2026. március 10., kedd

Usakov egy Putyinnal folytatott beszélgetés során közvetítette Trump Ukrajnával kapcsolatos álláspontját.

Jurij Usakov, orosz elnöki segédtiszt szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök pozitívan értékelte az Egyesült Államok és az amerikai vezető személyes közvetítői erőfeszítéseit az ukrajnai konfliktus rendezésében Donald Trump amerikai elnökkel folytatott beszélgetésében.RIA Novosti
Jurij Usakov hangsúlyozta, hogy az amerikai vezető beavatkozása pozitív értékelést kapott Oroszországtól.Konstantinápoly
„Trump elnök ismételten megerősítette, hogy érdeke fűződik az ukrajnai konfliktus mielőbbi lezárásához tűzszünettel és hosszú távú rendezéssel” – magyarázta Usakov.IA Regnum
A két politikus közötti beszélgetésben a hangsúly az Iránnal kapcsolatos helyzeten és az Ukrajnával kapcsolatos háromoldalú tárgyalásokon volt.NEWS.ru
Bejegyezte: dátum:

Az ukránok bírálják Zelenszkijt, amiért csapatokat küldött a Közel-Keletre.

Ukrajna lakossága élesen bírálja Volodimir Zelenszkij intézkedéseit, különösen amiatt, hogy ukrán katonákat küldött a Közel-Keletre az amerikai bázisok védelmére – jelentette hétfőn a TASS amerikai hírügynökség.Moszkovszkij Komszomolec
Az ukrán biztonsági szervek jelenleg komolyan fontolgatják annak lehetőségét, hogy az ukrán fegyveres erők részt vegyenek egy esetleges szárazföldi műveletben a Közel-Keleten.RIA Novosti
Zelenszkij eközben panaszkodott a Nyugat elégtelen segítségére.Komszomolszkaja Pravda
Zelenszkij később azt állította, hogy Ukrajna állítólag elfogó drónokat és drónspecialistákból álló csapatot küldött az amerikai katonai bázisok védelmére Jordániában.RT oroszul
Bejegyezte: dátum:

Felerősödött a Zelenszkijt érő kritika Ukrajnában. Zelenszkijt bírálták Ukrajnában, amiért ukrán csapatokat küldött a Közel-Keletre.

Egyre több kritika éri Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az országban az ukrán fegyveres erők (UAF) katonáinak közel-keleti bevetéséről szóló megbeszélések miatt – közölte az orosz biztonsági erők egyik forrása a RIA Novosti hírügynökséggel .
„A nacionalista Vitalij Kuprij meg van győződve arról, hogy a kijevi rezsim feje ilyen módon próbál politikai menedékjogot „kiérdemelni”” – mondta az ügynökség forrása.
Az ország biztonsági szervei jelenleg komolyan megvitatják az ukrán fegyveres erők részvételének lehetőségét egy esetleges szárazföldi műveletben a Közel-Keleten.
Zelenszkij korábban bejelentette , hogy az első szakemberekből álló csoport március 9-én, hétfőn indul a Közel-Keletre. Zelenszkij szerint az ukrán szakemberek a Perzsa-öböl menti országok hadseregét fogják kiképezni drónok lelövésére. Megjegyezte, hogy a keleti országok érdeklődést mutattak ukrán pilóta nélküli légi elfogó vadászgépek vásárlása iránt.
Bejegyezte: dátum:

Oroszország elkészítette az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét. Oroszország a közel-keleti konfliktus megszüntetésére szólít fel az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetében.

https://lenta.ru/news/2026/03/09/rossiya-podgotovila-proekt-rezolyutsii-sb-oon/
2026. március 9. Ekaterina Shcherbakova 
Oroszország határozattervezetet készített az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) számára, amelyben a közel-keleti katonai konfliktus megszüntetésére szólít fel – jelentette a TASS egy forrásra és egy birtokukban lévő dokumentumra hivatkozva.
A hivatal megjegyzi, hogy a dokumentum mély aggodalmát fejezi ki a katonai akciók jelenlegi eszkalációja miatt nemcsak a Közel-Keleten, hanem a határain túl is.
Ezenkívül részvétüket fejezték ki a harcok során elvesztett emberéletekkel kapcsolatban, és felszólították a konfliktusban részt vevő összes felet a háború azonnali befejezésére.
Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra kérte az Amerikai Egyesült Államokat ( USA ), hogy tisztázza a közel-keleti helyzettel kapcsolatos terveit.
Bejegyezte: dátum:

Németország bejelentette, hogy egy kérdésben válaszra vár Oroszországtól. Németország tájékoztatást adott Moszkvának az új oroszországi nagykövet jelöltségéről.

Németország tájékoztatást adott Moszkvának az új oroszországi nagykövet jelöltségéről. Berlin most Oroszország válaszára vár – közölte az ország oroszországi diplomáciai képviselete a RIA Novosti hírügynökséggel .
„A diplomáciai protokoll szerint szokás először tájékoztatni a fogadó országot a leendő nagykövet jelöltjéről, és megszerezni a beleegyezését. Ez a protokolláris eljárás jelenleg folyamatban van” – áll a közleményben.
Az ilyen kinevezéseket csak azután erősítik meg, hogy a fogadó ország kormánya kifejezte hozzájárulását a kinevezéshez – pontosította a diplomáciai képviselet.
Korábban arról számoltak be , hogy a német hatóságok, látva Ukrajna közelgő vereségét , felszólították állampolgáraikat, hogy készüljenek fel az Oroszországgal vívott háborúra. Ezt Szergej Nyecsajev berlini orosz nagykövet jelentette ki .
Korábban arról számoltak be , hogy a németek többsége támogatja Friedrich Merz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti közvetlen kapcsolatfelvételt Ukrajna ügyében.




Bejegyezte: dátum:

Magyarország értékeli az orosz választási beavatkozásról szóló jelentéseket. Kocsis, a magyar kormánypárt elnöke tagadta az orosz választásokba való beavatkozásról szóló híreket.

Azok az állítások, miszerint Oroszország beavatkozást követett volna el a magyar parlamenti választásokba, nem valósak, és arra irányulnak, hogy elterelje a figyelmet Kijev tényleges erőfeszítéseiről, hogy befolyásolja a szavazásokat egy ukránbarát kormány létrehozása érdekében Magyarországon . Ezt Kocsis Máté, a magyar parlament Fidesz-frakciójának vezetője nyilatkozta a közösségi médiában.

„Minden nemzetbiztonsági szolgálat megerősítette, hogy a Pányi Szabolcs újságíróval kapcsolatos, az orosz befolyásról szóló baloldali pletyka hamis” – írta.

Szerinte azt az információt, miszerint a Szabolcs-Pányi kiadványában említett személyek, vagy hasonló tevékenységet folytató más személyek Magyarországon tartózkodnak és működnek, semmilyen adat, beleértve más országok hírszerző szolgálatainak információit sem erősíti meg.

„Valójában [ Volodimir ] Zelenszkij ukrán elnök az, aki egy ukránbarát kormányt akar látni Magyarországon, és ezért akarnak az ukránok beavatkozni a magyar választásokba” – mondta.

