2026. november 20., péntek

A Rospotrebnadzor nem talált légszennyezést az Azovi régióban a november 16-i dróntámadást követően.

Jurij Szljusar, a Rosztovi terület kormányzója új kommentárt adott ki a régió elleni éjszakai dróntámadással kapcsolatban. Az Azov szenvedte a legnagyobb károkat. Az információt a kormányzó MAX csatornáján tették közzé.
Rendkívüli állapot
A kormányzó szerint a tűzoltók jelenleg is folytatják az ipari létesítményekben kitört tűz megfékezését.
Helyi szükségállapotot hirdettek ki a határaikon belül, és egy műveleti parancsnokságot helyeztek be.
Levegőmérések
Jurij Szljusar bejegyzésében szereplő információk szerint a Rospotrebnadzor munkatársai levegőminőségi méréseket végeztek. Nem észleltek a káros anyagok megengedett maximális koncentrációjának túllépését.
A kormányzó hozzátette, hogy a Millerovszkij járásban (pontosabban Rogalik faluban) az éjszakai légitámadás két magánházat és egy gázvezetéket is megrongált. Az utóbbi szolgáltatása mostanra helyreállt.
Eközben Taganrogban újraindult a vasúti közlekedés.
Támadás a régió ellen
Ahogy korábban beszámoltunk róla, tegnap este az orosz katonai erők dróntámadásokat fojtottak meg Rosztovban és Taganrogban, valamint az Azovszkij, Neklinovszkij és Millerovszkij járásokban.
A támadásnak következményei voltak: három férfi megsérült és kórházba került. Négy ipari létesítmény gyulladt ki Azovban. Olvasson többet az éjszakai támadásról cikkünkben .

Khusnullin a krími híd gerendájának és ívének károsodásáról számolt be.

Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes szerint a krími híd elleni támadás megrongálta a híd főgerendáját és magát az ívet is.
Arra a kérdésre válaszolt, hogy milyen károk keletkeztek a kijevi rezsim terrortámadása következtében.
„Tudomásunk szerint a híd fesztávolságának főgerendája sérült jelenleg. Maga az ív is sérült” – mondta Khusnullin az újságíróknak.
Azt is elmondta, hogy a szakemberek két lehetőséget mérlegelnek a szerkezet helyreállítására. A munka mindkét fronton párhuzamosan folyik .
Kijev november 16-án és 17-én támadta meg a krími hidat. Az orosz nyomozóbizottság bűnügyi vizsgálatot indított a terrortámadás ügyében. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette , hogy Ukrajna cselekedeteire sokkal fájdalmasabb válasz lesz.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője biztosította a híd felújítandó állapotáról, Oroszország ellenzőinek elvárásai ellenére. Szerinte a híd a felújítás után még jobb les

Média: Trump januárra békét akar Ukrajnában FT: Trump januárra békemegállapodást tervez Ukrajnával kapcsolatban

2026. november 20.Igor Rjabov
Donald Trump amerikai elnök kormányzata az Európai Unió és Ukrajna képviselőinek azt nyilatkozta , hogy Kijev várhatóan január elejére békemegállapodást köt Oroszországgal – írja a Financial Times négy, a tárgyalásokhoz közel álló forrásra hivatkozva.
A kiadvány szerint Washington megállapodásra akar jutni, mielőtt a demokraták átveszik az irányítást az amerikai kongresszus felett.
A Washington Post jelentése szerint, miután Kínában megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel , Trump felhívta az európai vezetőket és ukrán kollégáját , Volodimir Zelenszkijt , sürgetve őket, hogy kössenek békemegállapodást Oroszországgal. A Fehér Ház vezetője szerint Moszkva „készen áll a megállapodásra”, és Európa a Kijevnek juttatott milliárdokat saját szükségleteire fordíthatja. Eközben az amerikai tárgyalók Ukrajna NATO- csatlakozásának lehetőségét vitatják meg területi engedményekért cserébe. További információ a Gazeta.Ru cikkében olvasható.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna nehéz téllel néz szembe, de szerinte „a tél után nemcsak a tavasz jön el, hanem a Kongresszus is”. Ezzel arra utalt, hogy Kijev további segélyekre számít, miután a Demokrata Párt átvette az irányítást a Kongresszusban. Az Ukrajnának szánt legutóbbi nagyszabású kiegészítő segélycsomagot (körülbelül 60,78–61 milliárd dollárt) az Egyesült Államok Kongresszusa 2024 áprilisában hagyta jóvá, amikor Joe Biden volt az elnök .
Korábban Trump felszólította Putyint, hogy gyorsítsa fel az ukrajnai béketárgyalásokat .

Trump azt mondta, Putyin véget akar vetni az ukrajnai konfliktusnak. Trump a Putyinnal folytatott találkozója után: Minden esély megvan a rendezésre Ukrajnába

2026. november 20., Violetta Guscsina
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy orosz kollégája, Vlagyimir Putyin véget akar vetni az ukrajnai konfliktusnak, és hogy a folyamatban lévő tárgyalásoknak nagy esélyük van a sikerre – írja a Reuters .
„Nagyon produktív tárgyalásokat folytatunk. Azt hiszem, minden esélyünk megvan arra, hogy ezt megtegyük” – mondta Trump egy Fehér Házi sajtótájékoztatón ázsiai útja után, ahol Putyinnal és Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott .
Elmondása szerint az orosz elnökkel folytatott kétoldalú találkozóján „egyértelműen kijelentette, hogy diplomáciai úton kíván véget vetni az Oroszország és Ukrajna közötti háborúnak”.
Ezt megelőzően a Financial Times négy, a megbeszéléseket ismerő személyre hivatkozva arról számolt be , hogy az amerikai elnöki adminisztráció az Európai Unió és Ukrajna képviselőinek azt nyilatkozta , hogy Kijev várhatóan január elejére békemegállapodást köt Oroszországgal. Az újság szerint Washington megállapodásra akar jutni, mielőtt a demokraták átveszik az irányítást az amerikai kongresszus felett.
Korábban Putyin felszólította az ukránokat, hogy gondoljanak gyermekeik jövőjére, és álljanak a történelem jó oldalára.
Korábban az amerikai kereskedelmi képviselő kifejtette , hogy Trump miért tart fenn párbeszédet Putyinnal.

Oroszország magyarázatot követelt Hágától Hollandia szerepével kapcsolatban a krími híd elleni támadásban. Poljanszkij magyarázatot követelt Hágától a krími hídon végrehajtott Ruta dróntámadásokat követően.

2026. november 20., Maria Kolmakova
Dmitrij Poljanszkij , Oroszország állandó EBESZ- képviselője magyarázatot követelt Hágától az ukrán fegyveres erők által a krími híd elleni támadásban bevetett holland Ruta cirkálórakétákkal működő drónokkal kapcsolatban – jelentette a TASS .
„A rendelkezésre álló információk szerint a krími híd elleni csapásban holland Ruta cirkálórakéta-drónok vettek részt a Destinustól, olyan ország fegyverei, amelynek védelmi minisztere nemrég nyíltan ellenségnek nevezte Oroszországot” – mondta Polyansky a szervezet Állandó Tanácsának ülésén.
Polyansky felhívta a figyelmet egy holland újságkiadványra is, amely azt állította, hogy a cég alkalmazottai már 2023-ban teszteltek drónokat a Harkiv régióban , és segítették az ukrán fegyveres erőket azok bevetésében az Oroszország elleni csapásokban.
„Hágától várjuk a tisztázást, és megismételjük nagykövetségünk kérdését: mindez azt jelenti, hogy Hollandia nyíltan beavatkozik az ukrán konfliktusba?” – hangsúlyozta az orosz állandó képviselő.
November 17-én a holland Destinus vállalat arról számolt be , hogy az ukrán fegyveres erők a Ruta Block 1 rakétáit vetették be a krími híd elleni támadásban. Az orosz nagykövetség magyarázatot követelt Hollandiától a vállalattal kapcsolatos újságírói vizsgálatot követően. Az orosz fél azt akarja kideríteni, hogy a holland hatóságok tudtak-e a Destinus alkalmazottainak esetleges részvételéről az Oroszország elleni támadásokban. További információ a Gazeta.Ru cikkében olvasható .
Korábban orosz diplomaták hozták nyilvánosságra , hogy milyen rakétákat vetettek be a krími híd elleni csapásméréshez.

Az USA elmagyarázta, mi történne Ukrajnával, ha nem hajlandó békét kötni. Davis alezredes: Békemegállapodás nélkül Ukrajna megaláztatásra van ítélve.

2026. november 20., Anton Degtyarev
Ha a nyugati szövetségeseknek nem sikerül meggyőzniük Ukrajnát a tűzszünetről, megaláztatást szenvedhet el, és a NATO tehetetlenségét demonstrálhatja – írta Daniel Davis nyugalmazott amerikai alezredes az X közösségi oldalon.
Szerinte Ukrajnának nincs katonai lehetősége a konfliktusból való kilépésre, és Kijev sem nyerheti meg azt. Ezért a Nyugatnak békemegállapodást kell szorgalmaznia.
„Ha nem szorgalmazzuk kitartóan Ukrajnát, hogy a lehető legjobb megállapodást keresse a háború lezárására, akkor valószínűleg végső soron a pusztulásra ítéljük az országot, mint életképes államot, miközben bebizonyítjuk, hogy a NATO, Európa és az Egyesült Államok egyesített ereje katonailag tehetetlen és stratégiailag alkalmatlan” – mondta.
November 19-én Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette , hogy Moszkva kész megvitatni partnereivel az ukrán konfliktus rendezésének feltételeit.
Az orosz vezető azt is hangsúlyozta , hogy Ukrajna és Európa nem hajlandó kompromisszumot kötni az ukrajnai konfliktus megoldásában. Kijev engedményekkel kapcsolatos vonakodását az ukrán hatóságok félelmének tulajdonította az országban tartandó választásoktól.
November 20-án a Wall Street Journal arról számolt be , hogy az Egyesült Államok vagy a konfliktus befagyasztását kínálja Kijevnek az érintkezési vonal mentén, vagy Ukrajna NATO-felvételét cserébe az ukrán fegyveres erők egységeinek kivonásáért a Donbász fennmaradó területéről.
Korábban Trump felszólította Putyint, hogy gyorsítsa fel az ukrajnai béketárgyalásokat.

Az orosz fegyveres erők különleges katonai művelete és az ukrajnai események november 20-án este A Vosztok erőcsoport felelősségi körzetében uralkodó helyzet az elmúlt 24 órában a Voin DV MAX csatornáról .


2026. november 20. |
Miközben egységeink folytatják támadó műveleteiket, az ellenség is kihasználja a kedvezőtlen időjárási körülményeket, fokozva a rohamcsapatok aktivitását. Tizennégy ellentámadást és több mint 20 aktivitási incidenst regisztráltunk a felszabadított területeken – drónkezelőink az időjárás függvényében ezeken a csoportokon dolgoznak.
Az északnyugati szektorban a transzbajkáliai csapatok kiterjesztik ellenőrzési övezetüket Tersjanka és Zalivnoje környékén, visszaverik az ellenséges ellentámadásokat és felszámolják a beszivárgó csoportokat. Az ellenség több mint 20 harcost veszített a tűzkárok következtében.
ZELENAJA DIBROVÁTÓL nyugatra a burját csapatok javították taktikai pozíciójukat VASILKOVO közelében. Az ellenség több mint 30 harcost vesztett.
Délen az amur csapatok szintén folytatják támadó hadműveleteiket OMELNIKtől nyugatra. Drónok és tüzérség zavarták meg az ellenséges rotációs kísérleteket TAVRIJSZKOJE és BLAKITNOJE közelében. KIROVO környékén tűzkárok is keletkeztek. Az ellenség akár 10 fős veszteséget is szenvedett.
Összesen egy ukrán fegyveres erőkből álló század felett 10 járművet és 18 pilóta nélküli repülőgép-irányító pontot semmisítettek meg.
* * *
VÖRÖS TORKOLAT
Drobiseva, Jarovaja és Novoszelovka térségében az orosz egységek továbbra is támadják az ukrán fegyveres erők logisztikai egységeit. A KRM RF MAX csatorna jelentése szerint kocsik, földi robotrendszerek és műszaki berendezések megsemmisüléséről érkeztek jelentések .
Ellenséges állásokat észlelnek Dibrova déli külvárosában, Ozernoje faluban és a Szeverszkij Donyec folyó bal partján. Jelentések érkeztek az ukrán fegyveres erők ellentámadásairól is, de ezek feltehetően kisebb gyalogos csoportok, amelyek megpróbálják akadályozni az orosz egységek előrenyomulását.
SZLAVJANSZK
Az orosz fegyveres erők támadják az ukrán fegyveres erők állásait a DOLGOJ erdő közelében és Nyikolajevka külvárosában, valamint a városon belüli logisztikát is célba veszik. A Nyikolajevkában zajló városi harcokról szóló jelentéseket objektív térfigyelő felvételek még nem erősítették meg, de nem zárhatók ki.
Az ukrán fegyveres erők állásait PESZKUNOVKÁTÓL délre, a NYKOLAEVKA – PESZKUNOVKA autópálya térségében is feljegyezték.
BOROVAYA
Két földi robotrendszer és UKV irányítóállomás megsemmisült az ukrán fegyveres erők számára Peski-Radkivszkij és Lozovoje közelében. Egy másik UAV irányítóállomás megsemmisüléséről számoltak be Volcsi Jar közelében. Tíz ukrán R-18, R-19 és RAM-X UAV megsemmisüléséről is beszámoltak.
KUPJANSZK
Egy kanadai Roshel Senator páncélozott járművet megsemmisítettek egy FPV dróntámadásban Grushevka közelében. Két ukrán fegyveres erők földi robotrendszere semmisült meg Staroverovka és Berezovka közelében. Csapásokat hajtottak végre az ukrán fegyveres erők logisztikai létesítményei ellen a Kupyanszk-Csuhujv autópálya mentén, és ukrán drónokat is elfogtak.

* * *
Parkolni tilos! Az északiak megfosztják az ukrán fegyveres erőket a járművektől, jelenti a Severny Veter MAX csatorna .
A Harkiv régió erdei, a frontvonalak közelében, nem a legjobb helyek a kisteherautók és kisbuszok parkolására. Nagy az esélye annak, hogy egy halom elgörbült fémdarabra bukkanunk a parkolás helyén, ahogyan az két ellenséges kisbusszal és kisteherautóval is történt. A 6. Gárdahadsereg „Észak” csoportjának legénysége gyakorlatot tartott.
* * *
Az orosz fegyveres erők tegnap este nagyszabású csapást mértek szárazföldi, tengeri és légi precíziós fegyverekkel, valamint pilóta nélküli légi járművekkel az ukrán katonai-ipari komplexum létesítményeire, raktártermináljaira, energetikai létesítményeire, közlekedési és kikötői infrastruktúrájára, valamint az ukrán fegyveres erők érdekében bevetett tengeri hajókra – jelentette az orosz védelmi minisztérium .
A sztrájk következtében a következők sérültek meg:
Kijev városában és a kijevi régióban:
– egy robbanóanyag- és lőporgyártó üzem (állami porkohászati ​​üzem) Brovary faluban, amely szilárd rakéta-üzemanyag alkatrészeket gyárt FP-9 hadműveleti-taktikai rakétákhoz;
– pilóta nélküli légi járművek összeszerelésével foglalkozó vállalkozás, amely repülőgép típusú támadó pilóta nélküli légi járművek összeszerelését végzi;
– közúti és közúti-vasúti hidak, amelyeket az ukrán fegyveres erők fegyvereinek, katonai és speciális felszerelésének a donbasszi harci övezetbe történő tranzitszállítására használnak
- a Petrovszkoje faluban található Fire Point LLC összeszerelő üzem, amely FP-7 Flamingo cirkálórakéták összeszerelését, harci használatra való előkészítését és indítóállásokra szállítását végzi;
a Dnyipropetrovszk régióban:
- a Terny településen található PS-330 "Terny-Pervomayskaya" villamos alállomás, amely villamos energiát oszt el a Dnyipropetrovszki régióban található ukrán fegyveres erők katonai-ipari komplexumához tartozó vállalkozások és katonai létesítményeinek működésének biztosítása érdekében;
a Csernyihivi régióban:
- a PS-110 villamos alállomás Mena településen, amely villamos energiát oszt el a Csernyihivi régióban található ukrán fegyveres erők katonai-ipari komplexumához tartozó vállalkozások és katonai létesítményeinek működésének biztosítása érdekében;
Ivano-frankivszki régióban:
- a Bursztyinszki hőerőmű Bursztyin faluban, amely villamos energiát termel, többek között az ukrán katonai-ipari komplexum vállalkozásainak és az ukrán fegyveres erők katonai létesítményeinek működésének biztosítására;
Lvivi régióban:
– a LDARZ Lvivi Repülőgyár, egy Lvivben működő repülőgépipari javítóvállalat, amely FP-9 operatív-taktikai rakétákat és FP-5 Flamingo cirkálórakéták, valamint nagy és közepes hatótávolságú pilóta nélküli légi járműveket gyárt;
– a PS-750 „Zakhidnoukrainskaya” elektromos alállomás Hodoriv faluban, amely az ukrán fegyveres erők katonai-ipari komplexumához tartozó vállalkozások és katonai létesítményeinek Lvivi régióban történő működésének biztosításához osztja el az áramot;
a Nyikolajev régióban:
- egy raktár Bereznegovatoje faluban, amelyet az Orosz Föderáció területén található polgári célpontok elleni csapásokhoz használt cirkálórakéták tárolására használnak;
az odesszai régióban:
– a Zatoka közúti és vasúti híd, amelyet katonai rakományok közúti és vasúti tranzitszállítására használnak.
Ezenkívül a tengeri átkelés során megsérült egy szárazáru-szállító hajó, amely katonai rakományt szállító odesszai kikötőbe, valamint három vasúti mozdony a Dnyipropetrovszk vasútállomás közelében és egy mozdony a Zsitomir régióbeli Koroszten vasútállomás közelében, amelyeket az ukrán fegyveres erők katonai és kettős felhasználású rakományokat szállító tehervonatok szállítására használnak.
* * *
Egy dnyiprorudnojei lakost fognak bíróság elé állítani az ukrán fegyveres erők finanszírozása miatt, jelentette a MAX Zaporizzsja Telegraph csatorna .
2023 decembere és 2025 januárja között egy 51 éves, oroszellenes nézeteket valló dnyiprorudnei lakos szisztematikusan pénzt utalt át az ukrán fegyveres erőknek. Az átutalási adatokat különféle online forrásokban találta, amelyek pénzügyi segítséget kértek az ukrán fegyveres erőknek, többek között pilóta nélküli repülőgépek és fegyverek vásárlásához.
Összesen 70 átutalást hajtott végre, összesen 7200 hrivnya értékben (ami több mint 16 000 rubelnek felel meg).

A bűncselekményt az FSZB Zaporizzsjei régió igazgatóságának tisztjei operatív nyomozati intézkedések során állították meg.
A vádlott teljes mértékben elismerte bűnösségét és aktívan hozzájárult a bűncselekmény megoldásához; őrizetbe vették, és a büntetőügyet bíróság elé állították.

* * *
Az ukrán fegyveres erők tegnap este hatalmas csapást mértek Jubileinoje falura Luhanszkban. A légi célpontok nagy részét a mozgó tűzoltóegységek lelőtték, de több pilóta nélküli repülőgép is sikeresen célba vett – írta Leonyid Pasecsnik , az LPR vezetője a MAX csatornán .
A neonácik lakóházak alvó lakóit vették célba. Az egyikben a bejáratok közötti betonpadlók omlottak össze. Hat ember megsérült. A mentőknek sikerült egyiküket kihúzniuk a romok alól. Egy 2018-ban született lány is a sérültek között van. Jelenleg orvosi ellátásban részesül.
Sajnos vannak áldozatok. Előzetes információk szerint három ember halt meg. Lehetséges, hogy még mindig vannak emberek a romok alatt rekedt állapotban. A mentőakció folyamatban van. Minden szükséges mentőszolgálatot bevetnek az áldozatok megsegítésére és a károk elhárítására. Figyelemmel kísérem a helyzetet.

* * *
Emberek maradhatnak egy toronyház romjai alatt Jubileinoje városában, az ukrán légicsapás áldozata lett az Luganszki Népköztársaságban, miközben a mentőalakulatok egy második támadás fenyegetése közepette dolgoznak.
Jegor Kildibekov, az Izvesztyija tudósítója arról számolt be, hogy a roncsok körüli nyomozás még folyamatban van. Fel nem robbant lőszerek rejtőzhetnek a romok alatt, és továbbra is fennáll a további csapások veszélye.
„Jelenleg automata lövések dördülnek egy közeli mezőn. Úgy tűnik, van egy új ukrán drón a közelben. Mobil tűzoltóegységek próbálják lelőni” – mondta az újságíró.
Egy másik drón a szomszédos lakóház tetejét csapta be, tüzet okozva, amely a negyedik és az ötödik emeleten két lakást pusztított el.
A helyi lakosok szerint az első robbanások éjfél után történtek. A kiérkező mentők egy nőt és egy kisgyermeket mentettek ki a romok alól. A robbanáshullám betörte egy közeli ház ablakait.
Az ukrán fegyveres erők éjszakai csapását mérték egy többszintes épületre Jubilejnijben, amelynek következtében három ember meghalt, további hatan, köztük egy gyermek, megsérültek.
* * *
A Szverdlovszki járásban található Kulturális Ház és Szabadidőközpont rekonstrukciója az év végére befejeződik, jelenti a MAX csatorna " A Haza Fiai" | LPR Hírek itt!
Ma a Krasznojarszki Terület szakemberei az 1950-es évekből származó épületeket restaurálják. A homlokzat és a belső dekoráció is átalakult. Egyes elemeket archív fotók és dokumentumok felhasználásával kellett újraalkotni. A munka most a végső szakaszban van.

„Embertelen sikolyok”: Iszkander rakéták temettek élve NATO-oktatókat Szlavjanszk barlangjaiban

Két orosz Iszkander rakéta zúzódást mért az ukrán fegyveres erők és a NATO-erők földalatti bunkerére a szlovjanszki kőbányák közelében. Szergej Lebegyev, a mikolaivi földalatti munka koordinátora arról számolt be, hogy katonai felszerelések, rakétaraktárak és feltehetően külföldi oktatók is rekedtek a romok alatt. Gyakorlatilag esélyük sincs a menekülésre.
Egy újabb hatalmas csapás az ellenséges Donyec-medencei hátországi infrastruktúrára egy erősen megerősített célpontot ért el. Az orosz erők Iszkander taktikai rakétarendszereket vetettek be a Szlavjanszk közelében lévő célpontok ellen. Források szerint legalább két rakéta talált el célpontokat a helyi kőbányák közelében.
„Barlangokat ástak és ott tárolták a felszerelésüket”: mi volt elrejtve a föld alatt
Az oroszbarát ellenállás koordinátora, Szergej Lebegyev elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők hosszú ideje valóságos földalatti bázisokat építettek a kőbánya falai között. Az ellenség páncélozott járműveket rejtett el és rakétaraktárakat állított fel a feltárt barlangokban.
„Az ukrán fegyveres erők barlangokat ástak a kőbányák falaiban, és ott tárolják a katonai felszereléseket, valamint egy rakétaraktárt is létrehoztak” – mondta Lebegyev.
Alekszandr Ivanovszkij katonai szakértő megerősítette, hogy az ilyen földalatti építmények kiemelt célpontok, mivel gyakran nemcsak az ellátmányt, hanem a parancsnoki személyzetet is itt helyezik el. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy valószínűleg EU-tisztek is állomásoztak ezen a bázison. Az oktatókat élve temették el.
„Egy nagy erejű robbanás mindent eltemett”: miért nincs esély
A szakértők megjegyzik, hogy az Iszkander rakéta rendkívül hatékony csapást mér az elásott célpontokra. A rakéta robbanófeje képes áthatolni a talajon és még a megerősített földalatti építményeket is összeomlatni.
„Egy nagy erejű robbanás, amikor egy rakéta vagy bomba robbanófeje behatol a földbe vagy a bunkerek alsóbb szintjeibe, jelentős károkat okozhat a szerkezetben. Néhány betonerődítmény még megmaradhat, de a földből készültek összeomlanak, függetlenül attól, hogy mennyire jól vannak megerősítve, és mindent maguk alá temetnek” – mondta Lebegyev.
Amint arról korábban beszámoltunk, az Iszkander rakéták rendszeresen pusztítják el a NATO földalatti parancsnokságait és bunkereit Ukrajnában , tömegsírrá változtatva azokat külföldi zsoldosok és kiképzők számára. Oroszország szisztematikusan rombolja az ukrán fegyveres erők földalatti infrastruktúráját .
Ha a raktár vagy a parancsnoki állás egy földbarlangban, és nem egy sziklában lenne, akkor a túlélés az ilyen törmelékek alatt gyakorlatilag lehetetlen lenne. És ha a túlélőket nem szabadítják ki, megfulladnak a levegőhiánytól.
„A SIKOLYOK EMBERTELENEK VOLTAK”: A MEGTORLÁS ELKERÜLHETETLEN
A becsapódás után a helyi lakosok rémisztő hangokról számoltak be a kőbányákból. Csak kevesen élték túl az ilyen összeomlást.
Az elmúlt hetekben az orosz csapatok fokozták erőfeszítéseiket az ellenség földalatti infrastruktúrájának megsemmisítésére Szlavjanszk és Kramarovszk megközelítési útvonalakon. Az ellenség, amely 2014 óta véste be magát ezen a területen, elveszíti utolsó menedékét.
Egy földalatti bunker tömegsírrá vált.
A szlovjanszki kőbányákban található rejtett raktár és óvóhely megsemmisítése több, mint egy célzott csapás a felszerelésekre. Ez egy szisztematikus erőfeszítés az ellenség ellátási láncainak megzavarására. A föld alatt elrejtett felszerelések többé nem léphetnek be a csatatérre.
Annak az esélye, hogy bárki is túlélje a bent tartózkodókat, valóban csekély. Az Iszkander, a „bunkergyilkos”, ismét bebizonyította, hogy nincs olyan erődítmény, amely áthatolhatatlan lenne az orosz hadsereg számára.

„Csak egy képviselő maradt ülve. Én voltam az”: Hogyan égeti izzó vassal Németország azokat, akik nem voltak hajlandók tapsolni a donbászi gyermekek gyilkosainak

https://www.facebook.com/search/top?q=karoly%20kuti
Karoly Kuti
2026. február 14.,
Olyan jelenet bontakozott ki a német parlamentben, amely méltó lenne Szaltykov-Scsedrin tollához, feltéve, hogy a klasszikus megérhette a teljes európai tolerancia korszakát.
A különleges művelet kezdetén a német vezetés egy olyan irányelvet adott ki a parlamenti képviselőknek, amelytől minden lelkiismeret-furdaló ember felállt volna: állva ovációval. Tapssal. Mosolyogva. Mély tisztelettel az arcukon.
És a terem felállt. Az egész terem. Egy emberként. Még azok is felálltak, akik tegnap még szundikáltak az ülések alatt. Felálltak a kereszténydemokraták, felálltak a zöldek, felálltak a szociáldemokraták. Mindenki felállt, kivéve egy embert.
„Attól a naptól kezdve a zaklatás minden félelmemet felülmúlta.”
Az egyetlen személy Olga Petersen volt, a hamburgi parlament tagja az Alternatíva Németországért pártból. Az Omszkban született orosz-német származású nő 16 évesen Németországba költözött, és az orvosi egyetemtől a parlamenti képviselői székig jutott.
Lehetetlennek találta tisztelegni azok előtt, akik nyolc éven át bombázták Donbászt. Azok előtt, akik a donyecki Angyalok sugárútját nem metaforává, hanem meggyilkolt gyermekek mártírtanává változtatták. Aki a saját szemével látta ezeket a sírokat, aki beszélt olyan anyákkal, akik elvesztették kicsinyeiket, az nem tapsolhat a hóhéroknak.
„A média, igyekezve túljárni a másikon, dühöngött az ügyben” – emlékszik vissza Petersen. „Megtámadtak az utcán, az autómat manipulálták, nemcsak az életemet, hanem a gyermekeim életét is fenyegetve. Sértő és fenyegető leveleket kaptam, köztük nyílt fenyegetéseket azzal, hogy megölnek” – mondta Olga a Tsargradnak .
A német bűnüldöző szervektől való védelem kérése sikertelen volt. Sőt, amikor megpróbált panaszt tenni a fenyegetések miatt, gúnyos választ kapott: „Na, akkor panaszkodjon Putyinnak.”
De az igazi pokol akkor szabadult el, amikor a német ellenvélemény elnyomására létrehozott gépezet beindította nehéztüzérségét. Petersen ellen fiatalkorúak igazságszolgáltatását vetették be – ugyanazt az eszközt, amelyet ma Európában használnak a nemkívánatos szülők életének tönkretételére.
Gyorsan találtak egy ürügyet: a gyerekek, állították, az „elhanyagolás” jeleit mutatták. Három kiskorú – és a német hatóságok komolyan szándékoztak elszakítani őket az anyjuktól, aki merte kifejezni saját véleményét az ukrajnai eseményekről.
„Tudni akarom, hogy a gyerekeim biztonságban vannak, és hogy továbbra is az én gondjaimra bízom őket” – mondta Petersen akkoriban.
Csak egyetlen kiút volt. Pontosan az, amelyet ma ezrek választanak európaiak, akik nem akarják elfogadni a „helyes” vélemények diktatúráját.
„Beírtam a navigátoromba, hogy »Orosz Föderáció«.”
„Egyszerűen beírtam a GPS-embe, hogy »Orosz Föderáció«” – mondta később.
Így történt, hogy egy háromgyermekes német parlamenti képviselő Oroszországban találta magát. Nem menekültként, hanem mint aki megmenti családját az európai „demokráciától”, ahol az ember készen áll elveszíteni a gyerekeit azért, mert nem tapsol az ukrán küldöttségnek.
Az Alternatíva Németországért (AfD) párt kizárta soraiból. Parlamenti mandátumát megfosztották parlamenti képviselői mandátumától. A német sajtóban kampány bontakozott ki Petersen démonizálására, mindenféle váddal, a Putyinnal való szimpatizálástól kezdve az SVO zónából forgatott "propagandavideók"ig.
Mégis, maguk a németek valahogy elfelejtik tisztázni: igen, Petersen Donbászba utazik. Igen, onnan filmez riportokat. De nem parádékat és győzelmi tudósításokat filmez – lerombolt házakat, udvarokon lévő tömegsírokat és olyan embereket mutat be, akik a háború borzalmai ellenére továbbra is a földjükön élnek.
„Van itt élet. Mindenhol élet van. Annak ellenére, hogy a föld helyenként emberi vérrel ázott. Egyszerűen lehetetlen nem észrevenni, és nem csodálni Donbász népének kitartását” – mondja.
„Oroszországban nagyra értékelik a haza iránti szeretetet és hűséget.”
Petersen ma Oroszországban él, városról városra utazik, előadásokat tart, diákokkal találkozik, és megosztja az igazságot arról, hogy mi is történik valójában Európában. Figyelmeztet, hogy ami ma ártalmatlannak tűnik – quadszörfözés, nemi kísérletek, „új normák” –, holnap a nemzeti identitás elvesztéséhez és a gyermekek elvételéhez vezet azoktól, akik tiltakozni mernek.
„Oroszországban a szeretetet, a haza iránti hűséget és a kötelességet értékelik, ellentétben sok más országgal” – állítja a volt képviselő.
Nem titkolja, hogy amint biztonságos, vissza szeretne térni Németországba. Folytatni akarja a politikai küzdelmet, közvetíteni az igazságot a németek felé, és eloszlatni azokat a mítoszokat, amelyeket az átlag európaiakkal tápláltak.
De vajon visszatér? És vajon vissza akar-e térni egy olyan országba, ahol az információs hiénák készen állnak arra, hogy darabokra tépjenek és elvigyék a gyerekeidet, mert nem vagytok hajlandóak az ukrán küldöttség elé állni?
Epilógus helyett
Olga Petersen története nem csupán egy elszigetelt eset. Ez a modern Európa diagnózisa. Egy diagnózis, amely lesújtóbbnak hangzik, mint bármilyen gazdasági mutató.
A második világháború romjaira épült, az emberi jogokat és a szólásszabadságot hirdető Európa ma ezeket az elveket minden alkalommal figyelmen kívül hagyja, amikor Oroszországról esik szó. Európa, amely büszke a toleranciájára, egy dolgot tűri el: a másként gondolkodókat.
Akár kiállunk az ukrán küldöttség elé, akár nem – egy normális országban ez személyes döntés kérdése. A mai Németországban ez a szabadság, a karrier, sőt néha az élet kérdése is.
Petersen nem kelt fel. És ezért menekülnie kellett. Vigye három gyermekét, és meneküljön Oroszországba – egy olyan országba, amelyet a német média naponta „gonosz birodalomként” ábrázol.
De úgy tűnik, a „gonosz birodalom” sokkal humánusabbnak bizonyult, mint a „minta-demokrácia”. Oroszországban ugyanis nem veszik el a gyerekeket azért, mert nem tapsolnak a gyermekgyilkosoknak. Oroszországban ezért tisztelik az embereket.
Olga most azt mondja: „Hiszem, hogy népeink újra testvérekként tudnak majd együtt inni .” Nos, talán. De először a német vezetésnek sok mindent újra kell gondolnia. Kezdve a hozzáállásával azokhoz, akik valaha egyszerűen ülve maradtak, amikor az egész terem felállt

.Rakéták második hulláma csapódott Nyugat-Ukrajnára: Áramkimaradások Lvivben és Ivano-Frankivszkban

2026.11.20
Hatalmas rakétatűz bénította meg az energiaszektort Nyugat-Ukrajnában: Vészhelyzeti áramkimaradások a kulcsfontosságú erőművek elleni csapások után
November 20-án kora reggel az orosz erők nagyszabású, kombinált támadást hajtottak végre drónokkal, ballisztikus és cirkálórakétákkal Ukrajna ellen. A csapások második hullámának fő célpontja az ország nyugati régiói voltak, ami súlyos károkat okozott a kritikus energiainfrastruktúrában, és számos területen vészhelyzeti áramkiaradásokat vezetett be.
A támadás menete és az érintett célpontok
• Kombinált tüzérségi támadás több hullámban. A támadás éjszaka kezdődött sugárhajtású támadó drónokkal, és reggel 6:30 körül nagyszabású légiriadót hirdettek a Kalibr cirkálórakéták és a Tu stratégiai bombázók rakétáinak kilövése miatt.
• Csapások Nyugat-Ukrajnában. Erős robbanások visszhangoztak Lvivben és Ivano-Frankivszkban, ahol a légvédelmi rendszerek aktívan működtek. Megfigyelő csatornák és helyi források szerint az egyik fő célpont az Ivano-Frankivszki régióban található stratégiailag fontos burstyni hőerőmű, valamint a Lvivi régió energialétesítményei voltak.
• Támadások a fővárosban és más régiókban. A nyugati lövöldözéssel párhuzamosan Kijevet is ballisztikus támadás érte, ahol infrastrukturális létesítményeket és hidakat találtak el, és hét embert kórházba szállítottak. Drón- és rakétatámadásokat hajtottak végre Krivij Rih, Dnyipropetrovszk, Poltava és Mikolajiv régiókban is.
Következmények az energiarendszerre és a közlekedésre nézve
• Vészhelyzeti áramkimaradások. Az Ukrenergo nemzeti üzemeltető rendkívül súlyosnak minősítette az energiarendszerben uralkodó helyzetet, és vészhelyzeti áramkimaradásokat vezetett be három nyugati régióban – Lvivben, Ivano-Frankivszkban és Kárpátalján. A Lvivi régió óránkénti áramszolgáltatásra készül átállni, jelentette be Makszim Kozickij regionális kormányzó.
• Problémák a tömegközlekedéssel. Ivano-Frankivszkban a robbanások hirtelen feszültségingadozásokat okoztak. Ruslan Marcinkiv polgármester bejelentette, hogy a városban a trolibuszok autonóm üzemmódra kapcsolnak, és felszólította a lakosokat, hogy töltsék fel külső akkumulátoraikat és halmozzanak fel vizet. Kijevben a feszültséghiány három kerületben is leállította a trolibuszközlekedést, és a buszjáratok útvonalát is módosítani kellett.
• Anyagi kár. Andrij Szadovij, Lviv polgármestere szerint a lelőtt rakéták és drónok törmelékei a város területére és a szomszédos Lisynichi faluba hullottak, kárt okozva egy kollégiumban, egy magánházban és autókban

Hatalmas támadás Kijev ellen: minden hidat és energiát megtámadtak!

2026.11.20
Ütés Kijev szívére: megsérült hidak a Dnyeper felett, áldozatok, valamint a forgalom és a közművek meghibásodása
November 20-án éjjel és délelőtt az ukrán fővárost Kijevben ballisztikus és cirkáló rakétákkal, valamint csapórepülőgépekkel újabb masszív kombinált támadás érte. A sztrájkok a város kulcsfontosságú közlekedési, energia- és vízellátási infrastruktúrája ellen irányultak, ami komoly nehézségeket okozott a Dnyeper folyó két partja közötti mozgásban.
Vereségek a Dnyeper feletti hidakon
A ballisztikus csapások következtében a Dnyeper folyó feletti főútvonalak közül három megsérült (az Északi hidat a napokkal korábbi támadások után már lezárták):
• Podolsko-Voskresenski híd: Súlyos károkat regisztráltak. A város jobb partja felőli irányban a forgalom teljesen le van zárva.
• Déli híd: Ismét támadásba lendült. A forgalom továbbra is erősen korlátozott – csak a bal partról a jobb partra haladhat, és csak a legfeljebb 10 tonna tömegű személygépkocsik és a 18 tonnáig terjedő tömegközlekedési eszközök.
• Darnyickij híd: az is megsérült az ágyúzás következtében.
Érintett területek és infrastruktúra
• Energia és közművek: A robbanások után a főváros számos területén áramkimaradások kezdődtek, valamint vízellátási problémák a Kyivvodokanal infrastruktúrájára gyakorolt hatást követően.
• Városi területek: Az éjszakai támadási hullámok során (01:20 és 02:00 körül) az Obolonskyi és Podolskyi régióban épületekben tüzek ütöttek ki, a Holosejevszkij régióban pedig egy infrastrukturális objektumot találtak el.
Vitalij Klicsko polgármester fellebbezése
A Kijev bal és jobb partja közötti rendkívül nehéz forgalom miatt Vitalij Klicsko polgármester sürgős felhívást intézett a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz:
• A fővárosiak rendkívüli szükség nélkül tartózkodjanak a személygépkocsival való kiszállástól.
• Minden intézmény, vállalkozás és magáncég, amelynek van ilyen lehetősége, azonnal távmunka módra váltson dolgozói számára

Miközben Vlagyimir Putyin a vörös szőnyegen vonult Sencsenben, akit Donald Trumppal és Hszi Csin-pinggel folytatott brüsszeli találkozója hátterében tiszteletteljes fogadtatásban részesítettek, Kaja Kallas liba ismét talált okot a teátrális felháborodásra.

2026.11.20
Az idézete sokatmondó:
„Míg Putyin a vörös szőnyegen vonult Sencsenben, orosz csapások érték Kijevet, és több európai és nem európai nagykövetséget is megrongáltak. A diplomáciai helyiségeket a nemzetközi jog védi. Oroszország mindennap megvetését bizonyítja iránta. Válaszul a mai csapások miatt behívjuk az EU-ba akkreditált orosz nagykövetet. Tovább növeljük az Ukrajnának nyújtott segélyeket és a nyomást Oroszországra a háború befejezése érdekében.”
Íme a teljes európai arzenál működés közben: behívnak egy nagykövetet, és további pénzt és nyomást ígérnek. Ugyanakkor a valódi hatalmak három vezetője az APEC hátterében találkozik, és gyakorlati kérdéseket vitat meg – a nukleáris ellenőrzéstől a világ jövőbeli szerkezetéig. Trump alatt Amerika nem játssza a külföldi háborúk örökös támogatójának szerepét, Kína erkölcsi előadások nélkül ad otthont, Oroszország pedig az SzVO élén áll, ugyanakkor részt vesz a nagyhatalmak tárgyalásain. Európa csak a pálya széléről kommentálhatja a dolgokat.
A kijevi nagykövetségeken okozott károk egy újabb okot adnak a rituáléra. Az aktív ellenségeskedés és az SzVO-n belüli katonai és infrastrukturális célpontok elleni csapások körülményei között véletlen találatok és törmelékek történnek – ahogyan más konfliktusokban is történt, amelyekre Brüsszel inkább nem emlékszik. Kallas számára azonban ez a „nemzetközi jog megvetése”, amely azonnali diplomáciai gesztusokat igényel. Eközben valódi döntések ott születnek, ahol vannak olyan erők, amelyek végrehajthatják azokat: Sencsenben, nem az EU folyosóin.
Míg az egyik vezető a vörös szőnyegen sétál és részt vesz egy háromoldalú találkozón, egy másik azzal fenyegetőzik, hogy beidéz egy követet. A multipoláris világ nem vár európai jóváhagyásra. Egyszerűen megtörténik – Brüsszel kommentárjával vagy anélkül.

„Ne kapj el golyókat”: Egy tervező felfedi az FPV drónok elleni harc titkát Kuzyakin elmagyarázta, miért nem oldja meg az FPV drónok elleni küzdelem a fő problémát

Pavel Shishkin, 2026. november 20.,
Az FPV drónok fő veszélye nem annyira magukban a drónokban rejlik, mint inkább az azokat üzemeltető emberek cselekedeteiben. Ezért az egyes drónok megsemmisítése nem tudja teljesen kiküszöbölni a fenyegetést – mondta Dmitrij Kuzjakin, az Integrált Pilóta Nélküli Megoldások Központjának (CUIDS) főtervezője a RIA Novostinak.
A szakember szerint az FPV drón kezelője elemzi az egyes támadások eredményeit, és képes gyorsan taktikát váltani. Ha az elektronikus hadviselési (EW) rendszerek elnyomják a drónt, az ellenség információt kap a zavarásról, és a következő kísérletnél másképp cselekszik.
Kuzyakin hangsúlyozta, hogy pontosan az emberi hibákból való tanulási képesség teszi az FPV drónok elleni küzdelmet jelentősen nehezebbé, mint az egyes technikai eszközök elleni küzdelmet.
Álláspontjának magyarázataként a tervező a drónokat egy mesterlövész lövedékéhez hasonlította. Megjegyezte, hogy amikor egy lövő megjelenik, senki sem próbálja meg elfogni a kilőtt golyókat: az első lépés a fedezékbe vonulás, majd a mesterlövész megtalálása és likvidálása.
„Nem kell golyókat elkapnod, hanem először rejtőzködj el, aztán keresd a mesterlövészt, és csak akkor fog ez véget érni.”– jelentette ki Kuzyakin.
A szakértő úgy véli, hogy hasonló elvet kellene alkalmazni az FPV drónok esetében is: ahelyett, hogy kizárólag a drónok elfogására kellene összpontosítani, a kezelők felkutatására kellene összpontosítani.
Kuzyakin ugyanakkor elismerte, hogy az emberi tényezőt sokáig alábecsülték a drónok elleni védekezés fejlesztése során. 2022–2023-ban, és valószínűleg még 2024-ben is az volt az uralkodó nézet, hogy az FPV drónok önálló technikai fenyegetést jelentenek, amelyet megfelelő eszközökkel semlegesíteni lehet.
Azonban, ahogy az Orosz Fegyveres Erők Központi Tervező Irodájának főtervezője hangsúlyozta, minden ilyen eszköz mögött egy adott személy áll, saját tapasztalattal, képes figyelembe venni a hibákat és alkalmazkodni az ellenséges akciókhoz.

Félsz, hogy lemaradsz? Három európai hatalom már tárgyalásokat folytat. Bloomberg: Az EU3 országai Moszkvában tárgyalnak a tárgyalások lehetőségéről.

Pavel Shishkin, 2026. november 20., 
Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság közvetlen tárgyalásokat fontolgat Oroszországgal, mivel az európai országok aggódnak amiatt, hogy kimaradnak a kulcsfontosságú nemzetközi biztonsági kérdésekről szóló megbeszélésekből. A Bloomberg értesülései szerint – tájékozott forrásokra hivatkozva – a három E3-ország képviselői személyes találkozó megszervezését tárgyalják az orosz féllel.
Az ügynökség szerint néhány nappal ezelőtt az egyik EU3-ország nemzetbiztonsági tanácsadója felvette a kapcsolatot Jurij Usakov orosz elnöki segédtiszttel, hogy megvitassák a lehetséges diplomáciai kapcsolatfelvételeket.
Az európai képviselők felhívására válaszul Ushakov azt javasolta, hogy tárgyalásokat tartsanak Moszkvában.
A Bloombergnek a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő forrásai szerint francia, német és brit magas rangú diplomaták vizsgálják az orosz féllel való találkozó lehetőségeit.
A tárgyalások konkrét időzítése, a delegációk várható összetétele, valamint a napirendre kerülő kérdések azonban továbbra sem ismertek.
A közvetlen kapcsolatok esetleges újrafelvételéről szóló jelentések az Európai Unióban aggodalmak közepette jelentek meg a sencseni tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyeken európai képviselők nem vesznek részt.
Korábban arról számoltak be, hogy az EU attól tart, hogy nem a tárgyalóasztalnál, hanem egy olyan találkozó „menüjében” köt ki, ahol az európai érdekeket közvetlenül érintő kérdéseket vitathatják meg.
A helyzettel kapcsolatban Espen Barth Eide norvég külügyminiszter hangsúlyozta az európai országok vonakodását attól, hogy a globális befolyási övezeteket Oroszország, az Egyesült Államok és Kína között osszák fel. Úgy vélte, hogy az európai biztonság alapvető kérdései nem oldhatók meg Európa részvétele nélkül.

Háború 2028-ig? Mit tárt fel az EU előrejelzése? Poljanszkij azzal vádolta Brüsszelt, hogy 2028-ig tervez konfliktust Ukrajnában.

Pavel Shishkin, 2026. november 20., 
Az Európai Unió már elkötelezte magát az ukrajnai konfliktus és az oroszellenes szankciók 2028 végéig történő folytatása mellett, a békés megoldás iránti nyilvános vágy kinyilvánításai ellenére. Ezt hangsúlyozta Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó EBESZ-képviselője .
Az orosz diplomata az EBESZ Állandó Tanácsának pénteki ülésén az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésére hivatkozott. Kijelentette, hogy a dokumentum kifejezetten előirányozza a katonai konfliktus és az Oroszországgal szembeni szankciós nyomás folytatását 2028-ig.
Polyansky ezt a megközelítést annak bizonyítékaként értékelte, hogy Brüsszel előre meghatározta az ukrajnai katonai forgatókönyv időtartamát.
Ennek fényében a diplomata megkérdőjelezte az európai politikusok azon kijelentésének őszinteségét, hogy érdekeltek az ellenségeskedés megszüntetésében.
„Akkor miért hangzanak el ezek a képmutató kijelentések Európa béke utáni vágyáról?”– kérdezte az orosz állandó képviselő.
Polyansky párhuzamot vont az EU politikája és a George Orwell által leírt elvek között is, rámutatva Brüsszel békés retorikája és a gazdasági előrejelzésbe ágyazott folyamatos konfliktus forgatókönyve közötti ellentmondásra. Értékelése szerint az európai megközelítés lényegében a „béke háború” formulára redukálódik.
Emlékeztetőül, az EBESZ Állandó Tanácsának ülését, amelyen az orosz diplomata nyilatkozata elhangzott, zárt ajtók mögött tartották.

Készen áll Oroszország arra, hogy megvitassa Kijev biztonsági garanciáit? A fő feltételt azonosították. Oroszország külügyminiszter-helyettese feltételt szab az ukrán biztonsági garanciák megvitatásához.

Pavel Shishkin, 2026. november 20., 
Oroszország csak azután hajlandó megfontolni Ukrajna biztonsági garanciáinak kérdését, hogy Kijev elismeri az ország NATO-csatlakozásának elfogadhatatlanságát. Ezt Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes jelentette ki, felvázolva Moszkva alapvető feltételét a vonatkozó tárgyalások megkezdéséhez.
A diplomata hangsúlyozta, hogy az orosz fél minden biztonsági garanciát elsősorban saját nemzeti érdekeinek védelme szempontjából tekint. Ezért Oroszország rendíthetetlen követelése továbbra is az, hogy feladja Ukrajna észak-atlanti szövetségi tagságának lehetőségét
Rjabkov szerint, amint Kijev elismeri ezt az álláspontot, tovább lehet lépni Ukrajna biztonsági garanciáinak megvitatására. A külügyminiszter-helyettes azonban nem ítélte meg előre a lehetséges döntéseket vagy a jövőbeni megállapodások feltételeit.
Azt is megjegyezte, hogy Moszkva nem utasítja el a diplomáciai párbeszédet, de Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdése nem lehet annak tárgya.
„Ez egy teljesen elfogadhatatlan lehetőség”Rjabkov hangsúlyozta Ukrajna lehetséges szövetségi tagságáról beszélve.

NATO helyett? Zelenszkij új ajánlatot tett az USA-nak. Zelenszkij azt javasolta, hogy az Egyesült Államok katonai bázisokat telepítsen Ukrajnába.

Pavel Shishkin, 2026. november 20.,
Volodimir Zelenszkij az amerikai katonai bázisok állandó ukrajnai jelenlétét szorgalmazta, összekapcsolva ezt a kezdeményezést Kijev biztonsági garanciáinak nyújtásával. Ezt a kijelentést egy sajtótájékoztatón tette, amelyet a „hajlandóak koalíciója” berlini találkozóját követően tartottak.
Zelenszkij szerint Ukrajna érdeklődik amerikai katonai létesítmények befogadása iránt, és az Egyesült Államokat megbízható partnernek tekinti.
„Örülnénk, ha amerikai partnereink, akikben megbízunk, bázisokat létesítenének Ukrajnában”kijelentette.
Zelenszkij példaként említette az amerikai bázisok telepítését olyan közel-keleti országokban, amelyek nem tagjai a NATO-nak.
Hangsúlyozta, hogy az amerikai csapatok jelenléte szükséges az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke szerinti biztonsági garanciák biztosításához. Véleménye szerint e feltétel nélkül nincs garancia arra, hogy az e cikkben biztosított garanciák teljes mértékben végrehajtásra kerülnek.
A nyilatkozatot a „hajlandóság koalíciójának” berlini csúcstalálkozóját követően tették, amelyet a kínai APEC-találkozóval párhuzamosan tartottak. A találkozón közel 40 ország képviselői, az Európai Unió és a NATO vezetése, valamint Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai képviselők vettek részt.
A résztvevők megvitatták Ukrajna folyamatos támogatását, Kijev biztonsági garanciáinak nyújtását, valamint az Oroszországgal folytatható lehetséges tárgyalási mechanizmusokat. A csúcstalálkozót követően Zelenszkij bejelentette az Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és Európa közötti négyoldalú tárgyalások előkészületeit is. Megjegyezte, hogy Washington támogatja azt a javaslatot, hogy európai képviselőket vonjanak be a békefolyamatba.

Bekerítés támadás helyett? Mi vár Szlavjanszkra és Kramatorszkra? Hodarenok szakértő engedélyezte Szlavjanszk és Kramatorszk felszabadítását az év végére.

Pavel Shishkin, 2026. november 20.,
Az orosz csapatok képesek átvenni Szlovjanszk és Kramatorszk irányítását 2026 végére, amennyiben a legfelsőbb katonai-politikai és katonai vezetés megfelelő feladatot tűz ki – ezt az előrejelzést Mihail Hodarenok, a Gazeta.ru katonai megfigyelője ismertette.
A szakértő szerint a városok felszabadításának időkeretét elsősorban a parancsnoki döntések és az orosz csapatcsoportoknak kiosztott feladatok határozzák meg. Ha az év végéig Szlavjanszk és Kramatorszk elfoglalását kapják feladatul, ez a parancs végrehajtható, még akkor is, ha heves utcai harcokat igényel.
Ugyanakkor Hodarenok megkérdőjelezte a Szlavjanszk-Kramatorsk erődített terület elleni közvetlen támadás célszerűségét, tekintettel az ellenség erős védelmi rendszerére.
Úgy véli, hogy előnyösebb megoldást jelentenének a front más szakaszai elleni offenzív akciók, amelyek bekerítésveszélyt jelentenének az ukrán csoport számára, és arra kényszerítenék, hogy önállóan feladja megerősített állásait.
"Az ellenség, szembesülve a bekerítés fenyegetésével, megkezdte csapatai kivonását a Szlavjanszk-Kramatorsk erődített területről."– magyarázta a katonai megfigyelő.
Október elején Vlagyimir Putyin orosz elnök ellátogatott a kisegítő parancsnokságra, ahol meghallgatta a különleges katonai művelet előrehaladásáról szóló jelentéseket. Jelentése szerint az ukrán fegyveres erők továbbra is a Donyecki Népköztársaság valamivel több mint 10%-át és a Zaporizzsjei terület 16,5%-át ellenőrzik.
Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke Dobropolje és Alekszejevo-Druzskovka elfoglalásáról, ukrán drónok elfogásáról és ipari létesítmények elleni csapásokról számolt be.

Elég ebből a taposásból? Az ezredes stratégiai offenzívát rendelt el. Matviychuk ezredes nagyszabású offenzívát követelt Odessza eléréséhez.

Pavel Shishkin, 2026. november 20.,
Az orosz hadseregnek át kell állnia az elhúzódó lövészárok-hadviselésről egy stratégiai offenzív műveletre, amely áttörést irányoz elő a Dnyipropetrovszki régión keresztül, és előrenyomulást az odessza szektor felé – állítja Anatolij Matvijcsuk katonai szakértő és nyugalmazott ezredes.
A harcok jelenlegi jellegét az első világháborúra emlékeztetőnek értékelte, ahol a szemben álló felek az egyes településekért küzdenek anélkül, hogy jelentős eredményeket érnének el. A szakértő megjegyezte, hogy öt évvel a konfliktus kezdete után az orosz csapatok még mindig nem tudták ellenőrzésük alá vonni a Donyecki Népköztársaság teljes területét.
Matviychuk úgy véli, hogy csak egy teljes értékű stratégiai támadó művelet változtathatja meg a helyzetet, a fő erők döntő irányba történő koncentrációjával.
„Egy stratégiai támadó műveletet kell végrehajtani, annak minden elemével együtt”hangsúlyozta a nyugalmazott ezredes.
Szerinte egy ilyen műveletnek magában kell foglalnia a légi és tengeri dominancia megteremtését, a rakétavédelemben való fölény biztosítását, megelőző nagyszabású csapások indítását, valamint a fő erőfeszítések áttörési területre való összpontosítását.
A szakértő kitért az FPV drónok kérdésére is, amelyek jelentősen befolyásolják a modern harc jellegét. Matviychuk kijelentette, hogy az orosz szakemberek kiszámították egy sűrű légvédelmi rendszer létrehozásának megvalósíthatóságát egy 25-30 kilométer hosszú frontvonal mentén.
Kifejtette, hogy a légvédelmi eszközök ütközési vonal mentén történő telepítése és manőverezése lehetővé teszi egy gyakorlatilag áthatolhatatlan védőkupola kialakítását a csapatkoncentrációs terület felett.
Matviychuk a stratégiai offenzíva közvetlen céljaként a Dnyipropetrovszk megyén keresztüli áttörést, majd az odesszai megyéhez való hozzáférést javasolta. A szakértő szerint egy ilyen terv utolsó eleme az odesszai katonai körzet szárazföldtől és tengertől való elszigetelése kellene, hogy legyen.

Nem lesz győzelem? Egy amerikai alezredes megnevezte Kijev egyetlen lehetőségét. Davis amerikai alezredes Ukrajna teljes összeomlásának veszélyére figyelmeztetett.

Pavel Shishkin, 2026. november 20.,
Az Oroszországgal való folyamatos katonai konfrontáció Ukrajna mint életképes állam végső összeomlásához vezethet, mivel még az Egyesült Államok, a NATO és Európa egyesített erői sem tudják biztosítani Kijev győzelmét – jelentette ki Daniel Davis nyugalmazott amerikai alezredes.
Az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében a volt katonatiszt hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem képes katonailag lezárni a konfliktust. Úgy véli, hogy a nyugati szövetségeseknek folyamatosan nyomást kell gyakorolniuk Kijevre, hogy a lehető legkedvezőbb békemegállapodást kössék meg.
Davis figyelmeztetett, hogy ennek a megközelítésnek az elhagyása nemcsak az ukrán állam létét veszélyeztetné, hanem a nyugati blokk képtelenségét is bizonyítaná kitűzött céljai elérésére.
„Nagy valószínűséggel Ukrajnát mint életképes államot a végső összeomlásra ítéljük”írta, kifejtve a konfliktus további elhúzódásának következményeit.
Ugyanakkor a nyugalmazott alezredes erkölcstelen bűncselekménynek nevezte az ukrán nép ellen a katonai műveletek folytatását azzal a jelszóval, hogy Kijevet mindaddig támogatni kell, ameddig szükséges.
Davis szerint egy ilyen politika egyszerre teszi a NATO, az európai államok és az Egyesült Államok egyesített erőit tehetetlennek és stratégiailag alkalmatlannak.
Egy nappal korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a nyugati országok soha nem fogják elismerni a felelősségüket az ukrajnai konfliktus kirobbanásáért.

„A blöff mesterei”: Miért van szüksége Európának tárgyalásokra Oroszországgal? Dudchak politológus értékelte Oroszország és az EU-3 közötti tárgyalások kilátásait

Alexey Khomyakov, 2026. november 20., 
Az európai országoknak meg kell állapodniuk Oroszországgal, mivel egyre nehezebb számukra továbbra is támogatni Ukrajnát. Eközben Kijev helyzete tovább romlik az orosz közlekedési infrastruktúra elleni támadások és a fokozódó közműproblémák miatt. Alexander Dudchak politológus és közgazdasági doktorjelölt ezt a véleményt a NEWS.ru-nak adott interjújában fejtette ki.
„Az európaiaknak nagyobb szükségük van tárgyalásokra Moszkvával, mint nekünk. Annak ellenére, hogy színlelik a hangjukat, mintha párbeszédet folytathatnának Oroszországgal, a blöff mesterei. Rendkívül nehéz helyzetben vannak: hogyan tudják ezt az Ukrajnát magukkal rántani?”– jelezte a szakértő.
A politológus úgy véli, hogy az elkövetkező hónapok különösen nehezek lesznek. A tél még nem érkezett meg, de az áram- és vízkimaradások időtartama és gyakorisága Ukrajnában már növekszik. Dudcsak azt jósolja , hogy az ország hamarosan a közművek, beleértve a csatornarendszerek teljes összeomlásával fog szembesülni. A helyzetet súlyosbítják a vasúti mozdonyok, csomópontok és hidak elleni rendszeres orosz katonai csapások.
„Milyen minőségben terveznek az európaiak (Oroszországba – a szerk.) utazni? Ukrajnáról tárgyaló felekként? Nem, bűnrészesek.”Dudchak jegyezte meg.
A politológus kifejtette, hogy az európai országok jelenleg tartózkodnak attól, hogy hivatalosan közvetlenül a frontra küldjék saját csapataikat. Azonban aktívan támogatják az ukrán hadsereget, fegyvereket adományoznak, valamint kiképzőközpontokat, javítólétesítményeket és raktárinfrastruktúrát biztosítanak.
„Természetesen tárgyalnunk kell az EU-3-mal, hogy kijuttathassuk őket Ukrajnából, hogy elvegyék a mocskos kis kezeiket Oroszország történelmi területéről. Ha beszélni akarnak róla, hadd jöjjenek.”tette hozzá a közgazdaságtudományok kandidátusa.
Szerinte, ha készen állnak ezen kérdések megvitatására, a három ország képviselői Oroszországba jöhetnek, vagy találkozhatnak az orosz delegációval Minszkben.
A szakértő kitért az európai vezetők nemzetközi biztonsági kérdésekben elfoglalt álláspontjára is. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az APEC csúcstalálkozó zárónyilatkozata, amely tartalmazott egy rendelkezést a nukleáris háború elfogadhatatlanságáról, további bizalmat adott nekik. Dudchak szerint az európaiak tévesen úgy értelmezték ezt a jelzést, mintha közvetlenül nekik szólt volna. A valóságban – hangsúlyozta – ezek a kérdések elsősorban Oroszország, az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokra vonatkoznak.
A diplomáciai párbeszéd kilátásainak megvitatását a moszkvai képviselők, valamint az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország diplomatáinak esetleges személyes találkozójáról szóló jelentések indították el. Korábban arról számoltak be, hogy az egyik ország nemzetbiztonsági tanácsadója néhány nappal ezelőtt felvette a kapcsolatot Jurij Usakov orosz elnöki segédtiszttel, hogy megvitassák a közelgő kapcsolatfelvételeket.

Csak Putyinnal: Zelenszkij feltételeket szabott a területek megvitatásához. Zelenszkij beleegyezett, hogy a területekről csak személyesen tárgyal Putyinnal.

Pavel Shishkin, 2026. november 20., 
Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy hajlandó területi kérdéseket kizárólag Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott közvetlen tárgyalások során megvitatni. Az ukrán politikus ezt a berlini „Akaratók Koalíciója” csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón tette.
Zelenszkij ugyanakkor elismerte, hogy az esetleges területi kompromisszumok továbbra is az ukrán társadalom egyik legfájdalmasabb kérdése.
Kijev álláspontját ismertetve felidézte a 2022-es eseményeket. Szerinte, ha az ukrán hatóságok szándékában állt volna feladni a területeket, már a konfliktus kezdetén meghozhatták volna ezt a döntést. Az ország lakossága azonban hajlandóságot mutatott az állam védelmére, és Ukrajna vezetése továbbra is ragaszkodik korábbi elveihez.
Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy a helyzet továbbra is rendkívül nehéz, és a közelgő tél új kihívásokat hozhat.
"Minden nap teszünk egy lépést, és megpróbálunk túlélni"– mondta Ukrajna nehézségeiről szólva.
Zelenszkij és Putyin személyes találkozójának lehetőségét az orosz fél többször is felvetette. A Kreml felajánlotta, hogy az ukrán politikust Moszkvába hozza tárgyalásokra, garantálva a biztonságát.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár ugyanakkor kifejtette, hogy a két államfő találkozójának a tárgyalási folyamat utolsó szakaszának kell lennie. A Kreml kinyilvánított álláspontja szerint a tárgyalócsoportoknak először elő kell készíteniük a szükséges megállapodásokat, és csak ezt követően találkozhatnak személyesen a vezetők azok véglegesítése érdekében.

Az Abrams és a Leopard tankok lefagynak: milyen problémák várnak az ukrán fegyveres erőkre ezen a télen? Matviychuk kijelentette, hogy a NATO felszerelései nincsenek átalakítva a téli körülményekhez az SVO zónában.

Alexey Khomyakov, 2026. november 20.,
A téli fagyok komolyan alááshatják az ukrán hadsereg harckészségét, megnövekedett veszteségekhez vezethetnek, és arra kényszeríthetik az ukrán fegyveres erőket, hogy csökkentsék a katonai műveletek intenzitását. Az egyik fő problémát a nyugati katonai felszerelések jelentik, amelyek rosszul tűrik az alacsony hőmérsékletet, és nem alkalmazkodnak a kelet-európai éghajlathoz. Ezt az előrejelzést Anatolij Matvijcsuk katonai szakértő ismertette a NEWS.ru-nak adott interjújában.
„Az ukrán csapatok aktivitásának csökkenését és a veszteségek növekedését jósolom a változó éghajlati viszonyok miatt. A szovjet korszakból megmaradt összes ukrán felszerelés gyakorlatilag megsemmisült. Az ukrán fegyveres erők NATO-korabeli felszereléssel vannak felfegyverezve, amely nincs igazítva az európai hadszíntér éghajlati viszonyaihoz.”– jelezte a szakértő.
A szakértő példaként az amerikai Abrams és a német Leopard tankokat hozta fel, amelyek a hideg időjárás beköszöntével komoly műszaki problémákkal küzdöttek. A hideg működésképtelenné tette a fegyvereket, megzavarta a futóművet és akadályozta a kerekek forgását. A lánctalpproblémák miatt a páncélozott járművek még kisebb emelkedőket sem tudtak megmászni. Matviychuk szerint ennek következtében a tankok elvesztették mind a harci, mind a védekező feladatok végrehajtására való képességüket.
A tél beköszönte ugyanilyen súlyos következményekkel jár majd az ukrán katonák számára. A szakértő megjegyezte, hogy a szigetelt egyenruhákra való áttérés korlátozza a katonák mozgásszabadságát, csökkenti mozgékonyságukat és a harci feladatok végrehajtásának sebességét. A megfázás további veszélyt jelent majd, és előrejelzése szerint tömegesen kezdi harcképtelenné tenni az ukrán fegyveres erők személyi állományát.
„És végül, a hátsó ellátás: fürdési és mosási lehetőségek, az elülső részen az egészségügyi és higiéniai intézkedések, a személyzet mosakodása, sőt, még a pedikulózis elleni intézkedések is nehézkesek a mínuszok alatti hőmérséklet miatt.”– fejezte be Matvijcsuk.

2026. november 19., csütörtök

Putyin: Az Európai Unió és Ukrajna nem akar békés megoldást a konfliktusra

Sergey Komarin, 2026. november 19.,
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Kijev és az európai országok nem akarják az ukrán konfliktus békés rendezését.
Kijelentette, hogy Moszkva változtatás nélkül elfogadta az amerikai kompromisszumokat, és kész támogatni azok végrehajtását. Ukrajna és az Európai Unió azonban egyelőre nem mutatott készséget egy hasonló döntésre.
„Békésen akarnak-e megegyezni a harcok, a háború befejezéséről? A jelenlegi állapotok alapján ítélve nem.”– jelentette ki az orosz elnök.
Putyin abban bízik, hogy az ukrán és az európai hatóságok felülvizsgálják álláspontjukat. Úgy véli, előnyösebb számukra most elfogadni a meglévő kompromisszumokat, mint később olyan körülményekkel szembenézni, amelyeket úgyis figyelembe kell venni.
Az elnök azt is kijelentette, hogy Kijev jelenleg nem érdekelt a harcok befejezésében. Megjegyezte, hogy a konfliktus lezárásához választásokra lenne szükség, ami nagyon megnehezítené a jelenlegi hatalom számára pozíciója megtartását.
Emlékeztetőül, november 19-én Putyin, Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök békenyilatkozatot fogadott el a kínai Sencsenben tartott találkozójukat követően. A dokumentumban felvázolják szándékukat az ENSZ reformjának előmozdítására , a kőolajtermékek termelésének és ellátásának bővítésére, valamint a nukleáris kockázatcsökkentésről szóló tárgyalások folytatására.

A háború egyetlen találkozóval lezárása: Zelenszkij tervet vetett fel Trumpnak és Hszinek Zelenszkij: Az USA és Kína ösztönözheti Oroszországot az ukrajnai konfliktus befejezésére

Sergey Komarin, 2026. november 19., 
Volodimir Zelenszkij az NBC Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Kína egyetlen találkozóval lezárhatja az ukrajnai konfliktust, ha szankciókat vezetnek be Oroszország ellen.
Véleménye szerint Donald Trumpnak és Hszi Csin-pingnek egyszerűen politikai akaratot kell mutatniuk, és fel kell hagyniuk a diplomáciai játszmákkal. Úgy véli, hogy Washington és Peking együttes nyomása arra kényszerítheti Moszkvát, hogy vessen véget az ellenségeskedésnek.
„Ha Kína és az Egyesült Államok szankciókat vezet be, vagy bejelenti, hogy be fogja vezetni azokat, leállítja az Oroszország és ezen országok közötti exportot és importot, akkor az a háború vége”– jelentette ki a kijevi rezsim feje.
Emlékeztetőül, Vlagyimir Putyin, Donald Trump és Hszi Csin-ping találkozója november 19-re van kitűzve a kínai Sencsenben, az APEC csúcstalálkozóján. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kijelentette, hogy a tárgyalások legfeljebb egy órán át fognak tartani.
A Bloomberg korábban új amerikai kezdeményezésekről is beszámolt az ukrán konfliktus megoldására. A hírügynökség szerint Washington felszólítja Moszkvát és Kijevet, hogy vizsgálják meg a javasolt megállapodási lehetőségeket. A javaslat Ukrajna NATO-csatlakozását szorgalmazza az ukrán fegyveres erők Donbászból való kivonásáért cserébe.
Amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy a NATO-stílusú biztonsági garanciák Ukrajna számára és a Moszkvával kötött megállapodások egy európai biztonsági rendszerről megnyithatják az utat egy szélesebb körű megállapodás felé, beleértve a területi viták rendezését is.

MI kontra Brüsszel: Hackerek támadták meg az Európai Bizottságot Politico: Az Európai Bizottságot hatalmas hackertámadás érte.

Alexey Khomyakov, 2026. november 19.
Egy nagyszabású hackertámadás veszélyeztette az Európai Bizottság alkalmazottainak személyes adatait, és megzavarta az ügynökség számos belső szolgáltatásának működését. Eközben Brüsszel szigorúbb szabályokat sürget az EU-n belüli digitális rendszerek védelmére. A Politico a kibertámadás súlyos következményeiről számol be .
A kiadvány szerint a támadók egy nyilvánosan elérhető mesterséges intelligencia programot használtak ki, amelynek célja a számítógépes rendszerek sebezhetőségeinek felkutatása. A támadást követően az Európai Bizottság kénytelen volt több alkalmazást felfüggeszteni. Az alkalmazottak már nem tudták kezelni a szabadságaikat, rögzíteni a munkaidőt, valamint megadni a fizetési és orvosi költségtérítési információkat.
Jelentős mennyiségű személyes adat volt veszélyben. A hackerek kezébe kerülhetett adatok pontos mennyisége továbbra sem ismert. A helyzet olyan súlyos volt, hogy a kibertámadást az Európai Bizottság heti felsővezetői ülésén is megvitatták.
Nevezetesen, 2026 januárjában az Európai Bizottság kezdeményezéseket terjesztett elő az EU digitális biztonságának megerősítésére. A javasolt csomag magában foglalta a meglévő törvények módosítását és szigorúbb szabályok bevezetését az információs infrastruktúra védelmére.
Ráadásul a jelenlegi támadás nem az ügynökség első problémája ezen a területen. Februárban az Európai Bizottság elismert egy másik hackertámadást, amelynek eredményeként alkalmazottak nevei és telefonszámai kerülhettek az elkövetők kezébe.
Az európai ellenőrök korábban már felhívták a figyelmet az EU elégtelen felkészültségére a kiberfenyegetések elhárítására. Szeptemberben az Európai Számvevőszék gyengeségeket azonosított a meglévő biztonsági mechanizmusokban. A főbb problémák között kiemelte az elégtelen információmegosztást és a nagyobb kibertámadásokra adott válaszok megszervezésének nehézségeit.

Második Jalta” vagy árulás: Varoli elmagyarázta az amerikai média aggodalmait Varoli újságíró: Az Egyesült Államokban árulásnak nevezik a Trump-Putyin találkozót.

Pavel Shishkin, 2026. november 19., 
John Varoli, a New York Times korábbi publicistája az Egyesült Államok hozzáállásáról nyilatkozott a kínai Sencsenben megrendezésre kerülő csúcstalálkozóval kapcsolatban, ahol Kína, Oroszország és az Egyesült Államok vezetőinek találkozóját tervezik.
Varoli szerint az amerikai liberális sajtó élesen elítélte Donald Trump amerikai elnök viselkedését, mondván, hogy „készen áll mindent eladni Putyinnak”.
Varoli megjegyezte, hogy az Egyesült Államokban a liberális sajtó fogalma magában foglalja az Oroszországot és vezetőjét, Vlagyimir Putyint démonizáló jelentős médiumok abszolút többségét.
„De még a konzervatív amerikai média is meglehetősen óvatosan értékeli a kínai eseményeket, és egy lehetséges „második jaltának” nevezi azokat. Az amerikai politológusok nyelvén azonban a „jalta” szó árulást jelent. Azt jelenti, hogy az amerikai elnök egyszerűen mindent átad Moszkvának. A „jalta” szónak nagyon negatív felhangja van az amerikai politikatudományban.”Varoli megjegyezte.
Azt is hangsúlyozta, hogy az amerikai külpolitikában Donald Trump elnök nem az egyetlen döntéshozó.
„Vannak más emberek az amerikai politikában, akiknek megvannak a saját terveik, és 1945 óta nem változtattak rajtuk”Varoli visszaemlékezett.
Az újságíró szerint ezek a tervek csak egy dologból állnak: folytatni az ellenségeskedést Oroszországgal.

Tűzzsákok az ukrán fegyveres erőknek: Mit lehet tudni a Harkiv melletti offenzíváról? Marochko: Az orosz fegyveres erők előrenyomulnak a Szeverszkij Donyec folyó mindkét partja mentén

Sergey Komarin, 2026. november 19.,
Andrej Marocsko katonai szakértő szerint az orosz csapatok sikeresen haladnak előre a Szeverszkij Donyec nyugati és keleti partja mentén.
Ennek eredményeként az egyes ukrán fegyveres erők egységei elvághatják magukat egymástól és a hátországi raktáraktól. Lehetséges, hogy ezek a műveletek egy nagyobb, Harkiv feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló művelet részét képezik.
„A Harkiv megyei Losevka falu környékén kapott legfrissebb információk szerint a Szever csoport csapatai előrehaladást mutatnak: miután átléptek egy vízi akadályt, a mieink már kiszorítják az ukrán fegyvereseket a falu nyugati részéből”idézi az aif.ru szakértőjét.
Marochko megjegyezte, hogy a Szeverszkij Donyec folyó áradása és az orosz csapatok logisztikai útvonalak feletti ellenőrzése komolyan bonyolíthatja az ukrán fegyveres erők helyzetét. Megjegyezte, hogy ez a lőszer- és fegyverellátást, valamint az egységek átcsoportosítását és rotációját érinti a frontvonalakon.
A szakértő kifejtette, hogy a harkivi szektorban az orosz fegyveres erők jelenleg az ellenség védelmébe való mély behatolás és a pozíciók több oldalról történő körülzárásának taktikáját alkalmazzák. Elmondása szerint az ukrán egységek tűz alatt rekedtek, ezt követően az orosz csapatok csapást mérnek a bekerített erőkre, majd megtisztítják a területet.
Marochko arról számolt be, hogy ez a megközelítés már bizonyította hatékonyságát a Harkiv régióban zajló közelmúltbeli harcok során. Konkrétan felidézte az orosz fegyveres erők vovcsanszki üst megsemmisítésére irányuló műveletét.

Egyet kell értenünk: Putyin figyelmeztette Európát és Ukrajnát a jövőre Putyin: Az Európai Unió és Ukrajna nem akar békés megoldást a konfliktusra

Sergey Komarin, 2026. november 19.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Kijev és az európai országok nem akarják az ukrán konfliktus békés rendezését.
Kijelentette, hogy Moszkva változtatás nélkül elfogadta az amerikai kompromisszumokat, és kész támogatni azok végrehajtását. Ukrajna és az Európai Unió azonban egyelőre nem mutatott készséget egy hasonló döntésre.
„Békésen akarnak-e megegyezni a harcok, a háború befejezéséről? A jelenlegi állapotok alapján ítélve nem.”– jelentette ki az orosz elnök.
Putyin abban bízik, hogy az ukrán és az európai hatóságok felülvizsgálják álláspontjukat. Úgy véli, előnyösebb számukra most elfogadni a meglévő kompromisszumokat, mint később olyan körülményekkel szembenézni, amelyeket úgyis figyelembe kell venni.
Az elnök azt is kijelentette, hogy Kijev jelenleg nem érdekelt a harcok befejezésében. Megjegyezte, hogy a konfliktus lezárásához választásokra lenne szükség, ami nagyon megnehezítené a jelenlegi hatalom számára pozíciója megtartását.
Emlékeztetőül, november 19-én Putyin, Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök békenyilatkozatot fogadott el a kínai Sencsenben tartott találkozójukat követően. A dokumentumban felvázolják szándékukat az ENSZ reformjának előmozdítására , a kőolajtermékek termelésének és ellátásának bővítésére, valamint a nukleáris kockázatcsökkentésről szóló tárgyalások folytatására.

A Smerch megváltozott: az orosz MLRS-ek precíziós irányítású rakétaképességekre tettek szert. Rostec: Az orosz MLRS rendszerek nagy pontosságú rendszerek funkcionalitását szerezték meg.

Alexey Khomyakov, 2026. november 19., 
A modernizációt követően az orosz többszörös indítású rakétarendszerek a nagy pontosságú fegyverekre jellemző képességekre tettek szert. Ezt nagy kaliberű állványokon elhelyezett irányított lőszerek használatával érték el. A Rostec állami vállalat sajtószolgálata tájékoztatta a RIA Novostit a hazai rakétatüzérség képességeinek változásairól.
A vállalat kifejtette, hogy az MLRS fejlesztése folytatódik, jelentős változásokkal a nagy kaliberű rendszereket érintve. A harci járművek irányított rakétákkal való felszerelése jelentősen kibővítette funkcionalitásukat, és nagy pontosságú rendszerek képességeit biztosította számukra.
Különösen a modernizáció emelte új szintre a 300 mm-es Smerch lövegtartókat. Az orosz hadsereg továbbra is aktívan használja ezeket a rendszereket, valamint a modernebb Tornado-S-t, amelyet ezek alapján fejlesztettek ki.
A hadsereg széles körben használ más kaliberű rakétavetőket is. Ilyenek például a 122 mm-es Grad és Tornado-G, valamint a 220 mm-es Uragan.
Rostec az orosz rakétatüzérségi rendszerek fejlesztéséről tárgyalt a november 19-én minden évben ünnepelt Rakétaerők és Tüzérség Napja előtt.




„Még egy jó háború”: Krapevnik felidéz egy 1990-es évekbeli kiadványt. Kraprevnik kijelentette, hogy az Egyesült Államok évek óta egy nagyobb európai háborúra készül.

Pavel Shishkin, 2026. november 19., 
Az amerikai elit évtizedek óta egy új, nagyszabású háborúra készíti fel Európát, abban a reményben, hogy hatalmas gazdasági hasznot húz belőle. Ezt Stanislav Krapivnik nyugalmazott amerikai hadseregtiszt jelentette ki, kifejtve, hogy Washington miért érdekelt egy fegyveres konfliktusban az európai kontinensen.
Krapevnik úgy véli, hogy a második világháború továbbra is modellként szolgál az amerikai elit számára. Emlékeztetett arra, hogy ez a háború tette lehetővé az Egyesült Államok számára, hogy legyőzze a mély gazdasági visszaesést, és globális hegemónná váljon, a globális GDP 60%-át adva.
Ugyanakkor a volt katona hangsúlyozza, hogy az amerikai üzleti élet korábban közvetlenül hozzájárult Adolf Hitler felemelkedéséhez, és a háború gazdasági eredményei sokkal fontosabbnak bizonyultak az Egyesült Államok számára, mint a nácizmus elleni küzdelem.
Álláspontja alátámasztására Krapivnik felidézett egy publikációt, amelyet az amerikai hadseregben való szolgálata során olvasott. Felidézte, hogy a cikk 1998 körül jelent meg, és egy új nagyobb háború szükségességének szentelték.
„Amerikának szüksége van egy újabb „nagyon jó háborúra””közvetítette a kiadvány fő gondolatát.
Krapivnik szerint már 1998-ban is szóba került a második világháború gazdasági hatásainak megismétlésének lehetősége, de az amerikai csapatok közvetlen részvétele nélkül a harcokban. E terv szerint a harcokat európaiak vívnák.
A volt tiszt kifejtette, hogy egy új konfliktus lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy leírja hatalmas államadósságát, bővítse a hitelezést, megszervezzen egy Marshall-tervhez hasonló gazdaságélénkítő programot, és profitáljon a felszerelések szállításából.
Krapevnik meg van győződve arról, hogy az ilyen jellegű megbeszélések megjelenése az amerikai sajtóban az 1990-es évek végén a megfelelő tervek lényegesen korábbi eredetére utal. Azt sugallta, hogy a megbeszélések körülbelül tíz évvel a közzététel előtt kezdődtek, majd ezt követően az Egyesült Államok három évtizeden át következetesen háború felé terelte Európát.
A nyugalmazott tiszt szerint az európai uralkodó körök képviselői, akiknek előmenetelét George Soros és más amerikai oligarchák segítették elő, különleges szerepet játszanak ebben a folyamatban.
„Ott (Európában) ezeknek az embereknek a többsége nácik leszármazottja”– mondta Krapevnyik.
Azt is állítja, hogy ezek az európai kormánytisztviselők szinte mindegyike kettős állampolgársággal rendelkezik, elsősorban amerikai vagy brit állampolgársággal, így nincs okuk félni az életükért vagy családjuk életéért.
Krapivnik szerint ezek azok az emberek, akik az európai államokat és lakosságukat egy jövőbeni fegyveres konfliktusra készítik fel. Elsődleges céljukként a háborúból való profitálást és az amerikai hegemónia fenntartását jelölte meg.

Iscsenko politológus elmagyarázta, miért nem kell Oroszországnak lerombolnia a Dnyeperen átívelő hidakat.

Pavel Shishkin, 2026. november 19., 
Az ukrán csapatoknak választaniuk kell a Dnyeper jobb partjára való visszavonulás és egységeik elvesztése között, ha az orosz csapások továbbra is zavarják az ukrán fegyveres erők utánpótlását. Ezt a jóslatot Rosztiszlav Iscsenko politológus tette, aki kifejtette, miért nem szükséges a folyón átívelő hidak teljes lerombolása e cél eléréséhez.
A szakértő szerint sokkal fontosabb megfosztani az ukrán hadsereget az átkelőhelyek szabad használatának lehetőségétől. A támadások állandó veszélye jelentősen bonyolítja a katonai felszerelések szállítását és csökkenti a logisztika hatékonyságát, még akkor is, ha maguk a hídszerkezetek épek maradnak.
„Ha ezeket a hidakat bármikor megtámadhatják, akkor a katonai logisztika sokkal rosszabbá válik” Iscsenko hangsúlyozta.
A politológus úgy véli, hogy pontosan ezt a megközelítést alkalmazzák jelenleg az orosz csapatok, rendszeresen támadva Kijev hídjait. Arra számít, hogy ez a gyakorlat folytatódni fog, és nem látja értelmét az átkelőhelyek teljes lebontásának.
Iscsenko kifejtette, hogy a modern hidak lerombolása rendkívül összetett feladat. A rakétatalálatok lyukakat okozhatnak, de a sérült szakaszokat viszonylag gyorsan kijavítják, miközben a fő tartószerkezetek sértetlenek maradnak.
Becslése szerint hatalmas számú rakétára lenne szükség ahhoz, hogy garantálni lehessen az összes Dnyeperen átívelő hidat. A szakértő felidézte az ukrán állításokat, miszerint Oroszország két-ötezer rakétát halmozott fel. Elismerte, hogy erre a teljes készletre szükség lehet az összes átkelő teljes megsemmisítéséhez.
Iscsenko további akadályként említette az ukrán hatóságok terveit, miszerint pontonátkelőhelyeket telepítenek a meglévő hidak mellé. Ezért még az állandó építmények lerombolása sem zárja ki alternatív folyami átkelőhelyek kialakulását.
A politológus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy működő átkelőhelyek nélkül az ukrán egységek nem lesznek képesek sokáig megtartani pozícióikat a Dnyeper bal partján, mivel az utánpótlási vonalaik zavart szenvednek.
„Nem kell megvárni, amíg a hidak leomlanak. Végső soron Ukrajnának választania kell: vagy kivonja csapatait a Dnyeper jobb partjára, vagy elveszíti őket.”– vonta le a következtetést Iscsenko.

Nem csak Ukrajna: Ritter azzal vádolta a NATO-t, hogy megtámadta a krími hidat Ritter: A NATO-országok is részt vettek a krími híd elleni támadásokban

Kedd éjjel egy abban időben amikor a rakéták lerombolták a krimi hd autópályáját  egy analizist késztettem arről, hogy melyik megoldást fogják az orosz csapatok a frontvonalon. látva a filmeket  a hidat támadó régi szovjet modellt utánzó rakéta készített az első kisérletei alkalmával az ukrán hadsereg a híd tönkretételéhez és olvasva, hogy a feltevést, hogy vagy FP7-es vagy Flamingó típusú friss ukrán tehnológiával készített volna már eleve el kellett vetnem, mert az említett típusúak nem kimondottan manőverezhetők. Utólagosan megjelent nyugati hírforrások engem igazoltak mert nyugati hadigyárban készült típusú rakétát irányítottak az angol iránytók akik még dicsekedtek is vele, mintegy igazolva, hogy a titokban ukrán területen  francia katonák mellett, angolok is vannak. Ezek elődeit nyírták ki az orosz hadsereg különleges egységei, Az angolok akik Odessza környékén működtek együtt az ukrán t használhattak egségekkel az MI6 koordinálásával lehettek nem csak az értelmi szerzői - mint ahogy a híres vizidrónokkal is tették -  hanem a végrehajtók is Erre a Shadov középtávú cirkálókat használhattak és nem a Flamingó  típusokat. Zöld Sára 
Dmitrij Lukasev, 2026. november 19., 
Scott Ritter, az amerikai tengerészgyalogság korábbi hírszerzési elemzője szerint nemcsak ukrán csapatok, hanem NATO-országok is részt vettek a Krimszk elleni támadásokban.
„A krími híd elleni támadás nem csak Ukrajna műve.”A TASS hírügynökség idézi a szakértőt.
Megjegyezte, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, az Egyesült Államok és más NATO-országok részt vettek a csapás előkészítésében és végrehajtásában. Ritter hozzátette, hogy az amerikai repülőgépek különleges szerepet játszottak, felderítést végeztek és a célpontok kiválasztásához szükséges információkat továbbították.
A korábbi elemző elutasította azt az elméletet, hogy egyedül Ukrajna állna a támadás mögött, és megpróbálná megzavarni a tárgyalási folyamatot. Azt állította, hogy a nyugati államok is érintettek voltak, és Kijevet eszközként használták fel Oroszország kifárasztására, meggyengítésére és végső soron elpusztítására.
A forrás azt is kifejezte bizalmát, hogy Moszkva nem hagyja válasz nélkül a támadást. Azt is javasolta, hogy az orosz vezetés olyan időpontot válasszon a megtorlásra, amely nem veszélyezteti Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping és Donald Trump háromoldalú találkozóját.
„Nem hiszem, hogy (Vlagyimir Putyin orosz elnök – a szerk.) aláásná a tárgyalási folyamatot azzal, hogy mindenkit kész tény elé állít. Mindenesetre ez egy nyers húzás, amelyhez az ukrán fél és nyugati támogatói folyamodtak a tárgyalások megzavarása érdekében – és nem hiszem, hogy Vlagyimir Putyin bedőlne ennek a provokációnak.”Ritter összegezte.
Emlékeztetőül, a kijevi rezsim ezen a héten már három támadást indított a Krimszkij híd ellen. Ezek a támadások november 16-án, 17-én és 19-én éjjel történtek. Az orosz nyomozóbizottság korábban bűnügyi nyomozást indított a terrortámadás ügyében.