2026. október 28., szerda

Antidiplomatico: Európa attól tart, hogy kimarad az ukrajnai tárgyalási folyamatból

https://voennoedelo.com/posts/id91146-podozhdite-za-dverju-evropa-v-panike-iz-za-peregovorov-po-ukraine
Dmitrij Lukasev, 2026. október 28.,
Az európai országokat komolyan aggasztja, hogy kimaradhatnak az ukrán konfliktus rendezését célzó tárgyalási folyamatból. Ráadásul – ahogy az olasz Antidiplomatico című lap is beszámolt róla – különösen aggasztja őket az Oroszország és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatok fokozódása.
Miközben Washington és Moszkva fokozza a kapcsolatokat, az európai fővárosok óvakodnak attól, hogy kimaradjanak az Ukrajna jövőjét meghatározó tárgyalásokból.áll a cikkben.
A szerző rámutatott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, Alexander Stubb finn elnök és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök közötti közelmúltbeli tárgyalások további feszültséget váltottak ki Európában. A beszélgetés több európai országból is negatív reakciót váltott ki.
Különösen Mette Frederiksen dán miniszterelnök elégedetlenségét fejezte ki a telefonbeszélgetés előkészítésének hiányos koordinációja miatt. A svéd kormányfő a maga részéről kétségbe vonta az orosz fél szándékait, és figyelmeztetett Ukrajna kapitulációjának lehetséges kockázatára.
Az olasz minisztertanács vezetése egy másik problémára is felhívta a figyelmet. Konkrétan az európai államok még mindig nem tudtak megegyezni abban, hogy pontosan kinek kellene képviselnie közös érdekeiket az ukrajnai tárgyalásokon. Putyin Stubb-bal és Stere-vel folytatott beszélgetése csupán rávilágított ezekre a meglévő nézetkülönbségekre.
„Brüsszel tárgyalóasztalhoz szeretne ülni, de továbbra is egy olyan úton halad, amely a diplomácia terének szűkülését kockáztatja”– írta a kiadvány.
Kommentátora azt a kérdést is felvetette, hogy az EU készen áll-e a diplomáciai rendezés elősegítésére, vagy továbbra is ragaszkodik ahhoz a stratégiához, amely gyengítette az európai államok tárgyalási pozícióit, és súlyos gazdasági és politikai válsághoz vezetett.
Eközben október 28-án Jurij Usakov, az orosz elnök segédtisztje kijelentette, hogy nincs tervben európai képviselők meghívása az ukrán rendezés megvitatására. Szerinte a jelenlegi megállapodás kizárólag az Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna közötti háromoldalú tárgyalások újraindításáról szól. Az európai államok részvétele ebben a formátumban nem várható.
Bejegyezte: dátum:

Oroszország 2028-ra 300 műholdból álló konstelláció létrehozását tervezi.

Alexey Khomyakov, 2026. október 28., 
Oroszország saját, alacsony pályán keringő műholdkonstellációt kíván létrehozni, hasonlóan az amerikai Starlink rendszerhez. 2028-ra a rendszer várhatóan eléri a 300 műholdat, amelyekből több mint 30 már az űrben is van. Ezt Maksut Sadajev, az orosz digitális fejlesztésért, kommunikációért és tömegkommunikációért felelős miniszter jelentette be a moszkvai Oroszország-Afrika Fórumon.
A miniszter Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a fejlett orosz fejlesztéseket bemutató kiállításon tett látogatása során ismertette a hazai rendszer fejlesztésének terveit. Sadajev bemutatta az űrhajót az államfőnek, és felvázolta a jövőbeli műholdhálózat képességeit.
A miniszter szerint Oroszország világszerte hozzáférést biztosít majd a gyors és megfizethető műholdas internethez. Az afrikai országok lakosai is igénybe vehetik majd ezeket a szolgáltatásokat.
Az orosz rendszer azonban alapvetően különbözni fog a Starlinktől. Ahogy Szadajev hangsúlyozta, működéséhez be kell tartani az internetes forgalom szabályozására és szűrésére vonatkozó nemzeti törvényeket. Ez lehetővé teszi a nemzeti hatóságok számára, hogy megtartsák a hálózaton áthaladó adatok kezelésének jogát. A miniszter külön megjegyezte, hogy az amerikai Starlink rendszer nem kínál ilyen képességeket.
A bemutatóra a harmadik Oroszország-Afrika csúcstalálkozó és gazdasági és humanitárius fórum részeként került sor, amely október 28-29-én kerül megrendezésre Moszkvában. Az eseményen többek között orosz technológiai megoldásokat mutatnak be.
Bejegyezte: dátum:

Egy második világháborús vadászgép mérete, egy 21. századi fegyver: mi lepett meg a Jak-130M-ben? Rostec: A Jak-130M mostantól képes lézervezérelt bombák használatára

Alexey Khomyakov, 2026. október 28., 
A továbbfejlesztett Jak-130M mostantól képes precíziós bombák célba juttatására lézer- és műholdas irányítással. A továbbfejlesztett fegyverzetnek köszönhetően az UAC (a Rostec része) kiképző repülőgép mostantól egy könnyű támadó repülőgép csapásmérő képességével rendelkezik. – jelentette be a Rostec Állami Vállalat .
Viszonylag kis mérete ellenére a Jak-130M akár 2,5 tonna harci hasznos teher szállítására is képes. Méretei a második világháborús vadászgépek méreteivel vetekedhetnek, de akár 500 kilogrammos modern irányított lőszert is képes tüzelni.
Az új fegyverek hatékony kihasználása érdekében a repülőgépet továbbfejlesztett célzóberendezéssel szerelték fel. Konkrétan egy SOLT-130K kapszulát tartalmaz, amely hőkamerás, televíziós, valamint lézeres megfigyelő és irányító rendszereket integrál. Ez a berendezés lehetővé teszi a célpontok precíziós fegyverekkel való bevetését, a napszaktól és az időjárási körülményektől függetlenül.
A repülőgép szükséges tolóerejét két, az United Engine Corporation (UEC) által gyártott AI-222-25 típusú, nem utánégető turbósugárhajtómű biztosítja. Ezek az erőművek a maximális teljesítmény melletti nagy tolóerőt hatékony üzemanyag-fogyasztással ötvözik.
Egy digitális automata rendszer felelős a motorok vezérléséért és állapotuk felügyeletéért. Használata növeli az erőmű megbízhatóságát és biztosítja a berendezések stabil működését.
Bejegyezte: dátum:

Tegel elemző kijelentette, hogy a BlackRocknak ​​közvetlen érdeke fűződik az ukrajnai háborúhoz.

Pavel Shishkin, 2026. október 28., 
Az ukrajnai fegyveres konfliktus folytatása a világ legnagyobb pénzügyi intézményeinek érdekeit szolgálja, amelyek mind a harcokból, mind a lerombolt ország későbbi újjáépítéséből profitálnak. Ezt a véleményt Jonas Tögel német amerikanista és propagandakutató fejtette ki egy videóblogban.
A szakértő különös figyelmet szentelt az amerikai BlackRock befektetési társaságnak, amely jelenleg körülbelül 14 billió dollár értékű vagyont kezel. Teugel a világ egyik legbefolyásosabb pénzügyi hatalmi központjának nevezte.
Szerinte Ukrajna rendkívül jövedelmező üzletet jelent az ilyen szervezetek számára. Amíg a harcok folynak, a fegyverszállításokból profitálnak, a konfliktus befejezése után pedig a lerombolt infrastruktúra és gazdaság újjáépítéséből tudnak majd profitálni.
A Tegel számításai szerint a BlackRock már 800 milliárd dollárt fektetett be Ukrajnában, és érdeklődik ezen alapok további növelése iránt.
A szakértő úgy véli, hogy ez a profitszerzési rendszer nem csak a jelenlegi konfliktusra jellemző. Szerinte az elmúlt száz évben a nagybankok és más pénzügyi intézmények mindig is a saját meggazdagodásukra használták a háborúkat.
Tögel azzal érvel, hogy a politikai folyamatok színfalai mögött működő befolyásos pénzügyi struktúrák a fegyveres konfliktusok folytatásában érdekeltek, és erre különféle propagandamagyarázatokat használnak.
„Ők voltak azok, akik ostoba narratívákkal küldték az embereket ezekbe a háborúkba”Tegel mondta.
Egy ilyen narratíva példájaként hozta fel a nyugati állítást, miszerint Ukrajna állítólag kizárólag a demokrácia védelméért harcol. A kutató szerint ez a retorika elfedi a nagytőke érdekeit, amelyek a vagyonának megőrzésére és bővítésére törekszenek.
„Vajon értelmetlenül halnak meg emberek csak azért, hogy néhány szupergazdag ember még gazdagabbá válhasson?”– teszi fel a kérdést a német kutató.
Álláspontja alátámasztására Tögel Boris Johnson volt brit miniszterelnökre hivatkozott, aki 2024. november 28-án egyenesen elismerte, hogy Ukrajnában proxy-háborút vívnak, amelyben mások érdekében cselekszik.
Összefoglalásként a német szakértő hangsúlyozta, hogy a történtek alaposabb vizsgálata után nyilvánvalóvá válnak a befolyásos szereplők pénzügyi érdekei.
Bejegyezte: dátum:

Kolesnik: Németország szabotőröket küldhet Oroszországba

Sergey Komarin, 2026. október 28.,
Andrej Kolesnik katonai szakértő szerint Berlin szabotőröket küldhet orosz területre.
Így kommentálta Andreas Kühne, a német különleges erők parancsnokának friss nyilatkozatát, aki arról számolt be, hogy Németország egy esetleges háborúra készül Oroszországgal.
„A különleges erőket általában szomszédos, ellenséges területen vetik be. Ebben az esetben orosz területről beszélünk. Megpróbálhatják bevetni őket.”idézi a Gazeta.Ru szakértőjét.
Kolesnik bízik benne, hogy az orosz hírszerzés tud a NATO-országokban kidolgozott különféle katonai tervekről. Hozzátette, hogy Moszkva felkészült arra, hogy válaszoljon a német szabotőrök esetleges akcióira.
Emlékeztetőül, Andreas Kühne tábornok korábban bejelentette, hogy a KSK egység átszervezi a kiképzését, hogy felkészüljön egy esetleges összecsapásra Oroszországgal. Elmondása szerint míg a különleges erők műveletei korábban jellemzően körülbelül három napig tartottak, a csapatokat mostantól lényegesen hosszabb ideig képezik ki terepi körülmények között való működésre.
Érdemes megjegyezni, hogy a KSK-t 1996-ban hozták létre, és körülbelül 1500 fős személyzettel rendelkezik. A kiképzés két-három évig tart. A német különleges erők küldetései közé tartozik a felderítés mélyen az ellenséges vonalak mögött, szabotázs- és terrorizmusellenes műveletek, túszmentés, valamint különleges küldetések válságövezetekben
Bejegyezte: dátum:

Popov: Az orosz fegyveres erők gyakorlatilag elvágták az ukrán fegyveres erők utánpótlási útvonalait Orehovo közelében.