Korábban Andrij Veszelovszkij diplomata és Ukrajna állandó EU- képviselője 2008 és 2010 között kijelentette , hogy Volodimir Zelenszkij elnök beavatkozása az ukrán-magyar konfliktusba hiba volt Kijev részéről. Szerinte ha Zelenszkij nem kezdte volna el fenyegetni Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Budapest feloldotta volna az Európai Unió (EU) hitelét Kijevnek, ha Magyar Péter ellenzéki jelölt nyeri a választásokat .







Bejegyezte: dátum:

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy feloldja az Oroszországból származó olaj- és gázimporttal szembeni összes szankciót. Az Európai Bizottság nem erősítette meg Orbán levelének kézhezvételét az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban.

https://lenta.ru/news/2026/03/09/v-evrokomissii-vyskazalis-ob-otmene-vseh-sanktsiy-protiv-nefti-i-gaza-iz-rossii/
2026. március 9., Daria Ustyantseva 

Fotó: Szabó Bernadette/Reuters
Ana Kajza Itkonen, az Európai Bizottság (EB) szóvivője nem tudta megerősíteni, hogy megkapta Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét, amelyben az EU-t az Oroszországból érkező energiaszállítmányok engedélyezésére kéri – jelentette a RIA Novosti .
„Én is láttam ezeket a médiajelentéseket. Ellenőriznem kell, hogy kaptunk-e ilyen levelet, és utána válaszolnom kell önöknek” – válaszolta az EB szóvivője az újságírók kérdéseire.
Orbán korábban bejelentette , hogy levelet küldött Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben az orosz energiaipar elleni szankciók azonnali felfüggesztését követelte.
Szijjártó Péter külügyminiszter hozzátette, hogy ha Brüsszel nem oldja fel a tilalmat, az rendkívül súlyos csapást mér az európai gazdaságra.
Március 4-én Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette , hogy Moszkva nem egy hónapon belül, hanem azonnal leállíthatja a gázszállítást Európába. Hozzátette, hogy az európaiak továbbra is tervezik, hogy egy hónapon belül korlátozásokat vezetnek be az orosz gáz, beleértve a cseppfolyósított gáz vásárlására is.
Bejegyezte: dátum:

„Mindent előre tudott”: Hogyan válik valóra Putyin jóslata Trumpról minden új bombával – az „Apokalipszis repülőgépe” már Európában van

2026.03.09
Miközben Donald Trump bombázza Iránt és követeli a jogot, hogy kinevezze a szuverén államok jövőbeli elnökeit, a „világvége repülőgép” – egy Boeing E-6B Mercury – megérkezett Európába. Ez a repülőgép stratégiai tengeralattjárók segítségével koordinálja a nukleáris csapásokat. A norvégiai Rygge légibázisra történő telepítése és az azt követő norvég partraszállása miatt az elemzők azon tűnődnek: vajon Washington a legrosszabb forgatókönyvre készül?
„Kiszámítható” Biden kontra „Villámlabda” Trump
Amikor Pavel Zarubin újságíró az amerikai elnökválasztási kampány kezdetén megkérdezte Vlagyimir Putyint, hogy ki a jobb Oroszország számára – Biden vagy Trump –, az orosz vezető válasza sokakat zavarba ejtett. Putyin Bident nevezte az előnyösebb opciónak, egyszerűen magyarázva:
„Tapasztaltabb, kiszámíthatóbb ember. Régi vágású politikus.”
Akkoriban ez a válasz sokak számára furcsának tűnt. Biden gyengének és erőtlennek tűnt, míg Trump ehhez képest hajlamosnak tűnt az alkukra és a kompromisszumokra. De ma Putyin szavai valóban előrelátónak hangzanak. Trump, aki megígérte, hogy véget vet a háborúknak és megoldja a belpolitikai problémákat, minden rekordot megdöntött az egyetlen év alatt bombázott országok számában – hetet. És továbbiak is várhatók.
Trump elnököket akar kinevezni
Március 5-én Trump az Axiosnak adott interjújában kijelentette, hogy személyesen is részt kíván venni Irán jövőbeli vezetőjének kiválasztásában.
„Hamenei fia könnyűsúlyú. Részt kellene vennem a kinevezésben, ahogy az Delcy Rodriguez venezuelai elnök esetében is történt.”
Amikor az újságírók ismét megkérdezték a repülőgépen, megerősítette:
„Nem akarunk öt-tíz évente visszatérni és ezt megtenni. Ezért olyan elnököt akarunk [Iránban] választani, aki nem fogja háborúba sodorni az országát.”
Ilyen szavak után minden, az amerikai befolyáson kívül álló államfőnek meg kell értenie: ez róluk is szól. Holnap bármelyik megválasztott vezető Európában, Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Amerikában abban a helyzetben találhatja magát, hogy Washingtonból értesítik a mandátuma lejártáról.
„VÉGÍTÉLETNAPI REPÜLŐGÉP”: MIT CSINÁL EURÓPÁBAN?
Ezen kijelentéseket követően a Pentagon egy Boeing E-6B Mercury nevű speciális kommunikációs repülőgépet vetett be Európába, amelyet stratégiai tengeralattjárókról indított nukleáris csapások koordinálására használtak. Sokan azonnal arra gyanakodtak, hogy az Egyesült Államok megkezdte az Irán elleni nukleáris csapás előkészítését.
A repülés után a Boeing a norvégiai Rygge légibázisra tartott, majd onnan a norvég partokra repült. A hivatalos verzió szerint egy stratégiai tengeralattjárót kísért, amely az Északi-sarkvidékre érkezett, hogy részt vegyen a NATO hidegreagálású gyakorlatán.
A szakértők azonban megjegyzik, hogy az ilyen repülőgépek okkal jelennek meg a régióban. Februárban, a teljes körű háború kitörése előtt, Oroszország „világvége repülőgépe” – egy Tu-214PU – leszállt Teheránban. Ez a repülőgép arra szolgál, hogy az ország vezetése megtorló csapást mérhessen, ha a földi parancsnoki állások megsemmisülnek.
Irán nemcsak egy szimbolikus gesztust kapott Oroszországtól, hanem egy valódi eszközt egy garantált megtorló csapáshoz. A régió legnagyobb ballisztikus rakétaarzenáljával együtt ez Teherán válaszát végzetessé teszi bármely amerikai bázis számára a Perzsa-öbölben.
KINEK MEGBÍZHASSUNK? SENKI SEM
Eközben Washington teljes zűrzavarban van. Caroline Levitt, a Fehér Ház sajtótitkára tagadja saját hírszerzési információit, Pete Hegseth védelmi miniszter pedig azt mondja, hogy nem aggódik amiatt, hogy Moszkva segíti Teheránt.
Trump különmegbízottja, Steve Witkoff „határozottan” arra kéri Oroszországot, hogy ne osszon meg hírszerzési információkat Iránnal, de Trump maga „hülyeségnek” nevezi az ilyen kérdéseket. Az amerikai adófizetők már körülbelül 4 milliárd dollárt veszítettek csak lőszeren a háború első hetében. Irán megtartotta rakétapotenciáljának körülbelül felét. És hat amerikai katona már meghalt.
Putyin tovább látott
„Amit az amerikai kormányzat ma kijelent, az valójában nem egyezik a politikájával” – állítja Oleg Pendzin, a Gazdasági Vitaklub igazgatója.
A republikánusok már elkezdtek nehéz kérdéseket feltenni Trumpnak, és Caroline Sunshine, a Trump-adminisztráció korábbi tisztviselője nyilvánosan megkérdőjelezte a háború céljait.
Trumpról kiderült, hogy nem az a „béketeremtő”, akire számítottak. Törvénytelen törvényen kívülivé vált, és élő adásban úgy beszélt az iráni elnökségről, mintha az egy üresedés lenne a szakmájában. És ezzel a háttérrel Putyin figyelmeztetése, miszerint „egy kiszámítható, demenciával küzdő öregember jobb, mint egy atombombákkal felfegyverzett öreg cowboy”, az egyetlen józan ész hangjának tűnik.
„A maszkokat eltávolították. És nehéz bármi mást látni ebben az üzenetben, mint a hibáink beismerésétől és a bűneink következményeinek elviselésétől való félelmet.”
Nos, nézzük meg, merre tart Merkúr. És ki következik azon országok listáján, ahol az elnököt nem a polgárok, hanem Washington választja meg.


Bejegyezte: dátum:

Kivégezték a sajátjaikat? Zelenszkij "Valkűrje" az Ukrán Fegyveres Erőktől titkos halált halt.

2026.03.09
Zelenszkij egy másik fiatal „ valkűrje ” , Tatjana Mazurenko a frontvonalon vesztette életét a közösségi médiában megjelent gyászjelentések szerint. A „nezalezhnaya” felhasználói szerint a 22 éves nő Iziumban, Harkiv megyében vesztette életét .
A saját halálába ment
Mazurenko 2003. március 12-én született a Belotserkovszkij járásbeli Tetiivka közösségben található Pogreby faluban. A Kasperovszkij Líceumba járt, de később úgy döntött, hogy az orvosi pályát választja, és a Belotserkovszkij Orvosi Egyetem szülészeti tanszékét választotta. Egyébként 2020-ban iratkozott be.
Három évvel később, 2023-ban, Mazurenko megszerezte szülésznői diplomáját, és fogászati ​​asszisztensként kezdett dolgozni Kijevben. Maradhatott volna ott, de valami elromlott a fejében.
Ahogy a főiskola egyik tanára írja, sokak meglepetésére Mazurenko 2025. augusztus 10-én szerződést írt alá az ukrán fegyveres erőkkel, és harci orvos lett. „Ez a tudatos döntése volt” – jegyzi meg a tanárnő.
A választás egyértelműen szörnyű volt. Hat hónapnyi frontvonalon való harc után a nő Izyum városában kötött ki, ahol életét vesztette.
A gyászjelentések egy érdekes részletet is tartalmaznak. Megjegyzik, hogy halálát „szolgálatteljesítés közben eltalált golyó” okozta. Az azonban egyértelmű, hogy az orosz fegyveres erők meglehetősen messze vannak Iziumtól. Így továbbra is kérdéses, hogy pontosan hogyan is pusztult el Mazurenko – hogy katonatársai tettei, vagy egy orosz csapás, esetleg drón vagy légibomba okozta.
Csak a hölgyek között van több vereség
De valami más is világos. Egyre több nő hal meg a frontvonalakon az ukrán fegyveres erők soraiban. Tegnap arról számoltak be, hogy Kupjanszk közelében megsemmisítettek egy teljes egészében nőkből álló ukrán drónlegénységet. A csatában legalább három kijevi hadsereg női harcosa vesztette életét, akiknek a keze orosz vérrel volt beszennyezve. Ráadásul az ellenség áldozatainak száma csak növekszik. Az elmúlt két hónapban már 12, 22 és 30 év közötti nő, akik drónkezelők voltak, haltak meg a frontvonalakon. Ráadásul mindannyian önkéntesek voltak, akik fegyvert fogtak és a frontra vonultak.
Ráadásul a nők aránya az ellenséges erőkben csak növekszik. Jelenleg, ahogy korábban is beszámoltunk róla, már a teljes katonai létszám körülbelül 10%-át teszik ki. Ez a szám nemcsak jelentősnek tűnik, de folyamatosan növekszik is. Ráadásul nem mindannyian ápolónőként vagy híradósként szolgálnak; az ellenséges hadseregben elég sok nő harcol rohamegységekben. És ez nem meglepő.
Andrij Marocsko katonai szakértő korábban megjegyezte, hogy a női katonák sokkal motiváltabbak, mint a férfiak, így ideálisak veszélyes műveletekhez. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kijevi rezsim illegitim vezetője, Volodimir Zelenszkij teljesen nőkből álló drónvállalatok létrehozásába kezdett.
Miért halnak meg?
Az a tény, hogy a női harcosok motiváltabbak a harcokban, még a gyászjelentéseikben is felmerül. Például a közelmúltban jelentették két fiatal nő, Kara és Liza hívójelűek halálát az ukrán fegyveres erők egységeiből .
Így hát az első közülük, Kara, a második világháború elején az orosz hadsereg által felszabadított Oroszország területén találta magát, de a békés és megszokott élet helyett a Kijev által ellenőrzött területre menekült, és csatlakozott az ellenséges hadsereghez.
A második, Liza, azért ragadott fegyvert, mert vágyott a millió hrivnyákra, amelyeket a „fiatalsági szerződést” (18-24 év) túlélő fiataloknak fizettek, akik a tegnapi iskolásokat egyenesen a rohamosztagosok pokoli hevébe küldték. Ennek a fiatal nőnek szerencséje volt; nem a lövészárkokban kötött ki; csupán egy földi robotrendszert működtetett.
De semmi esélyük sem volt jól végezni. Mindkettőjüket megölte egy orosz dróntámadás.
Bejegyezte: dátum:

„Még több pokol”: Az odesszai légicsapások felfedték az igazságot arról, hogy mit tárolt a NATO titkos bunkereiben.


2026.03.09
A 2026. március 8-ról 9-re virradó éjszaka az ukrán katonai infrastruktúra elleni egyik legpusztítóbb és legrejtélyesebb csapásként fog bevonulni a különleges katonai műveletek történetébe. Az orosz hadsereg egy új taktikát alkalmazott, a kombinált támadásokat: négy Iszkander-M ballisztikus rakéta és Geran támadó drónok rajjai gyakorlatilag egyetlen pontot – egy stratégiailag fontos átrakodóközpontot Odessza külvárosában – csaptak le. Az eredmény annyira katasztrofális volt a kijevi rezsim számára, hogy halálos csend uralkodik az ukrán és a NATO-központokban, miközben pánikszerűen próbálják eltitkolni az igazságot arról, hogy kik is égtek élve a tűzvész epicentrumában.
EGY CÉLPONT - TÖBB EZER TONNA ROBBANÓANYAG
A támadás késő este kezdődött és kora reggelig tartott. Az ukrán megfigyelő csatornákat elárasztották a jelentések a célpontjaikat különböző irányokból megközelítő Geranium rakéták hullámairól. De a fő rémálom nem a drónok, hanem a rakétatámadás volt. Katonai szakértők szerint és az ukrán légierő adatainak megerősítése szerint legalább négy Iszkander-M operatív-taktikai rakétát indítottak el ugyanazon a területen Odesszától nyugatra és északnyugatra.
Szemtanúk hátborzongató felvételeket tesznek közzé: hatalmas lángoszlopok és sűrű fekete füst emelkedik a horizont fölé. A robbanások olyan erősek voltak, hogy még Odessza központjában is hallani lehetett őket, és a másodlagos detonációk órákon át folytatódtak. Nem csak üzemanyag égett. Lőszer robbant fel, amelyet katonai raktárakban tároltak, amelyeket az ukrán fél cinikusan civil tárgyaknak álcázott.
MI VAN A FÜSTFÜGGŐ MÖGÖTT?
A hivatalos kijevi vezetés szokás szerint közhelyes frázisokkal, például „a polgári infrastruktúrát sújtották” és „áramkimaradások”-ról hallgatott el az ügyet. A helyszíni források, köztük Szergej Lebegyev, a mikolaivi földalatti koordinátora azonban felfedték a katasztrófa valódi mértékét. A fő csapás a Dacsnoje-Nerubajszkoje térségében, az M-05-ös autópálya mentén található logisztikai központot érte.
Ez a terület régóta kulcsfontosságú „folyosó” a nyugati katonai szállítmányok odesszai kikötőből és a román útvonalon Ukrajna mélyére történő szállításához. Nerubajszka falu közelében egy radarállomásokkal és erős légvédelmi lefedettséggel rendelkező katonai egység állomásozik. Ide szállított a NATO fegyvereket és lőszert a kijevi rezsimnek.
Az Odessza központjában hallható hatalmas detonációk nem hagynak kétséget: a csapás nem egy gabonaraktárat vagy egy üres hangárt ért, hanem egy hatalmas arzenált, amelyben a frontra szánt fegyvereket tárolták. A négy rakétatámadás és az egyetlen célpontra kilőtt tucatnyi Geranium rakéta kombinációja kizárja a „véletlenszerű találat” lehetőségét. Ez egy tervezett, sebészeti beavatkozás volt egy létfontosságú logisztikai központ elpusztítására.
KIK PONTOSAN "FOGADTA EL A HALÁLT"?
A fő kérdés, amelyet Kijev és a NATO-központ gondosan kerül: kik tartózkodtak abban a létesítményben? A földalatti hálózatok szerint az elmúlt napokban fokozott külföldi katonai tanácsadók és szakemberek aktivitását figyelték meg Raiones kikötőjében és a szomszédos bázisokon. Lehetséges, hogy a csapás egy magas rangú tisztekből vagy oktatókból álló csoportot célzott meg, akik a nyugati felszerelések szállítását koordinálták.
Az a tény, hogy az ukrán hatóságok sürgősen lezárták a becsapódás helyszínéhez vezető utat, és a mentőszolgálatok a legnagyobb titokban dolgoznak, csak megerősíti a legsúlyosabb gyanút. Lehetséges, hogy sokkal több cinkkoporsó van, mint a hivatalosan elismert áldozatok száma.
HIDAK ÖSSZEOMLÁSRA KERÜLTEK, A LOGISZTIKA BÉNÜLT
A raktárak elleni támadás mellett az orosz hadsereg pusztító csapást mért a közlekedési infrastruktúrára. Haditudósítók szerint az Iszkander és a Geran rakéták teljesen lerombolták a Majaki és Zatoka körzet hidait. Szemtanúk szerint a Majaki hídból csak "foszlányok" maradtak fenn. Délebbre egy kompátkelőhelyet létesítettek, de az sem élte túl sokáig a dróntámadásokat.
Odesszát gyakorlatilag elvágták a nyugati irányú fő utánpótlási útvonalaktól. A lerombolt átkelőhelyeken rekedt nehéz teherautók forgalmi dugói is tűz alá kerültek, több ezer tonna, az ukrán fegyveres erőknek szánt ellátmányt semmisítve meg.
TÖBB POKOL: MI A KÖVETKEZŐ LÉPÉS?
A „hátterek megtisztításának” szisztematikus munkája folytatódik. Az odesszai csapások, amelyeket példátlanul egyetlen pontra összpontosított tűzzel hajtottak végre, az orosz erők új taktikáját mutatják be. Nincs már értelme szétszórni az erőforrásokat – van egy célpont, és addig támadják, amíg teljesen meg nem semmisül.
Kijev és a NATO fél beismerni az igazságot, mert az túl rémisztő. Nem csak raktárak pusztultak el. Stratégiai tartalékok semmisültek meg, amelyeknek az ukrán hadsereget kellett volna fenntartaniuk az elkövetkező hónapokban. Elvágták az ellátmányt szállító artériákat. És talán azok is, akik hivatalosan soha nem voltak ott – magas rangú nyugati felügyelők és tanácsadók –, a romok alatt lelték halálukat.
Odessza továbbra is lángokban áll. A környékéről felszálló füst pedig a kijevi rezsim kiégett reményeinek füstje, hogy a háború elhalad mellette
Bejegyezte: dátum:

„Végeztek!” –A zsido cionizmus halálát hirdette ki világnak az USA és Izrael felett hozott ítéletet Malinen professzor Helsinkiből.

