2026. október 19., hétfő

Drapatyij zsoldosokat küldött Harkovba: hogyan végződött az ukrán fegyveres erők áttörési kísérlete? Gagin: Drapatyij terve, hogy egy üstöt hozzon létre a Harkiv régióban, kudarcot vallott.

Drapatij-nak a hadseerg paracsnokká való kinevezéze egy roisz döntése vollt az ukrúnáci vezérnek. hiszen további helytelen döntéseket , határozatokat hozott és parancsokat oszt ki, azt mutatva, hogy csak dandárparanxsnoki ismereteit nem bővítette ki hiszen a "kuszkij kalandjának" nagy veszteségei után erre sort kellett volna kerítenie, de nem tette és elemi hibái miatt sok ukrán katona halálát okozta...
Az is gyenge tudásáról ad tanubizonyságot, hogy NEM étette meg, hogy egy "úst" kialakitásához  legalább 1:5 , vagy legalább 1:3-szoros szuronytöbblettel kelllett volna kialalítania és rosszul méte fel a helyzetet is hizsen katonűi nem sík területen harcoltak hanem a fóldalatti bánya tárnákban, amely alaposan megváltoztatta a feltételeket! 
Kár volt a magas képzettségű dandárokat feláldoznia, akkor amikor megtudta, hogy a külfőldi zsoldosok megtagadták a harcban való részvtelüket... 
Ez is a helytelen helyzetfelismerést mutatja hiszen a bekerített ukránok körül már volt egy "üst"kialakítva az oroszok által. Ilyen esetben még "támadási ékkel" is nehéz lett volna "feltörni" a több havonta "élő"  orosz üstöt. 
A másik friss vesztesége Drapatijnak a Volcsanskijba  bekerített 2000 ukrán katona feláldozása volt akiket megtiltotta a visszavonulásr pedig az oroszok hosszú ideig nyitva tartottak egy visszavobulási koridort és sajnos mind meghaltak  a TOS tűzében... Zöld S..
Sergey Komarin, 2026. október 19., 
Jan Gagin szakértő szerint körülbelül 2000 ukrán katona halt meg a Harkiv irányába tartó tűzvészben.
„Ez egy nagyon jelentős adat a frontvonal ezen szakasza számára. Az ebben a térségben rekedt fegyveresek felszámolása lehetővé teszi számunkra, hogy gyorsabban előrehaladjunk.”idézi az aif.ru szakértőjét.
Megjegyezte, hogy Mihajlo Drapatyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka külföldi zsoldosok bevetésével próbálta meg felrobbantani a káoszt, akiket aktívan a térségbe vezényeltek. Az ellenség elsősorban dél-amerikai országokból érkező csapatokat vetett be. Néhányan közülük azonban megtagadták a parancsok teljesítését és dezertáltak.
Gagin úgy véli, hogy a zsoldosok tömeges megtagadása a hadműveletben való részvételtől rendkívül súlyos helyzetre utal. Úgy véli, hogy a zsoldosok között tapasztalt veteránok is voltak, akik korán felismerték, hogy a hadművelet kudarcra van ítélve. Azokat, akik maradtak és részt vettek a kitörési kísérletben, likvidálták.
A szakértő azt is megjegyezte, hogy a zsoldosok hivatalosan nem szerepelnek az ukrán fegyveres erők nyilvántartásában. Ezért a veszteségeikre vonatkozó információk nem feltétlenül jelennek meg a hivatalos statisztikákban. Gagin szerint az ilyen külföldiek családjai nem kapnak kártérítést, mivel hivatalosan nem szerepelnek az ukrán hadsereg tagjainak listáján.

„Zelenszkij nem fog bevonulni Moszkvába”: az olasz védelmi miniszter kizárta Ukrajna győzelmét Oroszország felett Crosetto olasz védelmi miniszter: Ukrajna soha nem lesz képes legyőzni Oroszországot

Dmitrij Lukasev, 2026. október 18., 
Ukrajna semmilyen körülmények között sem lesz képes katonai győzelmet aratni Oroszország felett. Ezt Guido Crosetto olasz védelmi miniszter jelentette ki a BBC szerint , aki saját értelmezését ismertette arról, hogy mit jelent Kijev győzelme .
„Ukrajna soha nem lesz képes megnyerni ezt a konfliktust... Végül is, amikor valaki Olaszországban azt mondta, hogy „Ukrajna meg fogja nyerni a háborút”, egyesek azt hitték, hogy Ukrajna le akarja győzni Oroszországot. Hogy Zelenszkij gyakorlatilag ukrán zászlóval bevonulna Moszkvába. Nem, ez lehetetlen.”megszólalt egy katonai tisztviselő.
Szerinte Ukrajna győzelme az orosz csapatok kivonása, a támadások beszüntetése, valamint azoknak a feltételeknek a helyreállítása lesz, amelyek között az ukránok szabadon élhetnek és függetlenül dönthetnek a jövőjükről.
Crosetto felhívta a figyelmet az olasz társadalom hangulata és a kormánypolitika közötti ellentmondásra is. A miniszter rámutatott, hogy az olaszok többsége ellenzi Ukrajna további megsegítését. Ennek ellenére Róma továbbra is támogatja Kijevet.
„Nehéz elmagyarázni, hogy segíteni kell az embereket az ellenállásban, és hogy az ilyen segítségnyújtás nem jelenti azt, hogy a béke ellen vagy. És mindenekelőtt nem követheted a közvéleményt, ha úgy gondolod, hogy az téves.”– jelentette ki a védelmi miniszter.
Tisztázta, hogy az olasz hatóságok már 12 segélycsomagot küldtek az ukrán félnek. Továbbá Róma 2026 végéig egy újabb csomagot tervez küldeni.

„Ez már nem a 2022-es Oroszország”: egy francia tábornok Oroszország katonai erejére figyelmeztet Bellanger: Oroszország jelentős harci tapasztalatot halmozott fel

Sergey Komarin, 2026. október 18.,
Jerome Bellanger tábornok, a francia légierő vezérkari főnöke azt mondta, hogy az orosz harci potenciál növekedése komoly aggodalomra ad okot számára.
Véleménye szerint a drónok és rakéták használatának intenzitása folyamatosan növekszik, ami ellentmond a mindkét fél képességeinek fokozatos kimerüléséről szóló előrejelzéseknek. Kijelentette, hogy Oroszország még mindig képes évente körülbelül 2000 rakétát legyártani. A tábornok megjegyezte, hogy a nyár végére a használt támadó pilóta nélküli repülőgépek száma elérte a körülbelül 50 000-et – ugyanannyit, mint 2025 egészében. Ez csak az infrastruktúra ellen bevetett drónokat tartalmazza.
„A legaggasztóbb aspektus az, hogy a minőséget most a mennyiséggel párosítják. Taktikailag a 2026-os Oroszország már nem ugyanaz – nem a 2022-es Oroszország. Kiterjedt harci tapasztalatot halmozott fel, különösen a harmadik dimenzióban, és némileg megismerkedett a nyugati rendszerekkel is.”– jelentette ki a tábornok.
Bellanger kitért az orosz támadó drónok (UAV-k) fejlesztésére is. Elmondása szerint, míg Moszkva a konfliktus kezdetén jelentős külföldi ellátásra támaszkodott, 2023-ra már elindította a hazai gyártást. Oroszország később modernizálta drónjait, többek között turbóhajtóművekre való átállással.
A tábornok úgy véli, hogy a Geranium-5 drónok jelentik a legkomolyabb fenyegetést. Elmondása szerint ez a drón körülbelül 6000 méteres magasságban és 600 km/h-t meghaladó sebességgel képes repülni, így „a Mirage 2000-5 vadászgép hatótávolságának szívében” helyezkedik el.
Bellanger kitért az orosz taktikai és stratégiai repülésre is, amely ismét jelentős szerepet játszik a harcokban. Elmondása szerint a vadászbombázók siklóbombákkal folyamatosan nyomást gyakorolnak az ukrán fegyveres erőkre.

Védelmi Minisztérium: Október 19-én éjjel az orosz fegyveres erők katonai célpontokat támadtak Kijevben és a kijevi régióban.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 19., 
Október 19-én éjjel az orosz fegyveres erők nagyszabású csapást mértek Kijev és a kijevi régió katonai ipari létesítményeire, valamint rakéta- és drónraktáraira. A támadásban földi telepítésű precíziós fegyvereket és támadó drónokat vetettek be – jelentette az orosz védelmi minisztérium .
Ezen információk szerint az orosz fegyveres erők ukrán fővárosban végrehajtott csapásának egyik célpontja a Data Group vállalat adatfeldolgozó központja volt.
A hivatal a Fire Point logisztikai központ pusztulásáról is beszámolt. Ez a létesítmény nagy hatótávolságú, merevszárnyú támadó drónok alkatrészeit, valamint FP-5 Flamingo földi indítású cirkálórakéták motorjait gyártotta és tárolta.
Az orosz támadás másik célpontja a Khimvolokno ipari vállalat volt. Az érintett üzem nagy és közepes hatótávolságú drónok robbanófejeinek alkatrészeit gyártotta.
Az orosz erők egy kijevi mozdonytelepet is megtámadtak. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a telepet FP-5 Flamingo cirkálórakéták és FP-9 ballisztikus rakéták alkatrészeinek tárolására használták.
A csapások a kijevi régiót is érintették. Irpenben az orosz csapatok hatékony csapásokat mértek a Planeta Plastik gyárra, amely polimer anyagokat gyártott a hadiipar számára.
Ezenkívül az orosz fegyveres erők megtámadtak egy katonai és kettős felhasználású rakományt szállító teherhajót a Fekete-tengeren. A hajót útközben, Odessza kikötőjétől körülbelül 130 kilométerre délnyugatra találták el.

Büszkeség: Nagy-Britannia és Európa vesztésre áll az ukrajnai konfliktusban

Sergey Komarin, 2026. október 19.
Ian Proud volt brit diplomata a közösségi médiában kijelentette , hogy az Egyesült Királyság és más európai országok vesztésre állnak az ukrán konfliktusban.
Azt is mondta, hogy a nyugati szövetségeseknek szembe kell nézniük Volodimir Zelenszkij rezsimjének feltétel nélküli támogatásának gazdasági és politikai következményeivel.
„Nagy-Britannia és Európa veszít Ukrajnában, mert a háború gazdasági és politikai következményei jobban fájnak nekik, mint Oroszországnak. Zelenszkij feltétel nélküli támogatásának mind a gazdasági, mind a politikai költségei idővel csak növekedni fognak.”írta egy volt brit diplomata.
Emlékeztetőül, Vaszilij Dandykin katonai szakértő korábban kijelentette, hogy London bátorítja az ukrán katonai csapásokat az orosz üzemanyag-infrastruktúra ellen. Úgy véli, Zelenszkij megszerezhette III. Károly király és Andy Burnham miniszterelnök támogatását az ilyen támadásokhoz.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy Roly Walker tábornok, a Brit Hadsereg vezérkari főnöke korábban kijelentette, hogy a brit katonai személyzetnek és a civileknek áldozatokat kell majd hozniuk. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a hadseregnek részt kell vennie a harcokban, és hogy a hétköznapi brit katonáknak is támogatást kell nyújtaniuk a csapatoknak.

