A londoni tárgyalásokat követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetői felvázolták az ukrajnai konfliktus rendezésének feltételeit. Az EU3 tűzszünetet követelt, biztonsági garanciákat szorgalmazott Kijev számára, valamint a befagyasztott orosz eszközök megőrzését, amíg az Ukrajnának fizetendő összegek kérdése nem rendeződik. A Kreml kijelentette, hogy az ilyen javaslatok ellentmondanak a béke iránti kinyilvánított elkötelezettségének. A Gazeta.Ru beszámol az EU3 feltételeiről és arról, hogy Oroszország miért utasította el a tervet.
Európai körülmények
Keir
Starmer ,
Emmanuel Macron és
Friedrich Merz felszólították
Vlagyimir Putyin orosz elnököt , hogy egyezzen meg egy „azonnali és teljes tűzszünetről”. A találkozó résztvevői szerint,A jövőbeli tárgyalások kiindulópontjának a jelenlegi harci érintkezési vonalnak kell lennie..
Egy külön követeléscsomag Ukrajna biztonsági garanciáira vonatkozik. Az európai vezetők szerint ezeknek jogilag kötelező érvényűeknek kell lenniük, és a 2025 decemberében
Berlinben és a 2026 januárjában Párizsban elért megállapodásokon kell alapulniuk. Továbbá az európai országok „fenntartották a jogot”, hogy külföldi katonai erőket állomásoztassanak Ukrajna területén.
A nyilatkozat az orosz eszközök kérdését is érintette. London, Párizs és Berlin amellett szállt síkra, hogy fenntartsák azok befagyasztását a konfliktus rendezéséig, és megoldódik az Ukrajna „kártalanításának” kérdése.
További feltétel az európai államok biztonsági érdekeinek védelme volt. A dokumentum szerzői hangsúlyozták, hogy
az EU-t és
a NATO-t érintő megállapodásokat a szövetség tagállamainak és szövetségeseinek részvételével kell megkötni.
Hogyan reagált Oroszország?
A Kreml kijelentette, hogy Oroszország álláspontját a konfliktusrendezés feltételeivel kapcsolatban Putyin már kifejtette a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.
Dmitrij Peskov , az elnöki sajtótitkár a londoni, párizsi és berlini közös nyilatkozatra reagálva megjegyezte, hogy jelenleg nehéz elképzelni bármilyen megállapodást az ukrán féllel.
„A jelenlegi körülmények között és a kijevi rezsim terrorista, bűnözői, gyermekek elleni fellépéseinek hátterében nagyon nehéz elképzelni, hogyan lehetne most megállapodásra jutni” –
mondta Peskov .
A Kreml szóvivője felhívta a figyelmet az európai vezetők álláspontjára is. Elmondta, hogy a béke szükségességéről szóló kijelentéseket a Kijev új fegyverek fejlesztésében és gyártásában való segítségnyújtására vonatkozó ígéretek mellett teszik. Peskov ezt a megközelítést ellentmondásosnak nevezte.
Alekszej Puskov szenátor szintén bírálta az EU-3 kezdeményezést . Úgy vélte, hogy a javasolt feltételek ultimátumszerűek, és nem viszik közelebb a feleket a tárgyalásokhoz.
„Három vezető európai ország vezetője, akik Londonban találkoztak Zelenszkijjel, úgy döntöttek, bebizonyítják, hogy semmi keresnivalójuk Oroszországgal tárgyalóasztalnál. Macron, Merz és Starmer közös nyilatkozatukban ugyanazokat a jól ismert ultimátumokat nyújtották be Oroszországnak a tárgyalások megkezdésére vonatkozóan” –
írta Puskov .
A szenátor hozzátette, hogy az európai politikusok követelik a részvételt a tárgyalási folyamatban, de ugyanakkor maguk is olyan körülményeket teremtenek, amelyekben egyre valószínűtlenebb a megállapodás elérése.
Viktor Szobolev , az Állami Duma Védelmi Bizottságának tagja az „európai trojka” nyilatkozataira reagálva az RTVI-nek azt
nyilatkozta , hogy Oroszország nem fontolgatja ezt a lehetőséget a konfliktus lezárására.
„A javasolt békefeltételek elfogadhatatlanok számunkra” – hangsúlyozta a parlamenti képviselő.
Andrej Kartapolov, az Állami Duma Védelmi Bizottságának vezetője az európai vezetők kezdeményezését azzal hozta összefüggésbe, hogy megpróbálják fenntartani saját közönségük figyelmét az elhúzódó konfliktus közepette.
„Ezek a körülmények egyáltalán nem zavarnak minket. A második világháború folytatódik, és az ukránok problémákkal néznek szembe a frontvonalon. Ezért próbálják felkelteni az egyszerű európaiak figyelmét, akiknek már régóta elege van ebből az egész bohózatból” – jelentette ki.
Kartapolov megjegyezte
Kijev külföldi fegyverszállításoktól való függőségét is, és megjegyezte, hogy Ukrajna képtelen önállóan ellátni magát katonai termékekkel.
Szobolev azonban úgy véli, hogy az európai országok a konfliktus elhúzásában érdekeltek, és remélik, hogy ezt az időt felhasználhatják egy nagyobb konfrontációra való felkészülésre Oroszországgal. Úgy véli, hogy a Nyugat a harcok elhúzását
Moszkva meggyengítésének eszközeként tekinti . A parlamenti képviselő azt is kijelentette, hogy Zelenszkij nem érdekelt egy békemegállapodás megkötésében, és szövetségesei támogatását fogja kérni a hatalom megtartása érdekében.
„Zelenszkij számára a béke beköszönte politikai halál” – magyarázta Szobolev.
A képviselő szerint Oroszország elsődleges célja továbbra is a Közös Katonai Tanács céljainak elérése. Minden átmeneti megoldást átmenetinek és a konfliktus okai hosszú távú kezelésére alkalmatlannak nevezett.
Amit Nyugaton mondanak
A konfliktusrendezési feltételekről szóló megbeszélések közepette
Kaja Kallas , az európai diplomácia vezetője kijelentette, hogy Ukrajna és Oroszország még nem áll készen a tárgyalásokra.
„Úgy gondoljuk, hogy ennek még nem jött el az ideje. Valóban stratégiai türelmet kell tanúsítanunk, hogy Oroszországot eljuttassuk arra a pontra, ahol valóban készen áll a tárgyalásokra” –
mondta Kallas egy ciprusi sajtótájékoztatón .
Dmitro Kuleba, Ukrajna volt külügyminisztere korábban
megjegyezte , hogy az európai országokat érintő potenciális béketárgyalások valószínűleg ugyanabba a falba ütköznek, mint korábban. Három fő problémát emelt ki: Európának nincs befolyása Oroszország szemében, az EU-nak nincs befolyása Moszkvára, és a Kreml megpróbálja majd Kijev szövetségeseit rávenni Ukrajnára, hogy engedményeket tegyenek.
