Füstös Móni, 2015. március 31.,
Magyarországon tavaly március 15-én új Polgári Törvénykönyv lépett hatályba, amelynek elsődleges célja, hogy a korábbi, mára elavulttá vált, 50 éves szabálygyűjteményt a társadalom jelenlegi viszonyaihoz igazítsa, optimalizálja és ezáltal erősítse a jogbiztonságot. A törvény hatálybalépésekor az öröklési jogban is jelentős változások léptek életbe – hívta fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Két részes cikkben tekintjük át, hogy mik változtak.
Az új Ptk. a paragrafusok negyedét részben, a másik negyedét teljesen megváltoztatja. A legtöbb jogi újdonság az öröklési jog területén jelent meg. A törvény fontosságát egyértelműen mutatja, hogy a korábbihoz képest jóval szélesebb skálát fog át, ugyanis a fogantatástól a halál utáni öröklésig szabályozza a jogviszonyokat. Fontos azonban kiemelni, hogy fő szabályként az új Ptk. szabályait csak a törvény hatályba lépése után megnyílt öröklésre kell alkalmazni.
Ha nincs végrendelet
Ki esik ki az öröklésből?
1. aki az örökhagyó előtt meghal
2. aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg (pl. elvált)
3. aki az öröklésre érdemtelen (pl. az örökbehagyó életére tört)
4. aki lemondott az öröklésről
5. akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott
6. aki az örökséget visszautasította
Ha az elhunyt nem végrendelkezett vagy végrendelkezett ugyan, de nem terjed ki a teljes vagyonra, akkor a törvényes öröklési rend alapján száll át a hagyaték. Ilyen esetben örökös lehet egyenes ági és oldalági rokon, házastárs és az állam. Az egyenes- és oldalági rokonokat a törvény megkülönbözteti: egyenes ági rokonok törvényes öröklési jogát ugyanis korlátlanul elismeri, míg az oldalági rokonokét a nagyszülői leszármazók körével lezárja. Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; valamint egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
A törvényes öröklés rendjében az első helyen a lemenő egyenes ági rokonok, vagyis a gyerekek állnak, minden gyermek egyenlő arányban örököl. Az öröklésből kiesett gyermek esetén távolabbi leszármazó, tehát az unoka örökölhet.
Ha nincsenek gyerekek
Ha nincs gyermeke az örökhagyónak, akkor szülei, és özvegye ötven-ötven százalékban örökölnek - írják a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakemberei. Ennek az az oka, hogy sokszor a szülők jelentősen támogatták gyermeküket, akinek korai halála megfoszthatja őket az „eltartójuktól” - magyarázzák a Kamara szakemberei.
Az özvegyi jog által biztosított lakás és annak berendezése mellett az özvegy a hagyaték további vagyontárgyainak felét is megkapja, a másik fele pedig az elhunyt házastárs szüleire száll. Abban az esetben, ha csak az egyik szülő él, az örökség elhunyt szülőre jutó negyedét az özvegy házastárs és a még élő szülő között kell elosztani. Amennyiben az örökhagyónak házastársa sem volt, az örökhagyó szülei örökölnek. Ha a felmenői öröklésből kiesik az egyik szülő, akkor az ő leszármazói, vagyis az elhunyt testvérei és féltestvérei örökölnek. Ha a kiesett szülőnek nincsenek gyermekei, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek.
Mi az özvegyi jog?
Az özvegyi jog leszármazók öröklése esetén az özvegy és az örökhagyó által közösen használt ingatlanra és az ehhez tartozó felszerelési és berendezési tárgyakra terjed ki. A Privátbankár korábban megírta, hogy az öröklési jogban újdonság, hogy míg korábban az özvegy a teljes hagyaték felett haszonélvezetet kapott, addig az új szabályok szerint már csak a közvetlen használatában lévő ingatlan haszonélvezeti joga illeti meg, a teljes örökséget illetően pedig a leszármazókkal egy sorban, egy gyerekrésznek megfelelő tulajdonjogot kap.
Ez a törvényes öröklés rendje, végintézkedéssel azonban a törvényes öröklés rendjétől el lehet térni. A végrendelet elkészítésénél minden esetben érdemes azonban a kötelesrészt is számításba venni, a jövőbeni viták elkerülése érdekében.
Törvényes öröklés rendjén a hagyaték végintézkedéssel nem érintett része öröklődik. A végintézkedésnek több formája van: a végrendelet, amikor az örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozatot készít; az öröklési szerződés, amelyben az örökhagyó egy szerződő felet örökösévé teszi; és a halál esetére szóló ajándékozási szerződés.
Mik a végrendelet készítésének új szabályai?
Végrendeletet bárki készíthet, aki azt szeretné, hogy a törvény által meghatározott öröklési rendtől eltérően alakuljon halála után vagyona háramlása. A végrendelkezésnek még nincs kialakult kultúrája Magyarországon. Tavaly a megnyílt hagyatékok alig tíz százalékában szállt át végrendelkezés alapján a vagyon, ami jóval kevesebb a több mint 30 százalékos európai átlagnál. A korábbi szabályozástól eltérően, most már a házastársak közös végrendeletet is készíthetnek.
A végrendeletet készítheti ügyvéd, közjegyzői okiratba foglalható, de jogi képviselő bevonása nélkül is elkészíthető. „Minden esetben figyelembe kell venni a végrendelet tételének a szabályait, amelyek az új törvény szerint egyszerűsödtek. Korábban volt rá példa, hogy egy jól előkészített végrendelet azért vált érvénytelenné, mert nem volt rajta keltezés. A keltezés most már nem kötelező elem. Amennyiben bárki nincs tisztában a végintézkedés alaki előírásaival, az illetékes közjegyző díjmentes felvilágosítást ad a változásokról, formai követelményekről” – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Mit jelent és hogyan változott a kötelesrész?
A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és házastársának járó minimum részesedése, vagyis a vagyon egy bizonyos része, amelyről az örökhagyó nem rendelkezhet szabadon, az a törvényes öröklés rendjén száll át. Az öröklés sorrendje ekkor, a törvényes örökléshez hasonlóan a következő: gyerekek, házastárs, szülők. A kötelesrész az új törvény szerint az örökség feléről harmadára csökken. Ennek megfelelően a hagyaték nagyobb részéről lehet szabadon rendelkezni.
A kitagadási okok is bővültek, illetve fontos változás, hogy öröklési szerződés esetén a kötelesrész igény csak akkor érvényesíthető, ha a szerződés megkötésétől számított két éven belül nyílt meg az öröklés. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint a jövőben több szempontból is felértékelődik a végrendelet. Házastársak esetében is nagyobb szükség lehet rá, mint eddig, de az élettársak például csak akkor örökölnek elhunyt párjuk után, ha az örökhagyó őket végintézkedésben örökösévé nevezte.