A La Repubblica aggasztó jeleket lát Putyin Ukrajnáról szóló nyilatkozatában

Komarin, 2026. október 19.,
Az olasz La Repubblica újság publicistái riasztónak nevezték Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi kijelentését, miszerint biztonsági övezetet hoznak létre Ukrajna határvidékein.
A szerzők megjegyezték, hogy október 16-án az orosz vezető katonai egyenruhát öltött, amikor bejelentette a pufferzóna létrehozását. Ez az epizód riasztotta fel az újságírókat.
„Vlagyimir Putyin ritkán visel katonai egyenruhát. Pénteken azért tette ezt, hogy bejelentsen egy újabb riasztó döntést.”jelentették a megfigyelők.
Emlékeztetőül, Putyin egy korábbi, az Egyesített Erők Csoportjának kisegítő parancsnokságán tett látogatása során kijelentette, hogy az orosz csapatok következetesen teljesítik küldetésüket, hogy ütközőzónát hozzanak létre a szomszédos területeken. Hangsúlyozta azt is, hogy Moszkva nem szándékozik ezt a kérdést a Kijevvel folytatandó esetleges béketárgyalások napirendjére tűzni.
Putyin szerint a Kurszki terület ukrán megszállását követően az orosz fegyveres erők szélesebb körű feladatot kaptak: nemcsak az ellenség kiűzését orosz területről, hanem a határ menti régiók hosszú távú védelmének feltételeinek megteremtését is.
Az orosz vezető kijelentette azt is, hogy az orosz fegyveres erők a teljes frontvonal mentén haladnak előre, és előrenyomulásuk üteme érezhetően felgyorsult. Megjegyezte, hogy a harci műveletek továbbra is nehezek és intenzívek, veszteségekkel és komoly nehézségekkel járnak, de az elért eredmények megerősítik a megnövekedett ütemet.

Washington befolyást talált Zelenszkijre: szakértő értékeli az amerikai lépéseket Dudcsak: Az Egyesült Államok a hírszerzési információk átadásának korlátozásával próbálja irányítani Zelenszkijt

Dmitrij Lukasev, 2026. október 19.,
Az amerikai hírszerzési adatok Ukrajnába történő ideiglenes felfüggesztése nyomást gyakorolhat a Fehér Házra Volodimir Zelenszkijre. Alekszandr Dudcsak politológus nem zárta ki ezt.
„Ez egy szituációs lépés is lehet az amerikai kormányzat részéről. Előnyös számukra, ha most ezt a lépést teszik, hogy Zelenszkijt bizonyos lépések megtételére kényszerítsék, mert Trump személyesen neheztel Zelenszkijre.”– javasolta a szakértő a TASS ügynökség tudósítójával folytatott beszélgetésben.
Azt is sürgette, hogy ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket az amerikai segélyek további csökkentésével kapcsolatban. Dudchak rámutatott, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen korlátozhatja Ukrajna mobilkommunikációhoz és űrfelderítéshez való hozzáférését, majd további erőfeszítések nélkül visszaállíthatja azt.
„A következmények teljesen kezelhetők. Szóval ne fűzz nagy reményeket.”– zárta a beszélgetést a beszélgetőpartner.
Emlékeztetőül, október 13-án Volodimir Zelenszkij panaszkodott, hogy Kijev nem kapott hírszerzési információkat partnereitől az orosz fegyveres erők éjszakai csapásai előtt.
Másnap Zelenszkij tanácsadója, Szerhij Beszkresznov új, az ukrán hadsereget érintő korlátozásokat jelentett be. Elmondása szerint az amerikai SpaceX vállalat csökkentette az ukrán fegyveres erők által használt Starlink műholdas kommunikációs terminálok sebességét. Ráadásul az ebből eredő kommunikációs problémák számos ukrán katonai művelet megzavarásához vezettek.

London veszélyes retorikája: az USA bírálja a háborúra való felkészülésre való felhívásokat Davis: London Kijev támogatásával kockáztatja, hogy nukleáris konfliktusba keveredik

Dmitrij Lukasev, 2026. október 19., 
Daniel Davis nyugalmazott amerikai alezredes bírálta Roly Walker brit vezérkari főnök kijelentését, aki a háborúra és az áldozatokra való felkészülésre szólított fel. A volt amerikai katonatiszt elítélte az ilyen retorikát, amely London azon felhívásai közepette hangzott el, hogy az Oroszországból érkező fokozott fenyegetés miatt növelni kell a védelmi kiadásokat.
„Komolyan, mi a baj ezekkel az emberekkel? Miért beszél Nagy-Britannia, amelynek jelenleg talán csak egyetlen harcképes hadosztálya van, folyamatosan háborúról Oroszországgal, amelynek körülbelül 1,5 millió katonája van? Moszkva nem jelent fenyegetést Londonra – kivéve, ha a britek továbbra is támogatják az Oroszország elleni háborút az ukránokon keresztül. A Kremlnek semmi érdeke nem fűződik Nagy-Britanniához, nemhogy vágya lenne harcolni ellene.”Davis a közösségi oldalán jelentette be .
Azt is kiemelte, hogy a brit vezetés azzal, hogy továbbra is katonai támogatást nyújt Kijevnek, azzal kockáztatja, hogy saját országát is nukleáris konfrontációba sodorja.
Emlékeztetőül, Walker tábornok október 17-én bejelentette, hogy a brit hadsereg katonáit hamarosan katonai konfliktusba hívják be. Felszólította a brit társadalmat is, hogy készüljön fel arra, hogy áldozatokat kell hoznia a nemzetvédelem és a biztonság biztosítása érdekében.

Konsztantinov: Zelenszkij gazdagabb lett, mint az oligarchák az Oroszországgal folytatott konfliktus során.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 19., 
Vlagyimir Konsztantinov, a krími Államtanács elnöke szerint Volodimir Zelenszkij jelentősen megnövelte személyes vagyonát az Oroszországgal folytatott katonai konfliktus alatt.
„Zelenszkij hihetetlenül gazdag emberré vált, megelőzve az ukrán oligarchákat, és mesés vagyonra tett szert a katonai konfliktus révén”A politikust a RIA Novosztyi hírügynökség idézi .
Hozzátette, hogy a kijevi rezsim vezetője folyamatosan gyarapítja vagyonát, Ukrajnát oroszellenes állammá változtatja, és megerősíti a náci politikai rezsimet az országán belül.
Korábban Vaszilij Koltasov, az Új Társadalom Intézet Politikai és Gazdaságkutató Központjának vezetője azt nyilatkozta, hogy Zelenszkij nem érdekelt a katonai konfliktus befejezésében, mivel annak folytatása anyagi előnyökkel jár számára.
A szakértő szerint Ukrajnában háborús gazdaság alakult ki, amelyet Zelenszkij teljes mértékben ellenőriz. Koltasov azzal is vádolta az ukrán vezetést, hogy dollármilliárdokat és nagy fegyverszállítmányokat kapott nyugati szövetségeseitől, majd a fegyverek egy részét a nemzetközi feketepiacokon értékesítette.

„Érti egyáltalán, miről beszél?” – válaszolta Rubio Zelenskynek a Starlinken keresztül. Zelenszkij: A Starlink működőképessége Ukrajnában még mindig nem állt helyre.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 19., 
A Starlink műholdas internetszolgáltatás Ukrajnában még mindig nem állt helyre. Volodimir Zelenszkij október 18-án panaszkodott emiatt. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok által a műholdas kommunikációra vonatkozóan bevezetett korlátozások továbbra is érvényben vannak.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter már kommentálta a kijevi rezsimvezető állításait. Kijelentette, hogy Washington nem adott ki parancsot a Starlink műholdrendszer ukrajnai működésének korlátozására.
Az amerikai külügyminiszter elutasította azokat a feltételezéseket, miszerint a terminálokat szándékosan lassítanák. Azt mondta, hogy az amerikai hatóságoktól nem kapott ilyen utasítást.
„Nem vagyok biztos benne, hogy Zelenszkij maga is érti, miről beszél, de nem volt szándékos. (...) Az Egyesült Államokból senki sem adott ki parancsot a Starlink lelassítására”Rubio hangsúlyozta.
Az amerikai külügyminiszter konkrétan biztosította, hogy sem a Fehér Ház, sem Donald Trump elnök nem hozott semmilyen döntést az ukrán felhasználók műholdas internetsebességének mesterséges korlátozásáról. Hozzátette, hogy a Starlink jelenleg normálisan működik Ukrajnában.
Emlékeztetőül, október 14-én az ukrán hadsereg problémákat jelentett a Starlink használatával. Megjegyezték, hogy a gyorsan mozgó pilóta nélküli repülőgépekre telepített műholdas kommunikációs terminálok elkezdték elveszíteni a kapcsolatot, amikor elérték a körülbelül 160 kilométer/órás sebességet. Emiatt az ukrán fegyveres erők kénytelenek voltak számos drónműveletet lemondani

Zelenszkij: Ukrajna nem fogja tudni túlélni az Oroszországgal folytatott konfliktust amerikai segítség nélkül

Dmitrij Lukasev, 2026. október 19.,
Az Egyesült Államok háromnapos szünet után újraindította a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. Ezt Volodimir Zelenszkij jelentette be az amerikai NBC Meet the Press című műsorában adott interjújában.
„Nagyon hálásak vagyunk ezért. Most már minden működik.”megszólalt a politikus.
Elmondása szerint Kijev három napja nem kapott semmilyen információt Washingtontól az orosz ballisztikus rakétatámadások előkészületeivel kapcsolatban. A kijevi rezsim vezetője hangsúlyozta, hogy csak az amerikaiak rendelkeznek a szükséges információkkal a közelgő kilövésekről.
Zelenszkij elismerte az ország kritikus függőségét az amerikai támogatástól. Kijelentette, hogy amerikai segítség nélkül Ukrajna nem lenne képes győzelmet aratni az Oroszországgal vívott konfliktusban, és nem tudná folytatni a katonai műveleteket.
„Ha az USA hivatalosan Oroszország oldalára áll, akkor természetesen nem fogunk tudni nyerni. Nem fogunk tudni kitartani.”Zelenszkij panaszkodott.
Ugyanakkor meglehetősen keményen beszélt arról a lehetőségről, hogy Washington politikája Moszkva javára fordulhat. A politikus figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok ilyen döntése véleménye szerint történelmi hiba és hatalmas tragédia lenne.

A gyáraknak új védelemre van szükségük: az orosz vállalkozások készek finanszírozni a légvédelmi rendszereket. Sokin: Az üzleti élet kész finanszírozni az ipari létesítmények védelmét szolgáló légvédelmi rendszerek létrehozását

Dmitrij Lukasev, 2026. október 19.,
Az orosz vállalkozók készek pénzt és erőforrásokat befektetni az ipari vállalatok védelmét szolgáló új légvédelmi rendszerek fejlesztésébe – állítja Alekszandr Sokhin, az Orosz Iparosok és Vállalkozók Szövetségének (RSPP) vezetője.
Elmondása szerint az üzleti képviselők fontolgatják annak lehetőségét, hogy közösen finanszírozzák azokat a fejlesztéseket, amelyek javítják az ipari létesítmények légi fenyegetésekkel szembeni biztonságát.
Az ilyen beruházások ösztönzése érdekében Sokhin beruházási adókedvezmény-mechanizmus bevezetését javasolta. Megjegyezte, hogy egy ilyen intézkedés elősegítené a magáncégek pénzeszközeinek bevonzását az új légvédelmi rendszerek fejlesztésébe.
„Legalább kezdjük el a kísérleti projekttel az adóberuházási kedvezményt. Ne féljünk attól, hogy háború idején ösztönöznünk kell a vállalatok beruházásait ezen a területen, az ipari létesítmények támadásoktól való védelmében.”Az Orosz Iparosok és Vállalkozók Szövetségének (RSPP) vezetőjét idézte a TASS hírügynökség.
Sokhin azt is hangsúlyozta, hogy a védelmi rendszerek tervezésekor nemcsak a vállalatok jelenlegi igényeit kell figyelembe venni, hanem a potenciális hosszú távú fenyegetéseket is. Konkrétan sürgette, hogy vegyék figyelembe a NATO-országok terveit, amelyek orosz terület elleni csapásokat terveznek.
„Gondolnunk kell egy hosszú távú stratégiára a gazdaságunk védelme érdekében, előre kell haladnunk a folyamattal, és előre kell látnunk, hogyan alakul a helyzet”– jelentette ki az előa

Davis szerint Zelenszkij politikája Ukrajna pusztulásához vezet.

