2019. június 7.
Román szélsőségesek hatoltak be és foglalták el az úzvölgyi temetőt csütörtök délután, a csendőrök nem tudták feltartóztatni a dormánfalvi önkormányzat által törvénytelenül állított keresztek felszentelésére érkező mintegy ezerfős tömeget, de még a temető előtt élőláncot alkotó székelyföldi magyarok mintegy háromszáz fős csoportját is alig tudták megvédeni. A helyszínen tartózkodó munkatársunk szerint agresszív, feldühödött banda érkezett a helyszínre, szemmel láthatóan azzal a céllal, hogy összecsapást provokáljanak ki. Nagyobb tömegverekedés végül nem lett, gyűlölködő ordibálás, dulakodás, kövekkel való dobálózás, zászlókkal való bántalmazás és erőszakos temetőfoglalás azonban igen. Az események után az RMDSZ Carmen Dan belügyminiszter leváltását követelte, Magyarország tiltakozó jegyzékben kért magyarázatot Romániától és bekérette a román nagykövetet.
Fotók: Albert Levente
Kora délután székelyföldi magyar politikusok, önkormányzati vezetők és civilek székely zászlókkal és transzparensekkel sorakoztak fel tömött sorokban a lakatlan hegyi település első világháborús katonatemetője előtt a csepergő esőben. Transzparenseiken azokat a román hatóságok által kiállított iratokat mutatták be, amelyek szerint Dormánfalva polgármestere törvénytelenül járt el, amikor a település közvagyonába vette a temetőt és építési engedélyt adott magának a temetőbeli román parcella kialakítására. A tüntetők azt a temetőrajzot is bemutatták, amelyet a román Hősök Emléke Társaság készített 1927-ben a temető korabeli rendezése után, és amelyen a román társaság öt magyar, egy német és egy osztrák parcellát jelölt be.
A békés élőlánc résztvevői
A rendőrség és a csendőrség láthatóan nagy erőkkel tartózkodott a helyszínen, Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke tréfásan jegyezte meg: a második világháború óta nem tartózkodott ennyi katona Úzvölgyében. Felidézte: Hargita megyei tanácsnál jelentette be, hogy a Kovászna megyei tanács magyar képviselői kihelyezett rendkívüli ülést tartanak a temető előtt elhaladó úton 16 és 18 óra között, erre hívták Székelyföld településeit is. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke azzal érvelt: senki nem vonja kétségbe, hogy a temető előtt elhaladó út Hargita megye tulajdonában van. Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa korábban felszólította Csíkszentmárton polgármesterét, hogy nyissa ki a temetőt a román hősök napi, 17 órára meghirdetett rendezvény idejére. A székelyföldi elöljárók attól tartottak, hogy a hősök napi koszorúzás leple alatt egyházi szertartással felavatják a törvénytelenül létrehozott román parcellát, és akkor sokkal nehezebb lesz helyreállítani az eredeti állapotot. A magyar politikusok korábbi felhívásukban külön hangsúlyozták az élőlánc erőszakmentes jellegét – kollégánk megerősítette, hogy erre az élőlánc kialakítása előtt is nyomatékosan megkérték a résztvevőket.
Agresszív román szélsőségesek
A békés, civilizált, csendes akció azonban nem sokáig tartott. Kollégánk elmondása szerint Dormánfalva felől rengeteg terepjáróval, szervezetten érkeztek román nacionalista szervezetek képviselői és a focihuligánok: piros-sárga-kék zászlókat lobogtattak, a hangszórókból szólt a hazafias zene, de a magyar többségű megyék rendszámát látva magyarellenes skandálások is elhangzottak.
Öt óra előtt mintegy ezerfős csoport érkezett a helyszínre, szidalmazással, hangszórókból bőgetett zenével próbálták megzavarni a magyarok akcióját. A zászlókkal felvonuló román tömeg a csendőrséget és a magyarokat becsmérlő jelszavakat skandált, az élő láncban álló székelyek pedig hangosan imádkoztak. A két csoportot rendfenntartó erők próbálták távol tartani egymástól. A feldühödött román ultrákat túl sokáig nem tudták feltartóztatni a csendőrök. Többször is megpróbálták áttörni a csendőrkordont, hogy a kapuhoz jussanak, de kísérleteik mindaddig nem jártak sikerrel, míg a temető oldalsó, hátsó részén több tucat, futballhuligánnak kinéző fiatal be nem jutott a sírkertbe. Ők belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott. A székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket.
"Győzelmüket" ünneplő szélsőségesek a temetőben
Ezt követően az ortodox papok is bevonultak a temetőbe elvégezni a vallási szertartást. A betörők egyike felmászott a dormánfalvi polgármester által állított emlékműre, és román zászlót lobogtatott onnan, miközben a hangszórókból szólt a román himnusz. Ezután következett az ortodox szertartás, amelynek részeként – a papok szóhasználata szerint – felavatták és felszentelték az onnan húsz kilométerre lévő Dormánfalva Polgármesteri Hivatala által önkényesen állított emlékművet. Az eseményen taps kíséretében felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akikre hivatkozva Dormánfalva a betonkereszteket és az emlékművet állíttatta. Az ortodox szertartást koszorúzási ünnepség majd a szervező civil szervezetek vezetőinek szónoklatai követték. A felszólalók hangsúlyozták: nem az számít, hogy kihez tartozik a temető, hanem az, hogy román földön van. Úzvölgye Románia része, ahol nem lehet megakadályozni a román hősökről való megemlékezést. A megmozdulás egyik szervezőjének, a Calea Nemului (Nemzet Útja) Egyesületnek az elnöke, Mihai Târnoveanu kijelentette: az úzvölgyi katonatemető román keresztjeihez a jogot az elesett katonák véráldozatával szerezték. Hozzátette: ha a kormány arról döntene, hogy a temető Csíkszentmárton községhez tartozik, az a döntés sem moshatja le a román hősök vérét.
Az RMDSZ és a Néppárt elítéli az erőszakot
„Felszólítjuk a hatóságokat, hogy azonnal állítsák elő azokat, akik fizikai agresszióhoz folyamodtak, akik barbár módon rongáltak, akik betörtek az úzvölgyi katonatemetőbe, összetörve a kaput, akik kitépték a kereszteket, hogy megfélemlítsék közösségünket!” – áll az RMDSZ Facebook-oldalán tegnap délután, az események után megjelent állásfoglalásban. Az RMDSZ szerint a temetőben a magyar emberek békésen tiltakoztak a dormánfalvi polgármester törvénytelenségei ellen, amelyeket az elmúlt napokban több román hatóság is megállapított. „A temetőt élőlánccal védő magyarok nem szítanak feszültséget, hanem őseik emlékének meggyalázása ellen tiltakoznak. Felkérjük ugyanakkor a román hírtelevíziókat, hogy vessenek véget a félretájékoztatásnak és uszításnak, mert az csak a konfliktus fokozódásához vezet” – zárult a szövetség állásfoglalása.
A székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket
Nem sokkal ezt követően Kelemen Hunor újabb nyilatkozatot adott ki, követleve Carmen Dan belügyminiszter leváltását. A törvénytelenséget megengedő, a tüntető magyarok elleni támadást elnéző magatartásukkal a román hatóságot hatalmas felelősség terheli. A román hatóságok képtelenek voltak ellátni a rendet, ezért kerülhetett sor erőszakos cselekedetekre és fizikai agresszióra az úzvölgyi katonatemetőben és környékén. „Határozottan felszólítjuk a miniszterelnök asszonyt, hogy menessze Carmen Dan belügyminisztert, valamint Hargita megye prefektusát” – szögezte le Kelemen Hunor.
Egy etnikumközi konfliktus kirobbanása Romániában beláthatatlan károkat okozna a román és a magyar közösség viszonyában, és veszélyt jelent a térség egészére. „Az erdélyi magyar közösség európai parlamenti képviselőiként mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a nemzetközi közvéleményt, az európai döntéshozókat és véleményformálókat tájékoztassuk a valós helyzetről, és felhívjuk figyelmüket a magyar közösség megfélemlítését és elhallgattatását célzó akcióra” – írják az RMDSZ frissen megválasztott EP-képviselői.
Az Erdélyi Magyar Néppárt ugyancsak a belügyminiszter leváltását követeli. A brutális, fekete márciusi eseményeket idézik meg a mai, úzvölgyi történések – áll az EMNP állásfoglalásában. A Néppárt Országos Elnöksége azonnali lemondásra szólítja fel Carmen Dan belügyminisztert, uszítás miatt ügyészségi feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, valamint a nemzetközi fórumokat is tájékoztatja a kialakult helyzetről, mely csak a jelenlévő magyarok lélekjelenlétének köszönhetően nem torkollott komolyabb összecsapásba. A Néppárt az újonnan felálló Európai Bizottságtól kéri: vizsgálóbizottság keretében állapítsák meg az immár nemzetközi szintű botrány felelőseit.
Magyarország tiltakozik
A tegnapi rendezvények előtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon beszélt Teodor Meleşcanu román külügyminiszterrel, és nyomatékosan kérte, hogy a készülő úzvölgyi rendezvények kapcsán a román fél ne adjon teret a provokációknak, és tegyen meg mindent a fizikai atrocitások elkerülése érdekében. Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkár közleményében azt írta: a román külügyminiszter minderre ígéretet tett. „A magyar álláspont változatlan: Románia számunkra az erdélyi magyarság miatt kiemelt jelentőségű ország, ráadásul fontos gazdasági, kereskedelmi partner, a kiegyensúlyozott és fejlődő kétoldalú kapcsolatokban vagyunk érdekeltek” – fogalmazott a közlemény, kiemelve: ugyanakkor ismételten felemelik szavukat az úzvölgyi katonatemetőnek a román szabályokkal is ellentétes átalakítása miatt. Mint írta: mindenkinek joga van arra, hogy emlékezzen a saját hőseire, halottjaira, de ez nem történhet törvényellenesen és mások kegyeleti jogait sértő módon.
Román zászlókkal a magyar hősök sírjainál
Az elmúlt hónapokban a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a hivatalból érintett magyar Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság többször is tárgyalást kezdeményezett az úzvölgyi temetőben kialakult a helyzetről, a világháborúkban elesett katonák méltó elhelyezéséről, és a méltó megemlékezés kialakításának feltételeiről, de ezekre a megkeresésékre a román Hősök Kultuszáért Nemzeti Hivatal érdemben nem reagált.
A tegnapi események után az úzvölgyi temetőben történtek miatt még tegnap tiltakozó jegyzéket adott át a magyar kormány a román kabinetnek – tudósított Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A jegyzékben az eset teljes körű kivizsgálására és a vonatkozó nemzetközi kötelezettségek betartására szólította fel a román felet a kormány. Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia eltűr effajta atrocitást, amely „barbarizmusában” a magyarok elleni legdurvább provokációkat idézi. A magyar kormány elvárja, hogy ha már megelőzni nem tudták az eseményeket, akkor Románia legalább utólag adjon elégtételt és magyarázatot az identitásában mélyen megsértett több százezer magyar állampolgárnak – tette hozzá a politikus. (MTI/tudósítóink)
