2015. december 3., csütörtök

MITISZOL FESZTIVÁL „Egy jó bornak mindig lesz piaca”

Marosi Adrienn, Molnár Dániel, 2015. november 16.
Az autentikus borokat népszerűsítő Terra Hungarica idén ötödik alkalommal rendezte meg népszerű borkóstolóját. A budapesti Millenárison, a Mitiszol fesztiválon nemcsak a természethű borok világával, hanem különleges ételekkel is megismerkedtünk. Videoriport.
Emberek százai gyűltek össze november 14-én a budapesti Millenárison, ahol különleges, organikus italokat kóstolhattak meg az érdeklődők. A rendezvényen tizenegy borvidék huszonnyolc borászatának terméke mutatkozott be. A felvonultatott borok egytől egyig természethű gazdálkodásból származtak, minimális beavatkozással, spontán erjedéssel készültek, az egyetlen hozzáadott anyag bennük a kén volt.
Növekvő érdeklődés
Nemes Richárd, a Terra Hungarica alapítója és az esemény szervezője az MNO-nak elmondta: a bortechnológia fejlődésének eredményeképpen nagyon sok adalékanyagot, segédanyagot és különböző kezelést alkalmaznak a borászatban. A Terra Hungarica – olyan borászok laza szövetsége, akik aláírásukkal vállalták, hogy a szőlőben organikusan gazdálkodnak – célja visszatérni a hagyományokhoz.
„A kiskerekedelemben és fogyasztói szinten ez még nem annyira látható, de a gasztronómiában, szakértői szinten már tapintható ezeknek a boroknak az előretörése” – mondta a szervező, hozzátéve: az általuk szervezett borkóstolókat is egyre nagyobb érdeklődés övezi, minden évben tíz-húsz százalékkal több látogató érkezik.
A sétáló kóstolón kívül sor került egy, a Láthatatlan Kiállítással közösen szervezett Láthatatlan kóstolóra is, ahol a vendégeknek látássérültek töltötték poharaikba a legkülönlegesebb borokat a vak sötétben. Végül a Spontán borbáron külföldi organikus és biodinamikus borokat kínáltak.
Gazdag íz- és illatvilág
Maurer Oszkár borászatának, a Maurer Pincészetnek a termékeit Kovacsevics Gorán eladásimenedzser hozta el a rendezvényre. Mintegy 15 hektáron termelnek szőlőt, és kizárólag vegyszermentes anyagokat használnak.
„Jóval kevesebb, tőkénként 300-500 grammos átlagig szüretelünk, így boraink sokkal gazdagabb íz- és illatvilággal rendelkeznek. Egyik legnépszerűbb termékünk például a Kadarka, melyből egyszerűen nem tudunk annyit termelni, amekkora az igény rá – mondta Kovacsevics Gorán. – Egy jó bornak mindig lesz piaca.”
Különleges borokkal érkezett Beőthy János (János von Beöthy), a badacsonyi borvidékhez tartozó csobánci bormanufaktúra – két független pincészet, a Beöthy Pince és a Tóth Pince összefogása – egyik alapítója is. Mint mondta, egyebek közt két 2010-es vörösbort, egy pinot noirt és egy Gilgamest hozott, melyek azért érdekesek, mert az említett évben sokaknak tönkrement a termése.
„Ezzel bebizonyítjuk, hogy biológiai termeléssel még egy nehéz évben is jó bort lehet készíteni” – emelte ki. A pincészet népszerű itala az Aspirato is, mely a szürkebarát mellett sárgamuskotályt tartalmaz, különleges házasítást eredményezve.
A Kürt községéhez tartozó Kasnyik Pincészettől Kasnyik Gábor érkezett a Mitiszol fesztiválra, borait testvérével, Tamással készíti. Standjuknál főként olaszrizlingeket – köztük egy kézzel lebogyózott és egy áztatottan készült italt – kínáltak, valamint egy rajnai rizlinget is becsempésztek a sorba.
Mint mondta, boraik elsősorban három tényező – a faélesztő, a jelentős kénhasználat és a felelőtlen permetezés – kizárása miatt lesznek természetesek, organikusak.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a tudatos étkezés
Idén elsőként nemcsak különleges italokat lehetett az eseményen megkóstolni, hanem az organikus alapanyagokból készült hideg és meleg ételek, a tudatos táplálkozás is jelentős szerepet kapott. A Grill ’n’ Chill például egy biodinamikus farmon levágott borjúból készített hamburgert. 
Ellátogatott a Mitiszolra a füredi Malackrumpli is.
A Pipacs Pékség standjánál különleges kenyerek illatoztak. Az üzlet alapítói Franciaországban tanulták ki a szakma rejtelmeit, majd megnyitották hazánkban saját üzletüket, melyben kizárólag bioalapanyagokból készült termékeket árulnak, a mélyhűtés, az ipari élesztő és bárminemű adalékanyag kizárásával. „Nem akarjuk felvenni a versenyt az olcsóbb termékekkel – szögezte le Fülöp Ádám, a pékség egyik tulajdonosa. – Az áraink nem alacsonyak, de nem is drágák, figyelembe véve, hogy a kenyereink, ha jól vannak tárolva, nem penészednek. Tehát az embereknek kevesebbet kell vásárolniuk a termékeinkből annál, mint amit a boltokban vennének és pár nap után kidobnának.”
Fülöp Ádám úgy látja, az élelmiszeripar minden területén egyre nagyobb az igény a tudatosságra: az emberek jobban figyelnek arra, mit fogyasztanak, és az adott ételeket ki, milyen módszerekkel és eljárásokkal készíti.
A biopékség az eseményen a Zsámboki Biokerttel és az Élő Bolygó Farmmal közösen készített szendvicseket árult.
A brit borász az egekig dicséri a furmintot
A furmintnak ott a helye a világ legdrágább borai között – jelentette ki a brit Christopher Burr bormester, a Christie’s aukciósház borrészlegének korábbi igazgatója Budapesten, a Hotel Kempinskiben tartott Sauska-borbemutatón. A szakember szerint a legjobb villányi és tokaji borok felvehetik a versenyt a legelismertebb nemzetközi márkákkal.

Orosz állampolgárt fejezett le az Iszlám Állam

MTI, 2015. december 3.
Lefejeztek egy orosz állampolgárt az Iszlám Állam terrorszervezet szélsőségesei Szíriában – erősítette meg hivatalos honlapján Ramzan Kadirov, az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi Csecsenföld elnöke csütörtökön.
A szélsőséges iszlamisták által hangoztatott állításokkal szemben a Csecsenföldről Szíriába utazott férfi nem dolgozott az orosz titkosszolgálatnak, hanem kényszer hatására vallott erről – olvasható a honlapon.
Az IÁ szerdán egy videót tett közzé az interneten, amely a szélsőségesek állításai szerint egy orosz kém kivégzését mutatja. Lefejezése előtt a férfi a felvételen úgy nyilatkozott: az orosz titkosszolgálat szervezte be, hogy értesülésekhez juthasson az IÁ-ról és a szervezet harcosairól a Kaukázusban. Egy oroszul beszélő iszlamista ezután közvetlenül Moszkvához intézte szavait, és azzal fenyegetett, hogy Oroszország kudarcot fog vallani Szíriában, és a katonáit megölik.
Akár ötezren is lehetnek
Szeptember vége óta Oroszország légi csapásokat hajt végre Szíriában Bassár al-Aszad elnök támogatására.
Orosz terrorellenes hatóságok szerint majdnem kétezer, más szakértők szerint ötezer főre tehető azon orosz állampolgárok száma, akik az iszlamisták oldalán küzdenek Irakban és Szíriában. Sok iszlamista Csecsenföldről vagy az Észak-Kaukázus más térségeiből utazott az IÁ ellenőrzése alatt tartott területekre.
Moszkva az ezredfordulót követő években több iszlamista lázadást is levert a Kaukázusban.

KÉZDIVÁSÁRHELY Beke István mellett tüntettek a székelyek

MTI, 2015. december 3.
Kézdivásárhelyen több mint nyolcszázan tüntettek csütörtök este igazságot követelve a merényletkísérlet gyanújával letartóztatott Beke Istvánnak – közölte az MTI-vel a Háromszék napilap helyszínen tartózkodó újságírója.
A tüntetésen mintegy kétszer annyian vettek részt, mint az egy nappal korábban tartotthasonló megmozduláson. A tömeg a kisváros főterén gyülekezett, majd körbejárta a várost a letartóztatott fiatalemberrel való szolidaritást kifejező jelszavakat skandálva; a főtérre visszatérve elénekelte a székely és a magyar himnuszt, majd békésen feloszlott. A résztvevők azt ígérték, hogy holnap folytatják a felvonulást
Nem volt oszlatás
A román rendőrség és csendőrség végigkísérte a felvonulókat, de nem avatkozott be a be nem jelentett békés megmozdulásba.
A Mediafax hírügynökség jelentése szerint a tüntetők sérelmezték, hogy nem csatlakozott hozzájuk Bokor Tibor, a város polgármestere és Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat kézdivásárhelyi illetőségű elnöke. A tüntetők transzparenseken kifogásolták, hogy szerintük a román média félretájékoztatott a történtekről.
Nem kell a félrevezetés
Egy táblára azt írták román nyelven, hogy „Magyarok vagyunk, elítéljük az erőszakot és a terrorizmust, de a félrevezetést is!”. A 18 ezer lakosú Kézdivásárhely lakosságának 91 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.
A bukaresti táblabíróság kedden harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, akit az ügyészség merénylet előkészítésével gyanúsított meg.
A romániai szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség (DIICOT) kedden, a román nemzeti ünnepen azt állította, hogy a kézdivásárhelyi férfi házi készítésű bombát akart felrobbantani az ünnep alkalmából tartott rendezvényen.

Betett a Török Áramlatnak az orosz gép lelövése

MTI, 2015. december 3.
Energetikai együttműködésről tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban. A két politikus megállapította: egyelőre bizonytalan, hogy a Török Áramlat gázvezeték megépítésére sor kerülhet-e a jövőben, tekintettel a jelenleg kialakult orosz–török konfliktusra.
A tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Miniszteri Tanácsának kétnapos konferenciája keretében folyatott kétoldalú megbeszélést török kollégájával.
Szijjártó Péter közölte Mevlüt Cavusogluval, hogy az orosz–török konfliktus teljes mértékben ellentétes Európa és Magyarország érdekeivel, „hiszen számunkra mind Oroszország, mind Törökország nagyon fontos partner, és ha a két ország között konfliktus feszül, akkor az mind Magyarországnak, mind Európának kifejezetten rossz”. Reményét fejezte ki, hogy a két fél mihamarabb rendezi az ellentéteket.
Támogatjuk a vízumliberalizációt
A felek tárgyaltak az Iszlám Állam elleni küzdelemről is. A terrorszervezet elleni küzdelem eredményessége kulcsfontosságú Európa és Magyarország szempontjából, ehhez pedig Budapest szerint elengedhetetlen egy észak-atlanti–orosz megállapodás, amelyhez az orosz–török viszony normalizálására is szükség van.
Szijjártó Péter emellett arról biztosította a török külügyminisztert, hogy Magyarország messzemenően támogatja a török vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítását.

Csapdába csalták az orosz vadászbombázót a törökök

A török F-16-os vadászgép jóval az előtt kilőtte rakétáját az orosz Szu-24-es vadászbombázóra, hogy az megközelítette volna Törökország légterét – mondta az orosz légierő parancsnoka Viktor Bondarjev. Az orosz gép 34 percig volt látható a török radarokon, de egyetlen figyelmeztetést sem kapott. Az orosz légierő parancsnoka szerint egyenesen csapdába csalták a vadászbombázót.
A Szu-24-es elleni támadás szándékos volt és előre eltervezett – ismertette a keddi események részleteit a parancsnok a sajtó munkatársaival.
November 24-én kedden reggel két Szuhoj Szu-24-es harcászati vadászbombázó szállt fel a Latakia közelében található Hmejmim légibázisról, hogy légicsapást mérjen a terroristák állásaira Kepir, Mortlu és Zahiatelepülések közelében, Szíria északi részén. Mindkét harci gépen négy OFAB-250 repeszromboló bomba volt, amelyek hatalmas pusztításra képesek.
Tíz perccel később az orosz bombázók beléptek a török radarok hatósugarába és felvették a pozíciójukat a célterületen, 5800 méteres magasságban. Mindkét repülőgép 34 percig tartózkodott a területen. Ez alatt az idő alatt egyik orosz Szu-24-es vadászbombázó sem kapott figyelmeztetést a törököktől.
Mintegy húsz perccel azután, hogy a célterületre érkeztek, az orosz pilóták megkapták a terrorista csoportok koordinátáit és végrehajtották a légicsapásokat. Közvetlenül ezután támadta meg a diyarbakiri légibázisról felszálló török F-16-os a pilóta Oleg Peskov alezredes és Konsztantyin Murahtyin százados Szu-24-es vadászbombázóját. A pilóta és a navigátor a gép lelövése után katapultált, a pilótát az ejtőernyős ugrás közben lázadók lövései még a levegőben eltalálták, már holtan ért földet. A mentési műveletben lelőtték az orosz légierő egyik Mi-8 helikopterét is, egy orosz katona életét vesztette.
A százados közölte, hogy a kórházból távozva vissza kíván térni a Hmejmim légi támaszpontra. “Türelmetlenül várom, mikor írnak ki a kórházból, hogy azonnal visszatérjek a harcoló alakulathoz. Kötelességem megfizetni a parancsnokért” – mondta a Rosszija 1 orosz televíziónak.
Az orosz vadászbombázó megtámadásához a török F-16-osnak be kellet lépnie Szíria légterébe, ahol becslések szerint 40 másodpercig tartózkodott. Miután 5-7 kilométeres távolságból elindította levegő-levegő rakétáját az F-16-os azonnal a török határ felé fordult és csökkentette magasságát, így kikerült a Hmeimim légibázison működő orosz radarok hatósugarából.
A török vadászgép 2 kilométerre hatolt be a szír légtérbe. A másik Szu-24M legénysége tisztán látta a török F-16-os rakétatámadását és azonnal jelentették az esetet az orosz bázisnak.
Viktor Bondarjev úgy véli, a török gépeknek nem lett volna elég idejük felszállni a bázisról és elérni a helyszínre, ha nem állítottak volna csapdát a Szu–24-esnek. Becslések szerint 46 perc alatt érhetett volna a támadási zónába a két F-16-os a diyarbakiri légibázisról, amely azt bizonyítja, hogy várták az orosz gépeket.
Az Egyesült Államok ismeri az orosz gépek repülési terveit
Az időzítés Vlagyimir Putyin elnöknek is gyanús. Áttételesen az amerikaiakat tette felelőssé, akik pontosan ismerik az orosz gépek repülési terveit és útvonalait. 
A török hadsereg nem csak egyszerűen megszegte a nemzetközi törvényeket, de soha nem kért bocsánatot a történtekért és nem ajánlotta fel segítségét a lelőtt orosz gép legénységének keresésére sem.

Elképesztő! Hatalmas köteg pénzek a bevándorlóknál Németországban. Videó

http://www.maivalosag.com/dobbenet/elkepeszto-hatalmas-koteg-penzek-a-bevandorloknal-nemetorszagban-video/
december 3, 2015


Hungarikummá nyilvánították a kürtőskalácsot

Központ, december 03, 2015
A székely-magyar kürtőskalács december 3-tól, csütörtöktől a kiemelt magyar nemzeti értékek, a hungarikumok sorát gyarapítja.
A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület másfél évvel ezelőtt indítványozta a budapesti Földművelésügyi Minisztérium keretében működő bizottságoknál az elismerés megítélését. A Hungarikum Bizottság egyhangú döntéssel hungarikummá nyilvánította csütörtöki ülésén a kürtős kalácsot – jelentette be Fazekas Sándorföldművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón Budapesten.
A Hungarikum Bizottság minden segítséget megad a kürtős kalács jogi védelméhez – tette hozzá a miniszter, aki az erdélyi, a székely és a magyar hagyomány részének nevezte ezt az édességet.
Albert Zoltán, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület ügyvezetőjének megfogalmazása szerint egy sikerről már beszélhetünk: „törekvéseink szerint a hungarikummá nyilvánítás csak az első lépés. Indítványoztuk a kürtőskalács Hagyományos Különleges Termékké nyilvánítását is, amely révén a hagyományos receptúra, a minőségi kalács Európai Uniós védelmet kap. Azáltal, hogy a kürtőskalács hungarikummá vált, bízok benne, hogy további lehetőségek nyílnak meg a Hungarikum Bizottság anyagi támogatásával a Szaktestület munkájának folytatására.”
Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület még a kezdetekkor csatlakozott a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület munkájához, hozzásegítve 19 nyelvű szórólap előállításához, könyvkiadáshoz, technológiai fényképtár készítéséhez és más népszerűsítő anyagok szerkesztéséhez. Az így elkészült információk és leporellók szabadon letölthetők és felhasználhatók a www.kurtos.eu honlapról. Kovászna Megye Tanácsa és intézményei 2015 májusában egy kürtőskalács népszerűsítő rendezvényt is szervezett a glazúros sütemény tiszteletére. Folyamatban van a magyar nyelvű szakkönyv angol és román változatának a készítése.
„A kürtőskalács ma már az egész világon elterjedt, és ez különösen nagy felelősséget ró ránk: a sütemény a magyar nyelvterület védjegyévé vált. A kürtőskalács kedvelői, Tajvantól Ausztrálián át Peruig és Kanadáig, a finomság története iránt is érdeklődést tanúsítanak. Erre a szimpátiára úgy kell tekintenünk mint egy nagyszerű lehetőségre, amely mindenkit hozzásegíthet a vidék értékeinek megismerésére. Ezért is csatlakoztunk mi is ehhez a munkához a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület keretén belül. Kiadványaink ebből a célból készülnek. A kürtőskalács néven ismert, égetett cukorral borított termék népszerűsítését célzó kampányt indítottunk, székelyföldi rendezvényt szerveztünk a termék köré, segítve a Szaktestület munkáját, kiadványokat készítettünk, és azt tűztük ki célul, hogy e hagyományos terméket Székelyföld nagykövetévé tesszük. Kiemelt célunknak tekintjük a kürtőskalácsnak a világ minél több országában való elterjesztését. Bízunk benne, hogy tevékenységünk hozzájárul a szakma tisztulásához, és elérjük egy olyan „brand” felépülését, amelyre nemcsak a magyarság, hanem egész Európa büszke lehet” – foglalta össze Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a tudnivalókat.

Ha ezt a kéztartást látod, azonnal menj onnan

Azóta, hogy tavaly az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet elfoglalta az iraki Moszul városát, és ámokfutása szinte állandó téma lett a nemzetközi médiában, gyakran találkozunk olyan videókkal és képekkel, amelyeken az ISIS terroristái jobb kezüket a magasba emelik, mutatóujjukkal pedig mintha az ég felé mutatnának. 
Ez a fajta „üdvözlési” gesztus mára önálló – és félelemkeltő – szimbólummá nőtte ki magát a szélsőséges iszlamista csoportok körében. Egyesek már a bandajelekhez és a náci karlendítéshez hasonlítják a kézjelet, mely egyrészt félelmet plántál az ellenségbe, másrészt pedig „megerősíti a harcosokat a hitükben”.
Amikor a militánsok a jobb kezük mutatóujját kinyújtják, akkor lényegében az Egységre (tawḥīd, توحيد) utalnak. 
A tawhid az Isten egységének és egyedüliségének a megvallását jelenti, tartalmazza az iszlám tanúságtétel (aš-šahādah, لشهادة‎ ) első részét, vagyis azt, hogy „nincs más Isten, csak Allah, és Mohamed az ő prófétája”. 
Ezért a felfelé irányuló mutatóujj már évszázadok óta gyakori és elterjedt gesztus a vallásos muszlimok körében, a muszlim vallástudósok prédikálásában, az imádkozásban, és az elmúlt években már a hétköznapi beszédben is gyakran lehetett találkozni vele.
Az ISIS harcosai Szíriában
Ezért már közismert és elterjedt szimbólumról volt szó, amit az ISIS vezetése megfelelőnek talált arra, hogy felhasználja – és kifordítsa – a saját céljai érdekében. Természetesen a terrorszervezet számára ez többet jelent annál, hogy a tagjai kifejezik az egyistenhitüket. 
Ők egyfajta üzenetként használják a „hitehagyottak” (takfīr, تكفير) számára: “nem tesznek különbséget az ellenségeik között, és mindenkit köteleznek ennek a szélsőséges eszmének az elfogadására.” Ha pedig ez nem történik meg, akkor az illető sorsa a halál. Ez vonatkozik a keresztényekre, az ateistákra, a helyi vallási kisebbségekre, a síitákra, az „istentelennek” titulált rendszerekre, az arab nacionalistákra, de még azokra a szunnitákra is, akik elvetik a szélsőséges nézeteket.
Ezenfelül a kézjel nemcsak az ISIS ellenségeinek szól, hanem a “harcostársaknak”, a szélsőséges nézeteket vallóknak és a potenciális terroristáknak is. 
Az, hogy van egy „közös jelzésük”, amit minden fegyveresük használ, és a “valahova való tartozást jelenti”, csábító lehet a fiatalok számára. 
Úgy állítja be ugyanis az ISIS-t, mint egy „szoros testvériséget, amelynek a misztikumát azok értik igazán, akik tagjai a szervezetnek”. 
Ráadásul a fiatal fiúk is gyakran ezzel köszöntik egymást (legalábbis az ISIS által megszállt területeken), mert azt látják, hogy a kézjel “dominanciát, erőt, uralmat” jelent, és ők is szeretnének egy napon ennek a félelemkeltő erőnek a birtokába jutni. 
Ezt a fajta felfogást tökéletesen látni a Vice által készített, tavaly megjelent dokumentumfilm egyik részében.
Az ISIS támogatói tüntetnek Hágában 2014. július 24-én. A szimpatizánsok a zászlókon, feliratokon kívül gyakran mutatják a kézjelet is.
Az ISIS által használt szimbólum pedig rekordsebességgel terjed a világon. Miközben a hitleri Németországban a náci karlendítés legtöbbször a képekről és a filmekről köszöntött vissza és terjedt el, addig most az internet rendkívüli módon „besegít” az ISIS által használt kézjel terjedésében. 
A terrorszervezet propagandistái szándékosan elrejtik ezeket az üzeneteket minden videójukban és fotójukon, és arra kötelezik a közösségi oldalakat – Facebook, Twtitter stb. – használó dzsihadistákat, hogy lehetőleg olyan képet rakjanak ki magukról, melyen éppen ezt a kézjelet használják.

Veszedelmes viszonyok: Törökország és az EU

Jean St'Ay 2015. december 3. csütörtök, 14:55
Ha Törökország betolja magát az EU-ba, az iszlám azonnal bronzérmes európai vallássá válik.
Kezdjük az Európai Unió eddigi történelmének kétségtelenül leghosszabb és legbonyolultabb csatlakozási tárgyalásának kronológiájával.
* 1959. július 31. – Még csak két éve írták alá az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) megalapító római szerződést, és Törökország már meg is tette az első hivatalos lépést: benyújtott egy társulási kérelmet.
Az 1963-ban elfogadott szöveg 1964-ben lépett életbe.
A kérdéses dokumentum tartalmazta Törökország távlati csatlakozásának lehetőségét.
* 1980. szeptember 12. – Törökországban egy államcsínyt követően katonai rezsim kerül hatalomra. Ez befagyasztja Törökország és Európa kapcsolatát.
* 1993 – Az Európai Tanács koppenhágai ülésén az EU-hoz való csatlakozás kritériumairól döntenek.
* 1997 – Az Európai Tanács luxemburgi ülésén úgy döntenek, Törökországot többé nem tekintik csatlakozásra esélyes országnak.
* 1999 – Az Európai Tanács helsinki ülése: Törökország megkapja a jelölt ország státuszát.
* 2005. október 3. – A tárgyalások effektív elkezdése.
* 2006 decembere – Lezárnak 8 tárgyalási fejezetet, de Törökország Ciprus esetében megtagadja az „ankarai megállapodás” alkalmazását. (2005. július 29-én írták alá, de tartalmazza Törökország egyoldalú nyilatkozatát, melyben megerősíti, hogy nem ismeri el az EU egyik tagállamát, nevezetesen Ciprust.)
* 2007. június 25. – Sarkozy elnök ellenzi a „gazdasági és monetáris politika” fejezet megnyitását.
* 2007 novembere – az Európai Bizottság éves jelentésében úgy véli, hogy a tárgyalások még legalább 10-15 évig eltarthatnak.
* 2008 novembere – Az Európai Bizottság kijelenti, hogy Törökország működőképes piacgazdasággal rendelkezik, ami a tárgyalások folytatásának elengedhetetlen feltétele.
* 2009 júliusa – Egy újabb, adózásról szóló tárgyalási fejezet megnyitása.
* 2010 szeptembere – a hadsereg súlyának csökkentéséről szóló alkotmánymódosításról szóló népszavazás alkalmával a törökök 58 százaléka támogatja a csatlakozást.
* 2012 júliusa – Az EU ciprusi soros elnökségi időszakának elkezdődésekor Törökország bejelenti kapcsolatai befagyasztását és megtagadja a részvételt bármely összejövetelen, melyen Ciprus elnököl.
* 2012. november 31. – Erdoğan miniszterelnök bejelenti a tárgyalások leállítását és kijelenti, hogy Törökország visszavonja felvételi kérelmét, ha 2023-ig nem kapja meg a tagállami státuszt.
* 2013. november 5. – A regionális politikára vonatkozó tárgyalási fejezet megnyitása.
Az EU–Törökország kapcsolatban semmi sem egyszerű. Törökország esetleges csatlakozása pedig olyan sok kérdést vet fel, hogy ez nyilvánvalóan tovább bonyolítja a helyzetet. Több szempontból is.
Az első az összes európai intézmény architektúrájával kapcsolatos alapvető változással kapcsolatos, hiszen demográfiai szempontból Törökország lakossága, a legutóbbi népszámlálás szerint, ugyanakkora vagy valamivel nagyobb, mint Németországé, ugyanis (az INDEX MUNDI 2014 szerint) 81.612.392 lakosa van és a népességszám 1,12 százalékos éves növekedést mutat. Miközben ugyanazon forrás szerint az EU legnépesebb országának, Németországnak csak 80.996.685 lakosa van, de negatív a demográfiai mutatója (-0,18%), sőt, a következő évtizedre vonatkozó előrejelzések szerint a csökkenés még erőteljesebb lesz.
Ebből következően, az európai intézményi logika szerint
Törökország kapná a legtöbb tisztséget az EU struktúráiban
és ez az ország rendelkezik majd a legtöbb mandátummal (nagyjából százzal) az Európai Parlamentben. Ami nyilvánvalóan módosítani fogja a „nagy országok” (Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia), de – és ez talán még érzékenyebb kérdés – a „kicsinek” tartott és amúgy is kisebb befolyással rendelkező országok szavazatának súlyát az Európai Parlamentben és Tanácsban.
E következmények egyértelművé tételéhez említsük meg, hogy a lisszaboni szerződés kettős többséget ír elő, vagyis minden döntést a tagországok legalább 55 százalékának kell elfogadnia, de képviselniük kell az EU népességének 65 százalékát. Törökország – kettős aduja (lakosság és terület) révén – elengedhetetlen elemévé válik majd az EU minden döntéshozatali folyamatának, jelentős súlya pedig azonnal megjelenik majd az EU többi szervében és szervezetében is, az Európai Központi Banktól a Számvevőszéken és a Bíróságon át az EUROPOL-ig, vagy az EU-nak alárendelt ügynökségekig (mint amilyen, például, a FRONTEX).
Egy másik rendkívül kényes kérdés a vallásé, főleg ebben a kontextusban és különösen, ha a kelet- és közép-európai országok álláspontjára gondolunk, mert Törökország esetleges csatlakozásával
az iszlám lenne a harmadik legnagyobb vallás az Európai Unióban (a katolikusok és a protestánsok mögött).
Ezekre a kérdésekre nincsenek egységes válaszok, ugyanis jelenleg a saját pró vagy kontra véleményükben határozottan biztos táborok léteznek. A mostani elemzések pedig azt mutatják, hogy a túlnyomórészt muzulmán migránsok hullámaival a helyzet rendkívül bonyolulttá válik Európában anélkül, hogy továbbra is lenne egy világos elképzelés a kockázat/haszon arányról azokban az országokban, ahova már megérkeztek, miközben számuk az év végére meghaladja az egymilliót, de további milliók várnak a különböző tranzitútvonalakon, hogy beléphessenek Európába.
Meg lehet-e határozni a jelenlegi helyzetben, legalább megközelítőleg helyesen, hogy mi lesz a reakció az állam- és kormányfők azon esetleges döntésére, hogy felgyorsítják a tárgyalásokat Törökországgal, sőt még talán egy csatlakozási menetrendet is elfogadnak? Ez sem egyszerű kérdés, hiszen még ha egy ilyen politikai akarat tényleg létezne és sürgősen érvényesülne is, hogy megszerezzék Törökország együttműködését a migránsok áramlásának megállításában, semmilyen biztosíték nincs Törökország csatlakozási folyamatának utolsó szakaszára nézve.
Emlékeztetek arra, hogy a tagállamok és a társulásra jelöltek általi aláírás után a csatlakozási szerződést az összes aláírónak ratifikálnia kell (egyes esetekben a kérdéses államok alkotmányi rendelkezései miatt a ratifikálási folyamatot népszavazással kell megerősíteni). Ami a jelenlegi Európában egyáltalán nem egyszerű, főleg, hogy
Ciprus kérdése távolról sincs megoldva, tehát – logikusan – legalább egy negatív szavazat várható egy EU-tagállam részéről. Ráadásul, ha tartják magukat a jelölt államoknak eddig előírt kritériumokhoz, akkor Törökországnak jószomszédsági szerződéseket kell kötnie minden környező országgal, Szíriát és Örményországot is beleértve.
Van-e alternatívája a csatlakozásnak? Törökország hivatalos álláspontja szerint nincs. Brüsszelből többször is azt sugallták, hogy van, amikor felvetették egy „kiváltságos partneri” státusz lehetőségét, mely sokkal közelebb hozná Európához Törökországot anélkül, hogy félelmeket keltene és okokat generálna a csatlakozás elutasításához.
Ebben a helyzetben minden bizonnyal nagy intenzitással jelennek majd meg újra a „keleten és délkeleten is határtalan Európával” kapcsolatos félelmek,mert nem elemezték kellőképpen az EU tényleges abszorpciós képességeit az intézményi struktúrák, de a valós költségvetési, illetve szolidaritási és kohéziós alapjai szintjén sem. (Törökország, például, nagyon nagy szeletet kaphatna az ilyenfajta európai alapokból.) Másrészt azt sem tudják pontosan, milyen hatásokkal járhatna egy ilyen lépés az amúgy is ingatag balkáni egyensúlyra, valamint a közép-ázsiai, illetve közel-keleti jelenlegi és jövőbeni türk nyelvű országokkal meglévő kapcsolatokra nézve.
Mint írtam, ez egy kényes kontextus, melyben több kérdés is van azzal kapcsolatosan, hogy milyen álláspontra helyezkednek a közép- és kelet-európai, de a balkáni társult államok is. Az ezzel kapcsolatos bármiféle nyilvános vita hiányában nehéz megjósolni, mi lesz a politikusaink véleménye, azon kívül, esetleg, hogy az utolsó pillanatig kivárnak majd, hogy kiderüljön, mi a többségi vélemény, vagy azon, hogy a nagy országok által meghozott álláspontra helyezkednek majd.
Talán hasznos lenne egy ilyen vita, ha még befér az égető belpolitikai kérdések és a mindenféle bukaresti leszámolások közé.

Molnár Zsolt: manipuláció történik a kézdivásárhelyi eset kapcsán

2015. december 3.
„Az RMDSZ és a Romániában élő magyar közösség elítél minden olyan fizikai és verbális erőszakos megnyilvánulást, amely a lakosság biztonságát és békés mindennapjait veszélyezteti. A jelenlegi nemzetközi helyzetet tekintve az állami intézményeknek, a politikai osztálynak, a sajtónak és a lakosságnak óvatosan és felelősen kell kezelnie ezt a nagyon érzékeny állapotot” – fogalmazott Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei képviselője a parlamentben, december 3-án elmondott politikai nyilatkozatában. 
Molnár szerint a kézdivásárhelyi ügy a sajtóban történt bemutatása alaptalan és fölösleges feszültségkeltés mentén történt, amely a román és a magyar közösség közötti békés együttélést veszélyezteti. 
„Az állami intézmények félreérthető módon megfogalmazott álláspontja lehetőséget adott a szélsőséges vélemények felerősödésére és a sajtó a Kézdivásárhelyen történt eseményeket manipulatív és félreértelmezhető módon tálalta. Ezek nem az ország fejlődését szolgálják, hanem éppen az ellenkezőjét eredményezik. Meggyőződésem, hogy az utcára vonuló tömeg az elmúlt hónapban nem ezekre az alapokra építené azt az országot, amelyet követel” – mutatott rá Molnár Zsolt. Hozzátette: az RMDSZ üdvözli és értékeli az Active Watch álláspontját, amely felelősségre és jóhiszeműségre inti a sajtó és az állami intézmények képviselőit, hiszen a meggondolatlan kijelentések a magyar közösség megbélyegezéséhez vezetnek és gyűlöletkeltést szítanak. 
Molnár Zsolt beszédében hangsúlyozta azt is, hogy a szélsőséges véleményeket hangoztató személyek sosem tükrözik a teljes közösség véleményét. „Minden nemzetnek megvannak a saját radikális, extrém hangjai. A szélsőséges megnyilvánulásoknak nincs helyük az európai értékrendben” - mondta. 
A képviselő elmondta, hogy az RMDSZ továbbra is a demokratikus jogállam elkötelezettje és következetes marad a demokratikus értékek mellett, valamint emlékeztetett azokra a Románia számára fontos mérföldkövekre, mint az európai unió és az észak-atlanti csatlakozás, amelyhez az RMDSZ is aktívan hozzájárult. 
„Sajnos egyes közszereplők létezésének alapját a magyar közösség rágalmazása jelenti. Úgy, ahogyan egy személy szélsőséges nézőpontja nem tükrözi a teljes magyar közösség véleményét, reméljük, hogy a radikális magyarellenes vélemények sem tükrözik a román többség hozzáállását” – mondta Molnár Zsolt, aki rámutatott arra is, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben Románia nem engedheti meg magának, hogy népszerűséghajhász személyek manipulálják a közvéleményt. (mti)

Miért szállították tálcán a sajtónak a "terroristaügyet"?

2015. december 2.
Irónia és elvakult gyűlöletbeszéd: a kézdivásárhelyi “merényletterv” román sajtóvisszhangja.
Az utóbbi két nap román médiában megjelent cikkeit leginkább egy kommentelő frappáns megjegyzése foglalja össze: székely terrorizmus ugyan nincs, de igény lenne rá, legalábbis egyes románok részéről. A Covasnamedia.ro portálon Dumitru Manolăchescu "A magyarok agresszivitása és a HarKov-i terrorizmus" című cikkében egyenesen azt állítja, a magyarok természetükből adódóan sokkal agresszívebbek, mint a románok, és ez az agresszivitást gyakorlatilag bármilyen körülmény előhívhatja belőlük. 
“Az emberiség történetében a magyarok soha nem békéltek meg a románokkal” – “emlékeztet” a szerző, majd azzal folytatja, hogy a magyarok sokat veszítettek a világháborúkban, de leginkább Erdély elvesztése fájt nekik mindig is. Számukra Erdély soha nem volt és nem is lesz román föld – jósolja a publicista. Még némi magyarnyelv-tudásról is számot ad: azon ironizál, hogy a feltételezett merénylő vezetékneve magyarul a békére utal. 
Felidézi a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásának harminc évvel ezelőtti kísérletét, amikor egy gyermek életét vesztette az időben észre nem vett robbanóeszköz miatt. A magyar radikalizmus tehát már a kommunizmus idején is létezett, és ma is dolgozik, és a felelőtlen magyar politikai osztály tartja fenn és támogatja. Szerinte a december elseji “terrorcselekmény” egy nagyobb terv része, amelynek célja a románok megfélemlítése, és a figyelem felkeltése a magyar kisebbség elleni igazságtalanságok kapcsán. 
A lecserélt román zászló ügyét is felhozza, majd levonja a következtetést, mindezek az agresszív gesztusok egy “frusztrált etnikum” sajátjai, amely igazságtalannak érzi a történelmet, a többségiek zászlóját, himnuszát, nyelvét és hagyományait. Ez egy radikalizált fanatizmus, ami régóta ég a magyarok elméjében és szívében – írja a szerző. Végül összefüggésbe hozza az iszlamista terrorizmussal is az ügyet, kijelentve, a magyar fanatikusok Romániában a magyar kormány támogatásával ugyanazt megtehetik, mint a franciaországi, angliai, spanyolországi vagy amerikai iszlamisták. “Jobb ha figyelmesek vagyunk és kezdeményezők, mert sosem lehet tudni! A terrorcselekménytől való elhatárolódás egy olyan magyar vezető részéről, aki tegnapig az autonómiát és az etnikai szeparatizmust népszerűsítette, sem nem elégséges, sem nem hiteles” – zárul az írás. 
A feltételezett kézdivásárhelyi bombarobbantási terv ügyében született román sajtókommentárok egy része ugyanakkor megkérdőjelezi a merényletkísérlet komolyságát. 
Az Adevarulban Alina Mungiu-Pippidia Miért nagyobb probléma a szélhámosság, mint a terrorizmus a románoknál című cikkében ironikus hangvételben ír arról, hogy miközben Párizs, Róma, Szentpétervár és Isztambul köztereit páncélosok őrzik, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egy petárdázó magyarra csap le a "nemzetközi terrorizmus jól ismert központjában", Kovászna megyében. A szerző úgy vélekedett, hogy "bosszantó ez a román ködösítés minden december elsején és március 15-én", mert szerinte már huszonöt éve bombasztikus címekkel gerjesztik a botrányt a nagymagyar veszélyről. "Csak nehogy egyszer tényleg jöjjön a farkas" - jegyezte meg. 
A Digi 24 hírtelevízió műsorában Cristian Tudor Popescu közismert publicista megjegyezte, mosolyra késztette, hogy a gyanúsítottat már akkor figyelték, amikor megfordult a fejében a merénylet gondolata, hiszen a gonosztevők minden lépését előre látó "éber hatóságokról" szóló történet az 1989 előtti Securitate-filmekre emlékezteti, amelyekben a kémeknek nem volt semmi esélyük. Ettől függetlenül a publicista szerint azt sem lehet kizárni, hogy valós fenyegetésről van szó. 
Az Evenimentul Zilei a Nekünk is vannak terroristáink című vezércikkében Dan Andronic egy sor kérdést fogalmazott meg, amelyek szerinte az összeesküvés-elméletekhez szokott emberekben óhatatlanul felmerülnek. Miért pont december elseje előestéjén kellett lecsapni a gyanúsítottra, ha már augusztus óta figyelték, kit akart a feltételezett magyar terrorista megsebesíteni a magyarok lakta Kézdivásárhelyen, és vajon nem teszik-e őt a magyar szeparatisták hősévé azáltal, hogy bíróság elé hurcolják? 
A cikkíró szerint sokan az SRI és a terrorelhárítás önfényező reklámfogásának hiszik a székelyföldi rajtaütést, ugyanakkor leszögezi: a hatóságok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyék komolyan a "petárdás" fenyegetést. "Ha egy 400 petárdával durrogtató merénylőt nem vagytok képesek elfogni, mit fogtok kezdeni egy olyannal, aki kalasnyikovval akar lövöldözni?" – vágná a sajtó az SRI-vezetők fejéhez Andronic szerint, ha az állítólagos merénylőnek sikerült volna valóra váltania tervét. 
Ugyancsak az Evenimentul Zileiben Malin Bot a szélsőséges székelyföldi, romániai és moldovai csoportosulások feltételezett orosz kapcsolatairól ír, illetve felveti, hogy a mesterségesen fenntartott gazdasági erőforráshiány és a nacionalista indulatok gerjesztése szorosan összefügg egymással. Hargita és Kovászna megyéből azért is hiányoznak a nagybefektetők, mert a szélsőséges nézeteket valló politikusok hemzsegnek a környéken, és az ilyesmi instabilitást jelent – véli. 
A terrorizmussal kacérkodókat a helyi magyar közösségeknek kellene kiebrudalni innen, mert máskülönben a szegénység marad osztályrészüknek. A szélsőségesek az autonómia és a kisebbségi jogok ügyének sem használnak – hívja fel a figyelmet a szerző, aki szerint egyébként a magyaroknak Romániában azokon a helyeken, ahol többségben vannak, minden joguk adott, csupán azt nem tehetik meg, hogy határt építenek és útlevelet kérnek a bejövőktől. 
Az egyik népszerű román televíziós személyiség, Moise Guran egy blogbejegyzésben arról ír, hogy a SRI akciója a közvéleménynek szólt, mert egyébként a nagy sajtónyilvánosság nem segíti azt, hogy felderítsék az "irredenta terroristának lefestett, az embereket pukkantókkal ijesztgető bolond" esetleges kapcsolatainak felderítését. A szerző attól tart, hogy ezzel a korrupció elleni harcról akarják valami más irányba elterelni a figyelmet, pedig szerinte az ország biztonsága szempontjából továbbra is az a legfontosabb, hogy vezetőit ne lehessen megvásárolni. 
Guran a román média felelősségét hangsúlyozza abban, hogy az egész “terroristaügy” ne váljon a romániai magyar közösségre tolt kollektív hibáztatássá. Az újságíróknak azt a kérdést kell feltenniük, a SRI és a DIICOT miért nem titokban hajtotta végre a feltételezett terrorcselekmény megelőzését célzó műveleteket, miért nem kerestek további kapcsolatokat a célszemély körül, akik esetleg terrorcselekményt fontolgatnak, miért akarta az illető a Székelyföldön, magyarok között véghezvinni a terrorcselekményt, miért nem Bukarestben vagy Barladon, és végül a DIICOT miért szállította tálcán a sajtónak az irredenta terroristává átfestett bolondot? Újságíróként azt kell nézni, ki nyer ebből a történetből, főleg ha látszik, össze van fércelve: bele kell gondolni, ki akarhatja, hogy a békében élő románok és magyarok egymás elleni indulatait a média felkorbácsolja – hívta fel a figyelmet. 
Lucian Mandruta két blogbejegyzést is szentelt a témának, a december 1-jeiben – amikor még a közlemények és sajtójelentések gyakorlatilag kész tényként tálalták a merényletkísérletet – azoknak a magyaroknak címez nyílt levelet, akik nem akarnak bombát robbantani. “Kérdezem és remélem, megértitek, egy robbantás Erdély szívében nem Romániát robbantja föl, hanem a mi életünket és a tiéteket, mindannyiunkét. (...) Egy robbantás, egy tűzeset, egy baleset korlátozott számú embert tud megölni. Az elszabadult gyűlölet köztünk azonban határtalan. Olyan, mint az atombomba, amely egy láncreakcióval kezdődik a szívünkben. És gazdasági és morális romba dőléssel végződik. Ismert esetek: Észak-Írország, Transznisztria, Baszkföld” – írta. Hogyan is lehetne egy ilyen esemény után elvárni, hogy a magyar örökség megőrzésének egyébként nemes ügye előrehaladjon, ha a többség egy destabilizációs kísérletet lát benne? – teszi föl a kérdést. 
December 2-án már ironikusra veszi a figurát: megállapítja, a mi terroristáink nem állnak a helyzet magaslatán, ezért szükséges néhány változtatás a terrorizmusoktatás curriculumában: túl sokat foglalkoznak a petárdákkal és csillagszórókkal, a tömegpusztító fegyverek órákról pedig a diákok meglógnak, s ahelyett airsoftra mennek. A terrorizmus finanszírozása is átgondolásra szorul: példát kellene vennünk külföldről, ahol olajból, fegyverkereskedelemből bőven telik az ilyesmire, nálunk pedig szegény terrorista üzletet kell működtessen, hogy megéljen. 
“Ha az ügy kapcsán csupán annyi igaz, hogy néhány frájer arról beszélgetett, hogy fel akarnak robbantani minket (ismerek jópár románt, aki ezt naponta háromszor mondja el a bukaresti forgalomban), ha nincsen bizonyíték, azaz egy összeszerelt bomba a hozzá való detonátorral, tehát ha semmi más nincs, mint beszélgetések és intenciók, akkor problémás az ügy, mind a kommunikáció, mind a hitelesség szempontjából” – írja Mandruta. 
A RFI Romania Frunda Györgyöt szólaltatja meg, aki szintén kérdéseket fogalmaz meg a feltételezett merényletkísérlet kapcsán: ha már hónapok óta figyelték a célszemélyt, miért december elsején csaptak le rá? Természetesen amennyiben igaznak bizonyul a gyanú, hogy bombát akart robbantani a nemzeti ünnepen, azt az RMDSZ és mindenki elítéli, hiszen a párbeszéd és a békés meggyőzés eszközei mellett kötelezték el magukat. A nyomozó hatóságok minél hamarabb elő kell álljanak a bizonyítékokkal, ha vannak, amely alapján el lehet dönteni, B. István bűnös vagy sem. Ám még így is csupán arról lehet szó, hogy szándékában állt bombát robbantani, nem pedig arról, hogy elkészítette azt és megpróbálta felrobbantani – hívta fel a figyelmet a volt RMDSZ-es szenátor. 
Ez az egész ügy rosszat tesz a román-magyar viszonynak, az RMDSZ és a többi párt viszonyának, és a Románia és Magyarország közti viszonynak is, ezért is égetően fontos minél hamarabb eljárni az ügyben, ha a gyanú beigazolódik, B. Istvánt bíróság elé kell állítani, a közvélemény számára a bizonyítékokat világosan be kell mutatni – szögezte le Frunda. 

Ünnepi ajándék: román zászló magyargyalázó felirattal

2015. december 1. kedd, 13:28
A „megajándékozott” református tiszteletes nem értékelte különösebben.
Sajátos módszert találtak ki a Temes megyei újszentesen a román nemzeti ünnep megülésére. Lánglelkű hazafiak egy „Le a magyarokkal!” feliratú román zászlót dobtak be a helyi református parókia udvarára.
A zászlóról készül fényképet a helyi tiszteletes, Szűcs András Ottó a Facebookon is közzé tette, a következő megjegyzéssel: „Nem hiszem, hogy a parókia udvarára bedobott zászló az egészséges hazafiság jele. Ellenkezőleg: azon személy nemzeti jelképének meggyalázása, aki így járt el."

2015. december 2., szerda

Ankara kereskedelmi ellenlépésekre készül

2015.12.02. 
Felfüggesztette az egyeztetést Oroszország és Törökország a Török Áramlat nevű földgázvezeték építéséről – értesült a TASZSZ a helyzetet jól ismerő, névtelenül nyilatkozó forrástól szerdán. A török miniszterelnök bejelentette, hogy a lelőtt orosz vadászgép miatt elrendelt orosz élelmiszer-embargóra válaszul Ankara ellenlépésekre készül, bár reményei szerint ezekre nem lesz szükség.
Az orosz kormány kedden felfüggesztette az orosz-török gazdasági és kereskedelmi együttműködési kormányközi bizottság munkáját, amelyet orosz részről Alekszandr Novak energiaügyi miniszter vezet. A TASZSZ-nak nyilatkozó forrás szerint ez egyben a Török Áramlatról szóló egyeztetések felfüggesztését is jelenti.
Erre reagálva Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy „a kormányközi bizottság munkájának felfüggesztése nem jelenti a Török Áramlat projekt felfüggesztését".
„Az orosz kormány nem állítja le a Török Áramlatot, annak sorsáról az építésben érintett cégeknek kell dönteniük" – tette hozzá.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök Ankarában eközben arról beszélt, hogy az orosz embargó elrendelése miatt Törökország felkészült egy borúlátóbb forgatókönyvre is, de reményei szerint nem az valósul meg.
A kormányfő úgy fogalmazott, hogy „vannak olyan lépések, amelyeket megtehetünk, de remélem, hogy erre nem lesz szükség". A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a közeljövőben ismerteti az orosz szankciók által okozott károk enyhítését célzó intézkedéseket. Egyúttal hangsúlyozta, hogy „ha az orosz szankciók rontják a külkereskedelmi mérleget és veszélyeztetik az energiaimportot, akkor válaszlépésekre készülhet Moszkva Ankara részéről".
A kedden megjelent orosz kormányrendelet értelmében a gyümölcsök és zöldségek (paradicsom, hagyma, karfiol, brokkoli, uborka, citrusfélék, alma, szőlő, körte, sárgabarack, őszibarack, szilva és eper) mellett január 1-jétől nem lehet Törökországból kereskedelmi mennyiségben szárnyasféléket, sót és frissen vágott szegfűt sem bevinni.
Az UkrAgroConsult ukrán mezőgazdasági elemző cég egyik szakértője szerint, ha az orosz szankciókra válaszul Törökország is importkorlátozó intézkedéseket hoz, annak egyik nagy nyertese Ukrajna lehet. A Reuters jelentése szerint az ukrán mezőgazdasági miniszter máris felvetette: török ellenlépés esetén Ukrajna megduplázhatná a napraforgóolaj, a búza és a kukorica exportját.
Ukrajna részesedése a török búzapiacon az elmúlt öt évben felére, 2,7 százalékra zsugorodott. Négy év alatt pedig 75 százalékkal esett az ukrán kukorica kivitele Törökországba.
Törökország a jövő nyárig tartó szezonban 880 ezer tonna napraforgóolajat importál. Az UkrAgroConsult számításai szerint Ukrajna napraforgóexportja akár 4,28 millió tonna is lehet a folyó szezonban.
Az orosz turisták kiesése komoly károkat okoz a török idegenforgalomnak. A veszteség mérséklését célozzák azok az intézkedések, hogy az orosz elnöki rendelet miatt elmaradó orosz turistákat nyugat- és észak-európaiakkal helyettesítsék.
Törökországot évi mintegy 40 millió turista keresi fel, amivel a világ hatodik legkeresettebb célország. Az ország idegenforgalomból származó bevétele évi mintegy 34 milliárd dollár. Oroszországból az elmúlt időszakban évente mintegy 4,5 millióan érkeztek Törökországba.
MTI

Itt a Volvo újabb nagy dobása

2015. december 02. Szerző: hvg.hu
Bemutatkozott hivatalosan a svédek új limuzinja, a Volvo S90. Komoly ellenfelet kaptak a német prémium szedánok.
A nagyközönség januárban láthatja majd először Detroitban az újdonságot, amely a BMW 5-ös sorozat, a Mercedes-Benz E-osztály, az Audi A6 és a Jaguar XF ellenfele lesz. 
A Volvo ígérete szerint az új prémium szedánjuk, még magasabb színvonalat képvisel majd, mint az idén forgalomba került XC90-es, nagyméretű SUV, amely 12 év után újult meg alaposan.
A nyújtott formájú limuzin külső és belső jegyeiben is átvette a Volvo új irányzatát többek közt, az azonnal szembetűnő a Thor-kalapácsát jelképező nappali menetfényt. A kocsi a márka új platformján nyugszik, amely egy moduláris szerkezet, Scalable Platform Architecture (SPA) néven. A platform révén többféle modell építhető gazdaságos módón. 
Ezen a jövőben három teljesen különböző karakterű autókat építenének majd a svédek, a legkisebb 40-es széria az "élmény", a 60-as sorozat a "dinamizmus" jegyében készül majd. A most bemutatkozó S90 és a korábbi XC90 pedig a "kifinomultságot" kívánja sugározni.

Fotó: Volvo

A Volvo S90 paraméterei szerint 4,96 méteres hosszú, 2,94 méteres tengelytávú, 1,89 méteres szélességű és 1,44 méteres magasságú. 

A motortérben a nagyméretű szabadidőautó, az XC90-ben bemutatkozott négyhengeres turbómotorok tűnnek majd föl: 2.0 literes dízel190 lóerővel (D4) illetve 250 lóerővel (D5). A benzines fronton a T6 AWD 320 lóerővel lesz elérhető, valamint a T8-néven bemutatott Twin Engine konstrukciója, elektromotorral támogatott hibrid, 408 lóerős rendszerteljesítménnyel. 
A Volvo S90 autonóm közlekedését szolgálja a Pilot Assist szolgáltatás, amely akár 130 km/óra sebességig képes a járművet "vezetni", anélkül, hogy ehhez egy másik autó mögött kellene haladnia. A biztosnágot szolgálja a City Safety szolgáltatás, amely éjjel-nappal felismeri a nagytestű állatokat. A rendszer akár féktámogatással segít elkerülni az ütközést.

Fotó: Volvo

Fotó: Volvo

Fotó: Volvo

Or­bánt vá­lasz­tot­ták Eu­rópa leg­iz­gal­ma­sabb po­li­ti­ku­sá­nak. For­dul a szél...

Az egyik leg­te­kin­té­lye­sebb po­li­ti­kai fo­lyó­irat so­rolta az első helyre a " kon­zer­va­tív lá­za­dót". Az európai vezetők némelyike nemrég még lenácizta. Most még ők is figyelnek rá.

Orbán a Politico rajzán

A Politico nevű tekintélyes amerikai folyóirat, brüsszeli kiadása az Európai Unió mind a 28 tagállamából kiválasztott valakit, akiről úgy vélte, hogy nem pusztán a betöltött hivatala miatt hívta fel magára a figyelmet 2015-ben. Aztán rangsort állított fel közöttük.
Orbán Viktor, "a konzervatív lázadó" egyértelműen győzedelmeskedett. Orbán Viktor a lap szerint megkerülhetetlen, ami nem kis fegyvertény egy tízmilliós közép-európai állam vezetőjétől. Lehet imádni és lehet gyűlölni, de figyelned kell rá.
Éppannyira alakítja az európai korszellemet, mint idomul hozzá - írják a Politico elemzői. A migráció csak egy példa. Miközben felépítette a szerintük vadrezervátumra emlékeztető kerítést és lövésre készen felállította a vízágyúkat a határon, egyúttal kikényszerítette a vitát a menekültkérdésről, kezdve az elszállásolásuktól egészen addig, hogy miként lehetne megállítani.
“Morális imperializmusnak” minősítette, hogy Németország egyoldalúan megnyitotta a határait szeptemberben, amivel lépéskényszerbe hozta a többieket Európában. Gyakorlatilag az egyetlen volt, aki végig ragaszkodott az európai joghoz, hogy ne engedjék át a menekülthullámot a határokon, ahogy azt Görögország, Olaszország és Franciaország hónapokon át tette.
“Határaink védelme nemzeti felelősség - mondta egy júniusi konferencián. Egy államként meg kell védeni a határainkat. Nem hiszek egy európai megoldásban.”
Az orbáni politikai brand egy új norma Európában - véli a Politico. Az orbáni megjegyzéseket a francia szélsőjobbtól kezdve a spanyol baloldalig, a Nemzeti Fronttól a Podemosig fel lehet fedezni.
Orbán úttörő volt a maga terepén. Üzenete a nemzeti szuverenitás végletekig történő védelme és egy jól érzékelhető bizalmatlanság Európa fennálló rendjével szemben.
Populista, aki erős államot akar. A keresztény értékekre hivatkozik, aki megveti a nyugati társadalmakat, amelyek a korrupcióra, a szexre és az erőszakra épülnek. Lenézi a liberális elitet, a médiát és a kapzsi bankárokat.
“A legtöbb európai országban - mondhatjuk, hogy az európai országok 90 százalékában - szakadék van az emberek véleménye és az a politika között, amelyet az elit folytat” - mondta Orbán a közelmúltban magyar diplomaták előtt.
Felidézik a magyar kormányfőnek az illiberális demokráciáról kifejtett hitvallását, mondván, a liberális demokrácia nem versenyképes a világon.
Ha megpróbáljuk jellemezni, - írja a Politico, - akkordacol mindenféle kategorizálással, kivéve azt, hogy egy okos és sikeres politikus.

NOCSAK: Zsohár Zsuzsa - El lehet zárni az utat a menekültek elő, de lesz másik út

Nem újdonság, hogy a török hatóságok megpróbálják feltartóztatni a menekülteket, akik hajókon próbálják meg elhagyni az országot, akiket ha visszazsuppolnak, újra fognak próbálkozni. Erről a Migration Aid szóvivője beszélt a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában. Zsohár Zsuzsa - akit Leszbosz szigetén értünk el - annak kapcsán mondta ezt, hogy a török parti őrség hirtelen fölfedezte, hogy el tudják állni a menekültek tengeri útját, és tegnap 1300, főleg szíriai menekültet fogtak el, vittek vissza és kezdeményeztek ellenük egy repatriálási eljárást vagyis megbüntették őket.
Zsohár Zsuzsa arról számolt be, hogy a török hatóságok eddig is csinálták ezt, így nem igaz, hogy ettől majd kevesebb ember érkezik a görög szigetekre. A Migration Aid szóvivője tud olyan buszról, ami Isztambulból indult, ám Canakkaléban elkapták és a rendőrök kapásból visszafordították Isztambulba. Már a nyáron is működött, hogy elkapkodják azokat a buszokat, amin egyértelműen nem turisták ülnek, és a tengerparti irányból visszafordítják őket az eredeti irányba - mondta. Felhívta a figyelmet, hogy október elseje óta létezik Törökországban egy olyan rendelet, mely szerint azok, akik tartós tartózkodási engedéllyel vannak Törökországban, kizárólag a számukra kijelölt területrészen tartózkodhatnak, azt csak egészségügyi és tanulmányi célból hagyhatják el. Márpedig ők a menekültek. Gyakorlatilag röghöz vannak kötve. Munkát nem vállalhatnak. Deprimálva vannak. Mindenféle önrendelkezési joguk meg van tagadva tőlük. Tehát ha akar, sem tud magáról gondoskodni. Ha akar, sem tud, csak és kizárólag a fekete gazdaságban dolgozni – mondta. Példaként említette saját barátját, aki négy éve él Törökországban, gyógyszerész a foglalkozása, kiválóan beszél törökül, mégsem vállalhat legálisan munkát.
Arra reagálva, hogy ezerháromszáz embert most repatriálnak, azt mondta: több tízezer ember van a hegyekbe, hát, majd visszajönnek. Tehát el lehet zárni az utat, majd lesz máshol út.
Azt is elmondta, hogy a rendőrök korruptak ebben a rendszerben, hisz az elfogott menekültektől elkobozzák mentőmellényeket, csónakokat majd eladják más menekülteket. Zsohár Zsuzsa úgy fogalmazott:
Na most én még arról nem hallottam, hogy a török rendőrségnek tárolási, kapacitási gondjai lennének a lefoglalt mentőmellényekkel kapcsolatban.
Tegnap győzelmi jelentésként jelent meg, hogy Mintegy 1300, Görögországba tartó migránst állítottak elő a török hatóságok az égei-tengeri partokon hétfőn, néhány órával az Európai Unióval a menekültáradat megfékezéséről megkötött megállapodás után. A török rendőrök szíriaiak, irakiak, irániak és afgánok százait, valamint három embercsempészt állítottak elő Canakkale tartomány Ayvacik városa közelében - közölte a parti őrség. Az elmúlt hónapokban ez volt a legnagyobb ilyen művelet, a migránsokat egy kiadatási állomásra szállították, ahonnan többeket deportálni fognak - közölték a nevük elhallgatását kérő illetékesek. (Klubrádió)

TÖRÖKORSZÁG KÉSZ LEZÁRNI SZÍRIAI HATÁRÁT

2015. 12. 2. MTI
Törökország kész arra, hogy teljesen lezárja szíriai határát - mondta John Kerry amerikai külügyminiszter szerdán Brüsszelben, a kétnapos NATO-külügyminiszteri tanácskozás után.
"Egy 98 kilométeres határszakaszt még le kell zárni" - közölte az amerikai diplomácia irányítója, hozzátéve: Recep Tayyip Erdogan török államfő beleegyezett ennek a szakasznak a lezárásába.
Arról a határszakaszról van szó, amelynek a szíriai oldalát az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet tartja ellenőrzése alatt.
"Törökország érdeke is, hogy elzárja az illegális olajszállítmányok, illetve az egyik vagy másik irányba a határon átkelő külföldi harcosok útját" - hangsúlyozta Kerry.
Török részről korábban hevesen visszautasították azokat az orosz állításokat, miszerint Törökország nagy mennyiségben vásárol olajat az IÁ-tól.
John Kerry a brüsszeli NATO-tanácskozást követő sajtótájékoztatóján Oroszország szerepéről azt mondta, hogy Moszkva "kiemelkedően konstruktív szerepet" játszhat Szíriában, és üdvözölte a konfliktus tárgyalásos megoldása melletti orosz elkötelezettséget. A konstruktív orosz szerepvállalás és a szíriai helyzet rendezéséhez való orosz hozzájárulás azonban csak akkor lehetséges, ha Moszkva az Iszlám Állam elleni harcra összpontosít - árnyalta saját szavait az amerikai külügyminiszter.
A nyugati hatalmak korábban többször tettek olyan szemrehányást az oroszoknak, hogy nem elsősorban az IÁ ellen, hanem inkább Bassár el-Aszad elnök damaszkuszi rendszerének más ellenfelei - mérsékeltebb, nyugatbarátnak tartott szíriai lázadó szervezetek - ellen lép fel katonai eszközökkel.

RMGE Közlemény - Agráreurópa faluról-falura

2015.12.02. 
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete kiemelt fontosságúnak tartja a gazdák tájékoztatását a Közös Agrár- és Vidékfejlesztés politika hazai alkalmazásáról, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból igényelhető támogatások rendjéről, a területalapú támogatások igényléséről, a mezőgazdasági termékek szabályzásáról. 
A 2014-2020 évi Nemzeti Vidékfejlesztési Program első pályázati kiírásai lezárultak. Az első év mérlege lassan elkészíthető, úgy a pályázók és pályázni vágyók, mint az elbíráló intézmény részéről. 
A 2014-2020 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv megismertetése, az eddigi kiírások mérlegének elkészítése céljából az RMGE a már hagyományos „AgrárEurópa faluról-falura” információterjesztő sorozata keretében „A 2014-2020 Vidékfejlesztési Programok egy éves mérlege” címmel szervezett konferenciát múlt hét végén Székelyudvarhelyen, a Márton Áron Ifjúsági Házban.
A rendezvényen közel százötven gazdálkodó vett részt, valamint olyan intézmények és hatóságok képviselői, mint Állat- és Közegészségügyi Hatóság, Közpénzügyek Igazgatósága, Környezetvédelmi Ügynökség, Kifizetési Ügynökség, Vidékfejlesztési Befektetéseket Finanszírozó Ügynökség, Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság), akik ismertették a hivatalaik hatáskörében tartozó agrár-szabályzást, a pályázatokra és gazdaságok engedélyezésre vonatkozó követelményeket, a 2014-2020 NVT első éves kiírásaival kapcsolatos tapasztalataikat és jövőre vonatkozó javaslataikat.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete a vidékfejlesztési programok módosítása és a gazdálkodási feltételek javítása érdekében a konferencián elhangzottak alapján egy javaslatcsomagot állít össze, amit eljuttat az új mezőgazdasági miniszternek
Szerk.megjegyzés: 
Miközben arról panaszkodnak a gazdaegyesület berkeiben, hogy elnyomják őket, sajnos de ők is ebbe a hibába esnek, amikor is nem keresik meg azokat a gazdaegyesületeket, amelyeknek vezetői is ugyanabba az irányba viszik a szervezetük hajóját,
Az EGE,majd az EMGE sőt a történelmi HANGYA  is megkereste azokat a közös szálakat amelyek mentén az egységes front kialakulhatott- A TÖBBSZEM TÖBBET LÁT ALAPON...

Előzetes letartóztatásba helyezték Beke István Attilát

2015.12.02. 
Forrás: atv.hu

A bukaresti táblabíróság kedden, kevéssel éjfél előtt harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte Beke István Attilát, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, akit az ügyészség merénylet előkészítésével gyanúsít – közölte honlapján a táblabíróság.
A kényszerintézkedésről hozott döntés ellen 48 órán belül lehet fellebbezni.
A romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépéssel foglalkozó ügyészség (DIICOT) kedden, a román nemzeti ünnepen közölte, hogy a kézdivásárhelyi férfi házi készítésű bombát akart felrobbantani az ünnep alkalmából tartott rendezvényen.
A DIICOT honlapján közzétett közlemény szerint az illetőt az alkotmányos rend elleni cselekedetek szándékának és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával vették őrizetbe. Az ügyészség szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék.
A Kézdivásárhelyen megjelenő Székely Hírmondó című napilap szerdai számában arról írt, hogy a 40 éves vállalkozó lakásán és biztonságtechnikai felszereléseket forgalmazó cégénél is házkutatást tartottak az ügyészek, fegyvereket és pirotechnikai eszközöket kerestek. A vállalkozó felesége a lapnak elmondta, hogy a család és a cég számítógépeit, magyar zászlót, vármegyés pólót, airsoftos fegyverhez használt éjszakai látókészüléket, airsoftos szirénát, lejárt szilveszteri petárdát, születésnapi tortához használt tűzijátékot foglaltak le és vittek el.
A lap szerint a rajtaütésnek köze lehet ahhoz, hogy Beke István tagja a Neoforum Siculorum Tactical Unit nevű bejegyzett sportegyesületnek, amely a paintballhoz hasonló airsoft hobbisportot űzi. Az airsoft egy műanyaglövedéket kilövő, alacsony energiájú légfegyverekkel játszott hobbisport.
A NATU-nak rövidített sportegyesület saját pályát hozott létre a Kézdivásárhellyel szomszédos Esztelneken, ahol csapatokban játsszák a stratégiai-taktikai játékot, és tagjai nemzetközi versenyekre is járnak. Az ügyészek a csapat több tagját is kihallgatták, de ellenük nem rendeltek el kényszerintézkedéseket.
A Székely Hírmondó szerint a titkosszolgálat által lehallgatott telefonbeszélgetéseken a gyanúsított és a sportegyesület tagjai arról beszélgettek, hogy a meglévő eszközparkot egy airsoftgránáttal bővítenék, amely a játékban használt műanyag golyókat szórja szét. A házkutatások során azonban ilyen játékgránátot sem találtak.
MTI

Nem hisznek a román ügyészség terroristavádjának az erdélyi magyar lapok

2015.12.02.
Kételyeiket fo­gal­maz­ták meg az er­dé­lyi ma­gyar la­pok a szer­ve­zett bű­nö­zés és ter­ro­riz­mus el­le­ni ügyész­ség (DIICOT) ked­di be­je­len­té­sé­vel kap­cso­lat­ban, mely sze­rint egy kéz­di­vá­sár­he­lyi fér­fi há­zi ké­szí­té­sű bom­bát akart fel­rob­ban­ta­ni a ro­mán nem­ze­ti ün­nep al­kal­má­ból tar­tott ren­dez­vé­nyen.
A Krónika cí­mű er­dé­lyi ma­gyar na­pi­lap szer­dai ve­zér­cik­ké­ben ar­ról írt, hogy az er­dé­lyi ma­gyar ter­ro­riz­mus­ról szó­ló be­je­len­tés „ab­ban az eset­ben is alap­ja­i­ban fel­for­gat­ja a '89-es rend­szer­vál­tás óta ki­ala­kí­tott ro­mán-ma­gyar együtt­élés vi­szony­rend­sze­rét, ha be­bi­zo­nyo­so­dik: sem­mi sem igaz az egész­ből".
A cikk­író egy­ér­tel­mű­nek tar­tot­ta, hogy a ro­mán ügyész­ség „az egész Európát láz­ban tar­tó ter­ror­ve­szélyt meg­lo­va­gol­va csa­pott le a Nagy-Magyarország vissza­ál­lí­tá­sá­ról ál­mo­do­zó szer­ve­zet kéz­di­vá­sár­he­lyi tag­já­ra", aki­nek le­fü­le­lé­sé­hez ka­pó­ra jött, hogy az anya­or­szá­gi ha­tó­sá­gok ép­pen mos­tan­ság szá­mol­tak fel egy, ál­lí­tó­lag ép­pen Orbán Viktor mi­nisz­ter­el­nök el­len me­rény­le­tet ki­ter­ve­lő szél­ső­sé­ges szer­ve­ze­tet.
„Mindez ele­gen­dő ok lesz a bu­ka­res­ti Colectiv klub­tra­gé­dia és az azt kö­ve­tő tün­te­tés­hul­lám mö­gött is ma­gyar pro­vo­ká­ci­ót sej­tő több­sé­gi kö­rök szá­má­ra, hogy ter­ror­cse­le­ke­det­ként ál­lít­sa­nak be min­den­fé­le au­to­nó­mia­tö­rek­vést vagy olyan kí­sér­le­tet, amely a ro­má­ni­ai ma­gyar kö­zös­ség jo­ga­i­nak ér­vé­nye­sü­lé­sét cé­loz­za. Még ab­ban az eset­ben is, ha a há­zi ké­szí­té­sű po­kol­gép össze­esz­ká­bá­lá­sá­ra al­kal­mas kel­lé­kek­ről ki­de­rül, hogy tu­laj­don­kép­pen csil­lag­szó­ró és pe­tár­da" – ír­ja szer­dai ve­zér­cik­ké­ben a Krónika.
A Háromszék cí­mű szé­kely­föl­di na­pi­lap szer­dai ve­zér­cik­ké­ben ar­ról írt, hogy a ter­ror­tá­ma­dás meg­hi­ú­sí­tá­sá­ról szó­ló ügyész­sé­gi be­je­len­tés­nek meg­volt a jól elő­ké­szí­tett fel­ve­ze­té­se. „Két nap­pal ko­ráb­ban ugyan­is egy szo­ci­ál­de­mok­ra­ta kép­vi­se­lő hoz­ta össze­füg­gés­be a Colectiv klub­ban tör­tént tra­gi­kus tűz­ese­tet, a Ponta-kormány bu­ká­sát egy Magyarországról szer­ve­zett, Erdély el­sza­kí­tá­sát cél­zó ak­ci­ó­val. Majd Sepsiszentgyörgyön tűnt el a ro­mán zász­ló, sen­ki nem lát­ta, ho­gyan, mi­kor, s bár nagy erők­kel nyo­moz­nak, az­óta sem ke­rült elő a tet­tes".
A lap ér­té­ke­lé­se sze­rint a ter­ror­tá­ma­dás gya­nú­ja – mely per­cek alatt kész ténnyé vált a ro­mán köz­vé­le­mény sze­mé­ben – „sö­tét erők for­ga­tó­köny­vét" ve­tí­ti elő­re.
„A je­lek sze­rint így pró­bál­ják ele­jét ven­ni min­den to­váb­bi kö­ve­te­lé­sünk­nek, ter­ror­cse­lek­ménnyé nyil­vá­ní­ta­ni az au­to­nó­mia­har­cot, ter­ro­ris­tá­vá, aki jo­ga­in­kért eme­li fel sza­vát. Elérni, hogy a ro­mán­ság sze­mé­ben is­mét a ma­gyar kö­zös­ség vál­jék fő el­len­ség­gé, hogy a ter­ror­ve­szély­től ret­te­gő Európában ne akad­jon, aki vé­del­mé­be ve­gyen" – ál­la­pí­tot­ta meg a Háromszék ve­zér­cikk­író­ja.
MTI

Románul is van Községháza

2015.12.01. 
Az utóbbi időben egyre több olyan hír lát napvilágot, ami a Tănasă úr által vezetett egyesület magyarellenes tevékenységét tárja fel. Nagyon helyes – szerintem –, nem szabad szó nélkül hagyni az értékeink és szimbólumaink meggyalázását célzó ténykedéseket.
Össze kell fognunk, már talán kicsit elcsépeltnek tűnik ez a szó, de nincs más lehetőség, nem hagyhatjuk magunkat letaposni. 
Gyáva népnek nincs hazája, ha nem állunk ki még az alapvető jogainkért sem, akkor mindennek vége. Egy másik cikkben a román nemzetiségű közalkalmazottak, elárusítók magatartásáról volt szó, és azt a valós következtetést lehetett levonni, hogy meg sem próbálnak magyarul megszólalni. Való igaz – személyesen tapasztaltam –, de erre is van megoldás: tudatosítani kellene a közvéleménnyel, hogy használják az anyanyelvüket míg még lehet. 
A román sajtóban folyamatos támadásoknak vagyunk kitéve, de van néhány kivétel is, ami igaz, hamar lekerül a főoldalról. Az adevarul.ro, és a gandul.info honlapokon is jelentek meg 2013-ban olyan cikkek, amelyek a magyarországi Méhkeréken élőket mutatják be. A szöveg is érdekes, de a képek dokumentum értékűek. Az egyik képen a napnál világosabban látszik a magyarországi románok helyzete és jogainak gyakorlása. Az én véleményem az, hogy ezekkel a cikkekkel, képekkel nagyon sokat lehetne segíteni a perbe fogott községvezetőknek a jogi viták sikeres lefolytatásában. Tehát a „Községháza” fogalom létezik a románok számára is.
Tisztelettel,
Molnár Péter

A török elnök is az Iszlám Állammal üzletel

2015. december 2. 
Továbbra sem enyhül az orosz-török konfliktus, sőt a legfrissebb hírek szerint Oroszország bizonyítékkal rendelkezik, hogy a törökök az Iszlám Államtól vásárolnak olajat. Sőt az oroszok szerint az üzletben maga a török elnök és családja is közvetlenül érintett. 
Már napok óta hallani arról, hogy Oroszország azzal vádolja Törökországot, hogy az a feketepiacon olajat vásárol az Iszlám Államtól, melynek éppen az egyik meghatározó bevételi forrása az olaj. Az oroszok ezúttal már nem csak dobálóznak a szavakkal, a védelmi minisztérium ugyanis azt állítja, hogy bizonyítékuk is van, sőt állításuk szerint Tayyip Erdogan török elnök illetve családja is érintett a bizniszben.
Az oroszok az állítják, hogy műholdas felvételeik vannak arról, hogy az Iszlám Állam területén tankerkocsikat töltenek olajjal, majd ezek a járművek később átlépik a török határt. A török elnök személyes érintettségét alátámasztó bizonyítékokról ugyanakkor nem osztottak meg további információt.
Oroszország és Törökország között múlt hét kedd óta feszült a helyzet, miután a török légierő határsértésre hivatkozva lelőtt egy orosz vadászgépet. Putyin ezt követően jelezte, hogy nem terveznek katonai válaszcsapást, és inkább rendkívül kemény gazdasági szankciók bevezetésével kívánnak elégtételt venni.

Putyin: az orosz gépet az Iszlám Állam védelmében lőtték le a törökök

2015. november 30. MTI
Oroszország joggal feltételezheti, hogy a múlt héten azért lőtték le az Szu-24-es orosz harci gépet, mert így akarták biztosítani az Iszlám Állam illegális olajszállítmányainak a zavartalanságát - vélekedett Vlagyimir Putyin hétfőn Párizsban tartott sajtóértekezletén.
Az orosz elnök azt állította: Moszkva olyan "kiegészítő adatokhoz" jutott, amelyek alátámasztják feltételezésüket, miszerint az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken kitermelt olajat ipari méretekben szállítják át török területre. "Ezért minden okunk megvan azt feltételezni: a gépünk lelövésére vonatkozó döntés mögött az a szándék húzódott, hogy védelmezzék ezeket a török terület felé tartó olajszállítási útvonalakat" - állapította meg Putyin.


Eközben Szu-34-es orosz vadászbombázók hétfőn első alkalommal szálltak fel a szíriai légtérben úgy, hogy nem csupán bombákat vittek magukkal, hanem önvédelmi célból kis- és közepes hatótávolságú levegő-levegő rakétákat is - mondta az orosz hírügynökségeknek Igor Klimov, az orosz légierő sajtószóvivője.
A Reuters által is idézett tájékoztatásból - amelyet például a RIA Novosztyi orosz hírügynökség is közölt - kiderült: a szíriai légtérben hétfőn légi hadműveletekkel megbízott Szu-34-esek ezúttal már nem csupán OFAB-500-as légibombákkal és KAB-500 típusú irányítható légibombákkal szálltak fel, hanem olyan kis- és közepes hatótávolságú levegő-levegő rakétákkal is, amelyeket önvezérléses robbanófejjel láttak el. Ezek a rakéták hatvan kilométeren belül lévő célpontok megsemmisítésére alkalmasak - mondta a szóvivő. 
Az orosz vadászgép lelövése jelentős feszültséget okozott Törökország és Oroszország között. A török álláspont szerint az orosz gép megsértette a török légteret. Az életben maradt navigátor vitatja ezt, ahogy azt a török állítást is, miszerint a török légierő többször is felszólította őket a légtér elhagyására.
Klimov hangsúlyozta, hogy ezek a rakéták önvédelmi célt szolgálnak. Erre a lépésre az orosz fél amiatt szánta el magát, hogy a múlt hét elején a török légierő egyik F-16-os vadászgépe lelőtt egy orosz vadászbombázót. A gép pilótája és navigátora is sikeresen katapultált, de földet érés közben golyózáport zúdítottak rájuk. A pilóta, Oleg Peskov alezredes életét vesztette, Konsztantyin Murahtyin százados, a gép navigátora azonban életben maradt, őt a szíriai és orosz különleges egységek menekítettek ki a harci övezetből, a türkmén felkelők által uralt területről a szíriai Latakia tartományban.

DIICOT: bombát akartak robbantani a magyarok a román nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen

2015. december 02. MTI/maszol
A Bukaresti Táblabíróság elrendelte szerda hajnalban annak a fiatalnak a harminc napos előzetes letartóztatását, aki a terrorizmus ellenes ügyészség szerint házi készítésű bombát akart a román nemzeti ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen felrobbantani. A gyanúsított a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) egyik helyi vezetője. A HVIM elutasítja a kézdivásárhelyi merényletvádat. 
A DIICOT honlapján megjelent közlemény szerint B. I. A.-t az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének a szándéka, és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése gyanújával vették őrizetbe kedden.


A DIICOT szerint a gyanúsítottnál házkutatásokat tartottak, és az otthonában talált és lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék. Az ügyészség a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) segítségével derítette fel a kézdivásárhelyi esetet.
"Az ügyben fennáll annak az alapos gyanúja, hogy (.) B.I.A. vádlott, a HVIM romániai szárnyának az oszlopos tagja vállalta, majd beszerezte az eszközöket egy házi készítésű robbanószerkezet előállításához, amelyet Kézdivásárhelyen, a december elsejei ünnepségen akart a tömegben felrobbantani" - áll az ügyészségi közleményben.
Az ügyészség közlése szerint a kézdivásárhelyi férfi "a szélsőséges-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom magyarországi struktúra Erdélyben kifejtett revizionista-szeparatista" céljait képviselte, és "Nagy-Magyarország visszaállítására" készült, "e folyamat részeként pedig a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos cselekedetekkel, valamint a román hatóságoknak az úgynevezett Székelyföld fölötti ellenőrzése megnehezítésével/megakadályozásával" is számolt.
Keddi közleményében a HVIM visszautasította a vádakat azzal kapcsolatban, hogy bármilyen merényletet kívántak volna elkövetni. Állásfoglalásuk szerint székelyföldi szervezetük "elképesztő zaklatásnak és titkosszolgálati rágalmaknak" van kitéve az elmúlt huszonnégy órában. Azt írták "semmiféle robbanóanyagot nem találtak a házkutatások során, és semmilyen olyan eszközt, ami egy, a SRI által képzelt merénylethez felhasználható lenne". Hozzátették: "zászlókat, pólókat, szilveszteri petárdát, airsoft használt optikai segédeszközt, egy airsofthoz használt szirénát" és a szülinapi tortáról a csillagszórót" foglalták le.
A HVIM korábbi közlése szerint a kézdivásárhelyi vármegyésekkel szembeni hatósági intézkedések törvénytelenül zajlottak, mivel a kihallgatásra nem engedélyezték az ügyvéd jelenlétét, a jegyzőkönyveket csak románul állították ki, tolmácsot sem biztosítottak. „A titkosszolgálat egész egyszerűen "lebeszéli" az általunk felkért ügyvédeket az ügy vállalásáról”, írja közleményében a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. 
Kelemen Hunor: elítéljük az erőszakos cselekedeteket
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a sajtóból értesült a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete elnökének szándékáról, aki a hatóságok szerint robbantásos merényletre készült Románia nemzeti ünnepén. „Az RMDSZ elítél minden erőszakos cselekedetet, és elhatárolódik minden olyan szélsőséges megnyilvánulástól, ami feszültséget kelt a közösségek között. Ebben az országban a békés együttélés, a tolerancia és az egymás iránti tisztelet vihet előre a fejlődés, a jövőépítés útján” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, az RMDSZ mindig a parlamentáris demokrácia eszközrendszerét, a politikai párbeszédet tartotta és tartja az egyetlen törvényes és járható útnak. Közölte: bízik abban, hogy a hatóságok korrekt módon végzik a munkájukat, ugyanakkor nyugalomra és higgadtságra intett minden közszereplőt. 
SRI: senkit nem veszélyeztetett a merényletkísérlet
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese szerint a titkosszolgálat régóta figyelte azt a fiatalt, akit az ügyészség gyanúja szerint házi készítésű bombát akart felrobbantani kedden a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett kézdivásárhelyi rendezvényen. 
Ovidiu Marincea, a SRI igazgatójának a tanácsadója kijelentette: "mindig a látókörünkben volt (az őrizetbe vett fiatalember), egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete vagy épsége". 
A Digi 24 hírtelevízió arról számolt be, hogy a házi készítésű bombát több mint 400 petárdából állították össze, és olyan szerkezettel látták el, amellyel távolról is működésbe lehetett hozni. A hírtelevízió közlése szerint a nyomozók katonai használatra szánt éjszakai látókészülékeket is lefoglaltak a gyanúsítottnál.
Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva az erdélyi magyar politikusokat is felelőssé tette a szélsőséges megnyilvánulások miatt. "Bátorította a szélsőségesen nacionalista elemeket az, ahogy egyes magyar politikai vezetők viszonyultak az évek során a nemzeti jelképekhez és Románia nemzeti ünnepéhez" - jelentette ki a prefektus. Szerinte szükség van arra, hogy a közösség számára példát mutató magyar politikai vezetők is változtassanak a hozzáállásukon. 
Bíróság dönt az előzetes letartóztatásról
A kedden őrizetbe vett B.I.A.-t egyébként az ügyészség Bukarestbe szállította, ahol a bíróság dönt majd az előzetes letartóztatásáról. Az Agerpres híre szerint a fiatalembert a tavalyi román nemzeti ünnepen Kézdivásárhely főterén kitűzött gyászlobogók ügyében is vizsgálta az ügyészség, de végül ejtette az ügyet. 
A Fidesszel együtt kormányzó Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elítéli azokat a szélsőséges megnyilvánulásokat, amelyek leginkább ártanak a külhoni magyar közösségnek. Ha valósnak bizonyul az a román hatóságok által megfogalmazott terrorista vád, mely a HVIM egyik helyi emberéhez köthető, úgy a KDNP leghatározottabban hangot ad megdöbbenésének és felháborodásának, hiszen a magyar kisebbség mindig békés, nemzetközi jogon alapuló eszközökkel küzdött és küzd jogaiért - írták a közleményben. Kiemelték: elítélik azokat a szélsőséges megnyilvánulásokat, amelyek leginkább ártanak a külhoni magyar közösségnek, és felelőtlennek tartanak minden olyan politikust, aki kapcsolatot tart ilyen szélsőséges személyekkel és csoportokkal.
Egy másik személyt is kihallgattak
Tudósítónk beszámolója szerint egy másik férfi is érintett lehet az ügyben. H. I.-t tanúként hallgatták ki kedden. Kézdivásárhelyen a terrorelhárítás kedden délelőtt feloszlatta a HVIM és a Vitézi Rend által meghirdetett megemlékezést, amelynek keretében a Székely Hadosztály előtt tisztelegtek volna. Kézdivásárhely főterét detektorral kutatták át. Az ügyészség a Román Hírszerző Szolgálattal augusztus óta követi figyelemmel az ügyben érintett személyeket. 
Az Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke, 
Kulcsár Terza József szerint a nyomozó hatóságoknak nagyon hamar tisztázniuk kell a vádakat. „Nem hiszem, hogy valaki a magyar közösségből ilyent (szerk. megj. merényletet) tervezett volna. Úgy az MPP, mint a többi magyar politikai szervezet és a magyar egyházak is békés, demokratikus eszközökkel kérik a térség autonómiáját, tiszteletben tartjuk az ország törvényeit, Románia alkotmányát és a nemzetközi jogszabályokat is”. Kulcsár Terza József kifejtette: nem tartja szélsőségesnek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM), és szerinte nem szabad egy személy alapján megítélni egy szervezetet. 
 A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs is úgy nyilatkozott: elítéli az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés minden formáját, és kizárólag békés eszközökkel kívánják elérni a térség autonómiáját. Az erőszakos cselekmények nem vezetnek sehová, és mindenkinek egyénileg kell viselnie cselekedetei jogi felelősségét, nem lehet kollektív büntetést kiróni, hívja fel a figyelmet Izsák Balázs.

Rövidesen leállítják az oroszok a török zöldség- és gyümölcsimportot

2015. november 30.,  MTI
Oroszország "heteken belül" leállítja a török zöldségek és gyümölcsök importját, válaszul arra, hogy a török légierő a múlt héten lelőtt egy orosz vadászbombázót a szíriai-török határ térségébe – jelentette be Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök hétfőn.
A büntető lépést azért csak hetek múlva vezetik be, mert időt akarnak hagyni az orosz vállatoknak, hogy új beszerzési forrásokat találjanak. Az embargó egyelőre nem terjed ki a török ipari termékekre, de Medvegyev azt mondta, hogy a kormány szükség esetén a listát bármikor kiszélesítheti.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton írta alá a Törökországot sújtó szankciókrólszóló rendeletet. Ez megtiltja a charter repülőjáratokat Törökországba, miután az ott tartózkodó utolsó orosz turista is elhagyja az országot, az utazási irodák nem szervezhetnek turistautakat oda, és megtiltja bizonyos török áruk importját
Vlagyimir Putyin arról is döntött, hogy korlátozzák török vállalatok oroszországi tevékenységét, és azt is, hogy az orosz cégek török munkavállalókat vegyenek föl 2016 január 1-tól, és ugyanettől az időtől törökök csak vízummal utazhatnak majd Oroszországba.
Törökország 6,6 milliárd dollárnyi árut szállít évente az orosz piacra, ennek a felét a zöldség és gyümölcs teszi ki. Hogy mennyire fáj majd mindkét félnek a gazdasági bosszú, arrólitt olvashatnakrészletesebben.

Oroszországban betiltották Soros két alapítványát

NYG 2015.11.30. 19:06
A felsőház és a külügyminiszter javaslatára betiltotta az orosz főügyészség a Nyílt Társadalom és az Együttműködés alapítványok tevékenységét Oroszországban. Mindkét alapítványt Soros György tartotta fenn, aki 1995 és 2013 között egymilliárd dollár támogatást nyújtott oroszországi szervezeteknek – írta az Rbk.ru.
A döntés nem váratlan, hiszen a nem kormányzati szervezetek (NGO) nem kívánatos listáját már idén nyáron összeállította a parlament felsőháza. Ebben 12 szervezet kapott helyet, Soros mellett több más amerikai és ukrán szervezet, a legfőbb ügyész és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat javaslatára.
Augusztus óta Soros alapítványai már nem is fogadtak be pályázatokat, bár akkor még úgy nyilatkoztak, hogy folytatják oroszországi tevékenységüket, amíg ettől eltérő javaslatot nem kapnak.
Az eltérő javaslat közeledtét már a felsőház külügyi bizottságának vezetője is jelezte. Konsztantyin Koszacsov már korábban Sorost hozta fel az ország működésébe beavatkozó erők példájaként, és többször felidézték az orosz politikusok, hogy Soros 2003-ban a grúz, 2004-ben az ukrán forradalom feltörekvő politikai elitjének is juttatott pénzeket.
Oroszországban több, Kremllel kritikus szervezet kapott támogatást Soros alapítványaitól, köztük a Szaharov alapítvány. Moszkva fokozatosan egyre keményebben lépett fel a külföldi szervezetekkel vagy a külföldről is pályázati pénzekhez jutó szervezetekkel szemben, nyolc éve elérte a British Council ideiglenes bezárását, egy kémkedési botrány kapcsán. Végül csak a moszkvai képviselet maradt meg. Később létrejött a külföldi ügynökök jegyzéke, ahol azoknak az NGO-knak kellett regisztráltatniuk magukat, amelyek külföldről is kaptak forrásokat.