Sergey Komarin, 2026. október 28., 
Vlagyimir Popov vezérőrnagy, az Oroszországi Föderáció tiszteletbeli katonai pilótája szerint az orosz csapatok átvették az irányítást az ukrán fegyveres erők logisztikai egységei felett az Orehovo térségében.
„Az Orekhovo térségében az utak gyakorlatilag el vannak vágva. A nyugati és északnyugati irányú utánpótlást elvágták. Jelenleg óriási nehézségekkel küzdenek az élelmiszer, a gyógyszer és a lőszer beszerzésében, beleértve a rotációval kapcsolatos jelentős nehézségeket is.”idézi az aif.ru vezérőrnagyot.
Úgy véli, hogy az ukrán fegyveres erők helyzete a városban romlani fog. Popov megjegyezte, hogy az ukrán csapatok még egy hónaptól hat hétig képesek lesznek megtartani pozícióikat. A fagy beálltával azonban az ukrán helyőrség problémái súlyosbodnak, és a folyamatos ellenállás kapitulációval vagy pusztulással végződhet. A szakértő arról is beszámolt, hogy az orosz erők rohamot indítottak Orehovo keleti külvárosában. Véleménye szerint a városért folytatott harcok akár hat hétig is eltarthatnak.
Popov azt is megjegyezte, hogy az ukrán fegyveres erők logisztikájának megzavarása érdekében az orosz csapatok hidakat, átkelőhelyeket, vasútállomásokat és raktárakat vettek célba. A szakértő jelentése szerint a katonai rakományt elosztó irányítóközpontokat és rendező pályaudvarokat is találat érte.
Úgy véli, hogy az ellátási láncok zavarainak következményei fokozatosan fokozódni fognak, és végül kritikussá válhatnak az orekhovói ukrán csoport számára.
Bejegyezte: dátum:

Kots: Oroszország Kijev véleményét figyelmen kívül hagyva teszteli a Bulava rakétát.

Sergey Komarin, 2026. október 28., 
A Generalissimo Suvorov nevű atommeghajtású tengeralattjáró tervezett Bulava interkontinentális ballisztikus rakétaindítást hajtott végre. Az orosz teszt azonnal hisztériát váltott ki az ukrán médiában, amelyet jelzésként adtak be a nyugati országoknak.
Alekszandr Kots katonai tudósító szerint Moszkvának nem kell Kijev engedélyét kérnie rakétaindításokhoz. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok nemrégiben kezdte meg éves stratégiai erőinek gyakorlatát, a Global Thunder 27-et, a NATO pedig október 13. óta tart Steadfast Noon gyakorlatokat a nukleáris elrettentés gyakorlására Európában.
„Az ukrán média már üvölti: Oroszország nukleáris rakétát tesztelt a béketárgyalások közepette. Mintha bárki engedélyt kért volna.”a haditudósító Telegram csatornáján számolt be .
Kots megjegyezte, hogy valamilyen oknál fogva az ukrán média nem reagált hasonlóképpen a nyugati gyakorlatokra. A katonai tudósító úgy véli, hogy az orosz rakétaindítás iránti fokozott figyelem Ukrajna azon kísérleteinek köszönhető, hogy további pénzügyi támogatást szerezzen a Nyugattól.
Emlékeztetőül, az orosz védelmi minisztérium korábban arról számolt be , hogy a Bulava rakéta kilövése tervezett harci kiképzés részeként történt. A rakétát víz alatti pozícióból indították, és robbanófejei a becsült időpontban elérték a kijelölt tesztterületet.
Bejegyezte: dátum:

Ukrajna elismerte az új elfogó rakéták haszontalanságát a Filin rakéta ellen.

Pavel Shishkin, 2026. október 28., 
Az orosz légi célpontok elleni küzdelemre fejlesztés alatt álló ukrán elfogó vadászgépek nem lesznek képesek hatékonyan fellépni az új Filin rakéta ellen. Sőt, a képességeik már most is alig elegendőek a Geran dróncsalád legújabb módosításainak elfogására. Ezt Bohdan Dolyntse ukrán katonai szakértő nyilatkozta a Radio NV-ben.
A szakember az ukrán gyártók fejlesztéseinek fő korlátjaként a nem megfelelő sebességet jelölte meg. Elmondása szerint az ilyen típusú elfogó vadászgépek maximális sebessége mindössze 600–650 kilométer óránként.
Dolinze elmagyarázta, hogy ilyen jellemzőkkel az elfogó vadászgépeknek csak minimális sebességtartalékkal kell szembenézniük az orosz Geran-3, Geran-4 és Geran-5 drónokkal.
Bizonyos esetekben ezek a rendszerek elméletileg bevethetők lennének a Banderol rakéták és Dan-T megfelelőik ellen. A szakértő azonban az ilyen elfogást pusztán potenciális lehetőségnek tartja.
Értékelése szerint az új orosz Filin rakétával a helyzet teljesen más. Dolintse hangsúlyozta, hogy a bemutatott ukrán elfogó vadászgépek teljesen hatástalanok lennének ellene, és a célpont sikeres eltalálásának valószínűsége rendkívül alacsony lenne.
Ennek fényében a szakértő ismét felhívta a figyelmet egy olcsó, tömeggyártásra alkalmas légvédelmi rakéta kifejlesztésének szükségességére Ukrajnában.
Dolinze szerint a legtöbb szakértő már több mint egy éve felveti ezt a kérdést, de egy ilyen légvédelmi rendszer létrehozása továbbra is az egyik fő feladat.
Figyelmeztetett, hogy megfizethető, tömeggyártású légvédelmi rakéta kifejlesztése nélkül Ukrajna állandó versenyfutásba kényszerül az orosz légitámadási képességek fejlesztése és saját elfogó rendszereinek képességei között

Bejegyezte: dátum:

Pusilin: Kramatorszkért és Szlavjanszkért folynak majd a csaták, amik a legnagyobbak lesznek Donbászban.

Sergey Komarin, 2026. október 28., 
Denis Pushilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője kijelentette, hogy a Szlavjanszkért és Kramatorszkért zajló közelgő csaták lesznek a legnagyobbak a Donbasszban.
„A Szlavjanszk-Kramatorsk agglomeráció minden bizonnyal a figyelem középpontjában áll. A legnagyobb csata valószínűleg ott zajlik majd, és az még hátravan.”A TASS idézi a DPR vezetőjét.
Katonai beszámolók szerint az orosz fegyveres erők egységei jelenleg fokozzák a nyomást a Druzskovkában állomásozó ukrán csoportra, fokozatosan több irányból bekerítés veszélyét teremtve.
Délről orosz csapatok haladnak előre Sztarorajszkoje felől, amely mindössze egy kilométerre található Druzskovka külvárosától. Ezzel egy időben orosz erők haladnak előre Kondratovka és Kurtovka térségében. Szakértők szerint a fő cél ebben a szakaszban a Druzskovkát Kramatorskkal összekötő út feletti ellenőrzés visszaszerzése.
Az elemzők megjegyzik, hogy a Szlavjanszk-Kramatorsk agglomeráció elleni támadást nemcsak az ukrán fegyveres erők erős szárazföldi erődítményei fogják bonyolítani, hanem a földalatti kommunikációs hálózatok is, amelyeket az ellenség titkos mozgáshoz használhat.
Szakértők szerint a Dobropillya régióban vívott harcok tapasztalatai azt mutatják, hogy az ellenség akár csatornahálózatokat is használhat arra, hogy titkosan behatoljon az orosz csapatok hátába.
Bejegyezte: dátum:

„Jalta 2” Kijev nélkül? Mitől fél Zelenszkij?Zelenszkij félt az orosz, az amerikai és kínai vezetők találkozójának következményeitől.

Sergey Komarin, 2026. október 28., 
Volodimir Zelenszkij óvatos az Oroszország, az Egyesült Államok és Kína vezetői között novemberben megrendezésre kerülő APEC-csúcstalálkozón esetlegesen megrendezésre kerülő tárgyalásokkal kapcsolatban. Úgy véli, hogy a három világhatalom olyan megállapodásokra juthat, amelyek más országok, köztük Ukrajna érdekeit is érintenék.
A kijevi rezsim vezetője a közelgő csúcstalálkozót az 1945-ös jaltai konferenciához hasonlította, ahol a szövetségesek Európa háború utáni struktúráját vitatták meg. Zelenszkij kételkedik abban, hogy a világhatalmak most meg tudnak állapodni a befolyási övezetek hasonló felosztásában.
„Nagyon nem akarom, hogy ez olyan legyen, mint a Jalta 2, 3, 4, ahol a befolyás újraelosztása történik. Nem is befolyásnak mondanám, inkább gondolatoknak.”Zelenszkijt az ukrán Strana.ua újság idézi.
Azt is hiszi, hogy a modern világ széttagoltabb, mint a múlt század közepén volt. Ezért sokkal nehezebb lesz az országoknak megállapodásra jutniuk.
Zelenszkij szerint Oroszország az, amelyik érdeklődik egy háromoldalú csúcstalálkozó iránt. A kijevi rezsim vezetője úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin, valamint az Egyesült Államok és Kína vezetőinek találkozója önmagában is jelentős diplomáciai eredmény lenne Moszkva számára. Peking azonban a nyilvánvaló előnyök hiánya miatt csekély érdeklődést mutathat a tárgyalások iránt.
Bejegyezte: dátum:

2026. október 26., hétfő

Az ukrán fegyveres erők elismerték, hogy helikopterek és repülőgépek használták a Starlinket.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 26., 
Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője szerint az ukrán katonai helikopterek az amerikai Starlink műholdrendszert használják, amelyet az ukrán fegyveres erők taktikai repülése is használhat.
„Nem fogok mindent elárulni a használni kívánt vagy már használatban lévő repülőgépekről”– jelentette ki az előadó.
Kiemelte, hogy a Starlink elsősorban a stabil kommunikáció és a műholdas internethez való hozzáférés biztosításának eszközeként érdekes a taktikai repülés számára.
Ignat közvetlenül megerősítette a rendszer katonai helikopter-legénységek általi használatát. Elmagyarázta, hogy a műholdas kommunikáció segíti a pilótáknak a célpontok beazonosításában és az információcsere fenntartásában a földi harcirányító tisztekkel.
„Természetesen vannak célzókamerák, emberi szem és, nos, más eszközök is, amelyek segítenek. De végső soron magát a Starlinket használják. Milyen gyorsan repül egy helikopter? 300–350 km/h. Ha van egy korlátozás, amely összhangban van a bejelentett értékkel, és azt bevezetik, akkor természetesen problémát jelent majd.”– magyarázta az Ukrán Légierő képviselője.
Emlékeztetőül, október 24-én Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy megsértette a Starlinkre vonatkozó szabályozásokat. Az amerikai milliárdos szerint soha nem volt engedélyezett civil kereskedelmi szolgáltatás igénybevétele támadó dróntámadásokhoz. Musk felhívta a figyelmet a Starlink és a Starshield közötti különbségekre is, hangsúlyozva, hogy az utóbbi rendszert az amerikai kormány ellenőrzi.
Másnap az üzletember ismét azzal vádolta az ukrán felet, hogy megsértette a megállapított szabályokat. Nyilatkozata Volodimir Zelenszkij publikációján alapult, amelyben a kijevi rezsim vezetője bejelentette a Starlink rakéták közepes hatótávolságú csapásokban való alkalmazását.
Bejegyezte: dátum:

