2016. május 29., vasárnap

RMDSZ: a román jelöltek esélyeit növeli az EMNP a választásokon

2016. május 26.,  Maszol-összeállítás
Az EMNP lesz okolható az RMDSZ szerint akkor, ha csökken a magyar polgármesterek száma Erdélyben, mert a szavazatokat megosztva önálló jelöltet indítanak, sőt sok esetben román jelöltet támogatnak a magyar jelölt ellenében az egyfordulós helyhatósági választáson. Az EMNP elnöke, Szilágyi Zsolt szerint az RMDSZ a felelős ezért.
A Brassó megyei Apácától a Bihar megyei Margittáig számos olyan településen állít idén polgármesterjelöltet az Erdélyi Magyar Néppárt, ahol az indulásuk miatt az esélyesnek számító RMDSZ-es jelölt helyett egy román jelölt nyerheti az egyfordulós választásokat. Olyan községek is akadnak, ahol az EMNP egyenesen román jelöltet támogat a magyar jelölt ellenében. A helyi RMDSZ-es politikusok szerint a néppártosok idén elzárkóztak az összefogástól olyan településeken is, ahol négy éve még a szövetség jelöltjét támogatták, hogy ne veszélyeztessék a magyar önkormányzati képviseletet.
Román EMNP-jelölt Székelyföldön
Az idei helyhatósági választások talán legnagyobb furcsasága, hogy a háromszéki Sepsikőröspatakon az EMNP-nek román polgármesterjelöltje van. Silviu Ioachim támogatását egy hete jelentették be a helyi néppártosok. A jelölt korábban 20 évig vezette a községet függetlenként, majd a PSD és PDL színeiben, legutóbb pedig a roma párt és a PDL által létrehozott koalíció képviselőjeként.
A Silviu Ioachimot bemutató sajtótájékoztatón az EMNP-sek hangsúlyozták, hogy jelöltjüknek az anyja magyar, és magyar nőt vett el feleségül, de az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint korábban a Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma küldöttségének tagjaként ment Bukarestbe panaszkodni Traian Băsescu volt államelnökhöz, hogy mennyire el vannak nyomva a székely megyékben a románok.
"Ennek a jelöltnek a több tucat feljelentése nyomán becsületes községbeli magyar emberek 3 évig járták a bíróságot ártatlanul. Látjuk mind, egy igazi nemzetpolitikust nevesített polgármesterjelöltnek az EMNP Sepsikőröspatakon. A kérdés csak az, hogy Ioachim Silviu melyik nemzet oldalán politizál. Meggyőződésem, hogy Tőkés László és Szilágyi Zsolt nem ilyen emberrel akar együtt dolgozni, és puszta tévedés, hogy az EMNP szórólapján nevüket adják mellé, és támogatásukról biztosítják ezt az embert" - fogalmazott egy korábbi közleményében Grüman Róbert.
A Háromszék tudósítása szerint egyébként még Toró T. Tibor, az EMNP országos alelnöke is elismerte: bátor lépésnek tűnhet, hogy egy nevében és szellemiségében is magyar párt román jelöltet indít. Azzal érvelt, hogy az autonómia szempontjából is fontosnak tartják az erdélyi szellemiséget képviselő románok, román pártok megszólítását, a párbeszéd kialakítását velük, és ebben segítségükre lehetnek a Silviu Ioachimhoz hasonló románok.
Román jelöltet támogatnak Köröstárkányban is
Bihar megyében Margittán fennáll az a veszély, hogy a 38 százalékos magyar közösség elveszítheti a polgármesteri tisztséget, mert az EMNP egy független magyar jelöltet támogat. „Súlyos veszteség lenne a polgármesteri tisztség elvesztése, mert éppen a magyar városvezetőnek köszönhetően sikerült több mindent megvalósítani, például a magyar iskolát beindítani, amire mindenki nagyon büszke” – mondta el portálunknak Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke.
Margittán öten versenyeznek a városvezetői tisztségért június 5-én. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) mellett az RMDSZ, a Liberálisok és a Demokraták Szövetsége (ALDE) indít jelöltet, illetve indul a független Zsembinszky István is. Az ALDE jelöltje ráadásul vegyes házasságból származik, tehát szintén számít magyar szavazatokra. „A román pártok éppen ebben voltak érdekeltek, mert így megoszlanak a magyar szavazatok” – jegyezte meg Szabó Ödön.
A képviselő szerint a választásokon a jelenlegi RMDSZ-es polgármester, Pocsaly Zoltán a favorit, ám esélyeit jelentősen rontja, hogy az EMNP a független magyar jelöltet támogatja. „A néppártosok nyíltan vállalják, hogy nem az RMDSZ jelöltjét támogatják, aki mögé négy évvel és nyolc évvel ezelőtt is felsorakozott a magyar közösség. Azok is, akik most nem állnak mellé” – jelentette ki a politikus. Hozzátette, tudomása szerint az EMNP háttéralkut kötött a liberálisokkal, amely szerint a független magyar jelölt megkaphatja a kórházigazgatói tisztséget.
A magyar többségű Köröstárkányban egészen különös helyzet alakult ki. A községnek jelenleg román polgármestere van, akit a választásokon az EMNP támogat az RMDSZ-es jelölt ellenében. Ezzel a Belényesi-medence egyetlen magyar többségű települése elveszítheti azt az esélyt, hogy ismét magyar vezetője lehessen. Szabó Ödön tájékoztatása szerint a községben az EMNP-sek voltaképpen korábbi MPP-sek, akik tömegesen átiratkoztak a Néppártba. Azután léptek így, hogy a Bihar megyei MPP elfogadta az RMDSZ-nek az előválasztások megszervezésére vonatkozó javaslatát.

Köröstárkányban az egyik EMNP-s tanácsosjelölt annyira elkötelezett híve a román polgármesterjelöltnek, hogy még a választási plakátját is felragasztotta a portája kapujára | Fotó: Maszol