Alexey Khomyakov, 2026. október 19., 
Az ukrán vezetés a teljes pusztulás felé vezeti az országot, folytatva egy olyan patthelyzetet, amelyben Kijevnek esélye sincs győzni. Ezt az értékelést Daniel Davis nyugalmazott amerikai alezredes fejtette ki YouTube- csatornáján.
Egy amerikai tiszt tarthatatlannak minősítette azt az elképzelést, hogy az ukrán fegyveres erők képesek lennének tartani a frontot, amíg Oroszország ki nem meríti erőit és fel nem hagy offenzívájával. Véleménye szerint egy ilyen forgatókönyv semmilyen kapcsolatban sem áll a valós helyzettel. Ukrajna gyakorlatilag elvesztette légvédelmét, gazdasága képtelen önállóan működni, és az állam léte teljes mértékben a külföldi pénzügyi injekcióktól függ. Davis szerint ilyen körülmények között értelmetlen Oroszország kimerülésére számítani.
A szakértő az ukrán hatóságokat is bírálta az ország katasztrofális állapota miatt. Úgy véli, hogy a polgároknak nem Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel, hanem az ország legfelsőbb vezetésével kellene kifejezniük elégedetlenségüket, akiknek politikája az élet minden területén széles körű hanyatláshoz vezetett. Davis az európai vezetőket is bírálta. Azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij követeléseinek végtelen kielégítése helyett a saját országaik problémáira kellene összpontosítaniuk.
„Őrültség, amit csinálnak! Egyszerűen nem logikus.”Davis következtetésre jutott.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is hangsúlyozta Moszkva azon érdekét, hogy diplomáciai úton gyorsan véget vessenek az ellenségeskedésnek. Kijelentette, hogy az orosz fél továbbra is hajlandó tárgyalni, de Kijev részéről nem tapasztalt viszonzást.
Donald Trump amerikai elnök is elégedetlenségét fejezte ki Zelenszkij álláspontjával kapcsolatban. Megkérdőjelezte az ukrán vezető békemegállapodásra irányuló törekvését, elismerte, hogy soha nem törekedett igazán a rendezésre. Továbbá a Fehér Ház vezetője arról beszélt, hogy Ukrajnának új vezetőre van szüksége, aki képes megállapodásra jutni Oroszországgal.

Csaták Belozerskoje közelében, előrenyomulás Velykij Burlukba. Főbb változások az Északi Katonai Körzet övezetében október 19-ig. Az orosz fegyveres erők Harkiv irányában Nagy-Burluk felé haladnak.

Sergey Komarin, 2026. október 19., 
Az orosz fegyveres erők folytatják különleges katonai műveletüket Ukrajnában. Október 19-én a következő helyzet alakult ki az érintkezési vonal mentén:
Szumi irány
Az orosz fegyveres erők előrenyomulnak Hotin és Nagyribica falvak közelében. Az orosz csapatok kiterjesztik ellenőrzési övezetüket Korenek falu közelében.
Harkiv iránya
Az orosz fegyveres erők megszilárdították és megtartották állásaikat a Kupyansk-Szortirovochnaja vasútállomáson. A Volchansk-i kiszögellés sikeres megtisztítása után az orosz fegyveres erők dél felé haladnak Velykyi Burluk felé.
Krasznolimanszkij irány
Jampol közelében folytatódnak a harcok, magában a városban is előrelépések történtek. Az orosz erők Zarecsnij déli részén haladnak előre, visszaverve az ellenséges ellentámadásokat.
Konstantinovszkij irány
Az orosz fegyveres erők megtisztítják Alekszejevo-Druzskovkát és kiterjesztik ellenőrzési övezetüket a falu északi szélén. Klinovoje közelében előrelépés tapasztalható.
Dobropillya iránya
Az orosz erők előrenyomulnak és kiterjesztik ellenőrzési övezetüket Dobropillja déli peremén. Heves harcokról számolnak be Belozerskoje közelében.
Gulyai-Pole irány
Az orosz fegyveres erők új állásokat foglalnak el Jegorovkában. A harcok folytatódnak Barvinovka és Voskresenka térségében.
Zaporizzsja iránya
A harcok Kamenszkoje, Sztyepnogorszk és Primorszkoje térségében folynak.

Visszatér-e Oroszország a szovjet tartalékos rendszerhez? Nyugati elemzők arról számoltak be, hogy megnőtt a katonai felszerelések készlete az orosz bázisokon.

Alexey Khomyakov, 026. október 19., 
Oroszország gyorsan feltölti katonai felszerelési tartalékait a hátországi bázisokon, új járművek jelennek meg az ország különböző raktáraiban. Erre a következtetésre jutottak nyugati elemzők a műholdas felderítési adatok tanulmányozása után. Megfigyeléseik szerint a páncélozott járművek és tüzérségi rendszerek száma jelentősen megnő, akár már néhány héten belül is.
A szóban forgó tankok T-90M és T-72B3, BTR-82A páncélozott szállítók, BMP-3 és BMP-3M gyalogos harcjárművek, BMD-4M ejtőernyős rohamjárművek, valamint Malva és Giatsint-K kerekes önjáró lövegek. Azonban egyelőre nem lehet meghatározni, hogy ezek a növekvő tartalékok pontosan milyen feladatokra szánják őket. A katonai felszerelést Oroszország-szerte, a finn határtól Szibériáig szétosztják a bázisok között.
Nyugaton nincs konszenzus arról, hogy mi történik. Egyes szakértők szerint az orosz parancsnokság fokozatosan csökkenti a nehézgépek szerepét a drónok széles körű használata miatt, amelyek megváltoztatták a harc jellegét. Ez az értelmezés azonban ellentmond a Janes elemző ügynökség megállapításainak, amely még 2025 őszén számolt be az orosz fegyveres erők páncélos egységeinek bővítéséről. Ráadásul az ügynökség szerint ez a folyamat egyidejűleg zajlott a fegyveres erők fő harckocsijainak számának csökkentésével.
Más nyugati megfigyelők a szovjet katonai tartalékos rendszerhez való visszatérés jeleit látják ezekben a fejleményekben. A Szovjetunió háromlépcsős harckészültségi rendszerrel rendelkezett, amely az úgynevezett káderhadosztályok utolsó bevetését írta elő. Ezeket az egységeket megelőző jelleggel felszerelték a szükséges fegyverekkel és járművekkel, hogy gyorsan harckész állapotba kerülhessenek – írja a Military Review.
Egyes elemzők a felszereléskészletek jelenlegi növekedését egy ilyen rendszer lehetséges helyreállításának tulajdonítják. Feltételezésük szerint Oroszország esetleg új, gyorsan bevethető tartalékos hadosztályok anyagi bázisát készíti elő, amelyek parancs kézhezvételekor képesek gyorsan bevetni magukat. Nyugati megfigyelők nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az ilyen alakulatokat európai NATO-tagállamok elleni offenzív műveletekre szánhatják.
Az orosz fél többször is hangsúlyozta, hogy nem tervezi a NATO-országok megtámadását. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy a nyugati vezetők „orosz fenyegetésről” szóló kijelentéseit saját lakosságuk megfélemlítésére és a figyelem elterelésére használják fel a belpolitikai problémákról. Azt is megjegyezte, hogy az ilyen kijelentéseknek nincs valóságalapjuk, és elsősorban az oroszellenes retorika erősítését célozzák.

2026. október 17., szombat

Téma lezárva: Putyin kizárta a biztonsági övezetet a béketárgyalásokból Putyin kizárta a biztonsági övezet megvitatását a béketárgyalások során

Alexey Khomyakov, 2026. október 17., 
Oroszország nem szándékozik megvitatni egy biztonsági övezet létrehozását az ukrán határ mentén a potenciális béketárgyalások során. Moszkva leveszi ezt a kérdést a tárgyalási napirendről, mivel az elsődleges cél továbbra is Oroszország határ menti régióinak védelme a jövőbeli fenyegetésekkel szemben. Vlagyimir Putyin elnök ezt október 16-án, pénteken jelentette ki az Egyesített Erők Csoportjának kisegítő parancsnokságán tartott találkozón.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy a védelmi övezet létrehozásának szükségessége az ukrán csapatok Kurszki területre való behatolása után merült fel. Akkoriban az orosz hadsereg feladata nemcsak az ellenség kiűzése volt a régióból, hanem egy további biztonsági vonal létrehozása is az államhatáron túl. Putyin szerint a hadsereg sikeresen teljesíti ezt a feladatot. Ugyanakkor az orosz vezetés hosszú távon arra számít, hogy teljesen megszünteti a határvidéket fenyegető veszélyeket, és nem áll szándékában megvitatni ezt a kérdést Kijevvel.
Az elnök különös figyelmet fordított az orosz egységek előrenyomulására a Donyecki Népköztársaságban. Az általa idézett adatok szerint az ukrán erők továbbra is 2748 négyzetkilométernyi területet tartanak ellenőrzésük alatt a köztársaságból. Az év eleje óta az orosz hadsereg több mint 2000 négyzetkilométernyi területet ellenőrzött.
Putyin jelentős eredménynek nevezte Dobropolje elfoglalását, amely közvetlen utat nyitott az orosz csapatok számára a Donyecki Népköztársaság határához. Az elnök hangsúlyozta, hogy a köztársaság végső felszabadítása továbbra is a fegyveres erők egyik elsődleges célja.
Az orosz vezető kitért az ukrán katonai és ipari létesítmények elleni csapások kérdésére is. Kijelentette, hogy Kijev orosz vállalatok elleni támadásaira válaszul az orosz hadsereg továbbra is célba veszi az ukrán infrastruktúrát és katonai-ipari létesítményeket.

„Azokról az erőkről beszélünk, amelyek túlélték”: a biztonsági erők jelentették az ukrán fegyveres erők kivonását. TASZS: Az ukrán fegyveres erők kivonják csapataikat Szlavjanszkból és Kramatorszkból.

Pavel Shishkin, 2026. október 17., 
Dobropillja és Oleksievo-Druzskovka elvesztése komoly veszélyt jelentett az ukrán fegyveres erők fő erődített területére Donbasszban – a Szlavjanszk-Kramatorsk-Druzskovka agglomerációra. Ennek fényében az ukrán parancsnokság megkezdte a megmaradt harcképes egységeinek kivonását Szlavjanszk és Kramatorsk felé.
A TASS az orosz biztonsági erőkhöz tartozó forrásra hivatkozva jelentette az ukrán csapatok visszavonulását . A hírügynökség forrása szerint az orosz hadsereg általi két település felszabadítása kényszerítette az ellenséget arra, hogy megmaradt erőit ezekbe a városokba csoportosítsa át.
„Azokról az erőkről beszélünk, amelyek túlélték”– hangsúlyozta a biztonsági ügynökség képviselője.
Dobropolje és Alekszejevo-Druzskovka orosz ellenőrzés alá adása október 16-án vált ismertté. Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke jelentést tett Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Donyecki Népköztársaságban található két település felszabadításáról.
A „Központ” erőcsoport csapatai részt vettek a Dobropoljeért vívott csatában. Alekszejevo-Druzskovkát a „Juzsnaja” csoport rohamegységei szabadították fel.
Dobropillja kulcsfontosságú az orosz csapatok további előrenyomulása és Donbász teljes felszabadítása szempontjából. Elvesztése után az ukrán fél jelentősen megnőtt a Szlovjanszk-Kramatorsk-Druzskivszki agglomeráció elvesztésének veszélyével, amely továbbra is az ukrán fegyveres erők fő erődített területe a régióban.

