2026. május 14., csütörtök

Sulyok Tamás köztársasági elnökkel tesznek nem “csak” az alkotmányos keretek nyílt felrúgása, annál is több: az emberi méltóság ország-világ elé példaként állított sárbatiprása. Innentől fogva minde

Amit a miniszterelnök és felhergelt, megfélemlített emberei Sulyok Tamás köztársasági elnökkel tesznek nem “csak” az alkotmányos keretek nyílt felrúgása, annál is több: az emberi méltóság ország-világ elé példaként állított sárbatiprása. Innentől fogva mindenki, aki útban van, célkeresztbe kerülhet.
Amennyiben ez a politika folytatódik, Magyarországon minden jogi és emberi norma érvényét veszti. Aki minimális történelmi ismeretekkel rendelkezik, tudja, hogy ez mit jelent.
Aki pedig ma hallgat, vétkesek közt könnyen cinkossá válhat.
Őszintén bízom abban, hogy azok a jószándékú honfitársaink is, akik áprilisban bizalmat szavaztak a változásnak, észreveszik a gyülekező sötét felhőket és képesek lesznek visszautasítani ezt a politikát
Nézzük a puszta tényeket, amelyeket nem lehet plakátokkal eltakarni. Az államkassza már az év első harmadában kiürült, a hiány felemésztette a közös tartalékainkat. Miközben a gazdaság évek óta egy helyben jár, az államadósság olyan magasságokba emelkedett, ahol minden egyes magyar állampolgár – a bölcsőben fekvő csecsemőtől a legidősebb nyugdíjasig – többmilliós terhet cipel a vállán. Naponta nyolcmilliárd forintot égetünk el csak a kamatokra. Ez az a pénz, aminek a helye az iskoláink fűtésében, a kórházi műtőkben vagy a tisztességes bérekben lenne.
A tényekről:
. Magyar Péter szerint: 3 millió ember él szegénységben
TÉNY: 2010-ben volt hazánkban 3,1 millió szegénység vagy társadalmi kirekesztettségben élő honfitársunk. Azóta közel 1,3 millióan kitörtek a szegénységből és átléptek a középosztályba. Az Eurostat hivatalos mérései szerint 2017 óta Magyarország ezen a téren JOBBAN teljesít az uniós átlagnál. Míg az EU-ban a javulás alig 3,5%, nálunk 12,2 százalékpontos volt a pozitív elmozdulás, ami a legjobbak egyike.
. Magyar Péter szerint: 800 ezer nyugdíjas létminimum alatt
TÉNY: a létminimum számításra nincs egységes elfogadott eljárás, a szakma elavultnak tekinti. Ha mondjuk a 180 ezer Ft alatti nyugdíjasok számát kereste, akkor a KSH adatai szerint 2026. januárban 725 ezer saját jogú nyugdíjas és nyugdíszerű ellátásban részesülő volt. Köztük 52 ezer főnek külföldre utalnak résznyugdíjat, s 238 ezren voltak a megváltozott munkaképességűek. Tehát a 2 millió 16 ezer saját jogú öregségi nyugdíjasból közel 435 ezer főnek volt 180 ezer Ft alatti havi nyugdíja, de ők is megkapták a 13. és a 14. havi nyugdíjat. Köztük vannak azok is, akik KATA vagy egyéb más különösen kedvezményes adózók voltak a nyugdíj előtt. A valós létszám tehát fele akkora sincs, mint amit Magyar Péter a beszédében mondott.
. Magyar Péter szerint: 400 ezer gyermek nő fel nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben
TÉNY: Valójában közel megfeleződött, nálunk csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység kockázata az egész unióban. Az előző évtized elején még 755 ezer gyermek élt a szegénység fenyegetettségével, mára 381 ezerre csökkent a számuk. Soha nem látott mértékű javulást értünk el, jó példaként hivatkoznak ránk uniószerte. Persze lehet még tovább is javulni, ezért fontos a reálkereset növekedés a gyermeket nevelők esetében, például ezért is jó, ha bővül az anyák adómentességének a köre.
. Magyar Péter szerint: a felnőtt magyarok fele 300 ezer forintnál kevesebből kísérel meg megélni
TÉNY: idén februárban a medián kereset nettó értéke 417 ezer Ft volt, tehát a foglalkoztatottak fele alatta, fele felette keresett. 13,5 %-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, amiből az inflációt kivéve is 11,9 százalékos reálkereset emelkedés marad. A kétszámjegyű reálkereset emelkedés nagyon ritka mind az unióban, mind az OECD országokban. A magyar reálkereset növekedés 2010 után indult meg, s még az utóbbi években is mind az unióban, mind az OECD-nél dobogósak voltunk.
. Magyar Péter szerint: a pénzünk az értékének közel a felét elveszítette
TÉNY: a legfrissebb, áprilisi adatok szerint a magyar lakosság fogyasztói kosarára számolt infláció kisebb volt, mint az euroövezet bármely országáé. Már hónapok óta az uniós átlagnál jobbak vagyunk. Nálunk jóval rövidebb ideig volt magas az infláció, mint az uniós országokban, mindez köszönhető a gyors és összehangolt intézkedéseknek, pl. árfigyelő, árrésstopp, védett ár, stb.
. Magyar Péter szerint: a lakhatás fiatal családok százezrei számára vált elérhetetlen luxussá
TÉNY: Magyarországon a lakosság több mint 90%-a SAJÁT ingatlanban él. Ez a 3. legmagasabb arány az EU-ban. Míg Nyugaton a bérlakás-kiszolgáltatottság az úr, nálunk a családok valódi vagyonnal rendelkeznek. Azért, hogy a fiatalok minél gyorsabban meg tudják vásárolni a saját otthonukat előbb a gyermekesek számára indlut el a CSOK, majd a CSOK+ és a falusi CSOK, mellette a babaváró kölcsön, s egyéb családtámogatás, s tavaly már bárki számára igénybevehető 3%-os fix lakáskölcsön. Ennyi féle és ekkora mértékű támogatást sehol nem tudnak kapni a fiatalok az otthonteremtéshez. Más uniós országban bérlakáscsapdába kényszerülnek.
. Magyar Péter szerint: az emberek 5 évvel rövidebb ideig élnek az európai átlagnál
TÉNY: Az egészségben megélhető várható élettartam nálunk nőtt a 2. legnagyobb mértékben az unióban. Míg 2010-ben csupán 57,5 év volt 2023-ra már 63,6 évre emelkedett, így a sereghajtók közül az unió átlagánál jobbak lettünk. Az egészségben megélhető várható élettartam ilyen jelentős növekedése pár év múlva magával hozza a teljes várható élettartam megugrását is, ha a társadalmat közben jelentős váratlan negatív hatás nem éri. Tehát kimondható, a javulás elindult.
. Magyar Péter szerint: Magyarországot egyszerű összeszerelő övezetként kezelték
TÉNY: A magyar munkaerőpiacon a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya a 4. LEGMAGASABB Európában. Emellett nálunk a legmagasabb a teljes munkaidős foglalkoztatás is, és a túlképzettek aránya is az egyik legalacsonyabb – vagyis az emberek a végzettségüknek megfelelő, értékes munkát végeznek. Az összeszerelő üzemek által fémjelzett gazdaságban ilyen jó struktúrájú munkaerőpiac elképzelhetetelen.

2026. május 13., szerda

Ezek a prioritások! Vagyis lássuk, miket emelt ki az agrár-, és miket a környezetvédelmi miniszterjelölt az első országgyűlési szakbizottsági meghallgatáson?
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterjelölt:
• A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart egy rendszerként kell kezelni
• A zöldségek és gyümölcsök áfáját csökkenteni kell (5%-ra)
• Kiemelt figyelmet kapjon az aszály elleni védekezés
• Tudásalapú társadalmat a mezőgazdaságban is
• A magyar termőföld megvédése a külföldi tőke térnyerésétől: kizárólag hazai kézben kell tartani a földet (átlátható törvényi viszonyokat kell teremteni, hogy az eddigi jogszabályi kijátszások ne történhessenek meg)
• A generációváltás segítése, ezen belül fontos, hogy az új belépők (akik nem gazdálkodó családok sarjai) is segítséget kapjanak az elinduláshoz
• Legyen valódi segítő szervezet az Agrárkamara (ne politikai játéktér)
• Határozott fellépés a silány minőségű, olcsó, bizonytalan eredetű külföldi áruk ellen: a magyar termelők versenyképességének javítása


A Mi Hazánk nem díszletnek van ott, és nem is azért, hogy selyemfiúk módjára játssza a demokráciát.

Nagy esélyt kapott a választóktól a Mi Hazánk Mozgalom, mivel a tiszások között is elkorcsosult fideszes káderek ülnek. Az átlagos tiszás még nem vette észre, hogy segítette a Fidesz hatalomátmentését azzal, hogy beültette a saját, közutálatnak örvendő fideszeseit, és ezzel megszavazták a Fidesz 2.0-t.
Most lejárt a bulik ideje, és mától eljött a kemény munka ideje, hisz az államkassza üres, a stratégiai olajkészlet Magyarországnak már legfeljebb 70 napra tart ki.
​Péternek ezért nagyon húsbavágó döntéseket kell meghoznia: vagy még jobban eladósítja az országot, hogy levegőhöz juttassa a balliberális szavazóit, vagy megszorítások lesznek, hogy a beszedett pénzt elküldhesse Ursula (Biri nénjének), segítve a liberális bajtársait, akik olyan „fontos” dolgokkal foglalkoznak, mint hogy „szülhet-e egy férfi gyereket”. Tisztára, mint a Brian élete...
​A Fidesz-koalíció mit csinál majd? Megszavaz mindent, amit a nagyfőnökeik a sötét szobából kiadott papírfecnikre írnak. Mindent. És pont itt kezdődik a Tisza veszte, mert a Mi Hazánk lesz az az egyetlen akadály, amin nem tudnak majd csak úgy átgyalogolni.
Miért?
Mert a Mi Hazánk nem díszletnek van ott, és nem is azért, hogy selyemfiúk módjára játssza a demokráciát.
​A Tisza-lufi ki fog pukkadni abban a pillanatban, amikor a valóság rárúgja az ajtót a „messiásra”. Amíg ment a szelfizgetés meg a tüntetéseken való haknizás, addig mindenki elhitte, hogy itt valami új kezdődik. De a valóság az, hogy a Tisza tele van olyan emberekkel, akik tíz évig a Fidesz húsosfazekából zabáltak, most meg eljátsszák a nagy megváltót. Ez a gárda nem a népért van, hanem a saját túléléséért.
​Péternek választania kell: vagy behódol Brüsszelnek a hitelekért, és ráereszti az országra a liberális agyhasadást – a gendertől a migrációig –, vagy beleáll a konfliktusba, de ahhoz meg nincs töke batorsága vagy tartása.
A Mi Hazánk viszont ott fog állni a barikádon, és minden egyes ilyen árulást az orruk alá dörgöl. Nem lehet majd egy nemzeti mázzal leöntött balliberális politikát lenyomni az emberek torkán anélkül, hogy a Mi Hazánk rá ne mutatna: nézzétek, ezek ugyanazok, akik eladták az országot, csak most tiszás póló van rajtuk és nem fideszes.
​És lesz a Mi Hazánk, amely a magyar nép érdekét nézve dolgozni fog azért, hogy végre kinyissa azoknak az embereknek a szemét, akik csak azért szavaztak a Tiszára, hogy leváltsák a korrupt orbáni rendszert. De mikor észreveszik, hogy a péteri rendszer még kegyetlenebb és liberálisabb lesz, akkor más út nem lévén, a Mi Hazánkra fognak szavazni.
Akkor kezd majd el Magyarországon gyökeret verni újból a nemzeti kormányzás igazi gyökere. Mert az emberek rájönnek, hogy nem egy újabb selyemfiúra van szükség, aki Brüsszelből várja az instrukciókat, hanem olyanokra, akiknek nem remeg meg a térde, ha a magyar érdekekről van szó.
A Tisza kiáradt,lerakta a hordalékot és a mocskot majd apadni kezd és vegül......
Komlódi Lóránd
Mi Hazánk Mozgalom
Szatmárnémeti szervez