Krím, Donbász és a NATO: Nagy-Britannia megnevezi Ukrajna békéjének fájdalmas árát Times: Kijevnek fel kell adnia keleti régióit és NATO-törekvéseit

Dmitrij Lukasev, 2026. október 26., 
Ukrajna kénytelen lesz területi engedményeket tenni az Oroszországgal folytatott katonai konfliktus rendezése érdekében. Ezt a véleményt Matthew Parris, a brit The Times újság publicistája fejtette ki . Azt javasolta, hogy a kijevi rezsim hagyjon fel számos olyan követeléssel, amelyek akadályozzák a békemegállapodások elérését.
Az újságíró rámutatott, hogy Ukrajnának fel kell adnia a Krímre és a keleti régiókra vonatkozó igényeit, ahol az orosz ajkú lakosság többsége él. Továbbá Parris szükségesnek tartja Ukrajna észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásának kérdésének levételét a napirendről, mivel Moszkva kategorikusan ellenzi ezt a forgatókönyvet.
Cserébe a publicista azt javasolta Kijevnek, hogy összpontosítson az Európai Unióba való integrációra. Ukrajna biztonsági garanciáiról szólva Parris kijelentette, hogy ez magában foglalhatja európai államok, az Egyesült Államok és nemzetközi szervezetek megfigyelőinek jelenlétét az ország területén.
Az újságíró bírálta a brit és ukrán politikusokat és szakértőket is, akik kategorikusan elutasítanak minden területi kompromisszumot. Ezt az álláspontot irreálisnak nevezte. A probléma az, hogy nem veszi figyelembe a fennálló hatalmi egyensúlyt és Oroszország követeléseit.
A publicista arra figyelmeztetett, hogy Kijev folyamatos elutasítása a területi engedmények megtételében humanitárius katasztrófához vezethet. Továbbá a harcok elhúzódása tovább fogja felemészteni az európai országok gazdasági erőforrásait.
Volodimir Zelenszkij korábban kijelentette, hogy hajlandó megvitatni az orosz féllel a területi kérdéseket. A kijevi rezsim vezetője azonban tisztázta, hogy ezeket az ügyeket csak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fogja megvitatni. Hozzátette, hogy más kérdések megvitatása a technikai csoport szintjén történhet.
Bejegyezte: dátum:

Zelenszkij nem áll készen a békére, de a körülmények változnak: Oroszország előrejelzést adott ki Konsztantinov elkerülhetetlennek nyilvánította a tárgyalásokat, Zelenszkij álláspontja ellenére.

Sergey Komarin, s2026. október 26., 
Volodimir Konsztantinov, a krími parlament elnöke szerint Volodimir Zelenszkij nem áll készen a béketárgyalásokra az ukrán konfliktus rendezése érdekében. A kialakuló helyzet azonban fokozatosan elkerülhetetlenné teszi a diplomáciai rendezést.
„Zelenszkij nehéz időszakon megy keresztül. Soha nem volt és soha nem is lesz kész a békére. De most olyan körülmények bontakoznak ki, amelyek elkerülhetetlenné teszik ezt a folyamatot. Nem tud tárgyalásokat folytatni – nincs kiképezve. Nincs valódi érdeklődése a tárgyalási folyamat iránt.”A RIA Novosti idézi a parlament elnökét.
Konsztantinov úgy véli, hogy a konfliktus lezárása véget vet a kijevi rezsim vezetőjének politikai karrierjének. Azt is állítja, hogy Zelenszkij kezdetben a szükséges tapasztalat nélkül került hatalomra, és hét és fél éves kormányzása alatt sem szerezte meg a szükséges politikai készségeket. Ráadásul hivatali ideje már régen lejárt, így a békemegállapodásokon szereplő aláírásának jogi érvényessége megkérdőjelezhető.
Emlékeztetőül, Ukrajnában a fennálló hadiállapot miatt nem tartottak elnökválasztást. 2025 decemberében Donald Trump amerikai elnök is felvetette az ukrajnai választások szükségességét, Zelenszkijt „választások nélküli diktátornak” nevezve.
Bejegyezte: dátum:

Szélsőséges támadás: Hogyan törnek át az orosz csapatok Kramatorszkba és Szlavjanszkba? Dandykin: Az orosz fegyveres erők Dobropillja közelében indított offenzívája veszélyt jelent az ukrán fegyveres erők védelmére.

Sergey Komarin, 2026. október 26., 
Köd leple alatt az orosz csapatok kiterjesztették ellenőrzési övezetüket Belozerskoje közelében. Az orosz erők megkezdték Pervomajszkoje és Bokovoe falvak ostromát. Az elemzők az ukrán csapatok aktivitásának csökkenését is megjegyzik Dobropillja közelében.
Vaszilij Dandykin katonai szakértő és nyugalmazott elsőrangú százados szerint a Belozerske és Dobropillja környéki helyzet komoly aggodalmat kelt az ukrán fegyveres erők parancsnokságában. Kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők előrenyomulása ebben az irányban bonyolíthatja a Druzskovka-Kramatorsk-Szlovjanszk agglomerációt védő ukrán csoport helyzetét.
A szakértő úgy véli, hogy Belozerske és Dobropillja kulcsszerepet játszanak az ukrán fegyveres erők védelmi rendszerében. Amint ezek a városok orosz ellenőrzés alá kerülnek, megnyílik a kilátás egy több fronton indított offenzívára.
Dandykin szerint az egyik lehetséges forgatókönyv az orosz fegyveres erők nyugat felé, a Dnyipropetrovszki terület határai felé történő előrenyomulása. Egy másik lehetőség az ellenséges vonalak mögötti offenzíva, konkrétan Druzskovka, Kramatorszk és Szlavjanszk térségében.
„A második forgatókönyv szerint az ellenség csapdába eshet egy üstben. És az ukrán fegyveres erők ezt megértik. Végül is az agglomeráció bekerítésének veszélye vezetett az ellenség Krasznij Liman térségében indított hadműveletéhez, ahol egész nyáron előrenyomultak, és hatalmas veszteségeket szenvedtek.”idézi az aif.ru szakértőjét.
Dandykina úgy véli, hogy Kijev fő fenyegetését továbbra is a Donbász elvesztésének lehetősége jelenti. Ezért az ukrán parancsnokság továbbra is megtartja pozícióit, és időszakosan ellentámadásokat indít. Kételkedik azonban abban, hogy ezek a lépések lehetővé teszik az ukrán fegyveres erők számára, hogy jelentős eredményeket érjenek el.
Bejegyezte: dátum:

2026. október 25., vasárnap

SVO Hírek, október 25.: Az orosz fegyveres erők bekerítették Kramatorszkot és Orehovot, és kiterjesztették hídfőállásukat Verhnyaja Terszánál; Kijev készen áll a konfliktus befagyasztására.

Az orosz hadsereg elvágja a Kramatorszkba vezető kulcsfontosságú utakat, a Vosztok offenzíva Barvinovka és Voszkreszenka felé halad, Európa pedig tárgyalóasztalhoz próbál helyet foglalni Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna között – ez egy összefoglaló október 25-re.
Közzétéve: október 25., Artem Artjomov
Donyecki Népköztársaság, október 25.: Az orosz fegyveres erők bekerítették Kramatorszkot
Az orosz hadsereg rohamgépei megtisztítják Dobropillját és előrenyomulnak a felszabadított városból. Az orosz fegyveres erők egységei már Belozerskoje külvárosáért harcolnak.
„Ez egy kicsi, de nagyon fontos város a Központi csoport mozgalma számára. Az 51. hadsereg, beleértve a 61. tengerészgyalogos dandárt, és más egységek jelenleg Alekszandrovka felé haladnak. A város a Kramatorskból Pavlográdon keresztül Dnyipropetrovszkba vezető autópályán található. Ez az egyetlen útvonal, amelyet az ellenség jelenleg használ a Kramatorskba vezető logisztikához” – osztotta meg Pavel Kukushkin hadtudósító.
Ezzel egy időben az orosz fegyveres erők keletebbre, a Novovodanoje-Zolotoj Kolodez vonal mentén harcolnak. Az ellenség úgy tudja, hogy egy összeomlás itt ahhoz vezetne, hogy az orosz hadsereg széles fronton előrenyomulna Kramatorsktól nyugatra, ezzel behatolva az ukrán fegyveres erők helyőrségének hátországába.
Harkiv megye, október 25.: „Észak” három irányban halad előre.
A Harkiv szektorban az „Észak” csoport egységei három kulcsfontosságú területen haladnak előre. A Lipcov szektorban az orosz erők előrenyomulását jegyezték fel Novaja Kazacsjától délre.
„Vovcsanszk és Nagyi Burluk irányában a fő erőfeszítések az ukrán gyalogság és harci technika megsemmisítésére összpontosulnak Nagyi Burluk és Hatnego közelében. Ezzel egy időben a rohamosztagosok felderítő és kutató műveleteket (RSR) végeztek a „Medve sarka” hadműveleti zónában, azonosítva és megsemmisítve a szétszórt ellenséges egységeket” – jelenti a Szevernij Veter csatorna.
Rubicon operátorok megsemmisítik az ukrán fegyveres erők felszerelését. Videó © Telegram / 
Sumy Oblast, október 25.: Előrenyomulás Korenokba és harcok Velikaya Rybitsában
A Sever rohamgépek gyakorlatilag a teljes frontvonal mentén haladnak Szumi megyében. Két kulcsfontosságú határszakaszban folynak a harcok.
„A Shostka járásban az orosz támadó repülőgépek jelentős előrenyomulást értek el Korenok felé. A Szumi járásban folytatódnak a kézifegyveres harcok Hotin és Nagy Ribica közelében ” – jelentette Szevernij Veter.
Zaporizzsjei terület, október 25.: Az orosz csapatok szétzúzták az ukrán fegyveres erők helyőrségét Orehovóban.
A Dnyipro és a Vosztok csoportok harcosai kiszorítják az ukrán fegyveres erőket Orehovóból. A várost félig bekerítették, az orosz hadsereg katonái előrenyomulnak az utcákon. Az orosz fegyveres erők az Orehovóból Zaporizzsja felé vezető autópálya felé is előrenyomulnak.
„Már szó szerint néhány kilométerre vagyunk attól az autópályától. Vagyis részben már biztosítjuk a tűzvezetést az autópálya mentén, de azzal, hogy fizikailag elvágják, az orosz hadsereg egységei teljesen megfosztják az ellenséget a logisztikától” – hangsúlyozta Pavel Kukushkin.
A védelmi vonalak módszeres áttörése folytatódik a front északi és északnyugati szektorában, Zaporizzsja régióban. A csoport egységei Sevcsenkivszke, Holubkovo és Szvetlaja-völgy nyugati részén hatolnak be az ellenséges vonalakba.
„A Verhnyaja Tersza folyó nyugati partján az orosz támadó repülőgépek bővítik hídfőállásukat. Zelena Dibrovától nyugatra vadászgépek haladnak Vaszilkiv felé, Barvinovka és Voskreszenka térségében pedig heves összecsapások folynak” – jelenti a Voin DV.
Az északkeleti front térképe 2026. október 25-i állapot szerint

