Törpe vízi erőművek erőlködése (? szerk megjegy.)

http://www.3szek.ro/load/cikk/43850/torpe_vizi_eromuvek_erolkodese

2011. november 4.,

-

Derzsi Sámuel

A Kormos pataka A szerző felvétele

A napokban mondhatni élményszerű véleménycserére került sor Derzsi Sámuellel, az erdővidéki Dobó–Valál Egyesület elnökével, akivel évek óta nem találkoztam, de folyamatosan és élénk érdeklődéssel követtem nagyjából mindazt, amit tehetséges vállalkozóként magára vállalt olyan témakörökben és ügyekben, amelyek fölött a sokaság rendszerint átnéz.

Ha a csernátoni Csonkatorony – Ika vára – felé jártam, nevével ott is találkoztam: erdővidéki létére Felső-Háromszéken kezdett várépítésbe. Erdővidéken a helyi múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum képzett szakembereivel együttműködve ásatásokat végeztek elpusztult települések maradványainak feltárása végett, Rika várának konzerválásán is munkálkodtak, az erdővidéki halomsírokéval szintén, konferenciákat, előadásokat szerveztek. Környezetvédő akcióikról is voltak információim. Egyszóval Derzsi Sámuelről a bennem élő kép egy szülőföldjéhez nemcsak a szavak szintjén ragaszkodó, hanem a tettek tartományában is munkálkodó lokálpatrióta férfi arcélét rögzítette. Sejtettem, hogy most is ilyesféle téma megbeszélése végett keres. Nem csalódtam.

Összekormozzuk-e magunkat a Kormos mentén?
A megbeszélt találkozó témájaként partnerem előzetesen jelezte: a Kormos patakára tervezett törpe vízi erőműről szeretne véleményt cserélni. Arra gondoltam, hogy valakik, erdővidéki hétvégi házzal rendelkezők a vízimalmokra emlékeztető, kupás vízkerékkel meghajtott turbinával termelnek áramot majd a ház szükségleteire. Ilyenről írtam, amikor a bodvaji kohó telephelyére igyekeztem. Akkor láttam a Fenyőspatakára telepített "hidroenergetikai létesítményt" üzembe helyezése előtt. Ez a kedves látvány társult ahhoz az élményhez, amelyet a patakvölgy villaszerű, többségükben a környezethez igazodó, egymástól tisztes távolságra épített nyaralóházak, itt-ott a mesterséges háztáji tavacskák együttese nyújtott ezen a pisztrángos vidéken. Útközben arra is figyeltem, hogy a patak medre megsínylette-e a vashámor felé kígyózó út megépítését, mert az immár jó emlékezetű Antal Jenő figyelmeztetett: az útépítés alapozásához a vad(regényes) hegyi patak medréből kanalazzák ki a sódert, görgetegkövet, és ezzel tönkreteszik a vízi világ élőhelyeit, s a jellegzetes, könnyen faragható hermányi andezittömböket is kifeszegetik a hegyoldalból, és feldarabolják az útalapba. Kellemesen csalódtam, a patakvölgy regenerálódott, s a vörös andezittömbök is kotlóként ülnek a hegyoldalban a százados bükkös fái között.
A Derzsi Sámuellel folytatott beszélgetésünk témája valóban a Kormos patakára tervezett (törpe) vízi erőművel kapcsolatos, de nem egy-két vízkerekes, házilag barkácsolt erőmű telepítéséről van szó, hanem az Európai Unió által támogatott energiaprogram részeként épülő törpe vízi erőműről, amelynek nyomócsatornája majdnem tizenöt kilométeres szakaszon a patak 7,7 köbméteres másodpercenkénti átlagos hozamából a csővezeték feneketlen torkába szív – vízhozamtól függetlenül, állandó jelleggel – öt köbmétert, s ezzel jóvátehetetlen károkat okoz a Kormos völgyének rendkívül gazdag élővilágában. A patakmeder vízszintjének brutális csökkentése tönkreteszi a vízi élővilágot, akadályozza a halvándorlást, de csökkenti a völgyben kialakult hordalékréteg talajvízszintjét is. A legelő állatok nehezen jutnak vízhez. A 15 kilométeren talajba süllyesztett nyomócső beágyazása miatt masszív erdősávot kell kiirtani, az erőgépek tönkreteszik a kaszálókat és a legelőtesteket. A tündéri szépségű völgy degradálódik, a táj elveszíti vonzó varázsát.
Holott Erdővidék legnagyobb kincse ez, a táj páratlan szépsége, az egészséges, szennye­zetlen környezet, a klíma, az ásványvizek sokasága – ki tudja, milyen változásokat okoz majd ezeknek is a talajvízszint csökkenése? "Hegyeinket a kő miatt elhordják, borvizeink bukaresti jövedelemforrásokként gyöngyöznek, és most szemet vetettek a táj szépségére, levegőjére, az egészséges környezetre is" – fakad ki Derzsi Sámuel. Odalesz a biotermelés, a bioturizmus, amely Erdővidék fő jövedelmi forrása lehetne.
"Erdővidék lakosságának ebből semmi haszna – érvel –, jó üzlet azoknak, akik megtervezik, és a vállalkozónak, aki a kivitelezést végzi – évi 200 000 euró jövedelem származik a törpe vízi erőmű működtetése után. Másnak. Az építés költségeinek tetemes részét ugyancsak az EU fedezi" – magyarázza.
Az is kiderül, hogy az építkezést a csíkszeredai székhelyű Pannon Construct Kft. bonyolítja le, ez 95 százalékban magyar érdekeltségű cég, 2005-ben jegyezték be. Hargita megyében már több törpe vízi erőmű építését is kivitelezte, a hozzánk legközelebbi a Szel­tersz törpe erőmű a Vargyas patakán.
Általánosabb keretbe foglalva azt, ami Erdővidékkel történik, Derzsi Sámuel elmondja, hogy a Dél-Hargita, a Persányi-hegy­ség és a Baróti-hegység által körbefogott, félig zárt medencébe, amely sajátos mikroklímával rendelkezik, cementgyárat is akartak telepíteni, az tönkretette volna Erdővidék természeti környezetét. Ezt sikerült lakossági tiltakozás révén megakadályozni.
Erdővidék a demográfiai arányok meg­változása miatt Bölönt, Magyarhermányt, Székelyszáldobost, Apácát, Alsórákost magyar szempontból "elveszítette". Amennyiben a természeti-környezeti értékeket is tönkreteszik, a kistáj végleg elvész. Mintegy összegezésként jegyzi meg, hogy ő az általa vezetett Dobó–Valál Egyesület elnökeként a Kormos­ra tervezett törpe erőmű elleni tiltakozást illetően tulajdonképpen a fiatalok szószólója. Ők honlapot indítanak, szórólapokat nyomtatnak, hogy kinyissák az erdővidékiek szemét, mi történik a környezetükkel. A tiltakozás szervezői között találjuk fiát, Derzsi Kázmér ba­róti tanárt, aki a líceum turisztikai osztályát vezeti, és aktív környezetvédő.

Az építő ígéretei
A Derzsi Sámuellel folytatott eszmecsere után természetesen érdekelt a "másik fél" véleménye és érvelése is. Erről annyit jegyezzünk meg, hogy a Kormosra telepítendő törpe vízi erőmű eredetileg a Natura 2000 védett területét is magában foglalta volna, erről is "le­szívta volna" a vizet. Egyed Csaba erdőmérnök kivételes esetnek tartja, hogy az ERHAL (Erdővidéki Hal) pisztrángtenyészde tiltakozására a létesítmény alatti területre helyezték át a vízkivevési pontokat. Egyed Emőke szerint ez a terület is a dél-hargitai Natura 2000-hez tartozik, tehát védett. Derzsi Kázmér azt vitatja, hogy a majdnem tizenöt kilométeres szakaszról a vízkivonás – a zárt csőrendszerbe vezetés – nemcsak az építés idején károsítja (pusztítja el) a vizek élővilágát, hanem ez történik majd az üzemeltetés során is.
Tény: az ERHAL korszerű pisztrángtenyészete ezzel a módosítással "megmenekült" a környezetkárosodástól, s ami fontos, hogy a fölötte lévő felláp, a Lucs is, amely természeti ritkaság. A tőzegláp a Kormos vizének névadója is – ez "kormozza" barnás-vörösesre a vizet és a benne élő vízi lényeket is –, a román Cormoş megnevezés kiejtés és betű szerinti átvétel nyelvünkből.
A törpe vízi erőmű megépítéséről még nem nyilatkozott az Abies Hunting vadászatszervező vállalkozás sem, amely tízéves időtartamra béreli a Kormos és a beleömlő mellékpatakok vizét, s az idén végezték el az első, félmilliós sebespisztráng-ivadékegyed kihelyezését is Erdővidék legideálisabb pisztrángos patakába. Máshol vannak súlyosan negatív tapasztalataink azzal kapcsolatosan is, hogy az erdei építkezések alkalmával nemcsak fizikailag módosul és sérül a természet, hanem barbár módon pusztítják, fogják ki a halakat a hegyi patakokból.
A törpe vízi erőmű telepítési-építési tervét készítő bukaresti cég (Aqua-Invest) az 51 oldalas, számos mellékletet tartalmazó dokumentációjában minden aggályt megelőző és kizáró válaszokat fogalmaz meg, aprólékosan részletezi az építési szakasz és az üzembe helyezés utáni paramétereket. Hallépcsők beiktatásával véli biztosítani a halak migrációját, az építési szakasz környezetkárosítását is elviselhetőnek minősíti, az üzemeltetés folyamán a teljes környezet rehabilitációját garantálja. Ezt vallja a kivitelező cég is. Borbély Róbert, a Pan­non Construct adminisztrátora nyilatkozta: "Ahogy kaptuk, úgy hagyjuk. És ha mégis adódnak problémák, azokat úgy oldjuk meg, hogy mindenkinek jó legyen."

Az energiaínség mérséklése
A törpe vízi erőművek építésének egyébként az energiaínség mérséklése lenne a célja az egész világon. Az ilyen jellegű beruházásokat az Európia Unió is ajánlja és támogatja. Ez a kérdéskör az újrahasznosítható energiaforrások programjához tartozik. A vízenergia részben kiváltja az igen költséges és környezetkárosító fosszilis energiák felhasználását. Jelenleg a világ villamos energiájának 22 százaléka származik a víz erejéből. Ennek jelentős részét törpe, mikro- és kis, tíz MW alatti vízi erőművek adják. Európában több mint 17 400 kis vízi erőmű üzemel. Kína a kis vízi erőművek 50 százalékával van jelen a földgolyón – itt találhatóak a gigantikus méretű, duzzasztógátakra alapozott erőművek is –, Európában Skócia a törpe vízi erőművek földdarabja. Itt a törpe vízi erőművek építése mögött rendszerint a kisközösségek állnak. Az ország villamosenergia-felhasználásának 30 százalékát a "törpék" biztosítják. Ro­má­niában a vízenergia a harmadik legnagyobb elektromosenergia-forrás. Az országban összesen 767 vízi erőmű működik, ezek közül 621 tíz MW alatti "törpe" (2010. évi adat).
Szűkebb környezetünkben a szomszédos Hargita megye a törpe éllovas. A témával számos szakmai konferenciát szerveztek nagyszámú előadóval és résztvevővel. A törpe vízi erőművek építésének egész sorára szereztek urbanisztikai engedélyt. Nemrég adták át rendeltetésének a gyergyóhollói "törpét". Különböző kivitelezési szakaszban a Madaras 1, Madaras 2, a varsági, csíkszenttamási, a Gyergyóholló 2, az ivói, zeteváraljai, fenyédi, kászonaltizi s a gyimesi Tatros-terv.

*

A dél-hargitai törpe vízi erőművet vélhetően ígyis-úgyis megépítik. Ennek alapja a beruházási költségek uniós támogatása és a helyi gazdasági érdekeltségek – cégérdekek, munkahelyteremtés stb. – megléte, amelyek az országos és nemzetközi energiagazdálkodási áramlathoz simulnak. A környezetvédelemre az marad – és ez meghatározóan fontos! –, hogy az esetleges tervezési hibákat elháríttassák, s a kivitelezés, üzemeltetés folyamán résen legyenek, hogy az érintett területeket valóban "úgy adják át, ahogy kapták".
A 80-as években még végigsöpört az országon a "mikrocentrálé"-építési hullám. Megyénkben Gelencét szemelték ki erre a célra, Sepsibükszádra is terveztek egy "óriástörpét". Az előbbi olyan folyami hordalékrétegre épült, amelyet elmosott a víz, az utóbbi a Sólyomkő alatt torzóként próbálta útját állni az Olt vizének. Ennek turbinaházát rosszul szigetelték, és a porózus betonon a földbe süllyesztett turbinaházat felvette a víz, s hamarosan békaúsztatóvá vált. És egyébként is a turbina főtengelye kajsza volt. De ennél nagyobb kár esett amiatt, hogy a Sólyomkő alatti Likaskövet, ezt a természeti különlegességet megsemmisítették.
Ezek a történetek sem tanulság híján valók.

Megjegyzés

A polgári párt szakemberei már többször is kihangsúlyozták, hogy az olcsó energia nélkül hiába várjuk a külföldi befektetőket. Ezért kiállnak a vízi és más alternatív energiát termelő energetikai egységek telepítése mellett. Ami a környezetet féltőket illeti sajnos nem igen érthető az alap állásuk, hiszen nem a kimondottan a környezetért hanem az abban elhelyezett magán üdülőket, amelyek mellett ott van egy csomó nem kimondottan jóváhagyott magán tavacska és esetleg  a magán pisztrángtenyészeteket féltenék. Ezek azonban nem igen vonzzák a külföldi befektetőket és nem is tudna megélni belőle annyi székely ember,hisze nem kimondottan munkahelyteremtők. Sok helyen látni már a "magánterület" feliratot is - és nemcsak ott...

A probléma viszont az, hogy a pályázatokban leszögezett feltételek nem minden esetben teljesítik éppen azt a feltételt amiért csak 1-3 % önrésszel a PPP-konstrukcióval való pályázást támogatják az EU-s alapokból. Ezek értelmében a helyi lakosságnak - cserébe a "kellemetlen" energetikai objektumért- alacsony árban kellene a villanyszámlát kifizetniük.Persze feltehető, hogy egyes polgármesteri hivatalokban másképpen értelmezik majd azt a 75 % részesedést ami ezzel a PPP-konstrukcióval járna. Az is meglehet, hogy nem voltak elég figyelmesek és úgy adták hosszú lejáratú bérbe a területeket, hogy abból a helyi lakosságnak semmi haszna sem lesz és csak a befektető cégek viszik el a pálmát... 

De az is lehet, hogy már a tervezés folyamán sem arra törekedtek, hogy a haszon helyben maradjon, így meglehet, hogy idővel a környezeti problémák mellé más dolgok is felmerülnek. 

Itt első sorban a vízelvonást megtakarítandóan eleve két lépcsős megoldást kellett volna  megtervezni. Ennek lényege, hogy a két gyűjtőtó egymást közt van összekötve és amikor a felső tóban kezd elfogyni a víz, akkor az alsóból vissza pumpálják azt. Ezt a megoldást nagyon sok esetben alkalmazták. Ilyen megoldással a cikkben említett 15 km-es nyomócső költségei eleve feleslegesnek  mutatkoznának és az élővilág sem maradna víz nélkül.   (Erdélyi Polgár)   

Helyzetkép: fogy a magyar, még jobban a román

http://erdely.ma/hatranyban.php?id=103586

Sok városi költözött ki Árkosra. Kisebb arányban fogy a székelyföldi magyarság, mint Románia lakossága általában, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szociológusként elemezte a rendelkezésére álló adatokat. Háromszéken legnagyobb a gyarapodás Árkoson, a megyeközpont melletti település lakossága nyolc százalékkal nőtt.

Az már kiderült, minden megyében, településen másképpen összesítették az adatokat, sok helyen a tartósan távollevő személyeket is nyilvántartásba vették, így a pontos listák elkészülte után az Országos Statisztikai Intézet által közölt 19 599 506-os lakossági létszám akár újabb egymillióval csökkenhet. Az eddigi adatok azt tükrözik, Kovászna és Hargita megyében sokkal kisebb arányú a fogyás, mint az országos átlag, legnagyobb mértékben a déli megyék lakossága csappant, Tulcea megyében például 17,5 százalékkal, de 15 százalék fölötti a csökkenés Tele­orman vagy Mehedinţi megyében is. Erdélyben Krassó-Szörény és Hunyad a sereghajtó 15 százaléknál nagyobb fogyással. Románia szintjén egyedül Il­fov megyében nőtt a lakosság száma. Kovászna megyében 5,03 százalékkal, Hargita megyében 6,57 százalékkal élünk kevesebben, mint 2002-ben.

Az első elemzések arra is rávilágítanak, elsősorban a városok lakossága apadt, ez azonban nem azt jelenti, hogy sokan földet művelni költöztek falura, sokkal inkább a nagyobb települések környéki falvak gyarapodtak. Ez Há­romszéken is megfigyelhető, Árkos lakossága nyolc, Illyefalváé kettő, Rétyé 3,5 százalékkal nőtt. Leg­jelentősebb mértékű népességfogyás a megyeszékhelyeken tapasztalható, kivételnek csak a nagy regionális központokat lehet tekinteni. Kolozsvár, Temesvár, Konstanca, Iaşi, ahol minden bizonnyal az egyetemisták magas számának is köszönhető a pár százalékos pozitív mérleg. A másik véglet Focşani, ahol 28 százalékkal élnek kevesebben, mint 2002-ben, Giurgiuban 27,6 százalékkal, Tulceán 25 százalékkal. Sepsiszentgyörgy lakossága 8,5 százalékkal kisebb, Csíkszeredáé 11,7 százalékkal. Háromszéken a városok lakossága méretükkel arányosan fogyott, Kovásznán 8,4 százalékkal, Kéz­divásárhelyen 6,8 százalékkal, Baróton 5,6 százalékkal élnek kevesebben, mint a legutóbbi összeíráskor.

A nemzetiségi adatokat egyelőre nem dolgozták fel, ám a jelek itt is arra utalnak, hogy Székelyföldön a magyarság aránya nem változott jelentősen. Előfordulhat, Erdély szintjén nőtt a magyarság aránya, hisz ma már közismert, hogy kilenc évvel ezelőtt Kolozsváron pél­dául, a magyarellenes Gheorghe Funar polgármester mandátuma idején, a románság javára szépítették az adatokat. 

A magyar szervezetek és a sajtókampány érdemének tulajdonítható, hogy Sepsiszentgyörgyön fél százalék alatti azok aránya, akik székelynek mondották nemzetiségüket. 1930-tól napjainkig elemezte Székelyföld nemzetiségi arányait, és az 1977–1992 közötti román betelepítési kampány kivételével többnyire állandóak voltak a mutatók. 1977-ig Háromszéken 19,57 százalék volt a románok aránya, a betelepítések nyomán 15 év alatt ez 23,4 százalékra emelkedett, s majdnem ugyanennyi volt 2002-ben, várhatóan e körül marad a mostani összesítést követően is. A székelyföldi trendből csak Maros megye lóg ki, ott 1992–2002 között is emelkedett a románok aránya, 52 százalékról 53,26-ra. Igaz továbbra sem végleges nemzetiségi adatokat a következő napokra ígértek. Farkas Réka Háromszék

Pénteken az állam elnöke 60. szülinapját ünnepli.

Kívánunk sok szerencsét, erőt, egészséget, hátha valaki átadja neki jókíványágainkat! Erdélyi Polgár szerkesztősége

Túl bonyolult lett a Linux

http://www.sg.hu/cikkek/85541/ket_ujabb_frissitest_kap_a_wp7
2011. november 3. 20:32, csütörtök - Berta Sándor

Linus Torvalds, a Linux atyja attól fél, hogy eljöhet az az idő, amikor egyetlen fejlesztő sem fogja megérteni a Linuxot. Éppen ezért változtatni kell a rendszeren és sokkal egyszerűbbé kell válnia.

"A Linux programkódjainak egyes részeit csak kevesen ismerik igazán jól. A Linux egész egyszerűen túl bonyolulttá vált - ez egyébként mindig is gondokat okozott nekem. Az első Linux-verziónak 10 000 kódsora volt, a mai verziónak már 15 millió van. Ráadásul vannak olyan alrendszerek, amelyek nagyon bonyolultak lettek. Aggódva várom azt a napot, amikor egy olyan hibát fogunk elkövetni, amit már senki sem tud majd helyrehozni, ezért egyszerűbbé kell tennünk a Linuxot. A Linux szokatlannak számít a többi nyílt forráskódú projekthez képest, mert nincs egy kialakult fejlesztői mag, amely irányítaná a fejlesztéseket. Na jó, ott vagyok én, de én nem igazán szeretek irányítani." 

"Mindenki, aki részt vesz a munkában, a többiektől függetlenül végzi a dolgát. Igazán nincs is arra szükség, hogy legyen egy központi csoport, ez tehát nem nagy probléma. Én sem dolgozom együtt több száz fejlesztővel, hanem legfeljebb ötvennel, s csak néhányukban bízom meg. Ők szintén csak néhány emberrel dolgoznak szorosan együtt. Ilyen a mi modellünk. Ez véletlenül alakult így ki, de úgy hiszem, ennek az az oka, hogy az emberek így szerveződnek, ez a bizalom hálózata. Én egyébként jelenleg a Fedora 14-et használom, a Fedora 15 ugyanis egy katasztrófa. A következő disztribúcióm pedig valószínűleg az openSUSE lesz. A SUSE-t tíz évvel ezelőtt már használtam és utána a Fedorára váltottam. Most visszatérhetnék a SUSE-hoz, de akár a Debianra is válthatnék. A Debian ugyanis az egyetlen disztribúció, amit soha sem használtam. Majd meglátjuk" - mondtaLinus Torvalds.

A Linux atyja ezután arra tért ki, hogy vajon mikor jöhet el az áttörés éve a Linux számára. A szakember szerint nagyon nehéz sikeresnek lenni az asztali számítógépekhez szánt operációs rendszerek piacán. Ennek elsősorban az az oka, hogy nem elég egy alap operációs rendszert elkészíteni, hanem a szoftvernek a számítógéphez csatlakoztatott összes eszközt is kezelnie kell. Az okostelefonoknál mindez másként van, ott elegendő, ha a rendszer csak magát a készüléket támogatja. A PC-knél viszont, ha valaki egy nyomtatót vagy egy grafikus kártyát akar csatlakoztatni, akkor az operációs rendszernek minden egyes modellt támogatnia kell.

Ugyanakkor a fejlesztők számos modell közül választhatnak. Az Apple által választott út az, hogy csak a saját hardvereiket támogatják. Létezik a Microsoft modellje: tudják a gyártók, hogy együtt kell működniük a Microsofttal ahhoz, ha el akarják adni a hardvereiket. A redmondi óriásnak 98 százalék körüli piaci részesedése volt, ezért ők maguk készítették el a meghajtóprogramjaikat, majd továbbadták azokat a Microsoftnak. Torvalds úgy vélte, hogy ez utóbbi modell valószínűleg a jövőben már nem fog működni. 

A harmadik út pedig a Linuxé. Ők gyakorlatilag mindent egyedül csinálnak és azt mondják a gyártóknak: mindent támogatunk és megírjuk a szoftvereket nektek. De ha a gyártók nem adnak nekik információkat a termékeikről, akkor először ki kell találniuk, hogy valami miként működik és csak azután írhatják meg a meghajtóprogramokat. Így viszont akár egy teljes év is eltelhet addig, mire megjelenik egy eszköz Linuxhoz készített meghajtóprogramja. A Linux ennek ellenére bizonyos területeken sokkal sikeresebb, mint a Microsoft, sokkal előbb támogatta például a 64 bites processzorokat.

Van azonban egy probléma. A legtöbb ember egyszerű munkaeszközként tekint a számítógépére, el akarja végezni a segítségével a feladatait és ennyi. Torvalds viszont egy olyan játékként tekint a számítógépre, amit folyamatosan módosítani akar. Az emberek többsége ugyanakkor nem szeretné megváltoztatni a PC-jét. Amennyiben módosítják az operációs rendszerüket, akkor valami teljesen újat kell megtanulniuk, s ehhez nincs kedvük, még annak ellenére sem, hogy a Linux ingyenes és számos nagyszerű megoldást kínál a számukra.

"A számítógép-gyártók többségének semmilyen problémája nincs azzal, hogy a konfigurációik egy előre feltelepített Linuxot is tartalmazzanak. A fő céljuk azonban a termékeik eladása, és általában olyan embereknek adják el a számítógépeket, akik nem érdeklődnek az új dolgok iránt. A felhasználók többsége egyszerűen egy kész rendszert akar. Ez a szemléletmód akkor változhatna meg, ha mondjuk a Chromebook sikeres lenne. Nem tudom, hogy sikeres lesz-e, de, ha az asztali PC-k eléggé megváltoznak és ezek az új konfigurációk elfogadottá válnak, akkor a gyártók számára is könnyebb lesz az új modellek értékesítése. Addig viszont az emberek olyan gépeket akarnak, amelyek pontosan úgy működnek, mint a régi gépeik, így a gyártók ilyeneket szállítanak nekik."

"Mindez egy érdekes jelenség, de nem zavar. Nem ezért dolgozom a Linuxon. Egyszerűen szeretem, ha a számítógépemen Linux fut. Ez tesz boldoggá. De nem állandóan azon gondolkodom, hogy vajon mások Linuxot használnak-e vagy sem. Az, hogy elindítottam ezt a projektet kétségtelenül büszkévé tesz, de ezért nem mondom magamnak minden egyes nap, hogy megint egy Google-keresés, amit megint egy Linux-szerver hajtott végre. Egyes piacok jobban elfogadják a Linuxot, mások kevésbé. A szerverpiacon például 20 százalékos a részedésünk. A Microsoft hozzájárul a Linux fejlődéséhez, de úgy gondolom, ezzel elsősorban magukon segítenek. A Linuxot alkalmassá akarják tenni a saját virtualizációs megoldásaik futtatására. De ez jól van így. Az emberek a Linuxot saját, egoista céljaikból használják, hiszen mindenki szeretne valamit valamiért megváltoztatni" - tette hozzá Linus Torvalds.

A Linux atyja végül kitért arra, hogy legfeljebb néhány tucat szakember tudná átvenni a munkáját. Ennek oka nem abban keresendő, hogy ő technikailag annyira képzett, vagy hogy a többiek felett áll. Sokkal inkább az, hogy egy hatékony vezető és egy jó menedzser, méghozzá azért, mert a fejlesztők megbíznak benne. Ugyan nem hiszik, hogy mindig a legjobb döntést hozza meg, de bíznak benne, mert tudják, hogy ha egy hibás döntést hozott, akkor azt ki fogja javítani

7 millió alá csökkent Erdély népessége

http://erdely.ma/hatranyban.php?id=103578&cim=7_millio_ala_csokkent_erdely_nepessege

Rohamléptekkel csökken Románia lakossága. Az október végén zajlott népszámlálás során az országban 19,599 millió személyt regisztráltak, bő 2,1 millióval kevesebbet, mint 2002-ben, amikor még 21,68 milliót találtak a népszámlálók.

A csökkenés még nagyobb méretű lehet, mivel a 19,6 milliós számba olyanokat is bevettek, akik több mint egy éve külföldön élnek. A végleges számot úgy számítják ki, hogy az októberben regisztrált 19,6 millió főhöz hozzáadják a bentlakásokban élő egyetemisták vagy a kaszárnyákban regisztrált katonák számát, viszont levonják a jóval jelentősebb tételt, a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó személyek számát, ami akár milliós nagyságrendű is lehet. Ami olyan 19 millió körüli stabil lakosságot eredményezhet országos szinten, ugyanannyit, mint amennyit az 1966-os népszámláláskor regisztráltak az országban. Vagyis Ceauşescu erőltetett népesedési politikája fabatkát sem ér, Románia mai lakossága nagyjából ott forog, mint 45 évvel ezelőtt!

Erdélyi helyzetkép

A lakosság az ország 40 megyéjében és Bukarestben is csökkent, kivételt csupán Ilfov megye képez, ahol a növekedés nyilván a fővárosból kiköltözöttekre vezethető vissza. Az apadás mértéke azonban vidékről vidékre, megyéről megyére változik. A tágabb értelembe vett Erdély lakossága 6,64 millióra csökkent, míg 2002-ben még 7,22 millió volt. Vagyis kevesebb, mint egy évtized alatt Erdély népessége 8,1%-kal csökkent, ami kisebb az országos 9,6%-os fogyáshoz képest.

Megyékre és történelmi vidékekre bontva, a csökkenést a következő táblázat mutatja: 

Régió/Megye	Lakosság 2011	Lakosság 2002	Csökkenés aránya
	(ezer főben)	(ezer főben)	(%-ban)
Partium	1779	1939	8,3
Arad	412	462	10,8
Bihar	559	600	6,8
Máramaros	472	510	7,5
Szatmár	336	367	8,5
Bánság	943	1011	6,7
Krassó-Szörény	288	333	13,5
Temes	655	678	3,4
Történelmi Erdély	3918	4273	8,3
Beszterce-Naszód	301	312	3,5
Brassó	530	589	10,0
Fehér	342	383	10,7
Hargita	305	326	6,4
Hunyad	410	487	15,8
Kolozs	675	703	4,0
Kovászna	211	222	5,0
Maros	541	581	6,9
Szilágy	226	248	8,9
Szeben	377	422	10,7
Erdély összesen	6640	7223	8,1

Amint a táblázatból is kiderül, a tágabb értelembe vett Erdélyben Temes megyében csökken legkevésbé a lakosság, csupán 3,4%-kal és Kolozs megyében az apadás az erdélyi és országos átlagnak felét sem érte el, ami nyilván Temesvár, illetve Kolozsvár gazdasági, tudományos és kulturális vonzerejének köszönhető. Beszterce-Naszód és a székelyföldi Kovászna megye is aránylag jól állnak, népességfogyásuk nem haladja meg az 5%-ot.

Ellenben Arad, Fehér, Szeben, Krassó-Szörény és különösképpen Hunyad megyében a csökkenés nemcsak az erdélyi, hanem az országos átlagot is meghaladja. Hunyad esetén majdnem duplája az erdélyi szintnek. Az aggasztó méretű fogyatkozás alighanem a súlyos gazdasági helyzetre vezethető vissza, a nehézipar immár két évtizedes válsága nyomán egyre többen próbálnak máshol – részben külföldön – boldogulni. A hasonló nehézipari adottságú szomszédos Krassó-Szörény szintén rendkívül magas népességfogyása mögött ugyanezek az okok húzódnak meg.

Erdély többi megyéjében – főleg Észak-Erdélyben – a fogyás mértéke a két véglet között alakult, többnyire az erdélyi és országos átlag alatt, vagy annak környékén.

Hunyadi mélyrepülés, avagy 50 év után Déva megelőzi Vajdahunyadot

Hunyad megyében a lakosság mindenekelőtt a városokban fogy, az erőltetett iparosítás ugyanis ide összpontosult. A nagyobb városok népességcsökkenését a következő táblázat mutatja: 

Város	Lakosság 2011	Lakosság 2002	Fogyás aránya
			(%-ban)
Déva	57 565	69 557	17,2
Vajdahunyad	57 524	71 257	19,3
Petrozsény	35 239	45 195	22,0
Vulkán	25 036	29 748	15,8
Lupény	23 039	30 642	24,8
Petrilla	21 672	25 840	16,1
Szászváros	18 823	21 213	11,3

A Zsil-völgyi bányászvárosok roppant nagy népességfogyása még a kohászatra alapuló Vajdahunyadét is meghaladja. Amúgy a kohászváros lakossága 41 fővel kisebb, mint a megyeszékhelyé, ami azt jelenti, hogy 50 után ismét az adminisztratív jellegű Déva a megye legnagyobb városa. Eme státust a hatvanas évek elején, a Vajdahunyadot felpumpáló szocialista iparosítás fénykorában veszítette el.

Magyar kilátások

Az eddig nyilvánosságra került népszámlálási adatok (amolyan előzetes előzetese) azonban nem tartalmaznak adatokat a nemzetiségi viszonyokról, hiszen az erről szóló adatok feldolgozása még csak most kezdődött el. A magyarság létszámának változása azonban aligha térhet el lényegesen az Erdélyben tapasztalt össznépességi tendenciáktól. A megyei adatok pedig arra utalnak, hogy ha abszolút számban csökken is a magyarok száma, a magyarság népességen belüli aránya növekedik. A nagy számban magyarok által lakott megyékben (Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Maros, Hargita, Kovászna) ugyanis a népességfogyás kisebb méretű, mint az erdélyi vagy az országos átlag. Ami alighanem arra utal, hogy a kolozsvári demográfusok mérsékelten optimista számításai nem alaptalanok. Remélhetőleg a dél-erdélyi szórványban sem lesz katasztrofális a helyzet. Chirmiciu Andrásnyugatijelen.com

Részletek a Magyar Polgári Párt Keretprogramjából

ÉRTÉKEINK – helyünk a politikában és közösségeink életében  A Magyar Polgári Párt politikáját meghatározó, alapvető értékek a szabadság, a nemzet, a család, az erdélyiség, autonómia és a keresztény gondoskodó szolidaritás.

Szabadságon nem az egyén korlátlan – értékektől és közösségektől  eloldozott – lehetőségeit, hanem elsősorban a felelős cselekvés képességét értjük. A szabadság forrása a felelősség. Felelősség 

embertársaink és közösségünk iránt, felelősség Isten és ember előtt. 

Szabadságunk terét közösségeink értékei és intézményeink – ma még hiányzó vagy gyenge, de mindenképpen helyreállítandó – autoritása is kijelöli. Rend nélkül nincs a szabadságnak értelme, de 

a szabadság tartalmazza azt a jogunkat is, hogy megkérdőjelezzük a létező rend értelmét, vagyis jogosságát és jóra való alkalmasságát. 

A nemzet központi érték számunkra. A nemzet ma is a közösségi élet legátfogóbb, kultúrát és politikát összekapcsoló kerete, amely nélkül nem gondolható el sem az emberiség – mely elsősorban nemzetek közössége –, sem intézményeink legtöbbje, melyek kultúránk fenntartása szempontjából nélkülözhetetlenek. 

Közösségünk a román államiság keretein belül az egységes magyar nemzet elválaszthatatlan része. A haza ott van, ahol a nemzet él. 

Hiszünk a Kárpát-medencei, az erdélyi és székelyföldi magyar életerőben. Hiszünk a magyar életerő összefogásának lehetőségében. Magyarságunk nemcsak érték, hanem közösségünknek olyan formaadó tényezője is, amelynek a romániai politikában is alapvető jelentőséget tulajdonítunk. Határozottan 

képviseljük azt, hogy Románia politikai közössége nem alkotható  újra és nem válhat sikeressé anélkül, hogy a magyarsághoz tartozásunk ne legyen e politikai keret egyik legfontosabb, közösségszervező elve. 

A család számunkra az élet legtermészetesebb közössége, a társadalom legősibb, alapvető eleme, amely önmagában hordja célját és igazolását. A család ezért nem minősíthető vissza sem valamilyen szerződéses érdektársulásra, sem magasabb rendűnek nevezett társadalmi célt szolgáló, annak alávetett egységgé. Viszont szerepe a társadalom szövetének megőrzésében alapvető, ugyanis ha a családok sérülnek, rajtuk keresztül az összes többi közösségformát kár éri. 

Az erdélyiség számunkra egyszerre hagyományok szintézise és az együttélés mintaadó kerete. Hagyomány, amelyet Románia egyáltalán nem hasznosított, és együttélési minta, amelynek számos elemét újra kell élesztenünk, és Románia új politikai keretének, alkotmányának kidolgozásában is érvényesítenünk kell. Románia csakis ezáltal válhat közép-európai karakterű országgá. 

Az autonómia számunkra olyan közjogi megoldást, intézményes keretet jelent, amely által, döntési és adminisztratív jogkörök egy meghatározott közösségre történő átruházása révén, biztosított az illető közösség megmaradása és boldogulása. Az autonómiát, melynek keretében egy közösség döntéshozatali jogosítványokat kap az államtól saját ügyeinek irányítására, olyan eszköznek tekintjük, amely meghatározó módon hozzájárul a közösségek jogainak és érdekeinek érvényesüléséhez. 

A keresztény gondoskodást az egyik legfontosabb, közpolitikai elképzeléseket megalapozó elvnek és a szociális piacgazdaság első princípiumának tekintjük. 

A kereszténységnek, mint vallásnak felfogásunkban alapvetőszerepe van az erkölcsösség, az európai típusú társadalmi rend és stabilitás fenntartásában. Fenntartjuk és védelmezzük az állam semlegességét, ugyanakkor számításba vesszük, hogy a társadalomnak szüksége van – túl az állam és a jogvédő és szabályozó szerepén – olyan együttélési normákra, amelyeket csak transzcendens és tradicionális alapon, tehát az egyházak zavartalan működése mellett lehet megalapozni. Úgy véljük tehát, az államnak érdeke, hogy a polgárok Istenben való hitben és hittel éljenek. 

A keresztény felelősségtudat, a keresztény etika politikai cselekvésünk alapja, de ezzel politikai kizárólagosságot nem teremtünk, politikánk nyitott mindenki felé, akinek elképzelései összeegyeztethetők a keresztény értékorientációval. 

A kereszténységet emellett az Európai Unió politikai kohézióját biztosító nélkülözhetetlen erkölcsi és kulturális alapnak is tekintjük. 

ÚJ ROMÁNIA – a politikai közösség és az állam gyökeres átalakítását akarjuk! 

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT olyan új alkotmányt illetve alkotmánymódosítási kezdeményezéseket indítványoz és támogat, amelyek a politikai célok középpontjába az állampolgárt és nem az államot állítják. Ezért úgy gondoljuk, hogy az állam reformjának egyaránt kezdete és végpontja a romániai politikai 

közösség újraalkotása. Olyan cél ez, amely egyesítheti az erdélyi magyarság államalkotói elismerését Románia – civilizációs értelemben is sikeres – európai integrációjával. 

Mindezek alapján: a MAGYAR POLGÁRI PÁRT álláspontja az, hogy Romániában az ország lakosainak politikai közösségét nem csupán állampolgárok egyenlőségére és összetartozásának elvont deklarálására, hanem az ország területi-politikai közösségeinek szolidaritására kell alapozni. Ennek érdekében új alkotmányra, annak alapján pedig a politikai intézményeket újraformáló, sarkalatos törvényekre van szükség. 

K Ö Z L E M É N Y

Tiszavirág életűnek bizonyult a miniszteri reménykeltés. Amit az RMDSZ sikerként jelentett be a Vértanúk Napján, szertefoszlott a Halottak Napján.

A Magyar Polgári Párt megdöbbenéssel értesült a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen történtekről, melynek értelmében a tanintézmény Szenátusa a román nemzetiségű tanárok szavazataival fenntartja a jogsértést és továbbra is a diszkriminatív jellegű Charta mellett tör lándzsát.

„Ne legyen vértanú a marosvásárhelyi orvosképzés!”, – kérte a marosvásárhelyi Postaréten összesereglett tömeg október 6.-án. Akkor Borbély László az RMDSZ politikai alelnöke, a román kormány tagja kiáltotta világgá, pártja sikereként feltüntetve azt a miniszteri levelet, mely valós megoldásokat nem tartalmazott, sőt az általa keltett hamis remények is tiszavirág életűnek bizonyultak. Ma, november másodikán, az egyetem szenátusa szertefoszlatta a magyar közösség maradék reményét is az önálló tagozat létrehozására. Az egyetem Szenátusának mai döntése kapcsán kijelenthetjük: Halottak Napján az egyetem román nemzetiségű tanárai semmibe vették a magyarok elvárásait és tort ültek a magyar tagozat felett.

Emlékeztetünk: huszonegy évvel ezelőtt a helyi magyarok megszenvedték a demokráciát, azért mentek ki százezren az utcára könyves-gyertyás tüntetésre, hogy minden szinten, minden tantárgyból lehessen magyarul tanulni.

A Magyar Polgári Párt szomorúan állapítja meg, hogy négy kormányzati ciklus sem volt elegendő a magát érdekvédelmi szervezetnek tartó RMDSZ számára, hogy a magyar közösség legalapvetőbb elvárásainak, így az anyanyelvű oktatáshoz való jogának érvényt szerezzen. Értékelésünk szerint Románia oktatásért felelős miniszterelnök-helyettese ezért különös felelősséggel tartozik. Felszólítjuk hát Markó Bélát, azonnali hatállyal mondjon le tisztségéről!

Fenntartjuk: a magyar közösség jogainak érvényesítése csakis az önálló intézmény-rendszer keretei között valósulhat meg, erre pedig a nemrég elfogadott oktatási törvény nem nyújt garanciát. Valljuk: a jogegyenlőség egyetlen járható útja a teljes körű önrendelkezés keretei között képzelhető el. Ugyanakkor hisszük, hogy ez megvalósítható célkitűzés a huszonegyedik század Európájában, egy Uniós tagországban.

A Magyar Polgári Párt szolidaritását fejezi ki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatóival és hallgatóival egyaránt, arra kérve őket küzdelmükben tartsanak ki.

Marosvásárhely – Székelyudvarhely, 2011.november 2.
Szász Jenő
A Magyar Polgári Párt elnöke

Törvényes a népszavazás – Konstanca megyei precedens

http://mpp.sarmasagi.ro/2011/11/03/trvnyes-a-npszavazs-konstanca-megyei-precedens/
2011. november 3. csütörtök | Bejegyezte: admin

Rendkívüli közös sikernek nevezte a hétfői megyei tanácsülésen elfogadott határozatot Kulcsár-Terza József me­gyei MPP-elnök, húszéves romániai magyar politizálás után sikerült áttörést elérniük, és ez nem csak a polgáriak érdeme – mondotta. 

Most a legfontosabb az lenne, hogy a Har­gita megyei testület is elfogadja az itteni határozat ikertestvérét, és ugyanezt tegyék meg az érintett (Szé­kelyföldhöz tartozó) marosszéki helyi tanácsok is. A Hargita megyei MPP-frakció elnöke, Kovács Árpád András lát esélyt arra, hogy az ottani politikusok is felülemelkedjenek személyes sérelmeiken, és a köz érdekében cselekedjenek, megszavazzák a referendum kiírásáról szóló határozatot. 

Kulcsár-Terza József szerint nincs értelme azon vitázni, ki kezdeményezte a népszavazást, illetve azon sem, ki milyen módosításokkal járult hozzá a végső formához. Lényeg, hogy sikerült egyetérteniük az RMDSZ-es és MPP-s politikusoknak, és meg­szavazták a referendumról szóló határozatot. Reméli, az RMDSZ valóban komolyan gondolta leadott voksát, és emberük, György Ervin pre­fektus, aki magyarnak és székelynek vallja magát, nem tá­madja meg a határozatot – fejtette ki. Az MPP-s politikus szerint a kormánybiztos számára jó precedens, ami Kon­s­tan­cán történt. Az ottani megyei tanács június 22-i rendkívüli ülésén fogadta el azt a határozatot, amely kiírja a nép­szavazást a megye megszűnéséről, a prefektúra megtámadta a döntést, arra hivatkozva, hogy a referendum témája nem helyi, hanem országos jelentőségű, ám a Kons­tan­ca Megyei Törvényszék közigazgatási osztálya júliusban elutasította a kormányhivatal keresetét. 

A prefektúra megfellebbezte a döntést, de a Konstancai Táblabíróság október 13-án jogerősen alaptalannak találta, és elutasította az óvást. A Konstanca megyeiek így november 6-án tarthatnak népszavazást, amely során a polgárok véleményt mondhatnak arról, egyetértenek-e a kormány azon szándékával, hogy felszámolja megyéjüket, és a térséget egy nagy régióba sorolja. A polgári párt politikusai szerint a Konstanca megyei határozat lényegét tekintve ugyanaz, mint a Kovászna megyei, így ha azt törvényesnek találta a bíróság, az itteni kezdeményezés is jogszerű. 

Kovács Árpád András, a Hargita megyei tanács MPP-s frakciójának vezetője elmondta: a Háromszéken megszavazott határozat mintájára, konzultálva a Hargita megyei RMDSZ-szel, újra beterjesztik a tervezetet, és azon lesznek, hogy minél hamarabb napirendre kerüljön. Bíznak benne, az elmúlt időszak feszültségei ellenére a Hargita megyei RMDSZ-esek követik a háromszékiek példáját. „Kell annyira bölcsnek lenniük politikusainknak, hogy túllépjenek a személyes sérelmeken, és a közösség érdekében cselekedjenek" – mondotta. 

Kulcsár-Terza József azt is elmondta, levelet fogalmazott meg, és bízik benne, Henning László RMDSZ-es frakcióvezető is aláírja, így közös felhívásként küldhetik el a Hargita Megyei Tanácsnak és a marosszéki települési önkormányzatoknak, együtt kérhetik, tűzzék napirendre és szavazzák meg a népszavazás kiírásáról szóló határozatot. 

Farkas Réka 

Háromszék
Kiterjesztenék Székelyföldre
Márciusban autonómia-referendum
Írta: Nagy D. István 2011. november 03. csütörtök, 00:18

Az elmúlt húsz év egyik legjelentősebb sikereként könyvelik el a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki vezetői a megyei tanács által jóváhagyott, a háromszéki referendumot kiíró határozatot, melyet tegnap Kovács Árpád András, az alakulat Hargita megyei frakcióvezetője jelenlétében fogadtak el.

Mint arról beszámoltunk, a testület tagjai hosszas vita után végül rábólintottak arra a tervezetre, mely szerint 2012. március 11-én arról kérdeznék meg a megye lakosságát, akarják-e, hogy Kovászna megye határai módosuljanak, illetve egyetértenek-e azzal, hogy Székelyföld önálló közigazgatási egységgé alakuljon, amelynek része lesz Kovászna megye is. Kulcsár Terza József háromszéki elnök és Fazakas Tibor országos alelnök reményüket fejezték ki, hogy a prefektúra, pontosabban György Ervin, a kormányhivatal vezetője nem támadja meg a határozatot. Fazakas szerint ezzel György Ervin precedenst teremtene, ugyanakkor, ha mégis a közigazgatási bíróság elé kerül a határozat, akkor bíznak a román igazságszolgáltatás pártatlanságában. Az MPP-sek emlékeztettek, hogy nemrég Konstanca megyében hasonló témában hagytak jóvá egy határozatot, és a prefektúra keresetét végül a törvényszék elutasította.

Az alakulat reméli, hogy mind a Hargita, mind a Maros megyei testületek elfogadnak egy, a Kovászna megyeihez hasonló határozatot. A referendumra vonatkozó tervezet egyébként Hargita megyében már be van nyújtva, csak nem került még napirendre.

Kovács Árpád András elmondta, a Hargita megyei MPP-frakció hamarosan tárgyalni fog a szövetség megyei tanácsosaival a tervezetről, és bíznak abban, hogy a Borboly Csaba elnök és Árus Zsolt MPP-s tanácsos között kirobbant konfliktus nem rontja az együttműködés esélyeit.

Így lehet a magyar termék versenyképes!

http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/hirek/igy-lehet-a-magyar-termek-versenykepes
2011. november 3. 15:44

A Nemzeti Vidékstratégia központi eleme a vidéki vállalkozások több lábra állítása, olyan tervek szerint kell tehát építkeznünk, amelyek megteremtik a magyar termékek nemzetközi versenyképességét - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csütörtökön, a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. nagyszentjánosi telepbővítésének avatóünnepségén.

Az üzem által termelt évi 18-20 millió liter tej értékesítése 2-2,5 milliárd forint árbevételt jelent a vállalkozásnak, ami egyben tisztes megélhetést ad 160 alkalmazottnak és a családjaiknak - hangsúlyozta a vidékfejlesztési miniszter. A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. nagyszabású fejlesztése példa értékű. Biogáz erőművük csökkenti a cég kiszolgáltatottságát, a szarvasmarha trágyára alapozott biogáztermelés javítja az állattenyésztés jövedelmezőségét, egyúttal bővíti a szarvasmarha trágya szántóföldi felhasználásának lehetőségeit. Ezzel érvényesül a nemzeti vidékfejlesztési programnak az a stratégiai eleme is, hogy termőföldjeink védelmében mérséklődjön a műtrágya-felhasználás a magyar mezőgazdaságban-folytatta avatóbeszédét Fazekas Sándor.

Szajkó Lóránt, Fazekas Sándor (Fotó: Pelsőczy Csaba)

A siker egyik titka, hogy meg kell szereznünk az európai uniós forrásokat mezőgazdaságunk fejlesztéséhez, és visszaállítani azt a rendet, amiben természetes, hogy a befektetett munka sikere, eredménye azt illeti meg, aki megdolgozott érte. Ez a „jó gazda” szemlélete, ami majdnem kiveszett a magyar mezőgazdaságból. De nem veszett ki a magyar gazdákból és a mezőgazdásági szakemberekből, akikben a föld, a jószág, az agrárium iránti elkötelezettség mindennél erősebb. A jó gazda gondossága, az erős tulajdonosi szemlélet az alapja az egyéni, és a családi gazdaságok, a mikro-, kis- és középvállalkozások sikerének, éppúgy, mint a nagyüzemek eredményességének – fejezte be beszédét a vidékfejlesztési tárca vezetője.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. nagyszentjánosi telepén három év alatt, 2,5 milliárd forintból - fele részben pályázati forrásból - megvalósított bővítés részeként olyan technológiát építettek ki, amely európai szinten is versenyképes, és megfelel a legmagasabb környezetvédelmi elvárásoknak. Három szarvasmarha telepen bevezették a pihenőbokszos tartási technológiát, a hígtrágya rendszert, és szigetelt trágyatárolókat építettek. Új istállókkal bővítették a férőhelyeket, új fejőházat létesítettek. Az állattenyésztésnél keletkező biomasszára alapozva létrehoztak két 0,5 megawatt elektromos teljesítményű biogáz üzemet. A társaság árbevételének hatvan százalékát a tejtermeléshez kapcsolódó tételek alkotják, a megművelt, több mint háromezer hektáros terület kétharmadán pedig a szarvasmarháknak szánt takarmányt termelik.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Megjegyzés

A Magyar Polgári Párt szakemberei,már jó két éve sürgetik a többsíkú vagy másképpen több lábon való állását a vidéki termelésnek, de előbb utóbb csak bejött. Gratulálunk a  Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. vezetőségének. Sajnos nálunk még "messze van a messze"... és a pénzek is inkább politikai alapon mint a kiérdemeltség és szakmaiság alapjain adják a pályázóknak (Erdélyi Polgár)

EGY SZÓ, MELY MEGTÉVESZTI A VILÁGOT

írta: Varga Csaba

Kedves magyarok, felejtsétek el a „rovásírás” szót, ábécé az!

Michelangelo Naddeo olasz kutató Varga Gézától és tőlem teljesen függetlenül fedezte fel, hogy az ősi, Kárpát-medencei székely ábécé mindenábécé nemtője, engem legalábbis csak két könyvének megjelenése után keresett fel Budapesten. Felfedezésének első megjelentetése óta Michelangelo Naddeo úr sűrűn megfordul Magyarországon, mert tudja, hogy a külföldi ember szava sokkal nagyobb figyelmet kelt itt, mint a hazaié és segíteni akar nekünk.

Naddeo kedveskedni is akar a magyaroknak, ezért átvette az itt szokásos fogalmat, a „rovásírás”-t, amit – nem beszélvén magyarul – nem is érthet pontosan. Egy interjúban ezt mondta: „Az emberiség első ábécéje az összes ábécék anyja, a székely rovásírás”. E mondatban összetévesztetett a szezon a fazonnal: teljesen nyilvánvaló a súlyos fogalomzavar s ismétlem, Naddeo úr erről nem tehet. A fenti mondatnak ugyanis így kellett volna elhangoznia értelmesen, fogalomzavar nélkül: „Az emberiség első ábécéje az összes ábécék anyja, a székely ábécé”. Mert egyik is ábécé, a másik is ábécé és a harmadik is ábécé s nem valami más.

Ugyanis a rovásírás szó nem jelsor (ábécé) jelentésű, hanem a jelek rögzítési módjának a meghatározása s nem is azt kellene mondani, hogy rovásírás, hanem ezt: róva írás. Ez semmiképpen sem jelenti az ábécét. De még ilyen értelemben is nyakatekert a fogalom használata. Ez azonnal kiderül, ha a „rovásírás” szót például az azonos építésű „táblárakrétávalírás” szóval vetjük össze. Mert ha van rovásírás, akkor léteznie kell táblárakrétávalírásnak is. Ha egyik humoros, mert látványosan semmitmondó, idétlen, akkor a másik is az. Még nyilvánvalóbbá válik ez, ha a „rovásírás” kaptafájára tovább gyártjuk a szavakat, s szintúgy a nyomhagyás módját adjuk meg ábécé helyett: „sírkőbevésésírás”, „hóbavizelésírás” stb. Nos, ilyen minőségű fogalom a „rovásírás”. Nem mond többet mint az előzőek.

A zavaros, tisztázatlan fogalom garmadával szüli a zavarokat. Például – de hangsúlyozom, nem ők tehetnek róla, nem azokat bántom, akiktől már többször hallottam ezt a büszke kijelentést: „rovásíró vagyok”. Sőt, van aki egy ideje már így adja meg a foglalkozását: „X. Y. rovásíró és újságíró”. Minden tiszteletünk ellenére csak azt mondhatjuk, hogy ez így mosolyt fakaszt. Mert ha azt mondjuk, mint azt sajnos Naddeo is átvette, hogy rovásírás = ábécé, akkor jogos szócsere okán a „rovásíró és újságíró” meghatározás ekként módosul: „X. Y. ábécé és újságíró”. Ha pedig netán abbahagyja az újságírást, akkor ennyi marad a névjegy kártyáján: „Kovács Árpád ábécé”. Ez olyan, mintha azt mondaná: Kovács Árpád fogkefe. Csintalan diákok szokták efféle módon gúnynévvel ellátni a tanárokat.

Kedves magyarok! Valaki egyszer azt a véleményét kifejezendő találta ki a „rovásírás” szót, hogy ez nem olyan igazi, nagy és nemes jelsor, mint pl. a latin avagy az ógörög, hanem csak valami félig-meddig kivehető kaparászás. Aztán lassan átvette mindenki (a becsmérlés mindig gyorsan terjed), szépen önálló éltet kezdett élni s a helyes „székely ábécé”, „hun ábécé” avagy „szkíta ábécé” (mint ahogyan „etruszk ábécé”, „latin ábécé”) kifejezés fölé emelkedett, értelmetlen jelentése ellenére. S ez a melléfogás egyre inkább virágzik. Holott ez az akarva, akaratlanul szerencsétlenre sikeredett, üres fogalom egyértelműen becsmérlő, lefokozó tartalmú és vagy egy évszázadra teljesen mellékvágányra is futtatta a kutatást, egyben a székely ábécé magyar és nemzetközi becsületét is. Például a világ összes ábécéjét bemutató, „THE WORLD’S WITING SYSTEMS” című, 922 oldalas műből a világ egyetlenegy valaha is volt ábécéje hiányzik csak – a székely ábécé. (New York Oxford, OxfordUniversty Press, 1996., Peter T. Daniels és William Bright szerkesztésében.) Ja, ha nektek rovásírásotok van, mit akartok, mi az ábécéket gyűjtöttük egybe.

Hogy ez mennyire így működik, igazolja az is, hogy a rovásírás szó becsmérlő mellékhangja sokszor nagyon művelt magyar embereket is félrevezet. Például a mélyen tisztelt Nemeskürty István, nem ismervén a székely ábécét, de elhívén azt, amit a „rovásírás” szó sugalmaz, ezt írja a székely ábécéről: „primitív rovásírás volt, mellyel bonyolult összefüggéseket nem lehetett kifejezni” (1997/13). Világos itt is: a rovásírás primitív valami, nem alkalmas arra, amire egy ábécé. Kedves olvasó, tessék elképzelni: ha írunk, nem tehetünk egyebet, minthogy valamelyik ábécé betűit rajzolgatjuk egymás után. Nos, lehet-e primitív egy ábécé? Ha ábécé, akkor nem lehet primitív. Továbbá ha ábécé, akkor mi akadálya lehetne annak, hogy bármi leírható legyen vele? Szót szó után, akármeddig. Hogy lehet akkor azt mondani, hogy vele „bonyolult összefüggéseket nem lehetett kifejezni”?

Lám, hogyan türemkedik elő minden irányban az ostobaság a „rovásírás” szóból! 

Ugyanakkor a székely ábécé nem hogy egy ábécé – tessék csak rátekinteni, mennyire az! –, hanem, mint Naddeo fogalmaz, “az összes ábécék anyja”. Továbbá sokkal alkalmasabb a magyar beszéd rögzítésére, mint a ma általunk használt úgynevezett latin ábécé, mert végtelen időkkel ezelőtt éppen az ősnyelvhez, azaz a ma magyarnak nevezett nyelvhez találták ki. 

Kedves magyarok! Felejtsétek el a „rovásírás” szót, ne tovább!, csak az ábécé szót használjátok: székely ábécé. S így azonnal világossá válik az idegenek számára a székelység és a ma magyarnak nevezett nyelv végtelen régisége is.

Fogalomzavar szellemi zavart okoz, ami vég nélkül hozza bajt a fejünkre. Kinek jó ez?

Hadd mondjam ismét: kedves magyarok, felejtsétek el ezt a „rovásírás” szót. Csak nevetségessé váltok általa. Mint amikor valaki a boltban „bacon szalonnát” kér. Szegény ember „szalonna-szalonnát” kér.[1] Nem vicces ez, kedves, székely betűkvel írók?

Már csak azért is vicces, mert az ír és a ró ugyanazt jelenti. Egész pontosan ugyanazt. Végezetül erről is szólok. Az eredeti szó: ró, régen ru, jóval régebbi állapota rou volt. Csakhogy régenten gyakran ejtettek gyenge magánhangzót a szókezdő mássalhangzó elé (adara = dara, alesztosz = liszt, gyakorta utána is, pl. utu = út, avagy hun: kezi = kéz, veri = vér). Témánkat illetően pedig a tamilból (Dél-India), a régi testvér nyelvünkből veszem a példát.[2] Náluk például a rév revu is és irevu is volt, rész rászi is és irászi is volt egyaránt. De ezek egy és ugyanazon a szavak, csak a kiejtésük tér el kissé! Pontosan így lett a ru szóból ru is és iru is. S ez van meg ma: ró és ír alakban. Ez egy és ugyanaz a szó! Nem két szó! Egy és ugyanaz!

Vagyis a magyar nyelv ismeretéből is elégtelenre vizsgázik az, aki kiejti a száján a "rovásírás" szót. Karinthy Ady-paródiájának refrénjét idézve: "Bolond, ki mindent kétszer mond. / Bolond, bolond."

Tehát nekünk ábécénk van. Aztán írhatjuk betűinket pennával, késsel, krétával, hímezhetjük a kendőre, kirakhatjuk kavicsokból, gyöngyökből, mit számít. Írunk. Mert tudunk, mindig is írtunk.

Tehát ábécé! Jegyezzük meg: székely ábécé. 

Írjunk ismét székely ábécével. Latin ábécé helyett is székely ábécével. 

Nem kell ebből nagy ügyet csinálni. Neki kell látni.

***

[1] Ráadásul a „bacon szalonná”-val nincs is igazán gond. Merthogy „bacon szalonna” egész pontosan azt jelenti, hogy „bakonyi szalonna”. Mégpedig amiatt alakult ez így, ilyen furcsán, mert az angolok egykoron az igazi szalonnát úgy nevezték meg csupán, hogy bakonyi. Bakonyból vásárolták. Emlékezzünk csak a hírneves bakonyi kondásokra, meg arra, hogy egykoron Magyarország volt Európa éléskamrája.

[2] Ezen senki se lepődjön meg:

Ady Endre:

A Tisza-parton 

Jöttem a Gangesz partjairól,

Hol álmodoztam déli verőn,

A szívem egy nagy harangvirág

S finom remegések: az erőm.

Gémes kút, malom alja, fokos,

Sivatag, lárma, durva kezek,

Vad csókok, bambák, álom-bakók.

A Tisza-parton mit keresek? 

Ady Endre csak azt nem tudta még - hogy úgy mondjam - csak azért tudott jönni onnan, mert előbb innen ment oda. S mi pedig soha egy tapodtat sem mozdulva az itteni őshazából, akár évezredek múlva is mindig szívesen fogadtuk vissza az elkalandozottakat s mindig is erősödtünk általuk. Ezért létezünk még. (Lásd a tamil kérdést még: http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.245)

Tharan-Trieb Marianne - "Múltadban nincs öröm…"

{Letöltés .doc formátumban}

Kilencven éve halt meg Szentkatolnai Bálint Gábor. Kevesen tudják, ki volt, mert az arra hivatott tudós társaságok halálában éppen úgy megfeledkeznek róla, mint ahogy életében is mellőzték. Ki volt ez a talán még Kőrösi Csoma Sándornál is jelentősebb tudós, felfedező, és mi volt a bűne, hogy 130 éve agyonhallgatják?

Igazi vasfejű székely a Bálint, Nem arra megy, amerre Hunfalvy int. ( Arany János )

Korának egyik legnagyobb világutazója, Kőrösi Csoma szellemi örökösének bűne az volt, hogy tanulmányai és kutatásai alapján nem fogadta el a magyarul alig tudó Budenz és Hunfalvy-kitalálta finnugor elméletet. 1877-ben ugyanis Trefort Ágoston kultuszminiszter (a budapesti gimnázium névadója) kiadta az ukázt: „A külső tekintély szempontjából előnyösebb finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis azokat a tudósokat fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát.” Függetlenül ennek tudományosan megindokolható igazságától, ma is ez a szellem él és virul a tudomány fellegváraiban.

Ezzel szemben az 1844-ben Szentkatolnán született tudós kimondta: „ Az egész suomi rokonság csak arra jó, hogy a dicső németségbe olvadást tekintsük az egyedüli magasztos dolognak.” Nem csoda, hogy fennmaradt műveit máig rejtegetik a Széchenyi könyvtárban. 

A kivételes nyelvtehetséget – életében 30 nyelvet tanult meg, Vámbéry Ármin, a török nyelvrokonság kutatója vette szárnyai alá. Bálint Gábor azonban mestere elméletét sem vette át, hanem – a hivatásos finnugor mellett – egy harmadik elmélet bizonyításának szentelte életét. Első, kaukázusi útján a cseremisz nyelvet sajátította el és megállapította, hogy ez nem csak hasonló a magyarhoz, hanem nélküle a magyar nyelv több jelensége sem érthető. A cseremisz kérdés a hunokig visz, a hun kérdés pedig összefügg a bolgár-kazar-székely kérdéssel, fejti ki 1901-ben megjelent A honfoglalás revíziója c. könyvében. 

Az 1868-ban kiadott akadémiai nagyszótár egyik szerzője Czuczor Gergely javaslatára és anyagi támogatásával fiatalon Mongóliába jut. Itt nemcsak megtanulja a mongol, mandzsu, tatár és kalmük nyelveket, hanem szótárokat és nyelvtanokat is állít össze – elsőként a világon. Valamint párhuzamokat fedezett fel a magyar és a mongol között. 1877 és 1880 között Széchenyi Béla nagy expedíciót vezetett Ázsiába, a felfedezőútról szóló tanulmányokat szintén a Széchenyi könyvtár őrzi három vaskos kötetben. Ezzel az expedícióval jutott Bálint Gábor a dél-indiai Bangalore-ba, ahol két hónap alatt megtanult tamilul. Ezután két évtizedet szentelt tamil-kutatásainak, amelynek eredményeként megjelent ’Tamul (dravida) tanulmányok’ című könyve, és amivel végképp kiérdemelte az Akadémia minden ellenszenvét.

Ebben ugyanis nem állít kevesebbet, minthogy a tamil nyelv a turánság legrégibb írott okmánya, s a tamil féle nyelvek a magyarral jóval szorosabban összefüggnek, mint amelyeket a finnugristák ránk akarnak erőszakolni. Kimondja, hogy hangtanilag, szótanilag, alaktanilag a magyar áll a legközelebb a turáni nyelvekhez, főleg a tamilhoz. A még mai is hivatalosnak számító finnugor emlőkön felnőtt nemzedék természetesen nem hallott a turáni nyelvekről. 

Tudósunk tanulmányai alapján egy másik tudós is kutatott Ázsiában: Baráthosi-Balogh Benedek. 1930-ban jelentette meg Déli turánok c. könyvét. Ebben megemlíti, hogy az indiai turáni és turáni keveredésű népekről az angol irodalomban egy egész könyvtárra való van már összeírva… Ha egy képzett magyar nyelvész ezeket ellenőrizné, hiányaikat kipótolná, olyan szolgálatot tenne a nyelvtudománynak, amilyent még kevesen tettek. Kötetét pedig ezzel zárja: „… reá mutattam minden valószínűségére annak, hogy a magyarság a turáni fajnak nem a legutolsójából került ki, s hogy nem lesz mindig csalóka délibáb az, hogy a 7000 éves kultúrájú turáni fajban népem történelmét is legalább 3000 éves múltra vihetjük vissza.”

A turáni kultúra India északi részén virágzott (ezen a területen tárták fel Mohenjo-Daro és Harappa máig rejtélyes dravida városait), majd az árják megjelenésével a turáni népesség a Himalája hegyeibe és délre szorult. Múltunk és régi kultúránk feltárása érdekében fontos lenne e népek nyelvét, néprajzát, szokásait, történelmét, irodalmát, meséit kutatni. Ezeket a földművelő népeket az árják, a mai észak-indiai hinduk ősei, szolgaságra vetették. (A kontinensnyi országban 3000 év alatt nem sikerült Dél és Észak szellemi egyesítése, a kölcsönös ellenszenvről érdekes észrevételeket tett az indiai származású író, V.S. Naipaul is. A híres kasztrendszerben a földművelők a legalsó, negyedik kasztba tartoznak, alattuk már csak a kasztnélküliek, a páriák vannak.) A Dél-Indiába szorult dravidák a déli ugorok, a turáni család legrégebben levált tagjai pedig az északi ugorok, a finnek, vogulok, és egyéb kis népek. Baráthosi-Balogh velük kapcsolatos megállapítása máig nem veszített aktualitásából: „És mégis: jó száz éve a hivatalos kutatás ezt a pár milliónyi népséget kutatja; különös hogy ennyire ragaszkodnak az ötlethez, hogy a 15 milliós magyarság 1000 éve egyetlen nagy és jelentős kultúrájával Európában ezektől származott volna. Ezzel szemben az Indiában élő déli ugorok száma közel 150 millió.” (Azóta többen lettek.)

Szentkatonai Bálint Gábor, a közép-ugor mandzsu, mongol, török, tatár nyelvek nagy tudója e nyelvekből vett adatokkal igazolja, hogy a tamil olyan gyökökre és nyelvtani jelenségekre ad magyarázatot, amikre a finn és rokonai nem képesek. 

’Gyöknyomozó szótárkájában’ 3500 tételt említ, ezek között kevés olyan van, aminek ne lenne tamil megfelelője. Hogy nem tudott mélyebben elmerülni a témában, annak az volt az oka, hogy nem volt több dravida szótára. 

Gondoljuk meg, micsoda anyagi áldozatok és ’logisztikai’ nehézségek árán tudott száz éve egy tudós könyvekhez jutni! Hát még ha azt is tudjuk, hogy Magyarországon ennek a 30 nyelvet beszélő, sok ázsiai nyelvnek a világon egyedülálló szaktekintélyére nem volt szükség. Tizenöt évre eltűnt – Kisázsiába, ahol lepkefogással, nyelvtanítással tengette életét. Erről az időről keveset tudunk, de lemoshatatlan szégyenfoltja marad az Akadémiának, a kultuszminisztériumnak és az egyetemeknek. Végül mégiscsak elszégyellték magukat és 1897-ben kinevezték egyetemi tanárnak Kolozsváron. Későn. A hivatalos tudományos életnek sikerült elérni a sok gyűlölködéssel, támadással, gáncsoskodással, hogy élete utolsó évtizedében már nem irt. Sikerült ezt a nagy elmét tönkretenni. És még hány más nagy szellemet?

Végül szemléltetésképpen néhány magyar és tamil szó összevetése a 3000-ből:

Teljesen egyértelmű és kézenfekvő az olyan megfeleltetés, ami mai átlagos nyelvismerettel is felismerhető:

Tamil - magyar

szol - szó

szollu - szól

peszal - beszél

vidikku - vidék

szappadu - eszik (v.ö.: zabál)

piszi - pici

pottu - petty

vittu + il ikerszó, mindkettő házat jelent - vityilló

úr - vár (eszünkbe jut a mezopotámiai Úr városa?)

ul - bel

alam - birodalom (állam? Sri Lankán a tamilok Tamil Eelamot követelnek)

tarrangar - tenger

tokku - tok

Kicsit bonyolultabb összefüggésekre mutatnak a következő példák:
vel (a hadisten háromágú szigonya) - villa (szúróeszköz), villám (ld. Istenek villája)
vel - fehér (mint a fény, a villám színe)
vilakku - világit
vilangu - villan
villangan - villong (veszekszik, tulajdonképpen a szurkálás is benne van.)
ulagu - világ (lehet köze a világnak a teremtő villámhoz, a fényhez is)
Attila nevét a Volga Atil, Itel alakjából vezetik le, Szentkatolnai Bálint Gábor azonban máshonnét eredezteti: a tamil idalan ’vakmerőt’ jelent, ami valóban lehetett Attila jelzője, az idalam viszont ’szélességet’ jelent, ami meg a folyóra jellemző.
A tamil ’tani’ vizet jelent. A Don, Donyec esetleg Duna nevét egy ’tan’ tőre vezetik vissza. De ha felütjük a Magyar Értelmező Kéziszótárt a tanya címszó alatt, meglepődünk, hogy szavunknak van egy tájnyelvi jelentése is: folyóvíznek csendes folyású része, ill. állóvíz, pocsolya, valamint egy halászatban használt jelentése: az a vízterület, amely húzóhálóval egy vetésre befogható.
Fentiekből talán kiderül, hogy a témával foglalkozni kellene. Hozzáteszem, hogy nem csupán a mai köznyelveket érdemes összehasonlítani, hanem a magyar tájszavakat és régi, kihalt szavakat is bele kellene vonni a vizsgálatba, és a sok tamil nyelvjárást úgyszintén. Továbbá a sumér nyelvvel való összevetés sem lenne hiábavaló. Akad-e követője Kőrösi Csoma Sándornak, Szentkatolnai Bálint Gábornak, Baráthosi-Balogh Benedeknek?
Mádéfalva keserű nótájának kezdetét választottam e kis eszmefuttatás címéül. Csak rajtunk áll, hogy lesz-e még öröm is múltunkban! http://www.kitalaltkozepkor.hu/tharantrieb_multadban.html
{Letöltés .doc formátumban}

A Fiat felfrissítette Suzuki SX4-átiratát

http://www.a5.hu/cikkek/1/50399.shtml

2011. november 03., csütörtök - [14:29] 

Bár idehaza nem kapható a Fiat Sedici néven futó, Suzuki SX4-átirata, Európában, azon belül is főleg Olaszországban nagy népszerűségnek örvend az autó. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, a Fiat újból finomított hobbiterepes négykerekűjén, amelyet egyébként továbbra is 1.6 literes benzines egységgel vagy 2.0 literes Multijet dízelmotorral rendelhetnek majd a nyugat-európai vásárlók. 

A Fiat Sedici név ugyan a hazai autópiac számára ismeretlen, mégis, ha azt mondjuk, hogy a Suzuki SX4 olasz megfelelője, már biztosan mindenki tudja miről is van szó.

Új az érintőképernyős navigáció is -

7 kép a galériában

A Fiat Sedici hiába nem kapható idehaza, Európában, azon belül is főként Olaszországban igen kedvelt a hobbiterepes modell, az olasz márka pedig mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon. Az autó 2009-ben ugyan már átesett egy frissítésen, a Fiat úgy érezte, hogy a 2012-es modellévre is fel kell dobnia valamivel modelljét. Így hát a tervezők az oldalsó indexeket felköltöztették a visszapillantók házába, amelyek egyébként ezentúl ezüst színben pompáznak, továbbá a leendő tulajdonosok új felniket és egy szintén újdonságnak számító, egyedi lila fényezést is választhatnak majd a frissített Sedicihez. Persze az utastér sem maradt érintetlenül, amelynek értelmében a fullextrás modellekben érintőképernyős navigáció díszeleg majd, az MP3-as CD-lejátszó, valamint az ESP pedig ezentúl már az alapfelszereltség részét képezik. Motorkínálat terén nem történt változás, így a Sedici meghajtásáról ízlés szerint a jövőben is egy 120 lóerős, 1.6-os benzines egység, vagy egy 2.0 literes, 135 paripával megáldott Multijet dízelmotor gondoskodhat.

A frissített Fiat Sedici várhatóan valamikor a jövő év elején kerül a márkakereskedésekbe, hazai forgalmazásra azonban továbbra sem lehet számítani

.

Ma száz éves a Chevrolet

http://www.a5.hu/cikkek/52/50398.shtml
2011. november 03.

A centenárium évében többek között a Camaro is megérkezett Európába

A Svájcból emigrált autóversenyző Louis Chevrolet és az amerikai iparos Billy Durant kereken száz éve, 1911. november 3.-án alapították Detroitban a Chevrolet Motor Car Companyt. Száz esztendővel és több mint 209 millió személy- és teherautóval később a Chevrolet a világ negyedik legnagyobb autómárkája, amely 2010-ben több mint négymillió járművet adott el 130 országban - ez annyit jelent, hogy nagyjából hét másodpercenként vesz valahol valaki a világon egy Chevrolet autót. Centenáriumának évében a márka száz autót adományoz az SOS Gyermekfalvaknak a rászoruló gyermekek megsegítésére, és a Volt mától megvásárolható Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Svájcban.

A tórium oldhatja meg a világ energiaproblémáit

http://www.erdely.ma/mozaik.php?id=103553&cim=a_torium_oldhatja_meg_a_vilag_energiaproblemait

Az indiai kormány bejelentette, hogy több kísérleti reaktor után belevágnak a világ első, tóriumot használó atomerőművének felépítéséhez. Jelenleg a helyszín kiválasztása zajlik, aztán még legalább másfél évet vesz igénybe az építkezés előtt a tervezés és környezetvédelmi előkészítés. Ha minden jól megy, az évtized végén kezdhet üzemelni a tóriumos erőmű, 300 megawattos kapacitással. Ez ugyan nem túl sok (kicsit kevesebb, mint amit Paks egy blokkja termel), mégis óriási áttörést hozhat az atomenergia iparágában.

A tórium ugyanis nagyságrendekkel hatékonyabb, mint az atomerőművekben ma alkalmazott urán. Egy tonna tóriumból annyi energia nyerhető, mint 200 tonna uránból (vagy 3,5 millió tonna szénből), a feldolgozása után maradó melléktermékek pedig sokkal kevésbé veszélyesek, mint az uránéi. Ráadásul a tóriumreaktorok kisebbek, olcsóbbak, és környezetbarátabbak is lehetnek, mint az uránalapúak.

A viking viharistenről Thor-ról elnevezett anyag már a negyvenes években felkeltette az atomtudósok figyelmét, a Manhattan-terv fizikusai is ezt ajánlották az amerikai kormánynak az urán helyett, mint a leendő erőművek fűtőanyaga. A világháború alatt, majd a hidegháború évtizedeiben azonban a hatékonyságnál erősebb érv volt, hogy az uránnal dolgozó reaktorok melléktermékként plutóniumot állítanak elő, amiből atomfegyvereket lehet készíteni – tóriumból viszont nem lehet fegyvert gyártani.

A fegyverkezési verseny elmúltával lobbiérdekek akadályozták meg a tóriumra való átállást. Európában 1999-ben merült fel először a CERN-ben egy kísérleti reaktor megépítése, de az EU a francia atomlobbi nyomására elutasította a támogatási kérelmet. Franciaország Európa vezető atomhatalma, rengeteg pénzt fektettek uránalapú erőművekbe, így nem áll érdekükben az új technológiára való átállás, ahol elvész a helyzeti előnyük.

A világ egyik legelismertebb atomfizikusa, a Nobel-díjas Carlo Rubbia tavaly nyílt levélben kérte Obama elnököt, hogy fontolja meg az amerikai atomerőművek lecserélését tóriumfűtésűre. A számítások szerint egy erőmű felépítése 3 milliárd dollárba kerülne, de a Föld készletei (ezt az urántartalék háromszorosára becsülik) több ezer évig képesek lennének fedezni az emberiség energiaigényét. Index