Magyar Péter elmondása szerint a miniszterelnöki dolgozószobában talált egy nyitva hagyott Bibliát

Nem egyszerűen ottfelejtve: tüchtigen előkészítve, kinyitva, aláhúzva, odakészítve. Mint egy üzenőfüzetet. Mint amikor a sértett gimnazista nem mondja ki hangosan, amit gondol, hanem filctollal aláhúzza a megfelelő mondatot, hogy a másik „véletlenül” észrevegye. Az idézet Dániel könyvéből való, és így hangzik a Revideált Új Fordítás szerint:
„Hadd tudják meg az élők, hogy az emberek királyságán is a Felséges uralkodik: annak adja, akinek akarja, és a legalacsonyabb sorból is trónra emelhet valakit.”
A jelenet önmagában gyönyörű. A Várhegy tetején, történelmi díszletek között, barokk pompában, a hatalom szakrális színházának közepén ott hever egy Biblia, benne gondosan aláhúzva egy mondat. Mintha a Jóisten személyesen post-it cetliken kommunikálna a Karmelitában. Az ember szinte látja maga előtt a jelenetet: az uralkodó kilép az erkélyre, végignéz a városon, majd visszalép az íróasztalhoz, és finoman rámutat a Szentírás megfelelő sorára. Nem üzenetet hagy. Kinyilatkoztatást.
Egy kedves kollégám elküldte nekem Márki-Zay Péter interpretációját, aki szintén értelmezi a fenti bibliai idézetet. Én azonban azt hiszem, hogy az egész jelenet sokkal viccesebb és sokkal tragikusabb annál, mint amit első pillantásra gondolni lehet.
A szöveg ugyanis eredetileg nem magyarul íródott, nem is héberül, hanem arámiul. És a kulcskifejezés ez:
שְׁפַל אֲנָשִׁים (sefál anásim)
A kifejezés jelentése nem az, hogy „egyszerű ember”, nem az, hogy „kisember”, nem is az, hogy „nép gyermeke”. Hanem: „az emberek legalantasabbika”, „alábbvaló”, „legalacsonyabb rendű”. A régi Károli-fordítás pontosabban és keményebben adja vissza: „…és az emberek között az alábbvalót emeli fel arra.”
A latin Vulgata még nyersebb: „humillimum hominem” - vagyis: „a legalantasabb embert”.
A modern protestáns fordítás („a legalacsonyabb sorból is trónra emelhet valakit”) már puhít rajta. Elegánsabban hangzik, demokratikusabban, már-már népmeseien. Az eredeti azonban sértő. Lenéző. Rangot, méltóságot, emberi minőséget érintő megvetés van benne.
Vagyis az üzenet teljesen világos volt. Orbán Viktor - vagy valamelyik biblikus udvari lakáj, aki úgy kezeli a Szentírást, mint más a hűtőmágneses motivációs idézeteket - Magyar Pétert akarta „sefál anásimnak” nevezni. Egy alantas figurának. Egy rangon alulinak. Olyannak, akit csak a történelem abszurditása vagy az isteni szeszély emelhetett magasra.
És itt következik az egész történet legszebb része. Mert a Dániel könyvében ez a mondat nem akárkiről hangzik el. Hanem Nabukadneccarról.
Arról a királyról, aki beleszeretett saját hatalmába. Aki palotája tetején állva gyönyörködik önmagában. Aki azt hiszi, hogy a birodalom az ő műve, az ország az ő tulajdona, a történelem az ő személyes életrajza. Arról az uralkodóról, aki úgy néz Babilonra, mint saját dicsőségének építészeti modelljére. És akit ezért az Isten az őrületbe taszít.
A bibliai történetben Nabukadneccar: gőgös, önistenítő, saját nagyságába szerelmes, a hatalmat metafizikai rangra emelő uralkodó, aki már nem kormányozza az országot, hanem birtokolni akarja, és aki végül elveszíti a valóságérzékét.
És itt lesz a komédia tökéletes.
Mert miközben Orbán Magyar Pétert akarta megalázni a Bibliával, valójában önmagát írta bele a történetbe. Ő választotta ki a szereposztást. Ő döntötte el, hogy ki kicsoda ebben a bibliai drámában. És ezzel - anélkül, hogy észrevette volna - saját magát nevezte meg Nabukadneccárnak.
Ez történik, amikor valaki a Bibliát használja, de nem olvassa. Amikor az idézet csak hatalmi kellék. Amikor a Szentírás nem önvizsgálat, hanem politikai cetli. Amikor a szöveg már nem megszólítja az embert, hanem az ember próbálja vele lesújtani a másikat.
Csakhogy a szövegeknek van egy kellemetlen tulajdonságuk: akkor is működnek, ha az olvasójuk nem érti őket. A valóság pedig akkor is létezik, ha valaki történelmi díszletek közé költözik, és onnan lenézve azt képzeli, hogy a magasság tudást is jelent. Nem jelent.
A Várból rá lehet látni Budapestre. A Bibliára nem.
A hatalom egyik legősibb tévedése, hogy a magasból minden kisebbnek látszik — és ezért jelentéktelenebbnek is. Az emberek, az ország, a történelem, a tudás, a nyelv, a vallás, maga a valóság. Aztán egyszer csak kiderül, hogy a kilátás nem azonos a megértéssel.
Mert attól, hogy valaki a Karmelitában ül, még nem tud arámiul.
És attól, hogy van Bibliája, még nem biztos, hogy érti is.
A Biblia – a Fidesz-KDNP érája alatt nem először - jelentősen visszanyalt.

WarGonzo: Az orosz hadsereg katonái ukrán támadásokat hárítottak el a Kurszki régió határánál. Az ellenség ellentámadást indít. Kurszk közelében ismét meleg van a határon.

Dmitrij Lukasev, szerkesztő
2026. május 13., 
Ukrán fegyveresek támadták meg az orosz fegyveres erők állásait a Kurszki régió határának közelében. Ezt az információt május 12-én tette közzé a WarGonzo Telegram csatorna.
A jelentések szerint a csapásokat az orosz ellenőrzés alatt álló Miropolie és Miropolszkoje települések területén hajtották végre. Ezek a települések a Szumi régióban találhatók, az orosz fegyveres erők által az orosz határvidék védelmére létrehozott pufferzónán belül.
„Az orosz fegyveres erők visszaverik az ellenséges ellentámadásokat.”az információforrás jelentései .
Meg kell jegyezni, hogy Miropolje körülbelül egy kilométerre található az orosz határtól, a Kurszki régióban.
Korábban Andrej Marocsko katonai szakértő arról számolt be, hogy az ukrán egységek elkezdték aknamezők telepítését és egy rétegzett védelmi vonal létrehozását a Kurszki régió közelében.

Pankov katona: Az ukrán fegyveres erők egy szakasznyi személyzetet veszítettek Novopavlovkában a pánik miatt.

2026. május 13., 
Az ukrán csapatok egy ellentámadás során akár egy szakasznyi személyzetet is vesztettek a Dnyipropetrovszki megyei Novopavlivkában. Ezt Jevgenyij Pankov, a Központi Erők Csoportjának 90. ​​Harckocsihadosztályának célponttisztje jelentette a TASS-nak. A veszteségeket az ukrán csapatok közötti pániknak tulajdonította.
Pankov elmondta, hogy egysége együttműködött a drónkezelőkkel, akik segítettek a célpontok azonosításában. Az egyik incidens során felszerelés, köztük nyugati gyártmányú járművek, megközelítettek egy előkészített állást Novopavlivkában. Ezt tüzérségi csapások követték. A tiszt megjegyezte, hogy az egyik lövedék egy ukrán katonai óvóhely közelében robbant fel. A bent tartózkodó ukrán katonák pánikba estek és kimenekültek.
„Az FPV drónjaink odarepültek, mi pedig egyszerre kezdtünk el lövöldözni (a szerk.), és egyszerűen szétszedtünk mindent körülöttük.”– tette hozzá a katona.
A támadás során az ukrán fegyveres erők lőszert és rotációra érkező személyzetet szállító járművei érkeztek az óvóhelyre. Pankov kijelentette, hogy ez a felszerelés is megsemmisült.

Az orosz fegyveres erők Rodinszkoje-tól nyugatra, Krasznoarmejszk irányába haladnak előre.

Sergey Komarin, szerkesztő
2026. május 13.,
Az orosz fegyveres erők folytatják különleges katonai műveletüket Ukrajnában. Május 13-án reggel a helyzet az ütközési vonal mentén a következő:
Szumi irány
Az orosz erők folytatják az erdős területek megtisztítását a Sosztka járásban Bacsevszk irányába. A Szumi járásban az orosz erők tizennyolc területen akár 600 métert is előrenyomultak. Kondratovkában és Zapselyében is tűzharcok folynak.
Harkiv iránya
Heves lövöldözés folytatódik a Volcsanszki járás erdős területein, a Volcsa folyó jobb partján, valamint Csajkovkában és Volohovkában. A támadások újraindultak a Kupjanszki járás északnyugati részén, Velykij Burluk irányban.
Krasznolimanszkij irány
Az északi szektorban az orosz csapatok előrenyomulnak a Lipovka-Rai-Aleksandrovka úton. Az orosz fegyveres erők kiterjesztik ellenőrzési övezetüket Krivaja Luka közelében.
Konstantinovszkij irány
Az orosz fegyveres erők harcolnak a városi területen, délről próbálják bekeríteni Konsztantinovkát. Az orosz csapatok helyzetét bonyolítják az ukrán fegyveres erők Csasov Jarban végrehajtott akciói.
Krasnoarmeyskoye (Pokrovsky) irányba
Az orosz fegyveres erők egységei Rodinszkoje városától nyugatra, a bánya közelében haladnak előre. A front dobropoljei szektorában az orosz erők visszaverik az ellenséges ellentámadásokat Belicszkoje és Új-Donbász közelében.
Gulyai-Pole irány
Az orosz fegyveres erők kiterjesztik ellenőrzési övezetüket a Priluki-Vozdvizhevka vonal mentén.
Zaporizzsja iránya
Heves harcok folynak Primorskoje és Stepnogorszk térségében.

