2015. október 6., kedd

Hadsereghez hasonlította a migránsokat Orbán

2015.10.03. 
Forrás: www.hirguru.hu

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Zoran Milanovic horvát kormányfőre a Szocialista Internacionálé megbízottjaként kell tekinteni, akinek az a dolga, hogy támadja Magyarországot.
„Amiket a horvát miniszterelnök mond, mi nem tekintjük a horvát emberek véleményének” – közölte Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, jelezve, hogy Zoran Milanovic és pártja a Szocialista Internacionáléhoz tartozik, márpedig e szervezet pártjai támogatják, jó dolognak tartják a bevándorlást.
A magyar kormányfő szerint a visegrádi országok, a V4-ek életösztönei jól működnek a bevándorlással kapcsolatosan, „az ideologikusabban gondolkodó országokkal van baj”. Példaként azt mondta, hogy a francia és az olasz politika, valamint a német és az osztrák politikának egy része egyértelműen pozitív jelenségnek tartja a migrációt, és így bátorítja is.
„Izgalmi állapotban” a politikai élet
Az osztrák állásponttal kapcsolatban a miniszterelnök jelezte, az ottani politikai élet „izgalmi állapotban van” a tartományi választások miatt, ezt tudomásul kell venni, és „az osztrákokkal is törekedni kell az együttműködésre”. Azt azonban megjegyezte: az nem jó dolog, hogy miközben Magyarország próbálja védeni a határt, „ők közben baráti tűzzel hátulról hátba lőnek bennünket”.
A migráció ügyében a héten tartott New York-i ENSZ-tanácskozásról szólva Orbán Viktor azt mondta: vegyesek voltak a benyomásai, az európai vezetők közül a máltaiak és a magyarok javasolták teljes mellszélességgel és bátorsággal a világkvóták bevezetését. Ezzel összefüggésben hozzátette, a bajok egyike szerinte éppen az, hogy Európa megosztott, nincs egységes válasz a bevándorlásra.
„Erre nem vagyunk képesek”
Az európai és a világkvóta közötti különbséget firtató kérdésre úgy fogalmazott: az mégsem járható út, hogy Európa magára vegye a világ összes baját, „erre nem vagyunk képesek”, ezzel ugyanis a kontinens összezúzná az életformáját.
Az nem járja – hangsúlyozta –, hogy az Egyesült Államok nem vagy csak kevés bevándorlót fogad, a gazdag arab országok „minthogyha hezitálnának”, Izrael és Ausztrália pedig egyáltalán nem fogad, és „mindenki Európára tekint”, mert valaki ebbe az irányba indította el a gazdasági bevándorlókat.
Inkább hasonlítanak hadseregre
A kormányfő szerint egyébként a világban nagyon keveset tudnak a migráció valós természetéről, például az illegális embercsempész-üzletágról, ahogyan arról is, hogy a bevándorlók körülbelül 80 százaléka fiatal férfi, és „inkább hasonlítanak egy hadseregre, semmint menedékkérőkre”.
Azt is mondta, hogy a genfi megállapodások világossá teszik: a bajban lévő embereknek joguk van a segítségre, de „á la carte menekült nem létezik”, vagyis egy bajban lévő ember nem mondhatja, hogy egy biztonságos ország neki nem felel meg, és másikba akar menni. Ez az elv azonban nem érvényesül – folytatta –, mert az európai vezetők egy része örül annak, hogy az országát tízezerszám árasztják el ellenőrzés nélkül érkező külföldiek.
Amíg Európa nem teszi világossá, hogy nem tud mindenkit befogadni, és hogy a kontinensre való belépés előtt mindenkinek át kell esnie egy eljáráson még Európán kívül, addig „jönni fognak” – fogalmazott.
Nem bevándorlással kell megoldani a népesedési problémákat
Orbán Viktor megismételte: a magyar kormány álláspontja szerint nem bevándorlással kell megoldani a népesedési problémákat. Ha más európai országok a demográfiai gondokat „fiatal harcosoknak feltűnő férfiakkal” próbálják orvosolni, tegyék, „de azt nem tudjuk elfogadni, hogy ezt a megközelítést rákényszerítsék Magyarországra” – mondta. Megjegyezte, a magyarországi baloldal egy része is nagy lehetőségként tekint a bevándorlókra. Szerinte ez fatális tévedés.
Belpolitikai ügyekre rátérve a miniszterelnök elmondta, hogy péntek délután kormányülést tartanak, és azt követően születik döntés az új egészségügyi államtitkár személyéről, miután áttekintik a helyzetet Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda felállításával kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: „mindig is ezt szerettem volna, csak nem tudtam végrehajtani”. A tavalyi parlamenti választás megnyerése után ugyanis – mint mondta – nem tudták „kiemelni” Rogán Antalt a Fidesz-frakció éléről, mert a ciklus elején nagyon fontos a képviselőcsoport egysége. Most azonban úgy érezte, lehet frakcióvezetőt váltani, és így megkaphatja azt a segítséget, amelyre a kormányzati munkán belül szüksége van.
MTI

Ülésezett a Máért oktatási szakbizottsága

2015.10.06. 
Forrás: www.epresso.hu

Ülésezett hétfőn a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) oktatási és kulturális szakbizottsága, a testület napirendjén az idei év tematikus programja, a szakképzés éve mellett a köznevelés átalakítása, illetve kulturális programok szerepeltek.
A Miniszterelnökség MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint a szakbizottsági ülésen Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a magyar köznevelés átalakulása komoly hatást gyakorol a külhoni magyar oktatásra is. Kiemelte, hogy Magyarországon már bevezették a második szakma ingyenes megszerzésének lehetőségét, valamint a huszonöt éves korhatárt.
Hoppál Péter kulturális államtitkár beszámolójában kiemelte, hogy folyamatosan egyeztet a kulturális államtitkárság, valamint a nemzetpolitikai államtitkárság a programok összehangolása érdekében. Elmondta: az idei évben eddig a Nemzeti Kulturális Alap 251 millió forinttal támogatta a határon túli pályázókat, valamint felhívta a figyelmet: a Magyar Művészeti Akadémia külhoni magyar programokat támogat.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár jelezte, hogy az államtitkárság 2015-ben kiemelt figyelmet fordított az oktatásra, valamint a gazdaságfejlesztésre, hiszen gazdaságilag is meg kell erősíteni a külhoni magyarságot a helyben való boldoguláshoz.
Kiemelte: az államtitkárság idei tematikus programja a szakképzés éve program is ezt a célkitűzést erősítette, amely keretén belül több külhoni projekt valósul meg. Maruzsa Zoltán miniszteri biztos tájékoztatójában kitért a külhoni magyarságot érintő felsőoktatási kérdésekre, olyan programtervekről számolt be, amelyek a Kárpát-medencében működő magyar felsőoktatási intézmények sikerességét segítik. 
MTI

Elhunyt Göncz Árpád, volt magyar köztársasági elnök

2015.10.06. 
Forrás: hir24.hu

93 éves korában elhunyt Göncz Árpád köztársasági elnök. Göncz 1922. február 10-én született. Részt vett az 1956-os forradalomban, amiért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult – a börtönévei alatt lefordította J. R. R. Tolkien Gyűrűk ura című regényét.
A rendszerváltás idején az egykori kisgazda politikus a Szabad Demokraták Szövetségéhez csatlakozott, az első szabad választás után az ország közjogi rendjét meghatározó MDF-SZDSZ-paktum részeként 1990 májusában köztársasági elnökké választották – azóta is ő az egyetlen, akit másodjára is újraválasztottak.
Négy gyermeke van, közülük Göncz Kinga Gyurcsány Ferenc második kormányában külügyminiszter volt.
444.hu

Támadásban a román nemzetféltők

2015.10.06. 
Forrás: szatmar.ro

Háborognak a székelyföldi románok, rég nem hallatták hangjukat, így vélhetik, ideje ismét vészharangot kongatni, vesztük közeledtén siránkozni. Nem először teszik, és minden bizonnyal nem is utoljára. 
Védelmet kérnek, külön támogatást, kormányzati főosztályt, és hab a tortán, hogy az erőszakszervezetek (ma már bátran ide sorolható a prefektúra is) hathatósabb és hatásosabb jelenlétével növeltetnék biztonságukat.
Marosfőn gyűlt össze a hétvégén a Székelyföldön élő románság sorsáért aggódók színe-java. Ott voltak mind, kiket a kommunizmus idején a magyarok sakkban tartása okán telepítettek ide, s kik négy-öt évtizede jól megélnek abból, hogy Kovászna vagy Hargita megyében „elnyomott” románok, de nem hiányoztak bukaresti támogatóik, segítőik sem. Zengzetes beszédek egész sora hangzott el, és már rangja miatt is külön figyelemre méltó Mircea Duşa védelmi miniszter önellentmondásoktól sem mentes eszmefuttatása. 
Megszidta a magyar politikai szervezeteket, amiért „alkotmányellenes módon” autonómiát követelnek, és megdicsérte a románok három megyében ténykedő, magyarellenes kirohanásairól elhíresült civil fórumát, amely szerinte egyensúlyteremtő tényezővé vált a térségben, de kiemelte a prefektusok tevékenységének fontosságát is, mint fogalmazott: „ők az egyetlenek, akik figyelemmel kísérhetik és megtorolhatják a román állammal szembeni ellenséges akciókat”. Furcsán keveredett Duşa beszédében a hatalmi gőg, a többségi felsőbbrendűség a kisebbségi aggodalmakkal és frusztráltsággal, egyértelműen kitetszik: ha már asszimilálniuk nem sikerült, legszívesebben kitakarítana bennünket Romániából, Székelyföldről. 
Az autonómia ellen háborog, de tulajdonképpen kulturális autonómiát követel az itt élő románoknak, azt, amit egyébként az általuk oly nagyon elítélt statútumok is szavatolnának.
Minden bizonnyal nagy egyetértésben fogalmazták meg memorandumukat a Marosfőn összesereglett nemzetféltő románok. Mitől vált éppen most tarthatatlanná helyzetük? Miért időszerű jajkiáltásuk? Csak találgathatunk, de vélhetően az október 24-re tervezett, Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett újabb akció, Székelyföld őrtüzekkel történő körbevilágítása riasztja őket. Hatalmi eszközökkel megakadályozták a népszavazást, most karhatalommal elejét vennék a tömegmegmozdulásnak, hogy ne láthassa a világ: él itt egy magyar nemzetrész, mely maga döntene sorsáról, maga irányítaná életét, szülőföldjén szeretne megmaradni. Amelyet a román hatalom, a kisebbségbe szorult többségiek ellenségnek tekintenek.
Ugyanazt szolgálja mostani hangzatos memorandumuk, mint a zászlónk, himnuszaink, nyelvünk üldözése: megfélemlítenének, hogy eltántorítsanak céljainktól. Sikerük csak rajtunk múlik, két és fél hét múlva alkalmunk nyílik lármafák százaival megmutatni, ez a kísérletük is értelmetlen és eredménytelen volt.
Farkas Réka Háromszék

Az aradi vértanúk utolsó mondatai

Aulich Lajos (1793–1849)német honvéd tábornok
„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”

Damjanich János (1804–1849)szerb honvéd tábornok
„Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”

Dessewffy Arisztid (1802–1849)magyar gróf, honvéd tábornok
„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”

Kiss Ernő (1799–1849)örmény honvéd altábornagy
„Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”

Knezić Károly (1808–1849)horvát honvéd tábornok
„Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”

Láhner György (1795–1849)német honvéd tábornok
„Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”

Lázár Vilmos (1815–1849)örmény honvéd ezredes
„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”

Leiningen-Westerburg Károly (1819–1849)német gróf, honvéd tábornok
„A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”

Nagysándor József (1803–1849)magyar honvéd tábornok
„De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”

Poeltenberg Ernő (1808–1849)osztrák lovag, honvéd tábornok
„Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”

Schweidel József (1796–1849)magyar honvéd tábornok
„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.” *

Török Ignác (1795–1849)magyar honvéd tábornok
„Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.” *

Vécsey Károly (1803-1849)magyar gróf, honvéd tábornok
„Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

Magyar Polgári Párt Csíkszereda fényképe.

Gazdanap Málnáson

2015.10.05.
Forrás: 3szek.ro

Gazdanapként indult, színvonalas gasztrofesztiválként teljesedett ki a hétvégén Málnásfürdőn megszervezett faluünnep. A málnási önkormányzat szakított a vadásznapok hagyományával, idén gazdanapként tervezte meg a község ünnepét. A változtatás hasznosnak bizonyult, helybeliek és a közeli falvakból érkezett vendégek népesítették be a málnásfürdői Nyíresben kijelölt helyszínt.
A gazdanap fő célja a marhahús fogyasztásának népszerűsítése volt, ugyanis vidékünkön háttérbe szorult a marhahús, noha az egészséges, és értékesítési lehetőséget nyújt a szarvasmarha-tenyésztőknek is, ebben a tekintetben is a hazai termékek fogyasztása mellett kell kiállnunk – értékelte Kasléder József polgármester. A rendezvényen a mezőgazdasági minisztérium képviseletében jelen volt Ioan Utiu államtitkár. Értékelte a marhahúsfogyasztás népszerűsítését célzó rendezvényt, többször is hangsúlyozta, a húsmarha tenyésztése alternatívát jelenthet a gazdák számára tejpiaci veszteségeik kiegyenlítésére.
Az államtitkárt mezőgazdasági jelenetet megörökítő gyermekrajzzal ajándékozta meg Kasléder. Ajánlotta: mutassa be a miniszternek is, hogy nyilvánvaló legyen, lehetőséget kell teremteni a fiatal generációnak a helyben maradásra, az itthon gazdálkodásra.
A gazdanap fénypontja volt a főzőverseny. A rendezők mind a 16 csapatnak biztosították a marhahúst, az amatőr szakácsok feladata volt az alapanyag saját recept szerinti elkészítése. Összesen 18 üstben főtt a finomság, az eredményt a Szabadtűzi Lovagrend tagjaiból álló bírói bizottság értékelte. Hajszálnyi, összhangot jelentő eltérésekben különböztek az étkek, mindegyik megállná helyét bármelyik étteremben – értékelte Könczei Csaba zsűritag.
Első díjat – és a Kasléder József által felajánlott borjút – a Pirostarkák csapata nyerte magyarosan elkészített borjúmájjal. Második helyen végeztek a Marhaverok tökéletesre sikerült marha-bográcsgulyásukkal, a dobogó harmadik helyét a Zaláni szilvások foglalták el uborkás, gombás marhapörköltjükkel. Különdíjat kapott a Székely Mikósok csapata által készített őszi tokány. Nemcsak az étel minőségét, hanem a mikósok családias hangulatát, a gyerekek lelkesedését is értékelték a bírák.
Hagyományos süteményeket is díjaztak, a legfinomabbaknak ítélték az almás tésztát, a zserbót és a feketeribizke-dzsemmel készült rácsos tésztát. Nem jutalmazták, de nagy sikert arattak a málnási Imre Béla által bemutatott, fekete ribiszkéből készített termékek, a kézdiszentléleki Sterczer kézművessajtok is.
Bokor Gábor Háromszék

Októberre 6 -ra emlékezve

Magyar Polgári Párt Csíkszereda fényképe.
"Az aradiak és a 48-asok példája mutatja, hogy a hazánk, a szabadság mindig csak annyira erős, amennyire mi mindannyian hozzáadjuk a magunkét a közös ügyhöz"
Kövér László

Ferenc pápa ökológiai megtérésre hív

Bazsik-Sipos Katalin
Közös otthonunk a teremtett világ címmel rendezett konferenciát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal együttműködésben a Parlamentben, szeptember 29-én. 
A téma Ferenc pápa júniusban megjelentetett Áldott légy – a közös ház gondozásáról című enciklikája volt, melyben a teremtett világ iránti felelősségről szól. Írásában kiemelten szeretné megszólítani a világ vezetőit, ideértve minden felelős döntéshozót kormányzati és gazdasági szinten egyaránt, vallási hovatartozástól függetlenül.
A rendezvényen 13 előadó, felelős döntéshozó szólalt meg. Többek között Áder János köztársasági elnök, Erdő Péter bíboros, Jos Delbeke az Európai Bizottság Éghajlat-politikai Főigazgatóságának főigazgatója, valamint Hetesi Zsolt a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar tudományos főmunkatársa. A cél a pápai üzenet helyzetértékelésének és javaslatainak mélyebb megértése és szélesebb körben való ismertetése volt. A konferencia alkalmat teremtett a párbeszédre és közös cselekvésre sarkallta résztvevőket. 
Földünk nehéz helyzetben van, segítségért kiált és védelemre szorul. A pápa kiemeli, hogy mélyreható változtatásra van szükségünk: változtatni kell fogyasztási szokásainkon, mert feléljük azt, ami az unokáinkat illeti. A harmónia megbomlott az ember és a természet között, mivel drasztikus mértékben alakítottuk át bolygónkat. A klímaváltozás, az élővilág sokszínűségének (biodiverzitásának) rohamos csökkenése, a szennyezések garmadája, valamint számos további környezeti probléma mindnyájunk életminőségének jelentős romlásával fenyeget. Ennek szemléltetésére nézzük meg, hogy fest a világ legkoszosabb folyója (Citarum), mely Jáva szigetén található:
Egyikünk sem szeretné, hogy folyóink és tájaink így nézzenek ki, ezért meg kell védenünk a Földet a saját magunk és az unokáink számára is. A klímaváltozás időzített bombaként ketyeg és felelősségünk van abban, hogy milyen hatást gyakorolunk erre a negatív folyamatra. Meg kell szólítanunk a közömbösöket, össze kell fognunk. Ki kell szakadunk a minden áron való gazdasági növekedés hálójából. 
A teremtés sokkal több, mint a természet és a zöldmozgalmak: minden egyes élőlénynek értéke van, szeretettel lettünk teremtve. A Földünk és minden, ami rajta van, ajándék: kölcsön kaptuk a Teremtőnktől és tovább kell adnunk a jövő generációinak. Ezért vigyáznunk kell rá. Például kezdjük el a fogyasztási szokásaink megváltoztatásával. A jelenben kevesebbel kell beérnünk azért, hogy a pazarlást felváltsa a minimalizmus és ne a pénz világa győzzön. Ezáltal pedig a Jézussal való találkozásunk megjelenhet a környezettel való találkozásunkban is!

Bogár László - A demográfia démona

Bár a „bevándoroltatás” főként, mint globális hatalmi megtorlás tételeződik, de van valós történelmi talapzata is. A migráció demográfiai kategória, így mögötte, a legmélyebb rétegekben a „globális társadalom” demográfiai önújratermelési folyamatainak súlyos deformációi rajzolódnak ki. 

A tartós, évszázadokon át zajló népességnövekedés egészen a 18. századig lényegében ismeretlen jelenség volt az emberiség történetében. Mint ahogy a gazdasági növekedés is. A groningeni egyetem kutatócsoportjának elemzése szerint például az elmúlt kétezer évből ezerhatszáz úgy telt el, hogy még a halmozott népesség- és gazdasági növekedés sem volt érzékelhető. Tehát időszámításunktól 1600-ig az összes gazdasági- és népességnövekedés lényegében elhanyagolható. Ezzel szemben az elmúlt, most már több mint kétezer év összes népességnövekedésének huszonöt százaléka egyetlen évtized alatt, az elmúlt évtizedben halmozódott fel.
A teljes gazdasági növekedés ötvenöt százaléka jut az elmúlt évtizedre, és csak a kisebb fele, negyvenöt százaléka az előző kétezer évre. Vagyis a nyugatias modernitás létszerveződési módja világtörténelmileg soha nem látott, sőt soha el sem képzelhető gyorsulást hozott a népességi és a gazdasági produktum növekedésében. Ezért joggal nevezi önmagát a 19. század óta kapitalizmusnak, vagyis tőkefelhalmozó létszerveződési módnak. Anyagi és emberi tőkét halmoz fel, és – Hamlettel szólva – ez itt a bökkenő.
Ebben a rendszerben ugyanis az ember is tőke! Vagyis igazából nem népességnövelésre törekedett a rendszer, hanem a munkaerő létszámának növelésére. És arra, hogy a gigantikus munkaerőcsordák mindig elsősorban ott szaporodjanak, ahol a lehető legrosszabbak az esélyeik arra, hogy méltó ellenszolgáltatásban részesüljenek a munkájukért. Ahogy a 20. század legnagyobb magyar „közgazdásza”, bizonyos József Attila fogalmazott: 
„A munkásnak nem több a bére, / mint amit maga kicsikart, / levesre telik és kenyérre / s fröccsre, hogy csináljon ricsajt.”
A munkaerő mennyiségi szaporítása mellett azonban még ennél is szédítőbb iramú folyamat kezdődött el a 18. században. Olyan „technoevolúció” ez, amelynek nyomán a munkaerő, mint tőke, rohamos gyorsasággal értéktelenedik el. Például József Attila óta egy magyar munkás teljesítménye tizenötszörösére nőtt, reálbére azonban csak ötszörösére, vagyis „mindössze” háromszor annyira kizsákmányolt ma, mint nyolcvan évvel ezelőtt volt. Mivel mindez egy önmagát gyorsító folyamat, így az évszázad végére tízmillió munkás mindent előállít majd tízmilliárd ember számára. A legkényesebb kérdés azonban az, hogy akkor mi szükség van tízmilliárd emberre.
Ami most történik, azzal az uralkodó népesedési elmélet már nem tud mit kezdeni, hiszen maga is a globális hatalmi rend magyarázó ideológiája csupán. Mindkét póluson – egyfelől a Nyugat dúsgazdag és rendezett központjaiban, másfelől a nyomorúságban élő és káoszba süllyedő perifériákon – ugyanolyan „megmagyarázhatatlan” folyamatok zajlanak. A nyugati központok lényegében gyorsuló ütemben számolják fel saját magukat, termékenységi rátáik olyan katasztrofális szintre csökkentek, amelyről már bizonyosan nincs visszatérés.
Még megdöbbentőbb és megmagyarázhatatlanabb az, ami a legnyomorúságosabb periférián, főként Afrikában zajlik. Thomas Malthus tiszteletes híres-hírhedt, 1798-ban publikált, a népesedésről szóló esszéjében írta, hogy az ember „zoológiai kategória”, tehát ugyanúgy, mint bármely más élőlény, akkor hajlamos a túlszaporodásra, ha javulnak az életviszonyai. A népesség exponenciális növekedése ilyenkor egy idő után egyszerűen beleütközik a termőföld eltartó képességének legfeljebb lineárisan növelhető kapacitásába. Ezt követően egy brutális visszaszabályozási folyamat indul el – írta Malthus –, az éhínség, a járványok és a háborúk radikálisan csökkentik a népességet, és aztán kezdődik az egész elölről.
Most azonban egy teljesen abszurd folyamat játszódik le, amelyben nem az életviszonyok javulása, hanem épp ellenkezőleg, brutális romlása vált ki robbanásszerű népességnövekedést, és az ennek nyomán fellépő permanens, most már évtizedek óta tartó éhínség, járvány, háború nemhogy csökkentené a termékenységi rátát, hanem növeli. Ennek nyomán Afrikában egy, a demográfia történetében eddig teljesen ismeretlen rákos burjánzásra emlékeztető, öngerjesztő népesedési örvénylés kezdődött el, és ez készül elönteni az egész világot, értelemszerűen elsősorban a hozzá térben legközelebb eső nyugati központot, Európát. Mindez egyre inkább kirajzolja a létünket irányító pusztító világerő végső céljait. A totális káoszt, és ennek nyomán olyan permanens globális polgárháborút, ami egyetlen évszázad alatt valóban egymilliárd alá csökkentheti a Föld lélekszámát. Mindez a 21. században sok milliárdos többlethalálozást, elképzelhetetlen borzalmak egész sorát jelenti majd. És persze nyitva hagyja azt – az emberiség jövője szempontjából legdöntőbb – kérdést, hogy vajon aki ezt a népességcsökkentő programot elindítja, az szépen, békés úton képes lesz-e majd megállítani is.
Ezt aligha hihetjük komolyan. Most tehát a szó szoros értelmében az emberiség léte függ attól, hogy lesz-e elég erő ennek az öngyilkos stratégiának a megállításához. „Mindössze” ennyi most a tét.

2015. október 5., hétfő

Traktorral ment a parlamentbe egy képviselő

Egy fellobogózott traktorral állta el átmenetileg a parlamenti pincegarázs bejáratát Sallai R. Benedek LMP-s képviselő hétfő délelőtt. A politikus az állami földek eladása ellen kívánt tiltakozni, az akció az országszerte zajló hasonló demonstrációk sorába illeszkedett.
– Hogy a képviselők is érzékeljenek valamit a forgalomlassításból – Sallai egyik munkatársa így magyarázta az összegyűlt újságíróknak, mit keres a traktor a parlamenti garázsnál. A piros színű, Belarus márkájú erőgépet tréleren hozták a fővárosba, az Árpád hídtól a politika mellett gazdálkodással foglalkozó Sallai R. Benedek maga vezette a járművet, egészen addig, míg a jó előre kivezényelt készenléti rendőrök (akik egyen-napszemüveges civil ruhás rendőrök és egy TEK-esnek látszó Audi terepjáró társaságában várakoztak a helyszínen) meg nem állították.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A pontosan koreografált jelenetben ennél a pontnál zöldbe öltözött LMP-s aktivisták ugrottak elő a traktor háta mögül, és egy hatalmas, a termőföld megvédését ígérő molinóval fölsorakoztak a garázsbejáratnál. A képviselő röviden szót váltott az intézkedő rendőrökkel, majd rögtönzött sajtótájékoztatót tartott. Szerinte a tét nem egyszerűen az, hogy mi lesz az állami termőföldkészlet sorsa – valójában az a kérdés, hogy a rendszerváltástól máig a tizedére fogyott állami vagyon maradékával rendelkezhet-e még a magyar állam, lesz-e lehetősége a későbbi kormányoknak, hogy az alkotmánynak és a törvényeknek megfelelően a közjó érdekében használják fel azt, ami a jog szerint a közösségé.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Sallai úgy fogalmazott: a botrányos földpályázatok legfontosabb célja a mostani magánosítás előkészítése volt, hiszen akik először jutottak földbérletekhez (mint utóbb kiderült, igen sokszor törvénytelenül), azok most akár licit nélkül, az elővásárlási jogukkal élve kaphatják meg az állam földjeit. A politikus emlékeztetett rá: a privatizáció ellen az összes ellenzéki párt és számos civil szervezet tiltakozik, semmiféle társadalmi konszenzus nem övezi a földeladást.
A beszéd után a fényképezőgépek és kamerák előtt hosszasan igazoltatták a rendőrök a képviselőt, jelezve, hogy az akciónak mindenképpen szabálysértési eljárás lesz a következménye.
Magának a demonstrációnak egyébként az volt az üzenete, hogy a parlamenti vitát a földkérdésben folyamatosan elsunnyogó kormánypárti képviselőknek is szembesülniük kell az ellenérzésekkel. A tudatformálás a gyakorlatban leginkább azokat a fekete Škoda Superbekkel érkező állami embereket érte utol, akik – nem tudni, mi okból – csapatostul érkeztek a parlamenti parkolóba. A feltartóztatottak között volt továbbá Oláh Lajos, a DK független parlamenti képviselője is.
Sallai szerint a tiltakozás folytatódik: estére a Kossuth térre várják azokat, akik felemelnék a hangjukat az állam földtelenítése ellen.

KÖVÉR: NEM AKARUNK LEMONDANI SEM MAGYAR, SEM EURÓPAI ÖNAZONOSSÁGUNKRÓL

2015. OKTÓBER 3 MTI
Újraavatták a Vereckei-hágóról az 1960-as években eltávolított millenniumi emlékművet szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében kifejtette, a vereckei emlékművet eleink határkőnek szánták. A 20. század azonban vérrel és könnyekkel rajzolta át a határokat. Az emlékmű sorsában mint cseppben a tenger tükröződik a magyarság 20. századi kiszolgáltatottsága: megcsonkították, átalakították, elbontották, a magyar helyett idegen emlékek megjelölésére használták – fogalmazott.
Visszatekintve pontosan látjuk, hogy a magyarság a 20. század első évtizedeiben lezajlott európai dezintegrációnak miként vált vesztesévé. Feladatunk, hogy Magyarország a 21. század eleji nagy európai átrendeződésének ne vesztese, hanem lehetőség szerint nyertese legyen – hangsúlyozta Kövér László.
Magyarország ma annak az Európai Uniónak a tagja, amely vezetői napról napra arra törekszenek, hogy felszámolják a közösség erőforrásául szolgáló nemzeti és kulturális sokszínűséget, és azt az értékbázist, a keresztény hitet, amely a sokféleség ellenére lehetővé tette az önálló identitás kialakítását – mondta Kövér László.
A házelnök rámutatott: országokat és nemzeteket mindig csak a saját államuk tudták megvédeni és történelmileg nyertessé tenni. A világra nyitott, de önálló, cselekvőképes állam léte vagy nem léte mindig sorsdöntő volt, és lesz a magyarok történelmében – tette hozzá.
A 21. században nekünk, mai magyaroknak erősebbé kell válnunk, mint amilyennek hisszük magunkat. Ez akkor lehetséges, ha semmilyen körülmények között nem mondunk le önrendelkezési jogunkról – közölte az Országgyűlés elnöke.
2010-ben és 2014-ben a magyar választópolgárok határozottan kimondták, nem mondanak le államukról, nemzetükről, nem adják föl önazonosságukat, szuverenitásukat. Azt üzenték, olyan megújult államot akarnak, mely képes erősíteni a magyar nemzetet és Európát is – jelentette ki Kövér László.
Mi, mai magyarok nem akarunk lemondani sem magyar, sem európai önazonosságunkról, mert “aki magyarnak gyönge, az európainak is csak hitvány lehet” – mondta a politikus.
A vereckei millenniumi emlékművet Bereg vármegye emelte 1896. július 20-án a honfoglalás tiszteletére. Tervezője Dvorák Ede, készítője Balduzzi Andrea volt. A Trianoni döntés után Csehszlovákia részévé vált a vidék, a határkőről leszerelték az emléktáblákat a hatóságok. 1939-ben az anyaországhoz való visszatérést követően részlegesen felújították az emlékművet. A második világháborút követően a térséget a Szovjetunióhoz csatolták. Az 1960-as években az emlékművet elbontották, és a galíciai Tuholka faluba szállították. Felső részét 1975-ben szovjet katonai emlékműként avatták föl. 2014-ben az emlékkő darabjait az ukrán-magyar jószomszédi kapcsolat jegyében a Szkolei járás és Tuholka vezetősége a magyar államnak adományozta. Az emlékmű restaurálását, a hiányzó talpazat és táblák hiteles másolatainak elkészítését Matl Péter kárpátaljai szobrászművész végezte el.

A szász falu, ahol az egy főre eső házak száma 16

Az utcák, a házak alakja egy néhai szerény közösséget idéz. Ma már ennek a szerénységnek is csak a nyomai maradtak. Gerdály (Gherdeal, Gürteln) Szeben megyében található, Brulya (Bruiu) községhez tartozik, és egy ideje a sajtó érdeklődésének középpontjában áll. Ez az a falu, ahol már csak heten laknak, bár egykor – a házak számát figyelembe véve – 112 család élt itt.
Gerdály (fotó: ssl.panoramio.com)
A bunaziuafagaras.info portál ezen a településen készített riportot. A szinte néptelen faluban többnyire már csak a romok emlékeztetnek az egykor szászok tulajdonában lévő házakra. A település felső részén találhatóak a románok és a cigányok házai. Ez utóbbiak, bármennyire is jól teljesítenek a natalitás tekintetében, itt ők sem maradtak meg.

A romok emlékeztetnek... (fotó: ssl.panoramio.com)

Egy 78 éves asszony azt mondja: már csak heten maradtak a faluban – három szász és négy román –, a többiek mind elmentek. A nő azt meséli, hogy régen több szász lakott a faluban, mint román. A szászok öröksége az erődtemplom és a falu alsó felében húzódó lakatlan házak.

Az erődtemplom (fotó: bunaziuafagaras.info)

A beszélgetéshez csatlakozik egy másik, 90 éves asszony is, ő mondja el, hogy a faluban nincs bolt, ha valamelyikük Nagysinkre (Cincu) vagy Brulyára (Bruiu) megy élelmiszert vásárolni, az „egész falunak" vásárol.

A falu lakosságának fele (fotó: bunaziuafagaras.info)

Az idős asszonyok a fiaikkal élnek, akik szintén csatlakoznak a beszélgetéshez, így 15 perc után a riporter megismeri a fél falut. A települést sajátos hangulat lengi be. Bár a házak többsége romokban hever, mégis olyan, hogy az ember azt érzi: ide költözne.







És megint a romok...(fotó: bunaziuafagaras.info)


„Nálunk 22-25 millió régi lejbe kerül egy ház" – mondja az egyik nő. Igaz, a legtöbb háznak már csak a falai állnak. Az iskolát egy lépés választja el az összeomlástól, a falusi bolt a baglyok otthona lett, a templomok zárva vannak.

Templom és iskola (fotó: ssl.panoramio.com)

Karnyújtásnyira magasodik azonban egy gyönyörű panzió, amelynek tulajdonosa Németországban él, és gyakorlatilag megvásárolta a fél falut. Hét régi ház helyén panziót épít.

A panzió: Casa la tei (fotó: Dan Kaiser)

Minden, ami valamennyire fel van újítva a faluban, az „a szász" tulajdonában van. A helyiek csak így ismerik, senki nem tudja, hogy hívják, de Gerdály lakói úgy várják, mint a Messiást (a riport májusban készült, akkor úgy tudták, júniusban nyitja meg kapuit a panzió).




A panzió így nézett ki 2014-ben (fotó: Dan Kaiser)

A szászok visszajöttek, de el is mentek. A turisztikai egységen dolgozó munkások a riport készítésének pillanatában többen voltak, mint a helybéliek. Egy lakos (a nyolcadik) tavaly ősszel halt meg. Gerdály 6 km-re fekszik Brulyától és 12-re Nagysinktől. Az út nem éppen ideális, ezért ha valaki mentőre szorulna, nagyobb eséllyel hal meg, mint hogy meggyógyuljon.



Csak az elhagyatott házak maradtak (fotó: Adevărul)



A '90-es évek után a szászok Németország felé vették az irányt. A románok elköltöztek, a falu pedig kiürült. Az elmúlt negyed században például egyetlen esküvőt sem tartottak itt. 2014. augusztus 14-én a falu benépesedett, ám csak egy rövid időre.





Buli volt (fotó: Dan Kaiser)

A szászok itt találkoztak, nagy bulit csaptak a szóban forgó panzióban, az egykori lakók alig ismertél fel a helyet, ahonnan elmentek. Mostanra egy falucska lett, ahol az egy főre eső házak száma 16. Gerdály egykor a ciszterci szerzeteseké volt, akiknek erődtemplomuk is volt Kercen (Cârța).



Az idő múlása ellenére, a település makacsul zöld maradt. Májusban talán zöldebb is, mint valaha. A falu dombok között fekszik, az utak soha nem láttak aszfaltot, a házak fedelei pedig lassan történelmivé lesznek. Így aztán minden más szín alulmarad a zölddel szemben.

Zöld... (fotó: ssl.panoramio.com)



Gerdály egy olyan hely, amit látni kell. A maga el nem mondott történeteivel, a romokon végigfutó borostyánnal, és azzal a talán valamikor élő legendává változó ténnyel, hogy valaki a semmiből új életet lehelt ebbe a mára kihalt, egykor takaros, dolgos szászok lakta kis településbe.

forrás: H. A. (via bunaziuafagaras.info)

Az autonómiáért mindennap tenni kell!

2015.10.04. 
Pénteken, október 2-án, Marosvásárhelyen találkozott Kelemen Hunor RMDSZ elnökkel Biró Zsolt a Magyar Polgári Párt elnöke. Az informális egyeztetésen az RMDSZ részéről Péter Ferenc, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke, az MPP részéről pedig Kulcsár-Terza József MSZSF (Megyei Szervezetek Egyeztető Fóruma) elnök is részt vett. 
Verseny és együttműködés, a magyar szavazatok maximalizálása a cél. 
A felek egyetértettek abban, hogy a jövő évi önkormányzati választások alkalmával, egymás identitásának tiszteletben tartásával, együttműködésre törekednek azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya ezt követeli, de természetesnek tartják a választás szabadságának érvényesítését minden olyan esetben, amikor az nem veszélyezteti a nemzeti érdekérvényesítést.
Leszögezték: sportszerű megmérettetésre kell törekedni, hogy ne keletkezzenek olyan sebek, melyek a választások múltával is mérgezik a helyi közösségek életét, ellehetetlenítik az együttműködés lehetőségét. A felek megállapodtak, hogy a tárgyalásokat folytatni kell annak érdekében, hogy feltérképezzék a helyzetet és minden magyarlakta település esetében a lehető legjobb megoldás születhessen. A hivatalos megbeszélésekre várhatóan még október folyamán sort kerítenek. 
Az autonómiáért mindennap tenni kell! 
A Magyar Polgári Párt elnöke leszögezte, hogy számukra elfogadhatatlan az autonómia törvénytervezet benyújtásának halogatása, ezért arra kéri a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget éljen a parlamenti jelenlét lehetőségével és mielőbb terjessze a törvényhozás elé a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. Az MPP nem ért egyet az RMDSZ egyes politikusai által hangoztatott állásponttal, mely szerint „ma nem időszerű autonómiáról beszélni Romániában”. Az autonómiáról mindaddig időszerű beszélni, ameddig azt meg nem valósítjuk – ez a Magyar Polgári Párt álláspontja – szögezte le Biró Zsolt.
A két pártelnök péntek este Marosvásárhelyen részt vett a Maros Művészegyüttes gálaelőadásán, melyre az Idősek Világnapja alkalmából került sor. 
MPP Sajtóiroda

Székelyföldiek: A megnyert himnuszper csak a kezdet

KK, 2015. október 5.,
Már nem törvénysértő Romániában a magyar Himnusz – ezt vasárnap több mint ezren ünnepelték Sepsiszentgyörgyön. Korábban Kovászna megye prefektusa büntette volna a Magyar Polgári Pártot amiért a város főterén a magyar összetartozás napján a Himnuszt énekelték.
A himnuszperben hozott döntés miatt a háromszékiek úgy vélik, a román prefektusnak távoznia kell hivatalából, hiszen csúfosan megbukott éppen abban a perben, amit a magyarság ellen kezdeményezett hónapokkal ezelőtt.
„Nagy sikernek értékelem ezt a döntést hiszen Romániában még senki nem tudott nyerni prefektúra ellen. Hogyha összefogunk, van eredménye. Ez a döntés igenis hozhat újabb eredményeket, de nem elég az, hogy valamit a törvény előír, ehhez nekünk össze kell fognunk és nyomást gyakorolnunk a román hatalomra” – véli Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke.

Kovászna megye tanácsának elnöke elmondta, a román prefektus magyarüldöző hadjárata sikerként is értékelhető, hiszen még jobban összekovácsolta a háromszékieket, a székelyföldi politikus szerint a székelyek újra bebizonyították, kitartással és küzdelemmel megtudják védeni jogaikat és szülőföldjüket.

„Bár el akarták tőlünk perelni a himnuszénekléshez való jogunkat mégis, nézze meg ezt a sokaságot, ezek az emberek azok, akik elejétől fogva kiálltak és hittek, a legnagyobb hozadéka azt gondolom a román hatalom ellenségeskedésének az, hogy összekovácsolta a magyar közösséget” – fogalmazott az ünnepségen Tamás Sándor.
A székelyföldi emberek szerint szerint a megnyert himnuszper csak egy első lépés, a következő Székelyföld autonómiája, a magyar nyelv hivatalos nyelvvé való kinyilvánítása, valamint a székelység szimbólumainak szabad használata kell legyen.
Forrás: Hír TV

Október 5.-én hétfőn országos tüntetést szervez az LMP

Október 5.-én hétfőn országos tüntetést szervez az LMP: a termőföld-privatizáció, valamint a kormány birtok- és vidékpolitikája ellen. 
A tüntetés 12 helyszínen lesz megtartva:
Alföldön és Észak-Magyarországon
- Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szolnok külterület, 4-es számú főút, 103-104 km szelvény, a Bp felé tartó oldalon, 13-15,30 óra között, a Shell kúttal szemben. Kapcsolat: Dr. Pető Ernő 30/833-6202
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 4-es főút kivezető szakaszán, a 264-266 km-kő közötti szakaszon. Kapcsolat: Szoboszlay György 30/399-9249
- Bács-Kiskun 5-ös főút városföldi elágazásnál, Kiskunfélegyháztól Kecskemét felé menő irányban, 100-99 km szelvény, kapcsolat: Kiss Kálmán 20/457-8687
- Csongrád megye, Szeged, az Izabella híd belváros felőli hídfője, az eredetileg tervezett Bertalan híd, szegedi hídfőjénél valami útjavítás van. Az új helyszín tehát: az Izabella híd belváros felőli hídfője, időpont 14:30 és 16:00 óra között. Üdv Rebeka
(a buszmegállót követően) 13:40 és 15:00 óra között, és az átellenes oldalon a teljes külső forgalmi sávban. Szervező: dr. Kovács Tamás, PM, 30/303-9654
- Pest megye, Cegléden az Alszegi útnak az Arany utca és Alkotmány utca közé eső szakaszán a déli irányba azaz a Nagykőrös felé vezető pályaszakaszon. Kapcsolat: Földi Áron, 30/988-2662
- Heves megye, 3-as főúton, Kápolna és Kerecsend között a 112 és a 113 km kő között, Csarnó Ákos 20/596-7425 és Tóth Norbert 30/635 0079
Dunántúl
- Tolna megye, Szekszárd, 6-os út, 139-138 kő között, szervező: Dr. Hadházy Ákos, 0620 437 8108
- Somogy megye, 65-ös főút, siófoki reptérnél, 79-80-as kilométerszelvény, Siófok irányába, szervező: Felder Frigyes 0630 434 1525
- Veszprém megye, Külső Veszprémi úton, a Pápa városhatárát jelző táblánál, a táblától a város felé eső útszakaszon. Szervező: Gerstmár Ferenc 0630 455 4342 és Zelenák Adrián 0620 983 7091
- Fejér megye, első helyszín: 6228-as számú út Hantos és Mezőfalva közötti szakaszánál, a 22-es km kőnél, a kishantosi bejárónál lesz. Kapcsolat: Ács Sándorné, Élőlánc, 30/385-0379
- Fejér megye, másik helyszíne: Dunaújváros, Dózsa György út, külső sáv, a Lorántffy Iskola előtt, 13-14h között, kapcsolat: Szabó Zsolt, PM, 30/856-5416
Fővárosban
- Budapest: III. kerület, Szentendrei út kivezető szakasza, az Auchan közelében, 14:45-17:10 között, Kapcsolat: Antal Nikoletta, 0630 799 9403 (MSZP-s önkéntesek aktív részvételével)
- Budapest, Kossuth tér, 18 óra, országos tüntetés, beszédet mond: Beke Károly, MSZP; Magyar Zoltán, Jobbik; Szabó Rebeka, PM; Ács Sándorné, Élőlánc; Sallai R. Benedek, LMP.
Legálisan bejelentve már több helyszín nem lehet, de ezekre mindenkit várunk, aki nem ért egyet az állami termőföldek magánosításával, valamint a kormány birtok- és vidékpolitikájával!




2015. október 4., vasárnap

László Petra nem gáncsolhatott!

Mai nap - vasárnap - délután a "Havas a pályán" nevű TV műsorban azt taglalták, hogy László Petra a szegény migránst elgáncsolva milyen rosszat tett és hogy milyen förtelmes, hogy egyes kormány közeli lapok most szerecsenmosdatást folytatnak.
Aki sajtós vagy sajtóban dolgozik a deontológiai normákat illene betartania, azaz legalább két különböző forrásból kellene magát bebiztositsa az általa leadott hírrel kapcsolatosan  vagy  utánna kéne nézzen és leellenőrizze a hír valóságát!
Először László Petra ha akart volna akkor sem tudhatott volna senki sem elakasztani főleg azért nem mert a szóbanforgó migráns jó fél méterrel arrébb volt!
Másodszor, ha valaki filmezz egy jelenetet nem tudja felmérni a reális távolságot ha nézőke felé gyorsan mozog egy tárgy.
Az állitólagosan elakasztott migráns bal lábát kellett volna érintse a László Petrának ahhoz, hogy elesen az, de...
De az nem esett el, hanem előreugrott! Nem a bal - azaz az elakasztótat - lábát emeli a magasba a inercia törvénye alapján, hanem a jobb lábát, vagyis mint egy hamis fubalista megpróbálta becsapni a bírót - ez esetben éppen a nyugati sajtósokat(sikerült neki)
Harmadszor ha a saját gyerekem van az ölembe, akkor esés közben is arra koncentrálok, hogy mindent elkövetve megvédjem attól, hogy esetleg ráessek, de... De a migráns úr - akit senki sem akasztott el - nem törödött a gyerekkel, hanem csak arra ügyel, hogy a bemutatott figura élethű legyen és ráesett a gyermek hasára, aki fájdalmában felemelte a lábát!!!
Mivel hamarabb ugrott mint ahhoz, hogy László Petra el tudta volna akasztani nem is "repült" akkorát és nem esett elég távol,- ha csak nem ugrik - ahhoz a súlyhoz, amennyit nyomott volna.
Végül nem is nagyon "szegény" az a migráns, mert mint futbaledző jól kereshetett eddig is.
Sajnálatos, hogy annyi idő eltelte után a "Havas a pályán" műsorba szereplők nem néztek utánna és hogy elitélték a László Petrát illettve azokat is akik most mosdatnák... (EP Zöld Sára)
De ajánlhatjuk a műsorban szereplőknek az alábbi képet: Jól látható,hogy a László Petra a bal lábával semmiképpen sem emelhette ki a migráns jobb lábát, ahhoz hogy az elessen, mikor már esésben van!!!  A migráns nagyon "látványosan - mintha egy futbal pályán lenne - előre ugrott azt mimelve, hogy el lett volna akasztva. A dolog pikantériája, hogy a migráns elakasztása esetén a bal lábát kellett volna felemelnie mert "az maradt volna le" akasztás esetén. Igaz az is elképzelhető lehetne, hogy a migráns lábára lépett volna a fotoriporternő, de amint a képen is a jobb lábára támaszkodott és a bal lába a levegőben van azaz ilyenformán nem tudta volna "letaposni" a futbal edző lábát!
Tudva, hogy a esés figura csak akkor lenne élethű ha látványosan csinálják, emiatt a migráns nem a csomagot dobja el, hanem a gyereket miközben - érthetetlenül - a csomagot a balkezében szorongatta. A jobb kezével előre nyúl, hogy lefékezze a teste súlyát, de nem számolt a hátán levő hátizsák súlyával és hamarabb ért a földre, hiába ugrott előre.
Sajnos a gyerek volt az aki nagyon megsinylette és nem kizárt, hogy maradandó belső zúzódást szenvedett... Ha nem emelte volna fel a jobb lábát, akkor még lett volna lehetősége, hogy az ugrást kiigazitva ne essen a gyerekre, amelyik valószinű, hogy - mint sok migránsnak is - nem is az ővé...

Merkel ítélete: távozniuk kell a gazdasági bevándorlóknak

MTI|2015. okt 3. 

Merkel a német egység 25 éves évfordulóján fotózkodik a rajongókkal. FOTÓ: Thomas Lohnes/Getty Images

Az uniós külső határokat közösen kell védeni, hogy rendezetté váljon a bevándorlás Európába - hangsúlyozta a német kancellár egy szombati nyilatkozatában.
Angela Merkel szokásos hétvégi videóüzenetében arra a kérdésre válaszolva, hogy az uniós szolidaritás csak akkor működik, ha pénzt kell elosztani vagy adósságválságokat kell kezelni, elmondta, hogy természetesen nem erről szól a szolidaritás, de az Európai Unió tagországai a béketeremtő küldetésekkel és a közös külpolitikával már bizonyították, hogy többre is képesek. Ezeket az erőfeszítéseket pedig együtt tették az alapító tagok, a közép-, és kelet-európai uniós országok és a dél-, délkelet-európai tagállamok.
Nincs ok a vádaskodásra
Ezért nincs ok a kölcsönös vádaskodásra, egymásra mutogatásra, viszont a menekültekkel kapcsolatban nagy szükség van tisztázó vitákra - mondta Angela Merkel.Hangsúlyozta: "közösen meg kell értenünk, hogy több menekült van, mint a második világháború óta bármikor", és ez "globális kihívás", amellyel csak az EU részvételével lehet megbirkózni.
Az "európai komponens" mindenekelőtt azt jelenti, hogy "megvédjük külső határainkat", méghozzá "közösen", és ezzel "rendezetté tesszük a bevándorlást", de azt is jelenti, hogy "nagyobb felelősséget vállalunk" mindazon országokért, amelyekben kialakultak a menekülthullámot kiváltó okok, vagy ahol nagyon sok a menekült, mint például Libanonban, Jordániában és Törökországban - mondta a német kancellár.
Muszáj feltenni a kérdéseket
Hozzátette, hogy Törökországgal már el is kezdődtek a tárgyalások az görög-török uniós külső határ ügyében. Arra a kérdésre, miként lehet bírálatot megfogalmazni és a további menekültek befogadása miatti aggodalmat kifejezni úgy, hogy ne kerüljön elő rögtön a rasszizmus és az idegenellenesség vádja, a kancellár azt mondta: "muszáj, hogy szabad legyen feltenni kérdéseket, és az emberek fel is teszik a kérdéseiket". 
A párbeszédre pedig "végtelen" mennyiségben nyílik lehetőség, és ennek így is kell maradnia, azért is, mert eddig ismeretlen jelenséggel szembesül az ország: a menekültek tömege révén hirtelen a mindennapi élet részévé válik egy háború, amely a messzi távolban zajlik, és mostanáig szinte csak a televízióból lehetett értesülni a fejleményeiről - fejtette ki Angela Merkel.
Távozniuk kell a gazdasági bevándorlóknak
Hangsúlyozta, hogy a védelemre szoruló embereket be kell fogadni, de "távozniuk kell azoknak, akik pusztán gazdasági okok miatt jöttek hozzánk". Ennek az elvnek az érvényesítésében "még következetesebbnek kell lennünk" - mondta a német kancellár.
A német egység ünneplése is a menekültekről szólt
Németország szombaton az egység helyreállításának 25. évfordulóját ünnepli. A frankfurti, központi ünnepségen Joachim Gauck államfő mond beszédet. A kancellár korábban, csütörtök este mondott ünnepi beszédet a Szász-Anhalt tartományi Halléban, ahol az újraegyesített Németország és a tartomány 25. "születésnapját" ünnepelték meg. 
Herculesi munka lesz
Angela Merkel ebben a beszédében is kitért a menekültválságra. Hangsúlyozta: a németek az egységfolyamat tapasztalatai alapján joggal bízhatnak abban, hogy a következő feladatokat is megoldják, "akármilyen nagyok is lesznek". Ez érvényes a minden eddiginél nagyobb tömegben Németországba áramló menekültek ügyére is, amelynek megoldása ugyan "Herkulesi munka" lesz, de sikerrel elvégezhető, ha mindenki megérti, hogy "nem egyedül német és nemcsak európai, hanem globális kihívásról" van szó.
Meg kell védeni a külső határokat
Angela Merkel hozzátette, hogy a válságkezelésben három rendező elvet kell követni: először is törekedni kell a válságot kiváltó okok megszüntetésére, másodszor pedig meg kell védeni az unós külső határt az Olaszországban és Görögországban felállítandó hot spotok - menedékkérő-regisztrációs központok -, valamint a Törökországgal folytatott együttműködés elmélyítésével, harmadszor pedig következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a gazdasági okok miatt menedékjogot kérő embereknek távozniuk kell.

Benzin nélkül, hatvannal: villanyrollerrel száguldunk a városban

2015. október 03.Heimer György
Gyermekkorunk egyik kedvenc játékszere a roller, komolyabb kiszerelésben, elektromosan hajtva, sokkal többre hivatott. Praktikus városi közlekedési eszköznek is kiváló. Kicselezi a BKV-t, a dugót, akár munkába járni is remek – feltéve, ha a kiszemelt célállomások az akkumulátorok kapacitásán belül vannak. Teszteltünk egy ilyet.
A környezetkímélő e-rollerekkel egy feltöltéssel mind több kilométert, egyre nagyobb sebességgel lehet megtenni. Léteznek már olyan típusok, amelyek egy vágtára 35 kilométert gurulnak, méghozzá szélsebesen, akár hatvannal cikázva. Ez a roller, igazi járdavagány.
A mi próbára fogott villanyosunk azért némileg szelídebb darab. A hátsó kereket lánccal meghajtó kis elektromotor 1000 watt teljesítményű, adatlapja szerint óránként 34 kilométeres csúcssebességgel repít, 18 kilométer hatótávolságra. Rögtön hozzá kell azonban tenni, hogy a megadott értékek roppant viszonylagosak: a megtehető táv a sebesség, a terepviszonyok, s a vezető súlyának függvénye. Sima úton poroszkálva a roller aljában megbújó három 12 voltos akku tovább bírja.
Amúgy a járgány széles trepnijén vezetés közben kényelmesen lehet állni, de még kényelmesebb ülve a felárért megvásárolható bicikliszerű nyeregben, amelyet a hozzávaló rúddal rögzíthetünk a roller alaplemezéhez. A simább, stabilabb haladást a rugós tagokkal kialakított kormány- és futómű hivatott elősegíteni, de azért észben kell tartani: a kicsiny, 11,5 colos, ballonos gumikerekű gördeszka nem terepjáró. Vagyis még sima aszfalton sem árt két kézzel fogni a kormányt, göröngyös úton visszafogni a sebességet.

Fotó: D.P.

Az e-rollert a kormány közepén található gyújtáskulcs elfordításával lehet „beindítani”, majd a jobboldali markolaton lévő gázkarral adagolni a kakaót. De vigyázat, induláskor már a legkisebb gázadásra ugrik, óvatlan kezek alól könnyen kiszalad a járgány. A kormányon még egy fontos szerelvény található, az akkumulátor töltöttségét jelző zöld, sárga, vörös LED-lámpa sor. Ha mindhárom világít, az a telepek teljes feltöltöttségére utal, s ahogy haladunk, a kialvó zöld, majd sárga fények figyelmeztetnek a lemerülésre. Az ésszerű távbeosztáshoz segítségül szolgálhat a kijelző melletti kis piros nyomógomb, azzal lehet takarékos üzemmódra váltani. Ilyenkor a lassan járj, tovább érsz alapján a teljesítmény 650 wattra csökken, viszont a megtehető táv növelhető. Jó tudni azt is, hogy a gázmarkolat visszacsavarásával az elektromotor azonnal lekapcsolódik. Az persze nem elég a megálláshoz: az elöl, hátul kialakított tárcsafék – a motor egyidejű kikapcsolásával – harapós, ám a kezdőknek a fékezés technikáját sem árt gyakorolni.
Ha már mindez megvan, nem kérdés: a motorkerékpár-tempójú repesztés – egy szál deszkán, néhány centire az aszfalttól – tiszta élvezet, remek mobil szórakozás. A bökkenő legfeljebb csak az, hogy hol, mert a hatályos KRESZ nem vesz tudomást a géperejű rollerekről, vagyis nem egyértelmű, hol lehet közlekedni vele. 
Így például bicikliutakra csak a városon kívüli szakaszokon lehet felhajtani segédmotoros kerékpárral. Mopeddel ugye járdán sem lehet közlekedni, ezért aztán az is kérdés: minek is számít az e-roller? Másfelől az e-deszka rajongói nem győzik dicsérni az összecsukható kétkerekű mobilitását, mondván az könnyen szállítható, fel lehet vele pattanni vonatra, buszra, villamosra is. Ez nem egészen így van. Igaz, hogy a kormányoszlop lehajtható, de a roller korántsem pehelysúlyú: a mi példányunk 33 kilogrammot nyom, amiből csak az akkuk súlya több mint 13 kiló. Nem lehet csak úgy vállra kapni. Inkább mobilabb autóval: beemelni a csomagtartóba, majd a P+R parkolóból ki, majd onnan tovább rollerezni.

Fotó: D.P.

Ezek után, akinek kedve szottyant, s vételi vagy bérleti szándékkal beüti netes keresőjébe az elektromos roller kifejezést, már első blikkre széles kínálatra bukkanhat. A márkanevek hangzatosak: Takira, Razor, Go-Ped, Voiter Scooter, Nitroscooter. Ám a honlapokból ítélve szállítóik inkább szerény kisvállalkozások, vagy legfeljebb webáruházak. Nem találni közöttük bevezetett márkát. A helyből bizalomgerjesztő, ismert autó-, motorkerékpár- vagy bicikligyártók láthatóan távol tartják magukat a motorizált rollerektől. Ez alól talán a BMW-Mini képezhet kivételt. A módos, fiatal célközönséget megcélzó autógyártó ugyanis megszellőztette, hogy a sokféle kiegészítő felszerelést kínáló portékáit esetleg majd kiegészíti egy saját márkanéven forgalmazott e-rollerrel is.
Ilyenformán vásárlás előtt nem árt alaposan körülnézni. A honlapok szállítási ígéreteiből nem minden igaz. Egyik esetben csak többszöri telefonérdeklődés után derült ki, hogy az eladó nem is szállítóképes, míg a másik rolleres sufnivállalkozó honlapos ígéretével ellentétben már nem is foglalkozik bérlettel. A webáruház sem biztosan jó beszerzési forrás. Az e-roller is olyan portéka, amelyet vásárlás előtt érdemes szemrevételezni, kipróbálni – a boltok néhány mondatos leírása nem igazán helyettesíti a mustrát. Tény viszont, hogy felkínálják a néhány napon belüli visszavételt, ha a kiválasztott típus mégsem az igazi. Egy szó, mint száz, a lényeg: gondoljuk meg, milyen terepen, milyen teljesítményű rollerrel akarunk száguldozni? Minden esetben kulcskérdés, hogy a szállító felkínál-e garanciát, javítási lehetőséget és alkatrész-utánpótlást.
A mi rollerünk értékesítését egy pécsi, mellesleg pizzériában utazó vállalkozó végzi, aki elmondta: annyira beleszeretett a roller-módiba, hogy belevágott annak üzletébe is. Mint hozzátette, modelljeit egy dél-afrikai tervezte, aki Kínában gyártat, s egy cseh cég menedzseli az európai eladásokat, nálunk pedig ő nyert értékesítési jogokat. Kínálatában benzines és elektromos típusok egyaránt szerepelnek – kiviteltől, teljesítménytől függően 100 valahány ezer forinttól félmillióig terjedő árban. És hogy milyen a minőség, megbízhatóság? Erre a kérdésre néhány kilométeres út után aligha lehet kategorikusan válaszolni. 
Annyi azonban bizonyos – s ez minden e-rollerre vonatkozik –, hogy a jármű lelke, az akkumulátor különös figyelmet érdemel. Minden használat után érdemes töltőre rakni a telepeket, mert ha nem dugjuk konnektorba, a lemerült akkurész elszulfátosodik, csökken kapacitása, rosszabb esetben pénztárcánk bánja 30-40 ezer forintba kerülő cseréjét. Aki sokat megy, érdemes felszerelkezni a korszerű – az ólomakkuknál jóval könnyebb, zimankóban jobban bíró és a hatótávot akár megduplázni tudó – lítium-ionos telepekkel. E battériának csupán az a szépséghibája, hogy többszörösen drágább a zselés-ólmosnál.
Bármilyen is legyen az akku, fontos, hogy vizes úton, esőben nem szabad rollerezni, mert a kerekekről felcsapódó víz tönkreteszi a hűtés miatt szabadon álló elektromotort. Mindezzel együtt az e-roller nemcsak kellemetes hobbi, hanem olcsó helyváltoztatási eszköz is. Töltésenként 10 forint körüli összeggel számolva gázeregetések nélkül, az autóhoz képest töredék áron száguldozhatunk.

2015. október 2., péntek

Évszakok változásához való igazodásért felelős sejtek az állatokban

2015.09.29. 
A kutatóknak sikerült azonosítaniuk azokat a sejteket az állatokban, amelyek az évszakok változásához való igazodásért felelősek.
A Manchesteri és az Edinburghi Egyetem szakemberei megállapították, hogy az agyalapi mirigyben található pars tuberalis sejtjei speciális sejtek, amelyek annak függvényében reagálnak, hogy mennyi nappali fény éri őket, ezzel belső genetikai naptárként szolgálnak az állat számára.
Ezeknek a "naptársejteknek" a működése nagyon változó az év folyamán, ami különböző fehérjék termelését eredményezi a téli és a nyári hónapokban. Ez a proteinek közötti átkapcsolás irányítja a birkák és egyéb emlősök cirkannuális ritmusát, vagyis az évszakok változásához való igazodását.
"A kutatókat régóta foglalkoztatja, hogy hány állat változtatja meg teste fiziológiai működését az évszakoknak megfelelően" - mondta a tanulmányt vezető Andrew Loudon, a Manchesteri Egyetem professzora, hozzátéve, hogy a változó környezethez való alkalmazkodás növeli az állatok túlélési esélyeit.
"Néhány állat például téli álmot alszik, míg mások, köztük a birkák, a téli hónapokra időzítik a párzást, hogy tavasszal hozhassák világra kicsinyeiket, amikor több táplálék áll rendelkezésükre" - magyarázta a szakember.
"A kutatók egykor úgy vélték, hogy az embereknél nem figyelhető meg ilyesfajta szezonális alkalmazkodás, ám közelmúltbeli vizsgálatok azt mutatták, hogy valószínűleg másképp áll a helyzet és bizony szezonális eltérés figyelhető meg a fertőző betegségekkel szembeni védelemben" - húzta alá Shona Wood, a manchesteri intézmény munkatársa.
A Current Biology című folyóiratban közölt tanulmányt három évig készítették a kutatók, egyebek között birkákat vizsgálva - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

Putyin miatt még az USA is beállhat az Al-Kaida mögé

Kerner Zsolt 2015. 10. 01. 
Négy éve megy folyamatosan a polgárháború Szíriában. Megpróbáljuk most a lehető legegyszerűbben elmagyarázni, mi történik, kik állnak egymással szemben és mi lehet a következménye annak, hogy Putyin beleállt a konfliktusba.
Az ENSZ hetvenedik közgyűlésén Vlagyimir Putyin elmondott egy beszédet, amiben közölte, hogy fel fog lépni Szíriában az Iszlám Állam ellen. Az akciót másnap el is kezdte. Nem volt meglepő, Oroszország jó ideje fegyvereket mozgósított Szíria felé.
Négyek
Csakhogy Putyin nem az Iszlám Állam ellen lépett fel Szíriában. A szír polgárháborúban három, vagy ha úgy vesszük, négy oldal harcol egymás ellen. A síita Asszád-kormány áll az egyik oldalon. Ők Oroszország régi szövetségesei, és nem sokkal kevésbé kegyetlen rezsim, mint az Iszlám Államé. Ők a második csoport. Szunniták, kegyetlenek, mindenki ismeri őket.
A harmadik csoport sokkal nehezebben behatárolható. Ide tartozik gyakorlatilag mindenki, aki nem a másik két csoporthoz. Itt van az FSA (Free Syrian Army), ami leginkább a szír hadseregből dezertált katonákból áll, a Jaysh al-Fateh (Hódító Hadsereg), ami a szíriai iszlamista lázadókból áll, köztük a Jabhat al-Nusrából, az Al-Kaida helyi ágából is, és ide tartozik csilliárdnyi apró felkelőcsoport, akiket szinte lehetetlen egységes frontként kezelni, de egyszerre harcolnak a két másik csoport, az Asszád-rezsim és az Iszlám Állam ellen.
Negyedikként pedig ott vannak a kurdok, akik mindenki ellen, de elsősorban a saját országukért harcolnak. Mármint azért, hogy egyáltalán legyen nekik ilyen.
Nem az Iszlám Állam ellen
Vlagyimir Putin
Szergej Lavrov külügyminiszter külön kijelentette, hogy semmi alapja nincs annak, hogy ők a felkelőket lőtték volna. Az ukrán konfliktus óta viszont többször kiderült, hogy annak sincs sok alapja, amit Szergej Lavrov mond.
De miért áll érdekében Putyinnak megvédeni Asszádot? Oroszországnak mostanra nagyon kevés külföldi szövetségese maradt. Ezek közül talán Irán és Szíria a legfontosabb. Most viszont az történik, hogy Irán kezdi kitúrni Oroszországot Szíriából. Oroszországgal ellentétben Irán ugyanis katonákkal is segíti a polgárháborút, sőt, gakorlatilag megvívja azt Asszád helyett. Az Irán által fizetett Hezbollah segít tartani egy csomó olyan területet, amit a kormány egyedül nem tudna. Irán egyre fontosabb a nemzetközi politikában, Oroszország pedig egyre kevésbé.
Bármi lehet
Az Egyesült Államok jó ideje tehetetlenséggel szemléli a szíriai helyzetet. De mégis kit kéne támogatniuk? A gyilkos Asszád-rezsimet, az Iszlám Államot, vagy az Al-Kaida helyi szervezetét és más helyi iszlamista csoportokat? Eddig az utóbbit tették, még ha nem is teljesen direkten. Inkább csak légicsapásokkal gyengítették valamennyire az Iszlám Államot, amit a kurd haderő tudott kihasználni.
Még az is lehet, hogy az orosz fellépés végleg bekergeti Amerikát a felkelők mögé, bár ez sem valószínű. Nem biztos, hogy bárki meg merne kockáztatni egy olyan helyzetet, ahol orosz gépek bombázhatnának amerikai katonákat. A gyakorlatban ez még nehezebbé teszi bármelyik nyugati kormánynak, hogy katonákat küldjön Szíriába. Az is lehet, hogy az USA végül Asszád mögé fog beállni, de ez sem nagyon valószínű.
A legvalószínűbb, hogy semmi nem változik. Az orosz haderő kicsi, és ugyan Washingtonban és Európában is imádják Putyint stratégiai géniuszként ábrázolni, a külpolitikája többnyire inkább kapkodós és elhamarkodott. A mostani szíriai orosz haderő önmagában sok mindenre nem képes, ráadásul Oroszország földrajzi okok miatt nehezen tudna még több katonát küldeni Szíriába.utyin valójában nem az Iszlám Állam ellen harcol, hanem a független felkelők csoportja ellen. Az Iszlám Állam kevésbé jelent ugyanis veszélyt Oroszország igazi szövetségesére, az Asszád-kormányra. Putyin elsődleges célja, hogy megerősítse Asszádot pozíciójában és odavágjon azoknak, akik meg szeretnék buktatni. Az Iszlám Államot Asszád kormánya megtűri, a felkelőket viszont folyamatosan lövik. Ahogy most már az oroszok is.
Az orosz haderő szerdán Homsz közelében intézett légicsapásokat. Nem sokkal korábban egy lap egy térképet hozott le, amelyen Homszot az Iszlám Állam felügyelete alá sorolják. Az igazság viszont az, hogy Homsznak köze sincsen most az Iszlám Államhoz. A várost – ahogy az a lenti térképen remekül látszik – az Asszád-rezsim és a Hezbollah tartja éppen, de erősen fenyegeti északról az FSA. Putyin pedig pont az FSA-t bombázta le, majd később azt mondta, az Iszlám Államot bombázta.

A népirtás logikája nem a múlté

2015. október 01. CC Brett Jordan
A neves holokauszt-kutató szerint könnyelműség kizárni egy újabb népirtás lehetőségét. Néhány évtized alatt az alapvető emberi ösztönök keveset változnak. Ha a globális felmelegedés miatt beköszönt az egzisztenciális szűkösség kora, új hitlerek léphetnek színre.
„A holokauszt félreértése azt a tévképzetet kelti bennünk, hogy erkölcsi szempontból magasabb rendűek vagyunk a negyvenes évek európai népességénél. De vajon egy új katasztrófa idején, például pusztító klímaváltozás esetén nem válnánk magunk is tömeggyilkossá?” – teszi fel legújabb könyvének kulcskérdését Timothy Snyder amerikai történész a Guardianben.
A Fekete föld. A holokauszt, mint történelem és figyelmeztetés című, szeptember közepén megjelent könyvében Snyder a korábbi bestseller, a Véres övezet gondolatmenetét folytatja. Újabb adalékokkal szolgál legfontosabb téziséhez, miszerint a kelet-európai népirtást, mindenekelőtt a holokausztot a hitleri és a sztálini totalitárius rezsimek közös pusztítása okozta, vagyis a náci pusztításnak előfeltétele volt a sztálini terror.
Snyder korábban inkább a funkcionalista holokauszt-magyarázatokat támogatta, vagyis a racionális számításokat hangsúlyozta a holokauszt okait kutatva. Az új könyvben amellett érvel, hogy Hitlernek a zsidósággal kapcsolatos beteges nézetei nagyjából koherensek és konzisztensek voltak: a zsidókat kezdettől fogva kártékony „ökológiai hibának” tekintette. A hitleri rasszista, szociál-darwinista logika legfőbb célja a nemzetállamok meggyengítése volt. Ahol sikerült szétverni az államot, ott könnyen leszámolhattak a zsidókkal. A népirtás ott volt a legnagyobb, ahol a nácik lerombolták az államot – Kelet-Európában. Nem az állam, hanem az állam hiánya segítette a nácikat a holokauszt kivitelezésében – állítja Snyder.
Snyder önálló fejezetet szentel a kollaboráció kérdésének is. Egyebek között amellett érvel, hogy a megszállt kelet-európai kollaboránsok azért működtek lelkesen együtt a nácikkal, mert maguk is a zsidókat hibáztatták a szovjet megszállásért és elnyomásért. Sőt, sok volt kommunista azért igyekezett élen járni a zsidógyűlöletben, hogy tisztára mossa magát a nácik szemében.
Snyder külön és hosszan kitér a lengyel embermentőkre is, kiemelve, hogy lehetőségeikhez képest sokan igyekeztek akár saját életük kockáztatása árán is segíteni az üldözötteken. Ezért máris kapott hideget-meleget a kritikusoktól. Van, aki szerint Snyder – csakúgy, mint korábbi könyvében – a kollaboránsok felelősségét akarja csökkenteni. Mások viszont éppen túlzott lengyelellenességgel vádolják.
Ahogyan azt az alcím is jelzi, a kötet, szakítva a historiográfia szigorú szabályaival, nemcsak a holokauszt történetével, hanem általánosabb tanulságaival is foglalkozik. A holokauszttal kapcsolatos tézist általánosítva megjegyzi, hogy az állam romba döntése mindig katasztrófával fenyeget. Snyder ezért tartja rendkívül károsnak az iraki háborút: az amerikai beavatkozás ugyanis anarchiához, majd az Iszlám Állam térnyeréséhez vezetett. „Jellemző amerikai hiba az állami autoritás hiányával azonosítani a szabadságot.”
Az utolsó fejezetben Snyder felveti, hogy a klímaváltozás felgyorsulása könnyen a harmincas évekhez hasonló helyzetet eredményezhet. A globális felmelegedés miatt kiújulhat a természeti erőforrásokért, köztük a termőföldért folytatott versengés, és ismét előkerülhet az élettér-elmélet illetve a szociál-darwinizmus. (Érdekesség, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének szeptember végén publikált jelentése arra figyelmeztet, hogy élelmiszerár-emelkedés várható, aminek következtében a mostaninál is nagyobb menekülthullám indulhat el a szegény országokból.) Az egzisztenciális fenyegetettség a szélsőséges eszméknek kedvez. Snyder szerint Hitler primitív rasszista nézetei is a válság és az élelmiszerhiány közepette váltak népszerűvé: a zsidók a világ minden bajáért felelőssé tehető, kéznél lévő bűnbakok voltak. Sőt, még csak valós egzisztenciális fenyegetettség sem kell az embertelen indulatok felkorbácsolásához. „Ahogyan a nácizmus példája mutatja, nem kell valós élethalál-harc, elég, ha az emberek meg vannak győződve róla, hogy csak drasztikus tettekkel lehetséges megmenteni egy életformát” – írja Snyder

A Kovászna megyei prefektus lemondását kérik a himnuszügy miatt

Bencze Melinda | 2015.09.30.
Az MPP, az EMNP, valamint az RMDSZ háromszéki és helyi képviselői a himnuszperben hozott döntést értékelték szerdán. A kedvező döntést ökumenikus istentisztelettel ünneplik meg vasárnap 17 órától Sepsiszentgyörgy főterén.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a magyar-magyar összefogást kell szorgalmazni Székelyföld jövőjét illetően (fotó: Kocsi B. János)

Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki vezetője a himnuszperben hozott döntéssel kapcsolatban ismét elmondta: az eredményt követően nem dőlnek hátra elkönyvelve azt, hogy van egy győzelem, hanem tovább dolgoznak. „Nincs pihenés, ez olyan munka, mint egy kampány, ha megnyertük, másnap nekikezdünk az új feladatoknak” – összegzett Kulcsár-Terza, aki hangsúlyozta: együtt kell dolgoznia az erdélyi magyar pártoknak, mert úgy lehet csak eredményt elérni. Azok, akik tévedtek, be kell lássák hibájukat, és egy civilizált országban, ahol tisztesség is létezik, a tévedő személy hátravonul, hazamegy – fogalmazott az MPP háromszéki vezetője. Véleménye alapján Sebastian Cucu, a Kovászna Megyei Prefektusi Hivatal vezetője megsértette a helyi közösséget, s emiatt távoznia kell tisztségéből.
„A prefektus az a személy, aki a törvények betartatásával foglalkozik elsősorban, ám az, aki a törvények elolvasását sem képes értelmezni, az minimum analfabéta” – jelentette ki Kulcsár-Terza József, a himnuszperben hozott alapfokú bírósági döntés prefektúra általi fellebbezésére utalva. Mivel továbbra is együtt akar működni az RMDSZ és az MPP háromszéki szervezete a hasonló ügyekben, így vasárnap 17 órától a Sepsiszentgyörgyön épülő főtér ismét megnyitja kapuit, ezúttal ökomenikus istentiszteletnek otthon adva a keddi döntés megünneplése érdekében. Az eseményre már a megyeszékhelyi önkormányzat is engedélyt adott, ugyanakkor a szervezők hangsúlyozzák, hogy az istentiszteletet követően a magyar himnuszt is eléneklik.
Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének vezetője hangsúlyozta, a vasárnapi akció nem a tiltakozás helye, hanem örülni kell, hogy a romániai demokrácia csírája megjelent. Az elnökválasztást követően indítottak a prefektusok hadjáratot az önkormányzatok ellen, s mi akkor úgy értesültünk, hogy bukaresti utasításra tették mindezt – mondta Antal Árpád. „Volt valakinek egyrészt hatalma, másrészt érdeke, hogy hasonló utasításokat adjon, de ki kell deríteni: ki lehet ez, mert Romániának nem érdeke, hogy a román-magyar viszony rossz irányba forduljon” – foglalta össze az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke, aki úgy véli: nem Victor Ponta miniszterelnöktől, hanem más bukaresti személytől származnak az utasítások, ám hozzátette, hogy a román-magyar ügyek sosem kerülnek vagy kerültek véletlenül elő.
„Ha mindezt annyiban hagyjuk, akkor naponta elveszítünk valamit: ha tavasszal annyiban hagytuk volna a kovásznai Benedek Géza Szív- és érrendszeri Rehabilitációs Kórház átnevezését, vagy decemberben a himnuszénekléseket, akkor mindennap eggyel visszaléptettek volna lehetőségeinket, jogainkat illetően” – egészítette ki a korábban elhangzottakat Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke. A szövetség megyei vezetője ugyanakkor kifejtette: szerinte Háromszék az erdélyi magyar-magyar összefogás hátországa. „Ha becsületbeli ügyek vannak, és feltétel nélküli összefogás a magyar pártok között, akkor a helyiek is mobilizálhatóbbak egy-egy kezdeményezés alkalmával” – vélekedik Tamás Sándor.
Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben tevékenykedő megyei önkormányzati képviselő is örömét fejezte ki a a himnuszperben született döntés normalitását illetően, ugyanakkor elmondta: „meg kell értenünk, a világ ezen szögletében mi együttélésre vagyunk ítélve”.