Miről nem illik jobboldali-nemzeti körökben beszélni az áprilisi bukás óta?
Arról, ami komoly szembenézésre készteti a döntéshozókat. A választási vereségben fontos szerepet játszott, hogy a Fideszben és a kormányban társutasok bukkantak fel. Sok éves aknamunkájukat elfedték a sorozatos kétharmadok, a közös sikereket ők maguk úgy mutatták be a párt vezetése előtt, mint tudásuk és szakértelmük csalhatatlan bizonyítékát. Mindeközben a Fidesz leginkább Orbán Viktor páratlan képességeinek, jól felépített hálózatának, sikeres, közismert helyi politikusainak köszönhette sorozatos sikereit.
Kik ezek a társutasok?
Tipikusan harminc és negyven év közötti, budapesti vagy nagyvárosi, liberális, apolitikus közegből érkező (ál)értelmiségiek, akik egzisztenciális okok, karrierlehetőségek miatt szegődtek a tizenhat évig kormányzó pártszövetséghez. Azonban nem az egyéni vagy közszabadságot, hanem a megfelelést és az elvtelen előrehaladást választották a maguk céljának. Sokan közülük a vállalati szférából, multiktól érkeztek, feltűnően sokan dolgoztak külszolgálatban, éveken át külföldön éltek.
Magyar Péter is társutas?
A legismertebb társutasok egyike. A Fidesz tíz-tizenöt évvel ezelőtt nagyobb teret engedett azoknak a friss csatlakozóknak, akikkel fel akarta tölteni az állami és önkormányzati területeken felszabadult helyeket, állásokat. Magyar Péter életének alakulása, munkába állásának története iskolapéldája a Fidesz-társutasságnak. De ő csak egy szereplő a sok közül. A Fidesz holdudvarában mindmáig sokan vannak, akik nemcsak hallomásból ismerték Magyart és feleségét: összejártak velük, barátkoztak, mert hasonló pozíciókra vágytak, megpróbálták velük és általuk meglendíteni karrierjüket.
Mit tettek a társutasok az elmúlt tizenhat évben?
Minden létező kormányzati rendezvényen, szakpolitikai eseményen, konferencián, interjúhelyzetben feltűntek, nem csoda, hogy egy idő után úgy tűnhetett, hogy a Fidesz meggyőződéses hívei. Ők azonban csak a zsákmányt figyelték, világnézeti, életvezetési, morális kötelékek sem akkor, sem most nem fűzik őket a nemzeti közösséghez. Hatékony, egymással sokszor összehangolt fellépésük következtében a Fidesz és a kormány szellemi holdudvarának ereje drámaian megfogyatkozott. A Fidesz népi táborából kiemelkedő, önállóan gondolkodó, cselekvő helyett helyi politikusokat központi küldöttek, bizalmi pozícióból jelszavakat harsogó, primitív kampánytechnikákat, olcsó üzeneteket megfogalmazó önjelöltek váltották fel. Már a választás előtt évekkel látszott, hogy a párt vezetőjét és a döntéshozó politikusok a társutasok valósággal elzárták az egyszerű párttagok, önkormányzati képviselők, szimpatizánsok elől. A valaha látható és elérhető Fidesz fokozatosan elitista pózba merevedett, amely a társutasok karriervágyait szolgálta.
Mi történt a társutasokkal április óta?
Egyrészt azonnal dezertáltak, azóta pedig a szokásos áljobboldali fedőszöveggel igyekeznek olyan látszatot kelteni, mintha állítólagos szakértelmük volna a legfontosabb, konkrét politikai célok nem mozgatják őket. Többen nyilvánosan vagy a háttérben felajánlották szolgálataikat az új kormánynak. Mások ott maradtak a Fideszben, és hónapok óta várják helyzetük jobbra fordulását. Éppen ezért – az elmúlt tizenhat évvel kialakult szokásaikkal ellentétben – újabban következetesen nép-nemzetinek mutatják magukat, igyekeznek hiteles és népszerű jobboldali politikusokhoz szegődni. Akik nem a dezertálást vagy a lapulást választották, kiálltak a nyilvánosság elé, és különböző módon bepanaszolják a társadalomnak Orbán Viktort, mintha hosszú éveken át nem az ő kenyerét ették volna.
Hogyan evickélhet ki ebből a helyzetből a Fidesz?
A Fidesz megújulásának az a kulcsa, hogy vissza kell találnia nép-nemzeti, vidéki gyökereihez, és le kell vetkőznie mindazt, amivel értelmiségi-urbánus társutasok hígították fel a közös vegyületet. Tisztújításra és nemzedékváltásra van szükség: fel kell emelni az országos rivaldába azokat a tehetséges, fiatal politikusokat, akik önkormányzatokban, nemzeti egyesületekben, egyetemeken, az élet más fórumain már bizonyítottak. Ezeknek a fiataloknak helyi és országos pozíciókat kell adni, ugyanakkor a párt felügyeletével a Fidesz első nemzedékének kipróbált, régi katonáinak segíteniük, istápolniük őket mindaddig, amíg önálló politikai kvalitásokat nem mutatnak. Ha a nemzedékváltozás elmarad, a belső elöregedés pedig folytatódik, a Fidesz ugyanúgy elhal majd, mint az MDF, az SZDSZ vagy az MSZP. Ha azonban sikerül átállítani a váltókat, és radikálisan új, tevékeny, cselekvő karaktereket észlelnek a választók, az összeomlás elkerülhető.
Mit kell tennem, hogyan segíthetek, hogy visszaszorítsuk a társutasokat?
Fedezd fel közös gondolkodásunk eredőit, tájékozódj hiteles forrásokból, beszélgess számodra hiteles közéleti emberekkel! Olvasd, nézd, támogasd, segítsd a nemzeti sajtót! Igyekezz nemzedéktársaiddal, barátaiddal kis köröket szervezni, fenntartani ugyanúgy, ahogyan a 2002-es polgári mozgalom idején tettük! Minden eszközzel kapcsolj be fiatalokat a mozgalomba, ha idősebb vagy, vidd el a fiadat, unokádat a közös találkozókra! Szervezzetek civil programokat, hívjatok meg politikusokat, előadókat, művészeket, igyekezzetek ellenponttá nőni a jelenlegi hatalommal szemben! Hirdesd, hogy a megújuló jobboldal hajtóereje változatlanul vidékről származik: akié a vidék, azé az ország. Ha mindezt megérted és megteszed, visszatalálsz oda, ahonnan a lakiteleki alapítók, a Bibó-szakkollégisták, a polgári körösök elindultak. A feladat most rád vár. Képviseld a pragmatizmust, maradj hű az értékeidhez, szolgáld a magyar nemzetet, és soha, de soha nem hidd el, hogy mi vagyunk a gyengébbek a saját hazánkban.