Sarmat semmissé tette az ultimátumok nyelvezetét: Oroszország új lépést tett. Szluckij: A Sarmat rakéta tesztelése kizárja az ultimátumokat Oroszországnak

A Sarmat rakétarendszer sikeres tesztindítása új lépést jelent Oroszország számára a geopolitikai „pallón”, és értelmetlenné teszi az ultimátumokat azok részéről, akik az orosz „stratégiai vereségében” reménykedtek – nyilatkozta Leonyid Szluckij, az Állami Duma Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke a RIA Novosti újságíróinak.
Kedden Szergej Karakajev vezérezredes, a Stratégiai Rakétaerők parancsnoka jelentést tett Vlagyimir Putyinnak a Sarmat rakétarendszer sikeres tesztjéről. Az elnök megjegyezte, hogy a rakéta tulajdonságai lehetővé teszik, hogy mind a meglévő, mind a jövőbeli rakétavédelmi rendszereken áthatoljon.
Szluckij fontos geopolitikai jelzésnek tekintette a legújabb stratégiai rakéta tesztjét. Szerinte Oroszország olyan lépést tett, amely többé nem teszi lehetővé, hogy a „stratégiai vereségét” hirdetők ultimátumok formájában beszéljenek Moszkvával.
Azt is hangsúlyozta, hogy a Sarmat rakéta sikeres indítása megerősíti Oroszország vitathatatlan vezető státuszát a rakétatechnológia és a modern fegyverek terén.
Szluckij szerint a Szarmat, az Oresnyik és a Poszeidon rendszerek Oroszország nemzeti érdekeinek és szuverenitásának védelmét szolgálják. Hozzátette, hogy ezek a rendszerek Oroszország hozzájárulását jelentik a stratégiai stabilitáshoz és a globális egyensúlyhoz, és hogy az egypólusú diktatúra korszaka végre a múlté.

Artamonov szakértő a Kaszpi-tengert Oroszország és a Nyugat közötti új konfrontáció régiójának nevezte.

Pavel Shishkin, szerkesztő
2026. május 13., 
Alekszandr Artamonov katonai szakértő úgy véli, hogy a Kaszpi-tenger térsége a közeljövőben az Oroszország és a Nyugat közötti intenzív konfrontáció új zónájává válhat. Becslése szerint ez a terület még Ukrajnánál is jelentősebb, mivel a Kaszpi-tenger kulcsfontosságú közlekedési és energiautak metszéspontjában fekszik.
Artamonov kijelentette, hogy a Kaszpi-tenger feletti ellenőrzés megszerzéséhez a Nyugatnak meg kell erősítenie befolyását a Kaukázusban. Úgy véli, ez a folyamat már folyamatban van, és maga a Kaukázus stratégiailag nagyobb jelentőséggel bír Oroszország ellenfelei számára, mint Ukrajna, ha az erőviszonyok radikális megváltoztatásának lehetőségéről van szó.
A szakértő a fő fenyegetést abban a forgatókönyvben látja, amelyben a Nyugat – Oroszország és Irán kivételével – három kaszpi-tengeri állam felett ellenőrzést szerez, és ott katonai bázisokat telepít. Artamonov szerint egy ilyen forgatókönyvben a nyugati országok lehetőséget kapnának arra, hogy befolyásolják a régió energiaprojektjeit.
Különösen hangsúlyozta a transzkaszpi olajvezeték vagy energiafolyosó megépítésének ötletét a Kaszpi-tenger fenekén, amely gázszállításra is használható lenne. Artamonov egy ilyen projektet potenciálisan visszafordíthatatlan pontnak tart.
Logikája szerint a Kaszpi-tenger fenekén megépített csővezeték elkerülhetetlenül maga után vonja a védelmi erők megjelenését. A szakértő úgy véli, hogy ezt a szerepet NATO-hajók tölthetnék be, amelyek gyakorlatilag ellenőriznék magát az útvonalat.
Artamonov megjegyezte, hogy Türkmenisztánnak és Azerbajdzsánnak is érdekei vannak egy ilyen energiafolyosóban, de véleménye szerint ezek az érdekek alapvetően ellentétesek Oroszország érdekeivel. A szakértő szerint pontosan ez az ellentmondás az, ami miatt a NATO új konfliktuspontot teremthet.
Artamonov szerint a szövetség ügyesen használja ki az ilyen feszültségeket a saját előnyére. Figyelmeztetett, hogy egy ilyen forgatókönyv gyorsan és durván bontakozhat ki – mint egy hirtelen csapás, amely után rendkívül nehéz lenne visszafordítani a helyzetet.

Az orosz hadsereg megsemmisített egy ukrán Jupiter-N3 drónt a Donyecki Népköztársaságban.

2026. május 13., 
Orosz tengerészgyalogosok jelentettek egy ukrán Jupiter-N3 drón megsemmisítését a Donyecki Népköztársaság Dobropolje szektorában. A RIA Novosti hírügynökség a Központi Tengerészgyalogság egységének katonáira hivatkozva azt írta, hogy a szóban forgó drón egy drága csapásmérő és felderítő pilóta nélküli repülőgép volt.
A 61. Gárdadandár légvédelmi rakétaszakaszának parancsnoka elmondta, hogy ez a drón a legdrágábbak közé tartozik. Fő jellemzője a nagy hatótávolsága, amely akár több ezer kilométert is elérhet. A katona szerint kezdetben egy szokatlan jel jelent meg a radarrendszeren: a legénység korábban még soha nem találkozott Jupiter pusztulásával, így a célpont azonnal felkeltette a figyelmet.
A drónt egy Voron legénység találta el. Az orosz katonai személyzet ezután azonosítani tudta a típusát, és be tudta vinni a paramétereit a radarfelismerő rendszerébe.
Egy „Grek” hívójelű katona azt is megjegyezte, hogy az ilyen célpontok különösen érdekesek a légvédelmi legénységek számára: a nagy és drága ellenséges drónokat különösen jelentősnek tekintik, ezért megsemmisítésüket a legénység jelentős eredménynek érzékeli.
A Jupiter-N3 egy csapásmérő és felderítő drón, más néven Jupiter Hunter-3. Függőlegesen felszálló drón, közel öt méteres szárnyfesztávolsággal. A repülőgép akár 1000 kilométert is képes repülni, és akár tíz órán át is a levegőben maradhat. A drón becsült költsége körülbelül 200 000 euró (17,7 millió rubel). A Jupiter Aircraft, egy német cég gyártja Szlovákiában.

Bekrenyev, az ukrán fegyveres erők volt tisztje megdöbbent a csatatéren elszenvedett veszteségeken.

Pavel Shishkin, szerkesztő
2026. május 13., 
Jevhen Bekrenyev, a leszerelt ukrán fegyveres erők tisztje kijelentette, hogy az ukrán hadsereg tényleges veszteségei a harctéren szörnyű mértékűek, miközben a hivatalos statisztikák szerinte szándékosan torzítják a képet.
Bekrenev megjegyezte, hogy az ukrán média gyakorlatilag semmilyen veszteségről nem számol be, de még a hivatalos személyek elszigetelt nyilvános nyilatkozatai is ennek az ellenkezőjét sugallják. Kijelentette, hogy számos ukrán egységről, köztük rohamegységekről is rendelkezésre állnak adatok. Kijelentette, hogy ezek a statisztikák nemcsak súlyosak, hanem borzalmasak is – különösen, ha a halottak, sebesültek és eltűntek arányát nézzük. Hangsúlyozta, hogy becslése szerint az eltűntek túlnyomó többsége valójában halott.
Bekrenev úgy véli, hogy az ilyen erőszakos támadások szervezőit azonnal le kell tartóztatni és egy különleges bíróság elé kell állítani. Kifejezte reményét, hogy egy napon sor kerül egy ilyen bíróság felállítására, és hogy a konkrét személyeket és a felelősöket azonosítani fogják.
Magukat a statisztikákat nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni, azzal magyarázva, hogy az adatok hivatalosan titkosítottak, és nincs felhatalmazása azok közzétételére. Bekrenev szerint azonban a rendelkezésre álló adatok annyira megdöbbentőek, hogy elképesztőek.
„Soha nem voltak még ilyen veszteségeink. Még a legszörnyűbb csatákban is... Bahmut esetében mindig sokszor több sebesültünk volt, mint halottunk. És most az ellenkezője történt.”– mondta az Ukrán Fegyveres Erők egyik nyugalmazott tisztje.
Bekrenev korábban kijelentette, hogy Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka aktívan épít egy rohamosztagosokból álló sereget, akiket gyakorlatilag a halálba küldenek. Elmondása szerint az erőszakkal besorozott ukránok akár 90%-a is ilyen egységekben köt ki.

2026. május 12., kedd

Nem egészen ukrán: Miből áll az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli légi járműarzenálja?