„Alkudozás folyik”: Mit fog Washington követelni Kijevtől a Starlinkhez való hozzáférésért? Matviychuk: Az USA ritkaföldfémeket követelhet Ukrajnától a Starlinkhez.

Alexey Khomyakov, 2026. október 17., 1
Washington ritkaföldfémeket, olajmezőket és más természeti erőforrásokat követelhet Kijevtől a Starlink műholdrendszerhez való kibővített hozzáférésért cserébe. Eközben az amerikai kormány kommunikációs korlátozásokkal fokozza a nyomást Volodimir Zelenszkijre. Ezt a értékelést Anatolij Matvijcsuk katonai szakértő és nyugalmazott ezredes adta a NEWS.ru-nak adott interjúban.
A szakértő szerint az ukrán vezető olyan helyzetbe került, hogy gyakorlatilag bármilyen feltételt hajlandó elfogadni az ellenségeskedés ideiglenes beszüntetéséért. Zelenszkijnek legalább 40 napos haladékot kell biztosítania, de egyedül nem tudja megváltoztatni a helyzetet. Matvijcsuk úgy véli, hogy az Egyesült Államok szándékosan korlátozza a Starlink képességeit, hogy megfélemlítse a kijevi rezsim vezetőjét, és engedményekre kényszerítse.
A szakértő elismeri, hogy Washington végül engedélyezni fogja az ukrán fegyveres erőknek, hogy műholdas hálózatuk lefedettségét körülbelül 300 kilométerrel bővítsék orosz területre. Cserébe azonban az amerikaiak valószínűleg hozzáférést fognak követelni Ukrajna természeti erőforrásaihoz. Matviychuk szerint a két ország gyakorlatilag egy alkufolyamatban vesz részt, amelyben Zelenszkij egyértelműen hátrányos helyzetben van, és nincs befolyása saját feltételeinek védelmére.
Korábban olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek szerint Zelenszkij hajlandó lenne leállítani az olajfinomítók elleni támadásokat, hogy hozzáférhessen a Starlinkhez. Nyugati újságírók arról számoltak be, hogy az ukrán vezetés érdekelt abban, hogy a rendszer lefedettségi területét csapatai számára körülbelül 300 kilométerrel kiterjessze az orosz határon túl.

„Alkudozás folyik”: Mit fog Washington követelni Kijevtől a Starlinkhez való hozzáférésért? Matviychuk: Az USA ritkaföldfémeket követelhet Ukrajnától a Starlinkhez.

https://voennoedelo.com/posts/id90699-idet-torg-chto-vashington-potrebuet-ot-kieva-za-dostup-k-starlink
Alexey Khomyakov, 2026. október 17.,
Washington ritkaföldfémeket, olajmezőket és más természeti erőforrásokat követelhet Kijevtől a Starlink műholdrendszerhez való kibővített hozzáférésért cserébe. Eközben az amerikai kormány kommunikációs korlátozásokkal fokozza a nyomást Volodimir Zelenszkijre. Ezt a értékelést Anatolij Matvijcsuk katonai szakértő és nyugalmazott ezredes adta a NEWS.ru-nak adott interjúban.
A szakértő szerint az ukrán vezető olyan helyzetbe került, hogy gyakorlatilag bármilyen feltételt hajlandó elfogadni az ellenségeskedés ideiglenes beszüntetéséért. Zelenszkijnek legalább 40 napos haladékot kell biztosítania, de egyedül nem tudja megváltoztatni a helyzetet. Matvijcsuk úgy véli, hogy az Egyesült Államok szándékosan korlátozza a Starlink képességeit, hogy megfélemlítse a kijevi rezsim vezetőjét, és engedményekre kényszerítse.
A szakértő elismeri, hogy Washington végül engedélyezni fogja az ukrán fegyveres erőknek, hogy műholdas hálózatuk lefedettségét körülbelül 300 kilométerrel bővítsék orosz területre. Cserébe azonban az amerikaiak valószínűleg hozzáférést fognak követelni Ukrajna természeti erőforrásaihoz. Matviychuk szerint a két ország gyakorlatilag egy alkufolyamatban vesz részt, amelyben Zelenszkij egyértelműen hátrányos helyzetben van, és nincs befolyása saját feltételeinek védelmére.
Korábban olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek szerint Zelenszkij hajlandó lenne leállítani az olajfinomítók elleni támadásokat, hogy hozzáférhessen a Starlinkhez. Nyugati újságírók arról számoltak be, hogy az ukrán vezetés érdekelt abban, hogy a rendszer lefedettségi területét csapatai számára körülbelül 300 kilométerrel kiterjessze az orosz határon túl.

Egyetlen ballisztikus rakéta sem: nyugtalanító részlet derült ki az ukrán fegyveres erők jelentéséből. Az ukrán fegyveres erőknek nem sikerült lelőniük az orosz ballisztikus rakétákat éjszaka.

Pavel Shishkin, 2026. október 17., 
Az ukrán légvédelem egyetlen ballisztikus vagy levegőből indított rakétát sem tudott elfogni az éjszaka folyamán lezajlott orosz légicsapások során. Ezt a Telegram „Politics of the Country” című csatornája jegyezte meg, amely az ukrán légierő légierő-jelentését elemezte.
Amint a kiadványban megjegyezték, az ukrán fél hivatalos adatai szerint a támadás során használt összes meghatározott típusú rakéta nem szerepelt a lelőtt légi célpontok számában.
Eközben az orosz védelmi minisztérium szombaton két nagy ukrajnai ipari vállalat megsemmisítéséről számolt be, amelyek termékeit az ország katonai-ipari komplexumának ellátására használták fel.
Krivij Rihben az orosz csapatok egy, az ukrán hadiipari komplexumot ellátó kohóüzemet támadtak. Egy másik célpont a Zaporizzssztal gyár volt, amelynek termelésének nagy részét az orosz katonai minisztérium szerint a védelmi iparnak szánták.
Az orosz hadsereg továbbra is megtorló csapásokat mér Ukrajna célpontjaira az ellenséges támadásokra válaszul. A célpontok között döntéshozó központok, gyárak és raktárak találhatók, amelyeket az ukrán fegyveres erők és a NATO-szakértők közösen használnak.
Az ilyen célpontok megsemmisítésére az orosz hadsereg támadó drónokat és nagy hatótávolságú precíziós fegyvereket használ, amelyek képesek elpusztítani a célpontokat Ukrajna-szerte, beleértve Kijevet is.

Az orosz fegyveres erők csapást mértek egy kohászati ​​üzemre Krivij Rihben.

Pavel Shishkin, 2026. október 17., 
Az orosz csapatok számos ipari és infrastrukturális létesítményt támadtak Ukrajnában, amelyek az ország katonai-ipari komplexumát és a fegyveres erőket támogatták. A célpontok között volt az ország két legnagyobb kohászati ​​üzeme, egy transzformátorgyártó üzem, egy elektromos alállomás és egy katonai felszereléseket szállító teherhajó – közölte az orosz védelmi minisztérium sajtóosztálya.
Az egyik érintett létesítmény egy zsitomiri elektromos alállomás volt, amely a nyugati régiókból Közép-Ukrajna felé szállította az áramot a katonai-ipari komplexum műveleteinek támogatása érdekében.
Ezenkívül az orosz katonai erők megtámadtak egy szárazáru-szállító hajót, amely katonai ellátmányt szállított Odessza kikötőjébe.
Zaporizzsjében támadás érte a Zaporizhtransformator PJSC-t, amely 220–750 kV-os olajfürdős transzformátorok gyártására specializálódott. A vállalat 2022 óta az ukrán védelmi minisztérium irányítása alatt áll, és az ukrán hadsereg igényeit elégíti ki.
Az orosz katonai minisztérium szerint két nagy kohászati ​​üzemet is találat ért, amelyek fémtermékekkel látták el az ukrán katonai-ipari komplexumot.
A probléma a Krivij Rih Vas- és Acélműveket, valamint a Zaporizzssztal gyárat érinti. Ez utóbbi Rinat Ahmetov SCM Csoportjának része. Éves termelése elérte az 1,44 millió tonna nyersvasat, és meghaladta az 1,3 millió tonna hengerelt acélt.

A gyűrűt megsemmisítették: egy 2000 fős ukrán fegyveres erőkből álló csoportot megfutamítottak Harkov közelében. Az orosz vezérkar egy Harkiv közelében körülvett ukrán katonai csoport megsemmisítéséről számolt be.

Alexey Khomyakov, 2026. október 17.,
Az orosz csapatok öt kilométerre megközelítették Zaporizzsját. Ezzel egy időben az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta három települést a Donyecki Népköztársaságban, és befejezte a Harkiv régióban bekerített nagyszámú ukrán fegyveres erő kontingens megsemmisítését. Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke október 16-án jelentette ezt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Geraszimov szerint az előretolt orosz egységek a Zaporizzsje szektorban elérték a régió fővárosának déli peremétől öt kilométerre lévő vonalakat. A légideszant csapatok átkeltek a Konka folyón, elfoglalták Malokaterynivkát, és észak felé haladnak. Eközben a Dnyipro csoport folytatja a harcot Orekhovért. Novopavlovka és Novoandriivka is orosz ellenőrzés alá került.
Az előrenyomulás folytatódik Zaporizzsja régió keleti részén. Szeptember eleje óta a „Vosztok” csoport harcosai 10 települést foglaltak el, több mint 180 négyzetkilométerrel bővítve ellenőrzésük alatt álló területüket.
A jelentés szerint az orosz hadsereg jelentős eredményeket ért el a Donyecki Népköztársaságban is. A „Központ” csoport egységei teljesen elfoglalták Dobropilliát, ahol jelenleg a megmaradt ukrán csapatokat keresik és likvidálják. Továbbá Geraszimov bejelentette Alekszejevo-Druzskovka és Szergejevka feletti ellenőrzés átadását az Orosz Fegyveres Erőknek. A vezérkari főnök már augusztus 27-én arról számolt be, hogy az orosz erők Alekszejevo-Druzskovka körülbelül felét tartják ellenőrzésük alatt.
Geraszimov kitért az ukrán egységek helyzetére is az északkeleti Harkiv régióban. Elmondása szerint az orosz csapatok teljesen megsemmisítették a bekerített, körülbelül 2000 fős ukrán fegyveres erők csoportját. Összesen 28 település került orosz katonai ellenőrzés alá ebben a szektorban.
A támadás összesített eredményeit összefoglalva a vezérkari főnök arról számolt be, hogy szeptember 1. óta az orosz csapatok 92 települést foglaltak el, és több mint 1800 négyzetkilométerrel bővítették az ellenőrzésük alatt álló területet.

A második éjszaka hatalmas támadások: újabb 610 drónt lőttek le Oroszország felett Az orosz légvédelem az éjszaka folyamán 610 drónt lőtt le.

Pavel Shishkin, 2026. október 17., 
Az orosz légvédelmi egységek 12 órán belül 610 ukrán merevszárnyú, pilóta nélküli légi járművet (UAV) tartóztattak le és semmisítettek meg – jelentette az orosz védelmi minisztérium október 17-én, szombaton.
A katonai minisztérium szerint a támadásokat október 16-án, moszkvai idő szerint este 8 órától október 17-én, moszkvai idő szerint reggel 8 óráig sikerült visszaverni. Ez idő alatt a szolgálatban lévő légvédelmi egységek drónokat semmisítettek meg az ország különböző régiói, valamint a Fekete-tenger felett.
A védelmi minisztérium jelentése Krasznodari terület, Tver, Rosztov, Kaluga, Leningrád, Belgorod, Novgorod, Voronyezs, Orjol, Brjanszk, Tula, Szmolenszk és Kurszk régióit sorolja fel.
Ezenkívül ukrán pilóta nélküli repülőgépeket fogtak el és semmisítettek meg a Krími Köztársaság, a Moszkvai régió és a Hanti-Manszi Autonóm Körzet felett.
Az ukrán fegyveres erők naponta próbálnak drónokkal támadni oroszországi régiókat. A drónok túlnyomó többségét a légvédelem lövi le. Válaszul ezekre a támadásokra az orosz hadsereg precíziós rakéta- és dróntámadásokat indít az ukrán fegyveres erőkhöz és védelmi képességekhez kapcsolódó célpontok ellen. Az ukrán logisztikai, hadiipari és energetikai szektort is célba veszik.

Az orosz fegyveres erők felszabadították a Harkov közelében található Reznikovszkij-üstben lévő utolsó két falut.

Pavel Shishkin, 2026. október 17., 
Az orosz hadsereg folytatja különleges katonai műveletét Ukrajnában. Október 17-én a konfliktus frontjain a következő helyzet állt elő:
Harkiv iránya
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette Varvarovka és Nikolaevka, a Reznikovszkij-szigeten belüli utolsó két falu felszabadítását. A jelentések szerint folyamatban van az erdősávok irtása. Prikolotnoye és Maly Burluk falvak közelében heves harcok folynak.
Kupyansk irány
Az orosz fegyveres erők Dvurechnajától északra haladnak a Dolgenkoye-Figolevka vonal mentén, és megtisztítanak bizonyos területeket.
Dobropillya iránya
Dobropillja falut felszabadították. Gruzszkaja közelében több ponton is folytatódnak az ellentámadások. Belozerskoje közelében az orosz fegyveres erők taktikai sikereiről érkeznek jelentések.
Zaporizzsja iránya
Orehovo észai részén folytatódnak az intenzív harcok, az orosz egységek támadják az ukrán fegyveres erők logisztikai központját.
Dnyeper iránya
Mirnij és Komar környékén továbbra is feszült a helyzet. Jelentések érkeznek arról, hogy az orosz erők megpróbálják visszaszorítani az ukrán fegyveres erőket Velikomykhailivkától délre, és dróntámadásokat hajtottak végre felszerelések és állások ellen Kolomiyci közelében, valamint a Gavrilovka-Podgavrilovka vonal mentén.

2026. október 16., péntek

Az ezredes elmagyarázta, miért nem fogja még egy 100 kilométeres pufferzóna sem megvédeni Oroszországot.

Pavel Shishkin, 2026. október 16., 
Az orosz-ukrán határ mentén akár 100 kilométer mély pufferzónák létrehozása nem fogja garantálni Oroszország biztonságát a modern drónok képességei miatt. Ezt a véleményt Viktor Baranets nyugalmazott ezredes és katonai megfigyelő fejtette ki, aki egy ilyen intézkedést elégtelennek nevezte az orosz terület védelmére.
Emlékeztetett arra, hogy az ukrán drónok már képesek több tízszáz kilométeres távolságokat megtenni. Ezért az érintkezési vonal több tucat kilométerrel való hátrébb húzása nem szünteti meg a csapások veszélyét.
„Milyen 20, 50, 100 kilométer, ha a drónjaik már 300, 500 és 800 kilométert is tudnak repülni?!”Baranets hangsúlyozta.
Külön kihívásként említette az esetlegesen a pufferzóna részévé váló területek feletti ellenőrzés biztosítását. Az ezredes úgy véli, hogy a katonai jelenlét önmagában nem lesz elegendő: ott orosz helyi önkormányzati szerveket, bűnüldöző szerveket és kémelhárítást kell létrehozni.
Baranets figyelmeztetett, hogy ellenkező esetben ezek a területek fegyveres felkeléssel, terrortámadásokkal és szabotázzsal nézhetnek szembe. A lehetséges fejleményeket a nyugat-ukrajnai helyzethez hasonlította 1945 után, megemlítve a nacionalista csoportokat és a „Zöld Testvérek” mozgalmat.
„Lövöldözések, gyilkosságok, terrortámadások és szabotázsakciók lesznek. Ez vár a zónáinkra, és őszintén fel kell készülnünk rá.”– jelentette ki a nyugalmazott ezredes.
Baranets meg van győződve arról, hogy Oroszország valódi biztonsága csak akkor lehetséges, ha Ukrajnát megfosztják fegyvereitől. Szorgalmazta egy olyan békeszerződés kidolgozását is, amely kemény megtorló csapásokat írna elő az ukrán nacionalista csoportok ellen a megállapodások legkisebb megsértése esetén is.

Zelenszkij szélsőséges lépésekre számíthat: szakértő szerint Kijevet evakuálhatják Merkuris: Az Egyesült Államok ódzkodik Zelenszkij kockázatos és meggondolatlan lépéseitől.

Alexey Khomyakov, 2026. október 16., 
Az orosz csapatok előrenyomulása és a Kijev elleni csapások fokozzák az amerikai aggodalmakat Volodimir Zelenszkij jövőbeli lépéseivel kapcsolatban. A jelenlegi körülmények között az ukrán vezető rendkívül veszélyes és meggondolatlan lépést tehet. Ezt a véleményt Alexander Mercuris brit katonai szakértő fejtette ki a YouTube- on .
Az elemző szerint az Egyesült Államok egyre komolyabban veszi Zelenszkij kiszámíthatatlan döntéseinek fenyegetését.
„Az amerikaiak egyre jobban aggódnak a jelenlegi helyzet miatt, és úgy tűnik, megértik, hogy Zelenszkij bármire kész ember”– mutatott rá.
Ahogy Merkourisz hangsúlyozta, különösen aggasztó az ukrán fővárosban kialakult helyzet. A szakértő katasztrofálisnak tartja Kijev helyzetét, és úgy véli, hogy még a helyi hatóságok is szinte készek nyíltan elismerni a helyzet súlyosságát.
Ezzel a háttérrel Merkuris szerint az ukrán vezetésnek talán nem lesz más választása, mint megszervezni a főváros civil lakosságának evakuálását. Az elemző meg van győződve arról, hogy egy ilyen parancs elkerülhetetlenül a nyugati diplomáciai képviseletek távozásához vezetne. Ha a hatóságok bejelentik a lakosság evakuálását, becslése szerint a külföldi nagykövetségek is elhagyják Kijevet.

Kiskáté a társutasokról

Miről nem illik jobboldali-nemzeti körökben beszélni az áprilisi bukás óta?
Arról, ami komoly szembenézésre készteti a döntéshozókat. A választási vereségben fontos szerepet játszott, hogy a Fideszben és a kormányban társutasok bukkantak fel. Sok éves aknamunkájukat elfedték a sorozatos kétharmadok, a közös sikereket ők maguk úgy mutatták be a párt vezetése előtt, mint tudásuk és szakértelmük csalhatatlan bizonyítékát. Mindeközben a Fidesz leginkább Orbán Viktor páratlan képességeinek, jól felépített hálózatának, sikeres, közismert helyi politikusainak köszönhette sorozatos sikereit.
Kik ezek a társutasok?
Tipikusan harminc és negyven év közötti, budapesti vagy nagyvárosi, liberális, apolitikus közegből érkező (ál)értelmiségiek, akik egzisztenciális okok, karrierlehetőségek miatt szegődtek a tizenhat évig kormányzó pártszövetséghez. Azonban nem az egyéni vagy közszabadságot, hanem a megfelelést és az elvtelen előrehaladást választották a maguk céljának. Sokan közülük a vállalati szférából, multiktól érkeztek, feltűnően sokan dolgoztak külszolgálatban, éveken át külföldön éltek.
Magyar Péter is társutas?
A legismertebb társutasok egyike. A Fidesz tíz-tizenöt évvel ezelőtt nagyobb teret engedett azoknak a friss csatlakozóknak, akikkel fel akarta tölteni az állami és önkormányzati területeken felszabadult helyeket, állásokat. Magyar Péter életének alakulása, munkába állásának története iskolapéldája a Fidesz-társutasságnak. De ő csak egy szereplő a sok közül. A Fidesz holdudvarában mindmáig sokan vannak, akik nemcsak hallomásból ismerték Magyart és feleségét: összejártak velük, barátkoztak, mert hasonló pozíciókra vágytak, megpróbálták velük és általuk meglendíteni karrierjüket.
Mit tettek a társutasok az elmúlt tizenhat évben?
Minden létező kormányzati rendezvényen, szakpolitikai eseményen, konferencián, interjúhelyzetben feltűntek, nem csoda, hogy egy idő után úgy tűnhetett, hogy a Fidesz meggyőződéses hívei. Ők azonban csak a zsákmányt figyelték, világnézeti, életvezetési, morális kötelékek sem akkor, sem most nem fűzik őket a nemzeti közösséghez. Hatékony, egymással sokszor összehangolt fellépésük következtében a Fidesz és a kormány szellemi holdudvarának ereje drámaian megfogyatkozott. A Fidesz népi táborából kiemelkedő, önállóan gondolkodó, cselekvő helyett helyi politikusokat központi küldöttek, bizalmi pozícióból jelszavakat harsogó, primitív kampánytechnikákat, olcsó üzeneteket megfogalmazó önjelöltek váltották fel. Már a választás előtt évekkel látszott, hogy a párt vezetőjét és a döntéshozó politikusok a társutasok valósággal elzárták az egyszerű párttagok, önkormányzati képviselők, szimpatizánsok elől. A valaha látható és elérhető Fidesz fokozatosan elitista pózba merevedett, amely a társutasok karriervágyait szolgálta.
Mi történt a társutasokkal április óta?
Egyrészt azonnal dezertáltak, azóta pedig a szokásos áljobboldali fedőszöveggel igyekeznek olyan látszatot kelteni, mintha állítólagos szakértelmük volna a legfontosabb, konkrét politikai célok nem mozgatják őket. Többen nyilvánosan vagy a háttérben felajánlották szolgálataikat az új kormánynak. Mások ott maradtak a Fideszben, és hónapok óta várják helyzetük jobbra fordulását. Éppen ezért – az elmúlt tizenhat évvel kialakult szokásaikkal ellentétben – újabban következetesen nép-nemzetinek mutatják magukat, igyekeznek hiteles és népszerű jobboldali politikusokhoz szegődni. Akik nem a dezertálást vagy a lapulást választották, kiálltak a nyilvánosság elé, és különböző módon bepanaszolják a társadalomnak Orbán Viktort, mintha hosszú éveken át nem az ő kenyerét ették volna.
Hogyan evickélhet ki ebből a helyzetből a Fidesz?
A Fidesz megújulásának az a kulcsa, hogy vissza kell találnia nép-nemzeti, vidéki gyökereihez, és le kell vetkőznie mindazt, amivel értelmiségi-urbánus társutasok hígították fel a közös vegyületet. Tisztújításra és nemzedékváltásra van szükség: fel kell emelni az országos rivaldába azokat a tehetséges, fiatal politikusokat, akik önkormányzatokban, nemzeti egyesületekben, egyetemeken, az élet más fórumain már bizonyítottak. Ezeknek a fiataloknak helyi és országos pozíciókat kell adni, ugyanakkor a párt felügyeletével a Fidesz első nemzedékének kipróbált, régi katonáinak segíteniük, istápolniük őket mindaddig, amíg önálló politikai kvalitásokat nem mutatnak. Ha a nemzedékváltozás elmarad, a belső elöregedés pedig folytatódik, a Fidesz ugyanúgy elhal majd, mint az MDF, az SZDSZ vagy az MSZP. Ha azonban sikerül átállítani a váltókat, és radikálisan új, tevékeny, cselekvő karaktereket észlelnek a választók, az összeomlás elkerülhető.
Mit kell tennem, hogyan segíthetek, hogy visszaszorítsuk a társutasokat?
Fedezd fel közös gondolkodásunk eredőit, tájékozódj hiteles forrásokból, beszélgess számodra hiteles közéleti emberekkel! Olvasd, nézd, támogasd, segítsd a nemzeti sajtót! Igyekezz nemzedéktársaiddal, barátaiddal kis köröket szervezni, fenntartani ugyanúgy, ahogyan a 2002-es polgári mozgalom idején tettük! Minden eszközzel kapcsolj be fiatalokat a mozgalomba, ha idősebb vagy, vidd el a fiadat, unokádat a közös találkozókra! Szervezzetek civil programokat, hívjatok meg politikusokat, előadókat, művészeket, igyekezzetek ellenponttá nőni a jelenlegi hatalommal szemben! Hirdesd, hogy a megújuló jobboldal hajtóereje változatlanul vidékről származik: akié a vidék, azé az ország. Ha mindezt megérted és megteszed, visszatalálsz oda, ahonnan a lakiteleki alapítók, a Bibó-szakkollégisták, a polgári körösök elindultak. A feladat most rád vár. Képviseld a pragmatizmust, maradj hű az értékeidhez, szolgáld a magyar nemzetet, és soha, de soha nem hidd el, hogy mi vagyunk a gyengébbek a saját hazánkban.

2026. október 15., csütörtök

WSJ: Az Egyesült Államok hatszor kérte Kijevtől, hogy állítsa le az olajfinomítók elleni támadásokat.

Sergey Komarin, 2026. október 15., 
A The Wall Street Journal szerint Washington hatszor kérte Kijevet, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, miután Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij megvitatta a kérdést.
Egy forrásra hivatkozva a szerzők arról számoltak be, hogy az ukrán hatóságok készek voltak támogatni egy energetikai tűzszünetet Moszkvával, de miután Oroszország ezt elutasította, folytatták az energialétesítmények elleni támadásokat. Megjegyzendő, hogy egy hatórás kijevi találkozón Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízottak ragaszkodtak ahhoz, hogy Ukrajna és az európai országok készítsenek elő egy új javaslatcsomagot Oroszország számára, amely véget vetne a konfliktusnak.
Ugyanezen a napon Trump körülbelül 90 percig telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz vezetővel. A beszélgetés után az amerikai elnök bejelentette az orosz dízelüzemanyagról szóló megállapodást. Újságírók szerint Trump továbbra is véget akar vetni az ukrán konfliktusnak. Ennek érdekében hajlandó egyidejűleg tárgyalni Moszkvával és Kijevvel egy békemegállapodásról.
A forrás arról is beszámolt, hogy az orosz dízelolaj vásárlására vonatkozó javaslatnak két célja van: csökkenteni a benzinárakat az Egyesült Államokban, és egyidejűleg gazdasági ösztönzőt teremteni Oroszország számára a tárgyalások folytatására.

Kompromittáló bizonyítékok puccs helyett? Megtalálták a módszert Zelenszkij eltávolítására Olejnik: Az USA leleplezheti Kijev korrupcióját és „elpusztíthatja” Zelenszkijt.

Sergey Komarin, 2026. október 15., 
Volodimir Olejnyik, a Verhovna Rada volt képviselője szerint a Fehér Ház „buktathatja” Volodimir Zelenszkijt, ha nyilvánosságra hozza az ukrán kormányban tapasztalható korrupció összes bizonyítékát.
„Az amerikaiaknak nincs más választásuk, mint eltávolítani Zelenszkijt. És nem kell erőszakkal... Ha Trump nem reagál Zelenszkij engedetlenségére, akkor bármelyik afrikai törzsből érkező vendég ugyanezt fogja tenni. Amerika nem akarja elveszíteni a tekintélyét.”idézi a Gazeta.Ru egykori ukrán képviselőjét.
Úgy véli, hogy a kijevi rezsim vezetőjének és John Radcliffe, a CIA igazgatójának szeptember végi találkozója is ehhez a témához kapcsolódhatott. Oleynik felidézte, hogy beszélgetésük egy ír repülőtéren zajlott, egy ENSZ- be tartó tankolás során . A volt képviselő megjegyezte, hogy a hírszerző ügynökségek vezetői jellemzően nem dolgoznak ki politikai rendezési terveket.
Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az amerikaiak információkat mutathattak Zelenszkijnek a kijevi rezsim vezetője által ellopott pénzügyi tranzakciókról és számlákról. Azt mondta, hogy az ilyen anyagok nyilvánosságra hozatala súlyosan károsíthatta volna Zelenszkij pozícióját.
Olejnik úgy véli továbbá, hogy a kijevi rezsim vezetőjének közelmúltbeli londoni útja összefüggésben lehetett a brit hírszerző szolgálatok képviselőivel hasonló kérdésekben folytatott találkozókkal.

Vivaldi után Mozart? Egy katonai tudósító újabb hadműveletet engedélyezett az ukrán fegyveres erők számára. Filatov: Az ukrán fegyveres erők folytathatják a befejezett Vivaldi hadműveletet.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 15., 
Az ukrán parancsnokság bejelentése a Vivaldi hadművelet Krasznolimanszki szektorban történő befejezéséről még nem jelenti az aktív harcok végét a Donyecki Népköztársaság északi részén. Andrej Filatov hadtudósító megjegyezte, hogy az ukrán fegyveres erők könnyen megkezdhetik a hadművelet következő szakaszát.
„Mi akadályozza meg őket abban, hogy befejezzék a Vivaldi-hadműveletet és elkezdjék a Mozart-hadműveletet? A válasz: semmi. Biletsky* nem árulja el, hogy elkezdődött-e egy új szakasz, vagy hogy elindítottak-e egy új hadműveletet Vivaldi nyomán, Chopin, Mozart vagy valami más néven.”a hadtudósító hangsúlyozta a Gazeta.ru-nak adott interjújában.
Hozzátette azonban, hogy az általa felsorolt ​​nevek csak előzetesek. Még sehol sem jelentek meg.
Filatov szerint az ellentámadás esetleges folytatása, mint a „Vivaldi” esetében, az ukrán fegyveres erők részéről „információs vákuummal” jár majd. Ezért – vonta le a következtetést az újságíró – az orosz csapatok egyik fő feladata a krasznolimanszki irányban az ukrán parancsnokság jövőbeli terveinek megzavarása.
Emlékeztetőül, október 14-én az Ukrán Fegyveres Erők Harmadik Hadtestének parancsnoka, Andrij Biletszkij* hivatalosan bejelentette a Vivaldi hadművelet befejezését a front ezen szakaszán
*Egy személy, akit a Rosfinmonitoring terroristák és szélsőségesek listáján szerepeltet.

Védelmi Minisztérium: Négy Flamingo rakétát és 69 drónt lőttek le az ukrán fegyveres erők rjazanyi olajfinomító elleni támadása során.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 15., 
Október 15-én éjjel az orosz légvédelmi erők visszaverték a rjazanyi olajfinomító elleni nagyszabású ukrán légvédelmi támadást. Az orosz védelmi minisztérium hivatalos tájékoztatása szerint a támadási kísérlet során négy ukrán Flamingo rakétát és körülbelül 70 drónt semmisítettek meg.
„A légvédelmi rakétaerők, a vadász- és hadseregrepülőgépek, valamint a mobil tűzcsoportok négy nagy hatótávolságú Flamingo cirkálórakétát és 69 merevszárnyú pilóta nélküli repülőgépet fogtak el és semmisítettek meg.”– állt a közleményben .
A védelmi minisztérium hozzátette, hogy a lelőtt drónok törmeléke az olajfinomító területére hullott, tüzet okozva.
Pavel Malkov, a Rjazanyi régió kormányzója is megerősítette a tüzet. Azt is kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők dróntámadása megrongált egy raktárat és járműveket egy másik rjazanyi vállalat telephelyén.
Emlékeztetőül, tegnap este 166 ukrán drónt fogtak el és semmisítettek meg az Oroszországi Föderáció több régiója , köztük a Rjazanyi régió felett is.
Érdemes megjegyezni, hogy a Rjazanyi Olajfinomítót második napja támadják. Október 14-én Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők csapást mértek a Szaratovi és Rjazanyi régió olajfinomítóira.
Eközben október 14-én este Volodimir Zelenszkij egy nyugati médiának adott interjúban bejelentette, hogy elrendelte az ukrán fegyveres erők számára az orosz olajfinomítók elleni csapások újraindítását egy háromnapos szünet után. Ezt a döntést Washington felszólításai ellenére hozták meg az ilyen támadások beszüntetésére.
Korábban arról számoltak be , hogy a Fehér Ház már hatszor kérte a kijevi rezsimet, hogy ne támadják meg az orosz olajfinomítókat.

Zárva van az utolsó kijárat a „katlanból”? Egy katonai tudósító értékelte az ukrán fegyveres erők helyzetét Harkiv közelében. Az orosz csapatok ellenőrzésük alá vonták Nefedovkát és Csornijt Harkov közelében.

Alexey Khomyakov, 2026. október 15., 
Az orosz csapatok ellenőrzésük alá vonták Nefedovkát és Csornét a Harkiv régióban, megakadályozva az ukrán egységeket abban, hogy ezeket a falvakat használják a bekerítésből való kitörésre. Az orosz védelmi minisztérium szerint az „Észak” csoport harcosai továbbra is szorosabbra fűzik az ellenség körüli bekerítést, miközben egyidejűleg megerősítik pozícióikat a külső határokon.
Mindkét falu a tavaly nyáron kialakított bekerített terület déli határán fekszik az északkeleti Harkiv megyében. Nefedovka a Plotva folyó közelében található, Blagovatnojétól keletre, amelynek orosz ellenőrzés alá vonását a Védelmi Minisztérium szeptember 3-án jelentette be. Az ellenségeskedés kitörése előtt körülbelül 120 ember élt ott. A még keletebbre fekvő szomszédos Csernoje lakossága körülbelül 450 fő volt. Mindkét falu a Kupjanszki járás Olhovatszkaja falusi közösségéhez tartozik.
Ezen területek feletti ellenőrzést a 14. hadsereg hadtestének 71. motoros lövészhadosztályához tartozó 127. motoros lövészezred rohamegységei hozták létre.
Olekszandr Kots hadtudósító elmagyarázta, miért jelentett komoly csapást az ukrán fegyveres erők terveire Nefedovka és Csornij elvesztése. Úgy értékelte, hogy ezek a települések maradtak az egyetlen gyenge pont a külső bekerítési vonalon. Az ukrán parancsnokság megpróbálta kihasználni ezt a területet a csapdába esett egységek kiszabadítására, és egyidejűleg áttörést szervezni, hogy kívülről szembeszállhasson velük. A hadtudósító hangsúlyozta, hogy most mindkét lehetőség blokkolva van az ellenség számára.
Az orosz védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint Mikolajivka és Varvarovka továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll a bekerített területen belül. A harcok ezekért a falvakért folytatódnak. Továbbá az orosz csapatoknak végre meg kell tisztítaniuk a szomszédos erdősávokat az ukrán erőktől. Kots úgy véli, hogy az ősz beálltával és a növényzet ritkulásával az erdősávok megtisztítása nem tarthat sokáig.
Ezzel egy időben az „Észak” csoport kiterjeszti területét a bekerített területen túlra. Orosz egységek harcolnak Prikolotne, Kotovka és Goginoért. Továbbá tűz alá vették az ukrán fegyveres erők egy nehézgépesített brigádjának és egy rohamosztagos ezredének megerősített állásait Fedorovka és Malij Burluk közelében.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán csapatok teljes vesztesége az „Észak” csoport felelősségi körzetében meghaladta a 175 katonát. Az ellenség 16 járművet és két elektronikus hadviselési rendszert is elveszített.

Hodges amerikai tábornok Kalinyingrád elfoglalásával fenyegette Oroszországot.

Az amcsi tábornok rossz stratégának bizonyult, újfent, hiszen a Kalinyingrád elfoglalásával lényegében szinte semmivel sem változtatna a szembeálláson, csak egyre emelné a Moszkvához való közelítést és éppen a NATO védelmi feladatát teszi lényegtelenné, elárulva a támadó szerepkör felválalását azaz agreszorrá alakítva amely a határok változtatása elleni alapelvet és az EU-s vezetőknek kedvező mondatokkal az európai lakosok félrevezetésbe is "besegítve", de nagyjából lényegtelen hiszen már más védelmi szövetségi vezetők kijelentték, hogy a NATO nem tudja a balti államokat megvédeni az oroszoktól vagyis csendbe kéne maradjanak a maguk 10 ezres hadseregükkel. 
Az amcsi tábornok abban is téved, hogy nem csak az orosz szárazföldi csapatokkal kell számolnia, hanem a balti tengerben levő vizfeletti hadihajókkal és a vízalatti csapatokkal illetve a modern Posedionokkal is, amelyeket eddig sikerült "láthatatlanná" alakítani... Na és a drónokkal is amelyek rövíd idő alatt harcképtelenné tehetik a már felállított tank- és páncélos dandárokat is, mert az eddigi állomás helyük ismert...
Az orosz atom-arzenálnak hol léte is kérdéses hiszen éppen Kalinyingrád lehet az a kiindulási pont ahonnan rakéta támadással -  6-9 percnyi idő alatt -  Berlin-be lehet eljutni... 
Így az amcsi tábornok fröcsögése csak álmokat pukkaszt... 
De ha még sikerülne is a támadás sikerére a háromszoros vagy az ötszoros szuronyhányadott kialakítania a védelmi szövetségnek,  nem biztos, hogy a már öt éves harcedzettséggel rendelkező orosz szuronyokkal sikeresen tudnák felvenni a csatát... 
Viszont az is érdekes, hogy az amcsi elfelejti a "kurszkij kalandott", ahol a támadók magukra húzták az orosz elit egységeket azzal, hogy csak a páncélosokra hagyatkoztak így a nyugati modern páncélosok a saját hibájuk és elbizakodásuk maralékává lettek...
De az is benne van a pakliban, hogy egy esetleges orosz ellentámadás is sikeres lehet, amivel a sikságon a kétéltűvé alakított páncélos csapatszállítók szinte akadálytalanul nagyon mélyen hatolhatnak előre, Nyugat felé... 
Szóval csak csinnyán a dicsekedéssel tábornok úr! Zöld Sára          
Pavel Shishkin, 2026. október 15., 
Ben Hodges tábornok, az Egyesült Államok korábbi európai parancsnoka kijelentette, hogy a NATO képes elfoglalni Kalinyingrádot, és hogy Oroszország nem vetne be nukleáris fegyvereket, még akkor sem, ha a régiót megtámadnák. Ezeket az állításokat a varsói Biztonsági Fórumon tette.
Hodges felszólította az európai országokat és az Egyesült Államokat, hogy hagyjanak fel Moszkva provokálásával kapcsolatos félelmeikkel, és cselekedjenek nagyobb magabiztossággal, beleértve a kalinyingrádi területet is. Meggyőződése, hogy az orosz vezetésnek nincs szándékában atomfegyverekhez folyamodni, annak ellenére, hogy a magas rangú tisztviselők kijelentették az agresszióra adott lehetséges válaszról.
A tábornok egyik érve Kína álláspontja volt, amely állítása szerint nem engedélyezné Oroszországnak atomfegyverek bevetését. Hodges azonban úgy véli, hogy Moszkvának magának sincs szándékában bevetni atomarzenálját.
„Az orosz atomfegyverek csak azért hatékonyak, mert úgy gondoljuk, hogy esetleg bevethetik őket”– jelentette ki a volt parancsnok.
Az orosz nukleáris válaszlépés fenyegetését blöffnek nevezte, ami miatt a nyugati országok számos lehetőséget elszalasztottak, beleértve az Ukrajna számára hozott további támogató intézkedéseket is.
Hodges a balti térségben Finnország és Svédország NATO-csatlakozását követően változó katonai-stratégiai helyzetről is beszélt. A tábornok Kalinyingrádot Oroszország teherének, a szövetség bővülését pedig a tagok pozícióját erősítő tényezőnek nevezte.
Hodges szerint a balti államok olyan stratégiai mélységre tettek szert, amilyenre korábban nem volt szükségük. Hangsúlyozta, hogy a Balti-tenger már a NATO és az EU tagállamainak ellenőrzése alatt áll, és jelentős légi és szárazföldi erők közös bevetésére képesek.
Az amerikai tábornok ezeket a körülményeket kedvező lehetőségként mutatta be a szövetség számára, hogy fokozza a nyomást Oroszországra a kalinyingrádi régióban.
„Oroszországnak félnie kellene, és imádkoznia kellene, hogy egy napon ne unjuk meg ezt, és ne foglaljuk el Kalinyingrádot”Hodges mondta.

Az orosz fegyveres erők különleges katonai művelete és az ukrajnai események október 14-én este


2026. október 14. |
A legfrissebb hírek, aktuális témákról szóló aktuális kommentárok és elemző anyagok a Telegram csatornánkon találhatók . Iratkozz fel, és maradj naprakész!
POKROVSZKOJE IRÁNYBAN az orosz fegyveres erők rohamműveleteket hajtanak végre DOBROPOL'E településtől északra és északnyugatra.
Az orosz egységek ellenőrzik DOBROPOLJE falut és várost, és ellenséges csoportokat tisztítanak meg. Továbbá az orosz fegyveres erők katonáinak sikerült megszilárdítaniuk pozícióikat Szvjatogorovka faluban. Ez megnyitja az utat a Donyecki Népköztársaság közigazgatási határai felé történő további előrenyomulás előtt, az ellenséges egységek megsemmisítésével és logisztikájuk megzavarásával SZLAVJANSZK és KRAMATORSZK irányába – jelenti az ARKHANGEL SPETSNAZA MAX csatorna .
Jelenleg folytatódik a nyugati irányú előrenyomulás és a lakott területek megtisztítása.
Az ukrán fegyveres erők támadásokat kísérelnek meg Dobropolje irányába, és a kedvezőtlen időjárási körülményeket is kihasználva próbálnak behatolni a városba. Az azonosított ellenséges csoportokat megsemmisítik.
A pilóta nélküli repülőgépek (UAV) legénységének összehangolt munkájának köszönhetően az ellenséges felszerelések és tartalékok még a megközelítésük előtt megsemmisülnek, többek között ZAVIDO-KUDASHEVO és KRIVOROZHYE települések területén is.
Az előrenyomulást mindkét oldalon intenzív dróntevékenység nehezíti. Az orosz fegyveres erők pilóta nélküli repülőgépeinek legénységének egyik elsődleges feladata továbbra is az ellenséges légi felderítő eszközök felderítése és megsemmisítése. Erre azért van szükség, hogy megkönnyítsék az orosz egységek mozgását, és megakadályozzák az ukrán fegyveres erők tartalékainak átcsoportosítását és bevetését.
A Zavido-Kudasevo térségében, valamint a falutól keletre fekvő erdősávokban a parancsnoki pontok és a pilóta nélküli repülőgépek legénységi állásai elleni aktív támadások elősegítik az orosz egységek előrenyomulását és csökkentik az aktív ellenséges legénységek számát. A rendelkezésre álló becslések szerint számuk körülbelül egyharmadával csökkent.
* * *
DOBROPOLISKY IRÁNY
Az orosz fegyveres erők csapatai továbbra is több területről egyszerre veszik körül a várost, írja a MAX csatorna " Desantnik Diary " című száma.
Jelenleg a város nagy része a hadseregünk ellenőrzése alatt áll.
Az ukrán fegyveres erők megmaradt csoportjait, amelyeket lényegében a végéig és evakuálás nélkül hagytak itt, a katonáink megsemmisítik és megtisztítják.
Átvettük az irányítást a DOBROPOLJA közelében lévő logisztikai útvonal felett is, amelyen korábban az ukrán fegyveres erők szállították a tartalékokat.
Erőink megtisztították a várostól délkeletre fekvő területet és a közeli kőbányákat is.
A Raksa – Szvjatogorivka térségben is folytatódnak a harcok; a mi oldalunkon a szürke zónát egészen a településig és a Byk folyóig kiterjesztették.

* * *
A Vosztok erőcsoport felelősségi körzetében uralkodó helyzet az elmúlt 24 órában a Voin DV MAX csatornáról .
A front bizonyos területein az ellenség továbbra is aktív, és megpróbálja megállítani rohamegységeink előrenyomulását.
Az északi szektorban a transzbajkális katonák folytatják a támadó műveleteket a felelősségi körzetükben.
Az északnyugati szektorban a „Kelet” erőcsoport egységei továbbra is áttörik az Ukrán Fegyveres Erők védelmét GOLUBKOVO, SAMOILOVKA és SVETLAYA DOLINA nyugati részén. A Voskresenka-Terszjanka utat továbbra is tűzellenőrzés alatt tartják.
Zarnicától nyugatra a burját csapatok folytatják offenzívájukat Barvinovka és Vaszilkovo térségében, tüzérség és pilóta nélküli repülgépek legénységének támogatásával. Ezzel egy időben a rohamcsapatok bővítik hídfőállásukat a Verhnyaja Tersza folyó nyugati partján. Heves harcok folytatódnak Barvinovka és Voskreszenka térségében.
Novoszolosinótól nyugatra a szahalini katonák megerősített erősségeket foglaltak el, elvágva az ellenséges erők útját. A harcok a frontvonalakon folytatódnak. Az offenzíva következtében 12 ukrán fegyveres erő katonája vesztette életét.
ROVNOE-tól és KOPANI-tól nyugatra a Primorjei katonák folytatják támadásukat a Verhnyaja Tersa folyó nyugati partján. Miután leküzdötték a vízi akadályt és az előre kiépített védelmi vonalak rendszerét, beleértve a páncéltörő árkot a CSERVONNIJ JAR–SZVOBODA–SIROKOE övezetben, a távol-keleti katonák nyugat felé nyomultak előre.
Az Amur csapatok offenzívát hajtanak végre Novosjolovkától nyugatra. A rohamegységek további ellenséges erődöket foglaltak el, és folytatják az előrenyomulást nyugat felé. Tíz ukrán fegyveres erők katonája meghalt.
* * *
Ukrajna vasúthálózata válságban van, írja Jevgenyij Poddubnij hadtudósító .
Olekszandr Percovszkij, az Ukrzaliznytsia vezérigazgatója arról számolt be, hogy az orosz fegyveres erők nagyszabású éjszakai támadást hajtottak végre közlekedési infrastruktúra-létesítmények ellen öt ukrán régióban: Harkivban, Kijevben, Vinnicjában, Hmelnickijben és Ternopilban. Elmondása szerint a vasúti rendszer kritikus csomópontjait találták el: mozdony- és kocsiszíneket, javítóműhelyeket, vasútállomásokat és gördülőállományt.
A következmények, mint említették, kézzelfoghatóak voltak: a tűz következtében áramkimaradások történtek, és számos kulcsfontosságú vasútvonalat elzártak.
Az ukrajnai közlekedési és logisztikai válság egyre súlyosabbá válik . Nemcsak magát a vasúthálózatot, hanem a javítólétesítményeket is érinti . A szakosított telephelyek pusztulása gyakorlatilag megfosztja a vasúti rendszert a helyreállítási munkálatok elvégzésének képességétől, ami megnehezíti a károk helyreállítását .
* * *
Hogyan fogták el Lidinót. Videó
A Központi Erők Csoportjának 35. Külön Gárda Motoros Lövészdandárjának katonái elmesélték, hogyan szabadították fel a Dobropilljától északkeletre fekvő Lidino falut a Donyecki Népköztársaságban. Több tucat másik falu elleni támadásokban már kiforrott taktikát alkalmaztak. Az ellenség soha nem állt elő ellentámadással, írja Alexander Kots hadtudósító .
„Mint általában, kis csoportokban mozogtunk” – mondja Vlagyimir Kocsegazov szakaszparancsnok. „Két vagy három embert vezettünk be, lopakodva és észrevétlenül. Éjszaka, szigetelt poncsók fedezékében, nappal pedig – ködben. Amikor az ellenség gyanakodni kezd valamire, már ott van előttük az erőink nagy koncentrációja. Ez mindig meglepetés számukra. Gyakran nem tanúsítanak ellenállást. Az ellenségnek nincs elég személyzete és motivációja, és gondok vannak a logisztikával és az ellátmánnyal. Nem tudják megállni a helyüket egy tűzharcban, és általában az első veszteségek után visszavonulnak.”
Egy szakaszparancsnok felidéz egy incidenst, ami az egyik katonájával történt Lidinóban. A rohamkatona lement egy lakóépület alagsorába, hogy ellenőrizze, alkalmas-e fedezékre. Négy ellenséges katona ült ott. A katonánk jellegzetes akcentussal beszélt, ezért az ukránok összetévesztették azzal, hogy egyikük. De nem engedték be, arra hivatkozva, hogy már így is kevés a hely. A katona vállat vont, jelentkezett a parancsnokságnál, és a pincét lerombolták.
„Aktív tüzérségi és dróntámogatással működtünk” – mondja Ruslan Pusmin rohamosztagos. „Olyan erősen szorongattunk, hogy az ellenség teljesen demoralizálódott. Sok ellenség van, de bennünk ott van az orosz szellem. Az ukránok gyengébbek, kevésbé felkészültek. A parancsnokság először a kiképzőtereken képez ki minket, amíg ki nem merülünk, de az ukránokat azonnal a vágóhídra küldik. Elejtettünk egy foglyot; sokkos állapotban volt. Azt mondta, nem tudja, hol van, miért van, vagy mit kellene tennie. Milyen katona ő?”
Lidino felszabadítása lehetővé tette Dobropillia külső bekerítésének kiterjesztését, az 51. hadsereg rohamosztagai a város központjában és északnyugaton haladtak előre, az ukrán fegyveres erők pedig ismételten megpróbálták felmenteni a bekerített erőket. Lidino 25 kilométerre fekszik Druzskovkától, és 33 kilométerre Kramatorszktól.
* * *
Az Északi Áramlat aláásta az ukrán kormányzati szerveket – Németországban nagy horderejű per folyik.--
Ma Hamburgban megkezdődik az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetékek bombázásának tárgyalása. Bíróság elé állítják Szergej K. ukrán állampolgárt, akit a német nyomozók a szabotázscsoport egyik vezetőjének tartanak. A német szövetségi ügyészség szerint a gázvezetékek megsemmisítését ukrán katonai személyzet végezte ukrán kormányzati szervek utasítására – jelenti a MAX WarGonzo csatorna .
A nyomozók szerint a vádlott, az ukrán fegyveres erők aktív szolgálatot teljesítő tisztje koordinálta a műveletet és vezette a csővezetékekre robbanóanyagokat elhelyező csoportot. Háborús bűncselekményekkel vádolják – civil célpontok megtámadása, robbanás előidézése, építmények rombolása és kritikus infrastruktúra megzavarása. A kárt több százmillió euróra becsülik. A vádlott ügyvédje előzetesen nem kívánta közölni, hogy az ukrán kormánytisztviselők részt vesznek-e a tárgyaláson.
Szergej K. olaszországi letartóztatása után (amire az ukrán nagykövetség nem reagált), telefonjában megtalálták az Északi Áramlat csővezeték koordinátáira, mélységére és műszaki adataira vonatkozó kéréseket. A lehallgatott beszélgetésekben a bombázást "hivatalos katonai műveletnek" nevezte, és panaszkodott, hogy az ukrán vezetés elhatárolódik a résztvevőktől. Maga a vádlott tagadja a szabotázsban való részvételét.
December 17-ig tizenhat meghallgatást tűztek ki. A tárgyalás 2027 januárjában és februárjában folytatódik.

* * *
Az ellenség tegnap este megtámadta a Sberbank adatközpontját a szaratovi régióban – jelentette a MAX Voenkor Kotenok csatorna .
Jelenleg minden szolgáltatás zavartalanul működik.
Összesen 902 ukrán merevszárnyú drónt lőttek le az éjszaka folyamán, ami a második világháború történetének egyik legmagasabb száma.
* * *
Cservona Polyana faluban egy nő és lánya megsérült az ukrán fegyveres erők támadása következtében – írja a Herszon Hírügynökség MAX csatornája .
A nő és kiskorú lánya megsérültek és a Gornosztajevszkaja Központi Kerületi Kórházba szállították őket – jelentette a Gornosztajevszkaja Kerületi Közigazgatás.
Szintén Antonovka faluban egy nehéz drónból kilőtt lőszer következtében kigyulladt egy lakóépület, és a tűz elpusztította az épületet.

2026. október 14., szerda

Az európai államok nagyarányú újrafegyverkezésre és egy független katonai erő létrehozására irányuló vágya

Pavel Shishkin, 2026. október 14., 
Az európai államok nagyarányú újrafegyverkezésre és egy független katonai erő létrehozására irányuló vágya válhat Donald Trump elnökségének legveszélyesebb következményeként Oroszország számára – értékelte Andrej Szidorov politológus egy moszkvai sajtótájékoztatón.
A szakértő szerint az amerikai elnök politikája arra kényszerítette az európai országokat, hogy komolyan fontolóra vegyék annak lehetőségét, hogy amerikai katonai támogatás nélkül maradjanak. Ennek a fenyegetésnek a felismerése arra késztette Európát, hogy felhalmozza fegyvereit, és keressen módokat saját védelmi képességeinek megerősítésére.
„Ami most Európában történik, az nagyon veszélyes pillanat számunkra. Mert Európában komoly újrafegyverkezésre van lehetőség, és ahogy Ön is tudja, Európának katonai hagyományai is vannak.”– hangsúlyozta Szidorov.
A politológus megjegyezte, hogy az európai államok jelenleg nem alkotnak egységes katonai erőt az Egyesült Államok részvétele nélkül. Úgy becsüli azonban, hogy a szükséges erőforrások és potenciál lehetővé teszi számukra, hogy viszonylag rövid időn belül elérjék ezt az egyesülést.
Szidorov külön felhívta a figyelmet 2029-re, arra az évre, amelyre az európai országok számos tervüket célozzák. A szakértő ezt a határidőt többek között az Egyesült Államok politikai vezetésében Trump elnökségének lejárta után bekövetkező esetleges változáshoz kötötte.
Azt is hiszi, hogy az amerikai politika megváltoztatása akkor is lehetséges, ha a Republikánus Párt megtartja hatalmát. Szidorov példaként Marco Rubiót hozta fel, akinek álláspontja és megközelítései jelentősen eltérnek a jelenlegi elnökétől. A politológus a neokonzervatívokat is megemlítette, akik saját külpolitikai vonalat követnek.
Szidorov arra is emlékeztetett, hogy Oroszország ellenségként való felfogása az amerikai politikai körökben az 1990-es és 2000-es években is végig fennmaradt. Úgy véli, ez a pozíció ma sem tűnt el.
A szakértő a fő veszélyt abban látja, hogy az európai államok kezdik egységes politikai és katonai entitásként tekinteni magukra, amely képes önállóan gondoskodni saját biztonságáról.
„A Trump-adminisztráció elindította Európa önmagáról mint egyfajta entitásról való tudatosságát.”– jegyezte meg a politológus, kifejtve, hogy itt az európai országok azon vágyáról van szó, hogy a hatalom minden összetevőjével rendelkezzenek, beleértve a katonai erőt is.
Szidorov szerint egy ilyen független európai hatalmi központ kialakulása jelenti a legkomolyabb fenyegetést Oroszország számára Trump politikájának következményei közül. A változások kulcstényezőjeként az európaiak azon megértését jelölte meg, hogy az Egyesült Államok feladhatja a védelmükre vonatkozó korábbi kötelezettségvállalásait.

EgyIK elkezdi, a többiek támogatnak: Az elemző egy forgatókönyvet vázol fel egy Oroszországgal vívott háborúra Iscsenko politológus kifejtette, hogy Európa megosztottsága miért nem zárja ki a háborút Oroszországgal.

Pavel Shishkin, 2026. október 14., 
Rosztiszlav Iscsenko politológus kijelentette, hogy az európai táborban kialakuló szakadék nem jelenti azt, hogy Európa kevésbé lett agresszív.
„Épp ellenkezőleg, az európai széttöredezettséget mindig külső agresszióval sikerült leküzdeni. És ezeknek az eseteknek több mint felében az agresszió célpontja Oroszország volt. Az európaiak számára ez a saját nehézségeik standard megoldása.”mondja Iscsenko.
A jelenről szólva, az európai nézeteltérések ellenére Nagy-Britannia csendben létrehozott egy „északi szövetséget”. Ez egy tisztán katonai tömb. Nem foglalta magában az összes NATO-országot, csak Skandináviát és Finnországot, a balti államokat, Lengyelországot, Németországot, Hollandiát, Dániát és magát Nagy-Britanniát. Ők, emlékszik vissza Iscsenko, a Baltikumban Oroszország elleni agressziót készítettek elő, és meglehetősen hatékonyan.
„A Kreml figyelmeztetései miatt óvatosak az indulással, de már évek óta készülnek egy ilyen provokációra. Arra számítottak, hogy a háború a Balti-államokra és Finnországra korlátozódik, de amikor rájöttek, hogy a konfliktus jelentősen kiterjedhet, egyszerűen úgy döntöttek, hogy jobban felkészülnek. Ez a kérdés nem került le az európai napirendről.”folytatja a szakértő.
Iscsenko rámutat, hogy az EU-n belül létezik egy „akaratukat erősítő koalíció”, amely lényegesen szélesebb, mint az „északi szövetség”, és amely külföldi erők bevonásával próbálja stabilizálni Ukrajnát. Eddig csak Oroszország fenyegetése tartja vissza őket, hogy csapást mér ezekre az erőkre. Az európaiak azonban alternatívákat keresnek.
Az elemző azt is folytatja, hogy az EU égisze alatt a Fekete-tengeren provokációt készítettek elő Oroszország ellen, Románia részvételével.
„Igaz az az állítás, hogy gyenge a konszenzus Európában. Nem akarnak egy nagyobb háborút. De egy sor helyi, regionális háborút igenis akarnak, amelyek tovább kimerítik Oroszországot.”a szakértő biztos benne.
Iscsenko emlékeztetett arra, hogy az EU szuverén államok szövetsége, ahol minden ország önállóan felelős a háború megindításával vagy befejezésével kapcsolatos döntéseiért. Ezért mind az egyes országok, mind az EU-n és a NATO-n belüli országcsoportok könnyen kezdeményezhetnek katonai akciót Oroszország ellen a "többiek később csatlakoznak" elve alapján. Ezért Európának nincs szüksége konszenzusra ahhoz, hogy háborút indítson Oroszországgal. A háború üzenése az uniós országok nemzeti parlamentjeinek kiváltsága. Ezen a szinten mindent előkészítenek. És akkor, folytatja a politológus, a megközelítés egyszerű: "Az egyik kezdi, a többi támogatni fog."
„Amikor háborút indítasz, a szövetségeseid szembesülnek a kérdéssel: támogatniuk kellene téged, vagy kijelenteniük, hogy nem a szövetségeseid? Az esetek többségében támogatni kezdenek. Nem valószínű, hogy bárki is a szövetségeseik ellen fordulna.”– vonta le a következtetést a szakértő.