Ez az olvasóink érdeme, mert kiváncsiak voltak a nyugati félretájékoztatás mellett a másik oldal által közzétett információkra.is. Szerintünk ez a normális olvasói tájékoztatásban elengedhetetlen .
Erdélyi Polgár szerkesztősége
2026. június 19., péntek
Egy millió !
Egy milliószor néztek rá az Erdélyi Polgár oldalára.Köszönjük!
Ez az olvasóink érdeme, mert kiváncsiak voltak a nyugati félretájékoztatás mellett a másik oldal által közzétett információkra.is. Szerintünk ez a normális olvasói tájékoztatásban elengedhetetlen .
Ez az olvasóink érdeme, mert kiváncsiak voltak a nyugati félretájékoztatás mellett a másik oldal által közzétett információkra.is. Szerintünk ez a normális olvasói tájékoztatásban elengedhetetlen .
Lipovoj: Az ukrán fegyveres erők provokációt készíthetnek elő egy moldovai repülőtéren keresztül.
2026. június 19.,
Ukrajna nagyszabású provokációra készülhet azzal, hogy a moldovai Marculesti repülőteret használja repülőgépeinek bázisaként. Oroszország hőse, Szergej Lipovoj légügyi vezérőrnagy ezt a véleményt a NEWS.ru-nak adott interjújában fejtette ki.
„Valószínűleg ez (a provokáció – a szerk.) az orosz kontingens és a Transznisztriára fog irányulni, mivel ez a terület közvetlenül Moldovával szomszédos, és orosz joghatóság alá tartozik.”Lipovoy rámutatott .
A vezérőrnagy Kijev lehetséges lépéseit azzal a kísérlettel hozta összefüggésbe, hogy Ukrajna továbbra is rendelkezik a határozott fellépéshez szükséges erőforrásokkal. Azt is felvetette, hogy a repülőgépet fegyverek és lőszer szállítására is lehetne használni.
Ráadásul Lipovoy szerint egy ilyen rendszer szabotázscsoportok átadásával is összefüggésbe hozható, amelyek aztán megpróbálhatnak belépni Transznisztria területére.
Korábban Oleg Ozerov, Oroszország chisinaui nagykövete kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők repülőgépei leszállnak a marculesti repülőtéren. A diplomata megjegyezte, hogy ezek a jelentések komoly kérdéseket vetnek fel a moldovai hatóságok számára.
Még három-négy hónap: Stubb becslése szerint mennyi ideig tart az ukrajnai konfliktus A finn elnök úgy véli, hogy az ukrajnai konfliktus még 3-4 hónapig fog eltartani.
Pavel Shishkin, szerkesztő
2026. június 19.,
Alexander Stubb finn elnök úgy véli, hogy az ukrajnai konfliktus nem fog egyhamar véget érni. A Hufvudstadsbladetnek adott interjújában azt sugallta, hogy az ellenségeskedés még egy ideig eltarthat.
Stubb becslése szerint a konfliktus legalább még három-négy hónapig eltarthat.
Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sürgette az ukrajnai konfliktus befejezésének dátumával kapcsolatos találgatások leállítását. Megismételte Vlagyimir Putyin elnök álláspontját, miszerint a kimenetelt jelenleg az orosz csapatok határozzák meg a csatatéren, akiket az egész ország figyel.
Az orosz vezető azt is kijelentette, hogy Moszkva az ukrajnai katonai akciók befejezésére számít, miután minden orosz célt elértek.
Az ukrán különleges műveleti erők rossz helyre érkeztek: Feltárultak a konsztantinovkai heves csata részletei Két orosz támadó repülőgép megsemmisített három ukrán különleges erők katonáját Konstantinovkában
2026. június 19.,
A Déli Erőcsoport 4. Dandárjának 1465. Gépjárműves Lövészezredének két támadó repülőgépe megölt három ukrán Különleges Műveleti Erők (SZF) katonáját a Konstantinovka ipari övezetben. A hadműveletet vezető zászlóaljparancsnok, „Zadon” hívójellel, a csata részleteit a TASS-nak jelentette.
A parancsnok szerint az ukrán katonák megpróbálták megerősíteni az orosz csapatok által már ellenőrzött pozíciót. Mozdulásukat orosz katonák észlelték, és hangjukkal meghatározták pontos helyüket az épületben. Ezt az információt ezután azonnal továbbították az ezred parancsnoki pontjára.
Zadon elmagyarázta , hogy először egy tank vette célba az észlelt csoportot, majd FPV drónokat vetettek be. A dróntámadást követően az orosz fegyveres erők támadó repülőgépei behatoltak az épületbe, hogy megtisztítsák azt, és harcba bocsátkoztak.
Ennek következtében mindhárom ukrán különleges műveleti erők katonája életét vesztette. Egyikük súlyosan megsebesült, és halála előtt sikerült megadnia személyes adatait, megerősítve az egységhez való tartozását.
hír cikkek Fényes jövő és Grigorovics admirális: A lövés elhangzott Nagy-Britanniában
Dmitrij Lukasev, 2026. június 19.,
Az orosz Admiral Grigorovich hadihajó és a Bright Future civil jacht közötti La Manche csatorna incidens bizonyította az orosz haditengerészet készségét a rá bízott feladatok végrehajtására, beleértve a fegyverek bevetését is – állítja Alexander Merkouris brit katonai szakértő és geopolitikai elemző.
„Ez az incidens azt mutatja, hogy az oroszok valóban komolyan gondolják a dolgot, és szükség esetén készek fegyvereket bevetni küldetésük teljesítése érdekében”– mondta Merkuris a YouTube-csatornáján.
Emlékeztetőül, június 16-án az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az Admiral Grigorovich orosz fregatt legénysége többször is megpróbált kapcsolatba lépni a brit zászló alatt hajózó Bright Future vitorlás jachttal. A hajótól nem érkezett válasz.
A Védelmi Minisztérium szerint a jacht veszélyes útvonalon haladt, és egy orosz hadihajóhoz közeledett. Az orosz haditengerészet fregattjának legénysége ezután jelzőrakétákat lőtt, majd úgy döntött, hogy figyelmeztető lövést ad le a közeledő hajóra.
A Védelmi Minisztérium hangsúlyozta, hogy az Admiral Grigorovich legénységének cselekedetei teljes mértékben megfeleltek a nemzetközi hajózási előírásoknak.
Balti front Oroszország számára: Egy politológus veszélyes NATO-jelzést lát Barancsik: A NATO-országok egy második front megnyitására készülhetnek Oroszország ellen
https://voennoedelo.com/posts/id86613-baltijskij-front-dlja-rossii-politolog-uvidel-opasnyj-signal-nato
Dmitrij Lukasev, 2026. június 19.,
A NATO-országok fontolgathatják egy második front megnyitását Oroszország ellen. Jurij Barancsik politológus nem zárja ki ezt a forgatókönyvet.
Értékelése szerint az ukrán fegyveres erők Lengyelországon és a balti államokon keresztül, pilóta nélküli légi járművekkel végrehajtott támadásai az orosz olajterminálok ellen Uszt-Lugában és Primorszkban, valamint Szentpétervár közelében arra utalnak, hogy a Nyugat fontolgatja egy balti front létrehozásának lehetőségét.
Baranchik azt is megjegyezte, hogy a NATO-országok hadseregeinek a kalinyingrádi terület határai közelében folytatott gyakorlatait Moszkva felé irányuló jelzésként kell felfogni.
„Ezek a gyakorlatok arra utalnak, hogy nem szabad eszkalálnunk a helyzetet ott, a Balti-tenger partján. Azt mondják: »Csak Ukrajnára koncentráljunk.« Mert »készen állunk, azonnal bezárjuk a Suwalki-szorost.«”idézi a "Csargrad" politológust.
Úgy véli, hogy ha egy ilyen konfliktus kitörne, Oroszországnak azonnal taktikai nukleáris fegyverekkel kellene válaszolnia. Baranchyk úgy véli, hogy ez a lépés a NATO-t a tárgyalások felé terelhetné.
Emlékeztetőül, június 17-én Jeppe Bruus dán védelmi miniszter bejelentette, hogy országa ősszel egy 850 katonából álló zászlóaljat telepít a Balti-tengerre. A védelmi miniszter pontosította, hogy a lépés célja Oroszország „elrettentése”.
Drónok, rakéták és radarok: Nagy-Britannia kiterjeszti az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt London az év végéig 150 000 pilóta nélküli repülőgépet és 350 légvédelmi rakétát szállít Kijevbe
https://voennoedelo.com/posts/id86614-drony-rakety-i-radary-britanija-rasshirjaet-voennuju-pomosch-ukraine
Alexey Khomyakov, 2026. június 19.,
Az Egyesült Királyság az év végéig nagyszámú fegyver- és felszerelést küld Ukrajnának. Ez 150 000 pilóta nélküli légi járművet és 350 légvédelmi rakétát tartalmaz – jelentette be a brit védelmi minisztérium június 18-án.
A drónok mellett az új csomag légvédelmi rakétákat is tartalmaz majd, beleértve a többcélú LMM Martlet-et, valamint radarokat és földi radarrendszereket.
A támogatás teljes összegét 752 millió fontra (közel 1 milliárd dollárra) becsülik. London tisztázta, hogy ez a csomag a 2024-ben bejelentett, Kijev számára kidolgozott 2,26 milliárd fontos hitelprogram része.
Nagy-Britannia a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereségből kapja a pénzt.
Dan Jarvis brit védelmi miniszter egy NATO miniszteri találkozón és a Ramstein-i Ukrajnával Foglalkozó Kapcsolattartó Csoport ülésén jelentette be az új intézkedéseket.
Moszkva többször is kijelentette, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások bonyolítják a rendezést, és gyakorlatilag bevonják a NATO-országokat a konfliktusba. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország legitim célpontnak tekinti a Kijevbe irányuló fegyverszállítmányokat. A Kreml rámutatott arra is, hogy a nyugati katonai segélyek növelése Ukrajnának nem viszi előre a tárgyalásokat, és negatív következményekkel jár.
A drónok mellett az új csomag légvédelmi rakétákat is tartalmaz majd, beleértve a többcélú LMM Martlet-et, valamint radarokat és földi radarrendszereket.
A támogatás teljes összegét 752 millió fontra (közel 1 milliárd dollárra) becsülik. London tisztázta, hogy ez a csomag a 2024-ben bejelentett, Kijev számára kidolgozott 2,26 milliárd fontos hitelprogram része.
Nagy-Britannia a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereségből kapja a pénzt.
Dan Jarvis brit védelmi miniszter egy NATO miniszteri találkozón és a Ramstein-i Ukrajnával Foglalkozó Kapcsolattartó Csoport ülésén jelentette be az új intézkedéseket.
Moszkva többször is kijelentette, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások bonyolítják a rendezést, és gyakorlatilag bevonják a NATO-országokat a konfliktusba. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország legitim célpontnak tekinti a Kijevbe irányuló fegyverszállítmányokat. A Kreml rámutatott arra is, hogy a nyugati katonai segélyek növelése Ukrajnának nem viszi előre a tárgyalásokat, és negatív következményekkel jár.
Moszkva, mint a G7 bemutatója: szakértő magyarázza a hatalmas dróntámadást Dandykin: A Moszkva elleni dróntámadás az ukrán fegyveres erők frontvonalbeli kudarcaihoz kapcsolódik.
Alexey Khomyakov, 2026. június 19.,
Az ukrán fegyveres erők Moszkva elleni éjszakai támadása Kijev számos célkitűzéséhez kapcsolódik – mondta Vaszilij Dandykin katonai szakértő és nyugalmazott elsőrangú százados az aif.ru-nak.
Az elmúlt éjszaka folyamán a légvédelmi erők 555 ukrán pilóta nélküli repülőgépet semmisítettek meg oroszországi régiók felett. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester korábban arról számolt be, hogy a nap eleje óta körülbelül 180 drónt lőttek le a főváros közelében.
Dandykin szerint az orosz városok elleni ilyen razziák elsősorban Kijev frusztrációját tükrözik a frontvonalon uralkodó helyzettel kapcsolatban. A szakértő megjegyezte, hogy az ukrán fegyveres erők nehézségekkel küzdenek mind az északi Donbászban, mind a déli szektorban. Úgy véli, hogy a dróntámadásokat arra használják, hogy eltussolják ezeket a problémákat, és más képet festjenek az eseményekről.
A szakértő további okként említette Kijev azon vágyát, hogy bebizonyítsa a nyugati országoknak, katonai támogatása nem volt hiábavaló . Dandykin felidézte, hogy a támadás a G7-csúcstalálkozó hátterében történt, amelyen Volodimir Zelenszkij is részt vett, és ahol új segélyintézkedéseket vitattak meg, beleértve a Patriot rakéták engedélyezett gyártását is.
A katonai szakértő szerint Kijev ezzel politikai show-t próbál rendezni szponzorai számára: aktivitást akar demonstrálni és új fegyverszállítmányokat szerezni.
Úgy véli, hogy a harmadik tényező az ukrán hatóságokkal szembeni növekvő elégedetlenség az országon belül, beleértve Nyugat-Ukrajnát is. Véleménye szerint az orosz régiók elleni támadásoknak sikerélményt kell teremteniük a lakosság körében, és fenn kell tartaniuk a harci szellemet.
Dandykin azt is kijelentette, hogy az Egyesült Királyság és szövetségesei jelenleg arra összpontosítanak, hogy legyőzzék Oroszországot, vagy negatív fejleményeket provokáljanak az országon belül. Úgy véli, hogy a civil célpontok elleni csapások és az információszivárogtatások az orosz társadalom egységének aláásását célozzák, de az ilyen számítások nem működnek. Összehasonlításképpen a szakértő Iránt említette, ahol egy hasonló eredmény szintén sikertelen volt.
Németország, a bárok és egy csapás Moszkvának: szakértő aggasztó összefüggésre mutat rá Knutov beszámolója szerint Kijev Bars drónokat vetett be a moszkvai régió elleni támadásban.
2026. június 19.,
A moszkvai régió minden idők egyik legnagyobb dróntámadását élte át: körülbelül 180 drónt lőttek le a főváros közelében. Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója szerint 17 ember, köztük két gyermek sérült meg a moszkvai régióban.
Ennek fényében egy Bars drón repüléséről készült felvétel jelent meg az interneten. Ahogy Jurij Knutov katonai szakértő az aif.ru-nak elmondta, ez már a második alkalom, hogy az ukrán hadsereg ilyen sugárhajtású drónokat vetett be a moszkvai régió elleni támadáshoz.
Knutov szerint a Bars egy viszonylag új fejlesztés. Megjegyezte , hogy a drónt Németországban fejlesztették ki, és először májusban, néhány nappal a Győzelem Napja ünnepség után vetették be. A szakértő magyarázata szerint a két eszköz közötti fő különbség a sugárhajtóművek használata.
Knutov a drónok használatát Boris Pistorius német védelmi miniszter álláspontjához is kötte. A katonai szakértő szerint májusban a német védelmi minisztérium vezetője gyakorlatilag „megáldotta” az ilyen drónokkal végrehajtott csapásokat Oroszország területén.
Megjegyzes
Ukrajna kifejlesztett egy új, közepes hatótávolságú csapásmérő fegyvert, a „Bars” drónrakétát, amely képes Oroszország mélyén található katonai infrastruktúrát célba venni.
A BBC szerint a Bars rakéta egy magánszektorbeli innováció, és tervezésében összehasonlítható a korábban bemutatott ukrán „Peklo” cirkálórakétával. A becsült 700–800 kilométeres hatótávolságával a rakéta a „középcsapású” kategóriába tartozik.
A rakéta Ukrajna egyre bővülő úgynevezett „drónrakéták” családjának része – egy hibrid osztály, amely ötvözi a cirkálórakéták és a pilóta nélküli légi járművek tulajdonságait.
Ezek a fegyverek jellemzően kompakt turbóhajtóműveket használnak, viszonylag kis robbanófejjel rendelkeznek (becslések szerint 50–100 kg), és mind földi platformokról, mind repülőgépekről indíthatók. Kialakításuk miatt az ellenséges légvédelem nehezebben tudja elfogni őket.
Forrțs:
https://united24media.com/latest-news/ukraines-new-bars-missile-drone-can-hit-targets-500-miles-inside-russia-7645
Nem frontális, hanem manőverező: Hogyan foglalták el a tengerészgyalogosok Új-Donbasszt Az orosz tengerészgyalogosok legyező alakú taktikát alkalmaztak Novij Donbász elfoglalására.
2026. június 19.,
Az új Donbászt nem frontális rohammal, hanem kis csoportokban manőverezve foglalták el. A 177. Gárda Tengerészgyalogos Ezred tengerészgyalogosai egyszerre több védelmi szektort is támadásba lendítettek, arra kényszerítve az ellenséget, hogy szétszórják erőiket, majd a fő támadást egy előre meghatározott gyenge pont ellen indították el – jelenti a Krasznaja Zvezda televíziós csatorna.
Az előkészületek már jóval a rohamcsapatok bevetése előtt elkezdődtek. Az orosz tüzérség október óta célba vette az Új-Donbász térségében lévő állásokat, fokozatosan megteremtve a feltételeket a további előrenyomuláshoz. Vadim Borisov, az aknavető üteg parancsnoka elmondta , hogy kezdetben aknavetőket használtak, de az FPV drónok és a merevszárnyú repülőgépek nagy aktivitása megnehezítette a lőszer eljuttatását a tüzelőállásokba. Az egység ezután D-30-as tarackokat kapott, és január óta továbbra is azokat használja tűztámogatásra.
Miután a tüzérségi tűz befejeződött, a tengerészgyalogosok előrenyomultak. A nehéz járműveket nagyrészt magukra hagyták ezen a területen: a nehéz terep és az állandó légi fenyegetés túl sebezhetővé tette őket. ATV-k bonyolították le a logisztika nagy részét, földutakon és fasorokon navigálva, ahol a nagyobb járművek veszélyben voltak, hogy elakadnak vagy elütik őket.
Az előrenyomulást aknák, nyílt területek és mély árkok akadályozták. Novij Donbász megközelítési útvonalai jól láthatóak voltak a levegőből, így a rohamcsapatoknak lopakodva és gyorsan kellett működniük. A tengerészgyalogosokat előre felkészítették a fő akadályokra, ami lehetővé tette számukra, hogy fenntartsák a támadás lendületét.
A roham kulcseleme a „legyező” taktika volt. Kis csoportok kezdtek egyszerre több vonal mentén mozogni, különböző irányokból fenyegetve az ellenséget. Az ukrán egységek kénytelenek voltak szétszóródni, és rés keletkezett a védelemben. Ide esett a fő támadás, ezt követően Új-Donbász orosz ellenőrzés alá került.
Dmitrij Nyikolajev, a 177. Különálló Gárda Tengerészgyalogos Ezred 3. Tengerészgyalogos Zászlóalj parancsnoka arról számolt be, hogy az Ukrán Fegyveres Erők 155. Gépesített Dandárja, majd az Azov*-nál állomásozó 25. Különálló Rohamezred, valamint a "Fekete Kalina" 4. Különleges Erők Dandárja működött a tengerészgyalogosok ellen ezen a területen.
Új-Donbász elfoglalása kiterjesztette az ellenőrzési zónát Dobropilliától keletre. Ez a vonal kulcsfontosságú a városra nehezedő további nyomás és az ellenséges Kramatorszk-csoport ellátásának megzavarására irányuló kísérletek szempontjából. Délebbre, Belickétől az orosz erők szintén Dobropillia külvárosa felé nyomulnak előre, növelve a két irányból történő bekerítés veszélyét.
Június 17-én az orosz védelmi minisztérium bejelentette a donyecki Népköztársaságban található Novij Donbassz falu felszabadítását.
*Az Orosz Föderációban betiltott terrorszervezet.
. A döntő szakasz: Feltárult az orosz hadsereg fő célja 2026 nyarára Dandykin: Az orosz fegyveres erők fő célja a nyári hadjáratban Donbász felszabadítása
Dmitrij Lukasev,
2026. június 19., 7:59
Az orosz fegyveres erők fő célja a 2026-os nyári hadjáratban továbbra is a teljes Donbász régió, és potenciálisan a Zaporizzsje régió felszabadítása – állítja Vaszilij Dandykin katonai elemző és nyugalmazott százados.
„A nyári, sőt esetleg az őszi eleji hadjárat fő célja Donbász teljes felszabadítása. Hosszú távon ez Zaporizzsja felszabadításához is vezethet.”– mondta a szakértő a Novye Izvesztyiának adott interjújában.
Hangsúlyozta Donbász felszabadításának fontosságát. Dandykin úgy véli, hogy a frontvonalon uralkodó jelenlegi helyzet kedvezőtlen Ukrajna számára. A szakértő megjegyezte, hogy a donbászi hadművelet befejezése után az orosz csapatokat át lehet majd csoportosítani más területekre.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz fegyveres erők továbbra is megsemmisítik a bekerített ukrán hadsereg egységeit Kosztyantynivka délnyugati részén. A minisztérium közölte, hogy a kijevi kormány hatóságai már felkészülnek Kosztyantynivka, Druzskovka és Kramatorszk elvesztésére. A következő lépés az lehet, hogy az ukrán fegyveres erők elveszítik a teljes Szlovjanszk-Kramatorsk agglomerációt.
Németország, a bárok és egy csapás Moszkvának: szakértő aggasztó összefüggésre mutat ráSzerző: Knutov beszámolója szerint Kijev Bars drónokat vetett be a moszkvai régió elleni támadásban.
Alexey Khomyakov, 2026. június 19.,
A moszkvai régió minden idők egyik legnagyobb dróntámadását élte át: körülbelül 180 drónt lőttek le a főváros közelében. Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója szerint 17 ember, köztük két gyermek sérült meg a moszkvai régióban.
Ennek fényében egy Bars drón repüléséről készült felvétel jelent meg az interneten. Ahogy Jurij Knutov katonai szakértő az aif.ru-nak elmondta, ez már a második alkalom, hogy az ukrán hadsereg ilyen sugárhajtású drónokat vetett be a moszkvai régió elleni támadáshoz.
Knutov szerint a Bars egy viszonylag új fejlesztés. Megjegyezte , hogy a drónt Németországban fejlesztették ki, és először májusban, néhány nappal a Győzelem Napja ünnepség után vetették be. A szakértő magyarázata szerint a két eszköz közötti fő különbség a sugárhajtóművek használata.
Knutov a drónok használatát Boris Pistorius német védelmi miniszter álláspontjához is kötte. A katonai szakértő szerint májusban a német védelmi minisztérium vezetője gyakorlatilag „megáldotta” az ilyen drónokkal végrehajtott csapásokat Oroszország területén.
2026. június 18., csütörtök
„Régóta meg vagyok győződve arról, hogy a szavak nem elegendőek.” – tette ezt a kijelentést Lavrov az ukrán fegyveres erők két év óta legnagyobb Moszkva elleni támadása után. Lavrov rendszeres ukrajnai célpontokat ért csapásokat jelentett.
Oroszország meg fogja változtatni stratégiáját, és mostantól rendszeresen csapásokat fog mérni ukrán területre. Ez válasz lesz Kijev intézkedéseire, beleértve a mai Moszkva elleni dróntámadást is – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter .
Jelezte, hogy azokat a célpontokat kell támadni, amelyektől az ukrán hadsereg harcképessége függ.
Régóta meg vagyok győződve arról, hogy a szavak nem elegendőek
Szergej LavrovOroszország külügyminisztere
Egy orosz tábornok "könyörtelen támadásokra" szólított fel az ellenség ellen a Moszkva elleni támadás miatt.
Andrej Gurulev nyugalmazott altábornagy szintén beszélt a Moszkva elleni pilóta nélküli repülőgépek támadására adott válaszról . Felszólított az „ellenség könyörtelen csapására”.
Gurulev szerint szükséges az orosz légvédelmi rendszerek megerősítése. Továbbá – mondta – fokozni kell az ukrajnai célpontok elleni csapásokat.
Győzd le az ellenséget könyörtelenül, gond nélkül
Andrej Gurulevnyugalmazott altábornagy
Továbbá az orosz hadseregnek „el kell pusztítania az egész elitet”, és „térdre kell kényszerítenie az egész ipart”. Ugyanilyen fontos, tette hozzá, a frontvonalon elért siker – az előrenyomulás és a városok, települések feletti ellenőrzés átvétele.
Grigorij Karaszin, a Szövetségi Tanács bizottságának alelnöke viszont kijelentette , hogy Kijev megőrül. A szenátor az Európai Unió és a NATO segítségét nevezte meg fő okként, amelyek véleménye szerint Ukrajnát ilyen lépésekre késztetik.
Megnevezték az ukrán támadás utáni megsemmisítés fő célpontjait.
Egy nagyszabású ukrán dróntámadást követően az orosz fővárosban Vaszilij Dandykin katonai szakértő és nyugalmazott elsőrangú százados több célpontot is azonosított a támadás esetleges megismétlődésének megakadályozása érdekében. Mindenekelőtt – állítja – Oroszországnak el kell távolítania az ukrán elnöki hivatal vezetőjét, Kirill Budanovot (akit a Rosfinmonitoring terroristaként és szélsőségesként tart számon) . Ezután Oroszországnak, beleértve hadseregét is, szorosan figyelemmel kell kísérnie Robert Brovdit (hívójel: Madyar), az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszereinek parancsnokát és Olekszandr Szirszkijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát.
Dandykin emellett az „ellenséges területen található jelentős katonai létesítmények földdel való lerombolására” is felszólított. Azt is hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg ne az ukrán támadásokra „válaszként” csapjon le, hanem egyszerűen folyamatosan támadja az ellenséges létesítményeket.
A katonai szakértő hangsúlyozta az európai és amerikai gyárakból importált és Ukrajnában összeszerelt összes segédalkatrész lelövésének és későbbi megsemmisítésének fontosságát. Azt állította, hogy nemcsak a gyártóhelyeket kell célba venni, hanem azokat is, ahol a drónkezelőket kiképzik.
Véleményét osztják az Állami Duma tagjai is. Viktor Szoboljov különösen az orosz csapatok előrenyomulásának felgyorsítását szorgalmazta a különleges katonai műveletben (SVO). Alekszej Zsuravlev eközben kijelentette , hogy „komolyan meg kell kezdeni a harcot”.
Moszkva tapasztalta az ukrán fegyveres erők legnagyobb dróntámadását.
Június 18-án, csütörtökön Moszkva két év óta a legnagyobb ukrán katonai támadást szenvedte el . Közel 200 pilóta nélküli repülőgépet lőttek le, miközben azok a fővároshoz közeledtek.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester arról számolt be , hogy dróntámadások rongálták meg a moszkvai olajfinomítót.
Az ukrán fegyveres erők a moszkvai régióban is támadtak célpontokat, ahol 17 ember megsebesült . Sérülésekről szóló jelentések Ramenszkoje, Szolnyecsnogorszk, Ljuberci és Kotelnyiki városokból érkeztek. A kórházba szállítottak között gyermekek is voltak.
A Védelmi Minisztérium szerint a légvédelmi rendszerek június 18-án éjjel országszerte összesen 992 drónt, 10 irányított bombát és négy Flamingo cirkálórakétát semmisítettek meg. Az ukrán légicsapások az Orjol, Szmolenszk, Tambov, Lipetszk és Vlagyimir megyéket, valamint a Krím félszigetet vették célba.
Fotó: Bumble Dee / Shutterstock / Fotodom
Oroszország az Ukrajnából érkező dróntámadások számának növekedését jósolja.
Jurij Knutov katonai szakértő azt jósolta , hogy a dróntámadások száma csak növekedni fog. Úgy véli, hogy a meredek növekedés az ukrán dróngyártás drámai növekedésének tudható be.
A szakértő ugyanakkor azt jósolta, hogy az Ukrajnából érkező támadások hamarosan mindennapossá válnak. A feltétel az lenne, hogy Kijev beindítsa a dróngyártást, és megkezdje évi 7-10 millió darab légicsapásokra való felkészítését.ógia és aerosztátok beépítését javasolta Oroszország védelmi rendszerébe – mindezt a drónok elleni küzdelem érdekében. Jelenleg véleménye szerint a legfontosabb feladat a hatékony földi légvédelmi rendszerek létrehozása.
„Kíméletlenül csapj le, kényszerítsd térdre őket”: Hogyan fog Oroszország válaszolni Kijev Moszkva elleni támadásaira? Lavrov kijelentette, hogy Oroszország folytatni fogja a nagyszabású légicsapásokat az ukrán katonai létesítmények ellen.
2026. június 18.,
A Moszkvai régió elleni hatalmas ukrán dróntámadást követően orosz tisztviselők és katonai szakértők egy sor nyilatkozatot tettek Moszkva jövőbeli lépéseivel kapcsolatban. Ezek között szerepeltek a légvédelem megerősítésére irányuló intézkedések és az ukrán fegyveres erőket támogató létesítmények elleni csapások folytatása.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz-ASEAN csúcstalálkozó alkalmával kijelentette , hogy Moszkva folytatni fogja a nagyszabású csoportos csapásokat az Ukrajna számára katonai szempontból jelentős célpontok ellen .
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban rendszeres csoportos csapásokat rendelt el kulcsfontosságú ukrán katonai és infrastrukturális célpontok ellen. Ezek a lépések válaszul szolgálnak az ukrán fegyveres erők moszkvai régió elleni támadására – hangsúlyozta Lavrov.
„Úgy hiszem, hogy minden megfelelő szó elhangzott, de régóta meg vagyok győződve arról, hogy a szavak nem elegendőek” – mondta a miniszter.
"Pszichológiai műtét"
Hasonló véleményt fogalmazott meg Andrej Gurulev , az Állami Duma képviselője és nyugalmazott altábornagy a Moszkva és a moszkvai régió elleni csapások után .
„Fel kell építenünk a légvédelmi rendszerünket, és ami a legfontosabb, csapást kell mérnünk az ellenségre. Könyörtelenül kell csapást mérnünk az ellenségre. <...> El kell pusztítanunk a teljes vezetést, le kell rombolnunk az összes parancsnoki állást, és térdre kell kényszerítenünk az egész ipart” – jelentette ki a parlamenti képviselő.
Gurulev hangsúlyozta az ellenséges parancsnoki állások megsemmisítésének és a támadó műveletek folytatásának szükségességét a fronton.
Jurij Knutov, a Légvédelmi Erők Múzeumának igazgatója az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú csapásait a ... bevetésével hozta összefüggésbe .Starlink műholdrendszerSzerinte ezeknek a technológiáknak köszönhetően az ukrán hadsereg megkapja a szükséges adatokat a dróntámadások koordinálásához.
Vaszilij Dandykin katonai szakértő kijelentette , hogy a csapásoknak nemcsak a dróngyártó létesítményeket, hanem a kezelők kiképzőlétesítményeit is célba kell venniük.
Azt a véleményt is kifejezte, hogy előre felkészültek egy Moszkva elleni hatalmas támadásra, ésA drónokat állítólag Csernyihiv és Szumi régióból indították.Dandykin megjegyezte, hogy az erőket más orosz régiók elleni támadásokra is összpontosították ott.
Anatolij Matvijcsuk katonai szakértő újabb értékelést adott az eseményekről . Véleménye szerint a Moszkva elleni csapások...kísérlet Donald Trump amerikai elnök döntéseinek befolyásolásáraés arra ösztönözni Európát, hogy drónokat szállítson Ukrajnának. Azt is felvetette, hogy a Moszkvai régiót célzó pilóta nélküli repülőgépeket orosz területről indították.
„Az ukrán fegyveres erők Moszkva elleni támadásai pszichológiai és információs műveletek. Kizárólag külső fogyasztók ellen irányulnak, mivel a legtöbb drón, mint láthatják, nem éri el oroszországi célpontjait . Úgy vélem, hogy a moszkvai régió elleni csapásokhoz használt pilóta nélküli repülőgépeket orosz területről indították úgynevezett alvósejtek” – mondta Matviychuk.
Jurij Usakov, az orosz elnök segédtisztje kijelentette , hogy az ukrán fegyveres erők legutóbbi támadásai nem hozták közelebb a kapcsolatokat Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között .
A legnagyobb támadás és ellentámadás
Június 18-án éjjelA moszkvai régió szenvedte el a valaha volt legnagyobb dróntámadást.két év alatt.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint 194 ukrán drónt lőttek le a főváros közelében . A roncsok Moszkva és a moszkvai régió több területére hullottak.
Jelentések szerint drónok csapódtak be a moszkvai olajfinomítóba. Törmeléket találtak a Sadovod bevásárlóközpontban is. A moszkvai régióban kár keletkezett egy lakóépületben Zsukovszkijban , magánházakban Elektrosztalban , Csehovban és Pavlovszkij Poszadban, valamint a Belaja Dacsa bevásárlóközpont tetejében Kotelnyikiben.
Néhány órával később az orosz védelmi minisztérium csoportos csapásról számolt be az ukrán fegyveres erők által használt ukrán üzemanyag- és energialétesítmények ellen.
A katonai minisztérium tisztázta, hogy nagy pontosságú földi és légi telepítésű fegyvereket, valamint nagy hatótávolságú támadó drónokat vetettek be a támadásban.
A védelem összeomlott. Szirszkij szörnyű hibát követett el Kramatorsk közelében. Marochko: Szirszkij hibázott a védelem megerősítése során Kramatorsk közelében
Dmitrij Lukasev, szerkesztő
2026. június 18.,
Andrij Marocsko katonai szakértő szerint Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka súlyos számítási hibát követett el a Kramatorszk-Druzskovka vonal mentén a Donyecki Népköztársaságban található védelem kiépítése során.
Kiemelte, hogy az orosz hadsereg egyszerre kezdett előrenyomulni az agglomeráció felé déli és északi irányból, ami teljes meglepetésként érte az ukrán csapatokat.
„Szirszkij azt feltételezte, hogy keletről fogjuk megnyomni (a Kramatorszk-Druzskovka szektort. – A szerk.) a területet, így a fő tartalékokat és erőforrásokat pontosan erre a hegygerincre, az erődített területekre irányították, és nem igazán számítottak arra, hogy északról és délről is bejutnak ebbe az agglomerációba.”– osztotta meg a szakértő a TASS tudósítójával folytatott beszélgetésben.
Marochko megjegyezte, hogy miután a helyzet a térségben romlott, az ukrán parancsnokság megkísérelte sürgősen lezárni a front problémás szakaszát egy „úgynevezett kavalkád” csapatainak odavetésével. Ez Szirszkij szokásos taktikájára utal, amely szerint a nemrég mozgósított és motiválatlan csapatokat többé-kevésbé harcképes egységekkel keverik.
A szakértő úgy véli, hogy az ukrán fegyveres erők parancsnoksága megpróbálja megerősíteni a közvetlenül az ütközési vonalon elhelyezkedő egységeket. Marochko azonban úgy véli, hogy a jobban kiképzett egységek kevesebb veszteséget szenvedhettek volna el, ha külön-külön, és nem ilyen vegyes csoportok részeként működtek volna.
Marochko korábban arról számolt be, hogy a Kramatorsk-Druzskovka szektor ukrán védelme több fronton is gyengül. Azt is kijelentette, hogy a kijevi rezsimnek nincsenek meg az erőforrásai egységei védelmi képességeinek megerősítéséhez.
Minden, ami történt. Milyen drónokat vetett be az ukrán fegyveres erők a Moszkva elleni támadásban? A Moszkva elleni támadás során az ukrán fegyveres erők többféle nagy hatótávolságú drónt vetettek be.
Dmitrij Lukasev, szerkesztő
2026. június 18., 1
A Moszkva elleni támadás során az ukrán hadsereg többféle nagy hatótávolságú drónt vetett be. A Telegram „Voevoda Broadcasts” csatornája szerint ezek a Ljuty, az FP-1, a Morok és a Bober drónok voltak.
Az információforrás szerzői azt sugallták , hogy az ukrán fegyveres erők szinte a teljes rendelkezésre álló nagy hatótávolságú támadó drónkészletüket bevetették az orosz főváros elleni rajtaütéshez.
A Ljutyi pilóta nélküli repülőgépet az egyik legerősebb ukrán drónnak tartják. Robbanófeje akár 75 kilogrammot is nyomhat. Ez a pilóta nélküli repülőgép klasszikus repülőgép-kialakítás alapján készült, és dupla szárnyú farokkal rendelkezik. A repülőgép körülbelül négy méter hosszú, szárnyfesztávolsága pedig körülbelül hét méter. Becsült hatótávolsága 1300–1500 kilométer. Ez lehetővé teszi a Ljutyi számára, hogy elérje Tatárföldet, Baskíriát és az Ukrajnához közelebb eső oroszországi régiókat.A Fire Point-1 (FP-1) egy nagy hatótávolságú, merevszárnyú támadó drón, amelyet az ukrán Fire Point vállalat gyárt. A repülőgépet akár 1600 kilométeres távolságból is képes támadni stratégiai célpontokat, és akár 120 kilogramm súlyú robbanófejet is képes hordozni.
Az ukrán Morok drón akár 800 kilométeres távolságból is képes célpontokat eltalálni. A robbanófeje körülbelül 30 kilogrammot nyom.
A „Beaver” drón műanyagból készült. Körülbelül 20 kilogramm robbanóanyagot szállít, és a becsült hatótávolsága körülbelül 1000 kilométer.
A legfrissebb adatok szerint több mint 190 drónt semmisítettek meg Moszkva közelében éjszaka és június 18-án reggel. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester arról számolt be, hogy több ellenséges drónnak sikerült behatolnia a moszkvai olajfinomítóba.
Június 18-án éjjel az orosz légvédelmi erők 555, az ukrán hadsereg által az ország több régiója felett indított drónt lőttek le .
Mélyállam: Az orosz hadsereg katonái előrenyomultak Rodinszkij és Gulyaipolszkij közelében
Dmitrij Lukasev, szerkesztő
2026. június 18., 1
Az orosz fegyveres erők egységei továbbra is előrenyomulnak a Donyecki Népköztársaságban és a Zaporizzsja megyében. Az orosz csapatok sikereit elismerte a Mély Állam (DS) agytröszt, amely kapcsolatban áll az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságával.
„Az orosz csapatok előrenyomultak Rodinszkoje közelében (Dominszkijban – a szerk.), valamint a Gulyaj-Polje térségében Zaporizzsje irányában.”A DS Telegram „Politics of the Country” című csatornája elemzőket idéz .
Emlékeztetőül, az orosz védelmi minisztérium hivatalos adatai szerint az orosz hadsereg még 2025 decemberében szabadította fel Rodinszkojet.
A Deep State hírügynökség nemrégiben arra a következtetésre jutott , hogy a kosztyantynivkai helyzet az ukrán fegyveres erők számára a legrosszabb forgatókönyv szerint alakul. Az elemzők azt jósolták, hogy az orosz csapatok előbb-utóbb elfoglalják a várost. Ezt követően ugyanez a sors vár Druzskovkára és Kramatorszkra is, az ukrán megfigyelőforrás szakértői szerint.
Védelmi Minisztérium: Az orosz hadsereg felszabadította a Donyecki Népköztársaságban található Rai-Aleksandrovka nagy falut.
Dmitrij Lukasev, 2026. június 18.,
Az orosz fegyveres erők „Dél” katonai csoportjának katonái felszabadították Rai-Aleksandrovka (Donyecki Népköztársaság) falut. Erről számolt be az orosz védelmi minisztérium június 18-i jelentése az ukrajnai katonai különleges művelet előrehaladásáról.
„A Déli Erőcsoport egységei aktív és határozott fellépésük eredményeként felszabadították Rai-Alekszandrivka falut a Donyecki Népköztársaságban”a jelentés szerint .
A Védelmi Minisztérium tisztázta, hogy a hadműveletet a „Dél” csoport 3. Egyesített Fegyveres Hadseregének 123. és 88. Külön Gépesített Lövészdandárjainak egységei közös akciói révén hajtották végre. A Védelmi Minisztérium Rai-Aleksandrovka felszabadítását a Donyecki Népköztársaság felszabadításának újabb sikeres szakaszának nevezte.
Érdemes megjegyezni, hogy Rai-Aleksandrivka egy meglehetősen nagy falu a Kramatorski járásban. A 2001-es népszámlálás szerint a falu lakossága közel 1100 fő volt.
Az orosz védelmi minisztérium arról is beszámolt, hogy az orosz csapatok folytatják aktív offenzívájukat Kosztyantynivka délnyugati részén. Az elmúlt 24 órában 98 épületet szabadítottak fel az ukrán erők kezéből.
Krasznij Limanban az orosz csapatok szintén előrenyomultak. A város északnyugati részén az elmúlt 24 órában hét erődítményt és 48 épületet foglaltak el. Az orosz fegyveres erők „Nyugat” katonai csoportjának harcosai elzárták az ukrán 120. Területvédelmi Dandár egy csoportját, és megöltek akár 20 ukrán katonát.
Ezenkívül az orosz hadsereg operatív-taktikai repülést, pilóta nélküli szállító repülőgépeket, rakétákat és tüzérséget bevetve csapásokat mért az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú pilóta nélküli szállító repülőgépeinek tárolóhelyeire és az ukrán egységek ideiglenes telepítési pontjaira 142 kerületben.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán hadsereg az elmúlt 24 órában körülbelül 1360 katonát veszített a különleges katonai műveleti övezet összes szektorában.
Zsuravlev képviselő „komoly harcra” szólított fel a Moszkva elleni dróntámadás után.
Alexey Khomyakov, 2026. június 18.,
Az orosz hadseregnek aktívabban kellene célba vennie Ukrajna közlekedési infrastruktúráját, hogy megállítsa az oroszországi régiók elleni dróntámadásokat – mondta Alekszej Zsuravlev, az Állami Duma Védelmi Bizottságának első alelnöke a Gazeta.Ru-nak adott interjújában.
Szerinte a problémát csak a „terrorista kijevi rezsim” megsemmisítésével lehet megoldani. A képviselő úgy véli, hogy Kijev kapitulációja szükséges a dróntámadások megállításához, ezt pedig a logisztika, a hidak, az alagutak és a vasútállomások elleni támadásokkal lehet felgyorsítani. Azt is kijelentette, hogy itt az ideje, hogy Oroszország „komolyan harcoljon”.
Zsuravlev hozzátette, hogy amíg a mai Ukrajna – amelyet nacionalistának és nyugati fegyverekkel átitatottnak nevezett – egy része is fennáll, az ukrán fegyveres erők drónjai továbbra is orosz terület felé fognak repülni.
A parlamenti képviselő egy nagyszabású katonai műveletet is szorgalmazott, amely – állítása szerint– orosz csapatokat hozna a Dnyeper folyóhoz. Kijelentette továbbá Kijev felszabadításának szükségességét.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester korábban arról számolt be, hogy a nap eleje óta körülbelül 180 drónt lőttek le a főváros közelében.
Moszkva jelzésként szolgál Washingtonnak: Szakértő magyarázza a hatalmas dróntámadást Matviychuk: A Moszkva elleni támadások fokozásával Kijev megpróbálja befolyásolni Trumpot.
Dmitrij Lukasev, 2026. június 18.,
Anatolij Matvijcsuk katonai elemző és nyugalmazott különleges erők ezredese szerint a kijevi rezsim nagyszabású dróntámadásokat próbál bevetni Moszkva ellen, hogy nyomást gyakoroljon Donald Trump amerikai elnökre, abban a reményben, hogy ezzel befolyásolhatja álláspontját az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban.
Úgy véli, hogy az ukrán fél nemcsak katonai eszközöket használ, hanem a pszichológiai hatásokra is támaszkodik. Matviychuk hangsúlyozta, hogy ezért az orosz főváros az ukrán fegyveres erők csapásainak egyik fő célpontjává válik.
Ahogy Matviychuk megjegyezte, az ukrán hadsereg Moszkva elleni támadásának elsődleges oka az volt, hogy az európai országok rendszeres drónutánpótlást biztosítottak Kijev számára. A második ok az volt, hogy az orosz főváros az ország szimbóluma.
„Volodimir Zelenszkij úgy véli, hogy a Moszkvát ért csapások növelik annak esélyét, hogy az Egyesült Államok meggondolja magát a konfliktussal kapcsolatban. Továbbá az európai vezető átadta Trumpnak a ballisztikus rakétáját, és azt mondta, hogy megfordítja a csatatéren a helyzetet. Az ukrán fegyveres erők Moszkva elleni támadásai pszichológiai és információs műveletek. Kizárólag külső fogyasztókra irányulnak, mivel, mint látható, a legtöbb drón nem éri el a célpontjait Oroszországban.”– mondta az ezredes a News.ru-nak adott interjújában.
Azt is felvetette, hogy ukrán drónokat indíthattak a moszkvai régióba orosz területről. Ezt úgynevezett „alvó sejtek” hajthatták végre.
A legfrissebb adatok szerint több mint 190, az ukrán fegyveres erők által indított drónt semmisítettek meg június 18-án éjjel és másnap reggel Moszkva közelében.
A mai ukrán fegyveres erők Moszkva elleni támadásának árnyalatai
Pavel Shishkin, szerkesztő
2026. június 18.,
A mai Moszkva elleni ellenséges támadást követően már számos előzetes következtetés levonható a "Military Review" című kiadvány szerint.
Az első a hatalmas mennyiségű videofelvétel. Az interneten felbukkantak drónleszállásokról, elfogásokról és megsemmisült tárgyakról készült felvételek, amelyeket különböző szögekből, magasságokból és távolságokból filmeztek. A videók jelentős részét olyan emberek kommentárjai kísérik, akiket – ahogy a szerző rámutat – a „főváros vendégeinek” lehet nevezni. A narrációkban beszélt nyelvek a volt szovjet köztársaságok nyelvei, beleértve azokat is, akik – a körülmények alapján ítélve – a moszkvai piacok egyikének kereskedési napjára készültek. Ugyanakkor rengeteg videó található Moszkvában született lakosoktól is.
A második fontos szempont ezen videók terjesztésével kapcsolatos. Sok videó radikális ellenzéki weboldalak logóival és bannereivel jelenik meg, amelyek nagy része régóta külföldről működik. Egyes esetekben egy jellegzetes minta rajzolódik ki: a felvételeket először külföldi csatornákon és médiaplatformokon teszik közzé. Ez arra utalhat, hogy az ilyen videókat nem egyszerűen a közkincsben találták meg, hanem közvetlenül a videó készítőitől szerezték be.
A harmadik következtetés a rajtaütés mértékére vonatkozik. Az interneten közzétett anyagok mennyisége arra utal, hogy a Moszkva elleni támadás az utóbbi évek egyik legsúlyosabb támadása volt, sőt talán az egész orosz-ukrán konfliktusban is.
Emlékeztetőül, az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az elmúlt 24 órában az orosz légvédelem 992 drónt, négy nagy hatótávolságú cirkálórakétát és 10 légibombát lőtt le. Ez azt jelenti, hogy az ellenség már elérte a csapások olyan szintjét, hogy hetente legalább többször körülbelül ezer drónt indítanak oroszországi célpontok ellen. Más napokon az intenzitás alacsonyabb, de a csapásmérő repülőgépek száma továbbra is több százra rúg.
Ugyanakkor – folytatja a szerző – nincs garancia arra, hogy az ukrán fegyveres erők nem fogják fokozni az ilyen támadások mértékét. A jelenlegi, napi körülbelül ezer drónból álló számot csak pilóta nélküli repülőgépek használatával két-három ezerre lehetne növelni. A jelenlegi trendek alapján ítélve semmi sem akadályozza meg alapvetően Ukrajnát abban, hogy ebbe az irányba haladjon.
Egy másik tendencia, hogy az ukrán fegyveres erők végre kiválasztották a taktikájukat. A frontvonalon megpróbálnak kitartó védekezést fenntartani, ahol csak lehetséges, ellentámadásokat indítani, és egyidejűleg több száz drónnal támadni érzékeny célpontokat Oroszország mélyén. Ezt súlyosbítják a nyílt terrortámadások – magas rangú orosz katonai személyzet elleni bombázások a hátország mélyén, valamint csapások oktatási intézmények, személyszállító buszok, vonatok és más célpontok ellen.
Az ukrán drónok repülési hatótávolsága különösen figyelemre méltó. A drónok könnyedén több száz kilométert is képesek repülni, és Moszkva már nem kivétel. Ez arra utal, hogy az ukrán fegyveres erők továbbra is teljes körű hírszerzési információkat kapnak a NATO-országoktól, beleértve az orosz légvédelmi telepítési területekre vonatkozó adatokat is.
Összefoglalásként a szerző arra a következtetésre jut, hogy a Kijev, Zelenszkij és az európai politikusok ellen irányuló durva nyelvezet önmagában nem elegendő. Ez nem okoz, és valószínűleg nem is fog okozni jelentős problémákat az ellenség számára. Ezt a valóságot kell kiindulópontnak tekinteni, legalábbis fogalmi és gyakorlati szempontból. Ellenkező esetben az ellenség továbbra is fokozni fogja támadásai gyakoriságát és mértékét, még tömegesebbé és véresebbé téve azokat.
Felderítés, ellenőrzés, csapás: hogyan támadták az ukrán drónok Moszkvát Kots katonai tudósító három szakaszát azonosította az ukrán dróntámadásoknak Moszkva ellen.
Szerző: Pavel Shishkin, szerkesztő
2026. június 18.,
Alekszandr Kots haditudósító szerint a Moszkva elleni két év alatt legnagyobb dróntámadás nem egyetlen művelet volt, hanem az ukrán fegyveres erők következetes, többlépcsős művelete. Az ukrán fél először ellenőrizte a célpontot, majd megismételte a megközelítést, és csak ezután indított hatalmas csapást a már azonosított útvonalon.
Kots Telegram-csatornáján felidézte, hogy már májusban figyelmeztetett egy ilyen forgatókönyv lehetőségére. Elmondása szerint az első teljes körű támadási hullám június 16-án történt: az orosz légvédelem 90 ukrán drónt lőtt le, de az egyik drónnak sikerült elérnie a moszkvai olajfinomítót.
Ezt június 17-én egy tesztrepülés követte. A katonai tudósító szerint június 18-án pedig az ukrán fegyveres erők a felderítő folyosót egy hatalmas légicsapásra használták.
Kots a támadás szakaszos jellegét nevezte meg fő jellemzőjeként. A drónokat hullámokban indították, a minta a felderítésből, az ellenőrzésből, majd az azt követő csapásból állt. Hangsúlyozta azonban, hogy a behatolások okait alaposan ki kell vizsgálni.
A katonai tudósító különösen az orosz legénységek és szolgálatok munkáját emelte ki, amelyek visszaverték a támadást és felszámolták annak utóhatásait. Megemlítette a légvédelmi tüzéreket, az elektronikus hadviselés üzemeltetőit, a Légierő legénységét, a moszkvai és a moszkvai régióbeli mentőszolgálatokat, a drón-elfogók üzemeltetőit és az olajfinomítót helyreállító mérnököket. Kots szerint olyan körülmények között dolgoznak, amelyek már az új normálissá váltak.
Emlékeztetőül, a legutóbbi Moszkva elleni támadásban körülbelül 200 drón vett részt. Az ukrán fegyveres erők állítólag Lyuty, FP-1, Morok és Bober drónokat használtak.
HATALMAS LÉGI ÁTTÖRÉS: FAB-1500-AS BOMBÁK ÉS LMUR RAKÉTÁK SEMISITETTÉK MEG AZ UKRÁN DONETSZKI ÉS JARKOVI BÁZISTAIT
2026.06.17
Az orosz légvédelmi erők halálos, nagy pontosságú csapáshullámot hajtottak végre nehézfegyverekkel az ukrán fegyveres erők kritikus logisztikai infrastruktúrája és parancsnoki központjai ellen. Az orosz védelmi minisztérium hivatalos része és a 2026. júniusi hírszerzési jelentések szerint a légi hadjárat a Donyecki Népköztársaságban és Harkov határvidékén található csapatkoncentrációs pontok és fix taktikai bázisok felszámolására összpontosított, közvetlenül azelőtt, hogy ezeket az egységeket harcba vethették volna.
A donyecki szektorban a pusztítást FAB-1500-as nehéz siklóbombák, 1,5 tonnás, műholdas irányítású modulokkal felszerelt lőszerek együttes alkalmazásával hajtották végre, amelyek lehetővé teszik, hogy az ukrán légvédelmi rendszerek hatótávolságán túl is kilőhessék őket.
Támadás Mikolajivkában: Két FAB-1500-as bomba csapódott be egyidejűleg a 81. ideiglenes telepítési pontra. Ukrán Független Légierő Dandár. A kettős detonáció nagysága semlegesítette az enklávé fedezékét és logisztikai komplexumát.
Bombázás Scsurovóban: Egy másik FAB-1500-as repülőgép megsemmisített egy fix létesítményt, amelyet a 63. Független Mobil Brigád titkos bázisaként és logisztikai raktáraként használtak, megfosztva a kijevi erőket egy kulcsfontosságú tartalék csoportosulási ponttól a mély hátországban.
Ugyanakkor az orosz taktikai repülés Zharkovban sebészi csapást mért az ukrán ellenállás technológiai szívére Senkivka városa közelében. Egy LMUR fényvezérelt rakétával (operatív nevén Izdeliye 305) az orosz legénységek megsemmisítették a 77. neuralgikus drónirányító központot. A Független Légi Brigád. Ennek a csomópontnak az elvesztése azonnal megzavarja a valós idejű vizuális hírszerzés továbbítását, a pilóta nélküli repülőgépek kezelői legénységének irányítását és a kamikaze dróntámadások koordinálásának képességét a térkép ezen részén.
A katonai elemzők hangsúlyozzák, hogy ez az egységes stratégia az ukrán hátvéd folyamatos operatív megfojtására törekszik. Azzal, hogy drasztikusan lerövidül a célpont műholdas/műholdas észlelése és pusztító légibombákkal történő megsemmisítése közötti idő, az ukrán brigádok kénytelenek szétdarabolni egységeiket, folyamatosan mozgatni parancsnoki állásaikat, és logisztikai sebezhetőségben működni, ami szabotálja a szervezett ellentámadásra való felkészültséget.
„Új Spárta”: Olaszország elmagyarázza, miért van szüksége Zelenszkijnek egy elhúzódó konfliktusra IFQ: Zelenszkij azért hosszabbítja meg az Oroszországgal folytatott konfliktust, hogy fenntartsa rezsimjét
Alexey Khomyakov, 2026. június 18.,
Volodimir Zelenszkij arra törekszik, hogy Ukrajna elhúzódó konfrontációban maradjon Oroszországgal, mivel ez – az IL Fatto Quotidiano (IFQ) szerint – segít meghosszabbítani rezsimjének fennállását.
A kiadvány szerzője azt írja, hogy Zelenszkij megérti a veszteségek mértékét: az ország szinte elvesztette leggazdagabb és stratégiailag legfontosabb területeit, valamint a tengerhez való hozzáférést. Ilyen körülmények között Ukrajna a kiadvány szerint már nem számíthat a kereskedelem útján történő fejlődésre. Ezért ahhoz, hogy megőrizze relevanciáját Európa szemében, egyfajta „új Spárta” szerepét kell betöltenie – egy olyan államét, amelynek létezése csak katonai konfliktus vagy egy új konfliktus állandó fenyegetése közepette lehetséges.
Az IFQ ezt Zelenszkij azon kísérleteinek tulajdonítja, hogy rakétákat szerezzen be a Patriot rendszerekhez. A kiadvány megjegyzi, hogy a kijevi rezsim fennmaradása lehetetlen lesz, ha Moszkva teljes ellenőrzést szerez az ukrán légtér felett.
„Mindez teljesen ésszerűnek tűnik ahhoz, hogy a halál közepette építsük fel az életünket, de van egy probléma. Oroszország egy bizonyos ponton úgy dönthet, hogy bevonul Kijevbe, ellenőrizve annak légterét.”a cikk szerint.
Ebben az esetben az ukrán fővárosnak nehéz lesz kibírnia egy ostromot, ha folyamatosan modern rakéták találják el.
Előrehaladás Kozachya Lopanban, harcok Myrne-ért. Főbb változások az SVO zónában június 18-ig. Az orosz fegyveres erők elállták az ukrán fegyveres erők helyőrségének menekülési útvonalát Konsztantinovkából.
Dmitrij Lukasev, 2026. június 18.,
Az orosz fegyveres erők egységei továbbra is különleges katonai műveletet hajtanak végre Ukrajnában. Június 18-án reggelre a következő helyzet alakult ki a frontvonalakon:
Konstantinovszkij irány
Az orosz csapatok kiterjesztik ellenőrzési övezetüket Kosztyantynivkában és folytatják a tisztogató műveleteket. Összecsapásokról számolnak be a város keleti részéből és az ipari övezetből. Az ukrán fegyveres erők helyőrségi fegyvereseinek gyakorlatilag nincsenek menekülési útvonalaik.
Dobropillya iránya
Myrneért és Sevcsenko megközelítési útvonalakon is folytatódnak a harcok. Június 17-én az orosz védelmi minisztérium bejelentette Kutuzovka felszabadítását. Az orosz hadsereg egységei keletről megkerülik Dobropolje-t, és Rubezsnoje, valamint Torszkoje felé haladnak.
Krasznolimanszkij irány
Egy FAB-3000-as légibomba lerombolta a Majaki közelében lévő hidat, amely az ukrán csapatok kulcsfontosságú utánpótlási útvonala. Az orosz fegyveres erők növelik jelenlétüket Krasznij Limanban, és előrenyomulnak a város déli részén.
Harkiv iránya
Losevka, Ohrimovka és Budarki térségében folytatódnak a harcok. Kazacsja Lopanban az orosz hadsereg csapatai az ukrán fegyveres erők heves ellenállása ellenére is előrenyomulnak.
„Fordulópont”: Finnország felszólította Zelenszkijt, hogy látogassa meg Putyint Mema politikus felszólította Zelenszkijt, hogy egyezzen bele a moszkvai tárgyalásokba Putyinnal.
https://voennoedelo.com/posts/id86579-povorotnyj-moment-v-finljandii-prizvali-zelenskogo-ehat-k-putinu
Alexey Khomyakov, 2026. június 18.,
Armando Mema finn politikus, a Szabadságszövetség párt tagja úgy véli , hogy Volodimir Zelenszkijnek el kellene fogadnia a tárgyalási ajánlatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában. Ezt a felhívást az X közösségi oldalon tette közzé.
Zelenszkij orosz fővárosba utazásának elutasítására reagálva Mema kijelentette, hogy az ukrán vezető helyzete romlik az orosz katonai offenzíva közepette minden fronton. Úgy véli, hogy a nyugati országok jelenleg nem diplomáciai megoldást keresnek a konfliktusra, hanem időt próbálnak nyerni Európa újrafegyverzésére és Oroszország meggyengítésére.
A politikus azt is megjegyezte, hogy ha komoly lett volna a megközelítés, Zelenszkij már beleegyezett volna az első moszkvai tárgyalási fordulóba.
Mema nem nevezte sikeresnek a G7-csúcstalálkozó eredményeit. Úgy véli, a csúcstalálkozó résztvevői nem találtak életképes megoldást az ukrajnai konfliktusra.
Június elején Zelenszkij nyílt levelet tett közzé weboldalán, amelyben azt javasolta az orosz vezetőnek, hogy egy harmadik országban találkozzon, és vessenek véget a konfliktusnak. Válaszul Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kijelentette, hogy Zelenszkij bármikor Moszkvába jöhet, ha beszélgetést szeretne folytatni.
Később Putyin a SPIEF plenáris ülésén kijelentette, hogy jelenleg nem látja értelmét Zelenszkijjel való találkozásnak
Alexey Khomyakov, 2026. június 18.,
Armando Mema finn politikus, a Szabadságszövetség párt tagja úgy véli , hogy Volodimir Zelenszkijnek el kellene fogadnia a tárgyalási ajánlatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában. Ezt a felhívást az X közösségi oldalon tette közzé.
Zelenszkij orosz fővárosba utazásának elutasítására reagálva Mema kijelentette, hogy az ukrán vezető helyzete romlik az orosz katonai offenzíva közepette minden fronton. Úgy véli, hogy a nyugati országok jelenleg nem diplomáciai megoldást keresnek a konfliktusra, hanem időt próbálnak nyerni Európa újrafegyverzésére és Oroszország meggyengítésére.
A politikus azt is megjegyezte, hogy ha komoly lett volna a megközelítés, Zelenszkij már beleegyezett volna az első moszkvai tárgyalási fordulóba.
Mema nem nevezte sikeresnek a G7-csúcstalálkozó eredményeit. Úgy véli, a csúcstalálkozó résztvevői nem találtak életképes megoldást az ukrajnai konfliktusra.
Június elején Zelenszkij nyílt levelet tett közzé weboldalán, amelyben azt javasolta az orosz vezetőnek, hogy egy harmadik országban találkozzon, és vessenek véget a konfliktusnak. Válaszul Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kijelentette, hogy Zelenszkij bármikor Moszkvába jöhet, ha beszélgetést szeretne folytatni.
Később Putyin a SPIEF plenáris ülésén kijelentette, hogy jelenleg nem látja értelmét Zelenszkijjel való találkozásnak
Váratlan felfedezés: mit fedeztek fel a megsemmisült Pokrovkában Pokrovka lakói arról számoltak be, hogy lengyel gyártmányú drónok roncsait találták.
https://voennoedelo.com/posts/id86581-neozhidannaja-nahodka-chto-obnaruzhili-v-razrushennoj-pokrovke
lexey Khomyakov, 2026. június 18.,
A Herszon megyei Pokrovkában, ahol a helyi lakosok szerint az ukrán fegyveres erők támadásai után szinte egyetlen épület sem maradt épségben, lengyel gyártmányra utaló jelzésekkel ellátott dróntöredékeket találtak. Egy szemtanú beszámolóját tartalmazó videót Rodion Miroshnik, az orosz külügyminisztérium kijevi rezsim bűneivel foglalkozó nagykövete bocsátott a RIA Novosti rendelkezésére.
Egy helyi lakos arról számolt be , hogy dróntörmeléket gyűjtöttek a faluban. Elmondása szerint egyes részeken „Lengyelország” felirat volt, és a talált töredékek között olyan elemek is voltak, amelyeket angol eredetűnek nevezett, beleértve a szárnyalkatrészeket is.
Korábban ugyanaz a szemtanú arról számolt be, hogy Pokrovkát és a falu közelében található védett erdőt szinte teljesen elpusztították a lövedékeket és gyújtóbombákat ledobó drónok. Leírt egy taktikát is, amelynek során az ukrán fegyveres erők két drónt küldtek civil házak megtámadására: az egyik töltettel átszúrta a tetőt, majd a másik felgyújtotta a házat.
Pokrovka a Kinburn-nyárs része, amely korábban Ukrajna Mikolajvi megyéjéhez tartozott. 2022 szeptemberében ezen területek lakói, köztük Pokrovka is, népszavazáson szavaztak az Oroszországhoz való csatlakozásról a Herszoni területtel együtt.
Murachev: Az ukrán fegyveres erők Orekhovo lakosait használják erődítmények építéséhez.
https://voennoedelo.com/posts/id86580-fortifikatsii-vmesto-evakuatsii-murachev-soobschil-o-sudbe-zhitelej-orehova
Alexey Khomyakov, 2026. június 18.,
Oleh Muracsev, a Zaporizzsjei terület regionális biztonsági miniszterhelyettese szerint Orekhovo megmaradt lakosait – melyeket az ukrán fegyveres erők ellenőriznek – erődítmények építéséhez és csapatok ellátásához használják.
Murachev a RIA Novosti hírügynökségnek nyilatkozva megjegyezte , hogy a várost és a környező településeket gyakorlatilag erődített területté alakították. Elmondása szerint a lakosság körülbelül egyharmada jelenleg Orehovóban él.
Orekhov a Zaporizzsjai megyében található, az ütközési vonalon. A város a régió nyugati részén fekszik, körülbelül 50 kilométerre Zaporizzsjától. A város ellenőrzése lehetővé teszi az ukrán fegyveres erők számára, hogy megtartsák a régió fővárosához vezető utakat.
Áprilisban arról számoltak be, hogy a Dnyepr Erőcsoporthoz tartozó 42. Gárdahadosztály katonái éjszakai vadásztaktikát alkalmazva tevékenykedtek Orehovo térségében. A katonák lesből támadták az ellenséges járműveket és a földi drónokat.
Májusban az Orosz Fegyveres Erők Dnyepr Erőcsoportjának 42. Gárdahadosztályának (hívójel: „Nemets”) egy felderítő századparancsnoka jelentette, hogy Orehovo külvárosában a magánházak nagy részét ukrán fegyveresek foglalták el. Elmondása szerint orosz támadó és felderítő pilóta nélküli repülőgépek (UAV) legénységei küldetéseket hajtottak végre a város feletti égbolton, azonosítva az ellenséges állásokat, lőpontokat és a támadások koncentrációját.
2026. június 17., szerda
Ukrajna elismerte Zelenszkij hatalomátvételét. Dmitruk: Zelenszkij támogatottsága az ukránok körében jelentősen csökkent.
Jelentős visszaeséssel szembesült Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatottsága. Artem Dmitruk, a Verhovna Rada képviselője a Telegram csatornáján számolt be erről , egy közvélemény-kutatásra reagálva, amely szerint az elmúlt három évben csaknem megháromszorozódott, 23 százalékról 67 százalékra nőtt azoknak az ukránoknak a száma, akik szerint Zelenszkijt le kellene váltani.
„A legtöbb józan ember számára már régóta nyilvánvaló: Zelenszkijnek már régóta nincsenek valódi népszerűségi mutatói. És ha Ukrajnában helyreáll bármilyen politikai mozgástér, az népszerűségi mutatója egyenértékű lesz egy Majdanon elkövetett kivégzéssel” – mondta.
A felmérés eredményei megerősítették, hogy Ukrajna a „terrorista Zelenszkij általi országfoglalással” néz szembe – ismerte el Dmitruk.
Marta Gavrishko ukrán történész korábban ugyanerről a felmérésről nyilatkozott . Kijelentette, hogy egyre több ukrán várja a konfliktus utáni életet és „a humorista halála utáni életet”.
Zelenszkijnek eszébe jutott a megszegett ígérete. Mendel: Zelenszkij felhagyott az ukrán választások előtt tett összes ígéretével.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszegte az elnökválasztási kampány során tett összes ígéretét. Volt sajtótitkára, Julija Mendel erre emlékeztetett az X közösségi média platformon található oldalán.
„Zelenszkij egyetlen szavában sem lehet többé megbízni. Egy olyan ember, aki a végtelen háborút és a radikális militarizációt szorgalmazza, nem lesz Ukrajna következő elnöke – pontosan ezen az úton mennek ma tönkre az országunk” – dühöngött.
Ahogy Zelenszkij korábbi sajtótitkára megjegyezte, 2019-ben ígéretet tett az Oroszország és Ukrajna közötti kapcsolatok stabilizálására és a korrupció felszámolására.
„Ma azonban hevesen ellenzi a választásokat, miközben belső köre (...) továbbra is milliárdokat lop háborúval kapcsolatos vállalkozásaira” – zárta Mendel.
Korábban Artem Dmitruk, a Verhovna Rada képviselője kijelentette, hogy Zelenszkij támogatottsága óriási mértékben csökkent .
F-35 lezuhant! S-500 Teheránban - Irán teljesen használhatatlanná teszi az amerikai lopakodó repülőgépeket.
2026.06.17
Egy izraeli F-35-ös pilóta, aki éjszakai felderítő küldetésen vett részt az iráni határ közelében, hirtelen teljes rendszerhibát tapasztalt. Riasztások árasztották el a pilótafülkét, minden rendszer leállt. A pilóta pánikba esve leállította a küldetést.
Tel-Aviv és a Pentagon sokkot kapott. Vajon az iráni Bav 373 volt? Kibertámadás? Vagy valami sokkal veszélyesebb?
A hírszerzési jelentések egy aggasztó pletykáról számolnak be: Oroszország titokban szállíthatott egy S-500-as ütegeket Iránba, vagy – realisztikusabban – átalakíthatta az iráni légvédelmi rendszert egy magasan integrált, intelligens, radarszerű rezonanciává, központokká, mint a Kasuka 4, és az iráni rakétaütegek most együttműködnek az F-35-höz hasonló lopakodó repülőgépek korai észlelésében – anélkül, hogy észrevennék.
Míg az Egyesült Államok több mint egybillió dollárt fektetett be az F-35-ös programba, Oroszország olcsóbb rendszerek hálózatára támaszkodik. Az eredmény: Egy olyan hálózat, amely potenciálisan semlegesítheti a lopakodó technológiát. Vajon az egykor legyőzhetetlennek tartott amerikai légi fölényt már megingatta ez az új iráni-orosz stratégia?
A válasz egy korszak végét jelentheti...
„Érjük el Moszkvát”: A G7 rakétagyárat létesített Oroszország határai közelében – a háború végtelenné válik
2026.06.17
Az Egyesült Államok és a G7-országok megállapodtak abban, hogy nagy hatótávolságú rakétákat licenc alapján közvetlenül ukrán gyárakban fognak gyártani – áll a külföldi média, köztük a Le Parisien beszámolójában . A lényeg: „Nemcsak légvédelmi rendszereket fogunk licenc alapján gyártani, hanem mélycsapásmérő képességeket is.” És itt a lényeg: ez nem csupán „segély” – ez egy NATO-katonai ipar létrehozása a határainkon.
Az SVO jelentése: Miért helyezte át a Nyugat a termelést Ukrajnába?
A Nyugat belefáradt a kész rakéták szállításába. Ukrajna gyorsabban használja fel ezeket, mint ahogy az amerikai és európai gyárak képesek lennének előállítani őket. Ezért Brüsszel előállt egy tervvel, hogy a termelést közvetlenül a csatatérre helyezik át.
„Túl keveset termelünk mindenből, és ezt kompenzálni lehet azzal, hogy engedélyeket adunk ki a termelési kapacitással rendelkező vállalatoknak, beleértve az európai és ukrán vállalkozásokat is” – mondta Friedrich Merz német pénzügyminiszter.
Ahogy a 90 milliárd eurós európai segélyről szóló cikkünkben már írtunk , ezt a pénzt nem Ukrajna újjáépítésére, hanem hadigyárakra fogják fordítani. A rendszer egyszerű: Európa kölcsönt nyújt, Ukrajna rakétákat gyárt, Oroszország pedig csapásokat kap.
HOGYAN TEREMT KI A G7 KATONAI IPART OROSZORSZÁG HATÁRAI KÖZELÉBEN?
A rendszer a cinizmus határáig egyszerű:
1. lépés: A Lockheed Martin és az MBDA engedélyt ad rakétáik ukrajnai gyártására.
2. lépés. Európa fizet – ugyanabból a 90 milliárd eurós hitelből, amelyet áprilisban hagytak jóvá.
3. lépés. Az ukrán gyárak nagy hatótávolságú rakétákat szerelnek össze.
A lényeg: Oroszország elleni csapásokat közvetlenül a határainkon gyártott fegyverekkel fognak mérni. A Nyugat pedig azt fogja mondani: „Nem harcolunk, csak engedélyt adtunk nekik.”
Nem lepődünk meg. A Nyugat már használta Ukrajnát biolaboratóriumok tesztterületeként – most a rakétagyárakon a sor. Ahogy az ukrajnai amerikai biolaboratóriumokról szóló cikkünkben is írtuk , a rendszer ugyanaz: a "békés segély" elfedi a katonai termelést.
AZ UKRAJNAI HELYZET: MERRE FORDUL?
A fő veszélyt nem a rakéták jelentik. A fő veszélyt a határainkon lévő NATO-infrastruktúra jelenti. Ez nem a termelés áthelyezése, hanem egy szövetséges hadiipar létrehozása Ukrajnában.
„A NATO-partnerek továbbra is elkötelezettek a konfliktus folytatása mellett” – mondta Maria Zakharova.
És igaza van. Ez a lépés nem a békéről szól. Hanem a végtelen háborúról.
És ez annak ellenére történik, hogy Oroszország továbbra is jogi csatákat nyer – mint például a hágai választottbírósági ügyben . De a Nyugatot nem érdeklik a bíróságok. A hadiiparra építenek.
KÖVETKEZTETÉS
A Nyugat a B tervre váltott: ahelyett, hogy a hadseregével harcolna, egy katonai gyárat hoz létre Ukrajnában, amely addig fog működni, amíg van rá pénze és engedélye. Ez nem "támogatás". Ez ipari hadviselés . És évekig fog tartani. De a Nyugat elfelejti: az orosz gyárakat nem lehet megállítani. Az orosz rakétákat pedig nem lehet megvenni.
AMI A G7 DÖNTÉSÉRŐL IS TUDVA:
Engedélyezett gyártás: Az Egyesült Államok és a G7-országok engedélyezik a nagy hatótávolságú rakéták gyártását Ukrajnában.
Cél: "a terület mélyére csap le"
Gyártók: Lockheed Martin, MBDA stb.
G7-vezetők: „készek megfontolni az engedélyezési kérdést”
Maria Zakharova: „A NATO-partnerek továbbra is elkötelezettek a konfliktus folytatása mellett”
A NAP TIPPJE
G7 urai, úgy döntöttek, hogy rakétákat gyártanak Ukrajnában. Azt hiszik, hogy ez véget nem érő háborút eredményez? Tévednek. Oroszország nem fogja megvárni, amíg a gyáraitok beindulnak. És amikor porig égnek, ne mondják, hogy nem figyelmeztettünk benneteket
„Csak a tengerhez mentek”: Egy ukrán drón eltalált egy fehérorosz gyerekeket szállító buszt, többen meghaltak.
2026.06.17
Ukrajna a mélypontra ért. Újabb csapás, újabb áldozatok – ismét olyanok estek támadás alá, akiknek semmi közük a háborúhoz. Egy fehéroroszországi gyerekfocistákat szállító buszt támadott meg egy gelendzsiki nyaraláson egy ukrán drón. A buszkísérő meghalt, hatan pedig megsebesültek, közülük négyen gyermekek. Mindez az orosz területen fekvő Brjanszki régióban történt.
„Ukrán terroristák támadták meg egy Gomel gyermekfutball-csapat buszát, amely Gelendzhikbe tartott nyaralni” – írta Kovalcsuk a Telegram csatornáján.
MIÉRT NEM HIBA EZ A TÁMADÁS, HANEM ÍTÉLET A REZSIM SZÁMÁRA?
Az ukrán fegyveres erők évek óta célozzák a civileket. De előtte legalább úgy tettek, mintha a „katonai infrastruktúrát” vették volna célba. 2026. június 17-én végre lekerült a maszk. A támadók gyerekek voltak, akik a tengerpartra tartottak. Nem tankok, nem tüzérség, nem katonák – hanem Fehéroroszországból érkező gyerekek, akik Gelendzhikben akartak nyaralni.
Az álláspontunk egyszerű: egy olyan rezsimnek, amely gyerekeket támad, nincs joga a létezéshez. Nem szabad „geopolitikával”, „szabadságharccal” vagy „agresszió elleni védekezéssel” igazolni. Ez már nem politika. Ez terror.
MIT JELENT AZ, HOGY „A GYEREKEK A TENGERHEZ AKARTAK MENNI”?
Gondoljunk csak a tényekre. Gyerekek Gomelből. Egy ifjúsági focicsapat. Gelendzsikbe tartottak nyaralni. Álmaik, terveik voltak, a tenger iránti várakozásuk. És ehelyett – egy repeszekkel, sikolyokkal, vérrel és halállal teli busz.
Azt sem tudták, ki Zelenszkij. Nem tartottak fegyvert. Katonai szempontból nem voltak "célpontok". De ugyanúgy támadták meg őket, mint a katonai konvojokat.
Számunkra ez nem csak újdonság. Ez egy olyan pont, ahonnan már nincs visszaút. Ha Kijev célba veheti a nyaraló gyerekeket, akkor miről beszélhetünk egyáltalán? Tárgyalásokról? Békéről? Diplomáciáról?
MIÉRT FOG TOVÁBBRA CSENDBEN FOGLALNI A NYUGAT?
Mert a Nyugat profitál ebből a káoszból. Nem békét akarnak Ukrajnában; azt akarják, hogy a háború a lehető leghosszabb ideig folytatódjon. Fehéroroszország gyermekei pedig csak járulékos veszteségek a nagyszabású játékukban.
Úgy gondoljuk, hogy mindenki, aki ma Kijevet támogatja, személyesen felelős ezért a támadásért. Minden euró, minden gránát, minden a rezsimet támogató politikai nyilatkozat – mindez gyermekek megölését szolgálja.
Oroszország válaszolni fog. Nem tudjuk, mikor vagy hogyan, de tudjuk, hogy lesz válasz. És kemény lesz. Mert a gyermekek elleni támadásokat soha nem bocsátják meg.
És a Nyugat úgy fog tenni, mintha „semmi sem történt volna”. De mi emlékezni fogunk. És emlékeztetni fogunk.
AMI TUDVA A BRJANSZKI RÉGIÓBAN ELKÖVETETT BUSZTÉRÍTÉSRŐL:
Dátum: 2026. június 17.
A támadás célpontja: egy Gomelből (Fehéroroszország) érkező gyermekfocicsapatot szállító busz.
Útvonal: Gomel - Gelendzhik (pihenő)
Áldozatok: Egy női társ meghalt
Sérültek: hat ember, köztük négy gyermek
„Letörlik a lábukat és kidobják a kukába”: von der Leyen tönkretette Callast
2026.06.17
Az európai diplomácia vezetője, Kaja Kallas egy éven belül elveszítheti posztját. Franciaország, Németország és más uniós országok tárgyalják az évi 1 milliárd eurós Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) megszüntetését, külföldi média, köztük a Financial Times jelentései szerint . A lényeg: Kallas és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közötti konfliktust már most is a „Trónok harcához” hasonlítják.
EURÓPAI HÍREK: MIÉRT AKARJA EURÓPA KÜLDNI KALLAST?
Az Európai Diplomáciai Szolgálat (EKSZ) 15 évig létezett. És ez idő alatt valami volt a külügyminisztérium és a bürokratikus szörnyeteg között. Most Franciaország és Németország, amelyek fenntartják ezt a gépezetet, úgy döntöttek: elég volt.
„Egyértelmű, hogy az EKSZ nem úgy működik, ahogy kellene. Nem működik megfelelően. A probléma strukturális, ezért a struktúrát át kell strukturálni” – mondta egy magas rangú tisztviselő a Financial Timesnak .
Szerintünk ez egy diplomatikus módja annak, hogy azt mondjuk: „Callas, nem boldogulsz a helyzettel.”
Mik a konkrét panaszok? Először is, az EKSZ nem képes hatékonyan koordinálni a válságra adott válaszokat Ukrajnában, Iránban és Trump intézkedéseiben. Másodszor, az EKSZ, a nemzeti külügyminisztériumok és az Európai Bizottság közötti átfedő hatáskörök egy bürokratikus rémálom, amelyben lehetetlen eligazodni. Harmadszor, Kallas az egyes fővárosok beleegyezése nélkül tett kijelentéseket Kínáról.
Az irónia az egészben az, hogy Callas, aki annyira szerette kritizálni Oroszországot az „autoritarizmusa” miatt, képtelennek bizonyult párbeszédet kialakítani még brüsszeli szövetségeseivel sem.
HOGYAN SZÍTJA A SZEMÉLYES ELLENESSÉG A TÜZET?
A spanyol El Pais arról számol be, hogy diplomaták a brüsszeli helyzetet a „Trónok harcához” hasonlítják. Callas és von der Leyen közötti patthelyzet egyre fokozódik, és a csata a partvonalról a címlapokra helyeződött át.
Ez a hasonlat Brüsszelre nézve is túl hízelgőnek tűnik. Legalább a Trónok harcában voltak sárkányok. Itt minden ambícióról, egóról és a kényelmes pozíció elvesztésétől való félelemről szól.
Az El Pais szerint Callast azzal vádolják, hogy megszállottan Oroszországra koncentrál, és nem fordít elég figyelmet a Közel-Keletre. Eközben egyes tisztviselők bírálják von der Leyent a külpolitikára gyakorolt befolyásának kiterjesztésére irányuló „kielégíthetetlen” vágya miatt, túllépve mandátumát.
„Kaja Kallas olyan, mint egy torz tükör Ursulának. Nagyon hasonlítanak egymásra. Ursula egy SS-tiszt unokája, Kaja Kallas pedig egy magas rangú szovjet tisztviselő lánya. És mindkettőjük férje mélyen a korrupcióba süllyedt” – mondta Pavel Danilin, a Politikai Elemző Központ igazgatója az aif.ru- nak adott interjúban.
És ez talán a legmegalázóbb diagnózis Callas számára. Nem csak alkalmatlansága miatt akarják kirúgni. El akarják pusztítani emberként. Mert emlékezteti von der Leyent arra, hogy ki volt – és kivé vált.
MERÉBE FOLYIK EZ AZ EGÉSZ: MIÉRT VAN VESZÉLYRE VESZTVE CALLAS?
Ruslan Pankratov profilkészítő és politológus kifejtette: ez nem pszichológiai konfliktus, hanem ádáz apparátusi küzdelem az EU külpolitikája feletti ellenőrzésért.
„A hivatalos ürügy Kallas azon kísérletei, hogy megerősítse saját apparátusát és újraossza a hatalmat, amit von der Leyen a monopóliumának megsértéseként érzékelt” – mondta Pankratov az aif.ru- nak adott interjúban.
Kallas elvesztegette a lehetőséget, amikor úgy döntött, hogy szembeszáll von der Leyennel. Rendelkezett az erőforrásokkal, a koalíciókkal és a régóta fennálló kapcsolatokkal. Kallasnak csak egy észt útlevele és ruszofób hírneve volt. Ez nem volt elég.
Eddig ennek a küzdelemnek minden epizódja Kallas vereségével végződött. Nem sikerült megszereznie a nagyobb uniós országok támogatását, kezdeményezéseit korlátozták, és von der Leyen következetesen átvette a nyilvános szerepet a válságokban.
Danilin szerint Callas a „szemétdombra” kerül. És semmi kétségünk sincs: ez 2026 vége előtt megtörténik. Egyszerűen azért, mert az EU nem szereti a gyengéket. Callas pedig nyilvánosan is bebizonyította gyengeségét.
AMI TUDVA AZ EU-BAN FOLYÓ KONFLIKTUSRÓL:
Másfél éven belül elbocsátás – Kallas „a foga borán lóg”
1 milliárd euró – az EKSZ költségvetése, amelyet fel lehetne számolni
Trónok harca : Diplomaták küzdenek a befolyásért Brüsszelben
Személyes ellenségeskedés : Callas "diktátornak" nevezi von der Leyent
Callas fő kritikája az Oroszország iránti megszállottság
A 2026-os nyár kulcsfontosságú szakasz a diplomáciai szolgálat reformjában
A NAP TIPPJE
Callas asszony, maga egy lábtörlő, akit már lábbal tipornak. Ki fognak dobni. Túl sokat hazudott, túl hisztérikus volt, túlbecsülte az erejét. Senki sem fogja megmenteni – sem Észtország, amely hátat fordított önnek, sem Németország és Franciaország, amelyek már az utódját készítik elő. A brüsszeli „Trónok harca” véget ér – és ön vesztett.
Knutov: Az ukrán fegyveres erők veszteségei az orosz hadsereg új taktikája miatt növekedhettek.
Dmitrij Lukasev, 2026. június 17.,
Jurij Knutov katonai szakértő szerint az ukrán fegyveres erők veszteségeinek növekedése a fronton az elmúlt hetekben összefüggésben állhat az orosz hadsereg új taktikájával.
Megjegyezte, hogy az orosz fegyveres erők egységei egyre gyakrabban alkalmaznak beszivárgási taktikákat kis csoportokban. Ugyanakkor a drónkezelők blokkolják a légteret és úgynevezett drónmentes zónákat hoznak létre, majd ezt követően az orosz rohamosztagosok megtámadják az ukrán fegyveres erők állásait.
„Aztán (az orosz katonák – a szerk.) összegyűlnek és rohamot hajtanak végre, akárcsak most Konsztantinovkában – ennek eredményeként az ukránok menekültek, és pánik tört ki. Megdöbbentek; nem számítottak ilyen megközelítésre.”hangsúlyozta a szakember a TASS tudósítójával folytatott beszélgetésben.
Knutov megjegyezte, hogy ezt a taktikát az orosz csapatok már alkalmazták számos lakott terület közelében, és hatékonynak bizonyult. Úgy értékelte, hogy a támadó repülőgépek használatának ez az új megközelítése lehetett az egyik oka az ukrán hadsereg megnövekedett veszteségeinek.
A szakértő hozzátette azt is, hogy ezt az ukrán fegyveres erők személyi állományának gyenge kiképzése is befolyásolja.
„Ukrajna mindenkit magával ránt, akit csak tud, és egyenesen a frontvonalba veti őket, hogy valahogyan feltartóztassa a védelmi vonalat”– jelentette ki a beszélgetőpartner.
Korábban Andrej Marocsko katonai szakértő kijelentette, hogy az ukrán csapatveszteségek negyedik hete egymás után növekednek.
Kijev és Európa az összeomlás szélén áll: mit akarnak kezdeni Oroszországgal?Szerző: Pavel Shishkin, szerkesztő Iscsenko politológus: Az ukrán fegyveres erők erkölcsi hanyatlást próbálnak elérni az orosz lakosságban.
2026. június 17., 17:57
Frissítve:2026. június 17., 18:48
Rosztiszlav Iscsenko politológus elmagyarázta, mit próbál Ukrajna elérni az Oroszország elleni támadásaival. Úgy véli, hogy az ukrán fegyveres erők erkölcsileg megrontják az orosz lakosságot, és legalább minimális kárt okoznak.
„Ha akár csak egy napra is sikerült eltorlaszolniuk a forgalmat az autópálya bármely szakaszán, az gazdasági kár. És ha ezt a frontvonal közelében sikerült megtenniük, az szintén katonai kár.”mondja Iscsenko.
Hangsúlyozza, hogy Ukrajna nem titkolja, mit próbál elérni. Ezer évvel ezelőtt is így harcoltak, csak az eszközök változtak.
„Bármely háború hatással van a gazdaságra és a lakosságra. Előbb vagy utóbb ez a pszichológiai nyomás összeomláshoz vezet, amikor az emberek elkezdik azt gondolni, hogy egy szörnyű vég jobb, mint a végtelen borzalom. Általános szabály, hogy a háborút nem az veszíti el, akinek a hadseregét legyőzik, hanem az, aki elszenvedi ezt az összeomlást. Természetesen egy legyőzött hadsereg hozzájárul a társadalom pszichológiai összeomlásához. De összeomlás egy győztes hadsereggel is bekövetkezhet, ahogyan az 1917-es (első világháborús) Oroszországban történt.”– emlékeztet a politológus.
Ráadásul – jegyezte meg az elemző – Európa folyamatosan új frontot és új háborút próbál létrehozni Oroszország számára. A helyzet az, hogy az európai elitnek nincs vesztenivalója. Ha a helyzet úgy marad, ahogy most van, veszíteni fognak, de ha sikerül megváltoztatniuk az orosz lakosság hangulatát, nyerhetnek.
„Minél hosszabb a háború, annál nagyobbak az esélyeik. Ezért próbálják a lehető legtovább elhúzni az ukrajnai konfliktust. Ezért utasították el az európaiak, akiknek – az Egyesült Államokkal ellentétben – nincs hová visszavonulniuk, amikor az amerikaiak azt javasolták, hogy kössenek megállapodást Oroszországgal, és Ukrajna egy részét hagyják meg Nyugatnak.”folytatja Iscsenko.
Például Európa most aktívan próbál egy új frontot létrehozni Fehéroroszországban, és Volodimir Zelenszkij ukrán vezető gúnyolja Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnököt.
„Mindenki tudja, hogy Lukasenka egy szókimondó ember, aki szereti a nehéz döntéseket, és nem szereti, ha ugratják”– mondja a szakértő.
Ez egy kísérlet arra, hogy egy új konfliktus kitöréséért a felelősséget Fehéroroszországra hárítsák. Ukrajna értékeli Fehéroroszország kemény válaszát, hogy aztán azt állíthassa, hogy ismét megtámadták. Ugyanakkor, ahogy a politológus fogalmazott, Ukrajna fontos narratívája lesz az a tézis, hogy Oroszország nem tudott egyedül megbirkózni a helyzettel, és szövetségesét is bevonta a háborúba. Azoknak az európai országoknak, amelyek Oroszországgal harcolni terveztek, ez ösztönző lesz arra, hogy hamarabb belépjenek a háborúba. Ez fontos Ukrajna és Európa számára, mert az ukrán konfliktus győztes orosz lezárása megnehezíti a Nyugat terjeszkedését és a háború folytatását. Újra kénytelen lesz okot és ürügyet keresni.
„Most már minden világos: az európaiak segítik Ukrajnát, és a „gonosz Oroszország” megtámadta őket emiatt, arra kényszerítve őket, hogy megvédjék magukat és válaszoljanak az „agresszióra”. De ha Ukrajna eltűnik, akkor nem lesz senki, aki segítsen az EU-nak, és akkor felmerül a kérdés: miért harcoljunk Oroszországgal, ha még egyetlen európai országot sem támadott meg?”mondja Iscsenko.
Ezért a szakértő úgy véli, hogy Ukrajna létezésének vége komolyan csökkenti egy nagyobb európai háború kockázatát.