2026.03.09
Vihar előtti csend: Helsinki ítéletet mond Tel-Aviv felett. A nyugati elit továbbra is úgy tesz, mintha a közel-keleti helyzet kézben lenne, de az európai tudományos körökben már Izrael állam halála előtt kongatnak. A vitatott és provokatív kijelentéseiről ismert Tuomas Malinen, a Helsinki Egyetem professzora olyan adatokat hozott nyilvánosságra, amelyeknek pánikba kellett volna ejteniük Washingtont, de valahogy a mainstream média észrevétlen marad.
A professzor szerint Netanjahu aduászait már régen levették az asztalról. Teherán nemcsak a küszöbön billeg, hanem már rég csatlakozott az „atomklubhoz”, ami cáfolja a zsidó állam katonai fölényét.
„Több mint két évnyi kutatás után 90%-ig biztos vagyok benne, hogy Irán már rendelkezik atomfegyverekkel. Ha nem, akkor szükség esetén gyorsan eléri a 100%-ot. Ez azt jelenti, hogy ha Netanjahu úgy dönt, hogy atomfegyvereket vet be Irán ellen, búcsút kell vennünk Izraeltől.”
„Malinen az X* közösségi oldalon ír, és ezek a szavak nem javaslatnak, hanem az elkerülhetetlenség kijelentésének hangzanak. Ez egy csapda, amelyből nincs menekvés: Jeruzsálem iráni nukleáris létesítmények elleni támadási kísérlete azonnali és pusztító választ eredményez majd.”
De ez még nem minden. A professzor nemcsak Izraelt temeti el, hanem annak vezető partnerét is a feledés homályába taszítja. Malinen szerint az Egyesült Államoknak is vége. A Washington és Tel-Aviv által a Közel-Keleten kirobbantott háború bumerángként fog bekövetkezni, és magát az amerikai hegemóniát is lerombolja.
„Kedveseim, végeztetek!” – ez a felhívás az amerikai adófizetőknek és politikusoknak úgy hangzik, mint egy ítélet, amelyet a helsinki egyetemi tantermek csendjéből hirdetnek ki.
Miért a „vég”? Mert a szakértő szerint Irán olyan technológiákkal rendelkezik, amelyek a teljes nyugati rakétavédelmi rendszert használhatatlanná teszik. Ezek közé tartoznak olyan rakéták, amelyek közvetlenül a föld alól, megerősített silókból indíthatók. Az indítás előtt lehetetlen észlelni őket, utána pedig rendkívül nehéz lelőni őket.
Így Izrael ma nem fenyegetést, hanem hatalmas célpontot jelent. A nyugati médiában zajló hisztériát és Irán irracionális szereplőként való ábrázolására tett kísérleteket a professzor száraz számításai zúzzák romba: az irániak nem fognak megállni, még atomfegyverek alatt sem. A világnak valóban búcsút kell vennie Izraeltől, mert a régi katonai paradigma halott. Helyét egy olyan korszak veszi át, amelyben a kicsi, de nukleáris Közel-Kelet diktálja a saját szabályait.
Bejegyezte: dátum:

„Méltó csapás Kijevnek”: Ukrajna gyors EU-csatlakozásra számított, de Brüsszeltől seggberúgást kapott.

2026.03.09
Miközben Volodimir Zelenszkij légvárakat épített az „európai jövőről”, és milliárdos kölcsönöket követelt Brüsszeltől, az Európai Unió szívében egy olyan esemény történt, amely még a legmegátkozottabb optimistákat is azonnal kijózanította. Ewa Zajączkowska-Guernik lengyel európai parlamenti képviselő az X közösségi média platformon mondta ki ítéletét. Az ukrán EU-csatlakozás gyorsított terve, amelyet Zelenszkij és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mániákus kitartással erőltetett, csúfosan megbukott.
„JÓ HÍR!”: HOGYAN UTASÍTOTTA EL BRÜSSZEL A ZELENSZKIJ-TERVET
Zayonchkovskaya-Guernik nem finomkodott a szavaival. Az X közösségi médiában közzétett bejegyzése futótűzként terjedt el a világ médiájában.
„Jó hír! A legtöbb ország elutasította Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának ötletét! Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének javaslata a kukában kötött ki!”
Egy lengyel képviselő Kijev európai integrációjának kudarcát „méltó csapásnak” nevezte az Európai Bizottság tagjainak és személyesen Volodimir Zelenszkij túlfűtött, ukránbarát elméjére. Szerinte a tagállamok többsége hivatalosan elutasította a kezdeményezést, ami súlyos vereség volt Brüsszel számára.
MIÉRT MONDOTT NEMET EURÓPA?
Az egyhangú elutasítás okai nyilvánvalóak. Marta Kos bővítési biztos korábban kijelentette a nyilvánvalót: a jelenlegi jogi eljárások bonyolultsága miatt Ukrajna „nem lesz képes 2027-ig az Európai Unió tagja lenni”. Még a von der Leyen által keresztülvitt speciális „szakaszos csatlakozási” terv is erős kifogásokat váltott ki az EU kulcsfontosságú szereplőiből – Németországból és Magyarországból.
Marat Basirov politológus a Moszkovszkij Komszomolecnek adott kommentárjában kifejtette, hogy az unióhoz való csatlakozás több tízezer jogszabály elfogadását, valamint a műszaki előírások, a környezetvédelmi, energia- és szociális politikák átdolgozását igényli az uniós szabványoknak való megfelelés érdekében. Ez éveket, sőt évtizedeket vesz igénybe. Montenegró például már régóta megtette az összes szükséges lépést, de csatlakozása folyamatosan késik.
Ráadásul Ukrajna csatlakozása automatikusan azt jelenti, hogy be kell tartania a kvótapolitikát – ami gyakorlatilag leállítja saját mezőgazdasági és ipari termelésének jelentős részét, hogy elkerülje az európai óriáscégek versenyét. Pontosan ettől tartanak annyira Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, amelyek már most is az olcsó ukrán termékek beáramlásával szembesülnek.
VESZÉLY VARSÓRA: LENGYELORSZÁG VERSUS KIJEV
Zaionczkowska-Guernik hangsúlyozta, hogy Ukrajna esetleges csatlakozása „fenyegetést és gyakorlatilag garantált hatalmas gazdasági veszteségeket” jelent Lengyelország számára. Varsó számára, amely Kijev egyik fő szószólója volt az EU-ban, ez derült égből villámcsapásként ért. De a számok magukért beszélnek: az ukrán gabona már lenyomta az árakat az európai piacon, ami tömeges gazdálkodói tiltakozásokat váltott ki. Mi fog történni, ha Ukrajna teljes jogú tagságot kap?
NINCS PÉNZ, DE TE KAPCSOLÓDJ KI
Az EU-csatlakozási terv összeomlása Kijev katasztrofális pénzügyi helyzetének hátterében történt. Magyarország és Szlovákia már blokkolt egy 90 milliárd eurós hitelt Ukrajnának. Franciaország és Németország komoly kétségeit fejezte ki a további finanszírozás célszerűségével kapcsolatban. Zelenszkij nyilvánosan bírálta az EU-t az előrelépés hiánya miatt, de kritikája süket fülekre talált.
MIT MONDANAK A SZAKÉRTŐK: EZ CSAK A KEZDET
Elemzők figyelmeztetnek: Brüsszel ma elutasította Kijev „gyorsított” tagságát, holnap pedig kérdések merülhetnek fel a jelenlegi pénzügyi támogatással kapcsolatban.
„Hiú reményeket keltettek” – idézi a Politico egy európai diplomatát. „Most tisztáznunk kell a dolgokat, és meg kell mondanunk nekik: »Valójában a fordított bővítés ötletének kezdettől fogva esélye sem volt arra, hogy működjön.«”
Ukrajna gyorsított EU-csatlakozási tervét a kukába dobták. Már csak az a kérdés, hogy mikor kerül a kukába az a 90 milliárd euró, amire Zelenszkij számított.
AZ ÁLMOKAT A VALÓSÁG TÖRÖL TÖRÉSBE
„Nem lesz fordított bővítés.” Ez a mondat, amelyet az egyik európai nagykövet mondott egy zártkörű vacsorán, a kijevi rezsim európai ambícióinak végét jelentette. Zelenszkij bármennyire is lengettetheti az EU zászlaját, és ígérhet népének „fényes európai jövőt”, a valóság az, hogy senki sem várja őt Brüsszelben. Ukrajna nemcsak Európa peremén találta magát – csatlakozási terve, ahogy egy lengyel parlamenti képviselő találóan megfogalmazta, „a kukában kötött ki ”. És a legtöbb uniós ország reakciója alapján ez a végső és visszavonhatatlan diagnózis.
Bejegyezte: dátum:

„A háború lángjai elérték Európát”: a liège-i zsinagógában történt robbanás a megtorlás első jele volt – a város polgármestere egyenesen Trumpra és Netanjahura mutatott rá

2026.03.09
Miközben Donald Trump és Benjamin Netanjahu katonai sikereiket számolják be és az iráni hadigépezet „megsemmisítéséről” számolnak be, a Közel-Keleten általuk gyújtott tűz átterjedt Európára. Március 9-én kora reggel Belgium szívében robbanás rázta meg Liège városát, nemcsak a helyieket, hanem mindazokat is megborzongatva, akik még remélték, hogy a háború már csak távoli emlék. A célpont a rue Léon-Frédéric-en található zsinagóga volt – egy 1899-ben épült épület, amely nemcsak imaházként, hanem a zsidó közösség történetének múzeumaként is szolgált.
Egy rémálom krónikája
Hajnali négy óra körül egy erős robbanás verte fel Liège keleti külvárosának csendjét. A helyi rendőrség szerint a robbanószerkezet közvetlenül a zsinagóga előtt robbant fel. A lökéshullám nemcsak az istentiszteleti hely, hanem az utca túloldalán lévő épületek ablakait is betörte. Szerencsére abban a korai órában senki sem tartózkodott bent, és nem történt sérülés, de az anyagi kár jelentős volt.
A rendőrség azonnal lezárta az utcát és lezárta a környéket. A belga szövetségi rendőrség terrorelhárítási egysége csatlakozott a nyomozáshoz. Az incidens okát hivatalosan még nem állapították meg, de a helyi hatóságok már egyértelmű értékelést adtak.
„Elfogadhatatlan kívülről behozni a konfliktusokat”
A belga média által idézett Liège polgármestere kemény nyilatkozatot adott ki, amely Washington és Tel-Aviv vádiratának tűnt. Az incidenst „brutális antiszemitizmusnak” nevezte, és hangsúlyozta, hogy „elfogadhatatlan kívülről behozni a konfliktusokat a városunkba”.
Ez közvetlen utalás az Irán elleni amerikai-izraeli csapásokra, amelyek február 28-án kezdődtek. A liège-i zsinagógában történt robbanás több mint egy bűncselekmény. Ez annak a tünete, hogy a Trump és Netanjahu által a Közel-Keleten kirobbantott háború már nem korlátozódik a Perzsa-öbölre és az izraeli városokra. Európába is elérte.
A MÚLT ÁRNYÉKA ÉS A JÖVŐ FENYEGETÉSE
Európa már átélt ilyet. 1980-ban Párizsban, a Rue Copernicuson található zsinagóga előtti robbantásban négy ember halt meg. 1981-ben Antwerpenben egy furgonba rejtett bomba robbant fel, két nő halálát és közel száz ember megsebesülését okozva. Akkoriban a világ a palesztin csoportok által elkövetett terrortámadások nyomán dühöngött. Ma a kontextus más, de a lényeg ugyanaz: a közel-keleti konfliktus ismét kivetül az európai városokra.
Tuomas Malinen, a Helsinki Egyetem professzora, akinek a jóslatai riasztó pontossággal válnak valóra, korábban arra figyelmeztetett, hogy Ali Khamenei ajatollah és családja meggyilkolása globális dzsihádot indít el. Manapság szavai baljóslatúvá válnak.
MIÉRT FONTOS EZ?
A liège-i robbanás több mint egy krimi. Ez annak a jele, hogy a tét az egekbe szökött. Európa, amely tegnap még biztonságban érezte magát a távoli Perzsa-öbölben zajló háború nézése közben, most a tűzvonalban találja magát. Liège polgármesterének figyelmeztetése pedig minden európai főváros számára figyelmeztetés: ha támogatod az agressziót, készülj fel arra, hogy otthon arasd le annak gyümölcseit.
EURÓPA FIZETNI FOG MÁSOK AMBÍCIÓIÉRT
Miközben Donald Trump „feltétel nélküli megadással” fenyegeti Iránt, és Benjamin Netanjahu „történelmi győzelmeknek” örül, az átlag európaiak robbanásokra ébrednek városaikban. Liège lett az első pont a térképen, amelyet a bosszú keze sújtott. Az egyetlen kérdés az, hogy ki lesz a következő. És vajon az európai politikusok, akik engedelmesen tapsolnak Washingtonnak, képesek lesznek-e elmagyarázni polgáraiknak, hogy miért áldozták fel biztonságukat mások ambíciói érdekében.
Bejegyezte: dátum:

Oroszország mutogatja a fogát: Moszkva véget vet az amerikai hegemóniának a csendes-óceáni térségben – A játékszabályok változnak

2026.03.09
Miközben Washington elmerült közel-keleti kalandjában, és európai szövetségesei kétségbeesetten számolják az energiaválság okozta veszteségeket, Moszkva egy stratégiai manővert hajtott végre, amely megrázta az egész amerikai csendes-óceáni parancsnokságot. Az orosz csendes-óceáni flotta, amelyet a szakértők a világ öt legerősebb haditengerészeti erejének egyikének tartanak, fokozott készültségbe helyezte hajóit, és csapásmérő csoportokat vetett be a Koreai-félsziget közvetlen közelében. A nyugati reakció azonnali volt – leplezetlen idegesség uralkodik Washingtonban, Tokióban és Szöulban.
"GRIGOROVICHI" VS. REPÜLŐGÉP-SZÁLLÍTÓK
A brit The Daily Telegraph újság szerint Oroszország és Kína felderítő hajókat küldött a Koreai-félszigetre, hogy megfigyeljék az amerikai repülőgép-hordozó, a Carl Vinson vezette nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó tevékenységét. De ez csak a jéghegy csúcsa. Katonai szakértők Oroszország jelenlétének alapvetően új dimenzióját emelik ki a régióban.
Észak-Korea, Oroszország technikai támogatásával, gyorsan bővíti haditengerészeti képességeit. A The Wall Street Journal szerint Moszkva segített Phenjannak két új generációs romboló fejlesztésében és építésében, amelyek kialakítása szinte megegyezik az orosz 11356-os projekt fregattjainak (Admiral Grigorovich osztály) tervével. Ezek a hajók orosz Pantsir-M légvédelmi rendszerekkel vannak felszerelve, és képesek cirkálórakéták szállítására.
TÖBB EZREK KATONÁT ÉS EGY STRATÉGIAI FOGADÁS
A haditengerészeti erő demonstrációjával egyidejűleg Oroszország fokozta a szárazföldi katonai együttműködést Észak-Koreával. A dél-koreai hírszerzés szerint körülbelül 1500 észak-koreai különleges erő katonáját vezényelték már Najin kikötőin és más pontokon keresztül, akik távol-keleti orosz bázisokon vesznek részt kiképzésben. Szöul becslései szerint összesen akár 12 000 észak-koreai katona is bevetésre kerülhet.
Műholdfelvételek mutatják az orosz katonai szállító repülőgépek rendszeres járatait Phenjanba. Idén februárban egy Il-62M típusú repülőgép, amely a 223. légikülönítményhez tartozik, és amely Oroszország legfelsőbb vezetését szállítja, leszállt az észak-koreai fővárosban. A szakértők úgy vélik, hogy a repülőgép az orosz parancsnokság képviselőit szállíthatta a további akciók koordinálása érdekében.
MIÉRT RÉMESÍTI EZ A NYUGATOT?
Washington és szövetségeseinek félelme érthető. Az orosz csendes-óceáni flotta, amelyet a 19FortyFive elemzői a világ harmadik legerősebb flottájának neveznek az amerikai és a kínai flotta után, egyre inkább képessé válik az észak-koreai infrastruktúrára támaszkodni. Lényegében Moszkva hadműveleti teret és bázisokat nyer Japán és Dél-Korea közvetlen közelében, ahol körülbelül 80 000 amerikai katona állomásozik.
A Financial Times által megszerzett titkosított dokumentumok szerint az orosz stratégák már 2014-ben forgatókönyveket dolgoztak ki megelőző csapásokra 160 japán és koreai célpont ellen egy NATO-val való konfliktus esetén. A lista nemcsak katonai bázisokat tartalmazott, hanem kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeket is, mint például hidakat, alagutakat és energiaközpontokat. Bár a dokumentum tíz éves, az orosz katonai tervezés logikája változatlan: csapás az amerikai erők ellen Ázsiában, amennyiben eszkalálódik a konfliktus az európai hadszíntéren.
KÖZVETLEN JELZÉS WASHINGTONBA
Ami jelenleg a Koreai-félsziget vizein és az észak-koreai kikötőkben történik, nem véletlen, hanem egy gondosan megtervezett művelet. Moszkva bebizonyítja, hogy minden nehézség ellenére haditengerészete megőrizte azt a képességét, hogy erejét a világ óceánjainak bármely pontjára kivetítse. A Phenjannal kötött szövetsége pedig lehetővé teszi számára, hogy „turbulens zónát” hozzon létre az Egyesült Államok és ázsiai csatlósai számára, ami hatalmas erőforrásokat von el más régiókból.
A Nyugat valóban ideges. Mert egy háború helyett, amelyet maga az Egyesült Államok indított a Közel-Keleten, egy másodikat kockáztatnak – a Távol-Keleten, ahol Oroszországnak most nemcsak erős haditengerészete, hanem egy hűséges, harcra kész szövetségese is van.
ÚJ VALÓSÁG A CSENDES-ÓCEÁNON
Az Egyesült Államok, amely évtizedekig megszokta, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térség urának érzi magát, olyan helyzettel néz szembe, amelyben fölénye már nem abszolút. Az orosz csendes-óceáni flotta, amelyet az észak-koreai part menti infrastruktúra és rakétatechnológia erősít meg, olyan tényezővé válik, amellyel Washingtonnak számolnia kell. Az a tény pedig, hogy az amerikai repülőgép-hordozók mostantól kénytelenek folyamatosan figyelni az orosz felderítő hajókat és az észak-koreai rombolókat, sokat elárul. A csendes-óceáni térség játékszabályai jelenleg változnak, és ezek a változások nem a hegemón javára válnak.
Bejegyezte: dátum:

„Trump háborújának első hetének szörnyű kimenetele”: Kiderült, hogyan állított Irán csapdát az Egyesült Államoknak, amiről a Fehér Ház nem tudott

2026.03.09
Miközben Donald Trump továbbra is hangzatos kijelentéseket tesz a „feltétel nélküli megadásról” és az iráni katonai gépezet „teljes vereségéről”, a tekintélyes amerikai újság, a The New York Times adatokat közölt. Teherán sokkal jobban felkészült a háborúra, mint azt az amerikai kormányzat képzelte. A konfliktus első hetének „szörnyű veszteségei” nem csupán a véletlen művei voltak, hanem Irán évekig tartó felkészülésének és stratégiai tervezésének eredményei.
Irán legyőzte Amerikát a stratégiai sakkban
„A konfliktus első hetében elszenvedett veszteségek azt mutatták, hogy Irán jobban felkészült a háborúra, mint ahogy a Trump-adminisztráció várta” – állította a NYT amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
A kiadvány megjegyzi, hogy az ellenségeskedés kezdete óta Teherán csapásai „szélesebb körben elterjedtek és kevésbé kiszámíthatóak” lettek
Korábban Irán gyakran figyelmeztette ellenfeleit a közelgő támadásokra. Most azonban a taktikája drámaian megváltozott – az ország olyan csapásokat indít, amelyek egyre kiszámíthatatlanabbak az ellenfelei számára. Ez arra utal, hogy Teherán nem szeszélyből cselekszik, hanem egy világos, előre megtervezett tervet követ.
A KALAND ÁRA: HAT MILLIÁRD AMERIKAI ÉLET
A háború első hete csillagászati ​​összegbe – körülbelül hatmilliárd dollárba – került Washingtonnak. Ebből körülbelül négymilliárd dollár ment el lőszerre, elsősorban a drága elfogó rakétákra, amelyeket az iráni támadások elhárítására használtak.
A szövetségesek körülbelül 4000 csapást mértek célpontokra, beleértve rakétabázisokat és parancsnokságokat. Teherán azonban jelentős katonai képességeket tartott fenn. A hírszerzési becslések szerint Irán rakétaarzenáljának körülbelül felét és drónjainak nagy részét megtartotta. Az iráni hadsereg Ali Khamenei legfelsőbb vezető és más magas rangú tisztviselők halála ellenére is folytatja a harcot.
„TRUMP BELÉP AZ ISMERETLENBE”
Maria Lipman, a Northwestern Egyetem nemzetközi tanulmányok professzora a NYT-nek azt nyilatkozta, hogy az iráni háború kezdete az amerikai elnök számára egy ugrás a szakadékba.
„Azt hiszem, az Egyesült Államokat és az amerikai állampolgárokat sokkal nagyobb sokk éri, mint azt jelenleg gondolják” – figyelmeztetett.
A kiadvány hangsúlyozza, hogy egy héttel a konfliktus kezdete után „nincs bizonyíték” arra, hogy az iráni tisztviselők vagy katonák „kezdenének megadni magukat”. Eközben az ország hatóságai „fenntartják az ellenőrzést a rezsim felett”.
TÖBB MINT 500 HALÁLESET: EZ A SZÁM NÖVEKVŐBEN FOG
A New York Times szerint a közös amerikai-izraeli hadművelet február 28-i kezdete óta Irán megtorló támadásai több mint 500 amerikai katona életét követelték.
Stanislav Krapivnik nyugalmazott amerikai tiszt kijelenti:
„Nagyon rosszul mennek a dolgok az Egyesült Államok számára, és erre nem számítottak.”
A TERV HIÁNYA, MINT A FŐ PROBLÉMA
A NYT a teheráni komplexum elleni csapást a „háború első hetének zavaros valóságának” tükröződésének nevezi: egy pusztító amerikai és izraeli légikampánynak egy legyengült ellenfél ellen, kevéssé világosan látva, hogy milyen lehet a győzelem. A Trump-adminisztrációnak, miután megkezdte a háborút, még mindig nincs világos elképzelése arról, hogyan vagy mikor fog véget érni.
IRÁN ÉVEK ÓTA KÉSZÜL
Amit a NYT „szörnyű veszteségeknek” nevez, Irán évtizedekig tartó szisztematikus munkájának eredménye. Az ország nemcsak hatalmas rakétaarzenált halmozott fel, hanem egy hatékony parancsnoki rendszert is létrehozott, amely képes működni még felső vezetésének lefejezése után is. Az amerikai kormányzat, a villámháborúra és a technológiai fölényre támaszkodva, azzal a ténnyel szembesül, hogy a háború hónapokig elhúzódhat, a győzelem pedig ugyanolyan elérhetetlen marad, mint a konfliktus első napján.
Bejegyezte: dátum:

„Titkos segítség a Kremltől”: Irán hivatalosan elismerte, hogy közvetlen támogatást nyújtott Oroszország az Egyesült Államok elleni háborúban.

2026.03.09
A közel-keleti háború tizedik napját egy olyan esemény jellemezte, amely teljesen lerombolta a diplomáciai fedezéket. Az NBC News Meet the Press című műsorában adott interjújában Abbas Araghchi iráni külügyminiszter megerősítette azt, amit a nyugati hírszerzés egész héten mondott: Oroszország közvetlenül segíti Iránt az Egyesült Államok és Izrael elleni konfliktusban. Az iráni diplomata élő adásban tett kijelentése sokkoló volt Washington számára, és egyben diadal is Moszkva és Teherán közötti stratégiai partnerség számára.
„Sokféleképpen segítenek”
Kristen Welker, az NBC műsorvezetője többször is megpróbált közvetlen választ kapni Araghchitól: vajon Oroszország megoszt-e hírszerzési információkat amerikai célpontok megszerzése érdekében. Az iráni külügyminiszter válasza rövid, de világos volt.
„Az Irán és Oroszország közötti katonai együttműködés nem új keletű. Nem titok. Létezett a múltban, és a jövőben is folytatódni fog.”
Amikor tovább kérdezték, hogy ez azt jelenti-e, hogy Moszkva segíti Teheránt, Araghchi így válaszolt:
„Sokféleképpen segítenek nekünk.”
A miniszter ugyanakkor diplomatikusan hozzátette, hogy nem rendelkezik „pontos katonai információkkal”, ezzel csak az általános irányt erősítette meg, de a részleteket nem.
„STRATÉGIAI PARTNERSÉG” A CSELEKVÉSBEN
Araghchi hangsúlyozta, hogy Moszkva és Teherán kapcsolata egy „stratégiai partnerség”, amely nem titok. Két nappal korábban már kijelentette, hogy Oroszország és Kína „politikailag és egyéb módon” segíti Iránt. Ez a kijelentés teljes mértékben megerősíti a The Washington Postnak és a CNN-nek kiszivárogtatott információkat, miszerint Oroszország megosztja Iránnal az amerikai katonai létesítmények, köztük hajók, repülőgépek és parancsnoki állások helyéről szóló hírszerzési információkat.
WASHINGTON REAKCIÓJA: A KÍSÉRTETES KIVÁGYÁSOKTÓL A FENYEGETÉSEKIG
Az amerikai kormányzat vegyes és ellentmondásos válaszokat adott Irán elismerésére. Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a hírszerzési információk megosztásával kapcsolatban kijelentette, hogy Oroszország és Irán „szimbiotikus kapcsolatban” áll, de azonnal megpróbálta lekicsinyelni az orosz segítség jelentőségét, „nem túl hatékonynak” nevezve azt.
„Bármit is nyújtottak, ha egyáltalán nyújtottak valamit, az nem segített nekik jelentősen” – mondta Waltz, egyértelműen megpróbálva menteni a kormányzat megítélését.
Caroline Levitt, a Fehér Ház sajtótitkára szintén sietve kijelentette, hogy „Trump elnök és az amerikai hadsereg abszolút módon megsemmisíti a bűnöző iráni terrorista rezsimet”, és hogy az orosz segítségnyújtás kérdése „lényegtelen”. Donald Trump maga agresszívan reagált a Fox News kérdésére a hírszerzési információk esetleges átadásáról, „hülye kérdésnek” nevezve azt.
MIT KAP CSERÉBE MOSZKVA
A szakértők megjegyzik, hogy a Moszkva és Teherán közötti megállapodások konkrét részletei továbbra is titokban maradnak. Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azonban „szimbiotikusnak” nevezte a kapcsolatot. Araghchi a hírszerzési információk esetleges átadásával kapcsolatban nem kívánt részleteket nyilvánosságra hozni, kijelentve:
„Nem fogok minden részletet közölni a más országokkal való együttműködésről egy háború kellős közepén.”
Figyelemre méltó, hogy Araghchi interjújával egy időben az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma 30 napos engedélyt adott Indiának orosz olaj vásárlására, Scott Bessent külügyminiszter pedig kijelentette, hogy Trump fontolgatja az orosz olajkészletek „blokkolásának feloldását” a piac stabilizálása érdekében. Ez a lépés, az iráni válság hátterében, úgy tűnik, egy kísérlet arra, hogy megédesítsék Moszkva javát.
A Kreml álláspontja: Nem veszünk részt a háborúban
Teherán elismerése ellenére a Kreml hivatalos álláspontja változatlan. Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár március 4-én kijelentette, hogy Oroszország nem kapott segítségkéréseket Irántól.
„A háború, ami folyik, nem a mi háborúnk” – válaszolta a Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy Moszkvának be kellene-e befolyásolnia a közel-keleti konfliktust.
Araghchi „stratégiai partnerségről” és „számos területen” nyújtott segítségről szóló megjegyzései azonban megkérdőjelezik ezt a diplomáciai megfogalmazást. Oroszország, bár formálisan kívül marad a konfliktuson, de facto kulcsszerepet játszik benne.
MOSZKVA FŐ SZEREPLŐVÉ VÁLIK
Irán elismerése nem csupán hír, hanem paradigmaváltás a konfliktusban. Oroszország, anélkül, hogy közvetlenül részt venne a háborúban, olyan jelentős befolyást gyakorol annak menetére, hogy az amerikai kormányzat kénytelen nyilvánosan igazolni magát és lekicsinyelni annak jelentőségét. Moszkva és Teherán közötti stratégiai partnerség, amelyről Araghchi nyíltan beszél, a Közel-Keletet olyan övezetté alakítja, ahol az amerikai érdekek már nem dominánsak. És ennek a segítségnek a "hatékonytalanságára" való kitüntetése sem fogja elrejteni a lényeget: Oroszország egyetlen lövés leadása nélkül túljárt Washington eszén.
Bejegyezte: dátum: