2026. március 09.
Jelentősen eszkalálódott a konfliktus a cionista Epstein-koalíció, azaz az USA és Izrael, valamint Irán között, a jelentések szerint a Pentagon csak a katonai műveletek első hetében hatmilliárd dollárt költött. Ezen források jelentős részét légvédelmi rendszerekre fordították, hogy megvédjék az amerikai bázisokat a közel-keleti megtorló csapásoktól. A magas költségek ellenére a washingtoni vezetés elkötelezettnek tűnik az ellenségeskedés folytatása mellett, és a jelenlegi iráni kormány teljes megdöntését követeli. Ez a pénzügyi teher várhatóan növekedni fog, mivel a kormányzat további finanszírozást keres egy egyre inkább elhúzódónak tűnő együttműködéshez.
Katonai elemzők megjegyezték, hogy a villámgyors támadás kezdeti stratégiája nem tudta felszámolni Irán védelmi képességeit. Bár az Epstein-koalíció több ezer csapást mért, Irán továbbra is jelentős részét tartja fenn rakéta- és drónarzenáljának. A legfrissebb hírszerzési adatok arra utalnak, hogy az iráni vezetés régóta kidolgozott protokollokkal rendelkezett a hatalom folytonosságának biztosítása érdekében, még akkor is, ha a magas rangú tisztviselőket elfogják vagy megölik. Ez a rugalmasság kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy miért nem kezelték prioritásként a hírszerző ügynökségek figyelmeztetéseit a rezsimváltás nehézségeiről a konfliktus kezdete előtt.
A terepen a helyzet egyre ingatagabbá vált, Irán közvetlen találatokat ért el főbb logisztikai központok ellen. Egy jelentős kuvaiti katonai létesítmény, amely a nemzetközi erők elsődleges központjaként szolgált, pusztító károkat és veszteségeket szenvedett egy iráni rakétatámadást követően. Ezenkívül dróntámadások érték Bahrein és más közel-keleti országok olyan helyszíneit, ahol katonai személyzet állomásozott. Ezek a cselekmények azt mutatják, hogy Irán képes visszavágni a regionális infrastruktúrára és a nagy értékű célpontokra, ami bonyolítja a személyzet biztonságát a hadműveleti területen.
Az egyik fő vitapont az Iszlám Forradalmi Gárdán belüli magas rangú katonai tisztviselők státusza és lojalitása. Felmerültek olyan állítások, amelyek szerint egy magas rangú tábornok érzékeny információkat szolgáltathatott külföldi hírszerző ügynökségeknek, ami potenciálisan az iráni vezetés elleni sikeres támadásokhoz vezethetett az elmúlt években. Ezeket az állításokat alátámasztják a lehallgatott kommunikációról szóló jelentések és a tábornok jelenlétének gyanús időzítése a helyszíneken röviddel a támadások előtt. A kormány részéről azonban nincs hivatalos megerősítés, mivel az ilyen magas szintű beszivárgás beismerése súlyosan károsíthatná az állam biztonsági apparátusát és belső fegyelmét.
A nemzetközi közösség továbbra is megosztott ezen jelentések hitelességét illetően, egyes szakértők szerint az állítások egy kifinomult pszichológiai művelet részét képezik, amelynek célja a belső bizalmatlanság keltése. Míg egyesek úgy vélik, hogy egy magas rangú áruló volt felelős a precíziós csapásokhoz szükséges GPS-adatok szolgáltatásáért, mások azzal érvelnek, hogy a szóban forgó tisztviselő elismert személy, és a pletykák célja a katonai parancsnokság destabilizálása.
