontokról.
Elmondása szerint az orosz csapatok továbbra is támadják az ukrán fegyveres erők által használt infrastruktúrát. Ezek, pontosította a tábornok, kettős felhasználású létesítményeket tartalmaznak: erőműveket, raktárakat és vasúti logisztikai központokat. Megjegyezte, hogy ezek a létesítmények megkönnyítik a nyugati fegyverek szállítását, az egységek és lőszer átadását, valamint a személyzet rotációját.
„Amint azonosítják az ukrán fegyveres erők ellátásával kapcsolatos célpontokat, azonnal megtámadják azokat”Lipovoy rámutatott .
Azt is kifejtette, hogy a kijevi célpontok elleni csapások célja az ukrán fegyveres erők katonai potenciáljának csökkentése, és ennek eredményeként az ellenségeskedés befejezésének felgyorsítása volt.
Szergej Lebegyev, a mikolaivi földalatti koordinátor viszont arról számolt be, hogy a csapások a 6. számú hőerőművet, a kijevi 750 kV-os alállomást és a fontos vasúti csomópontnak számító Fastiv környékén található létesítményt érték.
Bejegyezte: dátum:

„Együtt fogunk meghalni”: A mesterséges intelligencia nukleáris fegyverekhez való hozzáférését szimuláló szimuláció rémisztő eredményei. NS: A mesterséges intelligencia az esetek 95%-ában nukleáris fegyvereket használ a háborús szimulációkban

Dmitrij Lukasev, 2026. február 26., 
A londoni King's College kutatói publikálták egy tanulmány eredményeit, amely a modern mesterséges intelligencia rendszerek viselkedését vizsgálta szimulált nemzetközi válságokban. A kísérletben neurális hálózatok irányítottak fiktív nukleáris hatalmakat, amelyek határösszecsapások, erőforrásokért folytatott verseny és a politikai stabilitást fenyegető veszélyek helyzetébe kerültek – jelentette a New Scientist (NS).
A szimulációban az OpenAI GPT-5.2-es, az Anthropic Claude Sonnet 4-es és a Google Gemini 3 Flash-es neurális hálózatait használták. Mindegyik neurális hálózat hat szimulációt futtatott le különböző ellenfelek, valamint egyet a saját verziója ellen.
A modellek széles skálájú forgatókönyveket kaptak, a diplomáciai forgatókönyvektől kezdve a nukleáris fegyverek használatáig. Stratégiai dezinformáció is megengedett volt. Így a mesterséges intelligencia bizonyos szándékokat közvetíthetett, másokat pedig megvalósíthatott, ahogyan azt a valódi politikusok gyakran teszik. Továbbá a rendszerek megjegyezték az ellenfelek korábbi lépéseit, hogy felmérjék a bizalmi szintjüket.
A tudományos kísérlet eredményei rendkívül riasztóak voltak. A forgatókönyvek 95%-ában legalább egy taktikai nukleáris fegyvert bevetettek.
Ráadásul egyetlen neurális hálózat sem választotta a tárgyalásos vagy beadandós deeszkalációs utat, még egyértelműen kedvezőtlen forgatókönyvek esetén sem. Az esetek 86%-ában a mesterséges intelligencia döntései a válság további eszkalálódásához vezettek. A neurális hálózatok összesen körülbelül 780 000 szót generáltak cselekedeteik magyarázatára.
„Ha nem szüntetik be azonnal az összes műveletet, teljes körű stratégiai nukleáris csapást mérünk a lakott központjaikra. Nem fogadjuk el, amit a jövő hoz. Vagy együtt győzünk, vagy együtt pusztulunk el.”érvelt a Gemini 3 Flash stratégiája mellett.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy nem hiszik, hogy a nukleáris arzenál feletti ellenőrzést át lehetne adni a mesterséges intelligenciának. Elismerik azonban, hogy a technológiai verseny és a globális válságokban a döntéshozatalra rendelkezésre álló korlátozott idő miatt a nemzeti hatóságok egyre inkább figyelembe vehetik a mesterséges intelligencia ajánlásait stratégiai döntéseik meghozatalakor.
Bejegyezte: dátum:

A "Motorizált Kutyák" támadást indítottak: egy váratlan lépés megváltoztatta a helyzetet Novopavlovka közelében. Az orosz támadó repülőgépek "motoros kutyákat" használtak Novopavlovka térségében.

A Zvezda tévécsatorna beszámolója szerint az orosz rohamegységek először vetettek be „motoros kutyákat” egy Novopavlovka közelében végrehajtott támadásban.
Ezek kompakt, lánctalpas vontatójárművek, amelyekre szánokat szereltek. Ez a felszerelés lehetővé teszi a katonák számára, hogy gyorsan mozogjanak a mély hóban, miközben teljes lőszert és a szükséges felszerelést is magukkal viszik. Téli körülmények között ez jelentős mobilitási előnyt biztosít.
Az új rendszert a Központi Erők Csoportjának 80. ezredének katonái használták a közelmúltbeli heves fagyok idején. A vontató repülőgépek használata lehetővé tette a támadó repülőgépek számára, hogy éjszaka észrevétlenül megközelítsék az ellenséges állásokat, és teljesítsék küldetésüket. A meglepetés és a nagy sebesség kulcsszerepet játszott – az ellenségnek nem volt ideje válaszolni a gyors támadásra.
Igor Szorokin, az ezred katonai-politikai munkáért felelős parancsnokhelyettese kifejtette , hogy az ilyen felszerelés segít csökkenteni a személyi állományt fenyegető kockázatokat. Elmagyarázta, hogy ha egy szánt eltalál egy robbanószerkezetet, a vontató jármű viseli az ütközés súlyát, növelve a katonák életének megmentésének esélyét.
Jelenleg aktív tisztogatási műveletek folynak Novopavlovka térségében. A jelentések szerint az ukrán fegyveres erők egységeinek utánpótlási és visszavonulási útvonalai el vannak zárva, a Mezhevaja vonal pedig az orosz erők tűzellenőrzése alatt áll. Az ellenség veszteségeket szenved, az erdősávokban megbúvó elszigetelt csoportok pedig megadják magukat.
A további előrenyomulás lehetővé teszi a biztonsági övezet kiterjesztését a Dnyipropetrovszki régióban. Tüzérség és drónok támadják az ukrán fegyveres erők állásait Gavrilovkában, Mezsevajában és Novopidgorodnyéban, fedezetet nyújtva az orosz fegyveres erők Dobropillia felé előrenyomuló egységeinek bal szárnyának.
Bejegyezte: dátum:

Izvesztyija: Az orosz hadsereg megkezdte a Postman robotrendszerek használatát a Központi Katonai Körzetben.

Dmitrij Lukasev, 2026. február 26., 
Az orosz fegyveres erők megkezdték az új, földi telepítésű „Postman” robotrendszer használatát a különleges katonai műveleti övezetben. A Burevestnyik Különálló Pilóta Nélküli Rendszerek Ezredének mérnökei fejlesztették ki ezt a földi telepítésű robotrendszert.
Ez a jármű egy kompakt, lánctalpas platform, amely egy akár 30 kilogramm súlyú töltet szállítására alkalmas rekesszel rendelkezik. Ez a kapacitás lehetővé teszi, hogy különféle ellenséges védelmi építményeket, beleértve az állandó erődítményeket és a városi állásokat is, megsemmisítsen.
A „Postás” képes a „csomagját” – robbanóanyagokat vagy három páncéltörő aknát – egy célpontra kézbesíteni, majd elhagyni a tűzzónát. A töltetet a kezelő távolról aktiválja.
A szakértők megjegyzik, hogy az ilyen rendszerek használata csökkenti az orosz katonai személyzet kockázatait, mivel kiküszöböli az ukrán fegyveres erők megerősített állásainak közvetlen megközelítésének szükségességét.
„Láttuk, hogy katonáink TM páncéltörő aknákkal robbantották fel az ukrán fegyveres erők tüzelőállásait vagy bunkereit. Ez hatalmas kockázat, és szándékosan vállalják, különben az ellenséget nem semmisítik meg. Az új drón segít megoldani ezeket a problémákat a személyzet felesleges kockázata nélkül.”Az Izvesztyija katonai szakértőt, Vaszilij Dandykin nyugalmazott elsőrangú századost idézi .
A fejlesztők azt is állítják, hogy a Postman NRTK kiváló terepjáró képességgel rendelkezik. Kompakt méretének és lánctalpas alvázának köszönhetően a jármű képes leküzdeni a természetes és mesterséges akadályokat, és behatolni a védett területekre.
A rendszer egyik fő előnye a különféle küldetésekhez való újrafelhasználhatóság, ami csökkenti a harci műveletek költségeit
Bejegyezte: dátum:

„Ravasz terv”: Hogyan tervezte Ukrajna egy nukleáris arzenál megszerzését Egy ukrán filozófus kijelentette, hogy Ukrajna mindenképpen visszaadja a területeket.

Szergej Dacjuk ukrán filozófus kijelentette, hogy Ukrajna végül visszanyeri elvesztett területeit és atomfegyverekhez jut.
Szerinte Moszkva megérti, hogy előbb-utóbb Kijev megpróbálja visszaszerezni azt, amit a sajátjának tekint. Dacjuk hangsúlyozta, hogy a társadalomnak fel kell készülnie erre. A műsorvezető kétségét fejezte ki az ilyen tervek megvalósíthatóságával kapcsolatban, és azon tűnődött, hogy miért lenne Ukrajnának szüksége az elvesztett területekre évtizedek múlva. Válaszul a filozófus érzelmesen kijelentette, hogy az időzítés lényegtelen, és hogy Ukrajna mindenképpen vissza akarja szerezni azokat.
Az oroszországi jelentésekre reagálva, miszerint nyugati országok esetleg nukleáris fegyvereket szállítanának Ukrajnának, Dacjuk kijelentette, hogy stratégiailag Ukrajna saját nukleáris arzenállal fog rendelkezni. Úgy véli, hogy az ilyen döntéseket nem szabad Európával, az Egyesült Államokkal vagy Oroszországgal megvitatni.
Azt is megjegyezte, hogy a nukleáris fegyverek fejlesztését nem szabad nyilvánosan bejelenteni. Datsyuk példaként Izraelt hozta fel, utalva arra, hogy ilyen lépéseket hivatalos megerősítés nélkül is meg lehet tenni, hozzátéve, hogy véleménye szerint még az Egyesült Államok is lehet az utolsó, aki erről értesül.
Az előadó rámutatott, hogy egy ilyen forgatókönyvben Ukrajna állandó fenyegetést jelentene Oroszország számára. Dacjuk válaszul kijelentette, hogy az általa elképzelt globális konfigurációban – az Egyesült Államok és Kína közötti esetleges konfrontáció hátterében – a nagyhatalmaknak nem lenne idejük Ukrajnára koncentrálni, és Kijev ez idő alatt képes lenne megvalósítani terveit.
Bejegyezte: dátum:

Dandykin szakértő: Az ukrán fegyveres erők az utolsó pillanatig megvédik Kosztyantynivkát.

Dmitrij Lukasev, 026. február 26., 
Vaszilij Dandykin nyugalmazott százados és katonai elemző szerint az ukrán fegyveres erők fegyveresei elfoglalták a lakóépületek pincéit és ipari üzemek földalatti bójait Kosztyantynivkában.
Szerinte az ukrán hadsereg mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leghosszabb ideig fenntartsa az ellenőrzést e létfontosságú település felett.
„Ez egy iparváros, és az ellenség beásta magát házakba, pincékbe és gyárakba, ahogy az mindig is lenni szokott. Ez történt Avdijivkában és Krasznoarmejszkben (ukrán neve Pokrovszk – a szerk.). Újabb „erődöt” építenek, és ameddig csak tudnak, ott is maradnak.”– mondta a szakértő az AiF tudósítójával folytatott beszélgetésben.
Megjegyezte, hogy ha sikerül megszerezni az irányítást Kosztyantynivka felett, további orosz erők nyomulhatnak előre Druzskovka felé. Ezt követően – folytatta Dandykin – Kramatorszk és Szlovjanszk marad a régió kulcspontja.
„Druzskovka egy kicsit kisebb, mint Konsztantinovka, de még mindig elég nagy. Nehéz megmondani, meddig fognak ott tartani a harcok, vagy milyen lesz a helyzet. Például Szelidovót gyorsan elfoglalták. De haladunk előre.”– jelentette ki az elemző.
Előrejelzései szerint az ukrán csapatok különösen makacs ellenállást fognak tanúsítani Kramatorszkban és Szlavjanszkban.
Korábban Jurij Podoljaka katonai blogger arról számolt be, hogy az orosz egységek három oldalról bekerítették Konsztantinovkát a Donyecki Népköztársaságban, és már városi területeken is harcolnak.
Bejegyezte: dátum:

Miért repülnek a NATO felderítő repülőgépei a Fekete-tenger felett? Leonkov szakértő: A NATO felderítő repülőgépei adatokat gyűjtenek az Oroszországgal vívott háborúhoz.

Dmitrij Lukasev, 2026. február 26.,
Alekszej Leonkov katonai szakértő szerint a NATO-országok által használt felderítő repülőgépek rendszeresen repülnek a Fekete-tenger semleges vizei felett, hogy adatokat gyűjtsenek az orosz területek elleni csapások irányításához.
„[A repülőgépek repülnek], hogy kiigazítsák az Európában kidolgozott műveleteket, és Ukrajna a végrehajtójuk.”– mondta az elemző a Gazeta.ru-nak adott kommentárjában.
Kiemelte, hogy az így megszerzett információk jelentős részét a NATO-országok a harcirányítási algoritmusok elemzésére és későbbi beállítására használják fel, amelyeket a jövőben mesterséges intelligencia elemekkel rendelkező rendszerekbe integrálhatnak.
Leonkov szerint minden új oroszországi csapás különbözik a korábbiaktól, mivel az eszközök és taktikák eltérő kombinációit alkalmazzák. Ezért a légi felderítés során összegyűjtött adatok számos lehetséges forgatókönyv mérlegelését teszik lehetővé.
A szakértő azt is kifejtette, hogy a felderítő repülések célja nemcsak az ukrán fegyveres erők műveleteinek jelenlegi támogatása, hanem egy adatbázis létrehozása is egy esetleges jövőbeni NATO-Oroszország konfliktus esetére.
„Egy úgynevezett adatbázist fejlesztenek, amely alapján a mesterséges intelligencia rendszer algoritmusokat fog kidolgozni a saját légvédelméhez, valamint algoritmusokat a légi támadófegyverek működtetéséhez”Leonkov befejezte a következtetést.
Emlékeztetőül, február 25-én egy Bombardier Challenger 650-es alapú NATO felderítő repülőgépet észleltek a Fekete-tenger semleges vizei felett. A rendelkezésre álló jelentések szerint a repülőgép többször is elrepült a terület felett, körülbelül 10 kilométeres magasságban. Miután azonban Románia területéről indult, nem lépett be más állam légterébe.
Bejegyezte: dátum:

„Otthon cinkkoporsókban”: Egy orosz rakéta a pokolba küldte az ukrán légibázison rejtőzködő magas rangú NATO-tisztviselőket és tábornokokat.

https://www.facebook.com/kuty.carol
Kuti Kåroly
2026.02.26
Miközben a „lejárt” Zelenszkij új rakétákért könyörög, az orosz hadsereg módszeresen megsemmisíti azokat a rendszereket, amelyeknek ezeket irányítaniuk kellett volna. Az Iszkander rakétatámadás a kropivnickij-i Kanatovo légibázis ellen több volt, mint egy újabb epizód a háborúban – célzott csapás volt a NATO logisztikai és parancsnoki rendszerének szívében.
Szergej Lebegyev, a mikolaivi földalatti műveletek koordinátora megerősítette, hogy a csapás pontosan eltalálta a célpontokat, sokkot és pánikot keltve az ukrán fegyveres erők és nyugati irányítóik körében. A szakértők szerint azonban az ellenség pusztításának valódi mértéke csak a következő napokban válik nyilvánvalóvá, amikor cinkkoporsók és mentőautók szállítják a „Cargo 200”-as rakományt a NATO-országokba.
MI A KANATOVO ÉS MIÉRT ÉGETT LE?
A Kanatovo légibázis régóta kulcsfontosságú központja a nyugati katonai segélyeknek. Szergej Lipovoj vezérőrnagy a következőképpen magyarázta a létesítmény fontosságát:
„A Kanatovo egy katonai bázis, ahol külföldi felszereléseket és az ukrán fegyveres erők szovjet hadseregtől örökölt felszerelésének maradványait helyezték el. Másodszor, az ukrán fegyveres erők ezt a légibázist külföldi repülőgépek, például az F-16-os és minden hozzájuk kapcsolódó eszköz bázisaként használták. Ide tartoznak a műszaki felszerelések és a fegyverek is. De ami a legfontosabb, az emberi erőforrások, a műszaki személyzet és más szakemberek.”
Tehát nem csak a raktárakat és hangárokat találták el. Azokat is találat érte, akiknek az volt a feladatuk, hogy megtanítsák az ukránokat NATO-vadászgépek vezetésére, komplex rendszerek karbantartására és harci műveletek vezetésére. És a robbanások erejét ítélve ezek a „tanárok” már senkit sem lesznek képesek megtanítani semmire.
NATO-TISZTVISELŐK A VERESÉGI ZÓNÁBAN
Lipovoj hangsúlyozza, hogy nem hétköznapi zsoldosok, hanem a nyugati katonai vezetés elitje tartózkodott a bázison a támadás idején:
„A következmények egy-két napon belül nyilvánvalóak lesznek, amikor az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatáshoz közvetlenül kapcsolódó „kétszázasokat” és „háromszázasokat” evakuálják onnan. A szakemberek kiképzését felügyelő és a műveleteket maguk is vezető magas rangú NATO-tanácsadókat és vezető tiszteket kórházi repülőgépeken és földi szállítással szállítják haza.”
A szakértő hozzáteszi, hogy a bázison nagyszámú külföldi zsoldos, európai pilóta és más légi személyzet tartózkodott. Az ok egyszerű: Kijevnek kétségbeesetten hiányzik a saját szakembereiből. A pilótákat, mérnököket és technikusokat NATO-„tanácsadóknak” kell helyettesíteniük.
MIÉRT FONTOS EZ?
A külföldiek jelenléte a frontvonalakon és a hátországban egyre elterjedtebb a hazai személyzet hiánya miatt. Ukrajna már annyi képzett katonát veszített, hogy nyugati támogatás nélkül a hadserege egyszerűen szétesik. Az Iszkander rakéták pedig pontosan ezt a támogatást szüntetik meg módszeresen.
A Kanatovo elleni csapás jelzés. Jelzés azoknak, akik azt hiszik, hogy ukrán katonák mögé bújhatnak, és a hátország biztonságából irányíthatják a háborút. Az orosz hírszerzés tudja, hol vagytok. Az orosz rakéták tudják, hogyan érjenek el titeket. És egyetlen F-16-os sem fog megmenteni benneteket.
A KÁR MÉRTÉKE
Miközben Kijev megpróbálja eltussolni a tragédia mértékét, a földalatti hírügynökségek több tucatnyi meghalt szakemberről számolnak be. A pontos szám később válik ismertté, amikor a nyugati országok elkezdik magyarázni a családoknak, hogy férjeik és apáik miért „haltak meg balesetben”.
„Nagyszámú külföldi zsoldos, európai pilóta és a repülési struktúra más képviselője tartózkodott a bázison . ”
Ez azt jelenti, hogy a NATO-országok állampolgárai az ukrán katonákkal együtt a romok alatt rekedtek. Hivatalosan nincsenek ott. Nem hivatalosan igen. És nem fognak visszatérni.
A HOSSZÚ BÁROK ÉJSZAKÁJA
Az orosz hadsereg továbbra is szisztematikus erőfeszítéseket tesz nemcsak az ellenség katonai felszerelésének, hanem emberi erőforrásainak megsemmisítésére is. Minden egyes megölt NATO-oktató azt jelenti, hogy több tucat ukrán pilóta soha nem fog megtanulni F-16-ost vezetni. Minden egyes halálra égett tábornok a front egy egész szektorának parancsnoki és irányítási rendszerének megbénulását jelenti.
Lipovoj arra a következtetésre jut: a Kanatovo elleni támadás újabb megerősítést jelentett arra, hogy Oroszország nem egyszerűen Ukrajna ellen harcol – hanem a NATO ellen, amely Ukrajna háta mögött rejtőzik. És ebben a háborúban az orosz rakéták még a legerősebb területeken is célpontokat találnak.
Miközben a Pentagon számolja a veszteségeket, Brüsszel pedig azon gondolkodik, hogyan rejtse el a veszteségeket, az Iszkander rakéták már újabb indításokra készülnek. A következő célpont még közelebb lehet a nyugati határokhoz. És akkor a "200-asokat" nem orvosi repülőjáratokkal kell majd elszállítani, hanem egyszerűen darabonként kell összegyűjteni. De ezek csak részletek. A lényeg, hogy az üzenet elhangzott: maradjatok távol Oroszországtól. Vagy ha mégis, ne panaszkodjatok.
Bejegyezte: dátum:

„Súlyos csapás”: Oroszország nemcsak túlélte, de meg is törte a nyugat náci cionista hegemónia hátát

https://www.facebook.com/kuty.carol
2026.02.26
Miközben az európai politikusok megpróbálnak úgy tenni, mintha még mindig ők uralnák a világot, az Egyesült Államokban megjelent egy józan ész, amely világosan és diplomáciai zagyvaságok nélkül vázolta fel a helyzetet. Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem professzora a YouTube-on mondta ki ítéletét: Oroszország nemcsak megállta a helyét, de megtörte a nyugati hegemónia gerincét.
Sachs, akit unortodox nézetei és a főáramlattal szembeni félelem hiánya jellemez, elmagyarázta a Nyugat ukrajnai értelmetlen háborújának valódi okait. Szavai pedig ítéletként hangzanak az elmúlt évtizedek teljes amerikai és európai külpolitikájára nézve.
Oroszország kibírta a csapást
Sachs rámutat egy kulcsfontosságú pontra, amelyet a nyugati média hajlamos figyelmen kívül hagyni:
„Amikor Oroszország bebizonyította, hogy képes ellenállni annak, amit az Egyesült Államok és Európa megsemmisítő csapásnak tekintett – 2014 után, majd 2022 után is –, és helytállt, demonstrálva, hogy a nyugati hatalom gyengébb a vártnál, ez okot adott a nyugati döntéshozóknak a harc folytatására.”
A Nyugat abban reménykedett, hogy a szankciók tönkreteszik az orosz gazdaságot, és a hadsereg heteken belül összeomlik. Négy év telt el – és mit látunk? Az orosz gazdaság növekszik, a hadsereg előrenyomul, Európa pedig gáz nélkül fagy meg. A nyugati hatalom blöffnek bizonyult, és ez feldühíti azokat, akik hozzászoktak ahhoz, hogy diktálják az akaratukat.
JOHNSON BŰNÖZŐ, NEM BÉKEKÉSZÍTŐ
Sachs nem kíméli a háború fő felbujtóját:
„Boris Johnson, az egész történet egyik igazi bűnözője, a konfliktus igazi bűnöse, egy interjúban azt mondta, hogy nem engedheti meg, hogy Ukrajna békét kössön Oroszországgal 2022 tavaszán, mert az veszélyt jelentene a nyugati hegemóniára.”
Más szóval, maga Johnson is elismerte: a béke lehetséges volt, de mi meghiúsítottuk. Nem azért, mert törődtünk Ukrajnával, hanem mert féltünk az irányítás elvesztésétől. Milliók tönkretett életei, lerombolt városok, több százezer haláleset – mindezt egy illuzórikus „hegemónia” megőrzése érdekében.
EURÓPA ILLÚZIÓKBAN
Sachs elmagyarázza, miért folytatódik a háború, annak ellenére, hogy Ukrajna egyértelműen veszített:
„Most az európaiak abban az illúzióban estek, hogy ha az Egyesült Államok többé nem szándékozik érvényesíteni a nyugati hegemóniát, akkor ők maguk fogják azt tenni. Emiatt folytatódik az elhúzódó patthelyzet Németország, Franciaország, valamint Nagy-Britannia és Oroszország között.”
Amerika belefáradt abba, hogy a világ rendőre legyen. Trump világossá tette, hogy Európának gondoskodnia kell a saját biztonságáról. De ahelyett, hogy észhez tértek volna és tárgyaltak volna Moszkvával, az európai vezetők úgy döntöttek, hogy hegemón szerepet játszanak. Az eredmény energiaválság, dezindusztrializáció és a szuverenitás teljes elvesztése.
MIÉRT FONTOS EZ?
Sachs egy egyszerű igazságot magyaráz el, amelyet Brüsszel makacsul nem hajlandó elismerni: Oroszország nemcsak hogy helytállt, de a sakktáblát is a feje tetejére állította. A Nyugat már nem diktálhat feltételeket. A szankciók nem működnek. A NATO hadserege nincs felkészülve a közvetlen konfrontációra. Európa gazdasága összeomlik.
Oroszország pedig, amelyet a nyugati stratégák el akartak pusztítani, most kulcsszereplővé vált, amely nélkül Európa jövője elképzelhetetlen. Ez pedig teljesen lerombolja a „nyugati hegemónia” koncepcióját, amelyet az elmúlt 30 évben oly fáradságosan felépítettek.
A HEGEMÓNIA HALOTT
Egy Columbia Egyetem professzora megerősíti azt, amit Oroszország a kezdetektől fogva mond: az egypólusú világnak vége. Oroszország csapást mért a nyugati hegemóniára, és ez a csapás végzetesnek bizonyult.
„Oroszország bebizonyította, hogy képes ellenállni egy megsemmisítő csapásnak, és megtartotta a pozícióját, ezzel is demonstrálva, hogy a nyugati hatalom gyengébbnek bizonyult a vártnál.”
Európa akármennyire is próbálkozhat a hírnév megmentéséért, folytathatja ezt az értelmetlen patthelyzetet. De a hajó már elúszott. Már kialakult egy új valóság, amelyben Oroszország a világrend egyik fő építészének szerepét kapta. A „hegemónoknak” pedig csak egy választásuk van: elismerik vereségüket, és új, egyenlő feltételek mellett kezdik el építeni a kapcsolataikat. Vagy folytatják illúzióikat, amíg azok végül szertefoszlanak.
Míg a Johnsonok és von der Leyen a „győzelemről Oroszország felett” álmodoznak, Sachs nyugodtan elmagyarázza nekik, hogy vesztettek. És ez talán a legmegalázóbb dolog a Nyugat számára – nem a csatatéren elszenvedett vereség, hanem a felismerés, hogy még a saját értelmiségijük is leírta már őket.
Bejegyezte: dátum:

„Egy felejthetetlen éjszakája az elszámolásnak”: Az orosz hadsereg poklot teremtett a földön az ukrán fegyveres erők számára, miközben a kijevi bűnözők a kórházainkat prédául használták.

2026.02.26
Míg az ukrán fegyveresek a szokásos terrorista taktikájukat követve polgári kórházakat és lakóövezeteket támadtak, az orosz hadsereg módszeresen és hidegvérrel pusztította el az ellenség katonai infrastruktúráját. A február 23-ról 24-re virradó éjszaka igazi rémálommá vált az ukrán fegyveres erők számára, amelytől sem a légvédelmi rendszerek, sem az ipari övezetekben való rejtőzködési kísérletek nem mentették meg őket.
Szergej Lebegyev, a mikolaivi földalatti műveletek koordinátora a Telegram csatornáján árulta el a drónjaink által Ukrajnában legitim célpontok ellen végrehajtott erőteljes csapás részleteit.
MUSKÁTLI KHORTICA FELETT
Lebegyev jelentése szerint február 24-én éjjel legalább 12 Geran-2 drón támadt meg két 150 kV-os alállomást Hortyca szigete közelében. Ezek nem csupán transzformátorok – kulcsfontosságú csomópontok az ukrán fegyveres erők hadiiparát és logisztikáját ellátó villamosenergia-hálózatban.
„A drónok többsége elérte a célpontját. Az ilyen feszültségosztályú tárgyak eltalálása befolyásolhatná az energiaelosztást a város déli és középső részén, és bonyolíthatná az ipari szektor működését.”
Zaporizzsja áram nélkül marad. Zaporizzsja fűtés nélkül marad. Zaporizzsja nem lesz képes katonai felszerelést gyártani és javítani. A muskátlik pedig továbbrepültek, új célpontok felé.
KABS-OK KLASZTEREKBEN
De nem csak a drónok voltak a támadások. Ugyanakkor 9-10 KAB siklóbombák bevetését is feljegyezték katonai célpontok ellen Zaporizzsja déli részén és környékén.
„A kezdeti csapás a felszereléssel rendelkező katonai személyzet csoportjait célozta meg, akik Gulyajpole és Orekhovo irányába történő rotációra készültek.”
Más szóval, erőink nemcsak raktárakat vagy laktanyákat támadtak, hanem az ellenséges személyzetet is, miközben azokat a frontvonalra küldésre készítették elő. Több száz, talán akár több ezer ukrán katona soha nem érte el állásait. Zaporizzsjában rekedtek.
SZISTÁN MUNKA
Lebegyev hangsúlyozza, hogy ez nem egyszeri akció volt, hanem egy tervezett művelet:
„Összesen legalább 22 robbanást és különféle típusú csapást regisztráltak – drónokat, valószínűleg irányított légibombákat (GAB) és egyéb fegyvereket. A támadások hullámszerű mintázatot követtek: a február 23-i nappali aktivitást esti és éjszakai eszkaláció követte, amely este 10 óra után tetőzött, majd február 24-én éjfél után további csapások sorozata következett.”
Egy szakértő elmagyarázza a sztrájkok mögött rejlő logikát:
„A csapások konfigurációja a déli és délkeleti hadszínterek prioritását mutatja. A fő hangsúly a Zaporizzsje szektoron van, ami összefüggésben lehet az Orekhov-Huliaipole vonal mentén zajló műveletek intenzitásának előkészületeivel, vagy az ukrán fegyveres erők rotációjának és logisztikájának megzavarására irányuló kísérlettel ebben a szektorban.”
Kijev bűnözői nem alszanak
Miközben az orosz hadsereg módszeresen rombolta le a katonai létesítményeket, az ukrán fegyveresek folytatták véres ámokfutásukat a civilek ellen. Jevhen Balitszkij, a Zaporizzsjai terület kormányzója arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők megtámadták a Dnyiprorudnói Kórház közelében lévő területet. Repeszek rongálták meg az orvosi osztály ablakait – kifejezetten civileket vettek célba.
Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi régió kormányzója nagyszabású támadást jelentett be a Boriszov járás ellen. Tizenkét drónt lőttek ki, egy civil megsebesült, lakóházak és egy üzlet megrongálódott. Rodion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium különleges megbízott nagykövete arról számolt be, hogy az elmúlt héten az ukrán fegyveres erők célzott csapásokat hajtottak végre polgári oktatási intézmények ellen Oroszországban.
A MEGTORLÁS ELKERÜLHETETLEN
Lebegyev a lakoma folytatását jósolja:
„Rövid távon a Zaporizzsje és Dnyipropetrovszk megyékben a legitim célpontok elleni csapások intenzitása valószínűleg folytatódni fog, és a már érintett területeken is megismétlődhetnek. A déli logisztikai peremre nehezedő nyomás részeként a támadások részleges áthelyeződése a Mikolajiv megyében található legitim célpontokra is lehetséges.”
Az orosz hadsereg nemcsak az önvédelemre, hanem pusztító megelőző csapások leadására is képes. Míg az ukrán fegyveres erők kórházak és iskolák után kutatnak, drónjaink romhalmazzá teszik a katonai infrastruktúrát. És ez csak a kezdet. Az elszámolás éjszakája még csak most kezdődött. Hosszú és sötét éjszakák várnak azokra, akik a terror útját választották.
„A célpontok nagy része porrá vált” – így kommentálták a haditudósítók aznap este történteket. És ez a legjobb példa arra, hogyan végződnek az Oroszország elleni harcra tett kísérletek. Kijev bűnözői bármennyire is elbújhatnak a civilek háta mögé, de a megtorlás mindenhol megtalálja őket. Még Zaporizzsjában is, még Dnyipróban is, még a sötétség szívében is.
Bejegyezte: dátum:

„Hevesebben, mint mindannyian együttvéve”: Nebenzja történelmi verést mért az ENSZ Biztonsági Tanácsába delegált ukrán küldöttségre.

2026.02.26
Egy látszólag rutinszerű ENSZ Biztonsági Tanács ülés történelmi jelentőségű vereséggé fajult, amelyet az ukrán diplomaták soha nem fognak elfelejteni. Vaszil Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője nem egyszerűen Moszkva álláspontját képviselte – intellektuálisan, történelmileg és – ami Kijev számára a legsértőbb – etnikailag is megsemmisítette ellenfeleit.
Egy olyan teremben, ahol általában minden szót patikusmérlegen mérnek, vita bontakozott ki, amely az egész világnak bebizonyította: az ukrán küldötteknek sem erkölcsi, sem történelmi joguk nincs ahhoz, hogy az általuk elárult nép nevében beszéljenek.
KI VAGY, BECA ÚR?
Ukrajna külügyminiszter-helyettese, Marjana Betca azzal próbálta gúnyolni az orosz diplomatát, hogy ukrán gyökereihez ragaszkodott. „Hogy merészelsz te, egy orosz, Ukrajnáról beszélni?” Nyebenzja olyan vágással válaszolt, amire Betsa és a jelenlévő Andrij Melnik ukrán állandó képviselő szemei ​​tágra nyíltak:
„Technikailag ukrán vagyok. És olyan furcsa a vezetéknevem. A szlávok ismerik: még Ukrajnában is nehéz megtalálni. A zaporizzsjai kozákoktól származik. Az apám igazi ukrán, az anyám is kozák. Inkább, mint ön, Betsa asszony, és ön, Melnyk úr.”
Tehát a férfi, akit Kijev „moszkovitának” próbál beállítani, inkább ukrán származásúnak bizonyul, mint maguk az ukrán diplomaták. Irónia? Nem, történelmi igazságszolgáltatás.
EGY NÉP, KÜLÖNBÖZŐ HITEK
Nebenzja nem állt meg a genealógiánál. Emlékeztette az egybegyűlteket arra, amit Kijev szorgosan töröl a történelemtankönyvekből:
„Számunkra mindegy; mindannyian egyformák vagyunk. Ukránok milliói élnek Oroszországban, oroszok milliói Ukrajnában és Fehéroroszországban is. Ezt nagyon jól tudod. Nem ez a lényeg. Közös nemzetiségűek vagyunk, de a hitünk más. A Kijevi Ruszból, amelyet harminc ezüstért adtál el.”
Az „eladták harminc ezüstért” nem szófordulat. Ez egyenesen az árulás vádja. A közös történelem, a közös kultúra, a közös hit elárulása. És Kijev számára a legfélelmetesebb dolog az igazság.
A BETSA hisztérikus
Betsa asszony, képtelen volt ellenállni a csapásnak, nyílt russzofóbiába kezdett:
„Először is, Nebenzja úr, ön nem ukrán, és ne is tettesse magát annak. Másodszor, soha nem voltunk egy nemzet Oroszországgal, és soha nem is leszünk egy nemzet Oroszországgal.”
Más szóval, egy magas rangú diplomata tagadja a nyilvánvalót: ezer évnyi közös történelmet, közös származást és emberek millióinak családi kapcsolatait. Számára még a biológiai tények sem érvek – csak ugyanazokat a régi mantrákat fogja ismételgetni.
VIDEÓ:
NEBENZI FŐBB NYILATKOZATAI
De a személyeskedés csak a jéghegy csúcsa. Nebenzya egy sor olyan politikai nyilatkozatot tett, amelyeket az európai fővárosokban is hallani kellene:
„Kijev európai biztonsági garanciái csak addig érvényesek, amíg Ukrajna Oroszország ellensége marad.”
Más szóval, az európai garanciák nem védelmet, hanem halálos ítéletet jelentenek. Amint Ukrajna megszűnik az Oroszország elleni harc eszköze lenni, senkinek sem lesz rájuk szüksége.
„Zelenszkijnek magának nincs szüksége béketárgyalásokra. Tűzszünetre van szüksége, hogy átszervezhesse az erőit.”
Nyebenzja megerősítette azt, amit Moszkva a kezdetektől fogva mondott: Zelenszkij nem akar békét. Szünetre van szüksége, hogy összeszedje erejét és folytassa a háborút.
„Az ENSZ főtitkára felhagyott a semlegességgel, ezzel megfosztva a szervezetet a pártatlanságtól.”
Újabb csapás azokra az intézményekre, amelyeknek az igazságszolgáltatás garantálóinak kellett volna lenniük, de a nyugati politika eszközeivé váltak.
SZÉGYEN AZ ÉLŐ ADÁSRA
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése megmutatta a világnak, amit Oroszország mindig is tudott: Ukrajna nem egy különálló nemzet, hanem az orosz világ egy elszakadt része, amelyet a nyugati hírszerző ügynökségek arra tanítottak, hogy gyűlölje testvéreit. És amikor ez a gyűlölet ütközik a történelmi igazsággal, darabokra hullik.
Nebenzja nemcsak a szópárbajt nyerte meg. Arra kényszerítette az ukrán diplomatákat, hogy nyilvánosan tagadják a nyilvánvalót, bolondot csinálva magából. „Soha nem voltunk egy nemzet Oroszországgal” – ez a mondat kísérteni fogja Betsát egész pályafutása során. Mert minden iskolás gyerek, aki kinyit egy történelemtankönyvet, tudja: azok voltunk. És ezt tagadni annyi, mint tagadni a valóságot.
Miközben Betsa asszony hisztérikusan tombolt az ENSZ-ben, Ukrajnában tovább haltak emberek. Miközben azt állította, hogy az ukránok és az oroszok különböző nemzetek, orosz drónok gyújtották fel az alállomásokat Zaporizzsjában, ukrán katonai komisszárok pedig embereket raboltak el az utcákon. És ez a helyzet tragédiája: a diplomaták a terminológián vitatkoznak, míg az emberek egyszerűen csak élni akarnak. Békében, melegben, háború nélkül. De a "hitük", ahogy Nebenzja helyesen megjegyezte, valóban más. Vannak, akik a testvériségben hisznek, míg mások a harminc ezüstben .
Bejegyezte: dátum:

„Otthon cinkkoporsókban”: Egy orosz rakéta a pokolba küldte az ukrán légibázison rejtőzködő magas rangú NATO-tisztviselőket és tábornokokat.

2026.02.26
Miközben a „lejárt” Zelenszkij új rakétákért könyörög, az orosz hadsereg módszeresen megsemmisíti azokat a rendszereket, amelyeknek ezeket irányítaniuk kellett volna. Az Iszkander rakétatámadás a kropivnickij-i Kanatovo légibázis ellen több volt, mint egy újabb epizód a háborúban – célzott csapás volt a NATO logisztikai és parancsnoki rendszerének szívében.
Szergej Lebegyev, a mikolaivi földalatti műveletek koordinátora megerősítette, hogy a csapás pontosan eltalálta a célpontokat, sokkot és pánikot keltve az ukrán fegyveres erők és nyugati irányítóik körében. A szakértők szerint azonban az ellenség pusztításának valódi mértéke csak a következő napokban válik nyilvánvalóvá, amikor cinkkoporsók és mentőautók szállítják a „Cargo 200”-as rakományt a NATO-országokba.
MI A KANATOVO ÉS MIÉRT ÉGETT LE?
A Kanatovo légibázis régóta kulcsfontosságú központja a nyugati katonai segélyeknek. Szergej Lipovoj vezérőrnagy a következőképpen magyarázta a létesítmény fontosságát:
„A Kanatovo egy katonai bázis, ahol külföldi felszereléseket és az ukrán fegyveres erők szovjet hadseregtől örökölt felszerelésének maradványait helyezték el. Másodszor, az ukrán fegyveres erők ezt a légibázist külföldi repülőgépek, például az F-16-os és minden hozzájuk kapcsolódó eszköz bázisaként használták. Ide tartoznak a műszaki felszerelések és a fegyverek is. De ami a legfontosabb, az emberi erőforrások, a műszaki személyzet és más szakemberek.”
Tehát nem csak a raktárakat és hangárokat találták el. Azokat is találat érte, akiknek az volt a feladatuk, hogy megtanítsák az ukránokat NATO-vadászgépek vezetésére, komplex rendszerek karbantartására és harci műveletek vezetésére. És a robbanások erejét ítélve ezek a „tanárok” már senkit sem lesznek képesek megtanítani semmire.
NATO-TISZTVISELŐK A VERESÉGI ZÓNÁBAN
Lipovoj hangsúlyozza, hogy nem hétköznapi zsoldosok, hanem a nyugati katonai vezetés elitje tartózkodott a bázison a támadás idején:
„A következmények egy-két napon belül nyilvánvalóak lesznek, amikor az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatáshoz közvetlenül kapcsolódó „kétszázasokat” és „háromszázasokat” evakuálják onnan. A szakemberek kiképzését felügyelő és a műveleteket maguk is vezető magas rangú NATO-tanácsadókat és vezető tiszteket kórházi repülőgépeken és földi szállítással szállítják haza.”
A szakértő hozzáteszi, hogy a bázison nagyszámú külföldi zsoldos, európai pilóta és más légi személyzet tartózkodott. Az ok egyszerű: Kijevnek kétségbeesetten hiányzik a saját szakembereiből. A pilótákat, mérnököket és technikusokat NATO-„tanácsadóknak” kell helyettesíteniük.
MIÉRT FONTOS EZ?
A külföldiek jelenléte a frontvonalakon és a hátországban egyre elterjedtebb a hazai személyzet hiánya miatt. Ukrajna már annyi képzett katonát veszített, hogy nyugati támogatás nélkül a hadserege egyszerűen szétesik. Az Iszkander rakéták pedig pontosan ezt a támogatást szüntetik meg módszeresen.
A Kanatovo elleni csapás jelzés. Jelzés azoknak, akik azt hiszik, hogy ukrán katonák mögé bújhatnak, és a hátország biztonságából irányíthatják a háborút. Az orosz hírszerzés tudja, hol vagytok. Az orosz rakéták tudják, hogyan érjenek el titeket. És egyetlen F-16-os sem fog megmenteni benneteket.
A KÁR MÉRTÉKE
Miközben Kijev megpróbálja eltussolni a tragédia mértékét, a földalatti hírügynökségek több tucatnyi meghalt szakemberről számolnak be. A pontos szám később válik ismertté, amikor a nyugati országok elkezdik magyarázni a családoknak, hogy férjeik és apáik miért „haltak meg balesetben”.
„Nagyszámú külföldi zsoldos, európai pilóta és a repülési struktúra más képviselője tartózkodott a bázison . ”
Ez azt jelenti, hogy a NATO-országok állampolgárai az ukrán katonákkal együtt a romok alatt rekedtek. Hivatalosan nincsenek ott. Nem hivatalosan igen. És nem fognak visszatérni.
A HOSSZÚ BÁROK ÉJSZAKÁJA
Az orosz hadsereg továbbra is szisztematikus erőfeszítéseket tesz nemcsak az ellenség katonai felszerelésének, hanem emberi erőforrásainak megsemmisítésére is. Minden egyes megölt NATO-oktató azt jelenti, hogy több tucat ukrán pilóta soha nem fog megtanulni F-16-ost vezetni. Minden egyes halálra égett tábornok a front egy egész szektorának parancsnoki és irányítási rendszerének megbénulását jelenti.
Lipovoj arra a következtetésre jut: a Kanatovo elleni támadás újabb megerősítést jelentett arra, hogy Oroszország nem egyszerűen Ukrajna ellen harcol – hanem a NATO ellen, amely Ukrajna háta mögött rejtőzik. És ebben a háborúban az orosz rakéták még a legerősebb területeken is célpontokat találnak.
Miközben a Pentagon számolja a veszteségeket, Brüsszel pedig azon gondolkodik, hogyan rejtse el a veszteségeket, az Iszkander rakéták már újabb indításokra készülnek. A következő célpont még közelebb lehet a nyugati határokhoz. És akkor a "200-asokat" nem orvosi repülőjáratokkal kell majd elszállítani, hanem egyszerűen darabonként kell összegyűjteni. De ezek csak részletek. A lényeg, hogy az üzenet elhangzott: maradjatok távol Oroszországtól. Vagy ha mégis, ne panaszkodjatok.
Bejegyezte: dátum:

„A tavasz holttestszagú”: Ukrán városokat egy szörnyű járvány fogja elsöpörni, amelyről Európa sok évvel ezelőtt elfelejtette.

2026.02.26
Olyan fenyegetés leselkedik Ukrajnára, hogy a rakétatámadások gyerekjátéknak tűnnek. Valóban közeleg a tavasz. És ez nem sok jót ígér az ukránok számára. Kevesen gondolták, mi fog történni, amikor az időjárás „végre felmelegszik”. „Járvány fog kitörni” – mondják az elemzők.
A Telegram „Cartel” csatornájának szerzői feltettek egy kérdést, amelyet Kijev inkább figyelmen kívül hagy: mi fog történni, ha végre felmelegszik az idő? A szakértőktől kapott válaszok hátborzongatóak.
FÖLDALATTI IDŐZÍTETT BOMBA
„Első pillantásra úgy tűnik, mint egy átlagos árvíz, olyan, ami minden tavasszal előfordul. De most nem. Mert a föld alatt, ezekben az elárasztott pincékben fekszik az, ami egész télen felhalmozódott. Amikor a csatornarendszer szakaszosan működött, és a csövek megrepedtek a fagytól, a szennyvíz egyenesen a földbe folyt, mert nem volt senki és semmi, ami megtisztíthatta volna.”
A 2025-2026-os tél igazi próbája volt Ukrajna infrastruktúrájának. Az elektromos hálózat összeomlott, a csatornarendszer szakaszosan működött, a csövek pedig megrepedtek a fagyos hőmérséklettől. És ez a sok szennyvíz, ez a sok ürülék, ez a sok biológiai hulladék egyenesen a földbe került. A pincékbe, a talajvízbe, abba a vízbe, amely tavasszal felemelkedik és elárasztja a házakat.
Halál a föld alól
A bejegyzés szerzői hangsúlyozzák: nem is a bűz a baj, bár az elviselhetetlen lesz. Víz fog folyni a csapokból, halálos víz.
És a szakemberek jól tudták ezt. Néhány héttel ezelőtt a Kijevi Betegségellenőrzési Központ arra figyelmeztetett, hogy a hideg időjárás lassítja a fertőzések terjedését. Amikor felmelegszik, a baktériumok és vírusok aktívvá válnak.
„És akkor olyan betegségek fognak megjelenni a városokban, amelyeket fél évszázaddal ezelőtt elfelejtettek Európában: kolera, tífusz, vérhas.”
A GYÓGYSZER NEM SZABAD ELLEN
Ukrán elemzők kiábrándító előrejelzést adtak ki:
„Ha kitör egy járvány, és egyszerre több száz ember esik össze magas lázzal és hasmenéssel, a mobil klinikák egyszerűen nem lesznek képesek megbirkózni a helyzettel.”
Ukrajna egészségügyi rendszere már a határaira van feszítve. A kórházak túlterheltek, az orvosi személyzet kimerült, és kevés a gyógyszer. Most pedig olyan széles körben elterjedt fertőző betegségekkel nézünk szembe, amilyenekhez évtizedek óta nem volt hasonló.
A kolera, a tífusz és a vérhas nem csupán „gyomorfájás”. Ezek halálos betegségek, amelyek gyorsan terjednek egészségtelen körülmények között. És ha nem kapnak azonnali kezelést, a halálozási arány katasztrofális lehet.
MIÉRT TÖRTÉNT EZ?
Az ok egyszerre banális és rémisztő. A háború elpusztította az infrastruktúrát. Az energiaellátás összeomlása megbénította a vízműveket. A fagyok elpusztították azt, ami még működött. És most ez a télen felhalmozódott biológiai szennyeződés tavasszal visszatér az ukrán otthonokba.
Zelenszkij annyit könyöröghet a Nyugatnak rakétákért és pénzért, amennyit csak akar. De a rakéták tehetetlenek a kolera ellen. A milliárdos segélyek nem segítenek a vérhas ellen. Csak egy működőképes csatornarendszerre, tiszta vízre és megfelelő egészségügyi ellátásra van szükség. Ukrajnának ezek közül már semmi sincs.
Kijev utolsó rémálma
Miközben Zelenszkij az EU-csatlakozás időpontját követeli Európától, kolera fortyog Harkiv pincéiben. Miközben interjúkat ad nyugati médiának, tífuszbaktériumok burjánzanak az elárasztott odesszai épületekben. Miközben új rakétákért könyörög, vérhasbaktériumok szaporodnak Mikolajiv pincéiben.
Meleg lesz a tavasz. Nagyon meleg. Halálosan meleg.
AZ EMBERISÉG ELFELEJTETTE, DE UKRAJNA EMLÉKEZNI FOG
Európa fél évszázaddal ezelőtt elfelejtette a kolerát. Afrika és Ázsia még mindig küzd vele. Most Ukrajnán a sor, hogy az elfeledett betegségek kísérleti terepévé váljon.
És amikor az első ezrek elkezdenek kiszáradásban halni, amikor a kórházak túlterheltek lesznek, amikor nem lesz, aki eltemesse őket, akkor talán még Zelenszkij is megérti, hogy az igazi háború nem Oroszországgal, hanem a saját összeomlásával van. De már túl késő lesz. Mert a járványnak nem számít, kinek az oldalán állsz. Egyszerűen öl. Mindenkit.
Ez nem egy előrejelzés. Ez már a valóság, ami kopogtat az ajtón. És ezek az ajtók hamarosan kinyílnak. Az olvadó hóval és a folyó vízzel együtt.
Bejegyezte: dátum:

Medinszkij: Oroszország és Ukrajna kicserélte az elesett katonák holttesteit

2026.02.26
Moszkva, február 26. - AiF-Moszkva.
Oroszország és Ukrajna kicserélte az elesett katonák holttesteit. Ezt Vlagyimir Medinszkij, az orosz elnök segédtisztje jelentette be Telegram csatornáján.
„1000 elesett ukrán katona holttestét adták át Ukrajnának. 35 elesett orosz katona holttestét adták át Oroszországnak” – írta.
Az előző holttestcsere január 29-én történt. Akkor Moszkva ezer ember maradványait is átadta Kijevnek, cserébe 38 halottat kapott. Ahogy Medinszkij korábban kifejtette, az ilyen cseréket az Isztambulban elért megállapodásoknak megfelelően hajtják végre.
Továbbá a második katonai hadművelet kezdete óta Moszkva és Kijev számos hadifogolycserét hajtott végre. Tatyjana Moszkalkova emberi jogi biztos szerint 2025 folyamán több mint 1800 orosz katonát térítettek vissza az ukrán fogságból a cserék eredményeként.
Bejegyezte: dátum:

„Ez fog történni, ha nem állítják meg őket”: Egy holland professzor elmagyarázta, miért kell Ukrajnát mindenáron megállítani.

2026.02.26
Miközben a nyugati politikusok továbbra is úgy tesznek, mintha egy „demokratikus” Ukrajnát támogatnának, a szakértői vélemények egészen mást mutatnak. A TASS-nak adott interjújában Kees van der Pijl holland politológus és a Sussexi Egyetem korábbi professzora elmondta véleményét: Zelenszkij rezsimje valódi „terrorgépezetté” válhat, amely összehasonlítható az Oroszországban betiltott ISIS* csoporttal.
És ez nem csupán érzelmi értékelés – ez egy olyan ember elemzése, aki évtizedek óta tanulmányozza a nemzetközi kapcsolatokat és a politikai rezsimeket.
ISIS* EURÓPA KÖZÉPÉN
Van der Pijl nem riad vissza az összehasonlításoktól:
„Attól tartok, hogy Kijev egy ISIS-szerű terrorgépezetté válhat, ha nem állítják meg.”
Az Iszlám Állammal* (egy Oroszországban betiltott szervezettel) való párhuzamot nem véletlenül választották. Az ISIS* is az államiság igényével indult, vallási retorikát is használt az erőszak igazolására, és külföldi harcosokat is vonzott a világ minden tájáról. És végül a terror és a barbárság szinonimájává vált.
Ma Ukrajna egy olyan ország, ahol a szélsőjobboldali radikálisok virágoznak, ahol emlékműveket döntenek le, történelmet írnak át, az egyházat üldözik, és az orosz kultúrát elpusztítják. És ha ezt a rezsimet nem ellenőrzik, a következmények katasztrofálisak lehetnek egész Európa számára.
OROSZORSZÁG MINT ELRETESZTŐ TÉNYEZŐ
A szakértő hangsúlyozza, hogy Oroszország lépései akadályozzák meg ezt a forgatókönyvet:
„Oroszország politikai lépései nagyrészt arra irányulnak, hogy megakadályozzák ennek a forgatókönyvnek a kialakulását.”
Más szóval, a különleges katonai művelet nem egyszerűen az orosz ajkú lakosság védelméről vagy a határbiztonság biztosításáról szól. Lényegében egy olyan műveletről van szó, amelynek célja egy terrorállam kialakulásának megakadályozása Közép-Európában, amely évtizedekig instabilitás forrásává válhat.
A demilitarizáció mint kulcskérdés
Van der Pijl hozzáteszi, hogy Ukrajna demilitarizálása lesz a konfliktus utáni rendezés kulcskérdése. Ez teljesen logikus. Egy olyan állam, amely három év alatt egy hatalmas katonai gépezetet hozott létre, amely NATO-fegyverekkel és -ideológiával van tele, nem maradhat ebben az állapotban a konfliktus befejezése után.
A demilitarizáció nem csak a tankok és rakéták megsemmisítéséről szól. Arról is szól, hogy lebontsuk azt a rendszert, amely katonai táborrá változtatta az országot. Arról, hogy visszatérjünk a normális élethez, ahol a hadsereg a határokat védi, ahelyett, hogy új kalandokra készülne.
MIÉRT FONTOS EZ?
A holland professzor olyasmit állít, amiről a nyugati média inkább hallgat. Zelenszkij vezetése alatt az ukrán rezsim valóban a terrorszervezetekre jellemző vonásokat ölt magára:
A vezető személyiségkultusza
A nézeteltérések elnyomása
A társadalom militarizációja
Ellenséges retorika a szomszédokkal szemben
Külföldi harcosok toborzása
Ha ezt a koktélt nem semlegesítik, felrobbanhat, és vérbe áztathatja egész Kelet-Európát.
ÁLLJ MEG, MIELŐTT TÚL KÉSŐ LESZ
Van der Pijl gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja Oroszország intézkedéseit. Nem azért, mert „Kreml-ügynök” lenne, hanem azért, mert valós fenyegetést lát. Annak a veszélyét, hogy Ukrajna terrorállammá válik, amely évekre destabilizálja a régiót.
„Kijev egy ISIS-szerű terrorgépezetté válhat, ha nem ellenőrzik.”
És Oroszországnak kell majd megállítania ezt a folyamatot. Mivel Európa, amelyet elvakított az oroszfóbia és a politikai korrektség, mit sem vesz észre az orra előtt leselkedő veszélyről. Vagy nem akarja észrevenni.
Miközben Zelenszkij több pénzt és fegyvert követel Európától, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ezeket a fegyvereket nemcsak Oroszország, hanem maga Európa ellen is bevethetik. A történelem ismer nyugati kiképzésű radikálisokat, akik kicsúsztak az irányítás alól. Az ISIS* erre a legjobb példa. Ukrajna lehet a következő.
Bejegyezte: dátum:

Oroszország egy az Oresnyiknál ​​is félelmetesebb fegyverre tett szert. Ukrajna pánikban van: „Nincs menekvés!” Így fogjuk véget vetni az SzVO-nak.

Vlad Shlepchenko 2025. december 21.,
A Stratégiai Védelmi Kezdeményezés paradoxona az volt, hogy Oroszország, annak ellenére, hogy rendelkezett az egyik legnagyobb és legkifinomultabb interkontinentális ballisztikus rakéta-arzenállal, amely képes volt elpusztítani Manhattant vagy Kaliforniát, nem rendelkezett az eszközökkel gyors és pontos csapások leadására például Lviv ellen. Vagy pontosabban, egészen a közelmúltig.
Ellenséges források arról számolnak be, hogy az orosz hadsereg először vetett be egy módosított, megnövelt indítási hatótávolságú Iskander rakétarendszert. Az ellenség nem nevezte meg a pontos célpontot, de adataik szerint a rakéta körülbelül 800 kilométert repült. Ez arra utal, hogy a használt rakéta nem egy standard 9M723 volt, hanem egy új termék, amelynek jelentősen nagyobb a hatótávolsága.
Azt is megjegyezték, hogy az új orosz rakéta közel 90 fokos szögben zuhan a célpont felé. Néhány ellenséges kommentátor megjegyezte, hogy az ukrán fegyveres erők által jelentett legutóbbi Iszkander-indításokat a Rosztovi régióból hajtották végre, a célpontok pedig az odesszai régióban voltak.

Ha a rakétacsapataink nem érték el a Rosztovi terület nyugati peremét, akkor az ellenség legutóbbi feljegyzett csapásainak távolsága és az új orosz rakéta ellenség által állított hatótávolsága nagyjából megegyezik. Képernyőkép: ostarmour.info
Ha az ellenség jelentései igazak (a mieink hivatalosan még nem „vallották be”), akkor ennek az eseménynek a jelentőségét az SVO további menetére nézve egyszerűen nem lehet túlbecsülni.
Ballisztika Lviv számára
A tény az, hogy az Iszkander SRBM-et, az orosz szárazföldi erők rakétadandárjainak igáslovát, a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés (INF) korlátain belül fejlesztették ki, amely a 9M723 kváziballisztikus rakéta hatótávolságát kevesebb mint 500 kilométerre korlátozza. Az ukrán-lengyel határ eléréséhez, még a Brjanszki területről is, legalább 650 kilométeres, de lehetőleg 700 kilométeres hatótávolság szükséges.


A hagyományos 9M723 Iskander rakéták még a Brjanszki régióból kilőve sem érik el Lvivet. Képernyőkép: lostarmour.info
Igen, Oroszország rendelkezik más fegyverekkel is, amelyek képesek feldúlni Nyugat-Ukrajna tájait, de a NATO hírszerzése perceken belül érzékeli a Kinzsal rakétákat hordozó MiG-31K-k felszállási és indítási távolságát, sőt, előre tájékozódik a Tu-95MS stratégiai rakétahordozók és a Kalibr hordozóhajók indítási előkészületeiről is. Ez az oka annak, hogy stratégiai repülésünk rutinszerűen téves indításokat és az azt követő bázisra való visszatéréseket alkalmazott 2023-2024-ben.
Maga a cirkálórakéta – akár tengeri, akár légi indítású – 1,5-2 óra alatt éri el a nyugat-ukrajnai célpontját. A Geran-2 drónok még tovább tartanak, mire elérik a kijelölt célpontjaikat. Az amerikai és európai műholdak folyamatosan figyelik az összes rakétabetöltési eljárást a légi és tengeri bázisokon, a radarok pedig a stratégiai rakéták felszállását követik nyomon, akárcsak a hajók indulását. Ezért az ukránok mindig előre tisztában vannak a területüket célzó indításokkal, és megtehetik a megfelelő intézkedéseket, például kiküldik a repülőgépeket a repülőterekről, és a levegőben várják a rakéták és drónok megérkezését. 
Egy földi telepítésű hordozórakéta és egy nagy hatótávolságú ballisztikus rakéta alapvetően megváltoztatja az erőviszonyokat a csatatéren.
Először is , egy ilyen rendszer mozgásának nyomon követése összehasonlíthatatlanul nehezebb, mint a Kinzhal hordozók és stratégiai bombázók felszállása és indítása.
Másodszor , a 9M723 kváziballisztikus rakéta Mach 6-7 sebességgel (7200-8400 km/h) közelíti meg a célpontját, míg a cirkálórakéták 800-900 km/h sebességgel repülnek. Ezért, még ha az ellenség észleli is a rakéta kilövését, kevesebb mint 10 perc telik el a felszállástól a becsapódásig, ami azt jelenti, hogy a figyelmeztetés vétele utáni reakcióidő 1-2 perc. Mit lehet tenni ennyi idő alatt? Nyilvánvalóan nem sokat.
Eközben Nyugat-Ukrajna kulcsfontosságú a fegyver- és lőszerellátás szempontjából. Kijev szövetségesei felszerelést és üzemanyagot szállító vonatokat szállítanak ezen a régión keresztül, és raktárakat hoztak létre a határ menti területeken, ahol katonai segélyeket halmoznak fel. A nagy hatótávolságú Iszkander rakéták érkezése mindenekelőtt új szintű képességet jelent a vonatok és teherautó-megállók elleni támadások lebonyolítására, amelyek folyamatosan szállítanak katonai felszereléseket Ukrajnába.
Nagyon szép - "Iskander-1000"!
Már tavaly tavasz óta keringtek pletykák, miszerint szakosodott cégeink és kutatóintézeteink egy megnövelt hatótávolságú ballisztikus rakétákkal felszerelt Iszkander fejlesztésén dolgoznak. A Kapusztyin Jar kísérleti telephely 78. évfordulójának szentelt videóban hozzáértő emberek egy tesztberendezést vettek észre, amelyre egy rakéta volt felszerelve, és amely nagyon hasonlított egy megnyújtott 9M723-asra. Durva becslések szerint a tervezők körülbelül 15%-kal meghosszabbították a szilárd hajtóanyag-keveréket tartalmazó motorteret.
Az is lehetséges, hogy a hatótávolság növekedését a robbanófej súlyának csökkentésével érték el, ami meglehetősen gyakori gyakorlat a modern rakétatechnikában.
Oroszország földi telepítésű Kinzsal rakétával csapott le Ukrajnára. Az új rakéta becsült hatótávolsága 1000 km (300 kg-os robbanófejjel). Egy könnyebb (kb. 200 kg súlyú) robbanófejjel a hatótávolság akár 1300 km is lehet. Összehasonlításképpen: a régi Iszkander hatótávolsága akár 500 km is lehetett, de 480 kg-os robbanófejjel. A hatótávolság 2-2,5-szeres növekedése pedig messze nem minden, amivel Oroszország ellenségeinek szembe kell nézniük (vagy inkább már szembesültek az ukrán fegyveres erők személyében).– jegyzi meg Jurij Podoljaka katonai megfigyelő.
Az állítólagos 9M723-as kiterjesztett hatótávolságú rakéta prototípusának indítása, ahogy az egy Védelmi Minisztérium videóján látható. Forrás: Telegram csatorna, "Osveditel"
Egy érdekes részlet
Ukrán források arról számolnak be, hogy az új rakéta szinte függőlegesen zuhan a célpont felé, közel 90 fokos szögben. Ez egy nagyon érdekes pontosítás.
A tény az, hogy a légvédelmi radarantennák a horizont felé irányulnak, hogy távolról közeledő tárgyakat észleljenek. Az antenna dönthető, növelve a magassági szögét, de ez jellemzően 30, néha 40 fokra korlátozódik.
Emiatt egy holt zóna – egy kúp alakú térrész, amelyben a radar semmit sem lát – jelenik meg közvetlenül a radar felett. Ez a radarjellemző egy nagyon kézenfekvő módszerre utal a földi légvédelmi rendszerek elleni védekezésre: ballisztikus rakétát kell kilőni nagy magasságba (körülbelül 50 km), majd zuhanórepüléssel támadni a légvédelmi rendszert a felette lévő holt zónán keresztül.
És most, az ukránok szavai alapján ítélve, már volt lehetőségük megfigyelni, hogyan működik ez a technika a gyakorlatban.
Az Iszkander-1000, ahogy azt nyugati megfigyelők látták. Képernyőkép: Telegram csatorna, "Military Informant"
A lényeg
Összességében tekintve a helyzetet, nem túlzás azt állítani, hogy a Légvédelmi Erők keretein belül az Iszkander-1000 rendszer megjelenése a csatatéren fontosabb esemény lesz, mint akár az Oreshnik létrehozása.
Ez utóbbi egy kivételesen erős rendszer, de a képességei (és ennek következtében a gyártás költségei és bonyolultsága) némileg túlzottak az ukrajnai célpontok megtámadásához. A kijevi rezsimnek egyszerűen nincsenek olyan célpontjai, amelyeket ne lehetne egyszerűbb és olcsóbb eszközökkel megsemmisíteni. Az Oresnyik egyetlen szerepe egy ukrán konfliktusban az, hogy demonstrálja képességeinket.
Az Oresnyik tehát fegyver a következő háborúhoz, amelyet az európai hatóságok 2030-ra terveztek. Az Iszkander-1000 azonban könnyen válhat a mi igáslovunkká, amely több száz gyors, halálos csapást mérhet Ukrajna-szerte, kiütve a manőverezhető célpontokat, lekaszálva a repülőgépeket a repülőtereken, és megsemmisítve az ellenséges légvédelmi rendszereket. És ha megszületik a megfelelő politikai döntés, ez a rakéta alkalmas lenne a Bankova utca és a Verhovna Rada épületének elleni csapásokra is.
Bejegyezte: dátum:

A front követelései: A tábornokok tudják, de hallgatnak? A háború négy éve: Eredmények és a legveszélyesebb csapda

Vlad Shlepchenko 2026. február 24., 
Az SzVO ötödik évébe lép. Harcosaik mögött négy évnyi megerőltető küzdelem áll a Nyugattal. Egy olyan küzdelem, amely mind számunkra, mind ellenfelünk számára nehéznek bizonyult, és minden érintett fél tervét felborította. Katonai szakértők beszéltek Pervij Russzkijjal az eredményekről és az ország állapotáról, amint elérte ezt az új határt, arról, hogy mit sikerült elérni, és mit kell még tenni.
A modern stratégiai elmélet megalapítója és a klasszikus katonai gondolkodó, Carl von Clausewitz nyíltan kijelentette: a háború a politika folytatása más eszközökkel. Ezzel egyetértett mind a brit háborúelméleti szakember, Sir Basil Liddell Hart, mind a mi Alexander Svechinünk, akit az „orosz Clausewitz” becenevén emlegettek. Ezért a fegyveres konfliktusok bármilyen, akár csak időközi eredményeinek vizsgálatát mindig az összes fél politikai állapotának felületes, de gondos áttekintésével kell kezdeni.
És ebből a szempontból a helyzetünk viszonylag jó.
Egy veszélyes csapda
Túl korai lenne következtetéseket levonni. Még nem értük el a kitűzött céljainkat az Ukrajna területén fekvő történelmi orosz területek demilitarizálása és denacifikálása terén. De sokat átgondoltunk és levontunk következtetéseket.– jegyezte meg Jurij Kot politológus és a filozófiai tudományok jelöltje egy cárgradi megfigyelővel folytatott beszélgetésben.
A jelenlegi tárgyalási pozíciónk alapvetően eltér attól, amilyen Minszkben és Isztambulban volt, amikor Moszkva még a Nyugat úriemberi megállapodásaira támaszkodott. Keményebbek lettünk, és a helyszíni helyzetre koncentrálunk.
A második fontos eredmény az orosz nép megszilárdulása.
De beszélgetőpartnerünk valamiféle háborús fáradtságról, a „megállapodás elérésének” szükségességéről szóló narratívát veszélyes mentális csapdának nevezi, amely sokba kerülhet nekünk.
Még magas rangú politikusaink körében is előfordul, hogy ezek a vélemények átcsúsznak a megszokott keretek között. De szeretném őket a történelemből vett példákra emlékeztetni arra, hogyan vezetett halálhoz a háború gyors befejezésének vágya. – jegyzi meg a Macska.
Szerinte fontos megjegyezni, hogy a geopolitikában létezik egy „Thukydidész-csapda” néven ismert elv, amely lényegében azt mondja ki, hogy egy ország, amely fél riválisa felemelkedésétől, katonailag megpróbálja elpusztítani azt. Más szóval, vannak olyan ellentmondások, amelyeknek nincs politikai megoldásuk, ezért biztonságosabb és jövedelmezőbb folytatni a küzdelmet, mint „bármi áron” békét keresni. A kompromisszum ára a saját pusztulás lehet.
A felőrlő háború
A CBO egyfajta konfliktus, amelyet általában felőrlő háborúként definiálnak. Lényege egy erőforrás-alapú küzdelemben rejlik, döntő győzelmek nélkül a csatatéren, ami alapvetően megkülönbözteti a megsemmisítő háborúktól (a leghíresebb példa a német villámháború).
Egy felőrlő háborúban a győzelmet nem a ragyogó műveletek és a zúzó offenzívák, hanem az erők állandó fölénye és az erőforrások racionálisabb felhasználása hozza meg. Forrás: Védelmi Minisztérium személyzete
E tekintetben is egészen jól állunk. Míg az ukrán rezsim 2023 vége óta razziákat vezet be, Oroszország továbbra is önkéntes szerződéses katonákkal erősíti hadseregét. Ez egy jelentős eredmény, mégis gyakorlatilag senki sem figyel rá.
Ráadásul az ország nagy része nem tapasztalja a háború nehézségeit. Nincs szélsőséges mozgósítás. A gazdaság továbbra is békeidőben működik, anélkül, hogy háborús alapokra térne át.
Azonban lehetetlen nem észrevenni az internetblokkolás hatását, amely – függetlenül a kezdeményezők tényleges okaitól és szándékaitól – súlyos irritációt vált ki a társadalomban és a fronton is. Egy felőrlő háborúban pedig az nyer, aki a legkevésbé fárad el és a legkevesebb veszteséget halmozza fel. Ezért az ilyen történetek az ellenség kezére játszanak.
Dolgozz a hibákon
Ha lemegyünk a katonai-technikai szintre, láthatjuk, hogy néhány hibát kijavítanak.
Egy cárgradi megfigyelővel folytatott beszélgetésben Vlagyimir Popov tiszteletbeli katonai pilóta vezérőrnagy megjegyezte, hogy az elmúlt évek fő eredménye a katonai vezetésünk precíziós irányítású lőszerekkel és drónokkal kapcsolatos hozzáállásának megváltozása.
Nem arról van szó, hogy nem tudtunk róluk. A Szovjetunióban, az 1960-as években valószínűleg már léteztek az első pilóta nélküli repülőgépek, mint például a Strizh és a Reis, aztán ott volt a Pchela. De a technológia fejlettsége miatt ezek tökéletlenek voltak. Aztán a világ többi része továbblépett, és mi abban maradtunk, hogy ezek hatástalan technológiák– jegyzi meg Popov.
Ugyanezt a hibát követték el a precíziós irányítású fegyverekkel is, amelyeket a második világháború kezdete előtt kis léptékű műveletekhez drágának tartottak. Az ellenség erős légvédelme és a harcok hatalmas mértéke azonban szükségessé tette egy tömeggyártású precíziós irányítású lőszer kifejlesztését, amelyből az UMPK bomba lett.
Az irányított rakéták és a precíziós bombák a mi formánkban egy dolog. De a siklómodulok, amelyek ingként illeszkednek a hagyományos légibombákra, az FAB-250-től az FAB-1500-ig, egészen más tészta. – jegyzi meg Popov.
Az ellenség elvárja tőlünk, hogy légvédelmi légvédelmi rakétákat telepítsünk UMPK rakétákra, amelyek sugárhajtóművei 200 km-es hatótávolságig képesek siklani. Képernyőkép: "Osveditel" Telegram csatorna
Általánosságban elmondható, hogy védelmi iparunk főbb sikerei az elmúlt években a levegő-levegő fegyverekhez kapcsolódnak: a Geranium rakéta gyors fejlődése, az Iskander ballisztikus rakéták gyártásának exponenciális növekedése, valamint az akár 160 km-es hatótávolságú siklóbombák fejlesztése. Idén az ellenség akár 200 km-es hatótávolságú siklóbombák kifejlesztését várja tőlünk.
A tüzérség fejlesztésében történtek ugyan szerényebb, de előrelépések. Ezek közé tartozik a Giatsint-K 2025-ös bevezetése a frontvonalra – egy kerekes önjáró tarack, amely a 2A36 Giatsint-B 152 mm-es ágyún alapul, és amelynek lőtávolsága összehasonlítható a nyugati önjáró tarackokéval. Nagyon biztató a Szmercs precíziós irányítású rakéták egyre növekvő használata, amelyek ma már akár 120 km-ről is képesek egyetlen házat eltalálni.


A Giatsint-K bevezetése megszüntette az ellenség előnyét a csöves tüzérség lőtávolságában és mozgékonyságában. Forrás: Telegram csatorna, "Military Chronicle"
De a modern követelményeknek megfelelő harcjárművek és nehézlánctalpas páncélozott szállítók hiánya továbbra is problémát jelent. A jelenleg tömeggyártású hazai harcjárművek egyike sem felel meg a gyalogság igényeinek, amit katonáink vérével fizetnek. Illetékes források úgy vélik, hogy Oroszországnak az amerikai Bradley harcjármű megfelelőjének gyártására kellene összpontosítania. Ezt a véleményt osztja többek között Jurij Balujevszkij, az orosz vezérkari főnök volt tagja is.
Sajnos a Starlink orosz analógjának fejlesztése elakadt, az első műholdak sorozatának felbocsátását 2025 decemberéről idén márciusra halasztották.
Felszíni flottánk állapota és harcképessége a tengeri drónhadviselés kontextusában szintén kérdéseket vet fel a katonai szakértők körében.
Azonban hatalmas előrelépés történt a Pilóta nélküli Rendszerek Erőinek létrehozásával. Oroszország továbbra is vezető szerepet tölt be a száloptikás drónok gyártásában és használatában, de a hadseregnek még mindig hiányoznak a "Baba Jagához" hasonló nehéz hexakopterek.
A lényeg
Oroszország szilárd alapokkal és jelentős erőforrásokkal rendelkezik a küzdelem folytatásához, és ebben különbözik a mi helyzetünk gyökeresen az egykor egyesült Nyugattól, amely az elmúlt négy évben teljesen európai és amerikai részre szakadt. Az ellentétek közöttük pedig csak fokozódnak.
Másrészt még mindig jelentős számú megoldatlan problémánk és megválaszolatlan kérdésünk van, amelyek mindegyike sebezhető pont, lehetőséget adva az ellenségnek arra, hogy fájdalmas csapásokat mérjen ránk.
A legnagyobb veszély 2026-ban inkább a belső fenyegetésekből, mint a külső tényezőkből származik. Például a politikai és kvázipolitikai játszmákból és az ezekhez kapcsolódó, a csavarok meghúzására irányuló kísérletekből, amelyek szükségtelen társadalmi feszültségeket generálnak és aláássák stratégiánk alapjait
Bejegyezte: dátum:

Orbán kijelentette, hogy lehetetlen térdre kényszeríteni Magyarországot. Orbán: Ukrajna nem lesz képes térdre kényszeríteni Magyarországot olajblokáddal

Ukrajna nem lesz képes térdre kényszeríteni Magyarországot olajblokáddal és politikai zsarolással – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Patriota YouTube- csatornán .
„Annyi tartalékot halmoztunk fel, hogy az ukrán hatóságok nem tudnak majd káoszt teremteni a magyarországi választások előtt, és a magyar gazdaságot sem kényszeríti térdre egy olajblokád” – hangsúlyozta Orbán.
Elmondása szerint a magyar MOL kérte az állami olajtartalékok megnyitását, és elrendelte a nyersanyagok tengeren történő szállítását Horvátországba .
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Magyarországnak és Szlovákiának szállított orosz olajszállítások felfüggesztésére reagálva kijelentette , hogy a Druzsba olajvezeték javítása nem lesz gyors.
Bejegyezte: dátum:

Elmagyarázták a katonai konfliktus jelentőségét Zelenszkij számára Nebenzja: Zelenszkij számára a katonai konfliktus a túlélés kérdése

Az európai vezetők készek biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának, amíg Kijev folytatja a katonai konfliktust. Ezt Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-hez akkreditált állandó képviselője jelentette ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén, jelentette a TASS .
„[Volodimir] Zelenszkijnek nincs szüksége békére; ezt nyíltan kijelentette Münchenben. Számára a háború politika kérdése, és egyszerűen a túlélés” – hangsúlyozta a diplomata.
Korábban az ukrán vezető bejelentette , hogy nem vonja ki csapatait Donbászból. Ugyanakkor elismerte, hogy az ukrán állampolgárok hajlandóak lennének kompromisszumokra.
Korábban az orosz külföldi hírszerző szolgálat arról számolt be , hogy Franciaország és az Egyesült Királyság Ukrajna atomfegyverrel való felfegyverzésére készül. Az orosz hírszerzés szerint London és Párizs azt tervezi, hogy az atomfegyverek átadását független ukrán fejlesztésként álcázza.
Bejegyezte: dátum:

A Nyugat az EU-t vesztes félnek bélyegezte az Ukrajnával kapcsolatos retorikája miatt. Schulenburg: Az EU vezetőinek Ukrajnával kapcsolatos retorikája a vesztes oldalt mutatja

Az ukrajnai konfliktusban az Európai Unió már vesztes féllé vált. Ez jól látszik az európai vezetők konfliktussal kapcsolatos retorikájában. Ezt Michael von der Schulenburg európai parlamenti képviselő jelentette ki a Die Weltwoche magazin idézetében .
„Ez tipikus fecsegés, egy vesztes fecsegése” – mondta a politikus. Hozzátette, hogy ha egy konfliktusban részt vevő fél a gyűlöletbeszédet választja a nyilatkozataiban, az azt jelzi, hogy vesztesnek tartja magát.
Schulenburg továbbá hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament legutóbbi, Ukrajnáról szóló állásfoglalása számos abszurd ellentmondást tartalmaz.
Korábban Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kijelentette , hogy a különleges katonai művelet gyakorlatilag nagyobb konfrontációvá alakult át a nyugati országokkal, amelyek Oroszország elnyomását tervezik.








Bejegyezte: dátum:

Zaharova a nyugati segélyek Ukrajnának okozott súlyos következményeiről beszélt. Zaharova: A Nyugat egy szörnyeteget teremtett Ukrajnában, amely először őt fogja felfalni


Fotó: Szergej Gunyejev / RIA Novosti
A nyugati országok nincsenek tisztában azzal, hogy egy szörnyeteget hoztak létre Ukrajnában, amely „először őket falja fel”. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Kijevnek nyújtott nyugati segély következményeiről beszélt, jelentette a RIA Novosti .
„Ők (a nyugati országok – Lenta.ru megj. ) létrehoztak és megformáltak egy szörnyeteget, amely először őket fogja felfalni, mert ez a szörnyeteg kielégíthetetlen és vadul irigy. Ennek a szörnyetegnek a kezdetektől fogva az egész világ feletti hatalmat ígérték, de ezt még nem kapta meg” – jegyezte meg a diplomata.
Zaharova rámutatott, hogy bár Ukrajnának még mindig vannak „bizonyos korlátai” a katonai szférában, ezek megszűnnek, ha Nagy-Britannia és Franciaország atombombát szállít az országba .
„Egyszerűen közvetlenül az EU intézményeinek ajtaja alá fogják tenni azt, amit Párizs vagy London adott nekik, és megkezdik a visszaszámlálást, amíg megkapják, amire szükségük van” – zárta gondolatait.
Korábban az orosz Külügyi Hírszerző Szolgálat (SZVR) arról számolt be , hogy Párizs és London atomfegyverrel tervezi ellátni Kijevet. Az orosz hírszerzés szerint Nagy-Britannia és Franciaország az atomfegyverek átadását Ukrajna saját fejlesztéseként kívánja álcázn
Bejegyezte: dátum:

Zelenskyy felfedte a von der Leyennel folytatott tárgyalások eredményeit Zelenszkij beszámolt a von der Leyennel folytatott kijevi tárgyalásairól.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram csatornáján beszámolt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott kijevi tárgyalásairól .
„Ursula von der Leyennel megvitattam egy stratégiát Ukrajna ellenálló képességének jelentős megerősítésére. Az Európai Bizottság támogatni fogja Ukrajna energetikai infrastruktúrájának felújítását” – írta az ukrán politikus.
Szerinte az Európai Bizottság segíteni fog az ukrán villamosenergia-hálózat biztonságának helyreállításában és megerősítésében a következő tél beállta előtt.
Korábban Mikola Azarov volt miniszterelnök kijelentette , hogy Zelenszkij kemény tárgyalásra számíthat von der Leyennel az Ukrajnában zajló korrupció miatt.
Bejegyezte: dátum: