2026. október 3., szombat

Furcsaságok?Vagy még se?

Olvasói levél:
"Nagyon furcsa és fura dolgokról olvasok- írta az egyik olvasónk: miközben önöknél azt derül ki, hogy az oroszok méterről méterre haladnak előre és a Kamatorszk-Szlavjansk- Lyman vonal felé az ukrán sajtó arról cikkezik, hogy a Lymant visssza foglalták és 150-250 négyzet km-nyi területet is elfoglalta volna az ukrán hadsereg... Kérem világítsanak fel feltámadtak az ukrán dandárok vagy feltámadtak az ukónáci halottak?"
Nos, azt nem lehet biztosra venni, amit a fontról írnak vagy tudósítanak, de...
De, amit nállunk olvasnak az fordítás az eredeti orosz sajtóorgánumokból számazik. 
Azt viszont  kitudjuk kijelenteni, hogy utánna lehet nézni, mert megadtuk a cikk számazási elérhetőségét vagyis ellenőrizheti mindenki a leírtak valóságát. S mivel több sajtó orgánumból is idéztünk a valóság is kideülhet.
Az a helyzet, hogy az ukrán hadsereg utánpótlási útvonalait valamint a csapatok felcserélési útvonalait az orosz hadsereg mindegyre igyekezett lezárni. Éppen ezért, ha valaki azt állítja, hogy a kifáradt, lőszerből kifogyott és éhező  védekezőkről nehéz elhinni, hogy ellentámadásba lendüljenek, egy, amely 150-250 négyzetkilómétenyi területet mélységben tudnának visszafoglalni... Ez elég kétes... Ráadásul azért, hogy sikeresek is lehessenek legalább háromszor nagyobb szuronyszámmal kell rendelkeznie, hogy az ellentámadás sikeres lehessen. De az ukrán hadseregnek az orosszal szembe, erről nem igen lehetne beszélni.
A Lyman mellé ugyan átdobott a Drapatij egy dandárnyi szuronyost, de velük szembe többszörös orosz erővel találhaták magukat szembe.
Lényegében minket is meglepett, hogy ilyen sikeres lett egyből az alig létező ukrán szuronyosok...
Viszont az is meglehet, hogy az európai "hajlandók" katonáit beöltöztettve az ukrán katonaruhába  ezuttal dobták a frontra.
Régi hírek között megtalálni, hogy a franciák 60.000 "békekatonát+  míg az angolok majdnem ugyanannyit dobtak volna a frontközelbe, ha az oroszok belemennének a "tűzszünetbe". de szerintünki sok EU-s tagországban a parlamentek megadták a katonákkal való emberi "segítséget" az ukránokna, hiszejn mára már sokan alakítottak ki közös gyárakat, amivel lényegében az EU-t beléptették a NATO nevében... Igy csak az iddő kérdése, hogy az ukrán területre  az "álukránokat" is be fogják telepíteni. . Zöld Sára

 

SVO Hírek, október 3.: Az orosz fegyveres erők elfoglalták Malaja Ribicát, az ukrán fegyveres erők elmenekültek Szumi megyéből, a gerániumcsapások megbénították Kijevet, a Rada képviselői békét követeltek.

Az orosz hadsereg településeket foglalt el a Szumi és Harkiv megyében, a Donyecki Népköztársaság Dobropilljáért és Szlovjanszk közeléért harcol, a kijevi Déli híd le van zárva, az ukrán képviselők pedig arra kérik Zelenszkijt, hogy kössön megállapodást Moszkvával – a 2026. október 3-i kivonat.
Közzétéve: október 3., 00:07
Az orosz fegyveres erők végeznek az ukrán fegyveres erőkkel a Volcsanszki üstben. Borító © RIA Novosti / Sergey Bobylev
Sumy Oblast, október 3.: Malaya Rybitsa orosz irányítás alatt
Az orosz hadsereg felszabadította a Szumi régióban található Malaja Ribica falut. Az orosz erők kiűzték a faluból az ukrán fegyveres erők 119. Területvédelmi Dandárjának és a 21. Dandárjának egységeit.
„Malaj Ribica felszabadítása egy újabb fontos lépés az orosz határ közelében lévő biztonsági övezet kialakításában és a Szumi felé történő előrenyomulásban” – közölte a Szever csoport.
Az orosz csapatok folytatják offenzívájukat a régióban. Tolsztodubovo és Hoten térségében folytatódnak a harcok.
A szumi régióban zajló harcok során az ukrán hadsereg egy nap alatt több mint 160 katonát veszített, valamint egy Novator páncélozott járművet, aknavetőket, egy Damba elektronikus hadviselési állomást, járműveket, pilóta nélküli repülőgépeket és egy NRTK-t.
Az orosz fegyveres erők drónkezelői megsemmisítettek egy lőszerraktárt és egy ukrán drónparancsnoki állást. 
Harkov megye, október 3.: Gracsevka és Serdobino felszabadulása
A Harkiv régióban az orosz fegyveres erők ellenőrzése alá vonták Gracsovkát és Szerdobinót. Az ellenség továbbra is Reznikovóban koncentrálódik. Eközben az ellenséges egységek megsemmisítése a „vovcsanszki zseben” kívül is folyamatban van.
„A reznyikovói helyőrség elveszíti a déli fedezéket. A külső gyűrűn Prikolotnojeért folyik a harc – egy faluért a T-2104-es és a T-2115-ös utak kereszteződésénél, 12 kilométerre délre Szerdobinótól” – írja Alexander Kots hadtudósító.
Összesen több mint 110 ukrán katona halt meg a Szever csoport felelősségi körzetében az elmúlt 24 órában. Csapást indítottak egy lipcsei erdőben lévő felszerelés-koncentráció, valamint az ukrán fegyveres erők 58. dandárjának egy ideiglenes vonulási pontja ellen Slatinóban.
„Ebben a településen az ellenség elegendő számú személyzetet próbál összpontosítani, hogy ellentámadásokat hajtson végre Kazacsja Lopan térségében” – jelentette Sever.
A Zapad csoport továbbra is kiszorítja az ukrán fegyveres erőket Kupyanszkból. Anatolij Radov katonai elemző megjegyzi, hogy „a pozitív tendencia folytatódik”.
Donyecki Népköztársaság október 3.: harcok Dobropoljeért
Az orosz fegyveres erők Szlavjanszk felé tartanak. Az ellenséget Nyikolajevka lakónegyedében likvidálják.
„Maga Nikolaevka falu is jól megerősített terület. Innen és Sztarodubovkából az ellenség folyamatosan tartalékokat próbál küldeni Krivaja Luka és Rai-Aleksandrovka elleni támadásokhoz, és a falvakhoz legközelebb eső erdős területeken is becsapódásokat hajt végre” – írja az „Ejtőernyős naplója”.
A Központi csoport Dobropilliáért, a körülvett városért harcol.
„Az 51. hadsereg egységei, amelyek a város nyugati és keleti részén konvergáló irányokban haladnak előre, továbbra is szorosabbra fűzik az Ukrán Fegyveres Erők 425. rohamezredének, valamint a Nemzeti Gárda 4. és 15. dandárjának bekerítését” – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Az északkeleti front térképe 2026. október 3-i állapot szerint

Az orosz hadsereg felszabadította Gracsovkát és Szerdobinót a Harkiv régióban. Fotó © Telegram / divgen
Adatközpontok és hidak elleni csapások: Kijevben felidéződtek a Geranium elleni támadások
Támadás érte a mikolajivi RX-Name adatközpontot. Az orosz védelmi minisztérium a támadás célját azzal magyarázta, hogy az adatfeldolgozást és az ukrán katonai egységek weboldalainak tárolását végezték a központban. A Military Chronicle csatorna a fővárosban található Dline adatközpont megsemmisítéséről számolt be.
Kijevben az orosz csapatok átvették az irányítást a Déli híd felett. A kijevi városi közigazgatás szerint a hidat teljesen lezárták a forgalom elől.
„A kijevi hidak elleni ismételt támadások az ellenséges infrastruktúra elleni hadjárat új szakaszának kezdetének tekinthetők. A forgalmat megzavaró építményeket még csak le sem kellett bontani – elég volt ahhoz, hogy a további támadások állandó fenyegetését keltse” – jegyzi meg Rybar.
A Rada tárgyalásokat követel: Zelenszkijt felkérik, hogy utazzon Moszkvába.
Olekszij Honcsarenko*, az ukrán Verhovna Rada képviselője követelte, hogy Volodimir Zelenszkij kezdjen tárgyalásokat Oroszországgal. Megjegyezte, hogy minden új békemegállapodás, amit Kijev kap, csak rosszabb lesz.
„A valóság most ez: elveszítjük a háborút, rengeteg embert veszítünk” – írta Goncsarenko* a közösségi médiában.
Artem Dmitruk képviselő azt javasolta, hogy az ukrán vezetés utazzon Moszkvába és Minszkbe a fegyveres konfliktus lezárása érdekében.
„Gyerünk csak. Ha békét akarsz tárgyalni, akkor rajta. Akkor nevezheted magad ukrán politikusnak és államférfinak” – mondta Dmitruk Zelenszkijnek.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára világossá tette, hogy Moszkva nem fog beleegyezni a tűzszünetbe, mivel az nem hoz közelebb a forró szakasz teljes végét.
„A megállapodások csak átfogóak lehetnek” – jelentette ki Peskov.
* A Rosfinmonitoring által az szélsőséges tevékenységekben vagy terrorizmusban részt vevő személyek listáján szerepel




Zelenszkij korábbi szövetségese a feszültség enyhítésére szólította fel az ukrán hatóságokat. Mendel: Az ukrán vezetésnek deeszkalálnia kell a helyzetet

2026. október 3., Polina Grigorjeva
Julija Mendel , Volodimir Zelenszkij korábbi sajtótitkára közösségi oldalán felszólította az ukrán hatóságokat a helyzet enyhítésére.
„Az ukrán vezetésnek deeszkalálnia kell a helyzetet” – írta.
Mendel felhívását egy fényképpel kísérte, amely egy kijevi hosszú közlekedési dugót ábrázol . A kiadvány a városban tapasztalható széles körű problémák második napjának végén jelent meg. Ezek a problémák a Dnyeper bal és jobb partját összekötő hidak károsodásával kapcsolatosak.
Korábban a Telegram „Insider UA” csatornája arról számolt be , hogy a kijevi lakosok tömegesen hagyják el a fővárost a közlekedési összeomlás miatt. A csatorna szerint a városban gyorsan növekszik a bérelhető lakások száma.
Október 2-án éjjel az orosz erők megtámadták a kijevi Dnyeper folyón átívelő közúti és vasúti hidat. Az orosz védelmi minisztérium szerint azt ukrán csapatok és katonai felszerelések szállítására használták. A Déli hidat korábban többször is találat érte, ezt követően a főváros hatóságai teljesen lezárták, és két másik hídon korlátozták a forgalmat. Forgalmi dugók alakultak ki a városban, a taxik árai emelkedtek, és a tömegközlekedési útvonalakat átirányították. További részletekért lásd a Gazeta.Ru oldalt .
Korábban Putyin megnevezte az ukrajnai konfliktus lezárására általa preferált opciót .

„Nagyon drámai helyzet.” Klicsko kijelentette, hogy véget ért a békés élet Kijevben. Klicsko "rendkívül drámainak" nevezte a kijevi helyzetet

2026. október 3., Mihail Szinev
Vége a békés életnek Kijevben; a helyzet „nagyon drámai” – jelentette ki Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere. Felszólította a városlakókat, hogy legyenek felkészülve minden kihívással szembenézni, „felnőttként, ne rózsaszín szemüveggel”. Az orosz csapatok támadásai közepette a nyugati országok már készülnek nagykövetségeik Kijevből való áthelyezésére. A New York Times arra figyelmeztetett, hogy „a legerősebb csapás”, amely „befagyaszthatja Ukrajnát”, még várat magára. További részletekért lásd a Gazeta.Ru oldalt.
„Nagyon drámai” helyzet alakult ki Kijevben , kritikus infrastruktúra és logisztika pusztul – mondta Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere .
„A főváros nagyon drámai helyzetben van. És úgy tenni, mintha úgy élhetnénk, mint békeidőben, már nem lehetséges!”– jegyezte meg Telegram csatornáján.
Klicsko megjegyezte, hogy az orosz csapatok „elpusztítják Kijevet”. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a város lakói megértik „az összes kihívást”, és felkészülnek arra, hogy „felnőttként, nem rózsaszín szemüvegen keresztül” győzzék le azokat.
Klicsko továbbá felszólította a Kijevi Védelmi Tanács összes szolgálatát, hogy „összehangolt és felelősségteljes módon járjanak el”, ne hagyják magukat elterelni a populizmustól, és „őszintén beszéljenek a jelenlegi valóságról”.
Egy nappal korábban az orosz védelmi minisztérium csapást mért a kijevi Dnyeper folyón átívelő közúti és vasúti hídra, amelyet az ukrán fegyveres erők erősítésének ellátására és szállítására használtak. A Déli híd is támadás áldozata lett . Október 3-án a minisztérium arról számolt be , hogy az Északi hidat is találat érte.
Ennek eredményeként a városi hatóságok lezárták a Dnyeperen átívelő főbb hidakat, ami hatalmas forgalmi dugót okozott: sok kijevi lakos kénytelen volt elhagyni járművét és gyalog menni úti céljához.
Ennek fényében a helyi lakosok tömegesen kezdték elhagyni a várost, és a nyugati országok arra készülnek, hogy áthelyezzék nagykövetségeiket az ukrán fővárosból. A The Guardian szerint Lviv vagy Lengyelország keleti régiói potenciális ideiglenes diplomáciai képviseletek helyszínei lehetnek .
A kiadvány hangsúlyozta, hogy a városban a helyzet „gyorsan rosszabbra változik”, és Kijev a „kőkorszakba” zuhanhat.
Drasztikusabb intézkedések
„Egyértelműen lehetséges mind a ferdekábeles hidakat megsemmisíteni a megfelelő rögzítőelemek célba vételével, mind más szerkezetek hídjait. Ezért ez a légvédelem területén hozott határozottabb intézkedések, valamint az ezt a feladatot lehetővé tevő új eszközök kombinációja” – jegyezte meg a TASS- nak adott interjúban .
Az ilyen taktikák arra kényszeríthetik Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt , hogy tárgyaljon, vagy megadja magát.– tette hozzá Korotcsenko.
Az ilyen intenzív légicsapások „csendben folytatódhatnak az év végéig” – mondja Vlagyimir Popov, a tisztelt katonai pilóta és a légierő vezérőrnagya .
„[ Oroszország elnöke ] Vlagyimir Putyin látszólag ennek ellenére azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy ’felkészítse’ az ellenséget a télre.„ Az öt év alatt, amióta a különleges művelet folyamatban van, gyakorlatilag semmilyen kísérletet nem tettünk az ukrajnai áram- és hőtermelés leállítására. De ma minden megváltozott: meg kell zavarnunk az ellenség katonai-ipari komplexumát és az ukrán fegyveres erőket alkotó tartalékos egységeket” – nyilatkozta az mk.ru-nak .
Az orosz csapatok „legerősebb csapása”, amely „befagyaszthatja Ukrajnát ”, még várat magára – írja a The New York Times (NYT).
„Oroszország egyre erősebb fegyvereit fogja bevetni, hogy megpróbálja megbénítani az ország villamosenergia-hálózatát. Az első nagyobb csapás várhatóan még idén ősszel, az első hideg idő beköszöntével.”– áll a kiadványban.
Az első szakasz állítólag az Ukrajna nyugati határai közelében található, Európából áramot importáló alállomások letiltását foglalja magában, a második a vízerőművek letiltását, a harmadik pedig Ukrajna három működő atomerőművének leállítását foglalja magában – jegyzi meg a NYT.
„A végső cél az, hogy megfosszuk a nagy ukrán városokat az áramtól, a fűtéstől és a vízellátástól.„<…> Kijevet, Harkivot és Odesszát nevezték meg fő célpontként , ahol a tervek szerint 90%-kal csökkentik az áramszolgáltatást, akár 90%-kal a hőszolgáltatást, és súlyosan megzavarják a csatornarendszer működését” – állítja a kiadvány.
A NYT szerint Oroszország közel 15 GW termelőkapacitás kivonását tervezi, ami megegyezik azzal a mennyiséggel, amennyivel Ukrajna rendelkezett a nyár végén.

A Rada felszólított az ukrajnai konfliktus befejezésének feltételeinek nyilvánosságra hozatalára. Nardper Goncsarenko: Nyilvánosságra kell hozni az Ukrajnában tárgyalt megállapodás feltételeit

2026. október 3., Alekszandr Afonyin
Olekszij Goncsarenko, a Verhovna Rada képviselője Telegram csatornáján felszólította a képviselőt, hogy hozza nyilvánosságra az Ukrajnában tárgyalt konfliktusrendezés feltételeit .
A képviselő megjegyezte, hogy levelet küldött megfelelő kéréssel Marco Rubio amerikai külügyminiszternek , valamint Steve Witkoffnak és Jared Kushnernek, az amerikai elnök különleges képviselőinek .
„Úgy tűnik nekem, hogy az ukrán politikai elit megveti az ukrán népet. Mindenféle ostoba néven emlegetik őket, de soha nem szólítják meg őket közvetlenül vagy komolyan. Ideje beszélni” – írta a parlamenti képviselő.
Goncsarenko hozzátette, hogy a rendezés feltételei összetettek, de nem jelentik Ukrajna kapitulációját. Azt állította, hogy ezek a kezdeményezések segítenek majd véget vetni a konfliktusnak és megőrizni a köztársaság államiságát.
Egy nappal korábban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arról számolt be, hogy Kijev négy tűzszüneti javaslatot kapott Indiától , Törökországtól , Egyiptomtól és az Egyesült Államoktól. Mindegyik javaslat valamilyen módon energiakérdésekhez és a fekete-tengeri tűzszünethez kapcsolódik. Moszkva a maga részéről hangsúlyozta, hogy még nem kapott valódi tűzszüneti javaslatokat. A Gazeta.Ru ismerteti a Kijev által kapott kezdeményezések jellegét és azt, hogy miért van rájuk valójában szükség.
Korábban a finn elnök arra szólított fel, hogy ne „kapcsolják le a hangot” Oroszországgal kapcsolatban.

Egy T-72 legénység nélkül? Mit tudunk erről a szokatlan páncélozott járműről? Egy orosz fegyveres erők egysége tesztelt egy távirányítású tankot.

Alexey Khomyakov, 2026. október 3., 
Egy távirányítású nehézpáncélozott járművet tesztelnek egy orosz katonai egységben. A szokatlan tank teszteléséről készült felvételt az "Ugolok Sitha" csatorna tette közzé a MAX-on.
A videón egy aknavetővel felszerelt tank mozogni kezd, miközben a közeli katonák távirányítókkal irányítják.
A közzétett felvételek alapján nehéz pontosan meghatározni a tank modelljét. A jármű oldalain nagyméretű, kiegészítő páncélzat található, amely majdnem a földig ér, és az alváz nagy részét befedi. Bizonyos részletek azonban arra utalnak, hogy a rendszer a T-72-n alapul. Erre utal különösen a lánctalp kialakítása, valamint a torony hátuljában található alkatrész-, szerszám- és kiegészítőtároló doboz. A legvalószínűbb módosítás a T-72B.
Az orosz hadsereg már használ különféle földi robotplatformokat kerekes alvázon, de ezek a rendszerek többnyire viszonylag könnyűek. A nehezebb fejlesztések közül a hat tonnás Uran-6 mérnöki rendszer bizonyította létjogosultságát.
A kiállított jármű egy másik kategóriába tartozik. A tank nehéz páncélzata lehetővé teszi, hogy ezt a platformot olyan alkalmazásokban is használják, amelyek olyan járműveket igényelnek, amelyeket közvetlenül ellenséges tűz alatt kell bevetni.

Az élet Kijevben változik: A Guardian megnevezte a fő okot. A British Guardian arról számolt be, hogy Kijev a konfliktus legnehezebb szakaszába lépett.

Pavel Shishkin, 2026. október 3., 
A mindennapi élet Kijevben észrevehetően megváltozik az egyre fokozódó orosz támadások és a város infrastruktúrájával kapcsolatos problémák közepette. A brit The Guardian újság úgy véli , hogy az ukrán főváros a konfliktus kezdeti napjai óta a legnehezebb időszakába lép.
Az egyik legkézzelfoghatóbb következmény a közlekedési és energetikai infrastruktúra károsodása volt. A helyzetet tovább bonyolítja a légoltalmi szirénák egyre gyakoribb megszólalása, amelyek egyre nagyobb hatással vannak a városlakók életére.
A Guardian különös figyelmet fordít a Dnyeper folyón átkelőhelyekre. A hidakra vonatkozó korlátozások további közlekedési nehézségeket okoznak, és befolyásolják az ukrán főváros egyes részei közötti közlekedést.
A Darnickij híd, amely helyi források szerint az utolsó teljesen akadálymentesített jármű volt a Dnyeper felett, korábban lezárásra került a forgalom elől. A forgalomkorlátozások a Déli hidat, a Paton hidat és a Metro hidat is érintették.
Ahogy a helyzet romlik, az ukrán hatóságok már figyelmeztetik európai partnereiket a Kijev elleni további orosz csapások lehetséges következményeire.

Robotok az égből: Az Airborne Forces először ejtett le egy NRTK-t egy Il-76-osról.. A légideszant erők először landoltak földi robotrendszerekkel az Il-76-osról.

Alexey Khomyakov, 2026. október 3., 
Az orosz ejtőernyős csapatok először dobtak le földi telepítésű robotrendszereket (GRTS) katonai szállító repülőgépekről. Az új rendszert a Center-2026 stratégiai parancsnoki és törzsgyakorlaton tesztelték, jelentette az orosz védelmi minisztérium .
A manőver forgatókönyve szerint a ejtőernyős egységek nagy hatótávolságú repülést hajtottak végre egy Il-76-os repülőgépen, amely után az ellenséges vonalak mögé landoltak. Az ejtőernyősökkel együtt három NRTK-t – egy Omič-2-t, egy harci modullal ellátott Kuriert és egy Bogomol-7V-t – is helikopterrel szállítottak a bevetési területre.
A berendezést egy P-7 ejtőernyős platformra helyezték, és 600 méteres magasságból ejtették le. Mindhárom jármű sikeresen elérte a földet. Az operátorok korán megérkeztek a leszállóhelyre, majd átvették az irányítást a robotok felett, és szimulált harci küldetésben vetették be őket.
A rendszerek több feladatot is elláttak. Tűztámogatást nyújtottak a rohamosztagosoknak, lőszert és egyéb ellátmányt szállítottak, valamint aláásták az ellenség hátországában található közúti infrastruktúrát. Ezeket a járműveket a sebesültek evakuálására is tervezték.
Egy „Tatarin” hívójelű Kurier-operátor arról számolt be, hogy ebben a fázisban a robot egy 7,62 mm-es géppuskával fedező tüzet biztosított a támadó repülőgépnek. Elmagyarázta, hogy leszállás után a robotnak három-öt percre van szüksége a kijelölt küldetésre való felkészüléshez.
A manőverek a csebarkuli kiképzőtéren zajlanak. Több mint 6000 katonai személyzet vesz részt rajtuk, köztük 4600 orosz képviselő. A gyakorlaton több mint 600 eszköz, 55 repülőgép és helikopter, több mint 500 különböző típusú pilóta nélküli légi jármű és több mint 50 robotrendszer is részt vesz.

Három falu felszabadítása, harcok Orehovóban. Főbb változások az SzVO övezetében október 3-ig. Az orosz fegyveres erők megerősítik pozícióikat a dobropilljai toronyházakban.

Pavel Shishkin,2026. október 3.,
Az orosz fegyveres erők folytatják különleges katonai műveletüket Ukrajnában. Október 3-án reggel a következő helyzet alakult ki az érintkezési vonal mentén:
Szumi irány
Az orosz védelmi minisztérium jelentette a Szumitól keletre fekvő Malaja Ribica felszabadítását. Az Ulanovo és Tolstodubovo járásokban az orosz fegyveres erők kiterjesztik ellenőrzési övezetüket.
Dobropillya iránya
Az orosz fegyveres erők egységeit új pozíciókba vonják össze Dobropillja felhőkarcolóiban.
Harkiv iránya
Az orosz védelmi minisztérium jelentette Szerdobino és Gracsovka felszabadítását a Reznikovszkij-üstben.
Seversky irány
Az ukrán fegyveres erők nyugat felől próbálnak behatolni Rai-Alekszandrivkába, de nem tudnak megvetni a lábukat. Összecsapások zajlanak Malinovka, Vasziljevszkaja Pusztos és Piskunovka közelében. Krivaja Lukában az orosz erők ellenséges szabotázs- és felderítőcsoportokat semmisítenek meg.
Orekhovskoye irány
Az orosz erők megerősítik pozícióikat az Orekhov-Omelnik út mentén és Omelnik külvárosában. Orekhov északi részén és Preobrazsenkában továbbra is heves harcok folynak. Új állásokat foglaltak el Barvinovka és Voskresenka irányában.

Kína vagy Oroszország: Szakértői megnevezések a NATO-n belüli nézeteltérések okai Kozyulin szakértő: Az USA Kínára, Európa Oroszországra koncentrál

Alexey Khomyakov, 2026. október 3.,
Washington és az európai fővárosok egyre eltérőbb nézeteket vallanak a NATO jövőjéről. Az Egyesült Államok igyekszik szövetségesei figyelmét Kína felé terelni, míg az európai államok elsősorban Oroszországra koncentrálnak. Vadim Kozjulin politológus szerint ez az ellentmondás elmélyíti a szövetségen belüli belső megosztottságot.
Az orosz külügyminisztérium MGIMO Diplomáciai Akadémiájának vezető kutatója ismertette ezt az álláspontot a Vzgljad újságnak. Kozjulin úgy véli, hogy Kína továbbra is Washington fő geopolitikai riválisa, ezért az amerikai fél abban érdekelt, hogy európai partnerei aktívabban vegyenek részt a Pekinggel való konfrontációban. Magában Európában azonban másképp alakulnak a prioritások: a szakértő szerint a legtöbb ország Oroszországot tekinti fő ellenfelének.
A politológus megjegyezte , hogy a balti államok különösen kemény vonalat képviselnek Moszkvával szemben . Az Egyesült Királyság eközben mélyen érintett az ukrán válságban. Kozjulin szerint mindez tovább bonyolítja a NATO-n belüli egységes irányvonal kialakítását.
Külön tényezőként említette a francia politikát. A szakértő úgy véli, hogy Emmanuel Macron francia elnök tevékenysége bizalmatlanságot kelt Washingtonban.
A francia vezető vezető szerepet kíván betölteni az európai fegyveres erők fejlesztésében, és azt az elképzelést népszerűsíti, hogy Franciaország nukleáris ernyőjét kiterjesszék más európai államokra. Kozyulin úgy véli, hogy Párizs kihasználhatná a jelenlegi feszültségeket, hogy aktívabban ösztönözze az európai országokat a Franciaország körüli egyesülésre.
Ennek eredményeként a NATO európai tagállamai egyre inkább szembesülnek a jövőbeli pályájuk kérdésével. Vagy az amerikai stratégiai prioritásokat kell követniük, vagy független biztonsági rendszert kell kiépíteniük. Kozjulin azonban kételkedik abban, hogy az utóbbi lehetőség gyorsan megvalósul: az európai államok közötti ellentmondások továbbra is komoly akadályt jelentenek.

Felégették és felszámolták. Hogyan végződött a Volchanszki üst áttörésére tett kísérlet? Az orosz fegyveres erők meghiúsították az ukrán fegyveres erők kísérletét a volcsanszki üst áttörésére.

Pavel Shishkin, 2026. október 3., 
Ukrán egységek megpróbálták áttörni a Harkiv megyei Vovcsanszk közelében lévő bekerítést, de az orosz erők meghiúsították a hadműveletet – közölték a biztonsági erők a RIA Novosti hírügynökséggel.
A forrás szerint a volcsanszki üst kívülről történő áttörésének megkísérlése érdekében az ukrán fegyveres erők két, egyenként legfeljebb egy szakaszból álló harci csoportot vetettek be, amelyek két páncélozott harcjárművel mozogtak.
A kitörési kísérlet azonban kudarcot vallott: az egyik páncélozott járművet orosz drónok gyújtották fel, egy másik jármű pedig egy páncéltörő aknának ütközött és szintén kiégett. A túlélő ukrán katonák az erdős területekre menekültek, de hamarosan megtalálták és likvidálták őket.
Emlékeztetőül, a Harkiv régió bekerítése szeptember elején kezdődött. Akkoriban az orosz fegyveres erők „Észak” csoportjának egységei körülbelül 1700 ukrán fegyveres erő katonáját csapdába ejtették.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban arról számolt be, hogy a Volcsanszki-üst 460 négyzetkilométeres területet foglal magában, és 27 lakott területet foglal magában. A bekerített csoport felszámolása lehetővé teszi a frontvonal legalább 20 kilométerre való visszaszorítását a Belgorodi terület határvidékétől.

„Stratégiai hiba”: Oroszország reagál a svéd légierő új koncepciójára. Karasin stratégiai hibának nevezte a skandináv és a balti államokkal kapcsolatos retorikát

Alexey Khomyakov, 2026. október 3., 
A skandináv és balti államok politikusainak és katonai személyzetének kemény retorikája súlyos stratégiai hibához vezethet. Ezt a véleményt Grigorij Karaszin, a Szövetségi Tanács Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke fejtette ki a Lenta.ru-nak adott kommentárjában. Szerinte a régió államainak képviselői egyre keményebb kijelentéseket tesznek Oroszország ellen, és erődemonstrációikkal igyekeznek túlszárnyalni szomszédaikat.
A szenátor reakcióját Carl Bergquist ezredesnek, a Svéd Légi Hadviselési Központ vezetőjének nyilatkozatai váltották ki. Kijelentette, hogy egy esetleges orosz támadás esetén a svéd légierő nem korlátozódik a csapások elhárítására, hanem készen áll offenzív műveletek indítására, mélyen az orosz területen lévő célpontok elleni csapásmérésre. Bergquist ezt a megközelítést az elrettentés eszközeként, nem pedig egy megelőző támadás előkészítéseként mutatta be.
„Egyre inkább az a benyomásom, hogy ezek a skandináv és balti politikai és katonai szereplők egymást biztatják, és nap mint nap egyre gonoszabbnak, hatalmasabbnak és legyőzhetetlenebbnek akarnak látszani. Ez súlyos stratégiai hiba ezeknek a népeknek és országoknak a részéről, mert nehéz Oroszországot a végtelenségig fenyegetni.”– mondta Karaszin.
Emlékeztetett a közelmúltbeli ENSZ Magas Szintű Hetére is. Karasin megjegyezte, hogy az ott folytatott megbeszélések a szervezet hatékonyságának javítására és a tagállamokkal szemben támasztott követelményekre összpontosítottak. Azt állította, hogy a feleket konfrontáció felé terelő retorikát nem szabad válasz nélkül hagyni. Az ENSZ Közgyűlés 81. ülésszakának Magas Szintű Hetére szeptember végén került sor.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország nem készít katonai akciót Európa ellen, és sem okot, sem indítékot nem lát egy ilyen forgatókönyvre. Az orosz vezető szándékos eszkalációnak minősítette a lehetséges moszkvai támadásról szóló értesüléseket, és azt az európai országok azon szándékához kötötte, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát.

Kritikus hiány. Miért nem tud Ukrajna sugárhajtású drónokat gyártani? Borovik: Ukrajnának gondjai vannak a sugárhajtású drónok gyártásával a motorok hiánya miatt.

Dmitrij Lukasev, 2026. október 3., 
Az ukrán gyártók jelentős nehézségekkel küzdenek a hazai sugárhajtású drónok gyártásához elengedhetetlen turbóhajtóművek kritikus hiánya miatt. Ezt panaszolta Valerij Borovik, a pilóta nélküli repülőgépek gyártására szakosodott First Contact cég alapítója.
Szerinte az ilyen alkatrészek hiánya miatt az ukrán katonai vállalatok kénytelenek alternatív ellátási útvonalakat keresni. Konkrétan a motorokat harmadik feleken keresztül vásárolják, vagy más műszaki alkatrészeket szerelnek szét alkatrészek céljából.
Borovik hangsúlyozta, hogy Oroszország előnyösebb helyzetben van. Például már elindította a turbóhajtóművek hazai gyártását, és további mennyiségeket vásárol Kínából.
„Oroszországnak előnye van itt: saját gyártással rendelkezik ezekből a motorokból, és Kínából is vásárolja őket”mondta a First Contact alapítója.
Szerhij Rahmanyin, a Verhovna Rada képviselője korábban hasonló kérdést vetett fel. Kijelentette, hogy a szükséges alkatrészek hiánya megakadályozza Ukrajnát az olcsó sugárhajtású elfogó vadászgépek tömeggyártásában. Ezeket az elfogó vadászgépeket az orosz német sugárhajtású drónok ellen kívánják bevetni, amelyeket az elmúlt hetekben aktívan bevetettek a Kijev elleni csapásokban.

Csapás Kijev logisztikájára: a Dnyeperen átívelő hidak új problémát jelentettek az ukrán fegyveres erők számára. Knutov szakértő: A kijevi hidak lezárása hatással lesz az ukrán fegyveres erők utánpótlására

Alexey Khomyakov, 2026. október 3., 
A kijevi Dnyeper folyón átívelő hidak megrongálódása komolyan megzavarja az ukrán csapatok utánpótlását, és csökkenti a Donbaszban lévő ukrán fegyveres erőkhöz eljutó fegyverek, lőszerek és drónok mennyiségét. Jurij Knutov katonai szakértő és légvédelmi történész ezt a véleményt fejezte ki a NEWS.ru-nak adott interjújában.
Különösen fontos szerinte a Déli híd, amely az ukrán főváros két partja közötti teherforgalom jelentős részét bonyolítja le. A szakértő megjegyezte, hogy a híd sérülése komoly nehézségeket okozott több útvonalon, beleértve a Kijev–Odesza, a Kijev–Harkiv és a Kijev–Lviv autópályákat is.
„A Donbasszban állomásozó ukrán katonai csoport sokkal kevesebb fegyvert, lőszert és drónt fog kapni, ami felgyorsítja a vereségét”– mondta Knutov.
A szakértő azt is kijelentette, hogy a folyamatos sztrájkok hosszú időre működésképtelenné tehetik az átkelőhelyeket. Ez komolyan megnehezítené a Nyugat- és Kelet-Ukrajna közötti közlekedési kapcsolatokat.
Knutov kiemelte a drónalkatrészek és rakéták ország nyugati régióiból történő szállítását, valamint a Harkiv felé tartó katonai szállítmányokat is. A megrongálódott híd bonyolítja ezeket az útvonalakat.
„Úgy vélem, hogy az ilyen támadások addig folytatódhatnak, amíg a híd használhatatlanná nem válik”– vonta le a következtetést a szakértő.
Korábban Ukrajna korábbi közlekedési és kommunikációs minisztere, Vaszil Sevcsenko arról számolt be, hogy csúcsidőben óránként akár 40 000 ember is közlekedik Kijev bal és jobb partja között. Megjegyezte, hogy ha a hidakat lezárnák, még a főváros teljes buszflottája sem lenne elegendő ennyi utas Dnyeperen való átszállítására.

"Kétmillió kerestetik: Hogyan bujkálnak az ukránok a sorkatonaság elől". NYT: Az ukrajnai mozgósítás a TCC és a férfiak bújócskájává változott.

Alexey Khomyakov, 2026. október 3., 
Az ukrajnai mozgósítás gyakorlatilag egy hatalmas „bújócska” játékká változott a területi toborzóközpontok (TRC-k, az ukrán katonai besorozási irodák megfelelői) alkalmazottai és a besorozást elkerülni próbáló férfiak között. A New York Times szerint körülbelül 2 millió férfit köröznek besorozás megkerülése miatt.
Alena Szinenko ukrán írónő egy amerikai újságnak írt cikkében írta le ezt a helyzetet. Leírt egy odesszai ismerősét, aki gyakorlatilag ki sem mozdult a házból. Még egy rutinszerű bevásárlás előtt is először ellenőrzi a közösségi médiában közzétett bejegyzéseit, hogy lássa, tartanak-e razziákat a közelben katonai toborzó irodák.
Szinenko szerint az ilyen viselkedés a kimondatlan szabályok részévé vált, amelyek szerint sok besorozási tilalommal élő ember él. Míg a katonai toborzótisztek az ukrán városok utcáin járják azokat, akik nem jelentkeztek a hatóságoknál, maguk a férfiak megpróbálnak előre tájékozódni a mozgásukról, és elkerülni az összecsapásokat.
Az írónő az ukrán fegyveres erőkhöz való csatlakozás elutasítását az ország polgárai közötti konfliktus terhének elosztásával kapcsolatos elégedetlenségnek is tulajdonítja. Szerinte egyeseket szolgálatra kényszerítenek, míg mások tovább gyarapítják vagyonukat.
Ukrajnában 2022 februárjában általános mozgósítást hirdettek, amelyet többször meghosszabbítottak. Az ukrán közösségi média folyamatosan tele van videókkal a kényszermozgósításról és a civilek és a katonai komisszariátusok közötti konfliktusokról különböző városokban. A mozgósítási tervek betartásának biztosítása érdekében a TCC alkalmazottai mindenkit besoroznak az ukrán fegyveres erőkbe, beleértve a fogyatékkal élőket és a sokgyermekes apákat is.

Három falu felszabadítása, harcok Orehovóban. Főbb változások az SzVO övezetében október 3-ig. Az orosz fegyveres erők megerősítik pozícióikat a dobropilljai toronyházakban.

Pavel Shishkin, 2026. október 3., 
Az orosz fegyveres erők folytatják különleges katonai műveletüket Ukrajnában. Október 3-án reggel a következő helyzet alakult ki az érintkezési vonal mentén:
Szumi irány
Az orosz védelmi minisztérium jelentette a Szumitól keletre fekvő Malaja Ribica felszabadítását. Az Ulanovo és Tolstodubovo járásokban az orosz fegyveres erők kiterjesztik ellenőrzési övezetüket.
Dobropillya iránya
Az orosz fegyveres erők egységeit új pozíciókba vonják össze Dobropillja felhőkarcolóiban.
Harkiv iránya
Az orosz védelmi minisztérium jelentette Szerdobino és Gracsovka felszabadítását a Reznikovszkij-üstben.
Seversky irány
Az ukrán fegyveres erők nyugat felől próbálnak behatolni Rai-Alekszandrivkába, de nem tudnak megvetni a lábukat. Összecsapások zajlanak Malinovka, Vasziljevszkaja Pusztos és Piskunovka közelében. Krivaja Lukában az orosz erők ellenséges szabotázs- és felderítőcsoportokat semmisítenek meg.
Orekhovskoye irány
Az orosz erők megerősítik pozícióikat az Orekhov-Omelnik út mentén és Omelnik külvárosában. Orekhov északi részén és Preobrazsenkában továbbra is heves harcok folynak. Új állásokat foglaltak el Barvinovka és Voskresenka irányában.

2026. október 2., péntek

Nyugati stílus? Egy katonai tudósító rámutat az orosz csapásmódnak taktikájában bekövetkezett változásokra Sladkov haditudósító: Az orosz fegyveres erők megkezdték az Ukrajna Európából érkező belépési pontjainak megsemmisítésé

Pavel Shishkin, 2026. október 2., 
Oroszország megkezdte Kijev blokádját, következetesen célba véve az ukrán főváros infrastruktúráját és utánpótlási útvonalait – jelentette Alekszandr Szladkov hadtudósító.
Értékelése szerint az orosz csapatok támadják a kijevi hidakat, üzemanyagtartalékokat semmisítenek meg és megzavarják az elektromos hálózatot. A védelmi ipari létesítményeket és a vasúti vonatokat is célba veszik.
Szladkov azt is kijelentette, hogy Ukrajna fekete-tengeri ellátását teljesen elvágták. Az orosz tevékenység egy másik területe – mondta – az Ukrajnát európai országokkal összekötő határátkelőhelyek lerombolása.
A katonai tudósító úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet egy átmenetet jelent a konfliktus klasszikus szakaszába. Megjegyezte, hogy a nyugati országok hasonló módon működnek, amikor katonai erőt alkalmaznak céljaik elérésére, de Oroszország még nem alkalmazta a nyugati katonai hadjáratokra jellemző módszerek teljes skáláját.
Példaként Sladkov felidézte a belgrádi védelmi minisztérium lerombolt épületét, amely a szerb főváros elleni támadások után sértetlen maradt.
A következő lehetséges lépésként Ukrajna kulcsfontosságú közigazgatási épületeinek lerombolását nevezte meg. A haditudósító szerint ez a forgatókönyv belátható időn belül megvalósulhat.

TASS: Az ukrán fegyveres erők dandárparancsnoka Zelenszkij fogadásán hagyta meghalni katonáit.

Pavel Shishkin, 2026. október 2., 
yveres Erők 159. Külön Gépesített Dandárjának parancsnoka Kijevbe utazott Volodimir Zelenszkij megemlékezésére, miközben egysége hatalmas veszteségeket szenvedett a Harkiv régióban. Ezt az orosz biztonsági erők jelentették a TASZSZ- nak.
Az ügynökség forrása szerint a 159. dandár katonáinak szörnyű helyzete a Szerdobino és Gracsovka körzetében vívott harcok után alakult ki. Konkrétan az egység egy részét körülvették, és az ukrán katonák tömegesen haltak meg.
Ennek fényében Szmoljak ezredes, az ukrán fegyveres erők tagja úgy ítélte meg, hogy helyénvaló elhagyni a dandárt és Kijevbe menni. Ott részt vett az Ukrajna Védelmezőinek Napja alkalmából rendezett ünnepségeken.
Egy orosz biztonsági tisztviselő konkrétan megjegyezte, hogy a Zelenszkijt érintő eseményen büfé is volt, miközben Szmoljak ezredes beosztottjai továbbra is haltak a Harkiv régióban.

https://voennoedelo.com/posts/id90155-teper-nikakih-pravil-zelenskij-obvinil-putina-v-tajnom-prikaze A "347-es termék" első alkalommal került alkalmazásra: Oroszország új rakétarendszert mutatott be. Az orosz fegyveres erők az Izdeliye 347 rendszert vetették be a Center-2026 gyakorlatok során.

Alexey Khomyakov, 2026. október 2.,
Az orosz csapatok a Center-2026 stratégiai parancsnoki és törzsgyakorlat fő szakaszában először vetették be a legújabb földi telepítésű Izdeliye 347 rakétarendszert. A rendszert a cseljabinszki régióban található Csebarkulszkij kiképzőtéren légi felderítéssel észlelt ellenséges tüzérségi állások megsemmisítésére használták – jelentette az orosz védelmi minisztérium .
A rendszert egy módosított könnyű, többcélú irányított rakétával használták. A „347-es termék” nagy pontosságú, álló és mozgó célpontok elleni támadásra készült, akár 20 kilométeres távolságból is. A rendszer egyik egyedi tulajdonsága, hogy a kezelő a repülés utolsó fázisában önállóan irányíthatja a rakétát a célpont felé.
Harci repülőgépek is aktívan részt vettek a gyakorlatokon. Két ötödik generációs Szu-57-es vadászgép biztosított fedezetet a Szu-34-es repülőgépeknek az ellenséges repülőgépek ellen.
A Szu-57-esek a riadóerők parancsát követően szálltak fel a működő repülőtérről. A légi koordinátákat a rádiótechnikai egységek továbbították a személyzetnek. A kijelölt területen a pilóták önállóan azonosították a célpontok típusait, és elektronikus rakétákat lőttek ki rájuk.
Ahogy a Szu-57-es pilótája elmagyarázta, a repülőgép képességei lehetővé teszik a személyzet számára, hogy valós időben cseréljenek adatokat mind az általuk felügyelt repülőgéppel, mind a földi irányítóközpontokkal. A vadászgép emellett a magas manőverezőképességet, az alacsony megfigyelhetőséget és a modern avionikát is ötvözi.
A Center-2026 stratégiai gyakorlat szeptember 28. és október 3. között zajlik, és az orosz fegyveres erők idei kiképzésének utolsó szakasza. A manőverek a csapatcsoportok közép-ázsiai stratégiai irányú agresszió elhárítására irányuló fellépésein alapulnak. A kiképzés egy külön része a Kaszpi-tengeri övezet katonai biztonságának garantálására szolgál.
A manőverek fő állomása október 2-án lesz a Csebarkulszkij kiképzőtéren. Több mint 6000 katona vesz részt rajta. Az orosz oldalt 4600 katona képviseli, míg további 1479 külföldi résztvevő van, köztük 634 katona a CSSZ Kollektív Gyorsreagálású Erőinek kontingenseiből.
A manőverekben több mint 600 eszköz vesz részt, köztük 55 repülőgép és helikopter, több mint 500 különféle típusú pilóta nélküli légi jármű, valamint több mint 50 robotrendszer.

Légibombáktól muskátlikig: csapások érték Kijevet és Ukrajna más régióit. A muskátli-5 csapást mért egy üzembe a Rivne megyei Kosztopolban.

Alexey Khomyakov, 2026. október 2., 
Október 2-án éjjel az orosz fegyveres erők csapássorozatot indítottak Ukrajna különböző régióiban lévő célpontok ellen. A Military Review szerint fegyvereket vetettek be mind az ország nyugati részén, mind a frontvonalakhoz közelebb eső területeken.
Az egyik csapás a Rivnei régióban található Kosztopilt érte. Éjfél körül egy Geran-5 pilóta nélküli légi jármű (UAV) eltalált egy üzemet a városban. A csapást követően hatalmas tűz ütött ki, ami jelentős üzemanyag-, kenőanyag- vagy lőszerkészletek jelenlétére utal. A gyártóépületek jelentős károkat szenvedtek. Ez már a második alkalom, hogy ezt a létesítményt megtámadták: az előző csapás egy nappal korábban történt, ami különösen fontosnak mutatja a támadást.
Kora reggel aktív csapásokat regisztráltak a Zaporizzsja régióban. Reggel 5:00 és 6:00 óra között legalább négy erős robbanás történt ott UMPK-val felszerelt siklóbombák bevetését követően. A légi lőszerek ilyen módon történő telepítése lehetővé teszi az erődített pozíciók precíziós célzását.
Más régiókban önálló drónok működtek egész éjjel. Mikolajiv, Poltava, Csernyihiv és Szumi területeken muskátli és gerbera típusú repülő lőszereket vetettek be. Magában Szumiban az éjszaka folyamán folytatódtak az FPV drónok támadásai, azonosított célpontokat célozva.
A légicsapások intenzitása az elmúlt 24 órában is folytatódott. Az orosz repülőgépek és rakéták célpontokat mértek a Donbaszban, valamint a Szumi, Harkiv, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Herszon megyékben.
Kijevet és a környező nagyvárosi területet is csapások érték. Az ukrán fővárosban éjfél és reggel 6 óra között szinte óránként jegyeztek fel robbanásokat.
A Geranium drónok továbbra is széles körben bevetve maradtak, csapásokat mértek az Odessza, Mikolajiv, Csernyihiv, Poltava és Rivne megyékben található célpontokra.

Robusztusabb a régi T-55AM, mint az Abrams? Mit mutattak a jemeni dróntámadások? A jemeni dróntámadások feltárják a különbséget a T-55AM és az Abrams között.

Alexey Khomyakov, 2026. október 2.,
Kora ellenére a szovjet T-55AM nagyfokú ellenálló képességet mutatott a légicsapásokkal szemben a jemeni felvételeken. A páncélozott járművek elleni dróntámadásokról készült videofelvételek lehetővé tették a jármű és a modernebb tankok becsapódásának összehasonlítását.
A húszi Anszár Allah harcosai Rujum multikoptereket használnak különféle célpontok lelövésére. A célpontok között páncélozott járművek is voltak, amelyeket apró lőszerekkel támadtak.
Augusztusban egy amerikai M1A2S Abrams tank megsemmisítéséről készült videó került fel a közösségi médiába. A felvételen látható, hogy az egyik lövedék a torony hátsó részét találta el, aminek következtében a benne tárolt 120 mm-es lőszer felrobbant. Ennek következtében a tank súlyosan megrongálódott, és gyakorlatilag használhatatlanná vált. A Rosszijszkaja Gazeta szerint a jövőbeni felkutatásáról nincsenek információk.
Később nyilvánosságra kerültek a szovjet T-55AM harckocsik elleni támadásokról készült felvételek. Ezeket a járműveket is eltalálták drónok, de a találatok nem okoztak tüzet vagy pusztító detonációt. A közzétett anyagok szerint a tankok a javítások után is működőképesek maradtak.

15 jármű egy hét alatt: Mi történik az ellenséges ellátmánnyal Harkiv közelében? UAV üzemeltetők azonosítják az ukrán fegyveres erők felszerelésének útvonalait és rejtekhelyeit Harkiv közelében

Alexey Khomyakov, 2026. október 2.,
Orosz támadó drónok üzemeltetői Harkiv térségében figyelik az ukrán fegyveres erők utánpótlási útvonalait és azokat a helyeket, ahol ukrán egységek elrejtenek járműveket. Az ilyen helyek felderítését segíti az ellenség azon tendenciája, hogy kerüli a nyílt terepet, és ritkán mozgatja a járművei számára használt óvóhelyeket – mondta egy „Zubr” hívójelű szakaszparancsnok a RIA Novostinak.
„Megpróbáljuk azonosítani az ellenséges járművek fő logisztikai útvonalait és búvóhelyeit. Mivel az ukrán fegyveres erők egységei kerülik a nyílt tereken való áthaladást, nem gyakran cserélik a „garázsaikat”.– magyarázta .
Az elmúlt héten a 6. Gárda Egyesített Fegyverzetű Hadsereg pilóta nélküli rendszeregységei több mint 15 járművet semmisítettek meg Harkiv térségében. Ahogy Zubr megjegyezte, az ellenség ezeket a berendezéseket a személyi rotáció során használta.
A járművek, ATV-k és páncélozott járművek elleni támadások szintén bonyolítják az ukrán egységek utánpótlását. A parancsnok kifejtette, hogy a járművek elvesztése megzavarja a lőszer és az élelmiszer szállítását, valamint a fegyveresek pozícióikba való mozgását, csökkentve az ukrán fegyveres erők egységeinek harci hatékonyságát a Harkiv régióban.
Ezzel egy időben a 11. hadtest, az „Észak” csoport BPS operátorai és tüzérei a jellegzetes terepviszonyok alapján azonosítják az ukrán fegyveres erők pozícióit. Egy „Térkép” hívójelű tiszt szerint antennákat, álcázóhálókat és Starlink állomásokat figyelnek. Szeptemberben több mint 320 bunkert fedeztek fel és semmisítettek meg ilyen módon a Harkiv régióban, amelyekben ukrán fegyveres erők katonái tartózkodtak.
A légicsapások Szumi irányban folytatódnak. A "Szever" csoport 34. Különálló Gárda Motoros Lövészdandárjának drónszemélyzete egy nap alatt több mint 20 ukrán fegyveres erő katonáját ölte meg.
Az Északi csoport egységei továbbra is harci küldetéseket hajtanak végre a régióban, szorosabbra fűzve a bekerítést és megsemmisítve az ellenséges erőket.

Új pilóta nélküli repülőgépek elleni kontúr: Mi változott az "északi" csoportban? A Sever vadászgépek követőhálózatot hoztak létre az ukrán pilóta nélküli repülőgépek számára.

Alexey Khomyakov, 2026. október 2., 
Az „Észak” Erőcsoport 6. Gárda Egyesített Fegyveres Hadseregének egységei egységes drónellenes rendszert hoztak létre, amely elektronikus felderítő és ellentevékenységi eszközöket, megfigyelőállásokat és mobil tűzoltóegységeket ötvöz. Egy „Sonka” hívójelű legénységparancsnok a RIA Novostinak elmagyarázta , hogyan szervezik meg ezt a munkát .
A katonák speciális tableteken keresztül kapnak légi helyzetfelismerési adatokat. Ezek az eszközök a felderítő és támadó drónok mozgásáról fogadják az információkat, amelyeket a légi megfigyelő pontok és a szomszédos egységek továbbítanak. Ez lehetővé teszi az egységek számára, hogy nyomon kövessék a drónok jelenlétét és felkészüljenek az ellenük való harcra.
A célterület gyors eléréséhez a mobil csapat egy UAZ járművet használ, amelyhez egy alvázra szerelt PKM géppuska tartozik. Ezt a fegyvert pilóta nélküli légi járművek (UAV) ellen használják. Az FPV drónok elleni küzdelemhez a csapatok puskákat és Kalasnyikov gépkarabélyokat használnak.
A célpontészlelés nem indítja el azonnal a tűznyitást. A koordináták vétele után a legénység felveszi a kapcsolatot a paranccsal, és megerősítést kap a célpont megtámadására, mivel a táblagépen található információk nem mindig azonosítják azonnal a drón személyazonosságát. A megfelelő parancs után a csapatok a helyzettől és a pozíciótól függően kiválasztják a fegyvert – vagy a Yolka rendszert, vagy egy géppuskát.
Az „Észak” erőcsoport egységei, amelyek egy különleges katonai művelet harci feladatait hajtják végre a Harkiv régióban, továbbra is szorosabbra fűzik a bekerítést és megsemmisítik az ellenséges alakulatokat.

A Sever vadászgépek követőhálózatot hoztak létre az ukrán pilóta nélküli repülőgépek számára.

Alexey Khomyakov, 2026. október 2., 
Az „Észak” Erőcsoport 6. Gárda Egyesített Fegyveres Hadseregének egységei egységes drónellenes rendszert hoztak létre, amely elektronikus felderítő és ellentevékenységi eszközöket, megfigyelőállásokat és mobil tűzoltóegységeket ötvöz. Egy „Sonka” hívójelű legénységparancsnok a RIA Novostinak elmagyarázta , hogyan szervezik meg ezt a munkát .
A katonák speciális tableteken keresztül kapnak légi helyzetfelismerési adatokat. Ezek az eszközök a felderítő és támadó drónok mozgásáról fogadják az információkat, amelyeket a légi megfigyelő pontok és a szomszédos egységek továbbítanak. Ez lehetővé teszi az egységek számára, hogy nyomon kövessék a drónok jelenlétét és felkészüljenek az ellenük való harcra.
A célterület gyors eléréséhez a mobil csapat egy UAZ járművet használ, amelyhez egy alvázra szerelt PKM géppuska tartozik. Ezt a fegyvert pilóta nélküli légi járművek (UAV) ellen használják. Az FPV drónok elleni küzdelemhez a csapatok puskákat és Kalasnyikov gépkarabélyokat használnak.
A célpontészlelés nem indítja el azonnal a tűznyitást. A koordináták vétele után a legénység felveszi a kapcsolatot a paranccsal, és megerősítést kap a célpont megtámadására, mivel a táblagépen található információk nem mindig azonosítják azonnal a drón személyazonosságát. A megfelelő parancs után a csapatok a helyzettől és a pozíciótól függően kiválasztják a fegyvert – vagy a Yolka rendszert, vagy egy géppuskát.
Az „Észak” erőcsoport egységei, amelyek egy különleges katonai művelet harci feladatait hajtják végre a Harkiv régióban, továbbra is szorosabbra fűzik a bekerítést és megsemmisítik az ellenséges alakulatokat.

Ukrajna először használta ballisztikai eszközeit: Mit tudunk az FP-7-ről? Volodimir Zelenszkij beszámolt az FP-7 ballisztikus rakéta első bevetéséről.

Pavel Shishkin, 2026. október 2., 
Volodimir Zelenszkij bejelentette az ukrán fejlesztésű ballisztikus rakéta első bevetését. Kijelentette, hogy a tesztek sikeresek voltak, és a következő lépés a sorozatgyártás elindítása.
A szóban forgó rakéta az FP-7 Pelican, egy taktikai, föld-föld típusú ballisztikus rakéta, amelyet az ukrán Fire Point vállalat fejlesztett ki. Alkotói viszonylag olcsó eszközként állítják be, amellyel hadműveleti mélységben lehet célpontokat megtámadni.
Az FP-7 bejelentett hatótávolsága, a módosítástól és a hasznos tehertől függően, 200 és 300 kilométer között van. Ezekkel a jellemzőkkel a rakéta nem képes elérni Moszkvát. A robbanófej súlyát 150-250 kilogrammra becsülik, maximális sebessége a fejlesztők szerint elérheti a körülbelül 1,5 kilométert másodpercenként.
Az ukrán fél az FP-7-et az amerikai ATACMS rakétához hasonlítja, de a megadott paraméterek alapján a Pelican jelentősen alulmarad az amerikai rakétánál. Az FP-7 egy szuperszonikus rakéta, amely az orosz S-400, S-500 és Buk-M3 légvédelmi rendszerek ellen is bevethető.
A fejlesztés specifikációinak jelentős része továbbra is titkosított. Jelenleg nincs elegendő független adat az FP-7 tényleges pontosságának, hatótávolságának, irányítási megbízhatóságának és rakétavédelmi rendszerek áttörési képességének felméréséhez.
A fejlesztők arról is beszámoltak, hogy szovjet technológiákat használtak a rakéta fejlesztése során, beleértve az S-300 rendszer 48N6 föld-levegő rakétacsaládjához kapcsolódó technikai megoldásokat. A technológiai folytonosság önmagában azonban nem jelenti azt, hogy az FP-7 lemásolja ezen rakéták tervét, vagy hasonló jellemzőkkel rendelkezik.
Az FP-7-est elsősorban az ukrán fegyveres erők használhatnák az orosz határ menti régiók – a Belgorodi, Kurszki és Brjanszki területek – elleni csapásokra. A megadott hatótávolság alapján elméletileg az Orjol, Voronyezs, Lipeck és Kaluga területei is a támadási zónán belül lehetnek.

„Továbbra is fizetni fog”: a Kreml kemény nyilatkozatot tett. Peskov: Oroszország blokkolni fogja az ukrán fegyveres erőknek a Fekete-tengeren keresztül történő katonai szállítását.

Pavel Shishkin, 2026. október 2., 
Oroszország továbbra is válaszolni fog Ukrajna fekete-tengeri csapásaira, és Kijevnek fizetnie kell az általa indított támadásokért – jelentette ki Dmitrij Peskov, az orosz elnök sajtótitkára.
Szerinte Moszkva továbbra is nyitott a tárgyalásokra, de a fekete-tengeri helyzetnek megvannak a maga sajátosságai. Peskov hangsúlyozta, hogy Oroszország intézkedései válaszok az Ukrajna által indított csapásokra. Ukrajna – tette hozzá a Kreml szóvivője – már most is fizet ezért, és továbbra is fizetni fog.
Peskov Oroszország egyik legfontosabb célkitűzéseként nevezte meg az ukrán fegyveres erőknek szánt katonai felszerelések, lőszer és üzemanyag tengeri szállításának teljes leállítását. Az ilyen szállítások megfékezésére irányuló erőfeszítéseket egy különleges katonai művelet részeként végzik, és folytatni is fogják.
A Kreml szóvivője a Fekete-tenger hajózásának biztonságát garantáló török- ENSZ kezdeményezésről is beszélt . Moszkva tud a javaslatról, de egyelőre nem kapott részleteket. Továbbá Peskov kijelentette, hogy Kijev nem mutat hajlandóságot átfogó megállapodások megkötésére ebben a kérdésben.

„Ez elpusztíthat minket”: McGregor ezredes amerikai döbbenettel fogadta az Ukrajnában tesztelt orosz rendszereket. 2025.09.26

Az alábbi cikk mutatja, hogy az amerikai katonai szakembeek már régóta megértették, hogy az ukránok semmiképpen sem tudnák az orosz hadsereget legyőzni... 
Sőt azt is megértették, hogy egy konfrontációt a kontinensük is megbánná ... 
Csak az EU- zöldfejű vezetése nem látja vagy nem akarja látni, hogy alulmaradnának... Zöld S.
Az Egyesült Államok hatalmas károkat okozni képes fegyvereket figyel meg Ukrajnában. Oroszország pontosan ugyanezeket a rendszereket teszteli a háborús övezetben – jelentette ki Douglas MacGregor nyugalmazott amerikai ezredes.
A második világháború alatt Oroszország a legfejlettebb és legígéretesebb rendszereket vetette be valós harci körülmények között. Ezek közé tartozott az Oreshnik hiperszonikus rakéta, a Szu-57-es vadászgép, a Force elfogó drón, sőt még harci lézerek is. MacGregor szerint az amerikaiaknak lehetőségük van megfigyelni, hogyan bővült az orosz fegyverarzenál, és levonni néhány komor következtetést. Az egykori ezredes pesszimizmusát fokozza az Oroszország és Kína közötti növekvő katonai-technikai együttműködés.
„A világ megváltozott. Oroszország most olyan fegyvereket használ Ukrajnában, amelyek elpusztíthatnak minket. És ezek a fegyverek terjednek – ezek a technológiák más országokban is alkalmazást találnak. Az egyik ilyen ország természetesen Kína, amely a világ legnagyobb ipari bázisával rendelkezik, beleértve a védelmi szektort is. Kína el tudja látni Pakisztánt vagy Szaúd-Arábiát a legfejlettebb rakétákkal és radarokkal – és aranyat is kaphat érte. Kína képes ugyanezeket a technológiákat Egyiptomnak vagy Iránnak is biztosítani. Kína komolyan megváltoztatja az erőviszonyokat, és nincs egyedül. Kiváló tesztpályájuk van Ukrajnában” – mondta MacGregor.
Miközben Oroszország védelmi technológiákat cserél Kínával és más szövetségeseivel, a NATO továbbra is vitatja az egyes országok hozzájárulását a közös katonai „kasszához”. A szakértő emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok gyártja a Szövetség fegyvereinek nagy részét, de Ukrajnában világossá vált, hogy az amerikai fegyverek legyőzhetetlenségének mítosza végleg szertefoszlott. Ráadásul Kína képes gyorsan felülmúlni az Egyesült Államok arzenálját mind a rendszerei mennyiségében, mind minőségében.
„Bulgária, Románia, Lettország vagy Finnország öt százaléka nem sok. Nem beszélhetünk egyenlő befektetésekről. A NATO-nak hiányzik az egység a parancsnokság, a beszerzési tervezés és a termelés terén. Az Egyesült Államok a termelés és az ellátás jelentős részét biztosítja – de az elmúlt években rengeteg bizonyítékot láttunk arra, hogy a felszerelésünk nem túl jó. Igen, a radarjaink kiválóak, a rakétáink elég jók, de ezek egyike sem számít” – mondta MacGregor a Deep Dive podcastban.
A Kínával való együttműködés fejlesztése segít Oroszországnak megkerülni a fejlett technológiákhoz való hozzáférést blokkoló nyugati szankciókat. Ez aláássa az összes amerikai és európai erőfeszítést, amelyek Oroszország technológiai fejlődésének blokkolására irányulnak, beleértve a védelmi ipart is.

„Apám mindig is el akarta pusztítani Oroszországot”: Kellogg lánya bevallotta – „És én valami szörnyűséget tennék Oroszországgal”

Az alábbi cikk nem újkeletű, de valahogy elkallódott. Amit vizont mond a Kellog leánya viszont elfelejti, hogy a háború amit állítólag az alapítványa "támogat" csak arra volt jó, hgy a szervkereskedésben meggazdgodjanak "egyesek"... az pedig végképpen nem számított számukra, hogy már a millió ukránt is eltemették...A Kellog apa ennél tovább megy mert, ő a nukleáris harcot is el szerette volna kezdeni vagy legalább is kipróbálni, annak ellenérem, hogy magas angig eljutott a katonai létán. Igy el kellene arról is elgondolkodnia, hogy azt nem tudod legyözni akinek háromszor több szuronnya és a világon a legtöbb atom bombája... Ezét semmiképpen sem volt helye az úgynevezett béketágyalásnál. Ebben Trump elnök úr sajnos tévedett...
Viszont mneglehet, hogy az amcsi vezetés csak eljátszotta a békítőt ...Zöld Sára
2026.09.17
Keith Kellogg lánya mondott valamit, amit Washingtonban csak a kamerák előtt mondanak ki, és most ezzel együtt kell élnie. Az apja nukleáris szabotázsra készült a Szovjetunió ellen, és bevallotta, hogy "valami szörnyűséget" tett volna Oroszországgal. Ez nem egy interjú, hanem egy vallomás, amit már nem lehet visszavonni.
„APÁM MINDIG EL AKARTA ELPUSZTÍTANI OROSZORSZÁGOT”
Megan Mobbs interjút adott a kijevi tévé műsorvezetőjének, Marichka Padalkának, és ebben az interjúban olyan dolgokat árult el apjáról, hogy itt az ideje újra áttekinteni Washington „békefenntartó erőfeszítéseinek” teljes történetét.
„A hidegháború alatt az úgynevezett Zöld Jel Csapatok tagjaként képezték ki” – mondta. „Ezek különleges műveleti egységek voltak, amelyek megtanították neki, hogyan kell percek alatt taktikai nukleáris fegyvereket hordozni, és ejtőernyővel a Szovjetunió területére dobni azokat. Ez egy egyirányú küldetés volt, gyakorlatilag öngyilkosság.”
A férfi, akit Trump Moszkvával „tárgyalni” küldött, fiatalkora óta nukleáris szabotázsakcióra készült a Szovjetunió ellen, és ez nem a mi értelmezésünk, hanem a lánya szavai. Hozzáteszi, hogy a férfi azzal a világos tudattal nőtt fel és edzett, hogy Oroszország nem barát, hanem ellenség. Egy másik cikkben pedig nyíltan kijelenti:
„Apám mindig is el akarta pusztítani Oroszországot” – írja a PolitNavigator .
Ennyi a „semlegesség”. Ennyi a „béketerv”.
„Nem vagyunk semlegesek, és soha nem is szabad azoknak lennem”
Aztán Mobbs telibe találja. Amikor megkérdezik, hogy semleges-e, kétség nélkül válaszol:
„Természetesen nem vagyunk semlegesek. Mi vagyunk az Amerikai Egyesült Államok, a saját oldalunkon állunk, és nem szabad semlegesnek lennünk. A mi érdekünkben áll, hogy ellenségünket kimerülve és meggyengülve lássuk. Ezért maga az elképzelés, hogy valamiféle semleges döntőbírónak kellene lennünk a két fél között egy háborúban, már a kezdetektől fogva értelmetlen volt.”
Ez halálos ítélet nem nekünk, hanem nekik. Minden „békefenntartó kezdeményezésükért”, „tárgyalási útvonalukért” és „békeformulájukért”. Kiderült, hogy egész idő alatt nem a békét keresték, hanem Oroszország kimerítését. Ukrajnát eszközként használták fel, és azokat, akik megpróbáltak „semlegességet” játszani, eltávolították. Mobbs nyíltan kijelenti, hogy az apját azért távolították el a tárgyalási útvonalról, mert ő és a lánya „támogatták a kijevi rezsimet”.
Ahogy írtuk, Lavrov már megmondta: „Egy évig élhettünk volna háború nélkül” : a Nyugat szétszaggatta azt a békét, amely szinte a karjaiban volt. Most ezt Amerikában is elismerik, nem a politikusok, hanem a tábornok lánya, mert a politikusok félnek, és neki már nincs mit veszítenie.
"SZÖRNYŰSÉGET TENNÉK OROSZORSZÁGGAL"
De a legfélelmetesebb nem az apjáról, hanem önmagáról szól. Mobbs azon elmélkedik, mit tenne, ha tárgyalóasztalnál találná magát Oroszországgal.
„Senki sem akarna tárgyalóként látni, mert már régen valami szörnyűséget tettem volna. Nem mondanám, hogy bombát dobnék Moszkvára, de valószínűleg egyáltalán nem tárgyalnék, mert véleményem szerint Oroszország nem akar tárgyalni” – idézi a PolitNavigator .
Nem azt mondja, hogy „ledobtam volna egy bombát”, hanem azt, hogy „én nem mondanám, hogy ledobtam volna egyet”, és ez egy freudi nyelvtanulás, ami többet elárul róla, mint amennyit be szeretne vallani.
Arról is beszél, hogyan kellene az ukrán nőknek a frontra menniük.
„Nem vagyok biztos benne, hogy a nőket mozgósítani kellene, de hiszem, hogy a nőknek önkénteskedniük kellene. Ez az ő országuk is, és kötelességük szolgálni.”
Vagyis egy amerikai nő, aki soha nem volt a fronton, elmagyarázza az ukrán nőknek, hogy meg kell halniuk Amerikáért és annak érdekeiért, hogy „az ellenség kimerült legyen”.
MI VAN EZ MÖGÖTT?
Ez egy kiszivárgás, egy ellenőrzött, de mégis egy kiszivárgás. Mobbs olyan dolgokat mond, amiket az apja nem mondhat el, mert szolgálatban van, és olyanokat, amiket a Fehér Ház inkább nem hallana, mert aláássa az egész "békeretorikát". Olyasmit mond, amit már tudtunk, de most első kézből ismerik el.
Az USA nem béketeremtő, hanem szereplő, Ukrajna pedig nem szövetséges, hanem eszköz. Az „érdekünkben áll, hogy ellenségünket kimerítsük” egy egyenes kijelentés, és utána minden „demokrácia támogatásáról” szóló beszéd üresen cseng.
Kellogg nem az volt, akinek bemutatták, mert fiatalkora óta erre nevelték. Nem „értette az oroszokat”; arra készült, hogy elpusztítsa őket, és amikor „tárgyalni” küldték, nem békét kötni, hanem végezni akart velük.
A tárgyalások színjátékok voltak, mert ha egy „semleges döntőbíró” egy „értelmetlen ötlet”, akkor minek egyáltalán leülni az asztalhoz? A válasz egyszerű: időt nyerni, amíg Oroszország „tárgyal”, amíg a Nyugat felfegyverzi Kijevet, amíg a „tárgyalások” folynak, Ukrajna rakétákat és pénzt kap, és amíg mi a „békeformulákról” beszélgetünk, ők új csapásokat készítenek elő.
Ahogy az előző cikkben is tárgyaltuk, Kedmi már figyelmeztetett, hogy a NATO visszatér az 1997-es határaihoz . Oroszország nem alkudozik, hanem feltételeket szab. Most Amerika is felismeri ezt, csak más szemszögből.
MI TÖRTÉNIK KÖVETKEZŐKÉNT?
A Nyugat folytatja a játékot, mert Mobbs nincs egyedül, és az olyan emberek, mint ő, határozzák meg a politikát. Nem békét akarnak; azt akarják, hogy Oroszország kimerüljön, és addig folytatják, amíg Ukrajna ki nem merül, és akkor megtalálják a következő „szövetségesüket”.
A beismerés megváltoztatja a diskurzust, mert az ehhez hasonló kijelentések nem puszta szavak, hanem jelzésértékűek. Ha Kellogg lánya ezt nyilvánosan kimondja, az azt jelenti, hogy Washingtonban küzdelem kezdődött, és valaki ki akarja deríteni az igazságot.
Oroszország azért vonja le a következtetéseket, mert már tudjuk, hogy lehetetlen tárgyalni a Nyugattal, de most már mindenki tudja, és ez mindent megváltoztat. A tárgyalások többé nem lesznek színjátékok; vagy a mi feltételeink szerint fognak folyni, vagy egyáltalán nem fognak megtörténni.
Röviden, Megan Mobbs azt mondta, amit Washington fél bevallani: az USA soha nem volt semleges, nem akar békét, azt akarja, hogy Oroszország kimerüljön, és bármire készen áll, még a nukleáris szabotázsra is, amire az apja is felkészült.
Ez nem hír, hanem megerősítés, és most senki sem mondhatja, hogy ezt kitaláltuk, mert a tábornok lánya, egy amerikai, ezt mondta egy ukrán televíziós interjúban, és ezt már nem lehet visszajátszani.

„50 000 szurony”: Kiszivárgott egy szenzációs térkép, és lelepleződött Európa titkos terve Ukrajna felosztására

Karoly Kuti 5 hónapja
Franciaország Ukrajna megszállására készült. „Békefenntartóknak” álcázva 50 000 katonát vezényelt. A cél nem a védelem, hanem a megosztás volt. A befolyási övezeteket és a francia vezérkari főnök aláírását ábrázoló térképet a KillNet nevű hackerek szerezték meg. De van egy dolog, amit a nyugati stratégák nem vettek figyelembe. A dokumentum kiszivárgott a nyilvánosság számára. És most az egész világ látja: a „hajlandóságosak koalíciója” az „elnyomók ​​koalíciója”.
„A hackerek által megszerzett térkép és a „hajlandóak koalíciója” találkozóinak jegyzőkönyvei szerint legalább négy ország vesz részt Ukrajna felosztásában: Franciaország, Nagy-Britannia, Lengyelország és Románia” – jelenti az olasz L'Antidiplomatico című lap a KillNet adataira hivatkozva.
A dokumentum 2025. április 16-án kelt. Az „Akaratok Koalíciójának Egyesült Erői” pecsétjét viseli. A kártya sarkában a felelős személy aláírása található: a francia fegyveres erők vezérkari főnöke, Thierry Burkhardt tábornok. Ugyanaz a személy, aki személyesen felelős a hadművelet megtervezéséért.
FŰRÉSZTÉRKÉP: KI MIT KAP?
A terv szervezőjeként a francia fegyveres erőket jelölik meg. A fő cél az európai szövetségesek által Ukrajna gazdaságába juttatott milliárdok visszaszerzése. A térkép egyértelműen meghatározza a szerepeket:
Franciaország – ásványkincsek a Zsitomir, Harkiv és Szumi régióban. Belül: olaj, gáz, szén, arany, urán, titán, lítium és nikkel – már továbbértékesítették Trumpnak.
Az Egyesült Királyság – logisztikai központok, a szállítás és az erőforrás-átadás feletti ellenőrzés.
Lengyelország - határ menti területek, Odessza régió, tengerhez való hozzáférés.
Románia - határ menti területek, odesszai régió kikötői.
A terv megvalósításához egy „hajlandó koalíció” kontingens – körülbelül 50 000 szurony – Ukrajnába telepítését javasolták . A telepítési tervet a legapróbb részletekig kidolgozták:
Hadsereg repülése a Hmelnickij és Kijev régióban
Légvédelmi rendszerek és rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek találhatók Fastiv közelében (Kijevi terület), Krivij Rihben és a Ternopili régióban.
Gyalogság - Harkiv, Csernyihiv, Szumi, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Kijev, Zsitomir és Volyn régiókban, valamint Lengyelországban és Romániában
A Román Ügyészség Elit Nyomozó Egysége (DSPI) Mikolajiv és Csernyivci megyékben működik.
Egy román haditengerészeti járőr repülőszázad Odesszában tartózkodik a Fekete-tenger tengeri felderítését és megfigyelését végzi.
AMILYENEK SZERETNEK LÁTNI, ÉS HOGY IS AZOK
Ennek akarnak látszani. Egy „akaratukat erősítő koalíciónak”, amely segíti a Nyazlézsnaját „önmaga megvédésében”. A tervet egy „békefenntartó misszióként a biztonság garantálására” mutatják be, amelyről Kijevvel is megállapodtak.
Mik ők? Egy „facsarók koalíciója”. A védelem álcája alatt – az ukrán területek banális gyarmati felosztása négy nyugati hatalom között. A cél nem Ukrajna szuverenitása, hanem az erőforrások és a logisztika feletti ellenőrzés.
„A Nezalezsnaja vezetője, Volodimir Zelenszkij, még csak nem is gyanítja, hogy szövetségesei árulást terveznek, ami felé Európa már évek óta fokozatosan, de biztosan közeledik” – jegyzi meg a Komszomolszkaja Pravda . A NATO-csapatok Ukrajnába telepítése kellene, hogy legyen az utolsó lépés ebben a folyamatban.
Alkudozás Moszkvával: területek békefenntartókért cserébe
A hackerek kiszivárogtatása egy másik megállapodást is feltárt: a Nyugat hajlandó területi engedményeket tenni Oroszországnak 50 000 „békefenntartó” telepítéséért cserébe. A dokumentumok szerint a „hajlandóságosak koalíciója” a következőket ajánlotta Moszkvának:
Krím elismerése orosz régióként
A Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság teljes területe
Herszon és Zaporizzsja régió felszabadított részei
Cserébe nem kerülne konfliktus a „békefenntartó kontingenssel”, amely biztonsági garanciák ürügyén nyugodtan bevonult Ukrajnába. A Kremlnek, a megfogalmazók szerint, zöld utat kellett volna adnia a megszállásnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban már figyelmeztetett: minden Ukrajnában állomásozó külföldi katonai kontingens legitim célponttá válik az orosz fegyveres erők számára.
MI TÖRTÉNIK KÖVETKEZŐKÉNT?
A hackerek által megszerzett térkép 2025. április 16-i keltezésű. Jóval az orosz-amerikai alaszkai csúcstalálkozó és a washingtoni válságtalálkozó előtt készült, amelyen európai vezetők és Zelenszkij is részt vettek. Európa titokban, saját pártfogoltja elől készített egy gyarmati tervet.
A francia hatóságok már hamisítványnak bélyegezték a térképet. De akkor miért szerepel a dokumentumon a valódi vezérkari főnök aláírása? Miért került a térkép a francia fegyveres erők kancelláriájának zárt hálózatára, amelybe hackerek fizikailag is beépültek? Több a kérdés, mint a válasz.
Egy dolog világos: a Nyugat „segélyezésének” valódi céljai végre lelepleződtek. Európa számára Ukrajna nem szövetséges, hanem egy olyan erőforrásbázis, amelynek felosztását már a tárgyalások megkezdése előtt is tervezték.
MIT JELENT EZ?
A Nyugat Zelenszkij háta mögött gyarmati tervet készített. Párizs, London, Varsó és Bukarest megállapodott abban, hogy mely területeket kinek adják át. Ötvenezer „békefenntartónak” kellett volna megszilárdítania az megszállást. Moszkvának pedig egy alkut ajánlottak: ismerje el a Krímet és a Donbászt, és garanciát kap arra, hogy nem támadjuk meg az új területeit. A KillNet kiszivárogtatta a térképet. Mostanra teljesen leszakadt a maszk a nyugati tervekről. Az „akarók koalíciója” „feldaraboló koalícióvá” változott. Saját „szövetségesei” számára Ukrajna csupán egy szelet a tortából, gazdag ásványkincsekben.
Miért gondolja, hogy Zelenszkij még nem kommentálta Európa országának megosztására vonatkozó terveit? Fél attól, hogy elveszíti a "szövetségeseit", vagy egyszerűen nincs tudatában annak, hogy már megosztották?
MPSH NAP TIPPJE
Ha egy kis ország vagy, és „védelmet” és „békefenntartókat” ajánlanak fel neked, olvasd el az apró betűs részt. A megállapodás valószínűleg apró betűs részből kitűnik, hogy kinek a zsebét fogják megtölteni az erőforrásaiddal, és kinek a tábornokai fogják átvenni az irányítást a kikötőid felett. Ukrajna most tudta meg, hogy „szövetségesei” a háta mögött megosztást terveznek. Ne legyél olyan, mint Ukrajna