„Azt szerettük volna, hogy döntse el a magyar közösség, ki legyen a közösen támogatott magyar jelölt. Ám a helyi MPP-sek annyira a román polgármester fogságában élnek, hogy ezt elutasították. Inkább átiratkoztak a Néppártba, és EMNP tanácsosjelölti listáján indulnak a választásokon. Polgármesterjelöltjük nincs, a jelenlegi PSD-s községvezetőt támogatják” – vázolta a helyzetet a képviselő. Hozzátette, az egyik EMNP-s tanácsosjelölt annyira elkötelezett híve a román polgármesterjelöltnek, hogy még a választási plakátját is felragasztotta a portája kapujára.
Kárt szenvedhet politikai megosztottsága miatt a magyar közösség a Körös-völgyi Tenkén is. A kevesebb mint 30 százalékban magyarok lakta községben több román jelölt is versenyez a polgármesteri tisztségért, ami a román szavazatok megoszlása miatt az RMDSZ fiatal jelöltjének, Kondor Ferencnek az esélyeit növeli. Ezt az esélyt azonban lenullázhatja, hogy az EMNP is indított jelöltet. „Információim szerint Tenkén a jelenlegi román polgármester felkérésére indított az EMNP jelöltet azért, hogy megosszák a magyar szavazatokat” – nyilatkozta Szabó Ödön.
Magyarkapus „elveszhet”
A 37 százalékban magyarok lakta Kolozs megyei Magyarkapuson szintén könnyen megtörténhet, hogy azért nem lesz magyar vezetője a községnek, mert az EMNP indít polgármesterjelöltet, rontva az RMDSZ jelöltjének, Rácz P. Zoltánnak az esélyeit – tudtuk meg Deák Ferenctől.
A Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnökének tájékoztatása szerint Erdőfeleken az EMNP polgármesterjelöltjének, Soós Sándornak az indulása közvetett módon árt a 22 százalékos helyi magyarság érdekeinek. A községben az RMDSZ nem indított jelöltet, hanem a magyar közösséghez pozitívan viszonyuló liberális jelöltet támogatja. Indulásával azonban Soós Sándor megfosztja a magyar szavazatok egy részétől a PNL-s politikust, növelve a PSD-s jelölt esélyeit. „Ezzel az a baj, hogy a szociáldemokrata jelölt helyi tanácsosként ellenségesen viszonyult a magyar közösséghez. Azt nyilatkozta, hogy ha ő lesz a polgármester, akkor Györgyfalva négy évig egy lejt nem fog kapni a költségvetésből” – magyarázta Deák Ferenc.
Az ügyvezető elnök szerint kockázatos a választások kimenetele a 46 százalékban magyarok lakta Tordaszentlászlón, ahol az EMNP szintén állított polgármesterjelöltet, megosztva a közösség szavazatait. „Az a szerencsénk, hogy a községben több román jelölt is indul, így a román szavazatok is megoszlanak” – jegyezte meg a fiatal politikus. Hasonló helyzet alakult ki az EMNP jelöltjének indulásával Bálványosváralján is – tette hozzá.
Több Kolozs megyei településen ugyanakkor csökkenhet a magyar önkormányzati képviselők száma amiatt, hogy az EMNP tanácsosi jelöltlistát indít. Deák Ferenc példaként hozta fel Ördöngösfüzest, ahol esély lenne az alpolgármesteri szék megszerzésére, ha a jelenlegi kettőről háromra növelné tanácsosai számát az RMDSZ. „Ám az EMNP listája miatt szavazatokat veszíthetünk, így nem tudjuk növeli tanácsosaink számát. Eleshetünk az alpolgármesteri tisztségtől, és ez a helyi magyar közösségnek sem jó” – fogalmazott a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke.
Hosszúmező: „elárulták a magyar közösséget”
A Máramaros megyei Hosszúmező lakosságának 71 százaléka magyar, ennek ellenére a községnek tizenkét éve román polgármestere van. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a helyi RMDSZ-elnök szerint sokrétű oka van, s csupán az egyik magyarázata a magyar közösség széthúzása. Diki Norbert szerint azonban az idei választások változást hozhatnának, ha az EMNP „nem árulta volna el a magyar közösséget”.
A súlyos vád a 2012-es választások után történtekre alapszik. Akkor az RMDSZ három, az MPP és az EMNP pedig szintén három tanácsost juttatott be közös listán a tizenegy tagú községi önkormányzatba. Ez jó hír volt, hiszen a magyarok tanácsosok többségbe kerültek a testületben, így magyar közösség érdekeit követve dönthettek a település sorsát érintő fontos kérdésekben. Csakhogy az EMNP-s tanácsos, Várkola Tibor váratlanul lepaktált a PSD-s polgármesterrel, átállt a román tanácsok oldalára, cserében pedig megkapta az alpolgármesteri tisztséget. Amit egyébként addig egy RMDSZ-es tanácsos töltött be – idézte fel Diki Norbert.
„Most ez az ember indul a polgármester-választáson, jelentősen gyengítve a rátermett jelöltünk, R. Fekete Lajos esélyeit” – fogalmazott az RMDSZ-elnök. Hozzátette, az EMNP polgármesterjelöltje soha nem a „magyar ügyet” képviselte a helyi tanácsban, keresztbe tett a három RMDSZ-es és két MPP-s tanácsos javaslatainak.
Diki Norbert elmondta, márciusban leültek tárgyalni az EMNP-vel a választásokról. Akkor a néppártosok azt javasolták: az RMDSZ ne állítson polgármesterjelöltet, hanem támogassa Várkola Tibort, cserében pedig megkapják az alpolgármesteri tisztséget. „Ha Várkola egy kompetens személy lenne, aki a magyar közösség érdekeit tartja szem előtt, akkor talán vissza is léptettük volna a jelöltünket. De ez egy elfogadhatatlan ajánlat volt” – mondta az RMDSZ-elnök.
Arad megyében román jelöltet támogatnak
Az Arad megyei Kisjenőn a magyarság számaránya 19 százalék. Az RMDSZ négy évvel ezelőtt két tanácsost juttatott be az önkormányzatba, ez a két mandátum most veszélybe került azáltal, hogy az EMNP önálló tanácsosi jelöltlistát indít – tudtuk meg Bíró Zoltán helyi RMDSZ-elnöktől és polgármesterjelölttől. Tájékoztatása szerint az EMNP nem indít polgármesterjelöltet, de a választásokon nem őt, hanem a PNL jelöltjét támogatják.
Bíró Zoltán elmondta, négy évvel ezelőtt felajánlotta EMNP-nek a közös jelöltlistát, de elutasították. Akkor a Néppárt mindössze 50 szavazatot kapott a helyhatósági választásokon. A kisjenői RMDSZ-elnök nem érti a hozzáállásukat. Annál is inkább, mert az EMNP-vel összefonódó EMNT Arad megyei elnöke, Borbély Zsolt Attila, április végén a Nyugati Jelennek nyilatkozva kijelentette, hogy kötelesség megőrizni a magyar képviseletet a szórványban. „Ezt a kijelentést az EMNP nem vette komolyan” – állapította meg Bíró Zoltán.
Apácán idén már nincs összefogás
A 37 százalékos magyar lakosságú Apácán öt polgármesterjelölt indul június 5-én. A magyar közösségnek kedvez, hogy a három román jelölt megosztja majd a román szavazatokat, csakhogy a jelenlegi RMDSZ-es polgármester, Bölöni László újraválasztási esélyeit rontja, hogy az EMNP-nek is van jelöltje.
A Brassó megyei község vezetője a Maszolnak elmondta, a helyi RMDSZ még februárban felajánlotta a közös lista és közös jelölt lehetőségét az EMNP-nek. Urnás előválasztást javasoltak a közös jelöltről, de ezt a néppártosok elutasították. „Februárban beszéltünk velük utoljára. Azóta egyetlen megkeresésünkre sem reagáltak. Ehelyett összeállították a tanácsosi jelöltlistájukat, és bejelentették, hogy Gál Andrást indítják a polgármesteri tisztségért. Nyílt levélben fordultam az EMNP Brassó megyei szervezetéhez ebben az ügyben, de választ erre sem kaptam” – magyarázta Bölöni László.
Az elöljáró felidézte: az időközben elhunyt elődjét, Bölöni Gyulát a magyar közösség összefogásával sikerült megválasztani polgármesternek, akkor az EMNP-nek nem volt ellenjelöltje. „Magam simán megnyertem az időközi választásokat, nem volt magyar ellenjelöltem. Nem értem, miért nem lehetett az idén is összefogni a magyar közösség érdekében” – mondta Bölöni László.
Szilágyi Zsolt az RMDSZ-re hárítja a felelősséget
Az EMNP elnöke, Szilágy Zsolt megkeresésünkre az RMDSZ hárította a felelősséget az összeállításunkban felsorolt településeken kialakult helyzet miatt. Szerinte számos községben és városban indokolt lett volna a tárgyalás az RMDSZ, az MPP és az EMNP között a választási együttműködésről, de ezt Kelemen Hunor szövetségi elnök elutasította.
„Tavaly decemberben a marosvásárhelyi helyzetből kiindulva az RMDSZ vezetőjének azt javasoltam, üljünk le, és tárgyaljuk meg településekre lebontva az összefogás lehetőségét, de Kelemen Hunor ettől elzárkózott. Fél évre rá azt mondani, hogy az EMNP a felelős a kialakult helyzetért, úgy érzem, hogy képmutatás. Úgy gondolom, hogy éppen az RMDSZ politikája, a tárgyalásoktól való elzárkózása, illetve a korrupcióhoz való, embereket elriasztó viszonyulása veszélyezteti a magyar képviseletet” – jelentette ki Szilágyi Zsolt.
Az EMNP elnöke szerint több Bihar, Szatmár és Kolozs megyei településen szerződéses együttműködést ajánlottak fel az RMDSZ-nek. Javaslataikat idén januárban és februárban iktatták is a szövetség helyi szervezeteinél, amelyek azonban elzárkóztak a tárgyalástól. Szerinte ennek oka, hogy míg az EMNP több magyart, az RMDSZ „több pártkatonát” akart az önkormányzatokba.
Arra a felvetésünkre, hogy több helyi RMDSZ-es politikus szerint az EMNP-sek voltak azok, akik elzárkóztak a tárgyalástól, Szilágyi Zsolt ismételten azt mondta: az összefogás nem rajtuk múlott. „Apácán például arra kértük Bölöni László RMDSZ-es polgármestert, menjen el Kelemen Hunorhoz, és győzze meg a saját pártelnökét, hogy az összefogásnak van értelme” – jelentette ki.
Arra a kérdésünkre, nem tartja-e a politikai vitákon túl is kirívónak, hogy az önmagát a „nemzeti oldal” képviselőjének tartó, autonomista EMNP még egy székelyföldi községben is román jelöltet indít a választásokon, Szilágy Zsolt úgy reagált: Silviu Ioachimot ötször választották meg eddig polgármesternek a kőröspatakiak, és a „helyi közösség” javasolta jelöltnek. „Ha mi az autonómiáért küzdünk, akkor a helyi szervezetek autonómiáját is tiszteletben tartjuk a jelöltjeik kiválasztásakor” – magyarázta. Hangsúlyozta, Silviu Ioachimnak csak a neve román, és megbízik benne a közösség.

Az MPP-sek Kövér Lászlóhoz is elvitték Radu Matét | Fotó: Facebook

Szilágynagyfaluban az MPP támogat román polgármestert. Szilágy megyében kirívó és némileg a Bihar megyei Köröstárkányhoz hasonló Szilágynagyfalu helyzete. A kétharmadában magyarok lakta nagyközséget jelenleg román polgármester vezeti, de esély van arra, hogy idén az RMDSZ jelöltje nyerje el a tisztséget. Ha ez mégsem így történik, azért nem az EMNP, hanem az MPP okolható, mert a jelenlegi román polgármestert támogatják a választásokon – mondta el portálunknak Seres Dénes. 
A Szilágy megyei RMDSZ elnöke szerint Szilágynagyfaluban nem működött az MPP-vel kötött választási együttműködés, amelynek lényege, hogy ne rontsák egymás esélyeit a felek. „Ez egy egészen különleges helyzet. Az MPP annyira felkarolta az amúgy PSD-s támogattságú, független Mate Radu polgármestert, hogy még a budapesti parlamentbe is magukkal vitték egy alkalommal” – magyarázta.
Megjegyzés
Szeretnénk annyit megjegyezni, hogy Seres úr nagyon rosz információkkal rendelkezik, amikor a Radu Mate személyébe belekötött, hiszen az illető most is a polgármesteri székbe ül! Sőt anyanyelvi szinten beszéli nyelvünket és nagyon is közkedvelt személyiség Szilágynagyfaluban!
Eddig is komoly tevékenységgel büszkélkedik és szerintünk megérdemelte volna, hogy az RMDSZ jelőltlistájára vegye, annak ellenére, hogy több esetben a szövetségi tanácstagok nem igen szavaztak mellette. 
Valahogy furcsa, hogy a megyei elnök - nagyjából - hasonló véleményt fújdogál a többségiekkel...
Csak dicsérni lehet a Mate Radu jelenlegi polgármester urat, amiért a közösségéért dolgozott eddig is és gratula neki, hogy még igy is vállalta megmérettetést! Irjuk ezt azért is mert ha a csak roma közösség szineiben jelent volna meg már akkor is nyerhetett volna, de ő a népközösségünkbe bízva indult el! (E.P.)

Lengyel külügyminiszter: az EU-nak nem kell szuperállammá válnia

2016.05.29.
MTI/EPA/Olivier Hoslet

Lengyelország megbízható tagja az Európai Uniónak, de azt vallja, hogy számos kérdést nemzeti szinten kell rendezni, „nemzetek feletti" döntéseket viszont csak indokolt esetekben szabad hozni – fejtette ki a Die Welt német napilapnak adott interjújában Witold Waszczykowski.
A lengyel külügyminiszter az újság szombati számában megjelent interjújában megállapította: „A problémákat a lehető legalacsonyabb szinten kell megoldanunk. Az EU-nak nem kell szuperállammá válnia".
Utalást tett az unió jövőjével kapcsolatos, széles körben terjedő vitára, különösen arra az igényre, hogy erősíteni kell a nemzeti szuverenitást, és nagyobb hatalommal kell felruházni a nemzeti parlamenteket. Kizárta ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy Lengyelországban népszavazást tartsanak az EU-ból való esetleges kiválásról, hangsúlyozva, hogy kormánya nem fog az európai közösségből való távozásra irányuló lépéseket tenni.
Waszczykowski szerint elhibázott a „több Európát" követelő felhívás, és utalt arra, hogy Lengyelország elutasítja az eurozónában létesítendő politikai unióról szóló terveket. A lengyel diplomácia vezetője szerint az integrációt az egységes piac, az energiaunió, a digitalizáció, és a közös biztonságpolitika terén kell elmélyíteni.
A lengyelországi demokrácia és jogállam nincs veszélyben – mondta a külügyminiszter, aki szerint a média hamis képet festett az ország helyzetéről.
A migrációval kapcsolatosan elismerte, hogy Németországot nemes szándék vezérelte, amikor szélesre tárta a kapukat a menekültek előtt. De felmérte-e Németország, hogy ez a lépés milyen következményekkel jár az EU többi tagállamára nézve? – tette fel a kérdést Waszczykowski, aki szerint minden országnak szuverén joga eldönteni, beenged-e menekülteket vagy sem. 
MTI

Közlemény - Települési értéktárak alakulnak

2016.05.24. 
Az elmúlt hétvégén a Gersekarátért Baráti Kör és a Gersekarát Község Önkormányzatának képviselői Székelykeresztúrra látogattak a Nemzeti értékeink itthon és külhonban – Települési Értéktárak Gersekaráton és Székelykeresztúron című pályázat keretén belül, ahol a Keresztúr Térségi Mezőgazdászok Egyesületének képviselőivel találkoztak. A látogatás célja a Székelykeresztúri Értéktár Bizottság megalapításának, illetve az értéktár kialakítás lépéseinek megbeszélése volt. A találkozón Székelykeresztúr különböző intézményeinek képviselői is részt vettek: Köblös Domokos alpolgármester, Orbán Lívia Borbála, a Molnár István Múzeum konzervátora, illetve Tódor Edit kulturális referens.
A találkozó a bemutatkozásokkal kezdődött, majd Gersekarát polgármestere, Csordás Tamásné bemutatta a települést. Ezt követően a Gersekaráti Baráti Kör elnöke, Ferencz Lászlóné ismertette az egyesület tevékenységét, előző pályázatuk eredményeit, illetve értéktárukat. A magyarországi település számos turisztikai, természeti és építészeti értékkel rendelkezik. Székelykeresztúr alpolgármestere is röviden bemutatta a települést, majd a Keresztúr Térségi Mezőgazdászok Egyesületének tevékenységi beszámolója következett. A bemutatókat egy beszélgetés követte, mely során a résztvevők megbeszélték az Értéktár Bizottság megalapításának és a lehetséges értékek nyilvántartásba vételének szakaszait.
A tematikus találkozó második fele a helység és környékének megismerésére összpontosított, a csoport főként olyan nevezetességeket látogatott meg és olyan objektumokat tekintett meg, amelyek akár bekerülhetnek az értéktárba: a helyi múzeum látnivalói, a Sóskút Fürdő, illetve a „Petőfi körtefa” és emlékterem. 
A projekt következő szakaszában a Székelykeresztúri Értéktár Bizottság kialakítására kerül sor, illetve az értékek dokumentálására. A keresztúri delegáció augusztusban látogat Gersekarátra, e találkozó keretében bemutatásra kerülnek a projekt eredményei.
A projekt megvalósítását a Földművelésügyi Minisztérium támogatja.
Simo Robert

Székelyföldi terrorvád – Bűncselekménynek tekintik az autonómiatörekvést

2016.05.29. 
A Székelyhon portál szerint a kézdivásárhelyi merényletkísérlettel vádolt Beke István és az erre való felbujtással vádolt Szőcs Zoltán elleni vádirat az egész székelyföldi autonómiamozgalmat bűncselekményként próbálja bemutatni.
A portál tegnapi véleménycikkének a szerzője a vádirat nyilvánosságra került hetven­oldalas kivonatát tanulmányozta, azt vizsgálván, hogy a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság milyen háttér-információkat csatolt a vádlottak konkrét ügyéhez. Leszögezi: a vádirat „ugyan nem bélyegzi meg terroristaként az egész magyar közösséget, de a székelyföldi, (...) autonómiamozgalmat szélsőséges, irredenta és revizionista címkékkel látja el, s összemossa a terrorizmussal. 
S mindezt hamis, félrevezető, manipulatív érvekkel” alapozza meg. Mint bemutatja: a vádirat kitér például a székely hadosztály 1918-as megalakulására, és arról tesz említést, hogy 1919-ben a székely hadosztály tagjai milyen bűnöket, atrocitásokat követtek el a román civil lakosság ellen. A magyarok radikalizmusra való hajlamát hivatott alátámasztani azzal, hogy megemlíti a 2009-es bolíviai rajtaütésben megölt Magyarosi Árpádot, aki az ügyészek szerint azáltal kapcsolódik a vádlottakhoz, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak egyesület tagja volt, s ez a szervezet az igazgatóság szerint „a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomból (HVIM) vált ki”.
A vádirat ugyanakkor többször tesz említést olyan rendezvényekről, amelyek célja „az erdélyi magyar közösségben erős ultranacionalista és románellenes érzelmek ápolása”. Ezen rendezvények között külön bekezdésben foglalkozik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által évente megszervezett székely szabadság napjával, melyet az igazgatóság szerint azért szerveznek „a magyar nacionalista-szélsőséges erők”, hogy általánossá tegyék azt a nézetet: Székelyföld területi autonómiáját „mindenáron, tehát erőszakkal is” ki kell vívni. A vádiratkivonatban háromszor is kitérnek a név szerint nem említett Izsák Balázs SZNT-elnök egy 2012-es felhívására, amelyben így fogalmazott: „A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld területi autonómiáját tűzte ki célként, és a huszonegyedik századi Európa nyelvén ez éppen a törvényes, szabad és független, nemzeti jogállást jelenti.” Az idézetet bűnjelként Beke István házában foglalták le.
A cikkíró szerint a vádirat a székely zászlót is bűnjelként azonosítja, a Kovászna megye határán található, Székelyföld turisztikai népszerűsítését szolgáló óriásplakátot pedig a HVIM hungarista szimbólumai között mutatja. A Székelyhon portál véleménycikke szerint a kézdivásárhelyi terrorvád túlmutat a vádlottakon és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmon, melyhez tartozik. „Az igazi tét a székelyföldi autonómiamozgalom inkriminálása lehet” – állapítja meg a szerző.

Székelyföldi turisztikai szövetség helyett klaszter

Bíró Blanka | 2016.05.22. 
Megalakult a Székelyföld Turisztikai Klaszter. Mint Albert Zoltán, a klaszter megbízott elnöke a Krónika kérdésére elmondta, a szerveződés célja a Székelyföld idegenforgalmának összehangolása.
A klaszterszerződést a napokban Csíkszeredában, egy idegenforgalmi fórumon írták alá, az eredetileg betervezett 22 aláíró mellett pedig már helyben csatlakoztak mások is, és a tagok köre tovább bővíthető. Az alapítók között vannak turisztikai egyesületek, vállalkozók, magánszemélyek, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem.
Albert Zoltán hangsúlyozta, a klaszter alulról szerveződik, egyelőre az önkormányzatok nem társultak. Szakemberek csoportosulása, akik ismerik az iparág elméletét, gyakorlatát, s abban bíznak, hogy szakmai érvekkel hatni tudnak majd a döntéshozókra is. Az alapítók köre földrajzilag is teljes lefedettséget biztosít, magában foglalja többek között Háromszéket, Gyergyó vidékét, Nyárád mentét, a Sóvidéket, a Gyimeseket és Csíkországot – ecsetelte a megbízott elnök.
Emlékeztetett egyúttal, hogy az együttgondolkodás már rég megkezdődött, és immár hosszú ideje próbálják hivatalosítani a szervezetet, ám azt nem sikerült bejegyeztetni, mert a bíróság „koholt vádakra hivatkozva” elutasította a kérésüket, miután a bírák a példák ellenére sem fogadták el, hogy a Székelyföld idegenforgalmi desztinációként nem egyenlő a közigazgatási egységgel. „A klaszter egyszerűbb, kötetlen formája az együttműködésnek, ezért ezt a megoldást választották” – magyarázta Albert Zoltán.
Hozzátette, a bejegyzési hercehurca alatt eltelt idő sem volt terméketlen, közben terveztek, aldesztinációkat határoztak meg, tudást és tapasztalatot cseréltek, adatokat gyűjtöttek, és elkezdték a regionális digitális platform kialakítását. A Sóvidék platform pedig már el is indult, jelenleg élesben tesztelik, a Vulkánok földje, amely a Csomád–Bálványos kistérséget foglalja magában, is részben működik, feltöltés alatt áll.
„Egy idegenforgalmi desztinációról van szó, aminek a határai nem merevek, ezen belül tizenegy aldesztinációt határoztunk meg, amelyek jellegzetessége és szolgáltatói rendszere fel tudja kelteni és huzamosabb ideig fenn tudja tartani a turisták érdeklődését” – avatott be a klaszter megbízott elnöke. A tizenegy aldesztináció Sóvidék–Hegyalja, Csomád–Bálványos, Gyergyó–Gyilkos-tó, Borszék–Maroshévíz, Székelyudvarhely és környéke, a Gyimesek, a Csíki medence, a Nyárád–Kisküküllő–Maros mente, Erdővidék, Alsó-Háromszék, Felső-Háromszék. Ezekhez mind különböző fantázianeveket társítanak, például a Kúriák vagy Székely kapuk földje.
A szakember ugyanakkor leszögezte, a turizmusért eddig is sokat tettek a Székelyföldön, csak mindenki külön úton járt, ezt az esetlegesen fejlődő rendszert szeretnék céltudatosabbá tenni, amely így hasznosabban tud bánni az erőforrásaival – tudás, környezet és pénz. „A klaszter feladata, hogy idegenforgalmi szempontból eltörölje a közigazgatási határokban való gondolkodást, és helyette turisztikai fogadóterületeket honosítson meg. Arra koncentrálunk, hogy vállalati szemlélettel a piac igényeinek megfelelően katalizáljuk a fejlődést” – összegzett Albert Zoltán.

A mozgósítás a prioritás Kolozs megyében

Kiss Előd-Gergely | 2016.05.27
VÁLASZTÁS – A mozgósításon múlik, hogy a Kolozs megyei magyarság érdekképviselete meg tudja-e őrizni a június 5-ei helyhatósági választások után a négy évvel ezelőtt megszerzett pozícióit az önkormányzatokban.

Vákár István (balra) és Horváth Anna (fotó: Facebook)

Ezt nevezte a kampány legfontosabb célkitűzésének Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje is, aki legutóbbi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy négy évvel ezelőtt a 48 ezres kolozsvári magyarság alig egyharmada szavazott, ez a 27 tagú városi tanácsban négy RMDSZ-es tanácsosi mandátumra volt elegendő.
A kincses városi tanácsosjelölt-listát vezető Horváth Anna abban bízik, hogy az egyházak által javasolt Gergely Balázs, a rendkívül népszerű Kolozsvári Magyar Napok főszervezője is segít majd a legutóbbi választásokon otthon maradt 30 ezer kolozsvári magyar megszólításában. A lista harmadik helyén a már komoly tanácsosi tapasztalattal rendelkező Csoma Botond, az RMDSZ megyei elnöke szerepel, és befutóhelyet kapott még Rácz Levente is, Oláh Emese bejutásához viszont a négy évvel ezelőttinél jobb eredményre van szüksége a szövetségnek.
Miután a koalíciós törekvések kudarcba fulladtak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) önálló tanácsosjelölt-listával próbálja átlépni a bejutáshoz szükséges ötszázalékos választási küszöböt és Fancsali Ernő személyében saját polgármesterjelöltet is állított. Az IRES közvélemény-kutató intézet felmérése szerint egyébként a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) képviselő Emil Bocnak nem kell kiköltöznie a városháza polgármesteri irodájából: a jelenlegi polgármester első helyen áll a népszerűségi listán 42 százalékkal, őt a függetlenként megméretkező Octavian Buzoianu követi 17 százalékkal, míg Horváth Anna alig 4 százalékon áll.
Az RMDSZ négy évvel ezelőtt öt megyei tanácsosi mandátumot szerzett – Vákár István, Németh András, Okos-Rigó Dénes, Lőrinczi Zoltán László és Ferencz István tagja a 34 fős testületnek –, ezen az eredményen Vákár István szerint megfelelő mozgósítás mellett javítani tudna a szövetség. Vákár egyébként az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje és listavezetője, a befutó helyen pedig Deák Ferenc, Balla Ferenc, Lőrinczi Zoltán László és Enyedi Tamás szerepel. A szövetség ugyanakkor megállapodást kötött a Magyar Polgár Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetével, így a billegőnek számító hatodik helyen Keizer Róbert, az alakulat megyei elnöke indul.
Az EMNP megyei tanácsosjelölt-listáját Soós Sándor, a szervezet megyei elnöke vezeti, a második helyen pedig Mihály Ágnes szerepel. A néppárt egyébként azt tűzte ki célul, hogy megduplázza a négy évvel ezelőtti eredményét. Az alakulat egyébként Kolozsváron és további húsz községben indít önkormányzati jelöltlistát, ezen kívül nyolc polgármesterjelöltet is indítanak.
Az RMDSZ 45 településen próbál beleszólni az önkormányzati munkába és 14 településen jelentkezett be a polgármester-választásra. 2012-ben a szövetség nyolc településen állított polgármestert Kolozs megyében. „A helyhatósági választások legfontosabb célkitűzése, hogy minden magyarlakta településen jelen legyünk az önkormányzatokban" – nyilatkozta korábban Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke.
Tordán jelenleg két RMDSZ-es tanácsos képviseli a helyi magyarságot, közülük Csép Leylla – a városi szervezet elnöke – újrázhat, a második befutóhelyen pedig Bogádnffy Gábor Norbert szerepel, míg Józsa István Lajos abban bízhat, hogy ezúttal nagyobb lesz a magyarok szavazókedve. Aranyosgyéresen is a két tanácsosi mandátum megőrzése a szövetség első számú célja, a feladatra Szabó Robert István és Vitus János vállalkozna. Désen Kovrig Annamária Magdolna és Varga Lóránd Gyula próbál újrázni a helyi tanácsban, egy jobb eredmény mellett Madar Tímea is mandátumhoz juthat.
Bánffyhunyadon is két képviselője van a magyar közösségnek a tanácsban: az RMDSZ-es Vasas István és Csüdöm Ferenc, aki még az MPP-t képviselve „futott be", de idén már a néppárt színeiben indul újra a tanácsosi tisztségért. Az RMDSZ viszont most Buzás Fekete Máriát és Döngölő Csabát indítja az első két helyen. Szamosújváron Kasza Tamás, Török Bálint és Feketelaki Tibor neve szerepel az RMDSZ-lista első három helyén.

2016. május 28., szombat

Magyar fizikusok felfedezése: az ötödik kölcsönhatás

2016.05.27.
A világ nagyobbik, eddig feltáratlan, láthatatlan részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás felfedezése – mondta el az M1 aktuális csatornán péntek reggel Krasznahorkay Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) kutatási projektjét vezető debreceni atomfizikus.
A világegyetem anyagának csak öt százalékát ismerjük! 
1897-ben történt az első olyan felfedezés, az elektron kimutatása, ami a világunk öt százalékának megismerését lehetővé tette. Az elektron tulajdonságainak feltárása vezetett oda, hogy számos mai eszköz, például a televízió, a rádió és a mobiltelefonok működnek – magyarázta a professzor.
A felfedezések gyorsan követték egymást: az 1890-es években Henri Becquerel feltárta, hogy az addig oszthatatlannak hitt atomok maguktól is elbomlanak, 
Rutherford meghatározta az atom tulajdonságait. Az új részecskék felfedezésével a fizika törvényeit sokkal pontosabban megismerte az ember.
„Modelljeink a világnak erre a pontosan ismert öt százalékára vonatkoznak. A maradék 95 százalékot nem ismerjük, ezt sötét anyagnak, vagy sötét energiának nevezzük. Ez az új részecske, aminek a nyomait, a bomlását sikerült megfigyelnünk az Atomkiban, előhírnöke lehet annak, hogy valamilyen kölcsönhatás létezik az általunk látható anyag és ezen ismeretlen anyag között” – mondta Krasznahorkay Attila.
Említette azt is, hogy nehéz megjósolni, hová vezethet a felfedezés, mivel hatalmas a láthatatlan világ aránya, óriási lehetőségeket rejt magában, ám még csak az első lépéseket teszi meg a tudomány.
Az MTA Atomki tudósai az atommagban végzik a kísérleteket, mert az atommagban az összes ismert kölcsönhatás, a gravitációs, az elektromágneses, az erős és a gyenge mind jelen van.
„Feltételezzünk, hogy ezeken kívül ez az ötödik kölcsönhatás is jelen lehet” – mutatott rá a professzor.
MTI

Összeférhetetlenség Marosvásárhely magyar alpolgármestere esetében

2016.05.27. 
Forrás: kronika.ro

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlenséget állapított meg Peti András, Marosvásárhely alpolgármesterének esetében több másik romániai elöljáróval együtt – számol be a kronika.ro.
Az ANI közleményében arról számol be, hogy Peti András alpolgármester 2013. június 13. és 2014. november 19. között összeférhetetlen volt, mert amellett, hogy betöltötte az alpolgármesteri tisztséget, igazgatótanácsi tag volt a Bernádi György Általános Iskolában. Az elöljáró 2013. június 13. és 2014. szeptember 4., valamint 2013. június 13. és 2014 november 14. között a Stefánia óvoda, valamint a 16/15-ös számú óvoda adminisztrációs tanácsában is tag volt.
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség megállapítása szerint Peti András a többi tisztségviselőhöz hasonlóan megszegte a 2003/161-es törvény 87. cikk első bekezdésének d. pontját, aminek értelmében nem lehet közintézmény adminisztrációs tanácsának tagja, aki alpolgármesteri tisztséget tölt be – írja a kronika.ro.

NÉGY TITKOS VIDÉKI FÜRDŐ, AMIT CSAK A HELYIEK ISMERNEK

Utál egész nap a légkondiban ücsörögni, de a szokásos strandokat is unja már, ráadásul nincs kedve csillagászati összegeket költeni a belépőre? Íme négy vidéki fürdő, amit szinte csak a környékbeliek ismernek, ezért az árak barátságosak és nincs akkora tömeg sem, mint a felkapott helyeken. A jelszó: csak semmi flanc! Országjáró körútjaink során a helyi fürdők felfedezése mindig kötelező körnek számít.
IGAL
Igalra Budapesttől alig több, mint másfél órányi autóútra, Somogy megyében találtunk rá. Már az odavezető út se volt semmi, Belső-Somogyban ugyanis olyan a táj, mint egy életre kelt terepasztal. Kukoricatáblák, sárgálló napraforgók és a legkülönbözőbb árnyalatú zöld dombok és mezők között vezetett az utunk. Igal szélén található a Somogy-tolnai hátság legmagasabb pontja, ahonnan rálátni a Balatonra, dél felé pedig még a Mecsek is kirajzolódik.
Fotó: Igali Gyógyfürdő

Igal története is az egyszer fent, egyszer lent sztorik közé tartozik, de témánk szempontjából az első jelentős esemény 1940-hez köthető. Ugyanis ekkor kezdtek olajat kutatni a környéken, ami helyett az egyik fúrás alkalmával 81 fokos termálvíz tört a felszínre. A forrásra a '60-as években építették fel a fürdőt, amely azóta évről évre ismertebbé válik, és egyre többen látogatnak el ide. Ahogyan pedig az a fürdőinkkel már csak lenni szokott, Európában már rég tudnak a létezéséről és a legendás gyógyhatásáról, míg itthon inkább csak a fanatikus fürdőzők és a környező megyékben élők ismerik.
Az igali fürdő területén 13 medencét találunk, melyek többsége kültéri, ezért nyáron sem kell attól tartani, hogy meg fogunk főni a fedett térben. A fürdő bár a gyógyvizéről vált ismertté, korántsem csak ezt a profilt erősíti. A legkülönbözőbb hőmérsékletű élménymedencéket, úszómedencét és szaunavilágot is talál itt, így bátran elhozhatja ide az egész családot! A fürdő hangulatos, árnyas parkjában bőven van hely leheveredni a fűbe, nem fogják szardíniának érezni magukat, persze a szezon közepén valószínűleg itt sem lesznek egyedül.
Hol? Budapestről autóval az M7-es autópályán a kőröshegyi völgyhíd előtt, a bálványosi lehajtónál kell lefordulni, ahol Kaposvár felé kell venni az irányt.
Mennyiért? Felnőtteknek 2200 forint, 60 év felett 1800 forint, 6-tól 20 éves korig 1600 forint a belépő. Vannak kedvezményes délutáni jegyek és családi jegy is.
Mikor van nyitva? A fürdő nyáron reggel 9-től este 8-ig tart nyitva.
Mit csináljunk utána? Városnézés Kaposváron, középkori séta Somogyváron, vagy a várongi Kaktuszfarm felfedezése.
HEGYKŐ
Az osztrák-magyar határ mentén, a Fertő-tó partján fekszik Hegykő, amit az évszázadok során kézről-kézre adtak egymásnak a nemesi családok, 2001 óta pedig a világörökség részeként tartjuk számon. Ennek ellenére sokan még csak nem is hallottak a településről.
Fotó: Sá-Ra Termál

A hegykői gyógyíz akár fiatalnak is mondható, hiszen 2004-ben kapta meg a minősítését. Az 1434 méter mélyről feltörő 55 fokos vizet a legkülönbözőbb gyógykezelésekhez használják, így ide is lehet beutalóval érkezni.
De ez a fürdő sem csak a gyógyulni vágyókat várja: van wellness medence, úszómedence, a kisebbeknek pedig pancsoló is. A fürdő kertje is kiválóan alkalmas a lazításra. Színes nyugágyakra heveredve olvasgathatunk a fák árnyékában bronzbarna osztrák nyugdíjasok között: hát kell ennél több egy tikkasztó nyári délutánon?
Hol? Budapestről az E60-as úton Győrig, majd onnan az M85-ösön érjük el Hegykőt.
Mennyiért? A belépő felnőtteknek 1500, 14 év feletti diákoknak 1200, 6 és 14 éves kor között pedig 950 forint. Az egész napos parkolójegy 500 forintba kerül.
Mikor van nyitva? A fürdő nyáron reggel 9-től este 7-ig tart nyitva.
Mit csináljunk utána? Fedezzék fel a Fertő madárvilágát a madármegfigyelő parkból,tekerjék körbe a tavat vagy üljenek fel a kisvasútra! A fürdőről ide kattintva talál bővebb információkat.
MAGYARHERTELEND
A Fishing on Orfű Fesztiválon járva fedeztük fel a magyarhertelendi termálfürdőt, ami azonnal az egyik kedvencünkké vált. Baranya megye tájait talán nem is kell ecsetelnünk: dombok és völgyek váltakoznak, ameddig a szem ellát, tehenek legelésznek az út mentén, de rókákkal és őzekkel is simán összefuthatunk.
Fotó: Benovics Gabor / Termálfürdő Magyarhertelend

A fürdő területén 11 medencét találunk, és ha jót akarunk, mindenképp kezdjük a kintiekkel, hiszen nyáron mégiscsak nagyobb szám a szabadban lenni. Nálunk az abszolút nyertes a főépülettől legtávolabb eső két medence lett, ahol egy hatalmas nádtető alatt ücsöröghetünk az árnyékban, a tájban bámészkodva – a fürdő ugyanis egy dombtetőre épült, így nem csak a víz, de a kilátás is szuper.
28 és 38 fok között mindenféle hőmérsékletű medence közül választhatunk és a gyerekek is kortól függően játszhatnak a sekélyebb és egyel mélyebb gyerekmedencékben, ahol még csúszdázni is lehet.
Ha pedig egy kis romantikára vágynánk, érdemes pénteken vagy szombaton érkezni, ezeken a napokon ugyanis a fürdő éjszaka is nyitva tart. Ilyenkor csak a hangulatvilágítást kapcsolják fel, és még a napközbeni forgalomnál is kevesebben vannak – a hangulatos, békés este tehát garantált, amit még egy különleges szaunaszeánsszal is megspékelhetünk.
Hol? Budapestről az M7-es autópályán Somogyon át is mehetünk, de választhatjuk az M6-ost is, alulról, Pécs irányából közelítve Magyarhertelendet.
Mennyiért? A felnőtteknek 1700, nyugdíjasoknak 1400, diákoknak 1200, 3 és 7 éves kor között pedig 600 forint a belépő. A péntek-szombat esti fürdőbelépő egységesen 1600 forintba kerül.
Mikor van nyitva? A fürdő nyáron reggel 9 és este 7 óra között tart nyitva. Pénteken és szombaton este a nyitva tartási idő után egy órával újra kinyit és este 8-tól éjfélig tart nyitva.
Mit csináljunk utána? Kiránduljanak el az Orfűi-tóhoz, fedezzék fel az Abaligeti cseppkőbarlangot, vagy vegyék célba Pécset – innen mindössze fél órára van. A fürdőről ide kattintva talál bővebb információkat.
CSISZTAPUSZTA
Legrégebbi és azóta is örök kedvencünket, a csisztapusztai élményfürdőt még gyerekkorunkban ismertük meg, de azóta sem ismerünk senkit, akit valaha hallott volna róla.
Pedig a Somogy megyei Buzsáktól öt kilométerre található fürdő vize éppolyan elismert gyógyhatású, mint a korábban felsoroltaké, és a hangulata sem marad el tőlük. Itt 1956-ban tört fel a 42 fokos termálvíz, amikor olaj után fúrtak – épp úgy, mint Igalban. A fürdőhöz azonban hosszú időn át nem vezetett semmilyen szilárd burkolatú út, ezért csak kisvasúton lehetett megközelíteni, medencék helyett pedig földbe vájt gödrökben fürödtek a csisztaiak.
Fotó: Csiszta Fürdő

Ma már öt töltő-ürítő rendszerű medence várja az ide látogatókat: egy gyerekmedence, egy kis és egy nagy ülő medence, valamint egy kisebb és egy nagyobb fedett ülő medence. De van szauna és játszótér is, valamint néhány kiegészítő szolgáltatás is a kávézón és az éttermen kívül.
A fürdő területe egészen kicsi, ezért is imádjuk, mert ide mindig olyan visszatérni, mintha mi is idevalósiak lennénk, hiszen ezt a fürdőt tényleg csak a helyiek ismerik. Elnyújtózni a parkban és nézni a somogyi eget – ez azért mégiscsak jobb, mint a dugóban zötykölődni valamelyik tömött pesti strand felé.
Hol? Budapestről az M7-es autópályáról Fonyódnál kell letérni Lengyeltóti irányába, majd innen Buzsák-Csisztapuszta felé venni az irányt.
Mennyiért? A belépő felnőtteknek 1500, gyerekeknek pedig 1200 forint.
Mikor van nyitva? A fürdő nyáron reggel 9-től este 7-ig tart nyitva.
Mit csináljunk utána? Ismerjék meg Buzsák hagyományőrző szokásait, kiránduljanak egyet az eldugott belső-somogyi falvak között vagy vegyék célba a Balatont, hiszen csak húsz percnyi távolságban vannak!
travelo.hu

2016. május 27., péntek

Meghalt a 108 éves Margit néni

2016.05.26. 
Forrás: kronika.ro

A bánsági Karánsebesen életének 109. évében meghalt Románia legidősebb lakosa, Szemenyei Margit – közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökség.
Az MTI beszámolója szerint a magyar nemzetiségű, római katolikus vallású Szemenyei Margit az Arad megyei Kisjenőn született, 1907. augusztus 15-én, Borosjenőn járt iskolába. Az első világháború után került Karánsebesre, amikor édesapja az ottani bútorgyárban vállalt munkát. Ő maga is gyári munkás volt több évtizeden át.
Az egyik videomegosztó portálon látható az a kisfilm, amelyet a 108. születésnapján készítettek. Az idős nő unokája segítségével, de a saját lábán ment ki a házból, hogy az udvaron fogadja Karánsebes polgármesterét, aki a köszöntésére érkezett. Előbb magyarul szólt a polgármesterhez, aztán románra váltott.
A bánsági kisváros önkormányzata évekkel ezelőtt úgy határozott, hogy az idős lakosokat születésnapjukon annyiszor ezer lej készpénzzel köszöntik fel, ahány évvel meghaladták a százat. A város polgármestere tavaly a torta és a virágcsokor mellett 8000 lejt vitt borítékban Szemenyi Margitnak. A matróna 108. születésnapján az egészséges táplálkozást tartotta a hosszú élet titkának. Sok tejet ivott és elsősorban a háztáji gazdaságban termesztett zöldségeket, az ott nevelt állatok húsát ette – írja a kronika.ro.

Temesvár díszpolgárává avatják a Nobel-díjas Stefan Hellt

2016.05.27. 
Május 27-én, pénteken tartja utolsó plenáris ülését a temesvári Városi Tanács, amelynek keretében a város díszpolgárává avatják Stefan Hell Nobel-díjas vegyészt. Stefan Hell az 1977–1978-as tanévben a Temesvári Nikolaus Lenau Líceum diákja volt.
Stefan Hell személyesen veszi át a díszpolgári címet, Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány kivándorlási kérdésekért és nemzeti kisebbségekért felelős megbízottja és Rolf Maruhn temesvári német konzul jelenlétében.
Stefan Hell aradi születésű, bánáti sváb származású kémiai Nobel-díjas német fizikus, a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézet igazgatója.
A szuperrezolúciós mikroszkópiában, a stimulált emissziós kioltást az úgynevezett STED-eljárást dolgozta ki. 2014-ben a nanoszkópia területén elért eredményéért Eric Betzig amerikai fizikussal és William Moerner amerikai kémiai-fizikussal közösen kapott Nobel-díjat.
Puskel Péter nyugatijelen.com

Lehet jelentkezni a Vidéki Színjátszók Találkozójára

2016.05.22. 
A Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola az Osonó Színházműhellyel közösen színjátszó találkozót szervez Sepsiszentgyörgyön, 2016. június 25-26-án. A Vidéki Színjátszók Találkozója nem versenyjellegű és első sorban Kovászna megyei csoportok bemutatkozásának ad teret. Az esemény egyik kiemelt célja a csoportok közti kapcsolat megerősítése és egy Kovászna Megyei Amatőr Színjátszó Szervezet beindítása.
A csapatok téma és műfaji megkötöttség nélkül, szabadon nevezhetnek bármilyen darabbal. Az előadások időtartama legtöbb 45 perc lehet, a közreműködők száma pedig – rendezőt, technikust is beleértve – legtöbb 12 fő. Egy csapat csak egy előadással nevezhet be a találkozóra.
A fesztivál ideje alatt a szervezők szállásról és étkezésről gondoskodnak, továbbá szabad belépést biztosítanak a fesztivál valamennyi előadására és a kísérő programokra. A bemutatott előadásokat szakmai tanácskozás követi. Az utazás költségéi a résztvevő csapatokat terhelik.
Jelentkezési határidő június 12. 
A Jelentkezési lap a következő e-mail címen, vagy telefonon igényelhető: 
, 0721-280778, 0267-351.560

Ügyészség: Gyilkoló erejű bombát lehetett volna gyártani a petárdákból

2016. május 24.
Az ügyészség szerint gyilkoló erejű bombát lehetett volna gyártani azokból a petárdákból, amelyeket a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) merényletkísérlettel vádolt székelyföldi vezetőinél találtak a nyomozók.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) múlt szerdán emelt vádat a decemberben letartóztatott Beke István, a HVIM kézdivásárhelyi, és Szőcs Zoltán, a HVIM erdélyi szervezetének elnöke ellen. Beke Istvánt közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják.
A vádiratot a Maszol.ro portál kérte ki az ügyészségtől, és tette közzé hétfőn. A több mint hetven oldalas dokumentumból kiderül, hogy a Kézdivásárhelyen tartott házkutatások során lefoglalt pirotechnikai eszközökkel az Országos Kriminalisztikai Intézet (OKI) végzett kísérleteteket. Az intézet megállapította, hogy a vásárolt petárdák összesen 1,546 kilogramm robbanóanyagot tartalmaztak, melynek tíz százaléka is egy MK2 kézigránátnak megfelelő robbanást okozhatott volna – állítja az ügyészség.
A vádiratban a DIICOT arra kéri az igazságszolgáltatást, hogy nyilvánítsa fasiszta, rasszista és xenofób szervezetté a Romániában jogi személyiséggel nem rendelkező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM), valamint a Romániában is bejegyzett Szent László Serege Egyesületet, amelyek tevékenységei és jelképei tiltottak Románia területén
Megjegyzés
Furcsa, hogy a 40-es években használatos gránáttipust jelelölték meg az OKI specialistái,mert ehhez a tipushoz tartozó gyújtószerkezetet nem igen lehet beszerezni és nem is akárhol, sőt...
De, aki nem tudja vagy még nem volt háborús övezetben annak nagyon is elfogadhatóan hangzik e pár betűcsoport és egy számnak megnevezése.
A petárdakészitők a robbanáshoz olyan anyagkeveréket készitenek amit még folytással sem lehetne egy gránátestbe felrobbantani, ugyanis abba az égésisebesség nem éri el a kritikusértéket.
Ha valakit is érdekel az interneten sok fórumban lehet olvasni arról, hogy miért is nem lehet nagyon erős robbanást előállitani, mert a petárdák célja eleve a nagy hanghatás. Ha az OKI specialistáinak sikerült is nagy pukkanást előidézni attól még nem biztos, hogy azt egy hagyományos "ütésre robbanó" gyújtószerkezettel csinálták volna meg.
Egy "gyilkoló" szerkezet esetünkben egy gránát robbanása még nem de a repeszdarabok igencsak maradandó sérülést (esetleg halált) tudnak okozni, de egy 1500 gramnyi petárdából származó anyag segitségével ezt még egy speciálisan kiépített szerkentyűvel sem igen lehetne megcsinálni, Ami pedig a gázvezetékek robbantását illeti igencsak furcsa, hogyan képzelik el az ügyészek, hogy a gyenge minőségű repeszek kárt tennének egy acélból készült csőben?!?
Arról nem is beszélve, hogy az airsoftos játékok esetében csak gázzal működő gránátot szoktak használni... (EP)

    

Musai-Muszáj: Emil Boc még mindig nem válaszolt kérvényünkre

K. O.
Kolozsvár - a képmutatás fővárosa címmel küldött jelentett meg sajtóközleményt a Musai-Muszáj akciócsoport. Ebben arról adnak hírt, hogy Emil Boc kolozsvári polgármester több mint egy hónap elteltével sem válaszolt a civil aktivisták iktatott kérvényére.
„Mint ismeretes, Emil Boc polgármester március 15-i ünnepi beszédét bekiabálás zavarta meg: egy kolozsvári polgár a többnyelvű helységnévtáblákat kérte számon a polgármestertől. Boc a protestáló személynek a Biasini szálló előtt összegyűlt tömeg füle hallatára azt mondta, hogy bárhol és bármikor hajlandó az egyeztetésre, soha nem fogja visszautasítani”.
Emlékeztetnek: a március 15-ei incidens után a Muszáj-Musai Mozgalom aktivistái találkozót kértek a város vezetőjétől, amelyen a többnyelvű helységnévtáblákról, a multi- és interkulturalizmusról és a többnyelvűség jelenlegi helyzetéről tárgyaltak volna az elöljáróval. A találkozót kezdeményező kérvényt március 23-án iktatták a kolozsvári városházán, a sajtóközlemény írásának mai időpontjáig nem érkezett válasz a megkeresésre. 
Hangsúlyozták, hogy a hivatalok válaszadási kötelezettségéről a közigazgatási törvény rendelkezik.
A Szabadság munkatársa nemrég személyesen érdeklődött a polgármesternél afelől, ígéretéhez híven mikor hajlandó fogadni az akciócsoport küldöttségét. Emil Boc irritáltan azt válaszolta, még nem jutott el hozzá a kérés, minden bizonnyal a városháza valamelyik osztályán elemzik annak tartalmát.
A Muszáj-Musai Mozgalom mai közleményükben nehezményezik, hogy Emil Boc nem tartotta be az ünneplő tömeg és a sajtó előtt tett ígéretét, hogy mindig nyitott lesz a párbeszédre a többnyelvűségről. „A polgármester nem csak ígéretét nem tartotta be, hanem a hatályos törvényeket sem. Nem először szembesülünk a polgármester szalonmultikulti hozzáállásával: félrevezető volt az is, amikor azt nyilatkozta, hogy nincs törvényes lehetőség a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére, miközben erről máig kormányhatározat van érvényben. Emil Boc-nak hála Kolozsvár lett a képmutatás fővárosa!” – olvasható a dokumentumban.

Elhunyt Tempfli József

2016. május 26. 
Hosszú betegség után 85 éves korában szerdán elhunyt Tempfli József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye nyugalmazott püspöke – közölte az egyházmegye.
1990. március 14-én II. János Pál pápa Nagyvárad 81. püspökévé nevezte ki. Felszentelését 1990. április 26-án a nagyváradi székesegyházban tartották. Rendületlenül harcolt a kommunista időkben elkobzott egyházi vagyon visszaszerzéséért. Nyugdíjazási kérelmét 2008 decemberében XVI. Benedek pápa elfogadta, megyés püspöki szolgálatát 2009 márciusában fejezte be.
Tempfli Józsefet vasárnap 15 órakor ravatalozzák fel a nagyváradi székesegyházban, ahol 18 órától szentmisét mutatnak be lelki üdvéért, majd hétfőn, a 11 órától tartandó engesztelő gyászmisét követően helyezik örök nyugalomra a nagyváradi székesegyház kriptájában

2016. május 26., csütörtök

Szakmai innovációs konferencia és nyílt nap Aradon

2016.05.23. 
Május 24-én és 25-én Arad város lesz a házigazdája Az én európai városom (My European City) elnevezésű programban résztvevő partnerek találkozójának. A rendezvény első napja, május 24. (kedd) nyitott a publikum számára. „A szakmai innovációs konferencia” megnyitójára a Városháza Ferdinánd Termében kerül sor 9 órakor. A nyílt napon a szervezők bemutatják Az én európai városom uniós pályázatot, a projektben részt vevő európai partnervárosokat, de esettanulmányok is terítékre kerülnek.
A rendezvény célja többek között ráirányítani a közvélemény figyelmét az európai városok épített kulturális öröksége megőrzésének a jelentőségére és az erre irányuló partnerkapcsolatok szerepére.
A bemutatkozó hazai és nemzetközi előadók olyan témákat feszegetnek, mint például a kulturális örökség közös kiaknázása, a közép- és kelet európai városok felvirágoztatása, de az aradi vár udvarán álló romos ferences templom felújításának lehetséges lépéseiről is szó esik (az aradi Stacons cég képviselőjének az előadásában). Ez utóbbira a hivatalos program szerint 15.30 órakor kerülne sor. 16.20 óra körül vonják le a konferencia következtetéseit, ahol kötetlen beszélgetésekre is alkalmat biztosítanak.
Beszédet mond három magyarországi kutató is: dr. Nagy Erika és dr. Timár Judit, mindketten a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársai (Regionális Kutatások Központja, Alföldi Tudományos Intézet – Békéscsaba), illetve az uniós pénzekből felújított komáromi Monostori erőd projektmenedzsere, Farkas Erika.
A szervezők szeretnék, ha a publikum is bekapcsolódna a beszélgetésekbe, melyek alapján akár műemlékvédelmet szolgáló partnerkapcsolatok is születhetnek.
Az aradi rendezvényre a franciaországi Nantes, a brit Nottingham, a lengyel Szczecin, a lett Jelgava, továbbá Berlin és Belgrád partnervárosok jelezték részvételi szándékukat. 
A projektet az Európa a Polgárokért Program keretén belül finanszírozzák, Arad város önrészét az Arad Municípiumi Helyi Tanács biztosítja. 
Sólya Emília nyugatijelen.com

Jó példa ragadós - Kézdi sajtot vegyenek! – A példás összefogás eredménye

2016.05.26. 
Százszázalékos tehéntejből készült, Kézdi márkanévvel ellátott sajtot, tejet, tejfölet, szánát és túrót kóstolhattak meg az érdeklődők tegnap délelőtt a kézdialmási művelődési otthonban. A kóstolóval egybekötött bemutatón ismertették meg először a közönséggel a felső-háromszéki tejtermelők nyersanyagából készített termékeket.
A piacra egyelőre félzsíros tej és négyféle tehénsajt kerül. A Kézdi Lacto Coop Szövetkezet Székelykeresztúron és Csíkszépvízen elkészített első termékei – amelyek nevükben is a helyi jellegzetességeket (Kézdi Céhes Sajt, Kézdi Perkő Sajt) reklámozzák, már kaphatóak a Bertis üzletekben, hétfőtől pedig a megye más élelmiszerboltjaiban is megvásárolhatóak lesznek.
Tavaly Fejér László Ödön képviselő kezdeményezésére kezdték el szervezni a Kézdi Lacto Coop Szövetkezetet, amelynek elsődleges célja, hogy az állattartó gazdákat összefogja és arra ösztönözze, hogy saját kezükbe vegyék sorsukat: ne csak tejet állítsanak elő, hanem azt dolgozzák is fel. Miután a sepsiszentgyörgyi Covalact Rt. egyoldalúan felmondta a termelőkkel kötött szerződést, más megoldást kellett keresni.
E hónap eleje óta a napi körülbelül 6000 liter felső-háromszéki tejet a szépvízi és a székelykeresztúri szövetkezetek feldolgozóüzemeibe szállítják, ahonnan a késztermék Kézdi márkanévvel kerül vissza az üzletekbe. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta: a természetes alapanyagokból, adalékok felhasználása nélkül előállított termékek már ezen a héten megjelennek az üzletekben, könnyű őket felismerni, hiszen a Kézdi szó olvasható rajtuk. Fejér László Ödön képviselő kifejtette: a székelység összefogásának konkrét eredménye az, hogy ma már kézbe foghatjuk a termékeket, viszont csak az út felénél állunk: következik a kézdivásárhelyi tejfeldolgozó létrehozása.
Ennek kapcsán a bemutatón jelen levő Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármester messzemenő támogatásáról biztosította a gazdákat, így sikeres pályázat után a szentkatolnai úton levő, kedden átvett 2-es számú ipari parkban kaphat helyet az új vállalkozás. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, ez a szövetkezet a székelyek csattanós válasza azzal szemben, hogy a nagy felvásárlók cserbenhagyták a helyi gazdákat. 
„A kis ügyeket a nagy ügyektől az különbözteti meg, hogy egymagunkban nem tudunk semmi előremutató lépést megtenni, csak közösen” – hangsúlyozta a megyei önkormányzat vezetője, aki arra biztatott mindenkit, hogy vásárolják és népszerűsítsék a Kézdi terméket. Az ozsdolai Nagy Károly, a Kézdi Lacto Coop Szövetkezet elnöke szerint sokat léptek a tej útja érdekében: képzéseken vettek részt, több mint 400 gazdával találkoztak, elemezték a hibákat, és tanultak belőle. „Nagy kő esett le a szívemről, amikor az első autó elgördült a tejjel, és amikor megérkeztek az első termékek. Egy éve nem gondoltam volna, hogy ma Almáson a mi, egészséges termékünket kóstolhatjuk” – mondotta a szövetkezet elnöke.
Az eseményen minden hozzászóló az összefogás fontosságát hangsúlyozta. Tankó László, a keresztúri szövetkezet ügyvezető igazgatója szerint a termékek egyelőre Hargita megyében készülnek, hamarosan közel hetvenféle sajt, tejszín, szána, vaj, vajkrém, sima és gyümölcsös joghurt és egyéb kerül az üzletekbe. Hangsúlyozta: fel kell készülni arra, hogy számos nehéz­séggel szembesülnek, ugyanakkor mindenkit a tejtermékek vásárlására, népszerűsítésére buzdított.
Elmondása szerint, amennyi­ben tízezer kézdiszéki naponta csak öt deka sajtot vagy más terméket fogyaszt a Kézdi vagy keresztúri termékekből, a szövetkezet már önfenntartóvá válik. Árakról is szó esett: egy liter palackozott, eredeti, házi tehéntej 2,5 lejbe kerül, míg egy nagyáruházban az importból származóért akár öt lejt is elkérnek.
Iochom István Háromszék

Soós Zoltán: Marosvásárhely lehetne a székelyföldi régió húzóereje

2016.05.26. 
Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármesterjelölt szerint Marosvásárhelynek a székelyföldi régió központjává és gazdasági húzóerejévé kellene válnia. 
Marosvásárhely magyar polgármesterjelöltje a magyar kis- és középvállalkozások számára szervezett „Erősödő Kárpát-medencei magyar vállalkozások" című rendezvényen szólalt fel szerdán. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tartott konferenciáról a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számolt be hírlevelében. 
Soós Zoltán úgy vélte, hogy a székelyföldi településeknek össze kell fogniuk ahhoz, hogy nagy infrastruktúraberuházásokat valósítsanak meg. „Gyorsforgalmi utakat kell építeni, korszerűsíteni kell a vasúthálózatot, és fejleszteni kell a marosvásárhelyi repülőteret, hiszen jelenleg a régió elszigetelt" – idézte a független polgármesterjelöltet az RMDSZ. 
Soós Zoltán azt is elmondta, hogy meglátása szerint az önkormányzatoknak össze kell fognia az egyetemekkel és a vállalkozókkal, hogy technológiai parkokat hozzanak létre, teret biztosítsanak az innovatív vállalkozásoknak és munkalehetőséget az egyetemekről kikerülő diplomásoknak.
A polgármesterjelölt szerint Maros megye Romániában a 4. helyen áll a fogadott turisták számát tekintve, de ez elsősorban Segesvár és Szováta turisztikai vonzerejének köszönhető. Úgy vélte, Marosvásárhelyre jóval több turistát lehetne vonzani, ehhez azonban erős turisztikai brandet kell építeni a város számára.
A marosvásárhelyi rendezvényt a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány szervezte azzal a céllal, hogy erősítse a térség innovatív vállalkozóinak külpiacra lépését és a magyar vállalkozások térségben betöltött szerepét.
MTI

Horváth Anna: előbb a román közvéleményt kell meggyőzni helységnévtáblaügyben

2016.05.25. 
Fotó: Gönczy Tamás, forrás: nagybanya.ro

„A többnyelvű helységnévtábla ügyében nem sikerült áttörést elérni, ez azonban nem az RMDSZ-en múlt, a román pártok képviselőiben jelenleg nincs meg erre a politikai akarat – számol be Kiss Előd-Gergely a kronika.ro-n. Ezért fontos az olyan civil szervezetek tevékenysége, mint a Musai–Muszáj, mert csak akkor nyílik erre reális esély, ha a román közvéleményt sikerül megfordítani ebben kérdésben, a politikusaik ugyanis azt mérlegelik, hány szavazatot veszítenének egy ilyen lépéssel” – vallja Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere.
Szerdai sajtótájékoztatóján ugyanakkor leszögezte, a többnyelvű helységnévtábla ügyét napirenden kell tartani, de nem célravezető megsértődni azon, ha a városi közgyűlés többsége elutasító marad, ugyanis ha koalíciós szakítópróbává teszik a helységnévtáblák ügyét, azzal a közösség többet veszít, mint nyer. „Semmi sem megy magától a polgármesteri hivatalban, kezdve a templomfelújítások építési engedélyének beszerzésétől, a napi bürokratikus ügyintézés felgyorsításáig” – magyarázta.
Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke eközben arról értekezett, hogy a szövetség akkor is megtarthatja az alpolgármesteri tisztséget, ha a Nemzeti Liberális Párt (PNL) abszolút többséget szerez a közgyűlésben, azonban ebben az esetben az érdekérvényesítő képesség sokkal kisebb lesz. Kifejtette: a PNL abszolút többségének megakadályozásához a jelenlegi négy közgyűlési mandátum megőrzése kevés lesz, hat-hét magyar mandátumra lenne szükség ahhoz, hogy ez a helyzet ne álljon elő.
Horváth Anna a szerdai sajtótájékoztatón arról is beszámolt, a kampányban meglehetősen nagy gondot okoz számukra, hogy a vonatkozó jogszabály értelmezése meglehetősen kaotikus, szinte napról napra változtatják az illetékes hatóságok. A Krónika kérdésére ugyanakkor elmondta: az, hogy megszabja a törvény a kampányra költhető keretösszeget, nem érinti a szövetség kiadásait, mert ők eddig sem költöttek többet kampányra. Ez elsősorban a román pártok ésszerűtlen túlköltekezését korlátozza – hangsúlyozta –, így előfordulhat, hogy ezzel csökken azok mozgósító képessége, „ami értelemszerűen esélyt jelent az erősebb magyar képviseletre” – írja a kronika.ro.
Megj.
A többnyelvű táblák ügye nem annyira fontos a kincses város alpolgármestere szerint, de eddig semmi sem javult a nehézkesen működő, egy csomó bürokráciával telített városvezetésben, sőt. A helyi tanácsban űlők legtöbbje sok esetben még a legalacsonyabb szinten sem érti, hogy mi is lenne a szerepköre, feladata. De ennek ellenére sok olyan cég van a "közelükben", s akiknek az érdeke nem a lakosságnak a kiszolgálása! Sőt sok esetben csak e "közeli" cégek érdekeire való figyelést tartják fontosnak...
Még sok mindent lehetne felsorolni, de javulásra semmi kilátást sem észlelni. A sok helyi tanácsi határozat (HTH) inkább csak a közügyeket bonyolítja, mintsem, hogy megoldja, sőt sokszor diszkrimativ módon éppen a város lakói ellen szól.
Lehet, hogy ez nem fog tetszeni azoknak, akik a város ügyeit úgy akarják intézni, hogy közben a különböző törvénycikkek mőgé bújva, a HTH-nak próbálnak érvényt szerezni vagy ami rosszabb csak saját személyük számára szeretnének politikai tőkét kovácsolni...
Eközben mindegyre csak a DNA bárdját látják a fejük fölött, miközben az érdekképviseletről meg-megfeledkeznek, lévén az liberális vagy vagy más beállítottságú...
A napi ügyek rendezésének a bürokratikus mivolta pedig lelassítja az egész folyamatot. A nagyszámú alkalmazott sem megoldás ha napról napra nő a "procedurák" száma. Nincs megoldva a különböző igazgatóságok közti kapcsolat sem, igy az aki a hivatalhoz fordul, többször is kell sorba álljon és sokszor ugyanazokat az okmányokat kell beadnia... A nagyszámú alkalmazottak sok esetben már nem is tudják időben átfutattni a sok papírhalmazt annak ellenére, hogy szinte mindegyik előtt ott van egy számítógép. Az "átjárhatóság" vagy "átláthatóság" pedig szinte ismeretlen az igazgatóságok között.
Az "egyabalakos" ügyintézésről szinte senki sem hallott. Igy aztán nem a papírok "sétálnak" az irodák között hanem a város lakossága...
Hiába léteznek a kerületi irodák, ha azoknál csak kevés számú ügyet lehet elintézni és azoknak sokszor szinte semmi "rálátása" sincs a központra.
Még sorolhatnánk a hiányosságokat, de lássuk mit hoz a jövő... (EP)
     

2016. május 24., kedd

Kövér: a kötelező betelepítés elfogadhatatlan

2016.05.24. 
A betelepítésnek csak önkéntes alapon lehet helye, a tervezett pénzbeli szankcionálás pedig nem európai szolidaritás, hanem annak megcsúfolása – jelentette ki felszólalásában Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Európai Unió parlamenti elnökeinek luxembourgi konferenciáján hétfőn.
Kövér László úgy fogalmazott: „a szankcionálással és az uniós források megvonásával való fenyegetőzés nem vall demokratikus hajlamokra.
Ez ugyanaz az erőpolitika, amit a magyaroknak 1990 előtt egy másik unió részéről már megtapasztaltak – hangsúlyozta.
Kijelentette: Magyarország hajlandó anyagi áldozatot vállalni és kész segítséget nyújtani minden olyan esetben, amely a válságnak az Európán kívüli megoldását célozza.
Elmondta, hogy Magyarország nem ért egyet az Európai Bizottságnak a dublini rendszer megreformálására tett javaslatával, amely nem a tagállamok konszenzusán alapul.
Úgy vélekedett: a migráció Európa számára elsődlegesen biztonsági kérdés. Magyarország az Orbán Viktor miniszterelnök által bemutatott Schengen 2.0 akcióterv révén megoldást kínál Európa biztonságának megőrzésére, amelynek alapeleme a schengeni rendszer megvédésének deklarálása, a külső határok védelme.
A magyar álláspont szerint maradéktalanul biztosítani kell a hatályos európai uniós és schengeni szabályok érvényesülését, és csak ezt követően lehet elvégezni a dublini szabályok reformját – mondta.
Hozzátette: a megoldás része az is, hogy a migránsok beáramlását az Európai Unión kívül kell megállítani. Külön kell választani a védelemre szorulókat a gazdasági migránsoktól, valamint zárt uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok felállítására van szükség.
Ennek érdekében visszafogadásra és visszatérésre vonatkozó megállapodásokat kell kötni a származási és a tranzitországokkal, és ezeknek érvényt is kell szerezni – emelte ki a házelnök. Kövér László a konferencián hangsúlyozta, hogy az Európai Uniót meg kell erősíteni.
A politikus leszögezte: szemben az „Európai Egyesült Államok" gondolatával „Magyarország az európai alaptézis pártján áll".
„Mi az európai nemzetállamok mint tagállamok egyenjogú együttműködését tekintjük az Európai Unió alapjának" – mondta.
Úgy vélekedett: két alapértékben „nem tudunk, nem fogunk" kompromisszumot kötni: az egyik a népakarat, azaz a demokrácia érvényesülése, a másik az állami szuverenitás gyakorlása.
Kövér emlékeztetett, hogy amikor beléptünk az Európai Unióba, azért tettük, mert európai demokráciában akartunk élni, olyan rendszerben, ahol tiszteletben tartják a nép, a választópolgárok akaratát.
A házelnök úgy vélte, hogy ehhez képest a „római antitézisben" foglalt gondolat egyik képviselője, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedik, hogy az európai miniszterelnökök túlságosan hallgatnak a választóikra, és ezért nem „full time" európaiak.
„Csak az +full time+ európai politikus, aki figyelmen kívül hagyja és mellőzi az európai választópolgárok akaratát? Ez lenne a jövő?" – tette fel a kérdést felszólalásában a házelnök.
Kövér László hangsúlyozta: Magyarország az Európai Unióba való belépésekor szuverenitása megosztásáról döntött és nem szuverenitása feladásáról.
„Ha a tagállamok lemondanak a jelenleg önkéntesen megosztott szuverenitásukról is, ha az európai hatalomgyakorlás nem a népuralmon, hanem a valamilyen más uralmon – például bürokraták és pénzemberek háttérmegállapodásain – alapul, ha az európai népakaratot kiiktatják, akkor ki fogja gyakorolni Európában a szuverén főhatalmat, milyen legitimáció alapján és kinek a javára?" – kérdezte a házelnök. 
MTI

Terrorvád: utcára vonulnak az ifjúsági szervezetek

2016.05.23. 
Forrás: kronika.ro

Három ifjúsági szervezet kezdeményezésére tüntetést szerveznek május 29-én Kézdivásárhelyen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetőinek meghurcolása ellen tiltakozva – számol be Molnár Rajmond a kronika.ro-n.
A HVIM, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Minta ifjúsági szervezet képviselői hétfői csíkszeredai sajtótájékoztatójukon leszögezték: az ügyészség Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztálya (DIICOT) által összeállított vádirat teljes mértékben valótlan állításokon alapul. „Ha hagyjuk, hogy közösségünk tagjait meghurcolják valós indokok nélkül, akkor visszatérünk a huszadik század sötétebb pillanatait idéző módszerekhez” – fogalmazott Sorbán Attila Örs, az EMI országos elnöke. Az ifjúsági szervezetek várnak minden erdélyit a kézdivásárhelyi tüntetésre, „hogy közösen fejezzék ki felháborodásukat, kiállva a meghurcolt fiatalok mellett”.
Amint arról beszámoltunk, a DIICOT múlt csütörtökön emelt vádat a decemberben letartóztatott Beke István, a HVIM kézdivásárhelyi és Szőcs Zoltán, a HVIM erdélyi szervezetének elnöke ellen. Beke Istvánt közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják.
A vádirat olyan lehallgatott beszélgetések leiratát is közli, amelyekben a HVIM vezetői egy gázvezeték felrobbantásáról, illetve arról beszélnek, hogy orosz szervezetektől szeretnének támogatást szerezni a műveletekhez. A több mint hetvenoldalas dokumentumból kiderül, hogy a Kézdivásárhelyen tartott házkutatások során lefoglalt pirotechnikai eszközökkel az Országos Kriminalisztikai Intézet végzett kísérleteteket. Az intézet megállapította, hogy a vásárolt petárdák összesen 1,546 kilogramm robbanóanyagot tartalmaztak, ennek tíz százaléka is egy MK2 kézigránátnak megfelelő robbanást okozhatott volna – állítja az ügyészség.
A vádiratban a DIICOT arra kéri az igazságszolgáltatást, hogy nyilvánítsa fasiszta, rasszista és xenofób szervezetté a Romániában jogi személyiséggel nem rendelkező HVIM-et, valamint a Romániában is bejegyzett Szent László Serege Egyesületet, amelyek tevékenysége és jelképei tiltottak Románia területén. Mint a vádiratban írják, a magyar szélsőségesek nyelvi leleményességgel játsszák ki a román jogszabályokat: nem felvonulást, hanem megemlékezéseket szerveznek, utóbbihoz pedig nincs szükség hatósági engedélyre.
A vádirat szerint a szélsőséges szervezetek rendezvényeinek – ahova katalán, baszk, észak-ír politikusokat hívnak meg – az a célja, hogy románellenes érzelmeket keltsenek a magyar közösségben. A DIICOT a vádirat illusztrálására a székely szabadság napjának a marosvásárhelyi rendezvényén készült fotókat is felhasznált – írja a kronika.ro.

Labdarugás – A Kolozsvári CFR nyerte a Kupát

2016.05.19. 
A Kolozsvári CFR és a bukaresti Dinamo közötti kupadöntőben a fővárosi csapat kezdett jobban. Az első félidőben 2–0-ra elhúzott, de a rendes játékidő utolsó előtti percében a kolozsváriak egyenlítettek. 
A hosszabbításban nem esett gól, a 11-eseknél az ötödik büntetőt a kolozsváriak kapusa védte, és ezzel megszerezte a kupát csapata számára. A bukaresti Nemzeti Arénában játszott mérkőzést megszakították a 14. percben, hogy a pályán elhunyt Patrick Ekengre, a Dinamo 14-essel szerepelt kameruni középpályására emlékezzenek.
A megemlékezés során mindkét csapat játékosai és a játékvezetők is Ekeng arcképével ellátott mezt öltöttek magukra, a lelátókon pedig a nézők a „bon voyage Patrick!” (jó utat, Patrick!) feliratot alakították ki, s a játékos óriásposzterét bontották ki. A kolozsvári csapat 2008, 2009 és 2010 után negyedszer diadalmaskodott a Román Kupában.
Az eredmény: Dinamo–Kolozsvári CFR 2–2 ( gólszerzők: Gnohéré 23. – 11-esből, Bicfalvi 35., illetve Juan Carlos 47., C. López 89.) – tizenegyesekkel 4–5.

2016. május 23., hétfő

Márton Áron-szobrot avattak Tusnádfürdőn

2016.05.22. 
Forrás: kronika.ro

Márton Áron erdélyi püspökről készült mellszobrot avattak vasárnap a tusnádfürdői Kisboldogasszony plébániatemplom kertjében a Magyarország miniszterelnökségének nemzetpolitikai államtitkársága által meghirdetett Márton Áron-emlékév keretében – számol be Péter Beáta a kronika.ro-n.
Az ünnepi eseményen Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott: Márton Áron szerette nemzetét, amelynek tagja volt, és amelynek pásztora és közbenjárója lett. „Márton Áront az erdélyi magyarsággal a szeretet kötötte össze. Ezt érezte, tapasztalta meg mindenki, akivel találkozott” – emelte ki az államtitkár.
Potápi arról is beszámolt, hogy amikor meghirdették az emlékévet – amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek –, még nem gondoltak arra, hogy milyen csodálatos kincset sikerül feltárniuk. Kiderült, hogy „nem egy elfelejtetett hagyatékot” kell leporolniuk, hiszen örömmel tapasztalhatták, hogy milyen sokan kívánnak csatlakozni a kezdeményezéshez, illetve szerveznek megemlékezést. „Márton Áron munkáiban, leveleiben, beszédeiben a legtöbbet használt szó a kötelesség. Mert hitte, hogy azért a népért, amely rábízatott, kötelességgel tartozik – a most élőkért és a jövő nemzedékért egyaránt. Ennek a példának kell előttünk állnia” – hangsúlyozta Potápi Árpád.
Az égetett kerámiából készült mellszobor Túri Török Tibor keszthelyi szobrászművész alkotása, és a tavaly augusztus 20-án Balatonalmádon felavatott Márton Áron-szobor mása, melyet akkor Tusnádfürdő adományozott a Balaton-parti testvérvárosi településnek. Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere rámutatott: eredetileg köztéren akarták elhelyezni a szobrot, de a bonyolult bürokratikus eljárás miatt végül úgy döntöttek, hogy a templomkert lesz az alkotás otthona. „Remélem, hogy a szobor időtlen időkig megmarad, és méltán fognak megemlékezni az utódok a nagy püspökről” – fogalmazott az elöljáró az ünnepségen – írja a kronika.ro.

A magyar református egység napját ünnepelték

2016.05.22.  
Forrás: kronika.ro

A magyar református egység napját ünnepelték vasárnap Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban tartott ünnepi istentiszteleten. Az esemény egyben a reformáció 500. évfordulója tiszteletére rendezendő, 2017. október 31-ig tartó rendezvénysorozat megnyitója is volt – számol be Kiss Előd-Gergely a kronika.ro-n. 
A templom zsúfolásig megtelt, de az előtérben elhelyezett kivetítőn is több százan követték az ünnepi istentiszteletet, mely alkalomból a Szent György-szobrot az egyházmegyék névtábláival vették körbe.
Orbán Viktor miniszterelnök köszöntését Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos olvasta fel. A miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy a vallási megújulás ügye az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott a magyar nyelv megőrzésével, „magyar mivoltunk megerősítésével”. „Kívánom, hogy ez a jövőben is így lehessen, és a magyar nemzet számára oly fontos református örökség újra és újra erőforrás legyen számunkra. Legyen erejük és kitartásuk, hogy ezen ötszáz éves örökség szellemével szolgálhassák a magyar hazát” – fogalmazott üzenetében Orbán Viktor.
Prédikációjában Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke úgy vélekedett, hogy a magyar reformátusságot Isten szeretete fogja össze. „Sok küzdelmet folytatunk azért, hogy szabadnak érezzük magunkat. Amikor ezt elérjük, akkor jövünk rá, hogy mégis szükségünk van arra, hogy valakihez tartozzunk” – jelentette ki a püspök. A kenderszálak példájára utalva azt mondta: a sok vékony szál, ha összefogják és kötéllé fonják, akár hajókat is megmozdítani képes erőt tud közvetíteni. „Csak Krisztus szeretete fűz egybe minket. Az én gyenge egyéni életemet összekapcsolja egy másik gyenge emberi lénnyel. Ebből lesz a házasság, ebből lesz a család, ebből lesz az egyház, ebből lesz a nemzet” – fogalmazott a püspök.
Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Református Zsinat lelkészi elnöke köszöntésében kijelentette: a magyar reformátusok egységének a hét évvel ezelőtti kinyilvánításakor a magyar emberek összetartozásának, a magyar reformátusok összetartozásának az evidenciáját mondták ki.
Az ünnepi istentiszteletet követően a Farkas utcában számos esemény tette színesebbé az ünnepi alkalmat. Az Apáczai Csere János Gimnázium udvarán különböző egyházkerületek képviselői mutatták be tevékenységüket, a Romkert pedig a gyerekfoglalkozásoktól volt hangos. Lapzártánkkor a Farkas utcai templomban a világhírű Varnus Xavér hangversenye zajlott. 
„Azt is mondhatnánk, hogy ez a mai nap egy hagyománynak a folytatása, mert 2009-ben a kárpát-medencei református egyház végre megalkotta az egységes Magyar Református Egyházat” – fogalmazott a Krónika kérdésére Kató Béla. A püspök szerint a vasárnapi rendezvény már csak attól is egyedinek nevezhető, hogy a Kárpát-medence mind a 65 egyházmegyéje jelen volt az ünnepségen az egységet szimbolizálva.
A magyar református egység napján arra emlékeznek, hogy a 2009-ben elfogadott egyházi alkotmány szerint a Magyar Református Egyház tagja minden keresztyén, aki ahhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban, és legyen magyar vagy más anyanyelvű. Az egyházi alkotmány helyreállította a trianoni döntést követő határátrendeződés által szétszakított Magyar Református Egyháznak a szervezeti egységét. Kató Béla elmondta, számukra jövő év október 31-ig tart ez a jubileum, a programnaptár pedig rendkívül sűrű lesz ebben az időszakban – írja a kronika.ro.