2019. június 20.
Kulcsár-Terza József-György képviselő felszólalt az úzvölgyi temető konfliktusának ügyben az Emberi jogi, egyházi és nemzeti kisebbségügyi bizottságban. "Beszélünk Románia multikulturális jellegéről, de a román társadalom nagy része nem érti, vagy nem akarja érteni ezt a fogalmat. Természetesen, ez a jelenség szorosan kapcsolódik a neveléshez, és főleg a történelem tanításának mikéntjéhez" - fejtette ki, mint ahogy kiderül a képviselő szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményéből. "A román többség görcsösen ragaszkodik az egységes nemzetállam gondolatához, melyet többféleképpen lehet értelmezni. A kommunista múlt nélküli Európában ez egy nyitott fogalom. Ettől eltér a romániai gyakorlat, mely egyértelműen kizáró jellegű. Az Európai Unió gondolatának egyik célja éppen a nemzetek közti falak lebontása volt, mert Európában nincs olyan ország, mely etnikai szempontból teljesen homogén lenne. Demokratikus keretek között, egy jogállamban nem probléma, ha az állampolgárság elválik az állampolgár nemzeti identitásától" - írja még. Kulcsár-Terza hozzáteszi: "A többség és a kisebbség közötti kapcsolatnak a kölcsönös tisztelet kell, hogy legyen az alapja. Az erdélyi magyar közösség több mint 1000 éves léte során tőle elvitathatatlan kulturális, történelmi, tudományos értékeket teremtett. Mindezek az emberiség, a régió és az ország értéktárát gazdagítják." "Meg kell említenem egy másik gondolatot is, amely sajnos jelen van a román társadalomhoz tartozó emberek fejében és lelkében. Európában már nem létezik a győztes és a vesztes nemzet kategorizálás. Minden európai nemzet egyenlő. Nincs rossz és jó nemzet. Minden nép történelmében vannak olyan fejezetek, melyeket szívesen elfelejtenének, de olyanok is, melyekre büszkék lehetnek" - szögezte le. “Ha nem találjuk meg a megfelelő válaszokat az említett problémákra, az utánunk következő nemzedékek nem fogják ezt nekünk megbocsátani. A jelen történelmét mi írjuk, de következményeit ők fogják érezni saját bőrükön. A fentiek figyelembe vételével kezdeményezem egy román-magyar megbékélési nyilatkozat elfogadását. Javasolom, hogy a nyilatkozat megszerkesztésében vegyen részt minden parlamenti párt képviselője a képviselőház emberi jogi, egyházi és nemzeti kisebbségügyi bizottsága keretén belül. Ugyanakkor javasolom, hogy az egyeztetések kezdődjenek el a parlament őszi ülésszakának elején, és ez a folyamat záruljon is le folyó év végéig a dokumentum aláírásával" - zárta mondandóját az MPP-s politikus.” (közlemény)
