Igen érdekes beszélgetést adott le a Transindex.ro amit mi is átvettünk és az olvasóinknak ajánljuk. Erdélyi Polgár
2016. december 22.
Hátradőlhet-e a PSD? Fel tud-e állni a PNL a csúfos vereségből, kinek kell az USR, van-e identitása az ALDE-nak, és mi volt a PMP szélsőséges retorikája? Politológusokkal beszélgettünk. Barna Gergő szociológussal, Illyés Gergő, Székely István és Székely István Gergő politológusokkal beszélgettünk a Transindex választási kerekasztalán hétfőn a Jakabffy Elemér Alapítvány székházában, ahol a december 11-i parlamenti választásokat értékeltük ki.
A beszélgetés első részében a részvételről és az RMDSZ szerepléséről beszéltünk, a második, alább olvasható részben a román pártok teljesítménye és a hamarosan megalakuló új kormány volt a téma. A beszélgetés moderátora Balázsi-Pál Előd.
Moderátor:
A román pártok esetében az PSD eredménye az, amiről elsőként beszélni kell, és ami várakozáson felüli volt. A kerekasztalra hétfőn került sor, mielőtt a PSD nevesítette volna miniszterelnök-jelöltjét, Sevil Shhaideht, illetve az RMDSZ megállapodást írt volna alá a PSD-ALDE-val a parlamenti támogatásról.
Illyés Gergő: A PSD túlnyerte magát, megmutatták az erejüket a PNL-nek és az USR-nek. Ők sem gondolták szerintem, hogy a 40%-ot nagyon meghaladják, én 42-43%-ra számítottam. Túlnyerték magukat, közel kerültek az abszolút többséghez. És szerintem ők pontosan tisztában vannak azzal, hogy ez nem fog működni hosszú távon, hogy a most távol maradó szavazók újra aktiválódni fognak, és elnökválasztást nem lehet annyi szavazattal nyerni, amennyit ők most kaptak. Ahogy most látom, megpróbálják ebből kihozni a legtöbbet. Lesz egy két és fél-három éves választás nélküli nyugodt időszak, amikor megpróbálnak új szavazókat megnyerni, és azt az ethoszt lebontani, hogy az ő szavazóik alacsonyan képzett, vidéki szavazók. Már most sem ilyen egyszerű a képlet. Bejött a kampánystratégiájuk, hogy nem vették fel a kesztyűt, nem mondtak nagyon meredek dolgokat: a meredek dolgok a PRU és a Marian Munteanu vezette párt részéről érkeztek. A hírtévéken nagyon éles viták voltak, de Dragnea megpróbált ezekből kimaradni, és úgy tűnik, hogy ez most bejött nekik. Azzal, hogy nem nevesítettek miniszterelnököt, Dragneát a homályban hagyták, nem lehetett támadni őt, nem adtak egy olyan személyt az ellenzéknek, akivel Cioloșt szembe tudnák állítani. Bár Cioloș nem vállalta fel egyértelműen a pozícióját, így egy elég szerencsétlen billegés volt az, amit ő végrehajtott. De Cioloș ellen nem állított a PSD senkit, és ez egy nyerő stratégiának bizonyult.
Székely István Gergő: Ehhez hozzátenném azt, hogy ebben az eredményben van egy látszólagos kis paradoxon. Éspedig az, hogy a PSD úgy érte el ezt a nagy arányt, hogy közben a városi részvétel jelentősen meghaladta a vidéki részvételt, olyannyira, hogy napközben még mi is azon gondolkodtunk, hogy bár alacsony a részvétel, mégse lesz ez egy sima PSD-győzelem. Szerintem ez az ellentmondás csak úgy oldható fel, hogy elfogadjuk azt, hogy a PSD-nek sikerült túllépnie a hagyományos szavazótáborán. Nem néztem meg, hogy pontosan mennyi az új városi szavazóbázisa, amely most átszavazott a PSD-re, de szerintem nem volt lehetséges ez a PSD-győzelem az irányukba történő urbánus szavazóvándorlás nélkül. Most az a plauzibilis, hogy a korábbi PNL-szavazóktól is ment a PSD-hez.
Barna Gergő: A PSD fő stratégiája az volt, hogy tanulva a korábbi évek hibájából, teljesen pozitív kampányt folytatott. Nem dobták fel a labdát, és elkerülték a konfrontációt a PNL-vel és más pártokkal szemben. Dragnea nagyon fegyelmezetten vitte ezt végig, bár néha látszott, hogy helyenként szalad el a ló, mert voltak, akik nehezen tudták ezt megállni. De ez nagyon bejött. Most is azt gondolom, hogy ha 2014-ben Victor Ponta nem folytat negatív kampányt, akkor most ő lenne az államelnöke Romániának. A jobboldal nagyon szét van esve Romániában, se ideológiailag, se személyek, se programok szintjén nem létezik már, alapvetően a PSD-ellenesség mozgatja, és ezt kivették most a képletből. Azt mondták, a PSD a saját ügyeivel foglalkozik, nem hergeljük a proteszt-szavazókat, és szerintem ez az egyik oka annak, hogy a PNL teljesen offside-ban maradt, mert nem volt, amit ezzel szemben tegyen. Nagyon mélyen én sem merültem el abban a falu-város megoszlás statisztikában, amiről Székely István Gergő beszélt, de szerintem nem igaz, amit mond. 2008-hoz képest a PSD támogatóinak profilja nem változott, akkor is 48% volt falusi, és 52% volt városi, pont ugyanúgy, mint most. A különbség onnan jön, hogy azért tűnik úgy, hogy a városiak többen mentek el, mert igazából a jobboldali szavazóknak a vidéki része az, amely tömegesen otthon maradt. Bizonyára van eltolódás, vagy van mozgás a táborokon belül, de én nem látom ezt annyira körvonalazottnak, mint ahogy nagyon sok elemzésben láttuk, hogy a PSD feljön városon az USR-vel együtt. Az igaz, hogy Erdélyben jelentősen növelte a támogatóit mindenféle relatív értelemben is a PSD, de ezt a vidék-város megoszlást én nem látom annyira PSD-kedvezőnek. Nagyjából maradt az ő támogatóinak a profilja, többen vannak városon, többen voltak 2008–ban is, de a vidék nagyobb arányban szavaz a PSD-re. Székely István: Szerintem a PSD esetében egy hosszabb folyamatról van szó. Azt gondolom, hogy a PSD-nek azért változik a támogatói köre. Abban egyetértek Barna Gergővel, hogy ez a tendencia a múlt választásokon is világos volt, és tulajdonképpen ez erősödött most fel. Az említett Avangarde felmérés például az egyetemet végzettek körében a PSD-t hozza ki első helyen 27%-kal, ami azért elég sok, és persze a városon szavazók körében a PSD 40%-ot ért el úgy, hogy a PNL 19% és az USR 14%-nál tart.
Barna Gergő: Városon 40%-ot és vidéken 51%-ot kapott a PSD. Viszont a 27% az egyetemisták körében a 45%-os országos eredményhez képest nem olyan kiugró.
Székely István: Ez igaz, de eddig kisebb volt. Nem gondolom, hogy a PSD választói profilja (alacsony iskolázottság, falu, rossz életkörülmények, érdekeltség az állam újraelosztó szerepében) teljesen megváltozott, de mindenképpen árnyaltabbá vált az elmúlt években. Az a típusú diskurzus, amit megfigyeltünk a Brexit, Trump kapcsán, akár Magyarországon is, ami nem xenofób nacionalizmus, hanem elsősorban a saját érdekeknek képviseletére koncentrál a külföldi tőke, a külföldi akarat, akár Brüsszel, az EU képviselői, a globalizáció és egyéb szempontok ellenében, most jelent meg a PSD-nél. És vélelmezem, hogy egy olyan országban, ahol, például az állami szektor bérei magasabbak a versenyszféráénál, ez akár vonzó is lehet. Ugyanakkor itt talán meg lehet fogalmazni egy hipotézist, mert ez egyelőre csak hipotézis, és nem több ennél. Kérdés az, hogy a 2008-as gazdasági válság hatására mennyiben módosult az a közgondolkodás, amely Románia esetében egy abszolút westernizációt, európai uniós felzárkózást, vagy megfelelést jelentett mindenkinek, aki nálunk fejlettebb. Kérdés, hogy ez a típusú trend mennyiben módosult, hiszen ezek az eredmények azt is mondhatják, hogy kifulladt annak a típusú erőltetett westernizációnak a támogatottsága, amit Năstasetól kezdődően az Európai Uniós belépésig minden román kormány követett. Ez is magyarázata lehet annak, hogy olyan rétegek kezdik el támogatni a PSD-t, akik eddig kulturális szempontból az általa képviselt világot nem gondolták magukénak.
Székely István, Székely István Gergő és Barna Gergő Illyés Gergő: Csatlakoznék ehhez, szerintem ez egy teljesen tudatos váltásnak a kezdete, és azért is lehet ez nyerő a PSD-nek, mert az látszik, hogy a másik oldalon van egy PNL és USR, illetve egy Klaus Johannis, akitől valószínűleg nem várható ez a fajta diskurzus egyéb okok miatt. Egyébként ez a diskurzus teljesen független az ideológiai bal- és jobboldaltól – mert Magyarországon a jobboldalon, Szlovákiában és Görögországban a baloldalon látjuk, de ez egy világtrend. Szerintem a PSD tudatosan megpróbál nyitni ebbe az irányba, mert ha más országban ennek a diskurzusnak sikere van, akkor ez a diskurzus Romániában sikerre van ítélve. Azért is, mert rengeteg vesztese van az integrációnak, globalizációnak. Ilie Serbănescu volt az, aki ezt nagyon erőteljesen tematizálta a nyilvánosság előtt, de nem nagyon volt párt, aki ezt felvállalja. De a PSD most megpróbálkozik ezzel, főként úgy, hogy jobban tud ezzel egy külpolitikai nyitást is végrehajtani, például a V4-ek felé. Talán még túl korai erről beszélni, de az elkövetkező években várok egy ilyen fajta nyitást, hiszen Romániának az Egyesült Államokon kívül nagyon kevés szövetségese van, akár a térségben, akár tágabb értelemben. Európai politikája sincs az országnak, ha jobban megnézzük. És azért az elmúlt időszakban sokszor elhangzott, hogy sokkal határozottabban kell képviselni az érdekeket európai szinten, és ebbe nagyon jól beleillik ez a diskurzus és Klaus Johannisszal egy éles véleménykülönbséget lehet kialakítani 2019-re, amikor elnökválasztás lesz.
Moderátor: Ha már megváltozott diskurzusról beszélünk, szerintem itt még van egy elem, ami érdekes lehet. A PSD nem ment nyíltan szembe a PNL-vel, viszont burkoltan igen, és itt az álhírekre gondolok elsősorban, az olyan kacsákra, mint például az, hogy Cioloș a Soros gyermeke. Hogy befolyásolta ez a választási opciókat, hány ember maradt emiatt távol?
Székely István: A verőlegény az ALDE volt.
Illyés Gergő: A PSD ezeket a szerepeket azért leosztotta. Voltak álhírek, ezek nyilvánvalóan egy más célközönségnek szólnak. Viszont volt oknyomozó anyag az Eveimentul Zileiben, amely a Soros alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítvány különböző támogatásait vette sorra, és ebből az derül ki, hogy azok a romániai civil szervezetek, amelyek a Colectiv tűz utáni tüntetésekben, vagy a Klaus Johannis megválasztását megelőző tüntetésekben kulcsszerepet játszottak, egyenként több százezer dollár nagyságrendű támogatást kaptak. Ez már nem az álhír kategória, hanem egy tudatos nyilacska volt azok felé, akik érzékenyek ezekre a dolgokra, és ezt a fősodrú román média nyomta. Itt most nem az a lényeg, hogy igaz vagy nem igaz, de ez már egy más kategória, mint az, hogy Cioloș Soros gyermeke.
Moderátor: A PNL esetében nemcsak az a kérdés, hogy miért volt ennyire gyenge a szereplése, miközben az ország két legnépszerűbb politikusa Cioloș és Johannis, hanem az, hogy fel tud-e állni ezek után a PNL.
Székely István: Érdemes azért visszamenni időben, Johannis államelnöki mandátumához, illetve az elmúlt egy évben a Cioloș kormány hivatalba kerüléséhez. Azt látom, hogy a PNL azt gondolhatta Johannisról, mint amit a PD Băsescuról. Ő megpróbálta azt a helyzeti előnyt valamilyen formában kamatoztatni , amivel annak idején Băsescu segítette a pártját, de néhány lényeges különbséggel. Az egyik az, hogy Băsescu 2004-es bravúrjától eltérően, megválasztása után Johannis nem tudott egy új parlamenti többséget kialakítani. Ez a legfontosabb különbség, és egyben ez a technokrata kormány magyarázata. Most a liberális pártban három nagy csoportosulás van. Az egyik a régi demokraták, a másik a régi liberálisok, illetve a harmadik a Johannis által helyzetbe hozott személyek. Az egész kampány arról szólt, hogy ezek az emberek marják egymást, és a megyékben is ellentmondások vannak. A pártunió nem volt sikeres, és több politikus is megfogalmazta, hogy ha a pártunió nem történik meg, akkor a liberálisok kapnak 20%-ot, és a PDL 15%-ot. Ez egy valós forgatókönyv, ami azért a mi lett volna, ha kategóriába tartozik. De az kétségtelen, hogy ez a pártunió elhibázott volt, és egy sokkal kisebb szavazótábort tudnak ebben a formában mozgósítani, mint ahogy tudtak volna egyébként. A másik problémám ezzel a dologgal az, hogy a pártuniót követően, illetve azt követően, hogy a liberálisok megpróbáltak valamiféle munkamegosztást az USR-vel, elvesztették az identitásukat. A liberális pártnak volt egy vállalkozókra épített, piacpárti, profitorientált, nagyon világos piacgazdasági viszonyokat előíró diskurzusa, ezt teljes egészében zárójelbe tették, és ennek a kulturális dimenzióját átengedték az USR-nek. Ha kulturális szempontból nézem, a jövőképek szempontjából a megélt PSD-s világ alternatíváját nem a liberálisok mutatták fel. Mindenféleképpen az USR tette ezt meg, dehát mivel ők szervezetileg, területileg azért nagyon gyengék, ez nem hozta meg azt az eredményt, amiért ez megérte volna. Hiszen itt az volt az elképzelés, hogy a két párt, a liberális és a demokrata párt fúzióját követően abban a munkamegosztásban, ami a jobboldal teljes lefedését célozza, átengednek egy bizonyos szegmenst az USR-nek. A másik dolog az, hogy itt több olyan elem is van a kampányban, amire nem találok magyarázatot. Azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt 15 év legjobb szervezőjét, Vasile Blagát a választási kampányhajrá előtt két héttel viszik el, illetve hogy a liberális pártnak egymás után – Johannis által helyzetbe hozott – kommunikációképtelen elnökei vannak, akik egyszerűen nem léteznek a Ponta-Dreagnea által meghatározott közéletben, van egy sejtésem, de persze, ez csak sejtés. Az, hogy itt Johannis elsősorban az USR helyzetbe hozásában gondolkodott akár a PNL ellenében is, és hát ebben segítségére voltak azok az „okkult” intézmények, ahol neki elnöki hatásköre van.
Moderátor: Miért érdeke Joannisnak helyzetbe hozni az USR-t?
Székely István: Johannisnak azért érdeke az USR helyzetbe hozása, mert az a szavazói kör, amely az elnökválasztás második fordulójában mellette megmozdult, azt tulajdonképpen az USR fedi le. Ha megnézzük az USR profilját – most nem a konkrét, választói profilról beszélek, hanem a jövőképről – én az USR-t életmód-pártnak tartom: ez nem az a választói kör, aki benéz a pénztárcájába és aszerint szavaz, amit lát benne. Johannis elsősorban arra az egymillióra számíthat, és azt a réteget kell ő behozza ahhoz, hogy az egyébként a jobboldalon, a PSD ellen szavazó tábort ki tudja egészíteni. Ha ez sikerül, legalábbis forgatókönyv szempontjából, akkor van esélye a baloldal ellen.
Illyés Gergő: De pont az a fura, hogy a PNL is számított erre a szavazótáborra. Azért volt érthetetlen, ami történt, mert a PNL mosolyogva nézte végig, hogy a szavazótáborából lehasít az USR – én is úgy érzem, hogy nagy segítséggel. És most is, mint egy műtőasztalon, ébrenlétben várják, hogy kimondják a halálos ítéletet. Nem értem, mert ez ugyanaz a szavazói kör. A PNL megerősítése pontosan úgy kellene történjen, hogy az USR-t megsemmisítik, vagy legalábbis rossz eredményt ért volna most el, eközben azt láttuk, hogy a PNL végig együttműködött az USR-vel, közös miniszterelnökjelöltet fogalmaztak meg, és egymást azzal vádolták, hogy nem állnak igazából Ciolos mögött. Az USR azt mondta, hogy úgysem köt szövetséget a PNL-vel, ha majd megnyerik a választást, és Ciolos lesz a miniszterelnök. Együtt fognak működni, de nem kötnek koalíciót. Én még ilyet életemben nem hallottam. Az USR megpróbált teljesen elhatárolódni a PNL-től, és erre ezt az új réteget próbálta behozni. A PNL meg mintha nem tett volna semmit, hogy ez ne történjen meg.
Székely István: Csakhogy a PNL-ben azok a személyek tehettek volna ez ellen, akik Johannis köpönyegéből bújtak elő. Azért furcsa ez a dolog, mert a PD-nek vagy a PNL-nek az elmúlt tíz évben meghatározó politikusai arra kelnek fel, hogy van-e rabomobil a ház előtt, vagy ninvs, és mégis csendben maradnak. Azok a személyek pedig, akik végül is Johannis nyomására kerültek oda, ahova kerültek, azok jó képet vágtak ehhez.
Illyés Gergő: Ludovic Orbant az önkormányzati választások előtt, Vasile Blagát meg a parlamenti választások előtt kivették a rendszerből...
Illyés Gergő Barna Gergő: Szerintem Johannisék és a PNL is azzal számolt, hogy ők hozzák azt a 30%-ot, mint az önkormányzatin, és az USR-t csak annyira kell segíteni,
Székely István Gergő: Igazából kényszerhelyzetben is volt a PNL, mert világos volt számukra, hogy csak akkor van reális esélyük kormányt alakítani, ha meglesz mellé az USR partnerként. Mindenki azt hitte, hogy most a PNL-nél marad a jobboldal törzsbázisa, az USR pedig be tudja csatornázni azt a részét Johannis támogatóinak, akik egyébként nem voltak előtte PNL-szavazók, vagy jobboldali szavazók, csak a dolog nem így sült el, és szerintem az USR legalább akkora mértékben szakított a PNL-ből, mint amennyire behozott új választókat, vagy korábbi kiábrándult választókat.
Székely István: Az az egymillió szavazó, aki nem ment el jobboldalon, meghatározó mértékben a PNL szavazója volt.
Illyés Gergő: Eközben meg már az önkormányzati választáson elvitte a PNL szavazóit Nicusor Dan Bukarestben.
Barna Gergő: Szerintem ami még a PNL kudarcának a hátterében volt, az az, hogy a kampánya mellett, párhuzamosan kialakult egy párhuzamos politikai tér, ami a Ciolos és a kormányzás volt. Meghatározó volt az a diszharmónia, ami Ciolos és a PNL között volt, folyamatosan ellentmondás volt, sehogy sem állt össze, sem kommunikációban, sem program szintjén. Ciolos hol vitte a kormányzást, hol átjött a PNL-hez egy percre. Ez legalább annyit ártott a PNL-nek, mintha azt mondták volna, hogy menj miniszterelnök nélkül, és majd meglátjuk.
Székely István: Emlékezzetek vissza, a választási kampány megkezdése előtt két hónappal készült egy nagyon alapos felmérés, aminek az volt a kérdése, hogy érdemes-e parlamenti listára tenni Ciolost, illetve több minisztert. A felmérésnek az volt az eredménye, hogy nem érdemes. Azaz nem éri meg, ezeknek az embereknek a népszerűsége nem nagyobb, mint a liberálisoké, nem tudják húzni a listát. Ez a magyarázata annak is, hogy a technokrata politikus fából vaskarika. Ha az a személy, akit azért szeretünk, mert technokrata, és nem politikus, belép egy politikai mezőbe, és elkezdjük az illetőt politikailag értelmezni, akkor már kevésbé szimpatikus az illető. Vártak a felmérés után egy hónapot, és utána, annak ellenére, hogy világos volt, hogy Ciolosra és a miniszterekre nem lehet építeni a választási kampányt, jobb híján rájuk építették. Az is igaz, hogy ez már Blaga elvitele után történt.
Moderátor: Általános probléma, hogy nincsenek karakterek a román politikában: a PSD-nek nem volt miniszterelnök-jelöltje, a PNL és az USR ugyanazt a személyt nevezte meg, aki párton kívüli, a PRU meg Pontát, aki szintén nem az ő pártjuk tagja.
Illyés Gergő: A román politikai elitet lefejezték, vagy nagyon közel állnak hozzá.
Székely István: Erre csak egy román kifejezést tudok mondani, emlékezzetek vissza, az év elején volt egy nagyon érdekes cikk, ami az év legfontosabb céljaként azt tűzte ki, hogy resetarea clasei politice. Felejtsünk el mindenkit, aki eddig volt, és ilyen szempontból nagyon relevánsnak tartom Stefano Bottoni utalását az 1992-93-as olaszországi történésekre.
Illyés Gergő: Egyértelmű, hogy van egy ilyen folyamat, ez az újratervezés a román politikai elit szintjén, és talán az USR-ben látják egyesek azt az új elitet, vagy annak egy csíráját, ami ki kellene itt fejlődjön Romániában. A PNL meg megpróbál felkapaszkodni erre a vonatra, hogy én is új vagyok, én is új vagyok, ami nem egészen így néz ki. A PSD pedig pontosan a régi elitet testesíti meg, és a bástyája ennek, ráadásul ők nyerik a választásokat folyamatosan.
Székely István: Egyébként annyival nyerik a választásokat, hogy lassan már megfogalmazhatjuk azt a domináns párt fogalmat velük kapcsolatban, mint amit Magyarország esetében a Fidesznél. Ez a 45 százalék, úgy, hogy a második legjobb eredmény 20%, azért nagyon kemény.
Moderátor: Kérdés, hogy a PNL a következő 4 évben ki tud-e kapaszkodni ebből a gödörből. Barna Gergő: Szerintem nem. Ha ezeket az eredményeket nézem, és azt, hogy mennyire tagolt lett a parlament, szerintem teljesen át fog rendeződni a jobboldal, és nehéz megmondani, hogy ki kivel, és ki merre. Nyilván nagy az átjárhatóság közöttük, a PNL mehet egyrészt az USR irányába, másrészt az ALDE irányába, illetve azok a volt PDL-sek, akik még abba a csapatba tartoztak, mehetnek a Basescu-párt irányába. Ugyanígy az USR ről se látom, hogy hosszú távon meg fog erősödni, ez egy nagy kérdés, hogy ők megtalálják-e egyáltalán azt az ideológiát, ami összefogja őket, mert láttuk, hogy máris vannak belső feszültségek. Szerintem ez teljesen át fog rendeződni, és a PNL-nek rosszak ebben az esélyei, hogy megmaradjon akár a legnagyobb jobboldali erőnek ilyen körülmények között.
Székely István: A mindenkori PSD-s győzelem után a jobboldalon beindul egy olyan diskurzus , aminek az a kérdése, hogy ki fogja egyesíteni a jobboldalt. Ha végignézzük az összes PSD-s kormányzatot, ez volt a kérdés. Most, hogy ha a személyeket nézzük – mert végül is a román politika nagyon erősen személyközpontú – én nem zárok ki egy olyan forgatókönyvet, amelyben Basescu venné át a jobboldal vezetőjének szerepét, akár úgy is, hogy pártuniót kezdeményez a liberálisokkal, és azt sem tartom kizártnak, hogy ebben Johannis érdekelt, hiszen Basescunak több elnöki mandátuma nem lehet. Az erősödne meg jobboldalon, aki kétségtelenül messze a legtehetségesebb politikus a palettán, ugyanakkor nem alternatíva, nem veszélyezteti Johannisnak a következő mandátumát. Ez azért is érdekes, mert keddre világossá válik, hogy Basescu pártja átlépi az 5 százalékot, és mit ad Isten, a következő napon lezárják a Basescu elleni pereket - ha cinikus lennék, azt mondanám, hogy ez természetes, hiszen Johannis nem tárgyalhat egy kivizsgálás alatt álló személlyel, az nem lehet partner számára. Tehát nem zárok ki egy olyan forgatókönyvet, miszerint Basescu fogja egyesíteni a jobboldalt, és ennek aktora már csak történelmi szerepe okán is a liberális párt lenne, nem az ő pártja.
Székely István Gergő: Azt látom, hogy a következő ciklus egy többpólusú dolog lesz. A PNL úgy tudna kimászni ebből, ha felhagyna a nagypárt ambícióival, és visszatérne középpártnak, az Antonescu előtti konfigurációhoz próbálna meg visszamenni. Ugyanakkor nekik az első kihívás az lesz, hogy el fog indulni egy – ha nem is nagyon nagy léptékű – migráció az ALDE irányába. Most vicces volt Raluca Turcan, aki kifejtette, hogy bárki visszajöhet a PNL-be, aki úgy gondolja, az ALDE túlságosan a baloldalra húz, de szerintem a fordítottja lesz a jellemző, hogy a PNL-ből néhányan meg fognak próbálni átülni a hatalom oldalára. Az is benne van, hogy ex-PDL-sek fognak migrálni Basescu irányába. Első körben az történik, hogy lesz egy átrendeződés a PNL elődpártjai mentén. Mellette ott lesz az USR, így legalább három jobboldali középpárttal kell kalkulálni. Ugyanakkor az USR-ben is lesz lemorzsolódás bőven, mégpedig azok lesznek a legvulnerábilisabbak, akik tényleg tüntető civilként kerültek oda be. Például a kolozsváriakat is ilyeneknek látom. Ez a „naiv” civil aktivista kategória lesz, aki elég hamar úgy fog járni, mint Remus Cernea az USL-vel, vagy a PSD-vel 2012 után. Ami persze megint fog kreálni a parlamentben egy ilyen hovatartozás nélküli képviselőcsoportot, akik viszont valószínűleg kevésbé lesznek arra alkalmasak, hogy felszívja őket az ALDE vagy a PMP és a hasonló pártocskák, mint az előző ciklusban a PPDD-sek. Amit mondok, egyébként nem zárja ki azt, amit Székely István mond, a következő elnökválasztásra eldől, hogy melyik irányba mozdulnak a súlypontok, de szerintem a ciklus végéig nem fog összeállni egy nagy jobboldali erő. Lehet, hogy körvonalazódni fog egy laza koalíció, akinek a vezetőjét így vagy úgy fogják hívni, és mivel ebben a nagy kilátástalanságban nincsenek személyiségek, Basescu valóban jó eséllyel indul. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy Basescu azért már meg van annyira kopva, hogy egy ilyan nagy comeback, amiről te beszéltél, nagyon nagy fegyvertény lenne az ő részéről.
Székely István Gergő Illyés Gergő: Azt kizárjátok, hogy az USR-be legyen migráció a PNL-től? Ha az USR az a tiszta hajó, ami simán megy a vízen, és ahol semmi gond nincs, akkor nem lenne normális, hogy oda migráljanak a PNL-ből?
Székely István Gergő: Elsősorban azt látom, hogy a PNL-ből fognak egy páran a hatalom irányába menekülni, az USR-ben pedig lesznek, sőt, végül is már elkezdődtek a cirkuszok.
Székely István: Kérdés az, hogy az USR-nek milyen erőforrásai vannak. Látjátok, hogy az elmúlt években milyen hihetetlen erőforrásokat mozgattak meg ahhoz, hogy egy pártnak legyen televíziója, legyen megfelelő számú helyi rádiója, legyen több ezer önkormányzati tisztségviselője, legyenek olyan intézmények, amelyek támogatják. Most az USR ilyen szempontból nagyon az út elején jár.
Moderátor: Nem is biztos, hogy az USR ezt az utat akarja követni. Az USR elég jól definiálta magát, mint nagyvárosi, értelmiségi párt, és nem biztos, hogy ők 30%-os párttá akarnak nőni.
Székely István: Az USR vélelmezett erőforrásai tekintettében sötétben tapogatózunk: nem egyértelmű, hogy azok az intézmények, amelyek felett Johannis hatalmat gyakorol, meddig hajlandóak elmenni az párt helyzetbe hozása terén. A Johannis-Basescu tandem azért is érdekes lehet, mert Basescu volt az, akinek elnöki mandátuma alatt a jelenlegi rendszer kiépült. Ugyanakkor Johannis alkata okán alkalmatlan arra, hogy a jobboldali összefogást tető alá hozza.
Barna Gergő: Basescu meg a történelme miatt. Székely István: Jó, de kihez képest alkalmatlan Basescu?
Illyés Gergő: Ciolost próbálták meg ebbe a szerepbe helyezni.
Székely István Gergő: Szerintem Cioloșsal az van, hogy ő már a kampány előtt és alatt hallgatólagosan világossá tette, hogy a PNL-ből nem kér, és szerintem ezzel az USR-eredménnyel kétszer meg fogja gondolni, hogy kér-e az USR-ből. Ha az USR egy jó, kétszámjegyű eredményt (12-15%-ot) produkált volna, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy valami még vonzotta volna oda, de így szerintem semmi nem indokolja, hogy ő most belemásszon a román politikába.
Székely István: Cioloș szerintem nem kompatibilis a liberális párttal. Az USR-vel igen, csak hát az USR, ha megmarad ebben a sávban, akkor az maximum 15%-ot jelent.
Székely István Gergő: Cioloș szerintem kivárt ezzel a dologgal, ugyanis a kampány során félig-meddig mondta, hogy egyetért az USR-vel, de látszott rajta, hogy tart attól, hogy itt most nem lesz egy nagy áttörés.
Illyés Gergő: Ilie Bolojan megmondta, hogy a PNL-nek meglett volna a 38%, ha Cioloș beáll az élére.
Moderátor: Az USR-ről sok szót ejtettünk, de nem beszéltünk még róla tételesen. Minek tekinthető az USR, mert azon kívül, hogy tudjuk, hogy elég jól behatárolta a saját szavazóbázisát, illetve volt egy ilyen „lehet más a politika” üzenete, nem igazán látom az identitását.
Székely István Gergő: Az LMP-s párhuzam egyértelműen magától adódik, akkor is, ha itt hiányoznak a „zöld” felhangok. Az elején úgy láttam, hogy egy új-baloldali, globalizáció- és elitellenes mozgalomból nő ki, ehhez képest meglepő volt számomra, amikor elment egy olyan irányba a programja megjelenésekor, ami szerintem egyáltalán nem váltotta be a várakozásokat, hanem javarészt ugyanazt a „neoliberális konszenzust” vállalja fel, mint a többiek. Úgy gondolom, hogy proteszt-pártnak indult, de most már egyre kevésbé néz ki annak.
Illyés Gergő: És nincsenek ismert arcai Nicușor Danon kívül. Ha az USR növekedni akar, és valóban komolyan gondolkodnak hosszú távon, akkor szükségük lesz arcokra. Nem tudom, hogy azok az emberek, akik jelenleg a pártban vannak, mennyire alkalmasak arra, hogy az elkövetkező három évben felépítsék őket. A másik megoldás, hogy megpróbálnak a pártba integrálni ismertebb és vállalható neveket.
Székely István: Ha mindenképpen ragaszkodunk valamilyen meghatározáshoz, akkor az USR szerintem egy posztmateriális értékeket valló életmód-párt. Jelentősége elsősorban abban van, hogy a tradicionális jobboldalhoz képest vélelmezhetően behozza azt az elsősorban nagyvárosi, fiatal réteget, aki eddig elfordult a politikától, és ilyen szempontból megint csak vissza kell utalnom Johannis második körös pluszára. Ez lehet az a bokréta a jobboldal kalapján, amelyik éppen azt a pluszt hozza be, amivel legyőzhető a baloldal. Szerintem a jobboldalon meghatározó szerepe nem lesz, és ha erre törekedne, akkor éppen ezt a réteget veszítené el. Évekkel ezelőtt azt láttuk, hogy a liberális pártnak az a problémája, hogy a tradicionális piacpárti logikája ezzel az elsősorban baloldali életmódú réteggel nem kompatibilis. Ha továbbmegy a kapitalizmus dicsőítésének útján, egyfajta vállalkozói logikát követve, akkor azokat veszíti el, ha pedig a másik szegmensre startol rá, akkor a törzsbázisát fogja elveszíteni.
Moderátor: Az ALDE esetében azon kívül, hogy a PSD-nek fontos volt a bejutásuk, mit lehet még elmondani róluk? Van egy valódi szavazóbázisuk, vagy PSD-s mozgosítással sikerült elérni nekik ezt a 6%-ot? Illyés Gergő: A párt társelnökének, Călin Popescu Tăriceanunak van azért egy társadalmi ismertsége és népszerűsége, illetve ott van a Konzervatív Párt (PC) területi hálózata, amit tulajdonképpen észrevétlenül beemeltek az ALDÉ-ba. Szerintem ez sokat számított most is és az önkormányzati választások során is.
Székely István Gergő: Az ALDE a liberális párt azon részéből jött létre, amelyik folytatni akarta az USL-t, ez némileg lecsupaszítva úgy is értelmezhető, hogy a liberális párt azon szárnya, amelyik nem akart kilépni a kormányból, amikor az USL szakadt. Az ALDE másik értelmezése pedig az, hogy a PNL azon része, amely nem akart fuzionálni a PDL-vel. Tehát van benne egy olyan csoport, amely ilyen ideológiai és személyi kérdések keverékéből kifolyólag azt mondja, hogy liberálisnak tartja magát, de nem fogadható el számára a jelenlegi PNL. Van benne egy ilyen komponens is, de ezen kívül tényleg azt látom, hogy sokkal meghatározóbb ez a szatellitpárt-logika, ami a PSD-hez kapcsolja őket. És az ilyen fajta pártokat általában elég nagyfokú flexibilitás szokta jellemezni, ami a mindenkori hatalmi góchoz való viszonyulásukat illeti. Egyébként én elképzelhetőnek tartom azt is, hogy a PSD rásegített az ALDÉ-ra, hogy bejussanak a parlamentbe, hogy mondjuk ki volt adva, hogy a szavazóbázis 5%-át át kell irányítani. A bejutás végül vékonyabbra sikerült, mint ami várható volt, egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy az utolsó hetekben mintha valami történt volna, vita kerekedett volna köztük és a PSD között, például amikor Tăriceanu kezdte belengetni, hogy neki lennének kormányfői ambíciói, bár valószínű, hogy ez, amit láttunk, inkább a következménye volt a súrlódásoknak, mint az oka.
Székely István: Szerintem az ALDE a PSD segédcsapata, amivel megpróbál leharapni valamit a jobboldali szavazótáborból. És sikerül, amennyi sikerül, a többit pedig 5%-ig felpótolta a PSD.
Székely István Gergő: Mindenképpen nagyon lényeges az, hogy a PSD idén egyedül indult, nem úgy, mint eddig, a Konzervatív Párttal (PC). Szerintem ez így volt logikus. Egy PSD-ALDE választási koalíció, úgy, ahogy a PSD-PC koalíciók működtek korábban, azért nem volt egy vonzó opció, mert tényleg ez volt az ALDE feladata, hogy egy kicsit erodálja PNL szavazóbázisát.
Illyés Gergő: Tulajdonképpen mindenki a PNL-ből csípett le egy kicsit: az USR is nagyot hasított, de ott van a Basescu pártja, a PMP is, ők is a jobboldali szavazók egy részét vitték el, és ez is a PNL-t gyengítette.
Székely István Gergő: Szerintem azért a PMP-nél ott van a szélsőjobból is egy kicsi. Illyés Gergő: Akik legalább a Tiszáig szeretnének menni. Moderátor: Beszéljünk akkor a PMP-ről is.
Illyés Gergő: Traian Basescu személyes varázsa ennyire még mindig elég. Én nem voltam benne biztos, hogy átlépik az 5%-ot, de Basescu van annyira rutinos és tehetséges politikus, hogy ezt össze tudta hozni. Nem volt, aki segítsen nekik, azt hiszem.
Moderátor: Ezek a szélsőjobbos hangok kétségbeesett, utolsó száz méteres próbálkozások voltak a küszöb átlépésére?
Illyés Gergő: Én így értelmeztem, de nyilván a későbbiekben meglátjuk, hogy ez mennyire tudatos.
Székely István Gergő: Az tény, hogy a szélsőjobbon van némi légüres tér most, de már régebb óta van.
Illyés Gergő: Szerintem a szélsőjobb is változik Romániában. Azzal a szélsőjobbal, ami Vadim volt, már nem lehet nagyon vitézkedni, mert azokat Bogdan Diaconu pártja, a PRU nagyjából befogta, ami 3%-ra volt elég. Nagyon erős médiaháttere volt Diaconunak, a Romania TV elég harsányan nyomta a kampányt. A hagyományos szélsőjobbot ők megfogták, de ez ennyi volt. Basescu részéről inkább kétségbeesett dolognak tartom ezeket a nyilatkozatokat, de nem tudom, hogy ez mennyire járult hozzá ahhoz, hogy átugrották az 5%-ot. Basescu tulajdonképpen jegyet váltott arra, hogy az ő elképzeléseivel még lehessen kereskedni a román politikai piacon az elkövetkező években, tehát megmaradt a jelentősége, mert ott van a parlamentben, és szükség van rá.
Székely István Gergő: Habár vannak olyan témák, amit, mondjuk úgy, hogy kisajátított. Például a Moldova Köztársasággal való egyesülés kérdését.
Székely István: Mendelevről mondták, hogy a zsenialitásánál csak a körülötte lévő űr nagyobb. Ha végignézzük a DNA által még el nem vitt személyek listáját a politikai porondon, azokhoz képest Basescu tehetséges.
Illyés Gergő: Ez igaz, de én is azt mondom, hogy túlságosan erodálódott. Székely István Gergő: Meg azért necces volt, fél százalékkal kevesebbet kap, és vége a történetnek. Onnan már nem állt volna fel, ha nem jut be a parlamentbe. Moderátor: Mi lesz ezután, a következő 4 évben?
Barna Gergő: Rend lesz.
Székely István Gergő: A kormány vesszőre betartja az ígéreteit. (nevetés) Illyés Gergő: Stabilnak látom ezt a PSD-ALDE dolgot. Azt nem tudom, hogy az RMDSZ-nek mi lesz a szerepe, de ez most egy stabil dolognak tűnik. Legközelebb elnökválasztás lesz, tehát tulajdonképpen a jobboldalnak az a feladata, hogy összerántsa magát. De ez már egy ideje így van. Székely István Gergő: Előtte még lesz egy EP-választás.
Illyés Gergő: Lesz egy EP, ami tulajdonképpen a főpróbája lesz az elnökválasztásnak. Nem tudom, hogy a PSD mennyire fog kormányozni. Mert eddig azért láttuk az elmúlt években, hogy sok minden történt a politikai térben, csak éppen kormányozni nem sikerült. Most igazából minden eszközük adott. Azt nem tudom, hogy a gazdaság, vagy a költségvetés igazából mennyire stabil. Most azt látjuk, hogy egy csomó bérnövelő intézkedést elfogadtak, ugye, viszont a román gazdaság bővül is. Lehet, hogy van is miből. Nem vagyok gazdasági szakember. De a PSD érdeke az, hogy most egy valóban előremutató kormányzást valósítsanak meg úgy, hogy 2020 után az uniós források minden jel szerint meg fognak változni jellegükben és méretükben. Ha kihasználnák ezt a pár évet, hogy valóban elköltsék az Uniótól érkező pénzt, akkor olyan beruházásokat tudnának – folyton feltételes módban beszélek – végrehajtani, amelyekkel meg lehet alapozni, hogy ez a PSD már nem az a PSD, hanem egy olyan párt, ami előreviheti az országot. Van egy zsák pénzük erre. Azt gondolom, hogy ezt eddig nem sikerült kihasználni, vagy csak nagyon kis mértékben. De nem igaz, hogy nem lehet. Az elmúlt egy évben, azt gondolom, hogy nem a technokrata kormány tagjainak a hozzá nem értése alapozta meg ezt a dolgot, hanem volt egy ellenállás is a rendszerben. Senkinek nem volt érdeke, hogy a Cioloș-kormány sikeres legyen pont abban, hogy hogyan lehet elkölteni az uniós pénzt. Most megvan erre a PSD-nek a lehetősége. És ha valóban végigvisznek egy ilyen váltást, amiről beszéltünk, lehet, megjelenik egy pici elitellenesség, a nemzetközi trendekbe beillő diskurzus, amivel új szavazókat tudnak megnyerni. Főleg úgy, hogy ha a jobboldal azzal lesz elfoglalva, hogy ki a vezér, és ki tudja ezt az egészet összefogni.
Székely István Gergő: Szerintem elég unalmas lesz a következő ciklus. Két kérdés van, ami ezt árnyalni fogja. Az egyik – ez a kevésbé fontos szerintem –, hogy Dragnea hogyan tudja kezelni azt, hogy esetleg a következő miniszterelnök ne nőjön a fejére. Most már egyre biztosabb, hogy Dragnea nem lesz miniszterelnök. Szerintem sokkal izgalmasabb kérdés az, hogy Johannis mit fog csinálni. A legérdekesebb dolog az, hogy Johannis képes lesz-e a PSD kemény ellenfeleként viselkedni a következő ciklusban, ezáltal viszont saját magának is esélyt adva, hogy még egyszer megnyerje az elnökválasztást. Mert, ha nem csinálja ezt, akkor szerintem elfelejtheti, hogy még egyszer megválasztják.
Székely István: Valóban. Azért Johannis számára, hogyha szigorúan a következő elnökválasztáson nézzük az esélyeit, akkor nem rossz egy PSD-s kormány. Johannisnak tulajdonképpen az volt a problémája, hogy olyan hatalmas elvárás fogalmazódott meg az elnöki mandátuma kapcsán, ami kétségtelen, hogy nem egy elnöknek a hatásköre, népszerűsége pedig akkor kezdett meredeken zuhanni , amikor kapott egy kormányt is a saját elképzelései végrehajtására, és amikor látszott, hogy a dolog nem olyan egyszerű. Hogyha a következő években – az általunk azért nagyon jól ismert, és csak lassan változó – PSD-s világhoz képest tematizálja azt a „jó” világot, amiben mindenki szeretne élni, akkor ez jelentős mértékben megnöveli választási esélyeit.
Barna Gergő és Illyés Gergő A választások előtt az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy visszakerülnek-e a döntések a parlamentbe, vagy nem. Hiszen azt láttuk, hogy a döntések egyszer csak megjelennek az asztalon, de hogy ki tette oda, az nem volt világos, hogy árnyaltan fejezzem ki magam. Ehhez most adottak a feltételek. Csak azért vélelmezni lehet, hogy a PSD hozzá fog nyúlni a korrupcióellenes törvényekhez. Hogy ebből mekkora botrány lesz, mennyire szigetelődik el Románia nemzetközi szempontból, mennyire válik vállalhatatlanná akár a PSD is ennek kapcsán, azt szerintem nem lehet előre megjósolni. Annyit igen, hogy nagyon nagy botrányok várhatóak ebben a kérdésben, és talán még azt is, hogy a DNA veszélyérzete okán nem a kiegyezés irányába fog a PSD-vel haladni, hanem egyszerűen gyorsítja azt a folyamatot, amelyet láttunk az elmúlt években.
Illyés Gergő: Még egy dolgot nem tudunk, mégpedig azt, hogy Románia mostani felértékelődött szerepe meg fog-e változni nemzetközi viszonylatban. Nem látjuk a Trump adminisztrációnak az Oroszországgal kapcsolatos politikáját. Van egy olyan elképzelés jelenleg, hogy hátrébb teszik a védvonalat, Romániából kivonnak amerikai katonákat. Nem tudjuk, hogy mi lesz, senki nem tudja. Ebben az esetben nem lesz már annyira fontos Románia, és ez meghatározhatja azt is, hogy mennyire lesznek elnézőek a PSD-vel, ha harcba kezd például a korrupcióellenes törvényekkel. Moderátor: 2018 a centenárium éve, és a szimbolikus politizálás terén van-e a PSD-nek lehetősége történelmet írni, még nagyobbra nőni ennek a centenáriumnak a hátán?
Székely István: A román politikán belül van egy vita, és ez a vita azért a PSD-t is megosztja. Ez a vita arról szól, hogy mi a teendő a magyarokkal. Van egy olyan tábor, amelyik azt mondja, hogy nem kell őket teljesen elszigetelni, főleg a 100 éves jubileum kapcsán nem szoríthatjuk ki őket mindenhonnan, bizonyos mértékig el kell fogadni azokat a törekvéseket, amelyeket az RMDSZ zászlójára tűz, és valamilyen mértékig pacifikálni kell ezt a kérdést. Persze, nem arról van szó, hogy az RMDSZ programját, vagy célkitűzését elfogadják, de valamilyen formában tompítják a magyar közösség szembenállását. Ez az egyik tábor. A másik tábor azt mondja, hogy a romániai magyar közösség nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, az RMDSZ-nek nincs olyan mértékű társadalmi beágyazottsága, hogy problémát okozzon az, hogyha 100 év után ezt a kérdést erőből oldják meg. Ami azt jelenti, hogy politikai célok érdekében működtetik az igazságszolgáltatás és a különböző bűnüldöző hatóságok összes intézményét, és megtörik azt az ellenállást, ami az erdélyi magyarsággal kapcsolatban időnként fellelhető. Lehetne nevesíteni, hogy melyik az egyik tábor, melyik a másik tábor, de nem érdemes. Azt mondom, hogy nem látszik egyelőre az, hogy a PSD-n belül is meglévő véleménykülönbség milyen irányba billen el. Tényleg van egy olyan forgatókönyv, hogy aki még talpon van, azt elvisszik. Erre volt egy székelyföldi forgatókönyv, ami egyelőre megtorpant, de hogy mi lesz belőle, az nem világos. De olyan nagyon magas szintű társadalmi ellenállást nem látunk. Mindkét forgatókönyv román szempontból releváns sikerrel kecsegtet. Hogy ezekből melyik valósul meg, nem lehet tudni.
Moderátor: Beszéljünk az RMDSZ mozgásteréről a következő négy évben. Mi lenne a jó megoldás?
Székely István: Azt látni kell, hogy az RMDSZ-en van egy jelentős nyomás, egyrészt a 200 polgármester, másrészt az intézményvezetők irányából, hogy márpedig tessék kormányra menni, teljesen mindegy, hogy kivel. Az elmúlt években ellenzékben ezek a személyek azt látták, hogy ahhoz, hogy működtetni tudják az intézményeiket, ahhoz, hogy az önkormányzatokban fejlesztéseket, vagy eredményeket lehessen felmutatni, egy centralizált országban jóban kell lenni a kormánnyal. Ez az elmúlt években nem így volt, szerintük ezen kellene változtatni. Az kétségtelen, hogy a választások kimenetele nem abba az irányba mutat, hogy az RMDSZ részese legyen a kormánynak, azonban az is világos, hogy valamilyen viszonyt ki kell alakítani a PSD-kormánnyal is, mert az a teljes ellenzéki lét, ami az elmúlt években volt, nem célravezető. Székely István Gergő: Ez nem egy nagyon analitikus meglátás, de én úgy gondolom, hogy ebben a centenáriumi kontextusban az RMDSZ-nek nagyon nehéz lenne kormányon lennie, mert gyakorlatilag azáltal lemondana arról, hogy a kormány bizonyos lépéseivel szemben ellenállást tanusítson. Márpedig lépések lesznek bőven, szerintem szimbolikus politizálás dömping következik, nem mindig barátságos irányba a magyarokkal szemben.
Illyés Gergő: A kérdés az, hogy mit tud ajánlani az RMDSZ a PSD-ALDE-nak az elkövetkezendő időszakban.
Székely István Gergő mondta el az interjúban is, hogy az alkotmánymódosításhoz, ha esetleg ez napirendre kerül, akkor jól jöhet a PSD-nek az RMDSZ. Abban az esetben, ha a PNL-vel nem törekszenek egy konszenzusos megoldásra, akkor kellhet az RMDSZ igazán, ez egy jó helyzetbe hozhatja a szervezetet. Másként nem nagyon látom, hogy mit tud felkínálni a mindennapi kormánytöbbséghez, amiért valamit kérhet cserébe. Nem tudom, hogy nemzetközi szinten mennyire releváns, mennyire fontos a PSD-nek az, hogy ha már van egy szocialista párt, meg van egy európai liberális párthoz tartozó ALDE, akkor legyen egy néppárti kormánytag is. Mindeközben lehet egy nyomás Dragnea elnökön is, hogy semmilyen együttműködésbe ne menjen bele az RMDSZ-szel az elmúlt időszakban tanusított nyilatkozatok miatt. Ez egy bonyolult kérdés.
Barna Gergő: Az RMDSZ-szel is elég távol állnak a kétharmadtól.
Illyés Gergő: Hát én a PMP-t is bedobtam ide, velük meg lehet egyezni.
Székely István: Hatalmi szempontból az RMDSZ-re szerintem nincs szükség. Az elmúlt négy évben a 2012-ben megválasztott szenátorok és képviselők 25%-a pártot váltott. Ha most, a parlament megalakulásánál van egy szűk, de mindenféleképpen PSD-ALDE többség, akkor itt, ha úgy akarják, hetek alatt egy kényelmes, nyugodt kormányzást lehetővé tevő többséget alakítanak ki.
Székely István Gergő: Ez igaz, de azért az a 25 százalékos előző ciklusbeli migráció ha nem is történelmi maximum, de mindenképpen egy felfele kiugró érték, mert mégiscsak a PP-DD szétesése adta a maximális löketet ehhez. Székely István: Most pedig a liberálisok fogják adni.
Székely István Gergő: Azért az csak nehezebben fog teljesen szétmenni. De a kétharmadhoz minimum a PMP is kell a lemorzsolódások mellett.
Illyés Gergő: Csakhogy a kétharmad nem annyira fontos Romániában, mint például Magyarországon. Itt csak az alkotmánymódosításhoz kell. Székely István: De miért kellene alkotmányt módosítani?
Székely István Gergő: Ez egy jó kérdés. De forgatókönyv szintjén azért számolni kell azzal, hogy akar valamit ezzel a PSD, mert láttátok, hogy a választási éjszakán elmondott beszédében Dragnea megemlítette az államfő jogköreit. Szerintem ez az egyetlen nagy téttel rendelkező dolog a PSD számára.
Székely István: Az alkotmánymódosítás kényszere onnan jön, hogy azokhoz a közigazgatási hatáskörrel felruházott régiókhoz, amelyeket Basescu valamikor kitalált a PSD-s többségű megyei önkormányzatok alternatívájaként, azokhoz alkotmánymódosítás kell.
Illyés Gergő: A megyei tanácsok 73 százalékát PSD vezeti, nekik most nem érdekük felbombázni a megyéket.
Székely István: Ezen túl én pártpolitikai érdeket nem látok az alkotmánymódosítás mögött. Az, hogy most 2018-ra kell valami nagyot mondani, valami fesztívet tenni – kiszínezik az alkotmányt, és a margójára virágokat meg népviseletbe öltözött parasztokat rajzolnak, az rendben van, de azon túl nem látom, mi érdek lenne az alkotmánymódosításra. Székely István Gergő: Ahogy mondtam, az államfő hatáskörének az átszabása esetleg. Székely István: Az államfői hatáskörrel egyetlen probléma van, és az a közvetlen választás. Ennek eltörlése pedig nem fog átmenni a módosított alkotmányt megerősítő népszavazáson.
Székely István Gergő: Ez igaz. És az is igaz, hogy ha ennek most Dragnea nekimegy, azzal egy olyan ellenreakciót vált ki, amiből lehet, hogy többet veszít a PSD, mint amennyit nyer.
Moderátor: Ráadásul az RMDSZ sem biztos, hogy partner lenne az alkotmánymódosításban. Nekik is vannak elképzeléseik arról, hogy hogyan kellene az alkotmányt átírni, vagy új alkotmányt írni, és nem hiszem, hogy el tudnák fogadtatni a szavazóikkal, hogy partnerek legyenek egy olyan alkotmánymódosításban, amelyben a saját elképzeléseik nincsenek benne
- a Transindex.ro portálról