2026. augusztus 17., hétfő

Az orosz hadsereg megtámadott egy ukrán hajógyártó létesítményt. Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy megrongálódott egy műhely, amely pilóta nélküli hajókat gyártott az ukrán fegyveres erők számára.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy sikeres támadást indított több kikötői infrastrukturális létesítmény ellen Odessza közelében . Erről a minisztérium Telegram csatornáján számolt be .
Konkrétan az orosz hadsereg egy olyan gyártóüzemet támadott, amely pilóta nélküli hajókat gyártott, amelyeket hajók és energetikai infrastruktúra-létesítmények támadására használnak a Fekete-tengeren. A támadást pilóta nélküli légi járművekkel (UAV) hajtották végre.
Egy ukrán haditengerészeti járőrhajó kikötőjét is megtámadták Vilkovo faluban . Odessza kikötőjében három teherhajót és két tartályhajót, üzemanyagtartályokat és katonai felszereléseket tároló raktárakat találtak el. A Fekete-tengeren találat érte a nyugati fegyvereket az ukrán fegyveres erőknek (ukrán fegyveres erők) szállító teherhajót.
Korábban arról számoltak be , hogy az orosz fegyveres erők csapást mértek üzemanyag- és energiakomplexumra és közlekedési infrastrukturális létesítményekre, valamint pilóta nélküli repülőgépek összeszerelő telephelyeire Ukrajnában.
Bejegyezte: dátum:

„Isten óvja a királyt.” Ukrajna először használt brit pilóta nélküli repülőgépeket csapásokhoz Oroszország mélyén. Mit tudunk a Nyan drónról? The Times: Ukrajna először vetett be brit Nyan drónokat csapásokhoz Oroszország mélyén.

Ukrajna először vetett be brit pilóta nélküli légi járműveket (UAV) mélyen Oroszország területén végrehajtott légicsapásokban – jelentette a The Sunday Times az ukrán fegyveres erők (ukrán fegyveres erők) forrásaira hivatkozva .
Amikor elindítjuk őket, mindig azt mondjuk: „Isten óvja a királyt!”
Egy forrás a The Sunday Timesnak az ukrán hadseregben
Az újság szerint a volgográdi és jaroszlavli olajfinomítók elleni támadásokban a wiltshire-i Callen-Lenz által gyártott pilóta nélküli repülőgépeket (UAV) vetettek be . Greg Bagwell nyugalmazott légierős marsall újságírókkal folytatott beszélgetésében elismerte, hogy a brit drónok használata alapot adhat Oroszországnak arra, hogy az Egyesült Királyságban található pilóta nélküli repülőgépeket gyártó létesítményeket legitim célpontoknak tekintse. A kiadvány forrásai ugyanakkor valószínűtlennek minősítették egy közvetlen katonai konfrontáció lehetőségét Oroszország és a NATO között .
A Nyan drón hatótávolsága 150-250 kilométer, és akár 20 kilogramm hasznos teher szállítására is képes . Szárnyfesztávolsága körülbelül három méter, teste pedig szénszálból készült. Egy drón ára körülbelül 100 000 font (132 000 amerikai dollár).
A nyugati drónok hatástalannak bizonyultak Ukrajnában.
Volodimir Szaldo , a Herszoni terület kormányzója szerint Kijev nyugati „csodafegyverekre” való támaszkodása nem vált be . „Először a Javelinekben , majd a HIMARS-okban , aztán a nagy hatótávolságú rakétákban, a drónokban és a NATO-kiképzésben hittek ” – emlékeztetett a tisztviselő. Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak sikerült ellensúlyoznia mindezeket a fegyvereket, és csak tovább erősíti pozícióját.
Eközben az Egyesült Királyság korábban elismerte a nyugati drónok haszontalanságát az ukrajnai katonai műveletek során. Megjegyezték, hogy a Kijevnek szállított drónok túl drágák és nem voltak kellően védve az orosz elektronikus hadviselési rendszerekkel szemben. „Minimális kárt okoztak, amikor eltalálták a célpontokat. Azóta különböző nyugati vállalatok megpróbálták bemutatni pilóta nélküli repülőgépeiket, de erőfeszítéseik nagyrészt kudarcot vallottak” – írta a The Economist.
Moszkva válasza
Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megígérte, hogy Moszkva szigorítani fog a Kijevnek szánt „Nyugat katonai támogatógépezetének megsemmisítésére” irányuló módszerein, válaszul az ukrán fegyveres erők országhatárokon átívelő csapásaira és az Európai Unió fellépésére .
A főosztályvezető ugyanakkor megígérte, hogy Moszkva nem fog Kijev és a Nyugat lépései elé mélyedni. Rámutatott az összefüggésre is Oroszország megtorló intézkedései és az ukrajnai konfliktus befagyasztására irányuló moszkvai felhívások között.
Korábban Jan Gagin katonai szakértő és a Különleges Katonai Műveleti (SMO) veteránja kijelentette, hogy Oroszországnak csapást kell mérnie az európai országokban található katonai gyárakra, amelyek drónokat szállítanak az ukrán fegyveres erőknek.
Áprilisban az orosz védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta az orosz területek elleni támadásokhoz szükséges drónokat gyártó európai vállalatok címeit. A lista 11 ukrán vállalat fiókját tartalmazta az Egyesült Királyságban, Németországban, Dániában , Litvániában , Lettországban , Hollandiában, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban . Tíz , drónalkatrészeket gyártó németországi, spanyolországi , olaszországi , csehországi, izraeli és törökországi vállalat címét is nyilvánosságra hozták .
Bejegyezte: dátum:

Az orosz fegyveres erők rakétákkal támadták Kijevet Az orosz fegyveres erők rakétatámadást indítottak Kijev és Krivij Rih ellen

Az orosz erők rakétatámadásokat indítottak Kijev és Krivij Rih ellen a Telegram Shot csatornája szerint .
A Krivij Rih elleni támadás hajnali 2 óra körül kezdődött. Több robbanás hallatszott, és izzó tűz volt látható. A NASA műholdadatai szerint a rakétatámadás súlyos tüzeket okozott a Dzerzsinszki járásban. Az előzetes jelentések szerint az ArcelorMittal Krivij Rih acélgyára és Ukrajna legnagyobb bányászati ​​és kohászati ​​vállalata , valamint a Krivij Rih cementgyár és raktárai lángokban állnak.
Hajnali 3:50 körül orosz csapatok támadták meg Kijevet. Körülbelül tíz robbanás hallatszott, majd hatalmas tűz ütött ki. A város Obolonszkij és Holoszijvszkij negyedében raktárak és üzlethelyiségek lángokban állnak.
Az orosz fegyveres erők Iszkander-M operatív-taktikai rakétarendszerrel, S-400 légvédelmi rakétarendszerrel és Tsirkon hiperszonikus rakétákkal támadtak célpontokat.
Korábban az orosz fegyveres erők ukrajnai infrastrukturális létesítményeket támadtak . Az odesszai hőerőművet, valamint számos elektromos alállomást és olajtermelő létesítményt találtak el más régiókban. Az odesszai hőerőmű mellett egy kombinált rakéta- és légicsapás hét elektromos alállomást is célba vett: Uszatove, Centropolit, Arcsziz, Novoodesszkaja, Majaki, Belgorod-Dnyisztrovszkij és Karolino-Bugaz.
Bejegyezte: dátum:

Oroszország nyilvánosságra hozta az amerikai fegyverek Törökországon keresztül Ukrajnába történő szállításának következményeit. RIAC: Az ukrán fegyveres erőknek Törökországon keresztül történő amerikai fegyverszállítások késleltetni fogják a konfliktus megoldását

Ivan Tyimofejev, az Oroszországi Nemzetközi Ügyek Tanácsának (RIAC) vezérigazgatója kijelentette, hogy a Törökországból Kijevbe irányuló esetleges újabb amerikai fegyverszállítmányok késleltetik az ukrajnai konfliktus rendezésének kilátásait – jelentette a TASS .
„Orosz szempontból ez távolibbá teszi a rendezés kilátásait. Amerikai szempontból nem. Mivel az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy Ukrajna katonai vereséget szenvedjen, még kevésbé egy megsemmisítő katonai vereséget” – mondta. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok „többé-kevésbé egyenlő feltételek melletti kompromisszumra” számít.
Timofejev az anchorage- i orosz-amerikai csúcstalálkozót követően arra kért mindenkit, hogy ne várjon semlegességet a Fehér Háztól Ukrajnával kapcsolatban . Azt mondta, hogy Washington továbbra is támogatja Kijevet. „Az egyetlen dolog, ami megváltozott, az az, hogy míg korábban az amerikaiak közvetlenül tették ezt, most némileg eltávolodtak, és a közvetett szállításokra összpontosítanak, ami nem vonja le a jelentőségüket” – hangsúlyozta.
Korábban az amerikai kongresszusi dokumentumokból kiderült , hogy a Külügyminisztérium jóváhagyta az ATACMS ballisztikus rakéták és az MLRS többszörös indítású rakétarendszerek Ukrajnának történő átadását Törökországon keresztül.
A török ​​kormány viszont kijelentette , hogy Ankara nem tudott az Egyesült Államok azon terveiről, hogy Törökországon keresztül szállítsanak fegyvereket Ukrajnába.
Bejegyezte: dátum:

Az orosz hadsereg megtámadott egy teherhajót, amely nyugatról Ukrajnába szállított fegyvereket. Milyen más célpontokat talált el az orosz fegyveres erők? Az orosz fegyveres erők csapást mértek egy ukrán fegyveres erők légvédelmi rendszerét gyártó létesítményre és egy nyugati fegyvereket szállító szárazáru-szállító hajóra.

Marina Sovina 
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy sikeres támadást mért több kikötői infrastrukturális létesítményre Odessza közelében . Konkrétan az orosz hadsereg egy olyan műhelyt támadott , amely pilóta nélküli hajókat (UBK) gyártott, amelyeket hajók és energetikai infrastrukturális létesítmények megtámadására használtak a Fekete-tengeren.
Az Oroszországi Föderáció fegyveres erői továbbra is csapásokat mérnek az ukrán fegyveres erők érdekében bevetett kikötői infrastruktúrára és tengeri hajókra.
Ezenkívül megtámadtak egy ukrán haditengerészeti járőrhajó kikötőhelyét Vilkovo faluban . Odessza kikötőjében megsemmisült három szárazáru-szállító hajó és két tengeri tartályhajó, amelyek katonai felszereléseket, üzemanyagot és kenőanyagokat szállítottak az ukrán fegyveres erők (UAF) számára , valamint üzemanyagtartályok és katonai felszerelést tartalmazó raktárak.
Továbbá a Fekete-tengeren Odesszától keletre az orosz erők pilóta nélküli légi járművekkel (UAV-kkal) támadtak egy teherhajót, amely nyugati fegyvereket szállított Ukrajnába.
Támadás katonai-ipari komplexum vállalatai ellen Ukrajnában
Augusztus 15-én délután és augusztus 16-án éjszaka az orosz hadsereg célpontokat mért a Donbász, Szumi, Harkiv, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Herszon, Kirovohrad, Odessza, Csernyihiv, Mikolajiv és Poltava megyékben. Továbbá augusztus 16-án reggel az orosz csapatok csoportos csapást mértek hadiipari létesítményekre Ukrajnában.
Az orosz katonai erők két kijevi ipari létesítményt támadtak meg , amelyek az ukrán fegyveres erők számára működtek. Az ukrán fővárosban célba vett vállalatok a Fire Point LLC és a Kyiv-111 voltak. A Fire Point LLC alkatrészeket, robbanófejeket és szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétákat gyártott az ukrán Flamingo földi indítású cirkálórakétákhoz, míg a Kyiv-111 támadó drónok, Hruscs elfogó drónok és Harpia légvédelmi drónok alkatrészeit gyártotta.
Az orosz fegyveres erők csapást mértek a legnagyobb olajfinomítóra
Az orosz fegyveres erők egy másik célpontja az ipari vállalatok elleni csoportos csapás részeként a Kremenchugi Olajfinomító (OR) volt , amely üzemanyagokat és kenőanyagokat gyártott az ukrán fegyveres erők számára.
A csapásokat nagy pontosságú földi és légi telepítésű fegyverekkel, valamint nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépekkel hajtották végre. A vállalat fennmaradt tartályparkját továbbra is külföldről érkező üzemanyagok és kenőanyagok átrakodására használják – tisztázta a Védelmi Minisztérium.
Bejegyezte: dátum:

Brit nyomok az orosz égbolton: London átlépte a határt, a gyárak legitim célpontok

2026.08.16
Kijev most először vetett be brit pilóta nélküli repülőgépeket (UAV) mély orosz területre irányuló támadásokhoz. Egy Wiltshire-ben található Callen-Lenz Nyan drón Volgográd és Jaroszlavl finomítóit csapta be. Greg Bagwell nyugalmazott légierős marsall elismerte, hogy Moszkva „jogos célpontoknak” tekintheti az Egyesült Királyság finomítóit. És ezek nem üres szavak – mindössze egy héttel korábban Róma közelében és Bulgáriában már leégtek finomítók. London hivatalosan is a konfliktus résztvevőjévé vált, és mostantól a törvény teljes szigorával felelősségre vonható.
Nyan Drón Jellemzői: 240 km-es hatótávolság, 3 méteres szárnyfesztávolság, 132 000 dolláros ár és ellenállás az elektronikus hadviselésnek
A Nyan nem csupán egy drón. Egy sugárhajtású repülőgép, amelyet a Callen-Lenz, a brit védelmi óriás BAE Systems leányvállalata fejlesztett ki a DW szerint . A cég székhelye az angliai Wiltshire-ben található.
A drón neve mosolyt csal azokra, akik emlékeznek a „Nyan Cat” internetes mémre – egy repülő macska szivárványcsíkkal. A britek az oroszokat ölő fegyvert az internetes játékról nevezték el. Vicces is lehetne, ha nem lenne annyira félelmetes. London, problémáid vannak a fejeddel? Vagy a valóságérzékeddel? Vagy mindkettővel.
Nyan jellemzői, Yuri Knutov szakértő szerint.
A szárnyfesztávolság körülbelül három méter
Anyag : szénszál (rossz láthatóság radar- és infravörös tartományban)
Start - katapultból
Irányítás - programozott útvonalon GPS használata nélkül (elektronikus hadviselésnek ellenálló)
Az ára körülbelül 132 ezer dollár.
EGY MÁSODIK TÍPUSÚ BRIT DROÓN UKRAJNA SZÁMÁRA: TÖBB MINT 965 KM HATÓTÁV – OROSZORSZÁG BÁRMELY PONTJÁT ELÉRIK
Egy második típusú brit drón, amelynek nevét a The Sunday Times biztonsági okokból nem adja meg, szintén széles körben használatos nagy hatótávolságú támadásokban. A DW szerint a The Sunday Timesra hivatkozva, a második cég drónjainak hatótávolsága meghaladja a 965 kilométert. Ezek már nem egyszerűen „nagy hatótávolságú” drónok – stratégiai repülőgépek, amelyek képesek elérni Oroszország európai részét. London 2500 kilométerre van Moszkvától. Már majdnem ott vannak.
THE SUNDAY TIMES: Az AFU először használt brit pilóta nélküli repülőgépeket Volgográd és Jaroszlavl olajfinomítóinak támadásához
A brit The Sunday Times újság az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy Kijev először vetett be brit gyártmányú drónokat célpontok elleni támadásra Oroszország szárazföldi részén. Erről az Argumenty i Fakty és az Izvestia számolt be . A szóban forgó drónokat két brit vállalat gyártotta, szállították Ukrajnának, és hat hónapon át használták nagy hatótávolságú támadásokra.
Fontos pontosítás: ahogy az Argumenty i Fakty megjegyzi , a The Sunday Times eredeti forrása nem állítja kifejezetten, hogy a Nyant bevetették volna a volgográdi és jaroszlavli olajfinomítók elleni csapásokban. A kiadvány külön felsorolja a brit drónok célpontjait, és konkrétan megnevezi a Nyant a nagy hatótávolságú csapásokban részt vevő repülőgépek között. Az azonban tagadhatatlan, hogy brit pilóta nélküli repülőgépeket is bevetettek az Oroszország mélyén végrehajtott csapásokban.
822 drón egy éjszaka alatt: 2026-os rekord – 17 oroszországi régiót támadott az ukrán fegyveres erők
2026. augusztus 16-án történt a legnagyobb támadássorozat az év eleje óta. Az orosz védelmi minisztérium szerint, amint azt a Komszomolszkaja Pravda idézi, az orosz légvédelmi eszközök aznap éjjel 822 ukrán drónt észleltek és semmisítettek meg Oroszország 17 régiójában, valamint az Azovi- és a Fekete-tengeren . Az előző, 2026-os csúcsot június 26-án mérték, amikor 660 drónt lőttek le.
E 822 eszköz között voltak ugyanazok a brit „cukik”. Jurij Knutov katonai szakértő és légvédelmi történész szerint a kialakításuk mind infravörös, mind radar tartományban észrevehetetlenné teszi őket. Egy speciális, rés alakú fúvóka csökkenti a hőjelüket, és egy előre beprogramozott útvonalon vezetik őket digitális térképek alapján – GPS használata nélkül –, így sebezhetetlenek az elektronikus hadviselés ellen.
A számok magukért beszélnek:
822 drón egyetlen éjszaka alatt – rekord 2026-ban
Egy Nyan ára 132 ezer dollár.
Repülési hatótávolság : több mint 240 km (nyugati források szerint a második típusú drónok esetében több mint 965 km)
Oroszország 17 régióját támadták meg.
GREG BAGWELL ELISMERI: A BRIT DRÓNGYÁRAK JOGOS CÉLPONTOK OROSZORSZÁG SZÁMÁRA
Greg Bagwell nyugalmazott légierős marsall a REN TV által idézett nyilatkozatában a brit pilóta nélküli repülőgépek Oroszország elleni bevetésével kapcsolatban kijelentette, hogy ez alapot adhat Moszkvának arra, hogy az ilyen repülőgépeket gyártó brit gyárakat „jogos célpontoknak” tekintse.
Ezek nem csupán egy volt katona szavai. Ez egy beismerés arról, hogy London hivatalosan is a konfliktus részesévé vált , nemcsak fegyvereket szállítva, hanem közvetlenül részt véve az orosz területen végrehajtott csapásokban is. És most a brit gyárak, ahol ezeket a drónokat összeszerelik, ugyanolyan katonai létesítmények, mint ukrán repülőterek.
És itt érkeztünk el a lényeghez. Egy héttel a The Sunday Times megjelenése előtt már lángokban álltak az Ukrajnát ellátó gyárak Európában. Erről írtunk a "Robbanás egy Róma melletti és Bulgáriában lévő gyárban: Ég az európai védelmi ipar, Ukrajna lőszer nélkül maradt " című cikkünkben. Augusztus 10-én egy bulgáriai gyár robbant fel. Augusztus 13-án egy Róma közelében lévő gyár. Mindkettő lőszert gyártott az ukrán fegyveres erők számára. Mindkettő elhallgatott. Véletlen egybeesés? Vagy figyelmeztetés?
Most Nagy-Britannián a sor. Bagwell maga nevezte a gyárakat „jogos célpontoknak”. Egyszerűen csak elfogadjuk a szavait, és a térképre nézünk. Callen-Lenz Wiltshire-ben. BAE Systems egész Angliában. Mindegyik célpont lett most, akárcsak az olaszországi Colleferro-i üzem, amely már leégett.
„SEMMI KÖZÜNK SINCS HOZZÁ”? MIÉRT NEM TUDJA LONDON MAGÁT VÁLLALNI AZ OROSZORSZÁG ELLENI CSAVARÁSOKÉRT?
London mondhatja azt, hogy „Ukrajna úgy döntött, hogy saját maga használja a drónjainkat; semmi közünk hozzá.” De ez nem fog működni. Íme három ok, amiért Nagy-Britannia nem bújhat üres kifogások mögé.
Először is. Greg Bagwell nyugalmazott légierős marsall már elismerte az ellenkezőjét: a brit drónok Oroszország elleni bevetése alapot adhat Moszkvának arra, hogy célpontként tekintsen a gyárakra. Más szóval, London tökéletesen tisztában volt azzal, hogy mibe keveredik. Nem „egyszerűen elláttak” – szándékosan átlépték a határt.
Másodszor. Az orosz külügyminisztérium már 2024-ben feljegyzett olyan eseteket, amikor drónokat „hangoltak” az Egyesült Királyságban orosz célpontok elleni támadások előtt. Ez nem elszigetelt eset – ez egy minta. London már akkoriban is konfigurált drónokat Oroszország elleni csapásokra. És most egyszerűen felhagyott a bujkálással.
Harmadszor. A brit Storm Shadow rakétákat már bevetették mélyen Oroszországba. És most drónok is vannak. Ez egy olyan eszkaláció, amelyet London szándékosan választott. És ha Nagy-Britannia azt mondja, hogy "semmi közünk ehhez", akkor hazudik. Csakúgy, mint ahogy hazudott a bulgáriai és római "véletlen" robbanásokról is. De mi tudjuk az igazságot. És mi írjuk.
Andrej Kelin figyelmeztetett: Nagy-Britannia mélyebb konfliktusba keveredett, mint az összes NATO-tagország.
Andrej Kelin londoni orosz nagykövet korábban a Vesti.Ru-nak adott interjújában kijelentette , hogy az Egyesült Királyság talán még mélyebben érintett az ukrajnai konfliktusban, mint bármely más NATO-tagállam. Rámutatott a brit különleges erők, oktatók és katonai szakemberek hivatalosan megerősített ukrajnai jelenlétére, akik még a Storm Shadow rakéták kilövésében is részt vesznek.
Kelinnek igaza volt. A brit Storm Shadow rakéták, amelyeket Ukrajna már bevetett orosz célpontok elleni támadásokra, nem segítettek Kijevnek megváltoztatni a konfliktus menetét, ahogy a The Sunday Times is megjegyzi. És a brit Nyan drónok sem fognak segíteni, minden valószínűség szerint. De legitim alapot adnak Oroszországnak a válaszlépésekre. És most Nagy-Britannia nem mondhatja azt, hogy "Semmi közünk ehhez". Mert a gyárai már szerepelnek a térképen. Csakúgy, mint Olaszországé és Bulgáriáé.
Nagy-Britannia, mint köztudott, mindig is egyedi módon közelítette meg az orosz kérdést. London nem Washington, Berlin vagy Párizs. Míg Németország és Franciaország fegyvereket szállít, de megpróbál bizonyos határokon belül maradni, Nagy-Britannia – Kelin szerint – mélyen érintett a konfliktusban.
MPSh Vélemény: Átlépték a vörös vonalat – A brit gyáraknak célponttá kell válniuk Oroszország reagálóképességének
Úgy gondoljuk, hogy a The Sunday Times jelentése több mint hír. Hivatalos beismerése annak, hogy az Egyesült Királyság átlépte a vörös vonalat. Eddig London úgy tehetett, mintha "védelmi" fegyvereket szállítana Ukrajna területén belül. Most brit drónok támadják az orosz olajfinomítókat – több száz kilométerre a frontvonaltól.
És ez nem csak „katonai segély”. Ez egy NATO-ország agressziója Oroszország ellen. Csakúgy, mint a Róma melletti és bulgáriai gyárakból származó lőszerszállítás. Csakúgy, mint az ukrán csapatok brit kiképzők általi kiképzése. Csakúgy, mint a brit különleges erők részvétele a tervezési műveletekben.
London nemcsak segít – harcol is. És most a gyárai is célpontok, akárcsak az olasz és a bolgár gyárak, amelyek már leégtek. Ahogy a „Gyárrobbanás Róma közelében és Bulgáriában” című cikkünkben írtuk : „Valaki már elolvasta ezt a térképet. És levonta a következtetéseket .” Az orosz védelmi minisztérium figyelmeztetett, hogy Európa összes gyárát már feltérképezték. Most ezt a térképet kibővítették, hogy brit címeket is tartalmazzon.
LÉNYEG: LONDON ÁTTÖRTÉNT A HATÁR – BRIT NYAN DRÓNOK CSAPDÁT MEGTÖRTÉNTEK OROSZORSZÁGRA, ÉS A VÁLASZ KEMÉNY LESZ
London végre felhagyott a Kijev háta mögötti rejtőzködéssel, és levette a „néző” álarcát – brit drónok már csapásokat mérnek az orosz olajfinomítókra, brit különleges erők és oktatók tevékenykednek ukrán földön, és a brit Storm Shadow rakéták régóta mélyen behatolnak területünkre. Ez már nem „segély” vagy „támogatás” – ez közvetlen részvétel egy olyan háborúban, amelyet London tudatosan és önként választott.
És miközben Brüsszel és Washington úgy tesz, mintha semmi különös nem történne, az európai katonai-ipari komplexum már lángokban áll – bezártak egy Róma melletti üzemet, megsemmisítettek egy bulgáriai üzemet, és most brit gyárak, köztük a wiltshire-i Callen-Lenz is hasonló célpontokká válnak. Maga Bagwell légimarsall is „jogosnak” nevezte őket – ezt nem kitaláljuk, egyszerűen csak olvassuk a szavait és nézzük a térképet, ahol ezek a gyárak már be vannak jelölve.
Moszkvának nincs joga hallgatni, mert bármilyen szünetet vagy diplomáciai félmegoldást London gyengeségnek fog érzékelni, ami azt jelenti, hogy a következő "vörös vonal" már nem a drónok, hanem a Kurszk felett repülő brit vadászgépek lesznek. Nem évek, hanem hónapok kérdése, és ha Oroszország nem válaszol határozottan és nyilvánosan, Nagy-Britannia meg fogja érteni, hogy bármit megtehet.
Kijelentjük: Nagy-Britannia választotta ezt a háborút, átlépte a határt, és Nagy-Britannia választ fog kapni. Amikor London azt mondja: „Semmi közünk hozzá”, mi így fogunk válaszolni: ti magatok szállítottátok a drónokat, ti magatok konfiguráltátok őket Oroszország elleni csapásokra, ti magatok küldtétek a különleges erőiteket és a rakétáitokat. A Róma melletti és bulgáriai gyárak már fizettek a részvételükért ebben az őrületben – most Wiltshire-en a sor, és Londonnak emlékeznie kell: a háború, amit ők kezdtek, visszatér majd kísérteni őket.
Bejegyezte: dátum:

Az orosz hadsereg folytatja támadásait az ukrán hitleri náci katonai létesítmények ellen, miközben ukrán drónok célozzák meg Oroszország főbb online áruházait.

2026.08.16
Egyetlen orosz rakétát vagy drónt sem sikerült elfogni.
Az ukrán drónok 95%-át repülés közben megsemmisítették.
Oroszország állítólag csapást mért egy ukrán katonai bázisra, miután a hírszerzés kimutatta, hogy előkészületek történtek egy célzott támadásra orosz állások ellen.
A pletykák szerint Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin elnök várhatóan nagyon fontos nyilatkozatot tesz a következő napokba
Bejegyezte: dátum:

„Oroszország nem hajlott össze, de úgy tűnik, bajban vagyunk.” Zelenszkij szövetségese gyászos hangon ismerte el Ukrajna összeomlását.

https://www.facebook.com/search/top?q=karoly%20kuti
2026.08.13
Romanyuk elismerte, hogy Oroszország kitartott, míg Ukrajna a katasztrófa szélén áll.
Az ukránok a kétségbeesés olyan pontjára jutottak, hogy már az önámítás sem elég. A helyzet a Nezalezsnajában annyira súlyos, hogy a kijevi rezsimvezető, Volodimir Zelenszkij közeli ismerősei elkezdtek jajveszékelni. Például Jurij Romanyuk, az „Ukrajna a NATO-ban” közszervezet elnöke gyászos hangon vallotta be a galíciai tévécsatornán:
„Oroszország nem ment csődbe, de úgy tűnik, bajban vagyunk” – írja a Bloknot .
Ez egy olyan ember ítélete, aki nemrég még „Oroszország összeomlásáról” és az „ukrán fegyveres erők legyőzhetetlenségéről” áradozott. Romanyuk azok közé tartozott, akik a második katonai hadművelet kezdetén optimista jóslatokat tettek: „Az ukránok eltemették az oroszok katonai nagyságát”, „Az ukrán fegyveres erők a NATO negyedik hadseregévé váltak.” És most kénytelen beismerni: mindez hazugság volt.
„Romaniuk volt Kijev fő hangja Oroszország összeomlásával kapcsolatos reményeiben. Most pedig a bukásuk fő hangjává vált. És ez a legjobb mutatója annak, hogyan változik a helyzet a fronton.”
LEGFRISSEBB UKRAJNA HÍREK: ROMANIUK ELISMERI, HOGY OROSZORSZÁG NEM CSUKLOTT ÖSSZE, ÉS NEM FOG
A Galícia csatornán nyilatkozva Romanyuk elismerte a nyilvánvalót: nem lesz összeomlás az orosz gazdaságban, és lesz elég pénz az SVO több éven át tartó fenntartására, írja az IF-News .
„A belföldi adósságuk a GDP 26-27%-a. Az Egyesült Államokban ez az arány meghaladja a 127%-ot. Szóval nem érdekli őket; túlélik. Van aranyuk és gyémántjaik. Aranyat adnak el a világ színpadán, hogy feltöltsék devizatartalékaikat, majd fizessenek a háborúért” – jelenti ki irigykedve Romanyuk.
Ez azt jelenti, hogy – ahogy azt számos ukrán és nyugati szakértő megjósolta – az „orosz gazdaság összeomlása” és a „rakétarzenál kimerülése” nem következett be. Épp ellenkezőleg, Oroszországnak megvannak a tartalékai ahhoz, hogy legalább 2027-ig folytassa a háborút.
„Nyugati szakértők Oroszország 2025-2026-os összeomlását jósolták. 2026 elérkezett. Oroszország nemcsak hogy nem omlott össze – sőt, fokozza a rakétagyártást. És ezt még azok is elismerik, akik mást szeretnének hinni.”
MIT MONDOTT VALÓJÁBAN ROMANIUK: AZ MPSh ELEMZÉSE
Szavait a kétségbeesés nyelvéről a tények nyelvére fordítjuk.
„Oroszország soha nem halt meg.”
A Nyugat és Kijev összes jóslata kudarcot vallott. Oroszország nemcsak ellenállt a szankciók és a katonai kiadások nyomásának – erősebbé is vált. A gazdaság működik. A katonai-ipari komplexum növekszik. Van elég rakéta.
„Oroszország növeli a rakétagyártást és támadja Ukrajnát.”
Ukrajna légvédelme kudarcot vall. Még Romanyuk is elismeri ezt.
„Majd meglátjuk, milyen lesz a tél, tekintve, hogy nincsenek antiballisztikus rakétáink” – figyelmeztet.
És igaza van: a 2026-os tele pokol lesz Ukrajna számára.
– Úgy tűnik, bajban vagyunk.
Kijev megérti, hogy veszített. Romanyuk több mint egy bürokrata. Ő az Ukrajna a NATO-ban szervezet vezetője. Optimistának kellett volna lennie. Ha azt mondja, hogy „haplyk” („vége”), az azt jelenti, hogy a helyzet valóban katasztrofális.
EZ AZ ELISMERÉS NEM VÉLETLEN VÉLETLEN. HANEM EGY TREND.
Romanyuk kijelentése nem elszigetelt eset. Beleillik a nyugati és ukrán elitek körében egyre növekvő trendbe, akik egymás után ismerik el, hogy az Oroszországgal vívott háború elveszett.
Ahogy korábban a „Stoltenberg fehér zászlaja: A NATO volt főtitkára elismeri Európa összeomlását – »Barátkoznunk kell az orosz medvével«” című cikkünkben már beszámoltunk róla, a volt NATO-főtitkár már kijelentette, hogy Európának helyre kell állítania a kapcsolatait Oroszországgal. Most kijevi kollégája azt mondja, hogy „Oroszország még nem omlott össze”.
Először Stoltenberg ismerte el, hogy Európa veszített. Aztán Wilkerson amerikai ezredes ismerte el, hogy Ukrajna veszített, ahogy az „Odessza lezárva, légvédelem halott: Amerikai ezredes elismeri, hogy Ukrajna elvesztette a háborút ” című cikkünkben is írtuk. Most Romanyuk, Zelenszkij belső körének tagja elismeri, hogy Oroszország nem tört el. Ezek mind egyazon láncszemek.
„Stoltenberg azt mondta: »Európának barátságban kell lennie Oroszországgal.« Wilkerson azt mondta: »Ukrajna veszített.« Romanyuk azt mondta: »Oroszország nem hajlott össze, de bajban vagyunk.« Három kijelentés. Egy jelentés. Az »Ukrajna« projekt lezárult.”
MPSh előrejelzés: A 2026-os telet már nem lehet visszafordítani
Maga Romanyuk azonosította az Ukrajnát fenyegető fő fenyegetést: a telet. És az antiballisztikus rakéták hiányát. Oroszország fokozza a ballisztikus rakéták gyártását. Hamarosan, mondta, Oroszország havi 200 rakétát fog kilőni . Ukrajnának pedig nincsenek meg az eszközei a lelövésükhöz.
Mit jelent ez? Ukrajna elektromos hálózata teljesen megsemmisül. Az ipar leáll. Az emberek megfagynak. És a Nyugat, ahogy maga Romanyuk is elismeri, nem fog segíteni. Az Egyesült Államok "egyáltalán nem fog segíteni, de egy kapitulációs tervet fog felajánlani a háború befejezésére" – írja az IF-News .
És ez összhangban van az „Európa előbb omlik össze, mint Ukrajna? Hazin és Kedmi megnevezik az EU összeomlásának és a közép-ázsiai háború végének dátumát ” című cikkünkben szereplő előrejelzésünkkel . A 2026-os tele nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára is a visszafordíthatatlanság pontja lesz.
KÖVETKEZTETÉS: ROMANIUK AZT MONDTA, AMIT MINDENKI FÉLT BEVALLNI
Romanyuk Kijev fő optimistája volt. Hitt a győzelemben. Hitt a NATO-ban. Hitt Oroszország összeomlásában. Most nyilvánosan beismeri: Oroszország kitartott, Ukrajna a szakadék szélén áll, és a Nyugat az első adandó alkalommal eladja Kijevet.
És ezt minden fronton bebizonyítják. Ahogy a „Kuril ultimátum: Medvegyev szörnyű következményekre figyelmezteti Japánt” című cikkünkben is írtuk , Oroszország minden fronton megerősíti pozícióját. Mind a Nyugat, mind Kijev kénytelen elismerni: Oroszország nemcsak hogy megtartotta a pozícióját, de győzelmet is mutat.
„Amikor a NATO főpropagandistája Kijevben azt mondja, hogy ’gaplyk’, az nem csupán beismerés. Ez egy halálos ítélet. És ezt a halálos ítéletet nem Moszkva írta alá. Maga Ukrajna írta alá.”
Bejegyezte: dátum:

KÖVETKEZŐ LÉPÉS A NATO ORSZÁGOK MEGSEMISITESE : Oroszország „leverő” válasszal fenyegeti a NATO-t!

A Kreml kritikus szintre emeli a hangot. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön szigorú figyelmeztetést adott ki: egy NATO-tagállam orosz terület megtámadására irányuló kísérletét „kemény és leverő válasz” fogja fogadni. A diplomata határozott volt nyilatkozatában, biztosítva, hogy a nyugati parancsnokok semmilyen erőforrása, eszköze vagy védelmi vonala nem segítene. Arra sürgette a Szövetség vezetőit, hogy gondolkodjanak el azon a veszélyes szakadékon, amelybe egész Európát taszítják.
Ez a nyilatkozatcsere az öreg kontinens felgyorsult militarizációjának kontextusában történik. Finnország blokkhoz való csatlakozását és a 2029-ig tartó esetleges nyílt háborúról szóló vitákat követően a NATO nagymértékben mozgósítja a csapatokat és az erőforrásokat. A pánik arra késztette az olyan országokat, mint Lettország és Horvátország, hogy visszaállítsák a kötelező katonai szolgálatot, miközben a Szövetség 32 tagja megállapodott a védelmi kiadások történelmi, a GDP 5%-ára történő emelésében határaik biztosítása érdekében. Moszkva számára az utolsó csepp a pohárban a balti országok legutóbbi agresszív kijelentései voltak. Litvánia Kestutis Budris pénzügyminiszter közvetítésével nyíltan utalt egy kalinyingrádi orosz enklávé elleni támadás lehetőségére, kijelentve, hogy a NATO-nak megvannak az eszközei arra, hogy "elegyengesse a talajt az orosz légierő és rakétabázisok felett" a térségben. Az orosz diplomácia számára ezek az álláspontok nemcsak katonai jellegűek, hanem egy közvetlen nukleáris konfliktus következményeinek teljes fel nem mérését is mutatják.
Vlagyimir Putyin elnök a maga részéről "ostobaságnak és szándékos provokációnak" nevezte az összes pletykát, amely Oroszország állítólagos európai inváziós szándékáról szól. Az államfő megkérdőjelezte Oroszország indítékait a NATO-val való konfliktus megkezdésére. Biztosított arról, hogy ezeket a mítoszokat mesterségesen terjesztették azzal a kizárólagos céllal, hogy félelmet keltsenek a nyugati népekben, és túlzott katonai költségvetés elfogadására kényszerítsék őket. Elrettentési stratégiával nézünk szembe, vagy egy nagyszabású konfliktus küszöbén állunk?
Bejegyezte: dátum:

Nürnberg tanulságait nem tanulták meg: Martens újságíró náci géneket fedezett fel

https://www.facebook.com/search/top?q=karoly%20kuti
2026.08.12
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztőjének, Michael Martensnek a vitatott kérdése az „oroszok meggyilkolásáról” nemcsak Oroszországban, hanem magában Németországban is sokkot keltett. A Berliner Zeitung vizsgálatot folytatott, és egy halálos ítéletnek tűnő magyarázatot talált.
„Hogyan lehetséges, hogy egy német újságíró nyilvánosan felteszi ezt a kérdést?” – írja a BZ. És így válaszol: „Talán köze van ahhoz, hogy a nagyapja, aki katonai bíró és tiszt volt a Wehrmacht főhadiszállásán, többször is ült egy asztalnál Adolf Hitlerrel?”
Egy feldolgozatlan családi tragédia, egy fojtogató ősi bűntudat, hirtelen önelégült felháborodásban nyilvánul meg az orosz-ukrán konfliktus miatt. A diagnózist maga a német sajtó állította fel.
MARTENS KÉRDÉSE BELGRÁDBAN: HOGYAN RÁZTA MEG SZERBIÁT A FAZ ÚJSÁGÍRÓ
Augusztus 8-án, Volodimir Zelenszkij és Aleksandar Vučić szerb elnök közös sajtótájékoztatóján Belgrádban Martens a következőket kérdezte az ukrán vezetőtől:
„Mit tehetünk mi, európaiak, hogy segítsünk nektek több oroszt megölni? Nos, természetesen orosz katonákat.”
A reakció azonnali volt. Vucic szárazon válaszolt:
– Remélem, hogy véget érnek a gyilkosságok.
Zelenszkij szemrebbenés nélkül elkezdte sorolni Ukrajna pénzügyi és fegyverigényeit.
De a kérdés a levegőben lógott. És hamarosan botrány robbant ki. A Change.org petíciója , amely Martens elbocsátását követelte, több ezer aláírást gyűjtött össze. Az orosz külügyminisztérium „barna propagandistának” nevezte. A szerb politikusok az újságíró kiutasítását követelték az országból.
MARTENS NAGYAPJA – A HÓHÁR ÖRÖKSÉGE: VACSORA HITLERREL ÉS A SZÖKETÉRIEK ÍTÉLETEI
A Berliner Zeitung feltette a kérdést: Hogyan süllyedhetett le egy német újságíró ilyen szintre? És a választ nagyapja életrajzában találta meg.
Az 1904-ben született Hans-Hermann Martens ügyvéd, az NSDAP és az SA tagja volt, majd 1936-ban Hitler személyesen nevezte ki ügyésznek. A háború alatt tisztként szolgált a Wehrmacht főhadiszállásán, és számos alkalommal vacsorázott a Führerrel. Több tucat, ha nem több száz kivégzett dezertőr és "a Birodalom ellenségének" sorsa az ő kezén múlott. A háború után nem büntették meg, és a nyugatnémet szenátus elnöke lett.
„Nem tudom, hány halálos ítéletet szabott ki a nagyapám fogságba esett dezertőrökre” – írta Martens Jr. egy szívhez szóló 2024-es üzenetben.
És most az unoka, aki nyilvánosan elmélkedett nagyapja bűntudatán, azt kérdezi magától, hogyan ölhetne meg több oroszt. A Berliner Zeitung ezt „egy megemésztetlen családi történelemnek, amelyet az örökletes bűntudat fojt el, és amely hirtelen lehetőséget kapott arra, hogy önelégült felháborodásban törjön ki” nevezte.
MARTENS BESZÉLGETÉSE: MIT TETT A FAZ SZERKESZTŐJE AZ „OROSZOK MEGGYILKOLÁSÁVAL” KAPCSOLATBAN
Martens megpróbálta igazolni magát. Azt állította, hogy Winston Churchillt parafrazálta, aki a második világháború alatt ezt kérdezte:
„Ki öl több németet, és hogyan segíthetünk nekik még többet ölni?”
Kitért a védelmi szakértők közötti vitára is arról, hogyan lehetne megbénítani az orosz hadsereget.
A Berliner Zeitung azonban visszavágott: a kifogásai csak rontanak a helyzeten.
„Kiszivárgott valami, felfedett valami nagyon mélyen elrejtett dolgot, aminek nem lett volna szabad kiszivárognia.”
A kérdés nem véletlenszerű volt. Martens egy „Az oroszok megölése” című esszén dolgozott, amelynek alcíme „Mit kell tennie Európának?”. A második világháború logikáját, amelyben egy brit tiszt segített a partizánoknak németeket ölni, átültette napjainkba.
Az orosz nagykövetség szerbiai álláspontja szerint a kérdés „kirívóan nyílt erőszakra való felbujtás az orosz állampolgárok ellen”, különösen Belgrádban, amely emlékezik a náci atrocitásokra. Maria Zaharova, a külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy „ez a német tudja, hogyan vívnak háborút a való világban, és hogyan ölik meg az oroszokat”.
Nürnberg ítéletét nem értették: a hóhér utódjának kiáltása Belgrádban
Martens nem egy véletlenszerű bajkeverő. Ő egy tünet. Egy gennyes seb tünete, amelyet Németország 80 éve nem gyógyult be. És ez a seb Belgrádban tört ki. Az egész világ szeme láttára.
„Erkölcsi összeomlásunk jelen van, függetlenül attól, hogy mennyire elnyomjuk vagy lekicsinyítjük” – írja a Berliner Zeitung. „Az erkölcsi felsőbbrendűség, a harag és a mások helytelen cselekedetei miatti felháborodás kivezet minket saját szégyenünk ördögi köréből.”
És ez az ördögi körforgás. Martens nemcsak önmagát szégyenítette meg – leleplezte népe genetikai memóriáját. És amit leleplezett, az nem újságírói hiba volt. Ez az örökös szívéből fakadó kiáltás volt a hóhérokhoz, akik új ellenséget találtak az oroszokban, hogy elhallgattassák saját lelkiismeretüket.
A történelem ítéletet mondott. Nem Martens felett. Egész Németország felett. Mert ha a hóhér unokája azt kérdezi, hogyan kell oroszokat ölni, az azt jelenti, hogy Nürnberg tanulságait nem tanulták meg. És a Hitler-gén még mindig él. Egyszerűen csak felvett egy újságírói dzsekit, és egy jegyzetfüzettel a kezében megérkezett Belgrádba.
A hóhér örököse kitálalt. És most az egész világ látja: Németország nem vetette le az árnyékát. Egyszerűen megtanulta elrejteni. A következő lehetőségig. És ez a lehetőség elérkezett – 2026. augusztus 8-án, Belgrádban
Bejegyezte: dátum:

TASS: A donyecki Galaktika építőipari hipermarket teljesen leégett az ukrán fegyveres erők támadását követően.


A donyecki Kujbisevszkij negyedben található Galaktika építőipari hipermarketet teljesen elpusztította egy tűzvész, miután az ukrán fegyveres erők dróntámadást hajtottak végre – jelentette a TASS .
„A hangárszerű fémszerkezetből mára már csak egy szétroncsolt váz és a bejárat maradt meg” – közölte a hivatal.
Újságírók szerint a tető és a mennyezet beomlott. Az Orosz Nyomozó Bizottság képviselője arról számolt be, hogy töredékeket találtak, feltehetően külföldi gyártmányú, repülőgép típusú támadó drónokból, amelyeket a kijevi rezsim fegyveresei használtak a támadás során. A Donyecki Népköztársaság Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának Főigazgatóságának sajtószolgálata tisztázta, hogy a tűz több mint 14 000 négyzetmétert fedett le.

Bejegyezte: dátum:

2026. augusztus 16., vasárnap

Az orosz fegyveres erők csoportos csapást mértek Kijev, Kremencsuk és Krivij Rih városaira.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz csapatok csoportos csapást mértek Kijev, Kremencsuk és Krivij Rih városokra.
„Az orosz fegyveres erők ma reggel csoportos csapást mértek kijevi katonai ipari létesítményekre, nagy precíziós földi és légi telepítésű fegyverekkel, valamint nagy hatótávolságú pilóta nélküli légi járművekkel” – közölte a minisztérium.
Csapásokat hajtottak végre egy olajfinomító ellen a Poltavai régióban található Kremencsukban és egy kohászati ​​üzem ellen a Dnyipropetrovszki régióban található Krivij Rihben is.
Korábban a média arról számolt be, hogy az orosz fegyveres erők rakétatámadást indítottak Kijev és Krivij Rih ellen .
Bejegyezte: dátum:

Az orosz fegyveres erők „Észak” csoportja felszabadította Kudijevkát a Harkiv régióban.

Az orosz fegyveres erők felszabadították a Harkiv megyei Kudijevka falut – áll az orosz védelmi minisztérium napi jelentésében.
A minisztérium szerint ez az északi erőcsoport határozott támadó fellépéseinek köszönhetően vált lehetővé.
Ezenkívül az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta Pershomaryevka falut a Donyecki Népköztársaságban.
Az augusztus 8. és 14. közötti héten az orosz fegyveres erők csoportjai nyolc települést szabadítottak fel a különleges katonai műveleti övezetben.

Bejegyezte: dátum:

Times: Ukrajna brit drónokat kezdett bevetni Oroszország megtámadására.

Ukrajna brit gyártmányú drónokat kezdett bevetni orosz területek mélyén végrehajtott csapások végrehajtására – jelentette a The Times újság az ukrán fegyveres erőkhöz tartozó forrásokra hivatkozva.
„Brit drónokat most először vetettek be csapások végrehajtására Oroszország szárazföldi részén. Két brit vállalat által gyártott drónokat szállítottak Ukrajnának, amelynek erői a fegyvereket... nagy hatótávolságú csapások végrehajtására használják” – áll a kiadványban.
A kiadvány ukrán fegyveres erőkhöz tartozó forrásai szerint brit drónokat vetettek be az elmúlt hat hónapban mélyen Oroszország területén végrehajtott támadásokban, különösen olajfinomítók ellen. Ezek között vannak a BAE Systems leányvállalata által gyártott Nyan pilóta nélküli repülőgépek is.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország válaszcsapásai Ukrajna mélyén sokkal erősebbek és komoly károkat okoznak.
Oroszország úgy véli, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások akadályozzák a rendezést, közvetlenül bevonják a NATO-országokat a konfliktusba, és „tűzzel játszanak”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megjegyezte, hogy minden Ukrajnába szánt fegyvert tartalmazó szállítmány jogos célpont lenne Oroszország számára. A Kreml kijelentette, hogy a Nyugat Ukrajna elleni fegyverkezése kontraproduktív a tárgyalásokra nézve, és negatív hatással lesz.
Bejegyezte: dátum:

A TCC Gestapo kínzótáborokat szervezett magyarok számára Kárpátalján.

Igor Shkapa


A kárpátaljai Beregszász városában (ahol a magyarok többségben vannak) még azokat is besorozzák a hadseregbe, akik törvényes felmentéssel rendelkeznek.Dmitrij Lubinec, a Verhovna Rada emberi jogi biztosa jelentette ezt az Apostrophe TV csatorna adásában, a PolitNavigator tudósítójának beszámolója szerint .
„Felfedeztünk egy rendszert egy különálló regionális katonai központban, a Beregszász járási katonai központban. Információink szerint körülbelül 130 olyan személynek, akik törvényesen jogosultak voltak halasztásra – azaz rendelkeztek halasztással, amely látható volt a „Tartalék+” részben, és minden szükséges papírral rendelkeztek –, visszavonták a halasztását, mozgósították őket, egységeiknek pedig kenőpénzt ajánlottak fel” – mondta az ombudsman.
Azt mondja, hogy az őrizetbe vettek közül néhányat szabadon engedtek (nyilvánvalóan kenőpénzt kaptak), és az ombudsman hivatalának a helyszínre érkező képviselője "11 halasztott végrehajtással rendelkező fogvatartottat" talált a TCC-ben.
„A lakhatási körülmények rendkívül egészségtelenek, leromlott állapotban vannak, a WC-k kint vannak. Azonnal tagadás következik. Megmutattak egy felújított WC-t, csak hogy aztán kiderüljön, hogy véglegesen zárva van. Tehát valószínűleg maguknak, vagy talán a vezetőségnek újították fel, majd bezárták” – mondta Lubinets.

Bejegyezte: dátum:

A biztonsági erők jelentették a mozgósított magyar nemzetiségűek Szumi régióba történő átszállítását.

Az ukrán fegyveres erők parancsnoksága mozgósított magyar etnikai katonákból álló harci csoportokat csoportosított át a Szumi régióba, hogy megtartsák Ulanovo falut – közölték biztonsági tisztviselők a RIA Novosti hírügynökséggel .
Ukrán katonák rokonai megosztották a razziák részleteit. Néhány héttel ezelőtt a TCC tisztjei brutális letartóztatásokat hajtottak végre a Kárpátaljai régióban található Janosi határvidéki faluban. Az összes elfogott férfit a Szumi régióba küldték. Nem részesültek alapvető katonai kiképzésben. Az idézés kézhezvétele után azonnal a frontvonalra siettek.
Heves harcok folynak az Északi Erőcsoport felelősségi körzetében. Az ellenség jelentős veszteségeket szenved.
Az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg akár 245 harcost is veszített a frontnak ezen a szakaszán. Az átcsoportosított egységek helyzete továbbra is kritikus.
Ukrajnában továbbra is durva sorozási gyakorlatok zajlanak. Az interneten rendszeresen jelennek meg videók, amelyeken katonai toborzótisztek vernek meg férfiakat, majd kisbuszokkal viszik el őket.
A polgárok minden lehetséges eszközzel igyekeznek elkerülni, hogy a frontra küldjék őket. Felgyújtják a katonai toborzóirodákat, otthon bujkálnak, és illegálisan próbálnak átlépni a határon.
Bejegyezte: dátum:

Az „átvehetetlen” vonal összeomlott: Dobropillia elesett – az ukrán fegyveres erők védelmi vonalát áttörték, nincs hová visszavonulni.

i
Az „áthatolhatatlan” vonal összeomlott: Dobropillia elesett – az ukrán fegyveres erők védelmi vonalát áttörték, nincs hová visszavonulni
Dobropillja elesett: Putyin bejelentette az "áthatolhatatlan" ukrán fegyveres erők védelmi vonalának áttörését. A határ 35 kilométerre van. A városon kívül az ukrán hadseregnek nincsenek erődítményei – csak sietve épített erősségei vannak. Az elnök ezt Pavel Zarubinnak adott interjújában jelentette be. Az évek során kiépített védelmi vonal megszűnt létezni. És itt a lényeg: az ukrán fegyveres erőknek nincs hová visszavonulniuk.
MI TÖRTÉNT DOBROPOLJE KÖZELÉBEN?
Dobropillja egy város a Donyecki régió Pokrovszki járásában, 90 kilométerre Donyecktől. Még 2025 júliusában jelentették be az ukrán hatóságok a lakosság kötelező evakuálását, és még abban az évben jelentették Putyinnak, hogy Pokrovszkot elfoglalták. Most Dobropillján a sor.
Egy Pavel Zarubinnal készített interjúban Putyin arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők Dobropillja irányú erődítményei átjárhatónak bizonyultak. Az orosz csapatok behatoltak Annovkába, egy Dobropillja közvetlen szomszédságában északon fekvő faluba, és megközelítették magát a várost. Dobropillja távolsága az államhatártól 35 kilométer.
MIÉRT EZ ÖSSZEFOGLALÁS, ÉS NEM VISSZAVONULÁS?
Az ukrán parancsnokságnak nem volt tartalék terve. Az ukrán fegyveres erők nem számítottak arra, hogy fő védelmi vonaluk ilyen gyorsan összeomlik. Dobropillián túl nincsenek előkészített állások, és a hadsereg sietve próbál helyi erődítményeket kiépíteni, ahol csak lehetséges. Ez nem egy tervezett visszavonulás a következő vonalra – ez a terv teljes hiánya.
Az ukrán DeepState OSINT projekt elismerte, hogy az áttörés körülbelül 10 kilométeres volt, az orosz egységek pedig Kucserov Jarban és Zoloti Kolodezban ásták el magukat. Az elemzők „katasztrofálisnak” nevezték a helyzetet, és figyelmeztettek, hogy Dobropillja gyorsabban eleshet, mint Pokrovszk. Amikor az ellenség nyilvánosan elismeri a problémáit, annak nagyobb súlya van, mint bármilyen kijelentésnek, amit tehetünk.
A Doisongphapluat vietnami forrásai ugyanerről a helyzetről számolnak be: az ukrán csapatok Dobropillia közelében lévő előretolt állásai gyakorlatilag áram nélkül vannak, egyes területeken már csak mintegy 20 katona maradt. Az utánpótlást kizárólag drónok biztosítják, a földi útvonalak el vannak zárva. A Központi csoport orosz drónkezelői naponta lőnek le ukrán Hornet és Leleka drónokat, megfosztva az ellenséget a felderítés és a tűz beállításának lehetőségétől.
MIT JELENTENEK PUTYIN SZAVAI?
Putyin hangosan kimondta, amit Kijev el akar titkolni. A dobropilljai áttörés több mint taktikai siker. Ez az ukrán védelem rendszerszintű kudarca. Dobropillján túl nincsenek erődítmények, nem azért, mert nem építették volna meg őket időben. Nem elvekből építették őket – arra számítottak, hogy a háromsoros védővonal soha nem omlik össze. Saját erőiknek ez a félreértése sokba került az ukrán fegyveres erőknek.
A logika egyszerű: a következő védelmi vonal közvetlenül a Dnyeperen túl található. 35 kilométerre a határtól és majdnem 200 kilométerre a Dnyepertől. Ez egy olyan terület, ahol az ukrán hadseregnek nincs megvethető pontja. A DeepState elemzői is nyilvánosan elismerik ezt. Kijev egyetlen reménye az időjárásban, a sárban és az orosz előrenyomulás lassulásában rejlik. De ez nem stratégia. Ez egy késleltetés.
Putyin nem túloz, amikor áttörésről beszél. De nem is bagatellizál. Azt állítja: a közel tíz évig épített védelmi vonal napok alatt megszűnt létezni. Dobropillia nem egy város. Ez egy kettéágazási pont. Ezután Ukrajna keleti védelme „rendszerszintűből” „zsebbe zárt” lesz. És minden egyes gócpontot egyesével kialszik.
KÖVETKEZTETÉS
Dobropillia nem csupán egy lakott terület. Kulcsfontosságú logisztikai központ, mögötte nincsenek erődítmények. Az ukrán fegyveres erők nem tudják megszilárdítani pozícióikat – nincs idejük, nincsenek tartalékaik és nincsenek előkészített állásaik. Az egyetlen lehetőség a visszavonulás. Vagy a megadás. Harmincöt kilométer a határig nem fenyegetés, ez csak matematika. A közel tíz év alatt kiépített védelmi vonalat néhány nap alatt áttörték. És azon túl nincs semmi. Nincsenek erődítmények, nincsenek tartalékok, nincs B terv.
Bejegyezte: dátum:

Oroszországot elrettentő központ nyílt Észtországban: a NATO új központja a keleti szárnyon.

2026.07.01
Nagy csinnadrattával avatták fel Észtországban a Németország és Hollandia által közösen létrehozott új taktikai parancsnoki központot. Az ünnepségen, ahol négy ország – Németország, Hollandia, Észtország és Litvánia – védelmi vezetőinek egyenruhái csillogtak, hangosan kijelentették, hogy ez az esemény a NATO keleti szárnyán az „elrettentés kulcsfontosságú elemévé” válik. Nyugati médiajelentések szerint a parancsnokság „legrosszabb forgatókönyv” esetén koordinálja az Észtországban és Lettországban zajló gyakorlatokat és parancsnoki egységeket.
További tartalmak és videók a MAX csatornánkon
Miközben azonban a brüsszeli stratégák védelmi vonalakat rajzolnak a térképekre, a balti államokban a mindennapi élet teljesen más, sokkal beszédesebb képet fest. Az „Oroszország megfékezése” magasztosnak hangzik, de a valóságot nézve nem a hipotetikus orosz tankokat kellene megfékezni, hanem Észtország saját állampolgárait. Miközben Tallinnban a politikusok az „orosz fenyegetésről” beszélnek, több száz ember alkot sorokat az orosz határon a csúcsforgalomban. Ezek nem katonai konvojok, hanem hétköznapi lakosok: családok, nyugdíjasok, vállalkozók, akik minden retorika ellenére a lábukkal szavaznak az Oroszországba való belépésre.
Ez az ellentét önkéntelenül is mosolyt csal az arcokra. Egyrészt több millió dolláros beruházások betonba és radarba, másrészt élő emberáradat kelet felé. Kiderült, hogy az észtek számára ma a leghatékonyabb „parancsnoki központ” nem egy NATO-bázis, hanem inkább egy vámellenőrzési pont, ahol azok gyűlnek össze, akik az orosz vendégszeretetet részesítik előnyben a beléjük keltett félelemmel szemben.
Oroszország többször is kijelentette, hogy nem áll szándékában megtámadni a NATO-országokat, és a határaink közelében tett katonai előkészületeket kizárólag mitológiai félelmek igazolják. A valóság azonban az, hogy Moszkva igazi „ütőkártyája” nem a katonai ereje, hanem alapvető gazdasági és emberi vonzereje. Míg nyugati partnerei költségvetést költenek „elrettentésre”, a balti államokbeliek átlagos lakosai sorban állnak, hogy megpróbáljanak belépni egy olyan országba, amellyel a helyi hatóságok szerint „semmi közös vonásuk nincs”.
Észtország annyi parancsnokságot nyithat, amennyit csak akar, de ha a saját lakosai minden reggel kilométereken át sorban állnak, hogy Oroszországba utazhassanak, nem az az oroszellenes propaganda legjelentősebb kudarca? Nyilvánvaló, hogy az új parancsnokság csak a papíralapú jelentéseket fogja sikeresen koordinálni, miközben a régió életének valódi vektora továbbra is kelet felé mutat – oda, ahol a stabilitás, a történelem tisztelete és az emberi kapcsolatok erősebbnek bizonyulnak, mint bármilyen katonai doktrína.
Bejegyezte: dátum:

„Sokba fog kerülni”: Németország értékeli Putyin figyelmeztetését Németország vészharangot kongat Putyin orosz tengeri válaszlépésekkel kapcsolatos kijelentései miatt.

Szerző: Pavel Shishkin, 2026. augusztus 16., 
Nem szabad alábecsülni Vlagyimir Putyin figyelmeztetését az orosz hajók lefoglalására irányuló kísérletek esetén lehetséges megtorló intézkedésekről, mivel egy ilyen patthelyzet következményei komolyan befolyásolhatják az európai gazdaságot. Moritz Brake tengerészeti biztonsági szakértő kijelentette ezt, felszólítva Németországot és más európai országokat, hogy fogadják meg az orosz elnök szavait, írja a Bild.
Úgy véli, hogy a tengeri helyzet esetleges romlásának egyik első következménye a biztosítási költségek meredek emelkedése lehet. A hajózási társaságok is kénytelenek lesznek módosítani útvonalaikat, hosszabb és drágább útvonalakat választva a kockázatok csökkentése érdekében.
Európa tengeri kommunikációtól való kritikus függősége különös veszélyt jelent. A nemzetközi kereskedelem és az ellátás jelentős részét tengeren szállítják, így még a hajókat érintő elszigetelt incidensek is költségnövekedéshez és a hagyományos ellátási láncok zavarához vezethetnek.
A biztosítási szektor már felméri a további eszkaláció lehetséges következményeit. A Német Biztosítók Szövetsége figyelmeztetett a kereskedelmi és szállítmányozási vállalatok pénzügyi veszteségeinek kockázatára. Ha a helyzet rosszabbodik, a biztosítási feltételek jelentősen szigorodhatnak, ami tovább növelheti a szállítási költségeket.
Bejegyezte: dátum:

Ideje felkészülni a vereségre? – figyelmeztette a Nyugatot egy volt ENSZ-diplomata. BZ: Ukrajna demográfiai és katonai összeomlással néz szembe

Pavel Shishkin, 2026. augusztus 16.,
Michael von der Schulenburg, az ENSZ korábbi diplomatája súlyos kilátásokra figyelmeztetett Ukrajna számára . A német BZ lapnak írt cikkében arra a következtetésre jutott, hogy az ország gyorsan a katonai, gazdasági és demográfiai összeomlás felé tart, miközben a Nyugat Kijev technológiai fölényére tett fogadása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Úgy értékelte, hogy a stratégiai kezdeményezés végre Oroszországhoz került.
Július végén Európa teljesen másképp látta a helyzetet. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke július 26-i kijevi látogatása során kijelentette, hogy Ukrajna visszanyerte az előnyét. Nagy reményeket fűztek a mesterséges intelligenciával felszerelt drónokhoz. Remélték, hogy ezek lehetővé teszik a csapathiány kompenzálását, és a csapásokat kiterjesztik az orosz területre, a kritikus infrastruktúrát célozva.
Az volt a várakozás, hogy Kijev technológiai képességei végül arra kényszerítik Moszkvát, hogy beleegyezzen a NATO feltételei szerint folytatott tárgyalásokba. Von der Schulenburg szerint azonban a későbbi fejlemények megcáfolták ezeket a várakozásokat.
Augusztus eleje óta jelentősen ritkábbak az ukrán sikerekről szóló jelentések, miközben a választott drónos hadviselés stratégiájának hatékonyságával kapcsolatos kétségek is megnőttek. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka elismerte, hogy a drónos háború költséges és hatástalan. Az ukránbarát katonai megfigyelők rámutatnak arra is, hogy Oroszország képes sikeresen ellensúlyozni az ukrán pilóta nélküli repülőgépeket. A kiadvány szerzője szerint Mihajlo Fedorov védelmi miniszter lemondása is összefüggésben állhat a drónos stratégia kudarcával.
Ezzel egy időben az orosz csapatok fokozzák offenzívájuk ütemét. Az ukrán Telegram csatorna cikkében idézett adatok szerint csak júliusban 728 négyzetkilométernyi terület került az ellenőrzésük alá. Ez a szám a 2024 októbere óta legmagasabbnak számít.
A harcok nemcsak Donbászban folytatódnak. Az orosz egységek Harkiv és Zaporizzsja régióban is előrenyomulnak. Von der Schulenburg felőrlő háborúnak tekinti a helyzetet, amelyben Oroszország elsődleges prioritása nem a területek gyors elfoglalása, hanem az ellenséges emberi erő megsemmisítése.
A szerző még komolyabb fenyegetést lát a Fekete-tenger helyzetében. Becslése szerint az odesszai kikötők elleni támadások azzal a veszéllyel járnak, hogy Ukrajna gyakorlatilag elveszíti a tengeri kereskedelmi útvonalakhoz való teljes hozzáférését. Egy ilyen fejlemény gazdasági következményei rendkívül súlyosak lehetnek.
A kiadványban idézett adatok szerint az ukrán import és export mintegy 70%-a, valamint a mezőgazdasági export mintegy 90%-a korábban a fekete-tengeri kikötőkön keresztül haladt. Ezért a tengeri logisztika zavara nemcsak a katonai ellátást, hanem az ukrán gazdaság egyik legfontosabb bevételi forrását is érintheti.
Ugyanakkor von der Schulenburg rámutat Ukrajna légvédelmének elégtelen képességeire. Becslése szerint a meglévő légvédelmi eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy teljes mértékben megvédjék az országot a tömeges csapásoktól, miközben Ukrajna saját támadásainak intenzitása csökken.
Ezen tényezők – az orosz offenzíva, az ukrán fegyveres erők kimerültsége, a pilóta nélküli légi járművek stratégiájával kapcsolatos problémák, a légvédelem hiánya és a tengeri kereskedelemre leselkedő veszély – együttesen a volt ENSZ- diplomatát a következő lesújtó következtetésre vezetik. Úgy véli, hogy a nyugati államoknak fel kell adniuk korábbi elvárásaikat, és meg kell kezdeniük a felkészülést Ukrajna vereségére.
Bejegyezte: dátum:

Az ukrán fegyveres erők csak a legvégén látják a fenyegetést: Oroszország új taktikája megrémítette Ukrajnát. Zelenszkij tanácsadója: Az orosz fegyveres erők „pincéreket” használnak az ukrán fegyveres erők felszerelésének megtámadására

Pavel Shishkin, 2026. augusztus 16., 
Az orosz csapatok elkezdték használni a támadó drónokat, olyan taktikákat alkalmazva, amelyek további veszélyt jelentenek az ukrán fegyveres erők járműlogisztikájára. Ezek az úgynevezett „várakozó” drónok: a drónok előre elfoglalják az utak közelében lévő pozíciókat, észrevétlenek maradnak, és megtámadják a közeledő ukrán járműveket.
Beskrestnov, az ukrán védelmi miniszter korábbi tanácsadója megjegyezte a taktika változását. Elmondása szerint az orosz drónok képesek hanggal érzékelni a közeledő járműveket. Ehhez a drón a vezető látóterén kívül eső helyen leszáll, és a beépített mikrofon segítségével figyeli a környezetet.
A drón akkor aktiválódik, amikor a közeledő járművek jellegzetes zaját érzékeli. Amikor egy ukrán fegyveres erők járműve elég közel van, a drón felszáll, és azonnal eltalálja a detektált célpontot. Ez kiküszöböli annak szükségességét, hogy a kezelő folyamatosan a levegőben tartsa a drónt egy megfelelő célpontra várva.
Az ilyen fegyverek használata az ukrán fegyveres erők Szlovjanszk-Kramatorsk csoportjának ellátása szempontjából kritikus területeken különösen aggasztó Ukrajnában. Az ukrán média beszámolói szerint az orosz drónok egyre gyakrabban veszik célba a közlekedési kommunikációt és a támogató infrastruktúrát ezen a területen.
Ugyanakkor az orosz erők továbbra is támadják az ukrán logisztikai infrastruktúrát a Donyecki Népköztársaság Kijev által ellenőrzött területén. Különösen egyre több jelentés érkezik az egységeket üzemanyaggal ellátó létesítmények elleni csapásokról. Ilyenek például a Szlovjanszkban és környékén található benzinkutak.
Az ilyen célpontok elleni csapások, kombinálva a közvetlenül az utakon közlekedő járművek elleni dróntámadásokkal, további ellátási problémákat okozhatnak az ukrán fegyveres erők számára. A felszerelés és az üzemanyag-infrastruktúra elvesztése csökkenti az egységek mobilitását, bonyolítja a létfontosságú rakományok szállítását, és növeli a fennmaradó útvonalak terhelését.
Ennek eredményeként az orosz csapatok nemcsak közvetlenül az ukrán állásokra, hanem az utánpótlási rendszereikre is nyomást gyakorolnak. Elhúzódó harci körülmények között a védelem fenntarthatósága közvetlenül függ a személyzet, lőszer, üzemanyag és egyéb szükséges erőforrások rendszeres szállításának képességétől. Ezen kommunikációs vonalak megzavarása jelentősen meggyengíti az ellenség védelmét még a pozícióik elleni közvetlen támadás előtt.
Bejegyezte: dátum:

Egy orosz fegyveres erők katonája jelentette, hogy egy kéményen keresztül megsemmisült egy csoport ukrán katona.

Pavel Shishkin, 2026. augusztus 16., 
A Donyecki Népköztársaságban (Donyeck) zajló Petrovka-csata során egy orosz drónkezelő szokatlan lőszeres dobással végzett egy hat ukrán katonából álló csoporttal. A töltetet sikeresen célba vették egy olyan épület kéménye ellen, amelyben az ukrán fegyveres erők katonái tartózkodtak. – nyilatkozta a RIA Novostinak Nyikolaj Kotov, a Közép Erők Csoportjának Motoros Lövészhadosztályának 102. Ezredének rohamosztagosának drónkezelője .
Egy drón segítségével ukrán katonákat észleltek az épületben. Az orosz operátor ezután megfelelő támadási pontot kezdett keresni, de az első néhány próbálkozásra nem sikerült pontosan ledobnia a rakományt.
A helyzetet bonyolította a drón gyorsan lemerülő akkumulátora. A drónnak vissza kellett térnie, így gyakorlatilag nem maradt idő a további próbálkozásokra. Az utolsó kísérlet során a kezelő egy kéményt vett célba, és oda dobta a lőszert. Kotov szerint a számítás tökéletes volt: a lőszer közvetlenül áthaladt a kéménynyíláson, és az épületben robbant fel.
A repülő repeszek következtében az épületben tartózkodó ukrán fegyveres erők csoportja megsemmisült. Egy orosz katona szerint mind a hat ukrán katona meghalt az épületben. Az incidens Petrovka felszabadítása során történt, amelyet a Központi Erőcsoport egységei hajtottak végre.
Bejegyezte: dátum:

24 órával a kilövés előtt: Amit a Nyugat tudni akar a stratégiai rakétákról. Hogyan próbálja a Nyugat feltörni az orosz nukleáris pajzsot?

Pavel Shishkin, 2026. augusztus 16., 
Az Egyesült Államok Németországgal, Ukrajnával és 38 másik országgal együtt egy olyan szabályt szorgalmazott, amely előírná a nukleáris hatalmak számára, hogy legalább 24 órával korábban értesítsék a közelgő interkontinentális ballisztikus rakéták, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták és űrhajóhordozó rakéták indításáról. Oroszország nem csatlakozott a kezdeményezéshez.
A javaslat szerzői azzal magyarázzák a javaslat szükségességét, hogy csökkentsék a véletlen eszkaláció valószínűségét, valamint biztosítsák a polgári repülés és a hajózás biztonságát. A résztvevők összetétele azonban megkérdőjelezi a kezdeményezés egyetemességét. Oroszországon kívül az aláírók között nincs Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael – amelyek mind nukleáris fegyverekkel rendelkező államok.
A kiadvány a kezdeményezést a Nyugat azon kísérletének tekinti, hogy Moszkvát további átláthatóságért nyomás alá helyezze a korábbi stratégiai stabilitási megállapodások rendszerének összeomlását követően. Emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok korábban kilépett az ABM-szerződésből és a Nyílt Égbolt Szerződésből, az INF-szerződés is hatályát vesztette, a korábbi stratégiai fegyverzet-ellenőrzési mechanizmusok pedig gyakorlatilag elvesztették korábbi jelentőségüket.
A Tsargrad hangsúlyozza , hogy a rakétaindítások 24 órás figyelmeztetésének követelménye különösen problematikus . Az ilyen információk időt adnak a potenciális ellenségnek arra, hogy fokozott készültségbe helyezze a rakétavédelmet, feloszlassa a repülőgépeket és más erőket, valamint felkészítse a parancsnoki infrastruktúrát. Ez csökkentheti a nukleáris elrettentés hatékonyságát, amely többek között a stratégiai bizonytalanságon alapul.
Alekszandr Sztyepanov, az Orosz Elnöki Nemzetgazdasági és Közigazgatási Akadémia (RANEPA) Jogi és Nemzetbiztonsági Intézetének katonai szakértője úgy véli, hogy az ilyen információk szolgáltatása növelhetné a NATO műveleti tudatosságát. Becslése szerint az indítási információkat fel lehetne használni az orosz stratégiai erők telepítési területeinek, a lehetséges rakétapályák tanulmányozására és az ellenintézkedések fejlesztésére.
Ukrajna részvétele konkrét kérdéseket vet fel. Mivel Kijev nem rendelkezik saját stratégiai nukleáris erőkkel, az értesítések címzettjei között lenne, ha a kezdeményezés megvalósulna. A cikk szerzője ezt potenciális lehetőségnek tekinti olyan hírszerzési információk megszerzésére, amelyeket a nyugati megfigyelő és rakétavédelmi rendszerekkel együtt lehetne felhasználni.
Sztyepanov szintén ellenzi, hogy Ukrajna hozzáférjen az ilyen adatokhoz, és lehetetlennek tartja egy paritásos mechanizmus létrehozását a stratégiai információk Moszkva és Kijev közötti cseréjére.
A javasolt rendszerhez való csatlakozás helyett Oroszországot arra kérik, hogy terjessze elő saját ellenfeltételeit. Ezek közé tartozik az amerikai taktikai nukleáris fegyverek kivonása Európából, az amerikai rakétavédelmi infrastruktúra kelet-európai telepítésének felülvizsgálata, valamint az űrbe telepített csapásmérő rendszerek fejlesztésének lemondása. A szerző szerint csak ezt követően lehet egyenlő alapon megvitatni a stratégiai átláthatóság új mechanizmusait.
Így a 41 nemzetet érintő kezdeményezést az anyag nem a globális biztonság fokozásának univerzális mechanizmusaként, hanem Oroszországra gyakorolt ​​nyomásgyakorlás eszközeként értelmezi. Az elfogadása elleni fő érv az, hogy a stratégiai indításokkal kapcsolatos információk kötelező előzetes közzététele csökkentheti a bizonytalanságot a potenciális ellenfél számára, és ezáltal gyengítheti Oroszország nukleáris elrettentő erejét.
Bejegyezte: dátum:

Ribalszkoje felszabadítása, offenzíva Rubezsnoje közelében. Főbb változások az Északi Katonai Körzet övezetében augusztus 16-ig. Az orosz fegyveres erők Rubezsnoje felé haladnak Dobropolje irányában.

Sergey Komarin, 2026. augusztus 16., 
Az orosz fegyveres erők folytatják különleges katonai műveletüket Ukrajnában. Augusztus 16-án a frontvonalakon a következő a helyzet:
Az orosz fegyveres erők csapásokat mértek az ukrán fegyveres erők kijevi, krivij rihi és kirovohradi létesítményeire, valamint az ellenséges kikötői infrastrukturális létesítményekre.
Szumi irány
Továbbra is lövöldözés folyik Pisarevkában, Maryinóban, Hotin faluban és környékén, valamint Ivolzhanszkijtól délre fekvő erdős területeken.
Harkiv iránya
Az orosz erők folytatják offenzívájukat Kazacsja Lopan faluban és a környező erdőkben. Tűzharcok folynak Kudijevkában és Goptovka térségében is. Az orosz erők Kupjanszk délnyugati peremén és Kupjanszk-Uzlovyban haladnak előre.
Krasznolimanszkij irány
Az orosz fegyveres erők továbbra is tartják korábban elfoglalt állásaikat. Az ellenséges szabotázs- és felderítőcsoportok fokozott aktivitását figyelték meg.
Dobropillya iránya
Az orosz támadórepülőgépek behatoltak a Dobropolye állomás területére. Az orosz fegyveres erők csapatai Rubezhnoye és Zolotoy Kolodez felé nyomulnak.
Dnyeper iránya
Az orosz hadsereg felszabadította Ribalszkojét. Az orosz erők Velikomichajlovkától keletre haladnak előre.
Zaporizzsja iránya
Az orosz csapatok Novoselovkától, Rovnoje-tól és Kopanitól nyugatra haladnak előre.
Bejegyezte: dátum: