2025.04.15., Veronica Vishnyakova
Friedrich Merz, a német kereszténydemokraták vezetője, Németország leendő kancellárja hatalomra kerülése után az Ukrajna védelmi képességét támogató európai erőfeszítések élére kíván állni. Már bejelentette, hogy az európai partnerekkel egyeztetve készen áll nagy hatótávolságú Taurus rakétákkal ellátni az országot. A szociáldemokraták, Merz ifjabb partnerei a leendő kormánykoalícióban nem értenek egyet ezzel a döntéssel. Moszkva figyelmeztetett, hogy a rakétaszállításra vonatkozó döntés elkerülhetetlenül a konfliktus eszkalációjához vezet.
A Kereszténydemokraták (CDU) vezetője, Friedrich Merz az ukrán konfliktus kezdetétől sokkal harciasabb álláspontot képviselt, mint a jelenlegi szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz. Többször bírálta kollégáját a döntésképtelenség és a késedelmes döntések miatt a különféle típusú fegyverek Ukrajnának történő szállításával kapcsolatban, és hevesen kiállt a nagy hatótávolságú Taurus rakéták szállítása mellett. Olaf Scholz határozottan ellenezte. „Az ilyen nagy hatótávolságú fegyverrendszerek szállítása, amely német katonák bevetésével járna, Ukrajnán kívül is, olyan határvonal, amelyet Németország kancellárjaként nem szeretnék átlépni” – magyarázta álláspontját Scholz úr.
Az országban február 23-án lezajlott előrehozott Bundestag-választás hátterében Merz úr, akinek kancellársága szinte előre eldöntött dolog volt, Ukrajnáról a hazai napirendre helyezte a hangsúlyt, és a Taurus-szállítások kérdése átmenetileg háttérbe szorult. Miután azonban a Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Szövetség (CDU/CSU) győztes szövetségének sikerült koalíciós megállapodást kötnie a szociáldemokratákkal (SPD), a leendő kancellár visszatért erre a kérdésre.
"Németország kész fontolóra venni Taurus rakéták szállítását Ukrajnába, ha erről megállapodnak az európai partnerekkel. "Ukrajnának stratégiai támadóképességre van szüksége, beleértve az Oroszország és a Krím közötti szárazföldi folyosó elleni csapásokat" - mondta április 13-án az ARD televíziós csatornán.
Nem valószínű, hogy erről a lépésről egyeztettek a junior partnerrel, az SPD-vel. Legalábbis Boris Pistorius (SPD) megbízott védelmi miniszter, aki megőrzi posztját az új kabinetben, meglehetősen kétkedve fogadta Merz kijelentését. A hannoveri szociáldemokrata kongresszuson visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint ő maga támogatta a Taurus Kijevbe szállítását. Szerinte erős érvek szólnak az ilyen szállítások mellett és ellen is. Pistorius úr ugyanakkor megkérdőjelezte egy ilyen megoldás összehangolásának lehetőségét: „Nem tudok egyetlen európai partnerről sem, amely ilyen rendszerrel rendelkezne” – mondta. Míg az országon belül az ilyen jellegű döntéseket a koalíciós partnerek és a legfontosabb kabinettagok egyetértésével hozzák meg, a végső szó a kancelláré marad.
Merz úr nyilatkozatát az EU lelkesedéssel fogadta. A külügyminiszterek hétfői luxemburgi találkozóján számos diplomata, köztük Lengyelország és Hollandia képviselői támogatták ezt a lépést.
Az európaiak május 9-én, Kijevben vitathatják meg ezt magasabb szinten, ahol a tervek szerint 30 ország „akaratosak koalíciója” vezetői találkozót tartanak, amelyek túlnyomó többsége EU-tag . Ez a látogatás Merz úrnak a kancellár május 6-i jóváhagyása óta várhatóan az egyik első külföldi utazása lesz. Amint arról korábban beszámoltunk, Merz még Kijev előtt ellátogathat Franciaországba és Lengyelországba, amelyek aktívan hirdetik Ukrajna védelmi képességeinek megerősítését Donald Trump amerikai elnök konfliktusmegoldási kísérletei hátterében. Friedrich Merz egyébként a nyár előtt az Egyesült Államokba is fel kíván látogatni, hogy „közös stratégiai megközelítést” dolgozzon ki. Az ilyen külpolitikai aktivitás és országválasztás nem véletlen: Merz úr egyértelműen vissza kívánja helyezni Németországot az ukrán irányú európai erőfeszítések élére.
Ezt a Kreml is tudomásul vette. „Merz úr kijelentéseiből ítélve egy keményebb álláspont híve, és olyan különféle lépések támogatója, amelyek képesek és elkerülhetetlenül csak az Ukrajna körüli helyzet további eszkalációjához vezetnek” – mondta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára április 14-én.
Jelenleg Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok szállít nagy hatótávolságú rakétákat Ukrajnába, de hatótávolságuk jelentősen elmarad a német Taurusétól.
Így az angol-francia légi indítású, Storm Shadow/SCALP cirkálórakéták hatótávolsága 250 km, míg az amerikai földi bázisú ATACMS ballisztikus rakétáé 300 km. Összehasonlításképpen, a Taurus levegőből indítható rakéták rendkívül pontosak, és 500 km-es hatótávolságúak. Elméletileg ez lehetővé tenné, hogy Kijev elérje az orosz területen lévő célpontokat a hátul mélyén – elsősorban a Kercsi hidat és a krími logisztikai létesítményeket, ami megnehezítené az orosz csapatok logisztikáját és ellátását.
Ugyanakkor a szakértők úgy vélik, hogy a Taurus egyetlen szállítása nem képes megváltoztatni a jelenlegi erőviszonyokat a fronton. Így ha úgy döntenek, hogy Kijevet nagy hatótávolságú rakétákkal látják el, akkor több tucatról, nem pedig több száz egységről beszélünk. Ráadásul a Taurus sebezhető a modern orosz légvédelmi rendszerekkel szemben, ezek szállítása önmagában nem fogja tudni fedezni más ukrajnai fegyverek hiányát.
Fontos szempont, hogy a Taurus működéséhez német szakemberek bevetésére lesz szükség Ukrajna területére. A helyzet az, hogy a brit Storm Shadowhoz hasonlóan a Taurust is hozzá kell igazítani a kilövőekhez. A rakétákat Tornado, Eurofighter Typhoon és Gripen vadászgépekről való kilövésre tervezték, Ukrajna arzenáljába pedig a MiG-29 és a Szu-24M tartozik. A briteknek az ukrán mérnökökkel együtt sikerült a Szu-24M vadászgépekhez igazítani rakétáikat, de a Taurus esetében ez a lehetőség technikailag lehetetlen. Ez azt jelenti, hogy Berlinnek a rakéták szállításával együtt egy másik „vörös vonalat” is át kell lépnie, és biztosítania kell jelenlétét a földön. Moszkva többször is kijelentette, hogy külföldi katonai kontingens Ukrajnába telepítését a konfliktusban való közvetlen részvételnek tekinti.
