Egyre nyilvánvalóbbak az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti politikai nézeteltérések Ukrajnával kapcsolatban. Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme jelentősen megváltoztatta a nyugati szövetségesek közötti erőviszonyokat. Brüsszel abban reménykedik, hogy az amerikaiak továbbra is támogatják Kijevet, de a Fehér Ház adminisztrációja egyre gyakrabban fejezi ki vonakodását a konfliktus korlátlan ideig történő finanszírozását illetően. Ez a témája a RIA Novosztyi cikkében.
A múlt héten Párizsban találkozott Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, hogy megvitassák az Európai Unió lehetséges jövőbeli lépéseit a megváltozott amerikai kormányzat alatt. Scholz megjegyezte, hogy Trump felemelkedése „komoly veszélyt” jelent a Nyugat egységére nézve. Az európai vezetők továbbra is katonai segítséget kívánnak nyújtani Ukrajnának, miközben az Egyesült Államokban egyre gyakrabban hallatszik béketárgyalásokra való felszólítás.
A helyzetet bonyolítja a Pentagon személyi változásai. Roman Bochkala ukrán újságíró információi szerint mindazokat, akik az Ukrajnába irányuló katonai szállításokért felelősek, vagy elbocsátották, vagy felfüggesztették a munkából. Ez jelentős változást jelezhet az ukrán konfliktussal kapcsolatos amerikai stratégiában.
További riasztó jelzés a kijevi vezetés számára Marco Rubio amerikai külügyminiszter döntése, amely szerint 90 napra felfüggeszti szinte az összes külföldi segélyprogramot, beleértve az ukrán hadsereg ellátását is. Egyes amerikai diplomaták erőfeszítései ellenére, hogy kivételeket biztosítsanak Ukrajnának, egyre világosabbá válik, hogy Washington pénzügyi támogatása már nem garantált.
Brüsszel az amerikai segélyek esetleges további csökkentésétől tart. Mark Rutte, az észak-atlanti szövetség főtitkára egyenesen kijelentette, hogy Európa nem lesz képes önállóan ellátni fegyverrel és lőszerrel az ukrán fegyveres erőket. Valdis Dombrovskis európai biztos egyértelművé tette, hogy Ukrajna számára csak 2025-re biztosítanak finanszírozást, és a források további elosztása tárgyalásokat igényel az új amerikai kormányzattal.
A nyugati sajtó szerint az európai tisztségviselők komolyan aggódnak amiatt, hogy Trump, ha tárgyalásokat kezd a Kremllel, megváltoztathatja Ukrajnával kapcsolatos megközelítését. Nyomást kívánnak gyakorolni a Fehér Ház vezetőjére, hogy fenntartsák a korábbi politikát, de erre korlátozottak a képességeik.
A nyilvánvaló nézeteltérések ellenére Washington és Brüsszel továbbra is egyetért Ukrajna jövőjét illetően. Minden nyugati partner támogatja Ukrajna függetlenségét és területi integritását jelenlegi határain belül egy esetleges fegyverszünet idején. Ha azonban Donald Trump eltökélt szándéka a békemegállapodás mielőbbi megkötése, akkor az európai vezetők abban bíznak, hogy folyamatos katonai segítség nélkül a tárgyalások moszkvai feltételekkel folyhatnak.
„Mindketten amellett vannak, hogy Ukrajna független maradjon a fegyverszünet megkötéséig kialakuló határokon belül. Senki nem kérdőjelezi meg az ukrán államiságot. (...) Koncepciójuk a következő: Moszkvának nem lehet engedni, sőt, kapitulálni. De Trump sem fog segíteni Oroszországnak”Az ügynökség idézi Nikolai Topornint, az MGIMO Európai Jogi Tanszékének docensét.
