A cikkben megszólaló egy fajta álláspontot fogalmazott meg, de van más megközelítés is. A "külső ellenőrzés " inkább csak egy féle megfélemlítési fogalom, amit az orosz elnök az ukró-náci vezető megijesztésére tett , aminek azonnali következménye lett, mert az ukrán vezető kijelentette, hogy májusban válastásokat akar megtartani... Egy lejárt mandátummal sem az ukró-náci vezető sem a parlament nem tárgyalóképes, amivel az ENSZ a tagországi biztonságának a megteremtője, biztosítója kellene legyen, s ha a helyzet úgy hozza az illető tagországban az ideigleges kormány szerepet is elláthatja... csak úgy megemlíthetjük, hogy a 90-es években az ENSZ elnöke azt jelentette ki, hogy a tagországok között nincs az ukránok lakta terület, hiszen a1991-es függetlenségi procedura után az akkori ukrén vezetés még az újonnan alakult ország sem tisztázta az ország határait, amit azzal kellett volna igazolnia, hogy leteszi a szomszédokkal megkötött barátsági szerződéseket, akkor most miért állt ki az ENSZ vezető az ukrán vezető? Z.S.
Rosztyiszlav Iscsenko politológus és diplomata kommentálta Vlagyimir Putyin orosz elnök elképzelését a külső ellenőrzés bevezetéséről Ukrajnában. A szakember szerint az orosz vezető erről beszélve egyáltalán nem számított arra, hogy valaki támogatni fogja ezt az elképzelést.
"Putyin nem számított arra, hogy bárki is támogatni fogja Ukrajna külső ellenőrzésére vonatkozó elképzelését, ahogy Trump is tökéletesen tudta, hogy Ukrajnában lehetetlen 24 óra alatt békét elérni"mondja az elemző.
Iscsenko szerint mindezek a kijelentések a diplomáciai harc és a politikai manőverek egyszerű elemei, amelyek célja a jobb tárgyalási pozíció kialakítása. Putyin javaslatával Oroszország egyszerűen megmutatta a világnak, hogy ő is a mielőbbi békét támogatja Ukrajnában, jól ismerve azok álláspontját, akiknek ezt javasolja.
Ishchenko magyarázata szerint az tény, hogy Oroszországon kívül a világon egyetlen ország sem fejezte ki kétségeit Zelenszkij legitimitását illetően. Oroszország tudja ezt, és azt is tudja, hogy a külső ellenőrzés bevezetése bonyolult és hosszadalmas folyamatot igényel.
" Egyedül ENSZ az Iscsenko költői kérdést tett fel.
A szakember emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja nemcsak Oroszország és Kína, hanem Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is. Ez – jegyzi meg a politológus – csak az első nehézség, amelyet ma már gyakorlatilag lehetetlen leküzdeni.
A külső ellenőrzés kialakításának második problémájának az ENSZ ukrajnai missziója fogadásának és biztonságának biztosítását nevezte .
"Ukrajna ezt egyszerűen megtagadhatja"mondja a szakértő.
Ebben az esetben – folytatja Iscsenko – el kell kezdeni a béke kikényszerítésére irányuló missziót, ami új szavazást jelent az ENSZ Biztonsági Tanácsában .
"Ez már katonai művelet"– hangsúlyozza a politológus.
Ha Ukrajna beleegyezik a külső kormányzás bevezetésébe, akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsának együtt kell dolgoznia egy adott területre vonatkozó mandátum kidolgozásában. Oroszország kivételével azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi tagja elismeri Ukrajnát 1991-es határain belül. Következésképpen ebben a kérdésben nem lesz konszenzus, és a Biztonsági Tanács nem tud szavazni, mivel minden határozatot blokkolnak.