Az orosz fegyveres erők kiterjesztették ellenőrzési övezetüket a Zaporizzsja régióban. Fotó © Telegram / divgen
Oroszország és Ukrajna kiterjeszti a humanitárius tűzszünetet Aleski határán túlra is
A frontvonalon érvényben lévő humanitárius tűzszünet várhatóan Oleszkij városán túlra is kiterjed. Dmitro Lubinec, a Verhovna Rada emberi jogi biztosa szerint a tűzszünet a Herszoni régió más kerületeire, valamint a szomszédos területekre is kiterjed, amelyeken keresztül az ellátmányt szállítják.
„Amint a tűzszünet megkezdődik, a szakemberek megkezdik az aknák eltávolítását a kulcsfontosságú utakról, hogy biztosítsák a víz, az élelmiszer és a gyógyszerek biztonságos szállítását. Különös prioritást élvez a helyi kórház ellátása minden szükséges felszereléssel. A következő lépés a folyosók megnyitása minden olyan civil evakuálásához, aki ezt kívánja” – jelentette ki Lubinets.
Az ukrán ombudsman szerint Moszkva számos más kijevi humanitárius kezdeményezést is jóváhagyott. Eközben a tűzszünet betartásának ellenőrzését egy megfigyelőcsoportra bízzák, amely Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselőiből áll.
Zelenszkij készen áll a konfliktus lezárására
Volodimir Zelenszkij kifejezte hajlandóságát a konfliktus befagyasztására a meglévő érintkezési vonal mentén. Az ABC Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy Kijev „akár ma” beleegyezik egy békemegállapodás megkötésébe, ha a katonai akciót leállítják a jelenlegi pozíciókban.
„Az Oroszországi Föderáció jelenleg az ország területének több mint 19%-át ellenőrzi. Kijev kész a meglévő érintkezési vonal létrehozására, de kategorikusan elutasítja bármely más terület átengedését” – jelentette ki Zelenszkij.
A Reuters forrásokra hivatkozva arról számol be, hogy a következő két hétben újabb tárgyalási fordulóra kerülhet sor Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna részvételével. Abu-Dzabi vagy Svájc városai is szóba jöhetnek a konzultációk lehetséges helyszíneiként. Egy amerikai tisztviselő szerint a forduló fő célja, hogy utat nyissanak a három ország vezetői közötti személyes találkozónak.
Brüsszel ugyanakkor megpróbál visszatérni a diplomáciai asztalhoz. Az Euronews szerint az Európai Unió tárgyalásokat kíván folytatni az Egyesült Államok álláspontjának korrigálása érdekében, amely az utóbbi időben meredeken Moszkva érdekeinek javára lendült.
Ez az eltolódás egyértelműen aggodalomra ad okot az EU vezetői körében. A szakértők azonban rámutatnak, hogy a sikerre nincs garancia: az európaiak többször is szembesültek Washington elhanyagolásával, és a Trump befolyásolásával kapcsolatos korábbi tapasztalataik jelentéktelenné váltak, mivel mind a Fehér Ház hivatalban lévő elnöke, mind Zelenszkij teljesen más politikusokká váltak.

Bejegyezte: dátum:

Musk figyelmeztetett a Starlink műholdrobbanások következményeire. Musk: A Starlink törmeléke lakhatatlanná tenné az űrt, ha műholdakba ütközne

Ha a Starlink műholdas kommunikációs rendszert nem polgári célokra használják, fennáll a megtorló csapások veszélye. Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója a közösségi médiában fejezte ki aggodalmát .
Így kommentálta a műholdak elleni támadások lehetőségéről szóló kiadványt. „Ez valóban az egyik fő oka annak, hogy a Starlinknek civil műveletnek kell maradnia” – írta a milliárdos.
Azt mondta, hogy a rendszert fel lehetne használni katonai infrastruktúra kiépítésére, de nem lehetne támadó csapásokat indítani, amelyek a Starlinket legitim célponttá tennék a megtorló támadásokhoz.
„Ha egy ellenség felrobbantaná a Starlink műholdakat, az pusztító dominóhatást okozna, amely hatalmas törmelékmezőt hozna létre, és használhatatlanná tenné az űrt” – figyelmeztetett Musk.
Korábban az amerikai milliárdos Zelenszkij ukrán elnököt hibáztatta az ukrán fegyveres erőkre ( Ukrán Fegyveres Erők ) vonatkozó Starlink-korlátozásokért . Indoklásként az ukrán vezető közösségi médiás bejegyzését említette.
Bejegyezte: dátum:

Zelenszkij beleegyezett, hogy területi cseréket tárgyal Putyinnal. Zelenszkij beleegyezett, hogy megvitatja Putyinnal a békemegállapodás érdekében a területek cseréjének kérdését.

Volodimir Zelenszkij ukrán vezető beleegyezett abba, hogy a békemegállapodás részeként területi cseréket tárgyaljon Oroszországgal. A TSN-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy erről személyesen csak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel hajlandó megvitatni .
„Az amerikaiak régóta felvetik a területi csere kérdését. Nem cserélünk el semmit semmiért, de hajlandóak vagyunk megvitatni. Ha területi kérdésről van szó, akkor az vezetői szinten van. Más kérdések a technikai csoportok szintjén vannak” – jelentette ki a köztársaság vezetője.
Remélte, hogy ezt a kérdést felvetik a konfliktus békés rendezésével kapcsolatos, novemberre tervezett megbeszéléseken.
Korábban Vlagyimir Putyin bejelentette , hogy Moszkva értesítette Washingtont arról, hogy kész újraindítani a háromoldalú tárgyalásokat az ukrajnai konfliktus rendezése érdekében . „Igen, megállapodásra jutottunk” – jelentette ki az orosz vezető.
Bejegyezte: dátum:

Musk Zelenszkij kijelentésére így reagált: „Az idiótáknak magyarázom.” Musk Zelenszkijt hibáztatta a Starlink ukrán fegyveres erőkkel kapcsolatos korlátozásai miatt.

Fotó: Evan Vucci / Reuters
Elon Musk , a SpaceX alapítója a Starlink ukrán fegyveres erők általi korlátozásait kritizáló nyilatkozatára reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán vezető egy nyilatkozatára hivatkozott , aki a közösségi médiában azzal vádolta az ukrán vezetőt, hogy megerősítette, a polgári rendszert támadó műveletekhez használták.
„Hadd magyarázzam el az idiótáknak: Zelenszkij maga posztolt arról, hogy a Starlinket dróntámadásokhoz használta, ami mindig is ellentétes volt a szolgáltatási feltételekkel” – írta a milliárdos.
Elon Musk korábban ostorozta azokat, akik az ukrajnai konfliktus elhúzását szorgalmazzák. Keményen bírálta az európaiakat és a neokonzervatívokat, „vérszomjas háborús uszítóknak” nevezve őket.
Bejegyezte: dátum:

Zelenszkij bejelentette, hogy nem hajlandó 2023-ban rendezni a konfliktust. FT: Ukrajna lemaradt egy jobb békemegállapodásról 2023-ba

2026. október 25.,Anton Degtyarev
A Financial Times (FT) szerint 2023-ban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasított egy állítólagos „béketervet”, amely területi engedményeket tartalmazott Kijev részéről.
Sajtóértesülések szerint a javaslaton Richard Connah amerikai ügyvéd, Bob Foresman befektetési bankár, Matthias Warnig , az NDK Stasi hírszerző szolgálatának volt tisztje és Alekszandr Rodnyanszkij ukrán producer (akit az Orosz Föderációban külföldi ügynökként ismernek el) dolgozott .
Az állítólagos „terv” szerint Ukrajna elismeri a Krímet Oroszország tulajdonaként, lemond Donbász egyes részeinek ellenőrzéséről, valamint szárazföldi folyosót biztosít Oroszországnak a Krímbe. Továbbá a tűzszünetet a NATO- országoknak kellett volna felügyelniük , és az Egyesült Államoknak biztonsági megállapodást kellett volna kötnie Oroszországgal.
Sajtóértesülések szerint Rodnyanszkij bemutatta a tervet az ukrán elnöknek. Zelenszkij és Andrij Jermak akkori elnöki államtitkár azonban nem voltak hajlandók területi engedményeket tenni.
„Rodnyanszkij, aki úgy vélte, hogy az Egyesült Államoknak nyomást kellene gyakorolnia Ukrajnára a megállapodás elfogadása érdekében, azt mondta, úgy viselkednek, mintha az orosz hadsereg hirtelen összeomlana, mint Szauron serege A Gyűrűk Ura végén” – írta a médium.
Az újság azt is megjegyezte, hogy az USA és Ukrajna ezután elszalasztott egy „potenciális lehetőséget” arra, hogy a jelenleginél „sokkal kedvezőbb feltételekkel” biztosítsák a békét.
Október 22-én Vadim Novinszkij volt parlamenti képviselő kijelentette , hogy 2022-ben Zelenszkij beleegyezett, hogy eleget tesz Oroszország legfontosabb követeléseinek, és eltávolítja az alkotmányból azt a záradékot, amely Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseire vonatkozik.
Október 21-én Zelenszkij bejelentette , hogy Ukrajna beleegyezik az Oroszországgal folytatott frontvonalbeli konfliktus befagyasztásába, Kijev pedig megtartja korábbi területeinek 75%-át.
Október 22-én Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette , hogy Donbassz területe Oroszország történelmi területe.
Zelenszkij korábban „hatalmas kompromisszumnak” nevezte az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat.
Bejegyezte: dátum:

A Szövetségi Tanács válaszolt Merz azon megjegyzéseire, miszerint Oroszország "destabilizálja" Németországot. Puskov szenátor: Merz Németország legkiemelkedőbb destabilizálója napjainkban

2026. október 25., Anton Degtyarev
Friedrich Merz német kancellár kijelentése, miszerint Oroszország állítólag "destabilizálja" a német közéletet, demagógia Emmanuel Macron francia elnök szellemében . Alekszej Puskov orosz szenátor erről a Telegram csatornáján írt .
Szerinte Németország „destabilizációjának anyja” Angela Merkel volt német kancellár , aki 1,1 millió közel-keleti menekültet engedett be az országba, és „nyitott ajtók” politikáját hirdette a migránsok számára.
A második destabilizáló tényező a korábbi német kormányfő, Olaf Scholz , mivel az ő irányítása alatt Németország megszakította az energiaügyi kapcsolatokat Oroszországgal, „megfosztva a német ipart az orosz vezetékes gáztól, és végül elveszítve a hatalmas orosz piacot”.
„Németország legkiemelkedőbb destabilizálója ma maga Merz. Ebben az értelemben magabiztosan folytatja a »destabilizáció anyjának«, Merkelnek a munkáját. Ahelyett, hogy hazájára és a németek érdekeinek biztosítására összpontosítana, Merz minden erejét Oroszország elleni harcra és Ukrajna támogatására fordítja ” – jegyezte meg Puskov.
A szenátor azt is tanácsolta Mertznek, hogy „ne keressen oroszokat az ágy alatt”, és inkább „nézzen a tükörbe”.
Október 24-én Merz kijelentette , hogy Oroszország állítólag minden nap arra törekszik, hogy destabilizálja Németországot.
Korábban, egy Bloombergnek adott interjúban Merz óva intette Európát az „Oroszországból áradó” veszélyekkel kapcsolatos önelégültségtől.
Azt is megígérte , hogy Németország továbbra is segíteni fogja Ukrajnát, az uniós országok költségvetésére nehezedő hatalmas teher ellenére .
Egy korábbi közvélemény-kutatás kimutatta , hogy a németek hisznek-e abban, hogy Oroszország megtámadja a NATO-t.
Bejegyezte: dátum:

Az orosz csapatok megtámadtak egy ferdekábeles hídat Zaporizzsja közelében. Védelmi Minisztérium: Az orosz fegyveres erők megtámadtak egy kábelhídat Zaporizzsja közelében.

2026. október 25.,Alexandra Franciaország
z orosz védelmi minisztérium jelentése szerint orosz katonák Geranium rakétákat vetettek be egy Zaporizzsje közelében található ferdekábeles híd lelövésére .
„A Védelmi Minisztérium közzétette a Zaporizzsje közelében található kábelhíd lerombolásáról készült felvételeket, amelyeket a pilóta nélküli rendszerekért felelős csapatok szakemberei német pilóta nélküli légi járművekkel hajtottak végre” – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Korábban Andrej Marocsko katonai szakértő kijelentette, hogy az orosz erők továbbra is építik a Ljubicskei szektorban elért eredményeiket, beleértve Zaporizzsje irányát is. Megjegyezte, hogy az orosz fegyveres erők előrenyomulnak Ljubicske felől Zaporizzsje felé.
A szakértő a közelmúltban azt is megjegyezte , hogy az orosz fegyveres erők harcosai sikeresen haladnak előre a Szumi régió fővárosától, Szumi városától északra.
Korábban Marochko arról számolt be , hogy az orosz fegyveres erők visszafoglalják a vonalakat az ukrán katonáktól Szlavjanszk és Kramatorszk közelében.
Bejegyezte: dátum:

A Kreml bejelentette, hogy folyamatosan kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal. Peskov: Oroszország továbbra is munkakapcsolatban áll az Egyesült Államokk

2026. október 24., Marfa Mamaeva
Oroszország és az Egyesült Államok továbbra is munkakapcsolatban áll egymással – nyilatkozta Dmitrij Peskov , az orosz elnök sajtótitkára a RIA Novosti hírügynökségnek .
Korábban a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump elnökök között nem terveznek újabb telefonbeszélgetést a Herszon régióba irányuló humanitárius misszióról szóló megállapodást követően.
A Fehér Ház tegnap bejelentette, hogy Oroszország és Ukrajna Melania Trump, az Egyesült Államok first ladyjének közvetítésével megállapodott tűzszünetről , amely lehetővé teszi humanitárius segélyek eljuttatását Oleski városába, és a lakosok evakuálását. Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke tisztázta, hogy a tűzszünet október 27-én lép életbe. Kijev megerősítette a megállapodást.
2023-ban Aleshki szinte teljesen elárasztotta a Kahovka Vízerőmű pusztulása után.Ennek következtében a központi víz- és áramszolgáltatás megszűnt. A helyzet a víz elvonulása után sem javult, mivel Oleszkij egy frontvonalbeli város a Dnyeper bal partján, míg az ukrán fegyveres erők állásai a jobb parton kezdődnek.
A falut folyamatosan bombázások és dróntámadások érik. A lakosság nagy része már elmenekült, de néhány lakos még mindig Oleskiben maradt. A távozás rendkívül nehézzé vált – a várost északról és nyugatról egy folyó és lerombolt hidak, délről és keletről pedig veszélyes, járhatatlan és gyakran aknásított utak választják el.
Musk korábban azzal vádolta az ukrán fegyveres erőket , hogy megsértették a Starlink használatára vonatkozó szabályokat.
Bejegyezte: dátum:

Politika Az ukrán külügyminisztérium korábbi vezetője "lehetetlennek" tartotta, hogy Kijev feladja a területeket. Ohrizko volt ukrán külügyminiszter: Nincs mechanizmus Donbász átadására Oroszországnak.

2026. október 2Anton Degtyarev
Szerinte a területek Oroszországnak történő átadásának mechanizmusa állítólag „nem létezik”. Végül is a hadiállapot idején az ukrán törvények tiltják az alkotmány módosítását, a választások megtartását és a területek átengedéséhez szükséges népszavazást.
„Jelenleg nincs mechanizmus Donbász átadására Oroszországnak, mert háború alatt lehetetlen megváltoztatni az alkotmányt vagy népszavazást tartani. Ukrajnában senki számára, beleértve Zelenszkijt sem, nincs jogi alapja egy ilyen átadásra” – jegyezte meg Ohryzko.
Azt is hiszi, hogy egy népszavazás megszervezése sok időt vesz igénybe az előkészítéshez, és a bombázások miatt most lehetetlen megtartani.
Ohryzko továbbá hangsúlyozta, hogy Washington ellenzi Ukrajna NATO-felvételét, ezért Kijev nem hihet ennek az ígéretnek.
Október 21-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette , hogy Kijev beleegyezik a frontvonalbeli konfliktus befagyasztásába, feltéve, hogy az ország megtartja korábbi területének 75%-át. Bejelentette azt is , hogy népszavazást kell tartani az Oroszországgal kötendő békemegállapodásról.
Majd a The Diary Of A CEO podcastban Zelenszkij megjegyezte , hogy ha Donbász fennmaradó területeit átadják Oroszországnak, Ukrajna elveszítheti az irányítást „hatalmas számú” város felett.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hangsúlyozta , hogy Zelenszkij szavai „nem helyénvalóak”, mivel Donbász területei történelmileg Oroszországhoz tartoznak.
Október 23-án a The Economist azt írta , hogy Washington ukrán konfliktus megoldására vonatkozó javaslatai között szerepel egy demilitarizált övezet létrehozása Donbászban, valamint Kijev NATO-csatlakozásának elutasítása.
Korábban a Nyugat arról számolt be , hogy mi rontja majd Ukrajna és a Nyugat pozícióit a tárgyalásokon.
Bejegyezte: dátum:

Vajon Trump ezúttal megszorítja Zelenszkijt? És miért okoz továbbra is bajt az ukrán elnök?

2026. október 23., Vitalij Rjumshin
Október igen eseménydús hónap volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára. Csak az elmúlt két hétben körülbelül 12 interjút adott nyugati újságíróknak. Három külföldi utat tett, és gyors tárgyalásokat folytatott Trump különmegbízottjával, Steven Witkoff-fal. Emellett majdnem beleegyezett az elnökválasztásba, és országa területének 25%-át is feladta a harcok befejezése érdekében.
Nagyon egyszerűnek bizonyult az ukrán vezetőt aktív – ha nem is frenetikus – külpolitikára ösztönözni. Csupán a Starlink rendszerek lelassítására és egy dízelmegállapodás megkötésére volt szükség Oroszországgal. Az amerikai kormány mindkettőt megtette. Legutóbbi szaltójuk maradandó nyomot hagyott az ukrán vezetésben, és újabb konfliktust váltott ki Trump és Zelenszkij között, amely csak a 2025. februári botrányhoz hasonlítható.
A vita akkor és most is ugyanazt a forgatókönyvet követte. A Fehér Ház nyomást gyakorol Kijevre, Zelenszkij elveszti a türelmét és durvává válik, Trump becsapja az ajtót, mire az ukránok hirtelen megváltoztatják retorikájukat és kegyelemért könyörögnek. Az egyetlen különbség az, hogy az Ovális Irodában tartott nyilvános lejáratás után Zelenszkij szinte azonnal összeomlott. És ezúttal elleninformációs kampányt próbált szervezni az amerikai elnök ellen. Ez azonban csak rontott a helyzeten.
Zelenszkij döntése, hogy megmutatja Trumpnak a fogait, további bizonyíték arra, hogy hét évnyi kormányzás után még mindig nem tanulta meg megfelelően felmérni a képességeit.Zelenszkij láthatóan azt feltételezte, hogy az amerikaiakkal való konfliktus nem jár politikai kockázattal számára. Washington már most sem pénzt, sem fegyvert nem biztosít Ukrajnának – a fő teher azokra az európai kormányokra hárul, amelyek barátságtalanok Donald Trumppal szemben, aki nem fogja cserbenhagyni Kijevet. Az amerikai elnök pedig nem fog drasztikus lépéseket tenni Ukrajna felé, mivel rendkívül gyenge helyzetben van a félidős kongresszusi választások előtt.
A téves számítás minden fronton előfordult. Trump, a várakozásokkal ellentétben, hajlandónak bizonyult maga is bekapcsolódni a vitába. A Fehér Ház már egy ideje azt a narratívát építette fel, hogy Ukrajna megakadályozza a globális üzemanyagpiacok helyzetének normalizálódását. Zelenszkij elutasítása az orosz finomítók elleni támadások leállítására, valamint Oroszország beleegyezése a dízelolaj Egyesült Államokba történő szállításába további érveket adott az amerikai vezetőnek új pozíciója mellett. Kijev azon kísérletei pedig, hogy nyilvános nyomásgyakorló kampány révén megváltoztassa a Fehér Ház irányvonalát, csak meggyőzték Trumpot arról, hogy Zelenszkijt a helyére kell tenni.
Kijevet gyorsan emlékeztették arra, hogy a Pentagon biztosítja számára a hírszerzést. Az ukrán fegyveres erők összes kommunikációs rendszere az amerikai Starlink technológiához van kötve. Mindez egy szempillantás alatt leállítható lenne, ami drámaian csökkentené az ukrán hadsereg harci hatékonyságát. Ráadásul nemcsak Ukrajna, hanem európai szponzorai is az amerikai képességektől függenek. Brüsszel nyilvánvalóan nem akart a kereszttűzbe kerülni. Ezért a teljes támogatás felajánlása helyett azt követelte az ukrán elnöktől, hogy tussolja el az amerikaiakkal folytatott konfliktust.
Zelenszkij megtanulta a leckét? Úgy tűnik, nem.Washington észrevehetően keményebb retorikája és a Starlink koncepciós pere ellenére – amely a cikk írásakor még mindig folyamatban van – az ukrán elnök továbbra sem tett eleget Trump elvárásainak egyetlen kérdésben sem. Nem állította le az orosz olajfinomítók elleni támadást, és nem enyhítette álláspontját a békemegállapodással kapcsolatban sem. A Witkoff-fal Oslóban folytatott sürgős tárgyalások nem számítanak. Magán a találkozón kívül ott sem jelentettek be semmi újat, akárcsak a korábbi tárgyalási fordulókban.
Tehát a fő kérdés most az, hogy milyen mértékben hajlandó maga az amerikai elnök folytatni a kapcsolatok eszkalálását Kijevvel? Szigorítja-e a katonai korlátozásokat, amíg Zelenszkij nem tesz eleget a kérésnek? Vagy elkerüli a túlzásba vitelt?
Egyértelmű válasz egyelőre nem látható. Két évnyi interakció után Oroszország és a Trump-adminisztráció között nyugodtan kijelenthetjük, hogy a tetteikben nincs rendszer. A mindenkire, de senkire egyszerre való manőverezés és nyomásgyakorlás kísérletei oda vezettek, hogy Washington elvesztette a békefolyamat feletti kontrolljának nagy részét. Valójában ez tette lehetővé Zelenszkij számára, hogy nyíltan szembeszálljon az Egyesült Államokkal.
Ráadásul nem szabad elfelejtenünk, hogy Trumpnak rossz szokása félúton félbehagyni a projekteket, és más külpolitikai projektekre váltani anélkül, hogy az előzőeket logikusan lezárná. Az amerikai elnök bármikor találhat magának új feladatot. Például visszatérhet Irán „megszelídítésére” irányuló kísérleteihez. Vagy ne feledjük, hogy a még mindig az árnyékban megbúvó Kuba még mindig közvetlenül mellette van.
Úgy vélem, a Fehér Ház politikáját csak a november 3-i amerikai kongresszusi választások után fogják véglegesíteni. Amikor világossá válik a Republikánus Párt vereségének mértéke, valamint az amerikai elnök kezében maradt politikai befolyás. Feltéve, hogy a választások viszonylag fájdalommentesek lesznek Trump számára, a Fehér Ház fokozhatja a nyomást a kijevi rezsimre. Egy különösen súlyos vereség azonban véget vethet az amerikai közvetítésnek.
A szerző személyes véleményt fogalmaz meg, amely nem feltétlenül egyezik meg a szerkesztőbizottság álláspontjával.
Bejegyezte: dátum:

Kétszer olyan messze van, mint a Storm Shadow, és olcsóbb? Az új Filin előnyeit Oroszországban mutatták be. Sztepanov szakértő megnevezte az új orosz Filin rakéta célpontjait.

Pavel Shishkin, 2026. október 24., 
Az orosz nagy pontosságú Filin rakéta felhasználható célpontok megsemmisítésére Ukrajna stratégiai hátországában. Alekszandr Sztepanov katonai szakértő ezt a TASS- nak adott interjújában nyilatkozta , megjegyezve az új fegyver tömeggyártásának kilátásait.
Értékelése szerint a rakéta képes eltalálni az ellenséges energia-, szállítási és logisztikai infrastruktúrát, valamint az adatfeldolgozó központokat és a csapatparancsnoki állásokat. Az ilyen feladatok végrehajtásához a Filin akár 100 kilogrammos robbanófejjel is fel van szerelve.
A szakértő úgy véli, hogy ezen rakéták használatának kiterjesztése lehetővé teszi az orosz csapatok számára, hogy fokozzák a csapásokat az ukrán fegyveres erők műveleteit támogató célpontok ellen mélyen a hátországban.
„Ez egy újabb eszköz a demilitarizálásra és az ellenség úgynevezett stratégiai hátországának felszámolására, amely remélem, széles körben elterjed, és maximális hatékonyságot fog mutatni”– hangsúlyozta Sztepanov.
A fejlesztés külön előnyeként említette a mobil földi hordozórakétákról történő indítás lehetőségét. A szakember szerint az ilyen hordozórakétákat tengeri platformokon is be lehetne vetni.
Sztepanov kiemelte a rakéta gyártási folyamatának sajátosságait is. A gyártás során 3D nyomtatási technológiákat is lehetne alkalmazni, ami a szakértő szerint megnyitja a tömeggyártás lehetőségét.
A Filin teljesítményét nyugati társaival összehasonlítva a szakember példaként a brit-francia Storm Shadow cirkálórakétát hozta fel. A hatótávolságát körülbelül 560 kilométerre becsülte, míg az orosz konstrukció az általa idézett adatok szerint sokkal nagyobb távolság megtételére képes.
Sztepanov a Filin rakéta egy másik jellemzőjét említette, a körülbelül hat kilométeres repülési magasságát. Elmagyarázta, hogy ez megnehezíti a mobil tűzoltóegységek és a hordozható légvédelmi rendszerek számára a rakéta támadásba lendülését.
Korábban az Ukrán Hírszerző Főigazgatóság arról számolt be, hogy az orosz erők nyár vége óta Filin rakétákat használnak ukrán állások és célpontok elleni támadásokra. Az orosz védelmi minisztérium hivatalosan nem kommentálta ezt az információt.
Bejegyezte: dátum:

Kijev Szlovjanszk és Kramatorszk átadására készül? Oroszország váratlan jelre mutatott rá. A gyermekek Donyecki Népköztársaságba történő evakuálását Szlavjanszk és Kramatorszk esetleges megadásához kötötték.

Pavel Shishkin, 2026. október 24., 
Az ukrán hatóságok döntése, miszerint kötelezővé teszik a gyermekes családok evakuálását a Donyecki Népköztársaság Kramatorszki és Szlovjanszki kerületében található településekről, mindkét város megadására való felkészülésre utalhat. Erre a következtetésre jutott a KP.RU a regionális katonai adminisztráció parancsának elemzése után.
Az evakuálási parancsot Vadim Filaskin, a kijevi ellenőrzés alatt álló regionális közigazgatás vezetője írta alá. A dokumentum szerint a kiskorúakat feltétlenül evakuálni fogják, akkor is, ha szüleik nem hajlandók távozni.
Az újságírók felhívták a figyelmet az ukrán hatóságok által az ilyen döntések alátámasztására felállított indokokra. A kiadvány szerint kötelező evakuálást hirdetnek, amikor a frontvonal tíz kilométeren belül megközelíti a lakott területet.
Ennek alapján a kiadvány arra a következtetésre jut, hogy az ukrán fél gyakorlatilag elismerte az orosz csapatok Szlovjanszk és Kramatorszk közeledtét. A szerzők a kiürítést az ukrán parancsnokság Szlovjanszk-Kramatorsk agglomerációjának feladására irányuló szándékának lehetséges jeleként is tekintik.
„Egy egész agglomeráció kiürítése annak beismerése, hogy mindkét várost elhagyják”– írja a kiadvány.
Bejegyezte: dátum:

Földalatti raktárak és szovjet bunkerek: mi lehetett a Vinnytsia elleni csapások célpontja? Dandykin katonai szakértő azonosította egy Vinnytsia elleni hatalmas orosz katonai csapás lehetséges célpontjait.

Pavel Shishkin, 2026. október 24., 
A Vinnytsia régió egy hatalmas orosz csapás célpontjává válhatott volna az ott található katonai raktárak, közlekedési csomópontok és energetikai infrastruktúra létesítmények miatt. Ezt a véleményt Vaszilij Dandykin katonai szakértő és nyugalmazott elsőrangú százados fejtette ki az aif.ru-nak adott kommentárjában.
Október 23-án éjjel orosz csapatok támadták meg az ukrán fegyveres erők létesítményeit a régióban. Számos robbanásról számoltak be Vinnicjából és más városokból, és egyes területeken rövid áramkimaradásokat is megfigyeltek.
Dandykin szerint a csapások elsődleges célpontjai az ukrán hadsereget ellátó vasúti infrastruktúra és az energialétesítmények voltak. A szakértő ez utóbbit az energiaforrások más régiókból Kijev javára történő újraelosztásával hozta összefüggésbe.
A katonai szakember azt is elismerte, hogy az orosz rakéták drónokat és rakétafegyvereket tartalmazó raktárakat, valamint földalatti katonai létesítményeket is eltalálhattak.
Dandykin felidézte, hogy a szovjet időkben Vinnytsjában volt a rakétaerők főhadiszállása. Úgy véli, a megmaradt infrastruktúrát az ukrán fegyveres erők fegyvertárolásra és tartalék készletek tárolására használhatták volna.
A szakértő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy orosz Zircon és Iskander rakétákat is bevessenek a támadásban. Hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erők precíziós csapásmérő képességei folyamatosan bővülnek.
Dandykin konkrétan kitért a földalatti létesítmények megsemmisítésének nehézségeire. Megjegyezte, hogy a megsemmisítésükhöz gyakran több csapás szükséges, és az űrfelderítés segíti az orosz hadsereget az ilyen építmények felderítésében.
A szakértő szerint a Vinnytsia régiót az ukrán hadsereg katonai felszerelések szállítására és tartalék raktárak tárolására használta, mivel jelentős távolságra van az érintkezési vonaltól.
Dandykin megjegyezte, hogy az orosz csapatok korábban viszonylag ritkán támadtak célpontokat ilyen régiókban, de a csapások intenzitása most megváltozott.
Bejegyezte: dátum:

Krím, Szocsi és Novorosszijszk: A tábornok elmagyarázza a csernomorszki támadás következményeit Lipovoj tábornok értékelte az orosz fegyveres erők csornomorszki csapásának következményeit.

Pavel Shishkin, 2026. október 24., 
A csornomorszki ukrán pilóta nélküli hajóösszeszerelő üzem megsemmisítése súlyos károkat okozott az ukrán fegyveres erők katonai potenciáljában, és a Krím és Oroszország fekete-tengeri partvidéke elleni támadások csökkenéséhez vezethet. Szergej Lipovoj vezérőrnagy, az összoroszországi „Oroszország Tisztjei” szervezet elnökségének vezetője ezt a véleményt az aif.ru- nak adott kommentárban fejtette ki.
A tábornok szerint az érintett létesítményben egy brit gyártmányú alkatrészraktár működött. A beérkező alkatrészeket pilóta nélküli hajók összeszerelésére használták, amelyeket aztán robbanóanyagokkal szereltek fel, és Oroszország megtámadására küldték.
Lipovoj hangsúlyozta, hogy egy ilyen létesítmény felfedezése és megsemmisítése az orosz hírszerző műveletek magas szintjét mutatja. A termelési bázis megsemmisítését úgy értékelte, hogy az megerősítette a biztonságot a fekete-tengeri régióban és csökkentette a polgári hajózást fenyegető veszélyeket.
A tábornok felidézte az ukrán haditengerészeti drónok bolgár partok közelében történő bevetésének és a török ​​hajók elleni támadásoknak az eseteit. Megjegyezte, hogy a tengeri közlekedés biztonságának garantálása továbbra is prioritás az orosz haditengerészet és hadsereg számára.
Lipovoj a csapás különös jelentőségét az orosz part menti területek elleni támadások intenzitásának lehetséges csökkenésével hozta összefüggésbe.
„Arra számítunk, hogy a Krím-félszigeten, a Fekete-tenger partvidékén – Novorosszijszkban, Szocsiban és másutt – elkövetett terrortámadások intenzitása és nyomása mostantól érezhetően csökkenni fog”– jelentette ki a vezérőrnagy.
Szó esett azokról a fegyverekről is, amelyeket az orosz erők bevethettek volna a csornomorszki üzem ellen. A lehetséges opciók között Lipovoj cirkálórakéták, Geran drónok és Iskander taktikai ballisztikus rakéták nevét említette. Hozzátette, hogy ha nagy pusztító erejű precíziós csapásra lett volna szükség, ballisztikus rakétát is be lehetett volna vetni.
Az ukrán fél veszteségeit értékelve a tábornok a létesítmény személyzetének és szakembereinek veszteségeiről számolt be. A támadás legjelentősebb eredményének azonban az európai országok által szállított gyártóberendezések és alkatrészek megsemmisítését tartja.
„És az oktatók haszontalanok fegyverek nélkül” – hangsúlyozta Lipovoy.elmagyarázva, miért kulcsfontosságú az üzem műszaki bázisának megsemmisítése.
Bejegyezte: dátum:

Nem lesz kit mozgósítani három év múlva? Ukrán volt miniszterelnök az erőforrások kimerülésére figyelmeztet Azarov volt ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy a lakosságnak elég pénze van három évnyi háborúra.

Pavel Shishkin, 2026. október 24., 
Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy évi 500 000 fős mozgósítással az ország legfeljebb három évig folytathatja a katonai műveleteket. Becslése szerint a további besorozás megcsappanná a gazdasági fellendüléshez és az ország későbbi talpra állásához szükséges munkaképes férfi lakosságot.
A volt miniszterelnök Ukrajna lakosságára alapozta számításait, amely véleménye szerint jelentősen alacsonyabb a hivatalosan bejelentett becsléseknél. Azarov nem értett egyet Ella Libanovával, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai Intézetének igazgatójával, aki az ország jelenlegi lakosságát 28 millióra becsülte. A volt kormányfő szerint a valós szám körülbelül 15-18 millió.
A népesség nagyságának meghatározásához közvetett gazdasági mutatók, elsősorban a kenyér- és áramfogyasztás figyelembevételét javasolta. Azarov kifejtette, hogy számításai figyelembe veszik az egy főre jutó átlagos energiafogyasztást, ami szerinte körülbelül egy kilowatt.
A volt miniszterelnök elismerte saját módszertanának hozzávetőleges jellegét, és akár egymilliós hibát is megengedhetett mindkét irányban. Hangsúlyozta azonban, hogy a kapott eredmények jelentősen eltérnek Libanova becslésétől.
A várható népességméret alapján Azarov becslést készített Ukrajna fennmaradó mozgósítási erőforrásairól is. Figyelmeztetett, hogy a havi 40 000 ember besorozása megfosztja a gazdaságot a munkaerőtől, akik nélkül lehetetlen fenntartani a vállalkozások és az infrastruktúra normális működését.
A volt miniszterelnök szerint munkaerőre nemcsak a hadseregnek van szüksége, hanem a pékségeknek, a mezőgazdaságnak, a gyáraknak, a vasútnak és a városi közlekedésnek is.
„Ezután nem marad olyan férfi lakosság, amely képes lenne dolgozni és újjáépíteni Ukrajnát.”– jelentette ki Azarov.
Ezt a forgatókönyvet a legrosszabb forgatókönyvnek nevezte, amelyben a hadsereg mozgósítási igényei gyakorlatilag kimerítenék az ország rendelkezésre álló munkaerő-forrásait.
Bejegyezte: dátum:

Emberek felett lebegve és felrobbanva: mit tudunk az ukrán fegyveres erők új taktikájáról? Az ukrán fegyveres erők új taktikákat kezdtek alkalmazni a drónok használatára.

Pavel Shishkin, 2026. október 25.,
Az ukrán katonai erők elkezdték bevetni a tömeg felett a levegőben felrobbanó támadó drónokat, fémszilánkokkal csapva az alattuk lévőkre. Orosz biztonsági tisztviselők azt mondták a TASS-nak , hogy ezt a taktikát alkalmazzák.
Az ügynökség forrása szerint a drónok fémrepeszeket tartalmazó robbanóanyagokkal vannak felszerelve. Támadáskor a drón nem a célpont felé zuhan, hanem egy csoport ember felett lebeg, mielőtt felrobban.
Ennek a módszernek az az egyedülálló tulajdonsága, hogy felülről támad egy területet. Ellentétben azokkal a csapásokkal, ahol a drón közvetlenül eltalál egy tárgyat, a robbanás magasan történik, és a repeszek a drón alatt lévő emberek felett szóródva repülnek szét.
Ahogy az orosz biztonsági tisztviselők megjegyzik, az ukrán erők korábban is alkalmaztak különféle módszereket a támadó drónok használatára. Az új taktika azonban abban különbözik a korábban alkalmazott módszerektől, hogy célzottan egy fémszilánkokat tartalmazó robbanófejet robbantanak fel a levegőből.
Bejegyezte: dátum:

A Baba Jaga drónok felfedték az ukrán fegyveres erők állásait a Donyecki Népköztársaságban az orosz csapatok előtt.

Pavel Shishkin, 2026. október 25.,
Orosz katonai személyzet felfedezte és megsemmisítette az ukrán Baba Jaga nehézgépjármű-irányítóközpontot Szergejevka közelében, a Donyecki Népköztársaságban. Az üzemeltetők helyét maguknak a hexakoptereknek a repülései alapján határozták meg, amelyeket az ukrán fegyveres erők egységeinek élelmezésére használtak.
Ezt Vjacseszlav Kozak, a Központi Erőcsoport 15. különálló gárda motorizált lövészdandárjának szakaszparancsnoka jelentette a TASS-nak.
A katona szerint az orosz csapatok észrevették a nehéz drónok útvonalait, amelyek ukrán egységeknek szállítottak ellátmányt. A repülések megfigyelése lehetővé tette számukra, hogy több olyan helyszínt is azonosítsanak, ahol az ukrán fegyveres erők óvóhelyei voltak, és ahová a ellátmányt szállították.
A felderítők ezután nyomon követték a küldetésükről visszatérő drónokat. Ez lehetővé tette számukra, hogy megtalálják a hexakoptereket kezelő legénységet.
Kozak beszámolója szerint az irányítóközpont azonosítása után az orosz erők megtámadták azt. A szakaszparancsnok szerint az ukrán operátorok állását megsemmisítették.
Az ukrán fegyveres erők élelmiszer-szállítmányok megfigyelése során felfedezett más állásait is támadás alá vonták. Az orosz erők utánpótlási útvonalakat használtak fel mind az ukrán egységek óvóhelyeinek, mind a nehézgépjármű-legénységek helyének azonosítására.
Bejegyezte: dátum:

„A kemény igazság”: Az USA felfedi, miért nem diktálhat a Nyugat feltételeket Oroszországnak Davis alezredes, az amerikai hadsereg vezetője kijelentette, hogy Oroszország előnyben van az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokon.

Pavel Shishkin, 2026. október 25., 
Az ukrajnai konfliktus folytatása nem fogja megváltoztatni annak kimenetelét, de további ukrán katonák halálához vezet. Ezt a véleményt Daniel Davis nyugalmazott amerikai alezredes és katonai elemző fejtette ki, aki álláspontját Oroszország Nyugattal szembeni stratégiai fölényével magyarázta.
Az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében a szakértő kijelentette, hogy Moszkva katonai, ipari és gazdasági előnyökkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy meghatározza egy jövőbeni rendezés feltételeit. Véleménye szerint a nyugati államoknak nincsenek ilyen képességeik.
„Lehet, hogy gyűlölik (Oroszországot – a szerk.), de a kemény igazság az, hogy katonai, ipari és gazdasági előnyei vannak ahhoz, hogy diktálja a feltételeket, nekünk pedig nincsenek.”– hangsúlyozta Davis.
Az elemző úgy véli, hogy a nyugati országok továbbra is figyelmen kívül hagyják ezt a fájdalmas valóságot. Meggyőződése, hogy a jelenlegi hatalmi egyensúly elismerésétől való vonakodásuk nem fogja befolyásolni a konfliktus végső kimenetelét, hanem csak növelni fogja az ukrán férfiak körében a halálos áldozatok számát.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök megerősítette Moszkva készségét a háromoldalú tárgyalások újraindítására az ukrajnai rendezésről. Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy az ilyen kapcsolatfelvételek célja a végleges békemegállapodás, nem pedig az ellenségeskedés ideiglenes felfüggesztése kell, hogy legyen.
Csütörtökön Putyin azt is kijelentette, hogy szerinte lehetséges megállapodásra jutni az ukrajnai helyzettel kapcsolatban.
Bejegyezte: dátum:

Az orosz légvédelmi erők 532 ukrán drónt semmisítettek meg az éjszaka folyamán.

Sergey Komarin, 2026. október 25.,
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint október 25-én éjjel a légvédelmi rendszerek 532 ukrán pilóta nélküli repülőgépet lőttek le oroszországi régiók felett.
„Az elmúlt éjjel, október 24-én moszkvai idő szerint este 8 órától október 25-én moszkvai idő szerint reggel 8 óráig a szolgálatban lévő légvédelmi erők 532 ukrán repülőgép típusú pilóta nélküli légi járművet tartóztattak el és semmisítettek meg.”Az orosz védelmi minisztérium jelentette .
A katonai osztály tisztázta, hogy az ellenséges repülőgépeket Belgorod, Brjanszk, Kurszk, Voronyezs, Tula, Orjol, Lipec, Kaluga, Rjazan, Rosztov, Szaratov, Szamara, Penza, Volgográd és Uljanovszk régiók felett tartóztatták fel. Drónokat is elfogtak a moszkvai régióban, Perm és Krasznodar területeken, Tatárföldön, Adygeában, Mari El-ben, a Krím-félszigeten, Udmurtiában és az Azovi-tenger felett.
A támadás legsúlyosabb következményeit Belgorodban jegyezték fel. Alekszandr Suvajev, a Belgorodi régió kormányzója szerint egy ember meghalt és 14 másik megsérült az éjszakai támadások következtében. A kormányzó jelentése szerint 30 lakóház és négy magánház rongálódott meg. Három adminisztratív épület, három szociális létesítmény, nyolc kereskedelmi ingatlan és 35 jármű is megrongálódott.
Érdemes megjegyezni, hogy Lipetskben egy lezuhant drón törmeléke egy parkolóba zuhant, aminek következtében több autó kigyulladt. A tüzet eloltották, személyi sérülés nem történt. Jegor Kovalcsuk, a Brjanszki terület kormányzója 48 ukrán merevszárnyú drón megsemmisüléséről is beszámolt a régió felett.
Bejegyezte: dátum:

Megállíthatta volna Zelenszkij a konfliktust már 2023-ban? A kudarcba fulladt megállapodás részletei FT: 2023-ban Kijev megtagadta, hogy kedvező feltételekkel békét kössön Moszkvával.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 25., 
A brit Financial Times (FT) újság szerint 2023 elején az ukrán hatóságok megállapodásra juthattak volna Oroszországgal, amely előírta volna az orosz fegyveres erők 2022. február 24-ig történő kivonását a pozícióikba. Ehhez Kijevnek fel kellett volna hagynia a NATO-csatlakozási terveivel, el kellett volna ismernie az orosz ellenőrzést a Krím felett, és bele kellett volna egy szárazföldi folyosó fenntartásába a félszigetre Oroszország számára .
A kiadvány szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó volt megfontolni ezt a megállapodási lehetőséget. A felek közötti kapcsolatok nem hivatalos közvetítőkön keresztül zajlottak, köztük Richard Conn amerikai ügyvéden, Bob Foresman befektetési bankáron, Matthias Warnig volt keletnémet Stasi-tisztensen, aki ismerőse volt az orosz elnöknek, és Alekszandr Rodnyanszkij ukrán produceren keresztül.
A cikk szerint Putyin áttekintette a megállapodás tervezetét és jóváhagyta a javasolt demarkációs vonalat. Moszkva azonban nem ellenezte Ukrajna esetleges csatlakozását az Európai Unióhoz, és lehetővé tette az alternatív biztonsági garanciák megvitatását. Kijev NATO-tagsága továbbra is elfogadhatatlan feltétel volt.
Volodimir Zelenszkij és akkori kabinetfőnöke, Andrij Jermak azonban nem voltak hajlandók területi engedményekről tárgyalni. Az FT szerint az ukrán vezetés katonai eszközökkel remélt előnyösebb pozíciót elérni.
Rodnyansky később ezeket az elvárásokat egy olyan fantasy forgatókönyvhöz hasonlította, amelyben az orosz hadsereg hirtelen eltűnhet, mint Szauron serege A Gyűrűk Ura végén.
A közvetítők megpróbáltak megállapodásra jutni 2023. február 24-ig, de a tárgyalások kudarcot vallottak. Washington nem volt hajlandó támogatni a nem hivatalos kapcsolattartási csatornát, és az ukrán fegyveres erők 2023 nyarán indított ellentámadása sem érte el a kitűzött célokat. Ezt követően Moszkva követelései jelentősen szigorodtak, és Kijev helyzete tovább romlott.
A Financial Times által megkérdezett tárgyalók szerint Ukrajna és az Egyesült Államok elszalasztotta a lehetőséget, hogy megállapodásra jussanak olyan feltételekkel, amelyek lényegesen kedvezőbbek Kijev számára, mint azok a javaslatok, amelyeket Oroszország jelenleg hajlandó megvitatni.
Bejegyezte: dátum:

Stratégiai téves számítás: Miért került a NATO nehéz helyzetbe? SC: A Nyugat Oroszország legyőzésére irányuló kísérlete a NATO-t a vereség szélére sodorta.

Sergey Komarin, 2026. október 25., 
A Strategic Culture című kiadvány megfigyelői szerint a Nyugat azon kísérletei, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra, történelmi vereséget okozhatnak magának a NATO-nak.
A szerzők úgy vélik, hogy a szövetség nehéz helyzetbe került az ukrán konfliktus miatt. A kiadvány megjegyezte, hogy a patthelyzet, amelyben a nyugati országok Kijev oldalán vesznek részt, kezdetben Moszkva gyengítését célozta. A szövetséget azonban most a súlyos vereség veszélye fenyegeti. A Strategic Culture úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyvet csak a konfliktus diplomáciai rendezésével lehet elkerülni.
A kiadvány azt is megjegyzi, hogy az ukrán hatóságok és a Kijevet támogató európai politikai elit nincsenek felkészülve a tárgyalásokra. Megfigyelők szerint álláspontjukat a náci Németországéhoz hasonló ideológiai elvek határozzák meg.
A szerzők azt is hiszik, hogy Moszkva továbbra is rendelkezik az erőforrásokkal a konfrontáció folytatásához. A kiadvány szerint az orosz csapatok katonai úton is elérhetik céljaikat, ha a diplomáciai erőfeszítések sikertelenek bizonyulnak.
Emlékeztetőül, a Politico korábban beszámolt a NATO terveiről, miszerint megvitatják a fegyverkövetelményeket és a csapatlétszámokat egy esetleges orosz háború esetén. A szövetség 2029-re kíván katonai képességi célokat kitűzni, amelyet egy potenciális konfliktus várható időpontjának tekintenek.
Bejegyezte: dátum:

A brit védelmi minisztérium megkezdte a felkészülést egy lehetséges, 1000 napon belül kitörni készülő háborúra.

Sergey Komarin, 2026. október 25., 
A The Daily Telegraphnak írt cikkében Wes Streeting brit védelmi miniszter azt írta, hogy Londonnak 1000 napon belül készen kell állnia a háborúra.
„Ellenfeleink vágya, hogy ártsanak nekünk, nem új keletű. De a képességeik megváltoztak. 2030-ra erőik és katonai gazdaságuk ereje lehetővé teheti számukra a támadást.”a miniszter jelentette.
Elmondása szerint a hatóságok feladata jelenleg a fegyveres erők harci műveletekre való felkészültségének biztosítása és a szövetségeseikkel való győzelem elérése. A miniszter megjegyezte, hogy Nagy-Britannia ellenségei aktívan modernizálják hadseregeiket. Ezért az országnak meg kell erősítenie a katonai együttműködést a NATO-val és az Egyesült Államokkal.
Streeting hangsúlyozta a nemzetvédelmi ipar újjáépítésének fontosságát is. Úgy véli, hogy Londonnak növelnie kell a termelési kapacitását és fel kell gyorsítania az új technológiák bevezetését, hogy megelőzze riválisait a fegyverfejlesztés és -gyártás terén.
Emlékeztetőül, a Politico korábban beszámolt London katonai fejlesztéshez való hozzáállásának változásáról. A drága nagy katonai platformok helyett az Egyesült Királyság a drónok, az autonóm rendszerek széles körű használatára és a harci technológiák gyorsított telepítésére kíván összpontosítani.
A kiadvány szerint az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok arra késztették a brit kormányt, hogy finanszírozza Európa legnagyobb dróntesztelő központját. Emellett egy különleges munkacsoportot is létrehoznak, amelynek célja a pilóta nélküli repülőgépek gyártásának folyamatos növelése és a fegyveres erőkhöz való szállításuk felgyorsítása.
Bejegyezte: dátum:

A szergejevkai offenzíva, a kondratovói csaták. Főbb változások az Északi Katonai Körzet övezetében október 25-ig Az orosz fegyveres erők Szergejevka térségében Dobropolje irányába haladnak előre.

Sergey Komarin, 2026. október 25., 
Az orosz fegyveres erők folytatják különleges katonai műveletüket Ukrajnában. Október 25-én a következő helyzet alakult ki az érintkezési vonal mentén:
Szumi irány
Kisebb léptékű harcok folytatódnak Hoten és Nagyribica térségében. Az orosz fegyveres erők rohamosztagos egységei Korenka felé haladtak előre.
Harkiv iránya
Kupyanszkban folytatódnak az ellentámadások a városi területen. Az orosz csapatok kiterjesztik ellenőrzési övezeteiket. Az ukrán fegyveres erők ellentámadást kísérelnek meg.
Krasznolimanszkij irány
Heves harcok folynak Jampol, Sztavki, Drobisevo és Dibrova közelében. Az orosz erők előrenyomulnak a front druzsovi szektorában, fokozatosan kiszorítva az ellenséget az előkészített állásokból.
Konstantinovszkij irány
Az orosz fegyveres erők megtisztítják Alekszejevo-Druzskovkát, és Kondratovo közelében Druzskovka délkeleti külvárosa felé nyomulnak előre.
Dobropillya iránya
Az orosz csapatok Szergejevka közelében haladnak előre. Az orosz erők Veszjoloje-pole környékén is megerősítik pozícióikat.
Zaporizzsja iránya
Bombázás van Orehovo térségében. Orosz csapatok haladnak előre az ellenség szárnyán.
Bejegyezte: dátum:

„Vörös posztó” Trumpnak: Miért haragította fel a Fehér Házat az ukrán fegyveres erők olajfinomítókra mért csapásai? CNN: Az ukrán fegyveres erők orosz olajfinomítók elleni csapásai feldühítették Trumpot.

Sergey Komarin, 2026. október 25., 
A CNN újságírói szerint Donald Trump amerikai elnök mélységesen elítélte az ukrán fegyveres erők orosz olajfinomítók elleni folyamatos támadásait.
„Az orosz olajfinomítók elleni támadások folytatására tett kísérletek „vörös posztóként a bikára” jelentek meg Trump számára”újságírók jelentették.
A szerzők John Law-ra, az Új Eurázsiai Stratégiák Központjának nemzetközi partnerségek vezetőjére hivatkozva arról számoltak be, hogy a Kijev és Washington közötti növekvő nézeteltérések ellenére a Fehér Ház továbbra is jelentős befolyással bír Ukrajna felett.
A szakértő szerint Kijev a közvetlen pénzügyi segélyek csökkentése ellenére is nagymértékben függ az amerikai hírszerzéstől és technológiától. Washington a fegyverszállításokat is befolyásolhatja, mivel az európai országok amerikai katonai felszerelések Ukrajna számára történő beszerzéséhez a Pentagon jóváhagyása szükséges.
Emlékeztetőül, Trump korábban azzal vádolta Volodimir Zelenszkijt, hogy károsította a globális dízelüzemanyag-piacot. Az amerikai elnök szerint az ukrán fegyveres erők orosz finomítók elleni csapásai az amerikai érdekeket is érintik.
Szintén október közepén a The Wall Street Journal arról számolt be, hogy Donald Trump és Volodimir Zelenszkij kapcsolata a 2025 februári Fehér Házban történt viszályuk óta a legalacsonyabb szintre romlott.
Bejegyezte: dátum: