A cikkiró előbb drónműveletekről szól, majd hadjáratnak nevezi a 6 pilóta nélküli rendszerekre szakosodott egységeknek az akcióit., de csak egy hajónak a képét tszi közre amely kigyúladt. Mindezt azért tették aznankarai NATO gyűléssel egyidőben azaz lényegében csak szimpla PR-akciónak szántak, igy a eltalált hajók száma és azok mérete is kérdéses mert kötve hihető, hogy az éjszakai bevetésben olyan nagy lenne a "találatszám" Igaz a cikkiró is beismeri, hogy a találatszám nem mérvadó, ha a rongálás és károkozás nem volt közreadva. Kevésbé hihető az is hogy egy éjjel 28 hajót ért volna találat július 11-i viradatáig... Zöld Sára
Szerző: Carro e motos
Ukrajna állítása szerint 28 orosz hajót találtak el drónműveletben az Azovi-tengeren. Fotó: Telegram @robert_magyar
A művelet 21 olajszállító hajót, négy vontatóhajót, két teherhajót és egy speciális hajót érinthetett; az ukrán erők 73 találatról számoltak be az éjszaka folyamán
Az Ukrán Fegyveres Erők Pilóta Nélküli Rendszerek Erői azt állították, hogy 28 orosz hajót találtak el az Azovi-tengeren a július 11-ére, szombatra virradó éjszaka végrehajtott művelet során.
Az erő parancsnoka, Robert Brovdi, akit „Magyar” fedőnéven ismernek, közölte, hogy a célpontok között 21 olajszállító hajó, négy vontatóhajó, két szárazáru-szállító hajó és egy speciális hajó szerepelt.
Az adatokat maguk az ukrán erők tették közzé, és a cikk megjelenéséig még nem erősítették meg őket független források. Arról sem állt rendelkezésre részletes értékelés, hogy az egyes hajók milyen mértékű károkat szenvedtek.
A hadjárat fő bejelentett célja az üzemanyagok, rakományok és egyéb szállítmányok Krímbe, valamint a dél-ukrajnai, Oroszország által ellenőrzött területekre történő eljuttatásának megnehezítése.
Leállt a tengeri forgalom
A Pilóta Nélküli Rendszerek Erői azt is állították, hogy a műveletsorozat megszakította a hajóforgalmat a Kercsi-szorosban, amely stratégiai átjáróként köti össze az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel.
Független jelentések már korábban is korlátozásokról számoltak be a térségben. Július 10-én, pénteken a tengerhajózási ágazat forrásai arról tájékoztattak, hogy Oroszország ideiglenesen felfüggesztette a hajózást a Don–Azov-csatornán. A vállalatokat állítólag arról is értesítették, hogy helyi idő szerint 18 óra 10 perctől nem fogadnak el új áthaladási kérelmeket a Kercsi-szoroson.
Az ideiglenes zárlat nemcsak a Krímbe irányuló logisztikát, hanem az orosz kereskedelmi szállítást is érintheti. Az Azovi-tenger fontos útvonal a Rosztov és Krasznodar régiókban megtermelt gabona elszállításához.
Hat egység vett részt a műveletben
A Kijev által közzétett információk szerint hat, pilóta nélküli rendszerekre szakosodott nagyobb egység vett részt a műveletben:
A „Magyar Madarai” 414. önálló pilóta nélküli rendszerek dandárja;
A „K-2” 20. önálló pilóta nélküli rendszerek dandárja;
Az 1. önálló pilóta nélküli rendszerek központja;
A „Raid” 413. önálló pilóta nélküli légi rendszerek ezrede;
A „Nemesis” 412. önálló pilóta nélküli rendszerek dandárja;
A „Rarog” 427. önálló pilóta nélküli rendszerek dandárja.
Ezeknek az alakulatoknak az egyidejű részvétele összehangolt műveletre utal, amelyben különböző csapatok feleltek a célpontok felkutatásáért, követéséért és megközelítéséért. Az ukránok által közzétett felvételeken mozgó és horgonyzó hajók elleni támadások láthatók, de a szerkezeti károk pontos mértéke nem állapítható meg belőlük.
„A Krím lekapcsolása” művelet
Az Azovi-tengeren végrehajtott akcióval párhuzamosan az ukrán erők azt közölték, hogy 53, katonai célpontnak tekintett helyszín ellen léptek fel a Krímben és Dél-Ukrajna megszállt területein.
A megnevezett célpontok között az orosz logisztikához kapcsolódó hajók és energetikai infrastruktúrák szerepeltek. A hadjárat az „A Krím lekapcsolása” nevet kapta, és egy szélesebb stratégia része, amelynek célja a félszigeten használt ellátási és energiaelosztási hálózatokra gyakorolt nyomás fokozása.
Az előző éjszaka, július 9. és 10. között az ukrán erők már beszámoltak további 18, a Krím logisztikai támogatására használt hajó elleni támadásokról.
A műveletek fokozódása rámutat a drónok egyre növekvő jelentőségére az Azovi-tengerért folyó küzdelemben. Ezek a rendszerek lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nagy felszíni hadihajók bevetése nélkül támadjon tengeri célpontokat és part menti létesítményeket, ezáltal növelve a nyomást a korábban viszonylag védettnek tekintett útvonalakon.
Az orosz hatóságok eddig nem tettek közzé részletes nyilvános értékelést a július 11-i műveletnek tulajdonított károkról.