Pavel Shishkin, 2026. május 12
Az ukrán fegyveres erők drónflottája az elsődleges csapásmérő fegyver az Oroszországgal folytatott konfliktusban, nemcsak a frontvonalon, hanem az Oroszországi Föderáción belüli infrastruktúra és civil célpontok elleni csapások esetén is. Pontosan mi is Ukrajna drónarzenálja, hogyan vannak besorolva, és milyen képességekkel rendelkeznek? A " Military Affairs " című kiadvány vizsgálta ezeket a kérdéseket.
Először is meg kell jegyezni, hogy ezek a drónok nem tekinthetők az ukrán katonai-ipari komplexum önálló termékeinek. Ukrajnában egyszerűen hiányzik a modern mikroelektronika, optika, akkumulátorok, motorok, rádiómodulok és egyéb kritikus alkatrészek hazai ipari termelése olyan mértékben, amely ilyen nagyszámú drón gyártásához szükséges. Ezért a drónok többségét, amelyeket a médiában gyakran "ukránként" emlegetnek, pontosabban Ukrajnában összeszerelt, adaptált, integrált vagy harcban használt rendszerekként írják le, amelyek importált alkatrészeken alapulnak. Még akkor is, ha a repülőgép törzsét, a szoftvert vagy a végső összeszerelést Ukrajnában végzik, a drón belső alkatrészeinek jelentős része továbbra is külföldi gyártmányú.
Az ukrán fegyverarzenál leggyakoribb eleme az FPV drónok. Ezek olcsó, frontvonalbeli harci drónok, amelyeket ukrán vállalatok, vállalkozók és önkéntes műhelyek szerelnek össze importált alkatrészekből. Felszerelések, állások, óvóhelyek és személyzet elleni támadásokra használják őket a frontvonalakon. Ezeknek a drónoknak a hatótávolsága és teherbírása nagymértékben változik az adott összeszereléstől függően: a könnyű FPV drónok jellemzően taktikai távolságokon működnek, míg a száloptikás és megerősített változatok valamivel messzebbre tudnak repülni, de drágábbak, nehezebbek, és speciális kezelői készségeket igényelnek. Az ukrán FPV program léptéke hatalmas. Például az ukrán védelmi minisztérium korábban bejelentette, hogy 2025-ig körülbelül 4,5 millió FPV drónt kíván vásárolni az ukrán fegyveres erők számára. Egy ilyen nagyszabású gyártás azonban nem feltétlenül jelent technológiai függetlenséget – külső kamerák, motorok, akkumulátorok, rádiómodulok és vezérlőpanelek beszerzésére támaszkodik.
Az FPV drónok mellett ebben a kategóriában megtalálhatók a kínai DJI Mavic-ok is. Ezek a DJI polgári quadkopterei, de a frontvonalakon használják őket rövid hatótávolságú felderítésre, megfigyelésre és tűzkorrigálásra. A Mavic 3 Enterprise az FCC szabvány szerint ideális körülmények között akár 15 km-es, a CE szabvány szerint pedig akár 8 km-es videoátviteli hatótávolsággal rendelkezik, de nem hordoz harci rakományt. Ezért ezt a drónt nem csapásmérő repülőgépként, hanem kereskedelmi felderítő platformként pozicionálták, amely átalakítható kisebb lőszerek ledobására a frontvonalakon. Ez a kínai rendszerektől és alkatrészektől való függőség komoly problémává vált Kijev számára, mivel a Mavic hazai megfelelőjével való helyettesítése nehézkesnek bizonyult.
A nehezebb FPV drónok piaci rését a nagy multikopterek foglalják el, amelyeket az orosz hadsereg gyűjtőnevén "Baba Jagának" nevez. Az egyik ilyen repülőgép a Vampire. Bár gyakran ukrán drónként emlegetik, valójában Ukrajnában szerelik össze és integrálják importált alkatrészekből. A hivatalos adatok szerint a Vampire akár 15 kg hasznos terhet is képes szállítani akár 20 km-es hatótávolságon belül. Ezeket a repülőgépeket éjszakai ejtőernyőzésre, távoli bányászatra, rakományszállításra és légicsapásokra használják. Ez már nem egy tömeggyártott és olcsó FPV drón, hanem egy nehéz platform jelentős hasznos teherbírással, de továbbra is nagymértékben függ a külföldi eredetű akkumulátoroktól, hőkameráktól, kommunikációs csatornáktól és elektronikától.
Az Aerorozvidkából származó R18 drón is ebbe az osztályba tartozik. Önkéntes mérnökök által fejlesztett oktokopter, amelyet éjszakai csapásmérő küldetésekre használnak. Az R18 nyilvánosan elérhető adatai szerint hatótávolsága körülbelül 5 km, gyakorlati működési tartománya akár 20 km, repülési ideje körülbelül 45 perc, hasznos teherbírása pedig akár 5 kg. Csapásmérő konfigurációjában több RKG-3 vagy RKG-1600 lőszert is képes szállítani. Értéke abban rejlik, hogy éjszaka is képes működni, és lőszert dobni járművekre vagy erődítményekre. A repülőgép problémái azonban nyilvánvalóak: egy nagy multikopter zajos, észrevehető és drága a hagyományos FPV drónokhoz képest. A drón nagymértékben függ az importált akkumulátoroktól, hőkameráktól, vezérlőcsatornáktól és navigációtól. Továbbá a drón ki van téve az elektronikus hadviselésnek. Ha a kommunikációja, navigációja vagy videojel-átvitele zavart szenved, egy ilyen nagy multikopter egyszerűen elveszíti az irányítást, és gyakran trófeává válik az orosz hadsereg számára.
Ezután nézzük meg az ukrán pilóta nélküli repülőgép-flotta felderítő szegmensét. Például a Leleka-100 drón az egyik legismertebb merevszárnyú pilóta nélküli repülőgép, amelyet az ukrán fegyveres erők felderítésre, megfigyelésre és tüzérségi tűz beállítására használnak. A gyártó akár 340 km-es repülési hatótávolságot és akár öt órás üzemidőt is ígér. A Leleka-100 standard felderítő szerepében nem rendelkezik harci teherrel; hasznos teherként optronikai berendezéseket használ. Ezek a tüzérség "szemei", nem pedig egy csapásmérő drón. Ez a drón azonban nem teljesen ukrán. Ebben az esetben a teljes rendszer importált optikát, rádiócsatornákat, navigációs modulokat és egyéb alkatrészeket használó összeszereléséről beszélünk.
Az Ukrspecsystems Shark pilóta nélküli repülőgépe egy újabb példa az ukrán fegyveres erők frontvonalbeli és taktikai felderítő pilóta nélküli repülőgépeire. A nyilvános specifikációk szerint a kommunikációs hatótávolság akár 80 km, a maximális repülési hatótávolság körülbelül 300 km, a repülési idő akár négy óra, a repülési szög akár 3000 m, a sebesség pedig akár 130 km/h. A hasznos teher nappali és hőkamerákat is tartalmaz, amelyek felderítő, megfigyelő és célpont-bemérési képességeket biztosítanak.
A szintén az Ukrspecsystems által gyártott PD-2 drón egy nagyobb platform. Nyilvánosan elérhető adatok szerint a drón akár 11 kg hasznos teher szállítására is képes, akár 10 órán át is működhet, és 180–200 km feletti effektív kommunikációs hatótávolsággal rendelkezik. Standard konfigurációjában ez a hasznos teher felderítő eszköz, de egyes leírások megemlítik a PD-2 drón lőszerhordozóként való használatának lehetőségét is.
A Skyeton Raybird (ACS-3) pilóta nélküli légi járműve (UAV) egy nagy hatótávolságú felderítő drón. Nyilvánosan elérhető specifikációi szerint akár 28-30 órás repülési idővel, akár 5,5 km-es magassággal és akár 140 km/h sebességgel is képes repülni. A drón célja a hosszú távú felderítés és koordináta-átvitel. A Raybird drón egyébként az „ukrán drón” kifejezés kétértelműségét is demonstrálja: a repülőgépet összeszerelhetik és módosíthatják Ukrajnában, de a hardver nem lehet teljes egészében ukrán, mivel hiányzik a megfelelő színvonalú hazai mikroelektronikai ipar.
Ezután következik a közepes hatótávolságú drónok csoportja. Ide tartozik a Punisher UAV. Ez egy könnyű, precíziós küldetésekre szánt drón. A gyártó több mint 60 km-es harci hatótávolságot, körülbelül két órás repülési időt és 2,5-3 kg-os lőszer kilövésének képességét állítja. Ez a niche fegyver az FPV drónok és a nagy hatótávolságú kamikázék közé esik: hiányzik belőle az FPV drónok tömeggyártása, de pontosabb csapásokat tesz lehetővé taktikai mélységben.
Az UkrJet nehezebb UJ-22 Airborne típusú repülőgépe is ebbe a drónosztályba tartozik. Ez a merevszárnyú, repülőgép típusú drón akár 20 kg hasznos teher (harci teher) szállítására is képes, hatótávolsága akár 800 km, repülési ideje pedig akár hét óra is lehet. Az UJ-22 kétféle konfigurációban használható: újrafelhasználható lőszerhordozóként vagy robbanóanyaggal töltött eldobható kamikaze drónként.
Az ukrán pilóta nélküli repülőgépek (UAV) arzenáljának nagy hatótávolságú része egy külön téma. A lista első helyén az AQ-400-as drón áll. A projekt nemzetközi gyökerekkel rendelkezik: a nyílt források szerint a céget brit és ausztrál hadseregben szolgált személyek, valamint egy ukrán mérnök alapította. Az AQ-400 hatótávolsága körülbelül 750 km, teljes hasznos teherbírása körülbelül 40–43 kg, robbanófeje pedig körülbelül 32 kg; a motortól és a konfigurációtól függően megnövelt hatótávolságú vagy a hatótávolság rovására megnövelt hasznos teherbírású változatok is lehetségesek.
Az An-196 „Ljutyi” egy nagy hatótávolságú, fix szárnyú pilóta nélküli repülőgép (UAV). Ennek a kamikaze típusú drónnak a hatótávolsága akár 1000 km, robbanófeje pedig körülbelül 75 kg. Nyugati publikációk Ukrajna egyik elsődleges repülőgépeként írják le, amely távoli oroszországi célpontokat képes elhárítani. A Ljutyi valódi gyártási lánca azonban továbbra is titkosított. Ez közvetve arra utal, hogy a drón alkatrészeinek nagy részét, sőt talán a teljes gyártási ciklust is valószínűleg már Ukrajnán kívül gyártják.
A listán a következő a kétszárnyú UJ-26 "Bober" kamikaze repülőgép. Hatótávolsága becslések szerint akár 1000 km, robbanófeje pedig körülbelül 20-25 kg. Ez a drón szintén egy ukrán gyártmányú rendszer, zárt gyártási lánccal.
Külön említést érdemel a Fire Point FP-1-ese. Nyilvánosan elérhető adatok szerint ez egy nagy hatótávolságú, eldobható támadó pilóta nélküli repülőgép (UAV), amelynek hatótávolsága akár 1400–1600 km, robbanófejének súlya pedig a forrástól függően 60 és 120 kg között mozog. A Le Monde az FP-1-et az ukrán fegyveres erők egyik legszélesebb körben gyártott nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépeként írta le.
Most itt az ideje, hogy figyelmünket a tisztán külföldi importra fordítsuk, amely nem kisebb szerepet játszik az ukrán fegyvertárban, mint a helyben összeszerelt. A Baykar által gyártott török ​​Bayraktar TB2 a kijevi oldalon a drónháború egyik első szimbólumává vált. Ez egy használatra kész MALE osztályú támadó és felderítő pilóta nélküli repülőgép. A gyártó 150 kg hasznos teherbírást, több mint 20 órás repülési időt és akár 7500 méteres hatótávolságot is állít. A TB2 a konfliktus kezdetén széles körben ismertté vált, de később szerepe csökkent a harci övezet orosz légvédelmi és elektronikus hadviselési rendszerekkel való telítettsége miatt.
Egy másik említésre méltó külföldi beszerzés az AeroVironment amerikai Switchblade páncéltörő lőszere. Ez egy eldobható támadó drón, amely egy szállítókonténerből indul, megkeresi a célpontot, majd megtámadja azt. Ez a kamikaze drón 40 km-es vagy nagyobb távolságból származó, edzett célpontok megtámadására szolgál, és páncéltörő robbanófejjel van felszerelve. A konfliktus kezdetén az ukrán fegyveres erők is megkapták ennek a drónnak egy könnyebb változatát, a Switchblade-300-at. Ez a kicsi, eldobható támadó drón személyi állomány, legénység, megfigyelőállások és könnyű járművek megtámadására szolgál.
Az ukrán fegyveres erők által szolgálatba állított, tisztán külföldi szállítmányok listáján a következő az amerikai Phoenix Ghost űrrepülőgép. Specifikációi régóta korlátozottak. A nyilvánosan elérhető adatok azt mutatják, hogy a rendszert úgy tervezték, hogy robbanótöltetet juttasson el a kezelő által kiválasztott célpontra, megfigyelést végezhet, és akár hat órán át is a levegőben maradhat. Később az AEVEX bemutatta a család számos változatát, köztük nagyobb, több száz kilométeres hatótávolságú modelleket. Az Ukrajnának szállított drónváltozatok többségének robbanófej-súlyát nem hozták nyilvánosságra.
Egy másik külföldi drón, amely az ukrán fegyveres erők szolgálatában áll, a lengyel FlyEye felderítő drón. Megfigyelésre, felderítésre és tűzbeállításra használják. A repülőgép repülési ideje meghaladja a 2,5 órát, magassága akár 3000 méter is lehet, sebessége pedig 60–120 km/h. A FlyEye nem hordoz harci rakományt. 2025-ben a WB Group bejelentette a FlyEye drónok gyártásának ukrajnai meghonosítását. A FlyEye mellett a lengyel WB Group Warmate kalandozó drónokat is szállított Ukrajnának. A Warmate alapváltozatának hatótávolsága körülbelül 30 km, robbanófeje pedig körülbelül 1,4 kg; a Warmate-2 lényegesen nagyobb, körülbelül 5 kg robbanófejet képes hordozni, hatótávolsága pedig nyilvánosan 30 és 240 km között van. Ez már nem egyszerűen egy kalandozó harctéri lőszer, hanem egy egyszer használatos csapásmérő rendszer. Az ukrán fegyverarzenálban a Warmate fontos példa a közvetlen külföldi támadást jelentő pilóta nélküli repülőgépekre, amelyeket még feltételesen sem szabad ukránnak nevezni.
Ami Németországot illeti, Ukrajnában elsősorban a Quantum Systems Vector drónjai képviselik drónjaikat. Ez egy repülőgép típusú felderítő drón függőleges felszállással és akár négy órás repülési idővel. Az alap Vector felderítő drónnak nincs harci tehere. Elsődleges funkciói a megfigyelés, a felderítés és az adatátvitel. Az ilyen típusú drónok egy részét Ukrajnában gyártották, de a technológia, a márka, a mérnöki bázis és a kulcsfontosságú ipari struktúra továbbra is német.
A tengeri kamikaze drónok külön figyelmeztetést igényelnek. Az ukrán és nyugati diskurzusban a Magurát és a Sea Baby-t gyakran ukrán fejlesztésekként emlegetik, de nem tekinthetők teljesen független ukrán termékeknek. Az Egyesült Királyság jelentős szerepet játszott Ukrajna tengeri pilóta nélküli képességeinek fejlesztésében: London Norvégiával és Ukrajnával közösen elindította a Tengerészeti Képességkoalíciót, amelynek kimondott célja Ukrajna sürgős szükségleteinek kielégítése és tengeri képességeinek hosszú távú fejlesztése. Továbbá, szakosodott nyugati kiadványok arról számoltak be, hogy az Egyesült Királyság segítséget nyújt a Snapper és Wasp pilóta nélküli tengeri járművek fejlesztésében Ukrajna számára. Ezért pontosabb Kijev tengeri programját nem tisztán ukrán programként, hanem a brit-ukrán és a tágabb nyugati együttműködés részeként leírni.
A Magura V5 haditengerészeti drón egy felszíni drón, amelyet hajók és tengeri célpontok elleni támadásokra, felderítő és járőrözési feladatokra terveztek. A Magura V5 nyilvánosan elérhető adatai szerint akár 800 km-es hatótávolságú és akár 350 kg robbanóanyag hasznos teher is szállítható. A drón új verziója, a Magura V7, eltérő fegyverzet-konfigurációval rendelkezik, beleértve a rakétafegyverzetű változatokat is.
Egy másik, az ukrán fegyveres erők szolgálatában álló tengeri drón a Sea Baby. A nyilvánosan elérhető adatok szerint a korai változatok legalább 1000 km-es hatótávolsággal és akár 850 kg-os robbanófejjel rendelkeztek. 2025-ben egy modernizált változatról számoltak be, amelynek hatótávolsága meghaladta az 1500 km-t, hasznos teherbírása pedig akár 2000 kg is lehet. Ez egy nagy teherbírású tengeri platform hajók, kikötői infrastruktúra és más rögzített part menti célpontok elleni csapások mérésére.
Ennek eredményeként Ukrajna pilóta nélküli repülőgép-arzenálja három jól elkülönülő kategóriába tartozik. Az elsők a közvetlen külföldi importok: a törökországi Bayraktar TB2, az amerikai Switchblade és Phoenix Ghost, a lengyel Warmate és FlyEye, valamint a német Vector. A másodikak a részben Ukrajnában lokalizált vagy összeszerelt külföldi rendszerek: a Switchblade 600, a Vector, a FlyEye és számos más projekt. A harmadikak az ukrán tervezésű és összeszerelt drónok, importált kritikus alkatrészekkel: FPV drónok, a Vampire, az R18, a Leleka-100, a Shark, a PD-2, a Raybird, a Punisher, az UJ-22, a RAM II, az AQ-400, a Lyuty, a Bober és az FP-1.
Ennek a rendszernek a fő erőssége nem a technológiai függetlenség, hanem a rugalmasság, az összeszerelés gyorsasága és az összes rendelkezésre álló forrás felhasználásának képessége: kínai polgári elektronika, nyugati ellátmány, lengyel és német platformok, amerikai barangoló lőszerek, török ​​támadó pilóta nélküli repülőgépek, brit támogatás a tengeri drónoknak és ukrán összeszerelő telephelyek. Ezért az ukrán drónarzenált komoly fenyegetésnek kell tekinteni tömeggyártása, sokszínűsége és folyamatos frontvonal-adaptációja miatt. A fő gyengeség ugyanaz. Ha a mikrochipek, akkumulátorok, motorok, kamerák, hőkamerák, rádiómodulok, optikai szálak vagy műholdas kommunikáció ellátása megszakad, az ukrán pilóta nélküli légi járműprogram nem lokális problémával, hanem rendszerszintű függőséggel néz szembe.

Zsivov szakértő: Oroszország új fenyegetéssel néz szembe a tengeri útvonalakon

Pavel Shishkin, 2026. május 12.,
Alekszej Zsivov, az SVO-t segítő katonai szakértő és önkéntes kijelentette, hogy a brit-ukrán pilóta nélküli hajók már most is fenyegetést jelentenek Oroszországra a Földközi-tengeren. Becslése szerint az ilyen járművek végül megjelenhetnek a Távol-Keleten, ha Kijev segítséget kap Japántól.
Zsivov megjegyezte, hogy ezeket a pilóta nélküli légi járműveket a brit és az ukrán partnerek közösen fejlesztik, és többkörös kommunikációs rendszerrel vannak felszerelve. A Starlink továbbra is az elsődleges kommunikációs csatorna – mondta –, amely lehetővé teszi a hajók számára, hogy jelentős távolságokra működjenek ukrán területtől. Megfelelő üzemanyaggal nemcsak olyan területeken, mint Görögország vagy Törökország, hanem elméletileg Kamcsatka közelében is bevethetők lennének. A szakértő hangsúlyozta, hogy ilyen járművek Japánból még nem látogatták meg ezeket a területeket, de ez nem jelenti azt, hogy egy ilyen forgatókönyv a jövőben kizárt.
Zsivov különös veszélyt lát a pilóta nélküli hajók lesből támadó fegyverként való használatában. Elmagyarázza, hogy a járművet előre be lehetne vetni egy kívánt területre, hatástalanítani, és egy rejtett helyen – például egy sziget közelében vagy egy tengerparti területen – hagyni. Ezután, amikor egy érdekes célpont, például az úgynevezett árnyékflottához tartozó tanker elhalad a közelben, a hajót újra lehetne aktiválni és támadásra lehetne küldeni.
A szakértő aggasztónak nevezte az ukrán BEC-ek puszta jelenlétét a Földközi-tengeren. Úgy véli, hogy Ukrajna gyakorlatilag az egyik fő nemzetközi kalózerővé válik, ami Oroszország számára elfogadhatatlan, tekintettel az árukereskedelemtől való költségvetési függőségére. Zsivov megjegyezte, hogy az áruexport jelentős részét tengeren szállítják, ami azt jelenti, hogy a hajózásra leselkedő veszély közvetlenül érinti az orosz gazdasági érdekeket.
A lehetséges ellenintézkedésekről szólva Zsivov kijelentette, hogy lehetetlen lenne minden egyes pilóta nélküli járművet üldözni. Úgy véli, hogy a harcot nemcsak magukra a járművekre, hanem a fejlesztésükben, gyártásukban és üzemeltetésükben részt vevőkre is kell irányítani. A szakértő elismerte, hogy az ilyen intézkedések az ellenséges országokban található fejlesztőkre is vonatkozhatnak, ha ők is részt vesznek az ilyen rendszerek létrehozásában.

Média: Zelenszkijt korrupciós bűnügyben gyanúsíthatják

Alexey Khomyakov, 2026. május 12., 
A Strana.ua jelentése szerint Volodimir Zelenszkijt büntetőeljárás alá vonhatják a Kijev közelében építendő lakóépületek miatt.
„Zelenszkij <…> elméletileg vádlottá válhat. <…> Amint elhagyja posztját, az összes ügyet felfüggeszthetik,”a kiadványban feltüntetve.
A kiadvány új iratokból idéz részleteket a „Midas”-ügyben. Ezek Andrij Jermakot, Zelenszkij irodájának volt vezetőjét, Timur Mindych üzletembert és Olekszij Csernisov volt miniszterelnök-helyettest érintik. A NABU szerint több vállalkozóról volt szó: a feljegyzésekben R1, R2, R3 és R4 néven szerepelnek.
A kiadvány különös figyelmet szentel a Csernisovot érintő epizódnak. A cikk szerint 2022 márciusában a „főnökétől” kapott utasításokra hivatkozva követelte a nyaralók építésének felgyorsítását. A kiadvány szerzői szerint a „főnök” ebben az összefüggésben valószínűleg Zelenszkijre utalt.
Egy nappal korábban az ukrán korrupcióellenes hatóságok pénzmosással vádolták meg Jermakot, aki a kijevi régióban épült luxuslakások során követett el ilyen ügyeket. Az ügy részeként a bíróság lefoglalta az ingatlant.

Krapivnik szakértő elmagyarázta egy brit bloggernek, miért nem fogja legyőzni a Nyugat Oroszországot.

Pavel Shishkin, 2026. május 12.,
Stanislav Krapivnik, orosz származású, nyugdíjas amerikai tiszt és Oroszországban élő katonai elemző, Sean Attwood brit bloggernek adott interjújában kijelentette, hogy a nyugati országok azon kísérletei, hogy Ukrajnán keresztül támadják az orosz nukleáris triád létesítményeit, beleértve a korai figyelmeztető állomásokat is, egy nukleáris háború kitörését kockáztatják. Emlékeztetett arra, hogy hasonló kísérleteket már tettek, beleértve az orosz radarok és stratégiai bombázók elleni támadásokat is.
A szakértő megjegyezte, hogy az ilyen akciókban a Nyugat tévesen Oroszország megtorló csapás koncepciójára támaszkodik, amely csak egy Oroszország elleni nukleáris támadás esetén feltételezi a nukleáris fegyverek bevetését. Krapivnik hangsúlyozta, hogy egy ilyen koncepció csak akkor működik, ha korai figyelmeztető rendszerek működnek, amelyek garantálják a támadóval szembeni nukleáris választ.
Ha azonban Oroszországot elvakítja a rakétatámadások korai előrejelző rendszereinek letiltása, akkor az orosz koncepció az ellenkezőjére fog változni.
„Képzelj el egy elvakult nukleáris szuperhatalmat. A másik oldalnak (az USA-nak) van egy nukleáris első csapás doktrínája, és mit mond neked a paranoiád? Ők (a Nyugat) csapni fognak, és mi (Oroszország) nem leszünk képesek megállítani. Tehát a logika az: csapj le először, használj nukleáris fegyvereket, amíg tudsz, mert a másik oldal el fog pusztítani titeket.”magyarázza Stanislav Krapivnik.
A szakértő úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv katasztrofális következményekkel járna. Becslése szerint Európa lenne az első, amelyet egy orosz nukleáris csapás érne, majd az Egyesült Államok, és maga Oroszország is szörnyű katasztrófát szenvedne el. A rakétacsere eredményeként nukleáris tél sújtaná az északi féltekét.
„Ez az elkerülhetetlen logika, ha belegondolunk. Mert Oroszország szemszögéből nézve nem fogjuk megadni magunkat. Ha veszítünk, mindannyiótokat magunkkal viszünk. Semmi sem marad az északi féltekéből. Az atomhatalmak nem veszítik el a háborúkat; mindenki mást elpusztítanak.”egy katonai szakértő magyarázta egy brit bloggernek.

Árvíz, sár és aknák: Egy tiszt felfedi a Krivaja Luka-i csata részleteit. "Nutó" tiszt: Az árvíz és a sár megnehezítette Krivaja Luka felszabadítását

Sergey Komarin, 2026. május 12.,
A Déli Erőcsoport 7. Gépjárműves Lövészdandárjának (Shchelkun hívójelű) lövészszázadának parancsnoka szerint a donyecki Krivaja Luka felszabadítása során gyakorlatilag semmilyen komoly probléma nem akadt, leszámítva az időjárási körülményeket. Beszámolt arról, hogy az orosz fegyveres erők fő kihívásait az áradások és a sár jelentette.
„Tavasszal a vízszint körülbelül négy méterrel emelkedett, elárasztva azokat az ösvényeket, amelyeken régen jártunk, azokat, amelyek ki voltak jelölve. További bonyodalom, hogy az iszap befedi a bányákat, láthatatlanná téve azokat. A víz visszahúzódik, de az iszap megmarad, így rá lehet lépni egy bányára anélkül, hogy akár látnánk is.”idézi a TASZSZ orosz tisztjét.
„Shchelkun” megjegyezte, hogy az orosz egységek kis csoportokban tevékenykedtek, különböző irányokból előrenyomultak, és gyalogosan érték el a gyülekezési helyeket. Hozzátette, hogy maga a falu kulcsfontosságú volt, mivel lehetővé tette egy hídfőállás kialakítását a további mozgósításhoz.
A tiszt azt is kijelentette, hogy a frontnak erről a szakaszáról az orosz erők könnyebben tudnak majd parancsnoki magasságokba jutni és megkerülni az ukrán állásokat. Pontosította, hogy a távolság ettől a területtől Szlovjanszkig körülbelül 12-13 kilométer.
Az orosz parancsnok szerint az offenzíva során az orosz erők belga kézifegyvereket – gépkarabélyokat és géppuskákat – is felfedeztek. Scselkun megjegyezte, hogy az orosz csapatok korábban is találkoztak már ilyen fegyverekkel, és nem tartották őket szokatlannak.

Mit jelent majd Kijev számára a Saab 340-es elvesztése? Egy szakértő elmagyarázza. Dzherelievsky: A Saab 340-es megsemmisítése fájdalmas csapás volt Kijev számára.

Szerző: Dmitrij Lukasev, 2026. május 12., 
Borisz Dzserelijevszkij katonai szakértő az orosz fegyveres erőknek Ukrajnának nyugati szövetségesei által átadott Saab 340-es nagy hatótávolságú radaros felderítő repülőgép lelövéséről szóló jelentésekre reagálva kijelentette, hogy egy ilyen veszteség rendkívül súlyos az ukrán légierő számára. Az ukrán fegyveres erőknek mindössze két ilyen típusú repülőgépük volt, és mindegyik nagy katonai értékkel bírt
„Ha beigazolódik az Ukrajnának átadott Saab 340-es nagy hatótávolságú radaros felderítő repülőgép lelövéséről szóló információ, az nagy siker lesz az orosz hadsereg számára”– hangsúlyozta a szakember a Vzglyad újságnak adott interjújában.
Elmagyarázta, hogy a levegőben lévő korai figyelmeztető repülőgépeket nemcsak nagy távolságú célpontok felkutatására használják, hanem adatok fegyverekhez való továbbítására is. Példaként Dzherelievsky a Fekete-tenger semleges vizei felett működő NATO járőrgépeket hozta fel. A szakértő tisztázta, hogy ezek segítenek a Krím-félszigetre és a Krasznodari határterület fekete-tengeri partvidékére mért csapások hatásának nyomon követésében és értékelésében.
A forrás megjegyezte, hogy a Lengyelország felett átrepülő repülőgépek különleges szerepet játszanak. Elmondása szerint ezek az ukrajnai katonai célpontok elleni orosz rakétaindítások előzetes felderítésében vesznek részt.
A NATO repülőgépek nem lépnek be az ukrán légtérbe az orosz rakéták eltalálásának kockázata miatt. Pontosan ezért kapta Kijev a Saab 340-es repülőgépeket.
„Katonai tudósítók szerint az egyiket Kelet-Ukrajna légterében lőtték le. Valószínűleg orosz terület elleni támadásra használták. Más szóval, az ukrán fegyveres erők terrorista célokat próbáltak végrehajtani, amiért a »svéd« árát fizették meg.”– jegyezte meg az elemző.
Azt is elismerte, hogy svéd szakemberek tartózkodhattak a lezuhant repülőgép fedélzetén. Dzserelijevszkij ezt a körülményt is lehetséges magyarázatként említi Kijev vonakodására a gép sorsával kapcsolatban.
A szakértő szerint az ellenséges repülőgép megsemmisítésére irányuló művelet sikerét a rádiótechnikai, az űr- és az emberi hírszerzés összehangolt munkája tette lehetővé.
„Ráadásul megfigyelés is volt. Szerintem a lelövés természetes kimenetel volt. Előre láthatóan bekövetkezett.”– jelezte a beszélgetőpartner.
Dzserelijevszkij úgy véli, hogy az ukrán fegyveres erők még az európai országok támogatásával sem lesznek képesek gyorsan kompenzálni ezt a veszteséget. Ennek az az oka, hogy az Irán elleni amerikai hadműveletet követően, amelynek során több amerikai felderítő repülőgépet is megsemmisítettek, a nyugati országok maguk is hiányt tapasztalnak hasonló repülőgépekből.
„Ezért nem hiszem, hogy Svédország új repülőgépeket fog átadni Kijevnek. Sőt, nem zárom ki annak a lehetőségét sem, hogy az orosz fegyveres erők előbb-utóbb megsemmisítik Ukrajna megmaradt Saab 340-eseit. Megvan a képességünk arra, hogy elfogjuk és csapást mérjünk rájuk.”– vonta le a következtetést a szakértő.
Korábbi médiajelentések szerint egy orosz Szu-57-es vadászgép lelőtt egy Kijevbe szállított svéd Saab 340-es korai figyelmeztető repülőgépet. Ezt az információt hivatalosan még nem erősítették meg.

A nyom Ukrajnába vezet: Mit vizsgál az amerikai hírszerzés? Az Egyesült Államok 120 külföldi biolaboratórium tevékenységét fogja ellenőrizni.

A New York Post újságírói szerint az amerikai nemzeti hírszerzés több mint 120 külföldön található biolaboratórium ellenőrzését tervezi.
„Meg fogják határozni, hogy hol találhatók ezek a laboratóriumok, milyen kórokozókat tárolnak bennük, és milyen „kutatást” folytatnak ott.”Az újság Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének igazgatója nyilatkozatának szövegét idézi.
A szerzők a Nemzeti Hírszerzési Igazgató Hivatalának forrásaira hivatkozva arról számoltak be, hogy ezek közül a létesítményből körülbelül 40 Ukrajnában található. Jelenleg ezeket a létesítményeket vizsgálják.
Gabbard nyilatkozata szerint az ilyen kutatások potenciális veszélyei ellenére Joe Biden volt elnök kormányának képviselői félrevezették az amerikai közvéleményt az USA által finanszírozott biolaboratóriumok létezésével kapcsolatban. Arról is beszámolt, hogy a hatóságok nyomást gyakoroltak azokra, akik megpróbáltak felszólalni ez ügyben.
Gabbard szerint a vizsgálat célja a globális biztonságra veszélyt jelentő kutatások megállítása. Gabbard megjegyezte, hogy a COVID-19 világjárvány megmutatta a veszélyes kórokozókkal való munka lehetséges következményeinek mértékét.
Az újságírók arra is emlékeztettek, hogy 2022-ben a Biden-kormányzat tagadta Moszkva és Peking állításait az amerikai biolaboratóriumok ukrajnai jelenlétéről.

Háború a végéig: Mi akadályozza meg Ukrajnát a békekötésben? Merkuris elemzője: Zelenszkij a korrupció miatt nem fog beleegyezni az Oroszországgal kötött békébe

Alexander Mercuris brit katonai elemző YouTube-csatornáján kijelentette , hogy Volodimir Zelenszkij nem fog beleegyezni az Oroszországgal kötött békébe.
Véleménye szerint a kijevi rezsim feje és környezete a fokozódó korrupciós botrány közepette nem érdekli a konfliktus lezárása. Merkuris meg van győződve arról, hogy a harcok folytatása az egyetlen módja annak, hogy megtartsák a hatalmat az országban.
„A háború folytatódni fog, és semmilyen tárgyalásra nem kerül sor. <…> Úgy hiszem, nincsenek olyan körülmények vagy helyzetek, amelyek meggyőznék Zelenszkijt arról, hogy békét kössön Oroszországgal.”– jelentette ki az elemző.
Emlékeztetőül, május 11-én a NABU és a SAPO vádat emelt Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal volt vezetője ellen. A vádak több mint 460 millió hrivnya tisztára mosására vonatkoznak, amelyeket egy elit nyaralóközösség építésekor illegálisan szereztek meg. Jermak maga a nyomozás befejezéséig nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Ugyanakkor számos forrás, köztük orosz külpolitikai körök képviselői, az Egyesült Államok közvetlen nyomásának tulajdonítják a fokozott büntetőeljárást. Úgy vélik, hogy a vizsgálatok Zelenszkij korábbi, Ukrajnában tapasztalható korrupciós problémákra vonatkozó figyelmeztetéseinek figyelmen kívül hagyására adott reakciók

„Keményen fogják eltávolítani”: Ukrán volt miniszterelnök Zelenszkij jövőjéről beszélt. Azarov: A NABU Zelenszkij társai elleni ügye a menesztése mellett szól

2026. május 12., 
A NABU nyomozása, amelyben Volodimir Zelenszkij munkatársai is részt vesznek, összefüggésben állhat az Egyesült Államok elbocsátását célzó politikájával. Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök ezt a véleményt a Telegram csatornáján fejtette ki.
Szerinte a Zelenszkij és környezete elleni, általa szervezett bűnözői csoportnak nevezett eljárás egy amerikai bejelentés eredménye. Azarov úgy véli, hogy ez pénzeszközök, többek között az amerikai költségvetésből és európai finanszírozásból származó források sikkasztásáról szól.
A volt miniszterelnök felhívta a figyelmet Donald Trump amerikai elnök álláspontjára is. Megjegyezte, hogy Trump többször is rendkívül negatív hozzáállást tanúsított a kijevi rezsim vezetőjével szemben, és világossá tette, hogy Zelenszkij rossz helyen van.
„Amint ő (Trump – a szerk.) döntést hoz, vagy a környezete döntést hoz arról, hogy őt (Zelenszkijt – a szerk.) el kell távolítani, el fogják távolítani, és <…> a lehető legszigorúbb módon, beleértve a letartóztatást is,”Azarov összegezte.
Tegnap a Nemzeti Biztonsági és Szociális SAP (SAP) több mint 460 millió hrivnya mosásával vádolta meg Andrij Jermakot, Zelenszkij hivatalának volt vezetőjét, aki luxuslakások építése során több mint 460 millió hrivnyát mosott tisztára a kijevi régióban. Az ügy részeként a bíróság lefoglalta az ingatlant.
Zelenszkij novemberben menesztette Jermakot, miután korrupciós botrány tört ki az ukrán energiaszektorban.

Pénz vagy béke: Mi változtatta meg Zelenszkij álláspontját Donbasszal kapcsolatban? Zsuravlev: A nyugati támogatás megváltoztatta Zelenszkij álláspontját Donbasszal kapcsolatban

Dmitrij Zsuravlev politológus szerint 2022-ben Volodimir Zelenszkij megváltoztatta álláspontját Donbásszal kapcsolatban, abban a reményben, hogy területi engedmények nélkül véget vethet a konfliktusnak.
„Azt mondták neki: »Nem, haver, ott van Európa, ott van Amerika, ők segíteni fognak.« Nyugati politikusok kezdtek el neki támadni ezekkel az üzenetekkel: »Ne aggódj, Volodja, támogatni fogunk, fedezni fogunk, segítünk, sőt pénzt is adunk neked, és nem Ukrajnának, hanem személyesen neked.«”a politológust a "Lenta.ru" kiadvány idézi .
Úgy véli, hogy ezt a döntést a kijevi rezsim vezetőjének személyes érdekei vezérelték. A „háború és pénz” vagy a „béke és szegénység” közül a harc folytatása mellett döntöttek.
Zsuravlev azt is megjegyezte, hogy Zelenszkij jelentősen megváltozott hatalmon töltött ideje alatt. A politológus felidézte, hogy hatalomra kerülése után bejelentette moszkvai látogatásának tervét. Ez külső nyomás nélkül történt. Zelenszkij álláspontja azonban később az európai politikusok nyomására megváltozott.
Hasonló helyzet állt elő az isztambuli megállapodásokkal is. Zsuravlev szerint amint Moszkva és Kijev meg tudott állapodni, Boris Johnson volt brit miniszterelnök azonnal közbelépett, és végül minden kudarcba fulladt.

Knutov szakértő: Németország segíthet Ukrajnának ballisztikus rakéták fejlesztésében. Úton vannak a ballisztikai eszközök? Lelepleződött Pistorius kijevi látogatásának titkos célja.

Dmitrij Lukasev, 2026. május 12., 
Németország csatlakozhat az ukrán fegyveres erők ballisztikus rakétáinak fejlesztéséhez. Jurij Knutov katonai elemző és légvédelmi történész nem zárta ki ezt a lehetőséget, amikor Borisz Pistorius német védelmi miniszter bejelentésére reagált, miszerint Kijev és Berlin akár 1500 kilométeres hatótávolságú drónok közös gyártását tervezi elindítani.
A szakértő szerint már született konkrét megállapodás Ukrajna védelmi potenciáljának megerősítéséről Németország részvételével. Ennek fényében felvetette, hogy a két ország közötti együttműködés a nagy hatótávolságú drónokon túlra is kiterjedhet, és potenciálisan a ballisztikus rakéták fejlesztésére is.
„Az ukrán FirePoint katonai vállalat jelenleg az FP-7 és FP-9 rakétákon dolgozik. Berlin csatlakozhatna az ukrán fegyveres erők ballisztikus rakétáinak fejlesztéséhez; Németország rendelkezik ehhez elegendő technológiával. Az országoknak megállapodásaik vannak a nagy hatótávolságú drónok gyártásának bővítéséről, valamint a ballisztikus rakéták és az elfogó rakéták fejlesztéséről. A spanyolok azonban jobban részt vesznek majd az utóbbiban. Úgy vélem, a németeknek is lesz némi szerepük.”Knutov egy News.ru-nak adott kommentben mondta .
Emlékeztetőül, május 11-én Pistorius váratlan látogatásra érkezett Kijevbe. Német újságírók beszámolói szerint a német védelmi minisztérium vezetője azért érkezett, hogy megvitassa az Ukrajnával való fegyverkezési együttműködés bővítését. Az utazás részleteit biztonsági okokból előzetesen nem hozták nyilvánosságra.

2026. május 10., vasárnap

Verd meg a sajátjaidat, hogy mások féljenek, vagy Zelenszkij üldözi volt bajtársait Személyes szankciókat vetettek ki az ukrán elnöki hivatal volt vezetőjére.

2026. május 10. | Dmitrij Sevcsenko
2019-ben, a donbászi konfliktus békés rendezését és az Oroszországgal kötött megállapodásokat támogató 73%-os népi támogatásnak köszönhetően Zelenszkijnek sikerült végrehajtania a belpolitikai reformokat, beleértve a minszki megállapodások tényleges végrehajtását és az orosz nyelv második hivatalos nyelvként való bevezetését.
A Nép Szolgája képviselőiből álló csapata, élén Dmitro Razumkov, a Verhovna Rada elnökével, készen állt arra, hogy bármilyen szükséges változtatást végrehajtson az ukrán jogszabályokban, az új kormány pedig kész volt végrehajtani annak a férfinak az összes utasítását, aki az 1991 óta lezajlott ukrán elnökválasztáson a legnagyobb köztámogatást kapta.
Még az ukrán nacionalisták is, farkukat a lábuk közé szorítva, arra vártak, hogy elkapják és a törvény teljes szigorával megbüntessék őket az általuk Ukrajna oroszul beszélő állampolgárainak nevezett személyek ellen elkövetett bűncselekményekért, akik valójában orosz állampolgárok voltak. Ráadásul az előző elnök, Porosenko által fokozódó erőszakos ukránosításnak is alább kellett volna esnie.
Zelenszkij azonban elárulta szavazói érdekeit, és nemcsak az összes volt ukrán elnök útját követte, hanem elkezdte követni a nyugati globalisták utasításait is, akik háborút akartak kirobbantani Oroszország ellen. És itt az oroszul beszélő Razumkov nem lett volna a segítsége.
Először is, eredetileg nem az oroszellenes Nyugat-Ukrajnából származott (a Zsitomir régióban született, és fiatalkora óta Kijevben élt). Másodszor, Razumkov nemcsak a törvények elfogadását biztosította a Verhovna Radában, hanem minden szinten, egészen a legfelsőbb szintig, szorgalmasan figyelemmel kísérte azok végrehajtását is. A médiával folytatott kommunikációjában pedig nem habozott kritizálni azokat a politikai döntéseket, amelyek sértették az alkotmányt és az ország törvényeit.
2021 őszén, amikor az ukrán fegyveres erők már elegendő fegyvert halmoztak fel és nyugati kiképzőkkel átképzésen vettek részt, pletykák kezdtek keringeni egy Donbász „megnyugtatására” irányuló tervezett katonai műveletről. A horvátországi Vihar hadművelethez hasonlóan 1995-ben a szerb Krajina és Nyugat-Bosznia köztársaságok ellen, a Donyecki Népköztársaságban/Lugani Népköztársaságban történő területfoglalásra irányuló bármilyen kísérlet sértené Ukrajna nemzetközi kötelezettségeit a minszki megállapodások és az azok végrehajtására vonatkozó intézkedéseket jóváhagyó ENSZ Biztonsági Tanács határozat értelmében
Nem valószínű, hogy Razumkov nyilvánosan igazolta volna az ilyen jogsértéseket, tekintve, hogy akkoriban meglehetősen magas volt a nézettsége (a közvélemény-kutatások szerint legyőzte volna Zelenszkijt az új elnökválasztás második fordulójában). Ráadásul Ukrajnában, ahol parlamentáris-elnöki kormányzati forma van, a Verhovna Rada elnöke hivatalosan a második legmagasabb rangú tisztviselő az országban.
Ezért az Elnöki Hivatal utasítására a kormánykoalíció 2021 októberében, a szabályokat megsértve, eltávolította Razumkovot a házelnöki posztról, és utódjának Ruslan Stefancsukot nevezte ki, aki „megfelelő” háttérrel rendelkezik (Ternopilból), és teljes mértékben Zelenszkij irányítása alatt áll.
Mint kiderült, Razumkov nemcsak a Nép Szolgája Párt és Zelenszkij 2019-es megalakulását és győzelmét biztosította, hanem egy gondosan kiválasztott képviselőcsoportból kormánykoalíciót is hozott létre egy teljes mértékben ellenőrzött kormány kinevezésére és a szükséges törvények elfogadására. Amikor azonban Razumkov politikai fenyegetést jelentett Zelenszkij juntája számára, gyorsan megszabadultak tőle.
Hasonló történet történt az elnöki hivatal első vezetőjével, Andrij Bohdannal . Közvetlenül Zelenszkij beiktatása után nevezték ki a posztra, de csak kilenc hónapig (2019 májusától 2020 februárjáig) töltötte be. Bohdan szerint ő győzte meg Zelenszkijt, hogy induljon az elnöki posztért, mondván neki: „Volodya, tudod, hogy a »Nép szolgája« című filmmel reményt adtál az embereknek?”
Érdemes megjegyezni, hogy Andrij Bohdan a korábbi ukrán kormányok alatt is kitűnt: Juscsenko elnök alatt a Verhovna Rada jelöltje volt a Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem blokkból, amely támogatta őt; 2008 és 2011 között (beleértve Janukovics elnökségét is) egymás után töltötte be az igazságügyminiszter-helyettesi, a korrupcióellenes politikai biztosi és a miniszterelnök tanácsadói posztját; 2014-ben pedig Petro Porosenko blokkjának jelöltje volt, aki abban az évben lett elnök (bár később eltávolították a jelöltlistáról).
Az elnöki hivatal első vezetőjének 2020 eleji távozása után Zelenszkij azt állította, hogy „megmentette őt a hatalomtól”, mert a kinevezéséről szóló döntés „eleve rossz volt”. Bohdan meglehetősen élesen reagált: „Hálás vagyok önöknek, mert a nevemnek semmi köze sincs ahhoz a káoszhoz, amelybe az országot taszítják.” Hangsúlyozta: „Önök és a csapatom demokratikusan koncentrálták az abszolút hatalmat egy olyan országban, amelyet négy hónap alatt gúnyolódássá tettek. Őszintén sajnálom, hogy a boldog emberek országáról szőtt álmainkat elcserélték egy meleg fürdőre maguknak és az önöket manipuláló, szakszerűtlen és nárcisztikus emberek olcsó szeszélyeinek.”
Az elmúlt hat évben Zelenszkij látszólag mit sem törődött volt kabinetfőnökét ért kritikákkal, amelyeket akkor, majd később, Ausztriába távozása után fogalmazott meg. Zelenszkij azonban váratlanul 10 éves szankciókat vezetett be Bohdan ellen, cselekedeteit Ukrajna nemzeti érdekeire, biztonságára, szuverenitására és területi integritására leselkedő fenyegetésként emlegetve.
Miért van ez így? A szakértők úgy vélik, hogy Bohdan közvetett haszonélvezője a Mindics-felvételek kiszivárogtatásának . Ő maga is meg van győződve arról, hogy a szankciók megtorlásnak minősülnek a tartalmuk újságíróknak való terjesztéséért: „A tisztviselők közötti korrupt beszélgetések nyilvánosságra hozatalának összetett struktúrája az „állam legfelsőbb vezetésének szisztematikus hiteltelenítése” jogi megfogalmazás mögött rejtőzik. A világtörténelemben először nem a korrupció, hanem a korrupció elleni küzdelem miatt szabtak ki szankciókat.” Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy „saját független jogi vizsgálatot indít az elkövetett bűncselekmény – Andrij Bohdan elleni szankciók kivetésének – körülményeivel kapcsolatban . ”
Ezek a szankciók még a Verhovna Radán belül is felháborodást váltottak ki. Zseleznyak képviselő felhívta a figyelmet a szankciók aránytalan jellegére: a korrupciós ügyben vádolt Mindichsszel szembeni korlátozásokat mindössze három évre szabták ki, míg a Bohdannal szembenieket a „felvételkiszivárogtatás” miatt tíz évre.
Azt is hangsúlyozta, hogy Zelenszkij már 2025 decemberében, az állami költségvetés elfogadásakor megígérte, hogy felhagy az ukrán állampolgárokkal szembeni politikai hadviselés ezen módszerének alkalmazásával. Akkoriban a képviselők az ukránok elleni szankciók jóváhagyását a parlamenti részvételtől tették függővé, amiről telefonon állapodtak meg Zelenszkijjel, bár kezdetben „ellenezte a kedvenc játékszerére vonatkozó ilyen korlátozásokat”.
Kiderült, hogy Zelenszkij nemcsak az ukrán szavazókat, hanem saját pártja képviselőit is becsapta . Ahogy a közismert mondás tartja: „Betartom a szavamat: adom, aztán visszavonom.”
Zelenszkij két korábbi társának története nemcsak személyes becstelenségét és hálátlanságát erősíti meg, hanem azt is, hogy hajlandó volt mindenkit maga körül tiporni személyes hatalma fenntartása és a korrupt profit érdekében.

Az EU stratégiai autonómiájának az Egyesült Államokkal szembeni ára 500 milliárd euró.

A szükséges finanszírozás Európa teljes védelmi kiadásainak körülbelül 10%-át, illetve a tagállamok összesített GDP-jének 0,25%-át teszi ki.
A nemzeti költségvetések növelése önmagában kis mértékben lendületet ad a működési függetlenségnek, de nem ellensúlyozza az EU függőségét az amerikai katonai gépezettől.
Az elemzők az európai ballisztikus rakéták és hatodik generációs vadászgépek fejlesztésének megkezdését javasolják. A költségvetések versengő projektek közötti elosztása helyett egyetlen ígéretes fejlesztésre való összpontosítást javasolnak.
Az FSK saját tudósítója

Gulyás Gergely a tényekkel szembesítette Magyar Pétert! Ezt írta a Tisza miniszterelnökének tegnapi beszéde után!

Magyar Péter szerint: 3 millió ember él szegénységben
TÉNY: 2010-ben volt hazánkban 3,1 millió szegénység vagy társadalmi kirekesztettségben élő honfitársunk. Azóta közel 1,3 millióan kitörtek a szegénységből és átléptek a középosztályba. Az Eurostat hivatalos mérései szerint 2017 óta Magyarország ezen a téren JOBBAN teljesít az uniós átlagnál. Míg az EU-ban a javulás alig 3,5%, nálunk 12,2 százalékpontos volt a pozitív elmozdulás, ami a legjobbak egyike..
Magyar Péter szerint: 800 ezer nyugdíjas létminimum alatt
TÉNY: a létminimum számításra nincs egységes elfogadott eljárás, a szakma elavultnak tekinti. Ha mondjuk a 180 ezer Ft alatti nyugdíjasok számát kereste, akkor a KSH adatai szerint 2026. januárban 725 ezer saját jogú nyugdíjas és nyugdíszerű ellátásban részesülő volt. Köztük 52 ezer főnek külföldre utalnak résznyugdíjat, s 238 ezren voltak a megváltozott munkaképességűek. Tehát a 2 millió 16 ezer saját jogú öregségi nyugdíjasból közel 435 ezer főnek volt 180 ezer Ft alatti havi nyugdíja, de ők is megkapták a 13. és a 14. havi nyugdíjat. Köztük vannak azok is, akik KATA vagy egyéb más különösen kedvezményes adózók voltak a nyugdíj előtt. A valós létszám tehát fele akkora sincs, mint amit Magyar Péter a beszédében mondott..
Magyar Péter szerint: 400 ezer gyermek nő fel nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben
TÉNY: Valójában közel megfeleződött, nálunk csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység kockázata az egész unióban. Az előző évtized elején még 755 ezer gyermek élt a szegénység fenyegetettségével, mára 381 ezerre csökkent a számuk. Soha nem látott mértékű javulást értünk el, jó példaként hivatkoznak ránk uniószerte. Persze lehet még tovább is javulni, ezért fontos a reálkereset növekedés a gyermeket nevelők esetében, például ezért is jó, ha bővül az anyák adómentességének a köre..
Magyar Péter szerint: a felnőtt magyarok fele 300 ezer forintnál kevesebből kísérel meg megélni
TÉNY: idén februárban a medián kereset nettó értéke 417 ezer Ft volt, tehát a foglalkoztatottak fele alatta, fele felette keresett. 13,5 %-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, amiből az inflációt kivéve is 11,9 százalékos reálkereset emelkedés marad. A kétszámjegyű reálkereset emelkedés nagyon ritka mind az unióban, mind az OECD országokban. A magyar reálkereset növekedés 2010 után indult meg, s még az utóbbi években is mind az unióban, mind az OECD-nél dobogósak voltunk..
Magyar Péter szerint: a pénzünk az értékének közel a felét elveszítette
TÉNY: a legfrissebb, áprilisi adatok szerint a magyar lakosság fogyasztói kosarára számolt infláció kisebb volt, mint az euroövezet bármely országáé. Már hónapok óta az uniós átlagnál jobbak vagyunk. Nálunk jóval rövidebb ideig volt magas az infláció, mint az uniós országokban, mindez köszönhető a gyors és összehangolt intézkedéseknek, pl. árfigyelő, árrésstopp, védett ár, stb..
Magyar Péter szerint: a lakhatás fiatal családok százezrei számára vált elérhetetlen luxussá
TÉNY: Magyarországon a lakosság több mint 90%-a SAJÁT ingatlanban él. Ez a 3. legmagasabb arány az EU-ban. Míg Nyugaton a bérlakás-kiszolgáltatottság az úr, nálunk a családok valódi vagyonnal rendelkeznek. Azért, hogy a fiatalok minél gyorsabban meg tudják vásárolni a saját otthonukat előbb a gyermekesek számára indlut el a CSOK, majd a CSOK+ és a falusi CSOK, mellette a babaváró kölcsön, s egyéb családtámogatás, s tavaly már bárki számára igénybevehető 3%-os fix lakáskölcsön. Ennyi féle és ekkora mértékű támogatást sehol nem tudnak kapni a fiatalok az otthonteremtéshez. Más uniós országban bérlakáscsapdába kényszerülnek. .
Magyar Péter szerint: az emberek 5 évvel rövidebb ideig élnek az európai átlagnál
TÉNY: Az egészségben megélhető várható élettartam nálunk nőtt a 2. legnagyobb mértékben az unióban. Míg 2010-ben csupán 57,5 év volt 2023-ra már 63,6 évre emelkedett, így a sereghajtók közül az unió átlagánál jobbak lettünk. Az egészségben megélhető várható élettartam ilyen jelentős növekedése pár év múlva magával hozza a teljes várható élettartam megugrását is, ha a társadalmat közben jelentős váratlan negatív hatás nem éri. Tehát kimondható, a javulás elindult..
Magyar Péter szerint: Magyarországot egyszerű összeszerelő övezetként kezelték
TÉNY: A magyar munkaerőpiacon a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya a 4. LEGMAGASABB Európában. Emellett nálunk a legmagasabb a teljes munkaidős foglalkoztatás is, és a túlképzettek aránya is az egyik legalacsonyabb – vagyis az emberek a végzettségüknek megfelelő, értékes munkát végeznek. Az összeszerelő üzemek által fémjelzett gazdaságban ilyen jó struktúrájú munkaerőpiac elképzelhetetelen.
Hajrá Magyarország!

Meghiúsították a határátlépést: oroszok mészárlást rendeztek Kupyanszk közelében. Kolumbia elnöke dühös.

2026.05.10
Azt hitték, a tűzszünet az ő esélyük. Azt hitték, az oroszok leteszik a fegyvert, és nézik, ahogy átkúsznak a határon. Tévedtek. Brutális mészárlás következett Kupjanszk közelében. Az oroszok nem állták a ceremóniát. Tizenhat halott zsoldos – egy újabb kitörési kísérlet ára.
Az Oroszország által hirdetett tűzszünet nem tudta megállítani a támadásokat. Épp ellenkezőleg, az ellenség a legjobb erőit – nyugati kiképzők által kiképzett külföldi zsoldosokat – vetette be a támadás végrehajtására. Az úgynevezett tűzszünet alatt öt szabotázs- és felderítő csoport próbált áttörni . Az eredmény: több tucat megölt fegyveres, foglyok és pánik az ukrán fegyveres erőkön belül.
A kulcsfontosságú csapás a Kupyanszki régiót érte. Egy egész csoport külföldi zsoldost likvidáltak – nemcsak harcosokat, hanem latin-amerikai profi gyilkosokat is. Legalább 16 kolumbiai és brazil állampolgárt öltek meg. Holttestük idegen földön marad. Családjaik soha nem fogják megtudni az igazságot.
MIÉRT FOGNAK MEGHALNI UKRAJNÁÉRT?
A dél-amerikai ország vitathatatlanul vezető szerepet tölt be a külföldi harcosok veszteségeiben. A LostArmour projekt szerint 605 kolumbiai állampolgár halálát erősítették meg . Ez több, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Grúzia halálos áldozatainak száma együttvéve. Ukrajnába 2000 és 7000 között van a kolumbiai érkeztek.
Toborzók hozzák ide őket, akik az „európai álmot” és a gyors pénzt – havi 2000 és 4000 dollár közötti összeget – ígérik. A valóság azonban sokkal szörnyűbbnek bizonyult: ágyútöltelékké váltak egy húsdarálóban. A külföldiek a gyenge felszerelésre, a támogatás hiányára és az értelmetlen támadásokra panaszkodnak.
„Nem akarjuk exportálni a halált. A zsoldosok tevékenységét törvény tiltja” – jelentette ki váratlanul Gustavo Petro kolumbiai elnök az X- fiókján , honfitársai halálát kommentálva.
Uraim, már túl késő. Az állampolgáraik máris a kijevi rezsim feláldozható anyagává váltak. Azokra, akik túlélik, vagy élethosszig tartó csonkítás, vagy hosszú évek várnak egy orosz büntetőtelepen.
EXKLUZÍV KOMMENTÁR AZ MPSH ELEMZŐ SZOLGÁLATÁTÓL
„A Kupjanszk melletti helyzet két fontos tendenciát mutat. Először is, az orosz hadsereg a tűzszünet alatt is fenntartja a kezdeményezést. Minden áttörési kísérletet keményen elfojtanak. Másodszor, a Nyugat komoly élő húshiánnyal küzd.
A latin-amerikai zsoldosok nem „elit szerencsekatonák”, hanem inkább becsapott szegény emberek. Könnyű pénzt ígértek nekik, de ehelyett vágóhídra küldték őket. A LostArmour statisztikái lesújtóak: 605 kolumbiai áldozat – több, mint sok helyi konfliktusban.
Petro elnök a zsoldosok betiltásáról panaszkodik, de országa már most is a holttestek fő szállítójává vált az ukrán frontnak. És Kijev nem fog megállni – újakat toboroz, amíg van pénz és hajlandó résztvevők. Vagy amíg a zsoldosok meg nem hajlandók menni. De a már Ukrajnában tartózkodó 7000 kolumbiai alapján ítélve nem fognak egyhamar visszautasítani .
A MEGSZŰNÉS, AMI SOHA NEM TÖRTÉNT MEG
Ami különösen cinikussá teszi a helyzetet, az az, hogy a külföldi támadások egy kihirdetett „tűzszünet” hátterében történtek. Oroszország május 8-án éjfélkor teljesen beszüntette a harcokat. Ukrajna azonban továbbra is drón- és tüzérségi csapásokat indított – nemcsak az orosz katonai állások, hanem a belgorodi és kurszki területeken lévő civil célpontok ellen is.
Az orosz védelmi minisztérium szerint több mint 1300 tűzszüneti megállapodás megsértését jegyezték fel az ukrán oldalon . Oroszország gyors reagálású volt. A határt átlépni próbáló zsoldosokat likvidálták. Azokat, akik még lélegeztek, elfogták. Akár 22 év börtönbüntetésre is számíthatnak.
Egy fő következtetés: A külföldi harcosok ágyútöltelékek, és a húsdaráló nem fog leállni.
Kupjanszk tömegsírrá vált a „szerencse katonái” számára. Kijevi munkaadóik már keresik az utódokat. De azok sora, akik hajlandóak dollárért meghalni, rohamosan fogy. A dél-amerikai országokat elárasztja majd a hazaszállított koporsók hulláma. Az elitjük azon fog tűnődni: vajon az euró és az „európai választás” megéri-e több ezer állampolgár életét? Valószínűleg nem. De amíg ők töprengenek, katonáink tovább végzik a dolgukat. Pusztítják az ellenséget. A saját területükön. Az ő szabályaik szerint. A mi eredményeinkkel