2018. december 3., hétfő

Magyarország aktív soft power csatornái Romániában

A primitiv gondolkodásmódú egyéneket elitéli vagy csak lenézi a környezete, de a provokátor attitüdöt mutató egyént már büntetni kellene. Az alábbi cikkben a "vereske" egy "nagy dobásra" készült, de csak egy fajta fakenews-ra tellett neki és még az is nagyon gyengén állja meg a helyét a"soft power" családban.
 Persze, a cikkírója megpróbálja az olvasóval elhitettni, hogy csak a főbb "soft power"-eket mutatja be, de lényegében ha ezek a főbb tények akkor elég gyenge a dolog, hiszen olyan pontokkal egyezik, amilyeneket a hazánk is alkalmaz a szomszédos Pruton túli részeken.
Kezdjük azzal, hogy az autonómia nem elvállást jelent, hanem éppen az elvállásnak a megállitója, lásd a gagauz területeket. Ezért ezt példának kéne vegye illetve alkalmaznia kellene hazai vezetésnek, hogy a kérdéses terület ne vállhasson el. Ezzel az RMDSZ-t hibáztatni az autonómiát illetően nagyon hibás álláspont és még feltevésnek is sok.
A magyar cégek reklámtevékenységét azzal vádolni, hogy az "szoft  power" lenne, eleve butaság hiszen nagyon kevés a valószínűsége annak, hogy azok a magyar kormány pénzéért állítanák ki a reklámokat. Az még nagyobb butaság, hogy a barcelonai csapatnak autonómia melletti kiállását másolná a magyar vezetés. Orbánnak a regionális vezetővé vállását lehet irigyelni, de az egy komoly képzettséget árul el, hiszen valóban felnéznek rá már jó ideje! Még akkor is, amikor kritizálják. Előrelátását pedig alig tudják követni. A rezsicsökkentést is "soft power"-nek tekinteni pedig nagyon nagy badarság.  Ehhez hasonlóan az is butaság, hogy a három egymástkövető kétharmados választási nyereség irrendetta politikába torkollana, amely Bukarestből annak látszik. 
A cikkíró frusztációja és meglepődése mindegyre növekedik, hiszen szerinte egy olyan országban, amely két világháborúban vesztesként került nem lehetne ekkora nyeresége Orbán Viktornak politikájának. Persze, mindezek ellenére ez igencsak létezik!  Mindezeket a szavahihetőség, a rend és a komolyság jellemzi. Ezek igencsak meghozzák a gazdasági sikereket. Főleg ha olyan pénzügy minisztere van az anyaországnak, aki a tönk széléről modern módszerekkel és gyors ütemű fejlesztésekkel na és a feketeipar kiferítésével alaposan bebizonyitotta, hogy az IMF által követelt út nem a legjobb megoldás! Igy még a bank szakemberek is nagyott csodálkozva ugyan, de keserű szájizzel mindegyre fel kell emelniük a kategóriákat és a magyar ipart befektetésre alkalmasnak kell ajánlani nekik. 
Ami viszont pozitívum a cikkben az az ajánlás, amit a hazai politikai faktoroknak tesz! Ezek után most már csak az a kérdés közülük ki az, aki meg is értené? Erdélyi Polgár     
Szerző: Cristian Roșu
2018. december 3. hétfő, 09:47
Lehet, hogy a román médiacenzorok úgy érezték, túl sok az Orbán Viktorról szóló pozitív hangvételű hazai sajtócikk. Nosza, rendeltek egy kevésbé pozitívat.
Az 1990-es marosvásárhelyi incidensek mély törésvonalat hoztak létre az erdélyi magyar és román közösség között. A dolgok némileg normalizálódtak azután, hogy az RMDSZ-t bevonták a kormányzásba (1996). Magyarország 2010-től új szakaszba lépett, amikor Orbán Viktor másodjára kormányfő lett, és Erdélyben kezdenek sokkal aktívabbá válni az irredenta megmozdulások.
Magyarország egy dinamikus diaszpóra és az európai hatalmi játékokban nagyon aktív titkosszolgálatok segítségével fontos szerepet alakított ki magának a térségben. A Visegrádi Csoport, a NATO- és EU-tagság, továbbá az Oroszországgal kialakított kiváltságos kapcsolat a térség leghangosabb szereplővé változtatott egy kevesebb, mint 10 milliós országot.
Orbán Viktor sikeresen használta ki a szomszédos államokban, többek között Romániában is élő magyar közösség nyújtotta előnyöket és nagyon hatékony soft power rendszert alakított ki.
Orbán Viktor regionális vezető
Az Orbán-adminisztráció által képviselt politikát a nacionalista csillagzat uralja. Orbán Viktor a magyar nemzet érdekéről beszél, melyet folyamatosan a saját érdekével azonosít. Pontosabban mondva a nemzeti érdek képezi az ürügyet az utóbbi 10 évben megtett összes lépéshez.
A médiaszabályozást, az új polgári és büntetőtörvénykönyveket, a multikra kivetett többletadókat, a rezsicsökkentést (víz, csatornázás, földgáz, villanyáram és más hasonlók árának csökkentése) és a határon túli magyarok kettős állampolgárságát mind a nemzeti érdeknek megfelelően megtett lépésekként adják el.
A gazdaság jó alakulása által segített Orbán Viktornak nagyon gyenge ellenállása van Budapesten, ez pedig lehetővé teszi számára, hogy nagyobb mértékben összpontosítson a külpolitikára. A Visegrádi Csoportot tárgyalási platformként használja fel az EU-val szemben, miáltal növeli a relevanciáját és a csoport informális vezetőjének szerepében tetszeleg.
Annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra és kihasználva a Bukarest és Moszkva közötti rossz viszonyt, Orbán Viktor különleges kapcsolatot alakított ki Oroszországgal. Miközben az Európai Unió az Oroszországgal szembeni energetikai függőséget igyekszik csökkenteni, Magyarországon, Pakson a nukleáris erőmű orosz finanszírozással és technológiával történő bővítését jelentik be.
Miként működik a magyar soft power Romániában?
A Joseph Nye által 1990-ben bevezetett „soft power” fogalom egy állam azon cselekedeteire vonatkozik, melyekkel befolyását és/vagy az elfogadottságát kívánja növelni olyan térségekben, ahol politikai és gazdasági érdekei vannak, mindezt katonai vagy gazdasági erőszak alkalmazása nélkül.
Romániában a 90-es években kezdődtek Magyarország soft power akciói, de ezek idővel egyre erőteljesebbé váltak. Ennek az offenzívának az RMDSZ volt a fő eszköze, de idővel az eszközök változatosabbá váltak. A továbbiakban a magyar állam által Romániában alkalmazott fő soft power eszközöket mutatom be.
1. Az RMDSZ
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kulturális szervezet, melynek a romániai magyar közösség jogainak és identitásának megőrzése a célja. Attól kezdve, hogy az RMDSZ-t 1996-ban első alkalommal bevonták a kormányzásba, a budapesti kormány arra használta a szervezetet, hogy nyomást gyakoroljon a bukaresti kormányra.
Az RMDSZ a területi autonómia szükségességét támogatja az ország egyes térségeiben, annak ellenére, hogy Románia alkotmánya rendelkezései (30. cikk. 7. bek.) tiltják a területi szeparatizmusra való uszítást.
Az RMDSZ 1996-tól mostanáig a kormányok többségének része volt, (a román pártok – a szerk.) a mérleg nyelveként használták fel többségek kialakításához. Ez lehetővé tette a budapesti kormány számára, hogy eszköze legyen a Romániával folytatott kétoldalú tárgyalásokban.
A magyar kormány az RMDSZ ellenőrzés alatt tartása céljából támogatta a romániai magyar kisebbség új pártjainak létrehozását, mint például az Erdélyi Magyar Néppártot és a Magyar Polgári Pártot. E két párt sokkal radikálisabb az RMDSZ-nél, de idővel magukhoz vonzhatják a választók egy részét, különösen akkor, ha a magyar kormány akciói ugyanazt a logikát követik. A magyar kormány közvetve finanszírozza az RMDSZ-t, erről a pressone oknyomozásában lehet további részleteket olvasni.
2. A tusnádfürdői nyári egyetem
Ezt az eseményt 1990-ben szervezték meg először. Kezdetben romániai civil szervezetek (pl. a Pro Európa Liga) is szerepeltek a szervezők között, de ezek fokozatosan kivonultak. Fontos megemlíteni, hogy a Fidesz a kezdeményező, annak ellenére, hogy Orbán Viktor pártja formálisan sohasem szerepelt a szervezők között. A tábort finanszírozó Pro Minoritate Alapítványt a Fidesz jelentős tagjai vezetik.
Orbán Viktor az utóbbi években olyan platformként használta a tusnádfürdői nyári egyetemet, ahol a Magyarországra, de a kárpát-medencei magyar kisebbségekre is vonatkozó elképzeléseit jelentette be. Üzenetei a választási és nacionalista jellegű üzenetek keverékei voltak.
A viták egyik szervezője, már 1990 óta, Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki idén is új nacionalista üzenetet fogalmazott meg: „A román társadalom magyarellenes diskurzusa után már nem kételkedünk abban, hogy a poszt-Trianon hagyománynak megfelelően az asszimilálásunk, szétverésünk, megsemmisítésünk a cél.”
E találkozók retorikája erőteljesen irredenta jellegű, újabban pedig – a magyar kormány álláspontját követve – EU-ellenes is. A tusnádfürdői nyári egyetem olyan néhány napos szemináriumnak tűnik, ahol a Romániában tevékenykedő, Budapest által finanszírozott összes szervezet a következő évre vonatkozó retorikáját készíti elő.
3. A magyar kormány által finanszírozott labdarúgócsapatok
A Gazeta Sporturilor által készített, a magyar hatóságok által utólag igazolt oknyomozó anyagszerint, a budapesti kormány közvetlenül finanszíroz két romániai labdarúgócsapatot, melyek részt vesznek a Román Labdarúgó Szövetség (FRF) és a Hivatásos Labdarúgó Liga (LPF) által szervezett versenyeken. Ez a két klub az 1. ligás Sepsiszentgyörgyi Sepsi és a 3. ligás Csíkszereda.
A magyar kormány 6,5 millió eurót biztosított a két romániai klubnak, a tőkeinjekció hatása pedig meg is látszott a sportteljesítményben, mert a sepsiszentgyörgyi Sepsi bekerült az első ligába.
Ez a projekt csak első ránézésre sportjellegű. A sepsiszentgyörgyi Sepsi hazai pályán játszott mérkőzésein a stadion kerítéseit „Székelyföld” zászlóival díszítik fel, a pálya körüli reklámtáblákon pedig szinte kizárólag magyar cégek neve szerepel: MOL (benzinkút), OTP (bank), Gyermelyi (tészták), Diószegi (kenyérgyár).
A labdarúgás Romániában és Magyarországon is az egyik legnépszerűbb sportág. A budapesti kormány stratégiája, hogy létrehozza egy romániai magyarokat képviselő csapatot, a spanyol FC Barcelona csapatról másolt projektnek tűnik, melynek játékosai aktívan küzdenek Katalónia függetlenségéért.
Románia későn reagál vagy egyáltalán nem
Magyarország erdélyi akciói nagyon jól kiegészítik az Orbán-kormány nacionalista programját. Budapest összes provokációja a bukaresti döntéshozók, de különösen a romániai nacionalisták frusztrációval szembeni ellenállását teszteli.
A román válasz a magyar kormány erdélyi hadjárataival összehasonlítva apatikus volt. Mihai Tudose kormányfő volt az egyetlen, aki ezt a konfliktust fokozta, amikor a székely zászló több Hargita és Kovászna megyei intézményre történt kitűzése után a következőt nyilatkozta: „Megüzentem, hogy ha a székely zászló az ottani intézményeken fog lobogni, akkor mindnyájan ott lobognak majd a zászló mellett. Szó sem lehet ilyenfajta autonómiáról a székelyek számára.”
Teljesen szerencsétlen és a nacionalista közvélemény tetszésének kiváltását célzó kijelentéseit a külügyminisztérium később puhította, de újabb feszült helyzethez vezettek Románia és Magyarország között.
Történelmi léptékben Magyarország a XX. század egyik nagy vesztese volt. A múlt században a magyarok két csattanós diplomáciai csőddel szembesültek, mind az első, mind a második világháború után. A kevésbé szerencsés szövetségei és a korlátolt elképzelésekkel rendelkező vezetők miatti nemzetközi elszigeteltsége okán a szomszédos országban még mindig jelentős frusztráció uralkodik a régi szerződésekkel kapcsolatosan. Az illiberális politikával Orbán Viktor éppen a magyaroknak ezt a frusztrációját használja ki. A jelenlegi budapesti vezetőnek a harmadik egymást követő mandátumában sikerült felvázolnia egy olyan irredenta stratégiát, mely Romániából nagyon világosan látszik.
A román politikai osztálynak 2018-ban, 100 évvel a Nagy Egyesülés után fel kell ébrednie és meg kell értenie, hogy a regionális politika, a közdiplomácia, a soft power, az energetikai függetlenség, sőt az etnikai dimenzió is egyes esetekben olyan kártyák, melyeket óvatosan kell kijátszania.
Romániát teljesen uralmába kerítette az egyre erősebb belső konfliktus, a társadalom megosztottsága és a gyűlöleten alapuló diskurzus. Köszönetet mondunk, hogy az EU és a NATO tagjai lettünk és úgy gondoljuk, hogy országként a küldetésünk véget ért, mostantól minden magától jön. Idővel katasztrofálisnak bizonyul majd ez a szemléletmód.
Bejegyezte: dátum:

MPP Országos Tanács

Az erdélyi magyar politikai pluralizmus olyan érték, amit óvnunk kell, de politikánk nem lehet öncélú. A politikai pluralizmus jegyében az MPP addig őrzi meg létjogosultságát, ameddig szem előtt tartja: a választás szabadságának jegyében úgy viszonyul a politikai verseny és együttműködés kérdéséhez, hogy az nem csak a magyar érdek érvényesítését, hanem a magyarok közötti békességet is erősítse – fejtette ki Biró Zsolt leköszönő pártelnök. Biró Zsolt ugyanakkor az MPP szervezeti önállóságának megőrzése tárgyában egy határozattervezetet is előterjesztett (a párt 2012-ben elfogadott határozatának megerősítése) amit a küldöttek döntő többséggel elfogadtak. Ez a határozat biztosította eddig is az MPP függetlenségét, ez kell legyen a garancia ezután is, hogy a párt ellenálljon az esetleges fúziós törekvéseknek, megmaradjon és önálló politikát folytathasson – indokolta előterjesztését Biró Zsolt. 
A kongresszuson módosították a párt alapszabályzatát. Ennek értelmében az MPP-ben nem tölthet bevezető tisztséget (országos, megyei, illetve helyi szinten olyan személy), aki más párt vagy szervezet színeiben nyert parlamenti, polgármesteri vagy tanácsosi mandátumot.
A továbbiakban Biró Zsolt kongresszusi beszédét olvashatják: 
Tisztelt Meghívottak, 
Tisztelt Küldöttek, Kedves Barátaim!
"Egy párt életében egy kongresszus a számvetés és a számadás pillanatát jelenti. Így van ez békésebb időszakokban, békésebb körülmények közepette is, de különösen így van ez bizonytalanságokkal terhelt világunkban, a Kárpát-medence e viharvert keleti szegletében, 2018-ban Erdélyországban. 
Bizonytalanságaink közepette erdélyi magyarságunk megmaradásának kérdése napról napra olyan kihívásokkal szembesít, ami felülírja, az akár mindössze egy évtizeddel ezelőtt felállított elméleteinket is. Ma olyan kihívásokkal nézünk szembe – ha szűkebb hazánkra Erdélyre gondolok, de tágabb értelemben a Kárpát-medencében is – amikor már nem csak az a tét, hogy hogyan őrizzük meg magyarságunkat a román asszimilációs politika közepette, hanem válaszaink kell legyenek az európai politika és a globalizáció által állított csapdákra, hiszen ezek is mind-mind megmaradásunkra, identitásunk megőrzésére jelentenek veszélyt. Ma tehát átértékelődik sok minden, de említett bizonytalan világunk bizonytalanságai közepette is bizonyosság, hogy szabadságunk egyik legalapvetőbb eleme a választás szabadságának biztosítása. Meggyőződéssel vallom, hogy az erdélyi politikai pluralizmus egy olyan érték, amit óvnunk kell, ugyanakkor hiszem, hogy ez a pluralizmus nem lehet öncélú, mint ahogy politikánk sem lehet öncélú. A politika szó magyar jelentése: közélet, ebben az értelemben tehát azt soha nem szabad az egyéni vagy szűk csoportérdeknek alárendelni, hanem annak mindig a közösség szolgálatát kell szem előtt tartania!
Ma Országos Tanácsra ültünk össze Tisztelt Küldöttársak, egy olyan tanácskozásra, amikor a következő időszak legfontosabb politikai lépéseit kell eldöntenünk.
Néhány hete a párt Országos választmányi ülésén döntés született arról, hogy a jobb teljesítmény elérése érdekében a feladatokat meg kell osztani. Ugyanakkor – és ezt sem kell véka alá rejtenünk – ezen döntés hátterében egy rég vitatott elvi kérdés, az MPP identitás megőrzésének módja körüli nézetkülönbség húzódik. Sokszor mondom: sokan, sokfélék vagyunk. Nincs ez másként „házon belül” sem. Vannak, akik függetlenségünket féltik, mások lehetődségként élik meg a politikai koalíció biztosította keretet. 
A nagy kérdés ezek után tehát az, tudunk e olyan felelős politikai döntést hozni, ami úgy tudja a közösségi érdeket szolgálni, hogy egyszerre felel meg az összefogás parancsának, ugyanakkor fenntartja a poitikai pluralizmus intézményét is? 
Ennek a kihívásnak az elmúlt időszakban éppen a Magyar Polgári Párt követte politikával próbáltam/próbáltunk megfelelni. 
Engedjétek meg Tisztelt Küldöttek, Kedves Barátaim, hogy a Magyar Polgári Párt tiszteletbeli elnökének, Dr. Kövér László házelnök úrnak az MPP 10 éves születésnapjára küldött köszöntőjéből idézzek: „Az erdélyi magyar politikában a választás szabadságának jegyében úgy teremtettétek újra a politikai verseny és együttműködés kultúráját, hogy az nem csak a magyar érdek érvényesítését, hanem a magyarok közötti békességet is megerősítette.”
Mindezek után egy rövid mérleget is engedjenek/engedjetek meg számomra, arról a 6 évről, melynek során abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a Magyar Polgári Párt elnöke, hogy elnökötök lehettem. 
Az MPP 2008-as megalakulását követő ígéretes kezdet után a 2012-es helyhatósági választásokat követően mindössze 7 polgármesteri tisztséget szerzett a helyi választásokon. Az összeomlás szélén álló párt innen jutott el a parlamenti jelenlétig, jelenlét, ami bármely politikai alakulat súlyát adja. 
Néhány hete a párt Országos választmányi ülésén döntés született arról, hogy a jobb teljesítmény elérése érdekében a feladatokat meg kell osztani. Ugyanakkor – és ezt sem kell véka alá rejtenünk – ezen döntés hátterében egy rég vitatott elvi kérdés, az MPP identitás megőrzésének módja körüli nézetkülönbség húzódik. Sokszor mondom: sokan, sokfélék vagyunk. Nincs ez másként „házon belül” sem. Vannak, akik függetlenségünket féltik, mások lehetőségként élik meg a politikai koalíció biztosította keretet. jöjjenek a számok: 7 polgármesterből (ami hamarosan 5+2 – re olvadt) ma itt állunk 15 polgármesterrel. A korábbi 2 megyei tanács helyett ma 4 megye önkormányzatában foglalnak helyet az MPP tanácsosai és a magyar-magyar összefogás eredménye az is, hogy ma (a korábbi 2 megye helyett) 5 romániai megyét irányít magyar tanácselnök! 2016 decemberében parlamenti párttá vált a Magyar Polgári Párt. (Ma 2 képviselővel vagyunk jelen a Román Parlamentben.) A 2016-os parlamenti választáson elért eredmény ráadásul egy olyan eredmény, amely egy hoszú ideje lefelé tartó spirált tört meg, eredmény amelyhez Orbán Viktor miniszterelnök „kalapemeléssel” gratulált. „A választáson elért eredmény az egész romániai magyarság közös sikere, a két magyar szervezet együttműködése pedig hasznos példaként szolgálhat a magyarság egészének” - fogalmazott leveleiben a kormányfő. 
... és ha itt tartunk, engedjék meg egy zárójel erejéig, hogy az MPP mellett működő állampolgársági irodahálózatról is szóljak (a könnyített honosítással foglalkozó irodahálózatról), amely éveken át az MPP-tagok önkéntes munkáján alapult. Ma ez a hálózat, más hasonló tevékenységet kifejtő alapítványokhoz vagy egyesületekhez hasonlóan a Magyar Kormány és a Nemzetpolitikai Államtitkárság partnerségét élvezi. Köszönet érte mindenkinek, aki megértette ennek a nemzetpolitikai munkának a fontosságát, amit polgári barátaink kifejtenek. Ma mi is érezzük, hogy nincs határon inneni és határon túli magyar ügy, ma csak egy közös magyar ügy létezik a Kárpát-medencében. 
Az elmúlt 6 esztendő során sikerült külpolitikai téren is eredményesnek bizonyulnunk. A FUEN (az MPP 2014-ben vált a FUEN tagjává) tagság olyan lehetőségeket nyitott meg, ami az autonómiaküzdelem terén nyújt jelentős kapaszkodókat, különösen most, amikor ez európai őshonos nemzeti kisebbségek kérdését hangsúlyosabban sikerül tematizálni, az európai polgári kezdeményezés biztosította lehetőség (MSPI) pedig a következő időszak legjelentősebb áttöréstét hozhatja az európai kisebbségpolitika és az őshonos nemzeti közösségek tekintetében az Európai Unióban. 
Ma már világos, a Magyar Polgári Párt három pilléren állva, az önkormányzatok, a parlament és a nemzetközi politika terén is felvállalja és képviseli a magyar érdeket. Tanácsosaink (helyi és megyei képviselőink), polgármestereink, parlamenti képviseletünk, mindannyian a magunk helyén kell helytállnunk, mert feladat rengeteg volt, van és lesz, az előttünk álló időben talán pedig még több is! Magam részéről ebből a munkából a jövőben minden erőmmel a parlementi tevékenységre kívánok koncentrálni, ezen a téren helytállni. Bízom benne, hogy egy kicsivel több időm marad a családomra is, hiszen az elmúlt időszak során a pártelnöki munka mellett a képviselői feladatok ellátása igencsak lekötött, hiszen mindkettő egész embert kíván. 
Tisztelt küldöttek, kedves Barátaim, engedjétek meg, hogy végezetül megköszönjem feleségemnek a kitartást és a bátorítást, mert nélküle ma a Magyar Polgári Párt biztos nem tartana itt, ahol tart! Az elmúlt 6 évben mindent megtapasztalhattam abból, amit a politikai küzdelem jelent: sikert és kudarcot, hűséget és árulást, erényt és gyarlóságot, igazságot és igazságtalanságot, méltánytalanságot és elégtételt. A tény, hogy ma itt állok és átadhatom a stafétát, hogy egyáltalán van, amit átadnom és hogy három gyerekemhez hazamehetek, az elsősorban Neki köszönhető! 
Kívánom, hogy az MPP új elnöke sikerrel vigye tovább a munkát! 
Advent időszakának közeledtével kívánok reményteli várakozást és áldott ünnepet!"

Gyergyószentmiklós, 2018. november 24.

Bejegyezte: dátum:

2018. december 2., vasárnap

Több mint százmilliárd forintot fordítanak a Magyar Falu programra jövőre

2018. 12. 02.  MTI
A kormány célja, hogy a vidéken, kistelepüléseken élő emberek életminősége a lehető legmagasabb legyen, a közszolgáltatások elérhetősége a legkisebb településeken is lényegesen javuljon.
Legalább 150 milliárd forintot fordít a kormány a Magyar falu program intézkedéseire már 2019-ben a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyéden.
A miniszter elmondta a programnak három célterülete van: a közszolgáltatások fejlesztésére 75 milliárd, a vidéken maradást segítő „falusi csok” programra 25 milliárd, a mellékúthálózat fejlesztésére pedig további legalább 50 milliárd forintot fordít a kormány. Hozzátette, jelenleg is folynak a tárgyalások további 25 milliárd forintos kormányzati támogatásról, amelyet szintén útfejlesztésre fordíthatnak majd a kistelepülések.
A 150 milliárd forintos forrásból 25 milliárdot az útalapból finanszíroznak, 125 milliárdot pedig az általános tartalék terhére biztosít a kormány.
Gulyás Gergely közölte: ma Magyarország 3155 települése közül 2887 ötezer fő alatti. Ez azt jelenti, hogy a települések 90 százaléka ötezer lakosúnál kisebb falu vagy kisváros, és ezekben él a magyar lakosság csaknem egyharmada.
A „falusi csok” bevezetése a vidéken maradást segítő program lesz – mondta a miniszter. Hozzátette: a kormány a családügyi konzultáció végeredményét megvárva fog dönteni a családi otthonteremtési kezdemény (csok) kiterjesztéséről, amelyen belül külön kiemelt formát jelent majd a „falusi csok”.
A másik célterület a mellékúthálózat fejlesztése, amely a három és több számjegyű utakat érinti. Ott lehet a fejlesztéseknek része két számjegyű út is, ahol egy rövid szakasz megújítása a faluból munkára járók közlekedését szolgálja – jegyezte meg.
Bölcsődéket, óvodákat és orvosi rendelőket is felújítanak
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a közszolgáltatások fejlesztéseit sorolva elmondta: óvodák felújítására és bővítésére ötmilliárd, bölcsődei fejlesztésekre tízmilliárd, óvodai sporteszköz-beszerzésre és udvarfejlesztésre szintén ötmilliárd forint áll rendelkezésre.
Négymilliárd forintot fordíthatnak kistelepülési orvosi rendelők felújítására, további kétmilliárdot orvosi eszközpark beszerzésére, emellett ötmilliárdot a lakhatás biztosítására. A szolgálatilakás-programot olyan önkormányzatok számára hirdetik meg, ahol betöltetlen háziorvosi praxis van.
Ezen túlmenően, ahol arra szükség van, óvodai, bölcsődei, önkormányzati pénzügyes, jegyző és körzeti megbízottak számára kínálnak szolgálatilakás-lehetőséget a falvakban – tette hozzá.
Polgármesteri hivatalok felújítására kétmilliárd forintot, belterületi út- és járdafelújításra 8+2 milliárd forintot szánnak, hárommilliárd forintból pedig közterületek karbantartását szolgáló eszközök – traktor, fűnyíró, ágaprító, sövényvágó – beszerzésére nyílik lehetőség. Falvak egyházi és önkormányzati temetőinek komplex rendezésére hárommilliárd, sportparkok építésére két típusban kétmilliárd forintot biztosít a program a kormánybiztos tájékoztatása szerint.
Segítik a falu- és tanyagondnoki szolgálatok működését
A falu- és tanyagondnoki szolgálatok működtetésére nyolcmilliárdos támogatás áll rendelkezésre három célterületen: már működő szolgálatok elöregedett járműveinek cseréjére vagy számukra új busz vásárlására, illetve új szolgálat indításához gépjárműbeszerzésre. Gyopáros Alpár hozzátette: a buszbeszerzés áfatartalmának kormányzati támogatásával lehetőség nyílik arra, hogy a falvak a lecserélt régi buszaikat határon túli, Kárpát-medencei magyar közösségeknek juttathassák el.
A kormánybiztos azt is elmondta – bár nem a program részeként – , hogy kezdeményezték a Pénzügyminisztériumnál a falu- és tanyagondnoki szolgálatok állami normatívájának emelését. A korábbi 2,5 millió forintos normatíva 600 ezer forinttal kiegészített összegét további egymillióval, 4,1 millió forintra növelnék, és a lélekszámi korlátot ezer főre emelnék.
Gyopáros Alpár elmondta: ott, ahol üresen álló egyházi tulajdonú épületek – volt parókiák, plébániák, egyházi iskolák – vannak, a felújításra, eszközvásárlásra és a működési költségek támogatására országosan hétmilliárd forint áll rendelkezésre. Ugyanilyen módon önkormányzati tulajdonú közösségi terek fejlesztését hatmilliárd forinttal támogatja a program.
A közszolgáltatási forrásokat 2019-ben több körben pályázati támogatás formájában írják ki, az önkormányzatokkal szemben nincs önerőelvárás, az előfinanszírozásnál pedig előnyt élveznek majd az alacsonyabb adóerő-képességű települések – mondta.
Települési és civil szervezeti képviselőkkel is egyeztettek
Gyopáros Alpár kiemelte: a Magyar falu program kidolgozása során falvakban élő vagy dolgozó szakemberekkel és öt önkormányzati érdekképviseleti szervezettel működtek együtt, országszerte huszonhét helyszínen több mint 2200 települési és civil szervezeti vezetővel egyeztettek.
Arról is beszélt: ezt nem egyéves intézkedésnek, hanem hosszú távú programnak szánják. Terveik szerint 2020-tól a falvak gazdaságélénkítésével, a közösségi közlekedés, a kiskereskedelmi ellátottság fejlesztésével is foglalkoznak. Arról is beszélt, hogy a Digitális jólét programnak köszönhetően minden háztartásnak lehetősége lesz szélessávú internetelérésre.
Bejegyezte: dátum:

Román centenárium – Az MPP őszinte, egyenes, nyílt párbeszédre szólít fel

A román-magyar viszonyt rendező őszinte, egyenes, nyílt párbeszédre szólított fel a Magyar Polgári Párt (MPP) az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriumának előestéjén közzétett közleményében.
Az egy hete pártelnökké választott Mezei János által jegyzett közlemény szerint míg magyar iskolákat szüntetnek meg, míg ártatlan magyar emberek ülnek börtönben koholt vádak alapján, míg visszaállamosítják történelmi magyar egyházak ingatlanjait, “nem beszélhetünk másról, mint magyar közösségünk elnyomásáról, megfélemlítéséről, a minket megillető jogok semmibe vételéről”.
Az MPP elengedhetetlennek tartja az 1918-as gyulafehérvári kiáltványba foglalt ígéretek gyakorlatba ültetését. Megállapítja: erre szükség van a Romániában élő nemzeti közösségek jogegyenlőségének biztosításához, illetve ahhoz, hogy a többség és a kisebbség kölcsönös megbecsülésben, egymás iránti tiszteletben élhessen együtt.
“A Magyar Polgári Párt az elkövetkezőkben is azért cselekszik, hogy konstruktív párbeszéd alakulhasson ki a román politikum és a helyi magyar közösség képviselői között. Ezen törekvésünk eredményessége érdekében, az anyaország támogatása mellet, továbbra is kérjük és számítunk az illetékes európai, nemzetközi fórumok segítségére” – áll az MTI-hez eljuttatott péntek esti állásfoglalásban. [Forrás: MTI]
Bejegyezte: dátum:

MPP-tisztújítás: lemondott Biró, megválasztották Mezeit

Balázs Katalin • 2018. november 24., 
Száz küldött és számos meghívott vett részt a Magyar Polgári Párt országos tanácsának gyergyószentmiklósi rendkívüli ülésén. A szombaton tartott kongresszuson tisztújításra és alapszabály-módosításra is sor került.

Mezei János és Biró Zsolt. Váltás az MPP élén • Fotó: Balázs Katalin 

Egyházi elöljárók áldásával vette kezdetét a Magyar Polgári Párt országos tanácsa a gyergyószentmiklósi Maros hotel konferenciatermében. 
Az MPP-s küldöttek mellett más szervezetekhez tartozó meghívottak is jelen voltak. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az elmúlt évekre visszatekintve kijelentette: bebizonyosodott, hogy magyar ügyekben az RMDSZ és az MPP tud együttműködni, érdemes a közéletben részt venni. Testvéri és harcostársi üdvözletét hozta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, aki üdvözlőbeszédében kiemelte, a több párt nem baj, ha vannak közös célok, viszont ha a magyarok egymással hadakoznak, azok kacagnak rajtunk, akik nem a magyarság javát akarják. „Egy a múltunk, és bízom benne, hogy egy lesz a jövőnk is” – fogalmazott Szilágyi Zsolt. Zászló lehet több, de célból elég egy is 

 Fotó: Balázs Katalin 

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusáról Farkas Balázs vezetőkonzul volt jelen, az MPP fontosságát azzal támasztva alá, hogy olyan ügyeket vállal fel, amelyeket mások nem, vagy kevésbé, de hozzátette azt is, hogy nemzeti ügyek képviselete összefogás nélkül nem lehetséges. „Nem személyek, hanem értékek és célok mellett kell összefognunk” – mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, bevallva, örömmel töltötte el, hogy végre az összes magyar képviselő kiállt Székelyföld autonómiastatútuma mellett. A jövő feladatát így fogalmazta meg: meg kell akadályozni, hogy Székelyföld elszegényedése uniós segédlettel menjen végbe. Alapszabály-módosítás, tisztújítás Az MPP alapszabályzata új pontokkal bővül az országos tanács döntése értelmében. Így a továbbiakban nem lehet egy és ugyanazon személy az MPP elnöki tisztségét betöltő azzal, aki más politikai szervezet színeiben szerzett tisztséget, mandátumot. Biró Zsolt, aki lemondott az országos elnöki tisztségről, és RMDSZ-es képviselő marad a továbbiakban, egy másik javaslattal is előállt: erősítsék meg a 2012-ben hozott egyes számú határozatot, amely az MPP szervezeti önállóságának sérthetetlenségét tartalmazza. 
A kongresszus előtt lemondását írásban adó elnökség nevében Biró Zsolt kijelentette, a tíz éve alakult szervezet 2012-ben ott tartott, hogy hét polgármester nyert a párt színeiben. Akkortól lett Biró az elnök, és mára tizenöt település élén van MPP-s polgármester, öt megyét irányít magyar személy, két polgári képviselő van a román törvényhozásban. Bíró Zsolt feleségének köszönte meg a kitartást és bátorítást, mert „nélküle a Magyar Polgári Párt biztos nem tartana ott, ahol tart. Az elmúlt hat évben mindent megtapasztalhattam abból, amit a politikai küzdelem jelent. Sikert és kudarcot, hűséget és árulást, erényt és gyarlóságot, igazságot és igazságtalanságot, méltánytalanságot és elégtételt. Az a tény, hogy itt állok és átadom a stafétát, hogy egyáltalán van, amit átadnom, és hogy három gyermekemhez hazatérhetek, az elsősorban feleségemnek köszönhető.” 

Fotó: Balázs Katalin Új elnökség a régi kerékvágásban 

Egyetlen jelöltként indult Mezei János az országos elnöki megbízatásért. Gyergyószentmiklós volt polgármestere, Hargita megyei tanácsos a száz szavazatból nyolcvannyolc támogatóra talált. Munkáját alelnökként segíti Kátai Attila, Fülöp Csaba, Benedek László, Mosdóczi Vilmos és Simon Csaba. 

Fotó: Balázs Katalin 

A Magyar Polgári Párt soraiban nagyon sok munkára számítanak a következő időszakban. A feladatok gyarapszanak mind a parlamenti munkában, mind a pártvezetésben, ezért látták jónak a feladatok szétosztását – közölte a sajtóval Mezei János. Nem akar új elnökként új szemlélettel előrukkolni „a politikai programját követni fogjuk a polgári pártnak, nem fogunk letérni arról az útról, amit eddig is követtünk, igazából inkább visszaállunk arra az útra, amit meghatároztunk, amikor 2008-ban a Magyar Polgári Pártot létrehoztuk.” Önálló politikai szervezetként kíván megjelenni az MPP a politikai palettán, tartva az értékrendet és irányvonalat, de nem zárkózik el a kapcsolatteremtéstől, azoktól a lépésektől, amelyek közelebb viszik a magyarságot a sikerekhez – közölte az új országos elnök, az európai parlamenti választások kapcsán kijelentve, az MPP készül, határozatot hoztak az irányvonalról, szándékról is. Még nem leszögezett, de fontolgatja a Magyar Polgári Párt, hogy külön jelöltet indít az EP-választáson, viszont a koalíciótól sem zárkózik el.
Bejegyezte: dátum:

2018. december 1., szombat

Szükség van a kistelepülések és a határon túli magyar közösségek erősítésére

A kistelepülések és a határon túli magyar közösségek támogatása mellett emelt szót a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pusztafalun.
Amikor a kormány támogatja a kistelepüléseket, a kárpátaljai, partiumi, erdélyi és felvidéki közösségeket, nem tud minden problémát megoldani, de olyan lökést ad, amely átsegíti a helybelieket a nehéz helyzeteken - fogalmazott Soltész Miklós a zempléni település református templomában negyedik alkalommal megrendezett lelkész- és polgármester-találkozón. 
Az államtitkár arra kérte az Erdélyből, Felvidékről és Kárpátaljáról érkezett vendégeket, őrizzék anyanyelvüket és minden körülmények között maradjanak meg magyarnak. Különösen fontos ez a kárpátaljai területeken, ahol az Ukrajnában tapasztalható politikai helyzet miatt egyre nehezebb az élet - fűzte hozzá. 
Hangsúlyozta: a már hagyományos pusztafalui találkozó soha nem volt ilyen aktuális, mint most, amikor "nagy szükségünk van egymás erősítésére".
A találkozó alkalmából lerakták a templombelső felújításának alapkövét. Hörcsik Richárd (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője közölte: a zempléni Hegyköz és a szomszédos Abaúj településein a kormány a közelmúltban összesen 150 millió forinttal támogatta a kisebb egyházi közösségeket. 
Egy-egy 10-20 millió forintos felújítás ezekben a falvakban gyakran "az életet jelenti", ezekből a pénzekből újítanak meg parókiákat, végeznek el kisebb javításokat a templomokon - mondta.
Takács Viktor (független), Pusztafalu polgármestere közölte, kormányzati támogatásból, csaknem negyvenmillió forintból építik újjá a református templom belsejét. Hozzátette: száz éve újultak meg az épület belső elemei; az elmúlt években - ugyancsak pályázati forrásból - a templom külsejét és annak környezetét már sikerült rendbe tenniük.
MTI
Bejegyezte: dátum:

Új század elé

A Nyugat ma műanyag eszmékkel, ideológiákkal játszódik – az első világháború óta eltelt száz esztendőnek ez a legrémesebb summázata. Műanyag eszmék, műanyag ideológiák, a szabadság önmagát túlélt torzképe.
Ül a Nyugat a bágyadt napsütésben, mint halállal és elöregedéssel dacoló, nevetséges, kirúzsozott műfogsorú vénasszonyok a kávézó teraszán, és a kihűlő jólétet kavargatva megtagadja önmagát. Megtagadja a hitet, a nemzetet, a nemeket, úgy szólja meg és le a múltat, mintha lenne még jövője, az individualizmusból önsorsrontást, az intellektusból „villalakót” nyáladzott össze. Ki tudja már, mióta, mindent lefelé nivellál, már nem a középszerűséget, hanem a kisszerűséget, a pitiánerséget, a romlottat, a beteget, a természetellenest és a torzat emeli piedesztálra. 
Ebből semmi sem fog megmaradni. Ezek műanyag eszmék, a Nyugat még egy kicsit tologatja őket, aztán majd összetörnek. S nekünk most ebből kell kimaradnunk. Igen, valamiféle kánon már, hogy mi ingázunk a Nyugat s Kelet között, s legjobbjaink mindig is a Nyugathoz akarták kötni az országot. Igen, éppen a mi generációnk indult el ezzel a szándékkal újra, ezzel az illúzióval, s most rá kellett ébrednünk, alig van már valami, ami miatt nekünk harcolnunk kéne őértük. 
S van nekünk egy közegünk (ez magát még mindig „szellemi elitnek” nevezi, holott már nem szellemi és legfőképpen nem elit), amely már nagyon-nagyon régóta nem gondolt semmit sem, már nagyon-nagyon régen nem tud mit mondani ennek az országnak. Ellenben ha a Nyugat szellent egyet, ezek egymás sarkára hágva tülekednek a „forrás” körül, hogy elmondhassák, harsányan és büszkén, ők inhaláltak a leghamarabb és a legnagyobbat belőle. 
Velük sincsen már túl sok dolgunk minekünk. A mi dolgunk az igenis létező, harmadik út őrzése. S ha kell, hát kitaposása. S hogy mi a harmadik út? Hát a normalitás világa. Száz év telt el azóta, hogy elveszett az első világháború, s mindjárt száz, hogy elveszett egy ezeréves haza. 
S ebben a száz évben is óriási erők mozdultak meg azért, hogy mi ne is legyünk. Legfőképpen a határon túlra kényszerített, magát kisebbségi vagy ami még ennél is nehezebb, magát szórványban találó magyarság ne legyen többé. És láss csodát: mégis vagyunk! S ez a csoda a normalitás csodája. Mármint, hogy nincsen semmi a nemzet helyett, nincsen semmi a család helyett, nincsen semmi a hit helyett – nincsen semmi a történelmi emlékezet, a hagyomány és a mégis megmaradás parancsán kívül. 
Minden más csak műanyag eszme, műanyag ideológia, műanyag csattogó lepke, a következő sarkon már eltörik, nem csattog tovább. 
S e bizonyosságokon kívül mi van? Babramunka, az van. Igen, a Trianonnal tönkretett Kárpát-medence újjáépítése, a kettévágott utak, vasutak visszaépítése, az észak–déli erek megteremtése (mi az, hogy nem lehet autópályán eljutni Varsóba?), büszke magyarként, büszke nemzetként élére állni Közép-Európa megteremtésének, a Baltikumtól le az Adriáig, minden együttműködésre készen, s a nemzeti érdekeket soha nem feledve, a száz éve tőlünk elszakítottakat sohasem odadobva valami „magasabb érdekért”, ugyanis nincsen magasabb érdek. A magasabb érdek soha nem jelent semmit egy nem birodalmi nemzetnek, mintsem önfeladást, önpusztítást, lealacsonyodást – bérelt helyett a vesztesek között. 
„Nincs alku – én hadd legyek boldog! / Másként akárki meggyaláz”. 
Ez most a nemzeti parancs. Diaszpórában is, kisebbségben is, szórványban is, idehaza is. Hittünk már téveszmékben eleget, s hitegettek is eleget. Éppen itt az ideje, hogy megnyerjük az új századot, barátaim.
Bayer Zsolt
Bejegyezte: dátum:

Orbán Viktor: A visegrádi csoport jelenti Európa jövőjé

2018-11-3021:55
A visegrádi csoport jelenti Európa jövőjét - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a Barrandov cseh kereskedelmi televízióban péntek este sugárzott interjújában.
A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy a visegrádi országokban a gazdasági növekedés üteme kétszer akkora, mint az európai uniós átlag, és jelenleg a visegrádi csoport az összeurópai gazdasági növekedés motorja. 
"Bízom abban, hogy ami jó a V4-nek, az jó egész Európának is" - mondta a kormányfő, aki pénteki hivatalos csehországi látogatása alkalmával nyilatkozott a Barrandov televíziónak. 
MTI
Bejegyezte: dátum:

2018. november 30., péntek

Troll: Állami pénzből folytatnak kormányellenes propagandát az egyetemeken

Állami pénzből folytatnak kormányellenes propagandát az egyetemeken
2018-11-3021:54
Újra terítéken az oktatás, de most egy másik aspektusból vették azt elő. A 888.hu-ra írtak diákok, illetve az egyik ottani munkatárs is, akik azt mondják, az objektív oktatási tananyag mellett találkoznak baloldali eszmékkel a tananyag keretében, azok viszont nem kapcsolódnak a témához. Többek között ezzel kapcsolatban is kifejezte véleményét, az ECHO TV Troll című műsorának csapata, Pindroch Tamás, a Figyelő főmunkatársa, Szarvas Szilveszter, a PestiSrácok.hu főszerkesztő-helyettese , Boros Bánk Levente, a Médianéző ügyvezetője .
A DK közleményben reagált, amelyben azt írták ez a helyzet az ’50-es éveket idézi. 
Pindroch Tamás azt mondta: nekik mindenről Rákosi jut eszükbe. Magyarországon visszaszorultak az egyetemekre, NGO-ba és visszaszorultak szinte minden politikai funkcióból a liberálisok és ezért itt osztják az észt. 
A diákok pedig nem tehetnek semmit, nem szólalhatnak fel, mert az a tanár még vizsgáztatni fogja őket - tette hozzá a Figyelő főmunkatársa. 
Szarvas Szilveszter arról beszélt, néhány hónappal ezelőtt, amikor G. Fodor Gábor és a 888.hu csapata írt egy posztot egy MSZP-s politikusról és annak családjáról, azután G. Fodor Gábort feljelentették és kitiltották az egyetemről, nem tarthatott már órákat. Pont Gyurcsány Ferenc és a DK, meg az összes többi szemétláda ne "spiclitempózzon", ne ’50-es évekezzen, mert pont amit G. Fodor Gáborral csináltak az az ’50-es évek. Az, hogy ő már nem taníthat egyetemen amiatt a poszt miatt. 
Boros Bánk Levente kiemelte, sok olyan elem van, aminek nem lehetne helye a felsőoktatásban és a tudományos életben. Sose tagadtam, hogy a nemzeti oldalhoz tartozom, a kommunista tanárnő pedig bevallottan adott egy jeggyel rosszabbat – idézte fel személyes tapasztalatait Boros Bánk Levente. Amikor viszont tanított kínosan ügyelt arra, hogy még véletlenül se jelenítsen meg ideológiai tartalmat órán. 
Ami valóban vérlázító, hogy ezek a mi pénzükön ülnek ott és nemcsak a felsőoktatási intézményekben, hanem a tudományos akadémián is, valamint annak a szakosított intézeteiben. Az állam tartja el és kormányellenes propagandát folytatnak. 
Érdemes lenne egyszer végig menni a tudományos akadémia tagjait hogyan is választják ki egymást, ez a kommunista rendszerben gyökerezik. Egy kontraszelektált brigád, akik most a tudomány függetlenségének oltára mellől oszt mindenkit.
Bejegyezte: dátum:

Egy férfi Moldovából indult gyalog Gyulafehérvárra, és meg van elégedve a magyarokkal

A cikkben megemlített moldovai úr, nem akármilyen "jött-ment" hiszen a Moldvai Köztársaság Parlementjében volt képviselő. Tanár a mestersége és azon aláírók közzé tartozik aki jelen volt  függetlenségi kiálltvány aláírásnál is. Igy érthető lenne, hogy miért is foglalkozik az Adevărul.ro vele. Azt sem kell elfelejteni, hogy abból a parlamentből származik a tanár úr amelyik megértette, annak fontosságát, hogy a gagauzoknak jogosan adták meg az autonómiát! Miért ne lenne megelégedve a magyarokkal(értsd székelyekkel) amikor azok igencsak értékelik hogy Moldávia nem félt az autonómiát megadni a gagauzoknak és azok nem is akartak területileg kivállni. Ezzel is igazolva, hogy a nemzetféltők igaztalanul terjesztik az különféle és főleg  meggondolatlan álhireket. EP  
2018. november 27. 
Ion Mărgineanu 77 éves moldovai állampolgár november elsején indult el többedmagával Moldova Köztársaságból, hogy egy hónapnyi gyalogút után megérkezzen Gyulafehérvárra megünnepelni a Nagy Egyesülést. 
A férfi Iaşi, Neamţ, Hargita és Maros megye érintésével érkezett meg november 25-én Fehér megye határához és 27-én már Balázsfalván bandukolt keresztül. 
Ion Mărgineanu és egyik útitársa átlépi Fehér megye határát
Ion Mărgineanu és egyik útitársa átlépi Fehér megye határát 
Mărgineanu valamiért fontosnak tartotta elmesélni az Adevărulnak, hogy útja során sem a szász, sem a magyar falvakban nem ütközött akadályokba és mindenhol kedvesen fogadták, még egy olyan faluban is, ahol magyar a polgármester, behívták az irodádba és egy zászlócserére is sor került.  
Hogy pontosan milyen zászlókat cseréltek, arra sajnos nem tér ki az Adevărul cikke, mindenesetre „érdekes”, hogy egy országos lapnál fontosnak tartják kiemelni, hogy egy román zászlókkal felszerelkezett moldovai férfi minden gond nélkül végig tud haladni a magyarok lakta településeken.
Bejegyezte: dátum:

Rangsorolták Románia legjobb borait

2018. november 29.  
Az Oprișor Pincészet Smerenie nevű borát választotta a Gault & Millau Románia az ország legjobb borának idén. 
A 100-ig terjedő skálán 94 pontot ért el a mehedinți megyei pincészet száraz vörösbora, amely három különböző fajta szőlő (Shiraz, Pinot Noir és Dornfelder) tölgyfahordóban érlelt levéből készült. 
Utána következik a 7arts Pincészet Cvartet nevű száraz vörösbora, amely Merlot, Shiraz, Cabernet Sauvignon és Feteasca Neagra borok házasításával készült. 
A dolj megyei pincészet terméket 93 pontra értékelték. A harmadik helyre a maros megyei Liliac Pincészet Transylvania Ice Wine nevű édes desszertbora került. 
A 93 pontos jégbor Leányka, Ottonel muskotály és Tramini szőlőkből készül. 
A magyar termelők közül Balla Géza Feketeleányka és Cabernet Franc házasításával készült Sziklabora kapta a legjobb értékelést, összesítésben 91 ponttal a 8. helyre sorolták. 
A termék bemutatója szerint a bor magán hordozza a Feketeleányka gyümölcsösségét és a Cabernet Franc fűszerességét. 
Az alapvetően éttermek rangsorolásával foglalkozó Gault & Millau Románia kedd este mutatta be az ország legjobb borait összesítő kiadványát, és szerda este tették közzé online a legjobb borokat felsoroló listát.
Nem található automatikus leírás.
Bejegyezte: dátum:

Megszívlelendő vélemény a román ünnepre

Makkay József 2018. november 29.,
A napokban a Mócvidék egyik festői városkájában jártam, ahol a magyarság számaránya kevesebb mint egy százalék. Mondhatnánk, nem létező tényező, mégis egy helyi magyar értelmiségi úgy került be független önkormányzati képviselőként a helyi tanácsba, hogy a mintegy 20 magyar szavazat mellett még kapott 240 román voksot. 
Mindez olyan helységben, ahol a 18. és a 19. században végigsöpört román–magyar háborúskodás ezernél több, zömében magyar áldozatot követelt. A magyar tanácsos gondolt egy merészet és nagyot, és a centenáriumi ünnepséget megelőző önkormányzati találkozón magyar címeres Tokaji borral köszöntötte román kollégáit azzal a felvezető szöveggel, hogy az ajándékot az utolsó centenáriumra hozta. És mielőtt Avram Iancu népében meghűlt volna a vér, a magyar atyafi hamar hozzátette, azért az utolsó centenárium, mert ha lesz folytatás, az csak bicentenárium lehet. 
A jól elsült viccen nemcsak a román társaság nevetett nagyot – miközben bajtársuknak a vállát veregették –, hanem az a pár magyar is, akik a városka református parókiáján hallgatták végig a vicces történetet. Megvallom őszintén, jó érzés volt ízlelni e világtól eldugott vidék néhány magyarjának a felszabadult optimizmusát, jövőtervezését (amiről jövő lapszámunkban olvashatnak riportot), higgadt értékelését a román–magyar együttélésről, és arról a múltról, amelynek hallatán sok magyar ember zsebében kinyílna a bicska. Ez az aprócska történet annak kapcsán jutott eszembe, mennyire görcsösen gondolunk a közelgő román centenáriumra, a felfokozott nacionalista megnyilvánulásokra és – Sabin Gherman szavaival élve – a bukott politikusok bennünket heccelő megnyilvánulásaira. 
Legtöbbünkben ott lapul a félelemérzettel vegyes elutasítottság, a kifosztottság érzete, hiszen miközben szomszédunk ünnepel, keserű szájízzel arra gondolunk, hogy nekünk van igazunk, és neki igazából nincs is mit ünnepelnie. A tömbvidéken élő magyarok számára a történet viszonylag egyszerű, hiszen román embert csak mutatóban látnak, számukra a román–magyar viszony hírek formájában begyűrűző virtuális valóság. 
A helyzet a vegyes lakosságú vidékeken vagy a szórványban bonyolultabb, ahol az erőteljes román jelenlét tucatnyi külsőségben is tetten érhető, amihez a helyi magyaroknak valamiképpen viszonyulniuk kell. Szórványvidéken járva hallottam többször a megszívlelendő véleményt: nem jó nekünk a sündisznóállás. 
Nem volt ez jó 1849 után sem a magyarságnak, amikor sokan úgy gondolták, hogy ha semmibe veszik és elutasítják az osztrákokkal történő együttműködést, akkor előrébb tartanak. Ma is így van ez. Nyilván nem közös ünneplés kell, hanem részvétel mindenhol, ahol szavunkat hallatjuk, és különvéleményt fogalmazhatunk meg mindarról, ami közösségeinket zavarhatja. Az egymás mellett élésnek más receptje ugyanis nincs.
Bejegyezte: dátum:

Segíthet-e az MPP-n a ráncfelvarrás?

Amint az alábbi cikkből is kiderült a cikkíró bemutatta mi is az, amit nem ért, de sokat tud írni róla... Röviden nem igen szereti a polgári vonalat, de nem veszi észre, hogy ezzel csak magát járatja le, hiszen nem tartja be az alapvető szabályokat sem, amire a kezdőket az újságiró iskolában tanítanak... Persze, aki vers írásra is van ideje talán nem is olyan véletlen, hogy egy kicsit el van tájolódva, vagy hogy azt gondolja magáról, hogy amit leír az helyes lenne.
Pedig minden lehetősége meg van arra, hogy legalább utánna nézzen, vajon tényleg életképes-e mindaz, amit leír? Az is meglehet, hogy csak a Bíró Zsolt személye zavarja... Nem tudható, de szeretnénk egy kicsit segiteni neki, hogy legalább a közeljövőben lásson tisztábban.
Kezdjük azzal, hogy az erdélyi politikában eddig elhangzott véleményeket ismertetünk meg.  A pártoknak a választásokon lényegében három célja lehet: a szavazatok maximalizálása, a hivatali pozíciók maximalizálása és a közpolitikai célok előtérbe helyezése. 
Székely István Gergő szerint "a polgáriak eddig inkább a másodikra , azaz a hivatali poziciók maximálására törekedtek, viszont a néppártiak a szavazatok maximalizálásara koncentráltak." Viszont Székely István szerint "az MPP-nek egy része program- a másik meg pozíció-orientált, az egyik elment az EMNP, a másik meg az RMDSZ irányába. Az is világosan látszott, hogy a Néppárt szavazatot maximalizál, a polgári párt mandátumot". 
Biró Zsolt azt mondta, "hogy az RMDSZ-szel együtt kell működni, és a rossz döntéseit kell korrigálni". 
Székely István: A Bíró érdeme, hogy az MPP-RMDSZ országos megegyezéssel megteremtette a politikai feltételeit annak, hogy az MPP az RMDSZ rossz döntéseinek korrekciós mechanizmusként jelenjen meg. E szemléletnek sokkal szélesebb körű a támogatottsága lett . Azt gondolom, hogy ez a konstrukció, így, ebben a formában, akár rendszerszinten is működőképes, hiszen az MPP akár olyan programtéziseket is felvállalhat, amit az RMDSZ a román politikán belüli teljes elszigetelődése nélkül nem tudna megtenni. Ugyanakkor korrekciós mechanizmus, hiszen az RMDSZ szétaprózottsága okán nincs egy olyan központi akarat, amely rendet tenne, tehát belső korrekcióval nem küszöbölhető ki minden rossz döntés. Külső korrekciónak marad az MPP, és a közlekedő edények elve alapján elképzelhetőnek tartom, hogy a mindenkori önkormányzati eredmények függvényében álljon össze az RMDSZ parlamenti listája. Számomra az a kérdés, hogy felépíthető-e egy olyan kooperáción alapuló rendszer, ahol az MPP az RMDSZ rossz döntéseinek korrigálója, és interetnikus, vagy nemzetpolitikai szempontból egy „keményebb” hangvétel megjelenítője. Ezt csak abban az esetben látom megvalósíthatónak, ha az MPP a parlamenti választásokon az RMDSZ listáján indul."
Illyés Gergő szerint: "Az MPP tulajdonképpen az RMDSZ számára elveszett szavazatokat is beviszi a rendszerbe".
Székely István viszont azt tarja, hogy: "A korrekció nem lehet totális szakítás, az EMNP pedig erre játszik: vagy ő, vagy az RMDSZ". 
Illyés Gergő szerint: "Az EMNP és az MPP viszonya az elmúlt években kicsit ebbe az irányba tolta az MPP-t. Amikor fúzióról beszélt az EMNP az MPP irányába, akkor ők attól tarthattak, hogy az EMNP megpróbálja magába olvasztani az MPP-t".
Székely István Gergő  szerint: "Tulajdonképpen menekülési útvonal volt az MPP-nek az RMDSZ felé".
Székely István szerint: "Ehhez azért kellett az is, hogy a négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokon a Néppárt teljes konfrontációra alapozott stratégiája megbukjon. Történelmi tévedésüket abban látom, hogy Tőkés László európai parlamenti választási eredményeire alapozva azt gondolták, hogy az ő szerepük Tőkés világlátását, politikai habitusát felerősíteni, vagyis hangosbeszélő lenni Tőkés kezében. Ahhoz, hogy az MPP kooperációra váltson, kellett ez a tapasztalat is".
Nos, a fenti megállapitások megvilágithatják, azok gondolkodás módját, akik a polgári vonal valamilyen irányváltoztatására adnák a fejüket.
Bíró Zsolt mindegyre és sok alkalommal kijelentette, hogy a polgáriak megakarnak maradni az önállóság mellett, hogy végül a szövetségiek is elfogadták ezt. Talán ezért is téved a cikkíró.  E.P.
2018. október 27.  Szentgyörgyi László
Novemberre összehívták a Magyar Polgári Párt kongresszusát, amely alkalomból – az alapszabályzat és a program módosítása mellett – tisztújítást is tartanak. 
A hírről Biró Zsolt pártelnök, parlamenti képviselő számolt be egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón, amelyen így indokolta az országos ülés összehívásának szükségességét: tízéves a Magyar Polgári Párt, tíz év után lehet, hogy ráfér egy ráncfelvarrás, a választópolgároknak pedig egyértelműen üzenni kell, hogy az MPP olyan tényező az erdélyi magyar politikai palettán, amely komolyan veszi magát, hiszen csak így kérheti, hogy a választók is komolyan vegyék.” 
Mezei János választmányi elnök is úgy vélte, hogy a magyar Polgári Párt életének egyik fontos pillanatához érkezett azzal, hogy úgy döntöttek: összehívják az országos tanácsot, és teljes körű tisztújítást tartanak. 
Hangsúlyozta: a következő időben olyan vezetőkre lesz szükség, akiknek megvan a szükséges legitimitásuk, támogatottságuk ahhoz, hogy a következő nehéz időszakban megfelelően elláthassák a politikai vezetéssel járó feladatokat. „Egy ráncfelvarrással megerősödve szeretnénk elindulni, és a következő idők kihívásaival szembenézni” – jelentette ki az egykori gyergyószentmiklósi polgármester. 
Mezei azt is kifejtette, mit értenek „ráncfelvarráson”: hatékonyabb és hatásosabb politikai képviseletet és kiállást a magyarságért. Hogy segíthet-e az MPP-n az utolsó utáni pillanatokban megejtett kozmetikázás, az kétségesnek tűnik, de az vitathatatlan: valamit tenniük kell, ha önálló politikai tényezőként meg akarnak maradni. 
Az a helyzet, amibe 2012 óta lavírozták magukat, egyenlő az önfeladással. Biró Zsolt elnöklete alatt odáig jutottak az RMDSZ-szel való összebútorozásban – a két parlamenti képviselői mandátum, valamint a két székely megye önkormányzataiban tapasztalható békésebb légkör nevezhető ennek gyümölcseként –, hogy ma már önálló politikai akaratként aligha jöhetnek szóba. Hogy a kialakult helyzet mennyiben a Fidesz és az RMDSZ közötti viszony alakulásának a függvénye s mennyiben a 
Szász Jenő utáni pártvezetés tudatos választásának a következménye, talán már senkit nem érdekel. Azt el kell ismernünk, hogy a mostani szándék, azaz a pártelnöki funkció és a parlamenti képviselői tisztség szétválasztása jó ötletnek tűnik. Így lehetősége nyílhat a majdani elnöknek arra, hogy hangot adjon pártja esetleges különutas elképzeléseinek, sajátos céljainak, ami által bizonyíthatná az MPP önállóságát. Hogy aztán ez miként egyeztethető össze azzal a legalább még két esztendeig, azaz a következő választásokig tartó tudathasadásos állapottal, hogy az RMDSZ jelöltlistáján mandátumhoz jutott törvényhozói rendre egy másik pártközpontban meghatározott irányba szavaznak, az egyelőre megválaszolatlan kérdés marad. 

Bejegyezte: dátum:

2018. november 29., csütörtök

Autonómiaküzdelem kérdőjelekkel

Makkay Jozsef
Területekért jogokat követelünk. Ha már a hazánktól megfosztottak minket, új hazánkban, közös országunkban legalább alapvető emberi és kollektív jogainkat biztosítsák cserébe – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a sepsiszentgyörgyi centenáriumi székely nagygyűlésen. Az 1918-ban alakult Székely Nemzeti Tanács (SZNT) centenáriumán elhangzott beszédében a volt református püspök – a többi felszólalóhoz hasonlóan – határozottan síkra szállt Székelyföld területi autonómiája mellett. Izsák Balázs, az SZNT elnöke párbeszédet sürgetett Bukaresttel, amely a száz évvel ezelőtt elfogadott gyulafehérvári határozatok fényében és a jövő évi román uniós elnökség alkalmával kiemelt aktualitással bírna. A megfogalmazott kérésekkel és elvárásokkal minden rendben, „csupán” az a kérdés, miként lehet a román hatalmat tárgyalásokra bírni. 
Az eddigi próbálkozások kivétel nélkül sikertelenül végződtek. Akár igaza is lehetne Mezei Jánosnak, a Magyar Polgári Párt választmányi elnökének, aki beszédében úgy fogalmazott: az időhúzó román politikum és a nemzetközi emberjogi szervezetek a felelősek azért, hogy száz éve késik a megígért autonómia. 
Valójában azonban ennél sokkal többről van szó. Amit az is jelez, hogy a mintegy ötezerre becsült nagygyűlés közönsége messze elmarad attól a tömegtől, ami elvárható lenne egy ilyen horderejű téma megvitatásához. Jól látható, hogy az eddig megszokott módon és jelszavakkal az üzenet nemcsak a bukaresti román vezetőkhöz, hanem a székelyföldi magyarok többségéhez sem jut el. 
E nagygyűléseknek ugyanis nem az volna a szerepük, hogy a szervezők egy előre eltervezett rendezvényt kipipáljanak a határidőnaplóban, hanem olyan egységfrontot alakítsanak ki az ügy mögé, amely túlmutat politikusokon és politikai pártokon. Ami igazi Kárpát-medencei magyar üggyé válik. 
A magyar miniszterelnöki megbízott, Szili Katalin erdélyi útjain rendszeresen találkozik valamennyi erdélyi magyar párt és az autonómia iránt elkötelezett civilszervezet képviselőivel. Legutóbbi négynapos erdélyi útján többek között a három székely megye önkormányzati elnökeivel is tárgyalt. Így a közvélemény számára természetesnek tűnik, hogy a székely autonómia körül végre létezik erdélyi magyar egység.
 De ez csak a látszat, hiszen a sepsiszentgyörgyi rendezvényről (is) hiányzott az RMDSZ, vagy legalábbis a szónokok listáján senki nem képviselte. Ha az emberek nem az egységet látják, akkor sokukban ez úgy csapódik le, hogy megint hangoskodik az „ellenzék”. Ilyen előzmények után ne csodálkozzunk, hogy az autonómiatüntetések üzenete csak szólamok szintjén jut el pár ezer emberhez a több százezerből. Eszembe jut a gagauz autonómia atyjának, Mihail Kenigeljannak a véleménye, akivel Gaguzia fővárosában, Komrátban készítettem pár éve interjút. 
Úgy fogalmazott, az autonómiaküzdelem egyik alapfeltétele az, hogy legyenek elkötelezett vezetők, karizmatikus személyek, akik mögé felsorakozik a nép. Legalább ezen a területen kellene konszenzusnak lennie
Bejegyezte: dátum:

Sabin Gherman: ne engedjük, hogy csúfot űzzenek Erdélyből!

Makkay József • 2018. november 29.,  
Az Elegem van Romániából című kiáltvány szerzője, Sabin Gherman neve két évtizeddel ezelőtt Kárpát-medence-szerte ismertté vált. A kolozsvári újságíró Erdély sokszínűségének elismeréséért és Románia szövetségi állammá válásáért küzd. A december elsejei ünnep kapcsán beszélgettünk. Sabin Gherman szerint az új Romániában egyesült különböző régiók románságának sem vették fi gyelembe 
– Erdélyi románként mit jelent számodra 1918. december 1. százéves évfordulója? 
– Ellentmondásos érzéseim vannak. Miközben az iskolában a nagy egyesülésről tanultunk, a körülöttünk levő valóság és a rejtett történelem azt mutatja, hogy ha december elseje egy lakodalom volt, akkor valakik megléptek a nászajándékkal. Nehéz ma ennek a történelmi eseménynek a súlyát megbecsülni, mert túlfűtött nacionalizmussal és ide­gen­gyűlölettel van körítve. Igazából arra válaszolnék, hogy szerintem mi kellene lennie december elsejének: a sokszínűség és a különböző kultúrák közötti együttműködés ünnepe, ami lefektette volna az alapját a szubszidiaritásra és az egymás iránti tiszteletre alapuló modern társadalomnak. Másrészt alkalmat biztosíthatna egy visszafogott mérlege­lésre, hogy mit valósítottunk meg és mit szalasztottunk el. Sajnos mai formájában ez nem ünnep, hanem történelmünk egy nagy kudarca. 
– Hogyan látod a román nemzeti ünnep súlyát annak tükrében, hogy 1918. december elsején a korabeli erdélyi társadalom mintegy felét kitevő románság nevében szavazták meg Erdély és Románia egyesülését, miközben a másik felet senki nem kérdezte meg? 
– Traian Vuia az egyesülés helyett a „droit de conquête” kifejezést, azaz a hódítás jogát említette. Színpadias gesztus arra gondolni, hogy a korabeli lakosság repesett az örömtől. Miron Cristea ortodox pap – a későbbi pátriárka – gyakorlatilag megátkozta az Erdélybe bevonuló román hadsereget. Ez az egyik értékelése az akkori eseményeknek. A korabeli sajtó meglepetéssel tálalta a történteket, nem volt rá felkészülve. A valódi események azonban nem nálunk, hanem a nyugati hatalmak háza táján érhetőek tetten, mindezt onnan menedzselték. Tetszik vagy sem, a 20. század nem a népek, hanem a geopolitika százada volt. Csak megjegyzem, és nem minősítem, hogy ez jó-e vagy rossz. 
– Erdély bekebelezésével Romániának mekkora esélye volt arra, hogy igazi multikulturális országgá váljon, amely minden állampolgára számára biztosíthatta volna a teljes jogegyenlőséget? 
– Ha az új országba egyesült erdélyiek, bukovinaiak, bánságiak és besszarábiaiak kérése teljesült volna, ha valóban megtartják az Alkotmányozó Közgyűlést – ahogyan azt megígérték –, Romániából olyan modern állam válhatott volna, amely hiányzott a Balkánról. Mindez jó alapot biztosíthatott volna a fejlődéshez: egy agyonközpontosított ország helyett elfogadó partnerállam jött volna létre valamennyi állampolgár számára. De nem így történt! Nálunk sok politikus ma is úgy gondolkodik, hogy az örökös bélyegzőt birtokló, szilárd állam jelenti az erős országot. Ez tévedés! Jól látszik, hogy a szegénység fő oka a központosítás. Miközben sokan azt hiszik, hogy az országot a központosítás teszi erőssé, nem veszik észre, hogy a túlcentralizált állami hivatalok gyengébbek, mint bármikor. Ho­lott az lenne az állam szerepe, hogy tisztes utat biztosítson a jóléthez, és ne akadályozza azt. A kultúrák kölcsönös tisztelete idővel elvezetett volna az állampolgárok jólétéhez, akik büszkék identitásukra, és elégedettek új helyzetükkel. Példaként Elzász és Dél-Tirol jut eszembe, ahol a különböző identitások többletet adnak kultúrában, gazdaságban és oktatásban egyaránt. Románia soha nem lesz erős gyenge emberekkel: Brătianu hülyeségét átvette Ceauşescu és a mai politikusok is. 
– Ma az ország rákfenéje, hogy a románoknak nincsenek közös céljaik, a nemzeti kisebbségek pedig kilátástalannak tartják jövőjüket. Megváltoztatható a politikusok mentalitása? 
– Legyünk őszinték: közös országépítő célok helyett mai közös „céljaink”, hogyan tudjuk mihamarabb elhagyni az országot, hogyan kerüljük el a súlyos fertőzéseket a kórházakban, vagy hol találjunk jó magántanárokat gyerekeink számára a lerobbant közoktatás ellensúlyozására. Iskolázottak-e, jól neveltek-e politikusaink ahhoz, hogy mentalitásváltásról beszéljünk? Mit várunk el tőlük, amikor egyesek megbuktak, mások interneten vásárolták egyetemi diplomájukat, megint mások a börtönbüntetés félelmétől rettegnek. A mai politikai osztállyal soha nem válunk modern társadalommá. Ezek az emberek nem tudnak életbe ültetni olyan országprojektet, amelyben az egyén érdemei, képességei és képzettsége számít. – Egy szövetségi államformáért szállsz síkra, amelyben Erdélynek is saját autonómiája lenne. Mekkora esély van erre? – A regionalista politika sikere attól függ, hogy a különböző közösségek megértsék: az autonómia lényege a feladatkörök, a kompetenciák átruházása, a helyi forrásokhoz történő hozzáférés és a kulturális örökség önigazgatása. Elképzelhetetlennek tartom azt a forgatókönyvet, hogy egy autonóm régiót egy központosított állam vegyen körül. 
– Hogyan látod a székelyföldi autonómia sikerét? Mennyire hatékony az erdélyi magyar pártok autonómiapolitikája? 
– Sajnos az erdélyi magyar pártok a barikád ugyanazon oldalán veszekednek. Meggyőződésem, hogy valódi egyesülésük további félmillió szavazatot hozna. Miért fontos ez? Egyrészt az erdélyi magyar közbeszéd új lendületet kapna, másrészt a magyarság szavazata nem a bukaresti hatalom utánfutóját biztosítaná. Az erdélyi magyar pártok autonómiatörekvéseit szerintem olyan közös régiósítási tervvé kellene alakítani, amely kiterjedne az egész országra, nem csak Székelyföldre. Az erdélyi magyar politika számára ez sok román támogatót is hozna. Amikor a jászvásáriak a Marosvásárhely–Jászvásár autópályáért tüntettek, egyedül a gyergyóditrói polgármester köszöntötte a kezdeményezést, amit a moldvaiak megtapsoltak. A gazdaság és a fejlődés jobban összehozza a közösségeket, mint a bukaresti Nép Háza.
 – Hogyan látod a román–magyar viszonyt és annak kilátásait Erdélyben? Mennyire vagyunk elfogadóak egymás iránt? 
– Toleránsak vagyunk. Az egyetlen „rossz” tulajdonságunk, hogy szeretünk egymásról vicceket mondani. De itt az erdélyiekre gondolok, és nem másokra... Aki itt nőtt fel, az tudja, hogy a bună ziua ugyanazt jelenti: jó napot és guten tag! Nekünk nem a toleranciánk, hanem az a képességünk hiányzik, amivel távol tarthatnánk azokat, akik nem akarják elfogadni, hogy Erdély az itt élők közös élettere függetlenül nyelvtől és vallástól. Addig kell ragaszkodnunk a mi Erdélyünkhöz, amíg nem késő. Ha a Jóisten ilyen sokszínű kinccsel ajándékozott meg, ne engedjük, hogy bukott politikusok űzzenek csúfot belőle.)
Bejegyezte: dátum:

A gazdasági fejlődés kihívásai Erdélyben és Székelyföldön

Kovács Eszter • 2018. november 29.,  
A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Alapítványt 2000-ben hozta létre az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület azzal a fő céllal, hogy támogassa az erdélyi magyar kis- és középvállalkozásokat. Most képzést tartanak a vállalkozóknak. A gazdasági élet különböző szegmenseiből kaphatnak információkat a képzésen résztvevők.  
Az elmúlt években az alapítvány a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásának köszönhetően számos gazdasági témájú képzést szervezett vállalkozók számára. November 30-án és december 1-jén kétnapos képzést tartanak Székelyudvarhelyen gazdálkodók, kis- és középvállalkozók, szakmai egyesületi vezetők és egyetemi hallgatók számára, a téma a gazdasági fejlődés kihívásai Erdélyben és Székelyföldön.  
A képzés gyakorlati és hasznos információkat, tanácsokat kíván nyújtani a résztvevőknek a régió gazdasági fejlődéséről, a lehetőségekről, illetve kihívásokról. A Küküllő Szállodában tartandó eseményen pénteken többek között Simon Károly, a U-Hub közösség ötlegazdája, Lázár Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának külgazdasági attaséja, Szabó Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem egyetemi adjunktusa, Fazakas Botond, a Goodwill Consulting Kft. körzeti képviselője, Györgyei- Szabó Magdolna, az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének projektvezetője, majd szombaton Mátis Jenő, a BGA Mikrohitelezési Társaság vezérigazgatója, Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke, Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke és Kedves Imre közgazdász, auditor tartanak szakmai előadásokat.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-gazdasagi-fejlodes-kihivasai-erdelyben-es-szekelyfoldon)
Bejegyezte: dátum:

Hivatalos: tilos az etnikai arányokat megváltoztató közigazgatási átszervezés

2018. november 29., 
Kihirdette Klaus Johannis államfő csütörtökön azt a törvényt, amely egyebek mellett megtiltja, hogy a nemzeti kisebbségek arányát megváltoztató módon módosítsák a megyék, városok és községek közigazgatási határait. Az európai kisebbségvédelmi keretegyezményben szereplő előírást az RMDSZ javaslatára foglalták bele a településnevek írásmódját is egységesítő törvénymódosításba. A jogszabály kisebbségvédelmi előírása ellen előzőleg maga az államfő emelt alkotmányossági óvást, de az alkotmánybíróság megalapozatlannak ítélte Johannis kifogásait. 
A Románia által 1995-ben elsőként ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezmény is tiltja, hogy (felosztással, összeolvasztással vagy más módon) úgy változtassák meg valamely közigazgatási egység határait, hogy az a nemzeti kisebbségek számarányának módosítását célozza vagy eredményezze. 
A pontosítást az RMDSZ azért tartotta fontosnak beemelni egy hazai törvénybe, mert tapasztalata szerint Románia több esetben nem tett eleget a nemzetközi egyezményekben vállalt kisebbségvédelmi kötelezettségeinek. Az országban a nemzeti kisebbségek lakosságaránytól függ a közigazgatási anyanyelvhasználat joga. 
A hatályos rendelkezések értelmében azoknak a településeknek kell például a magyar elnevezését is feltüntetni, ahol a magyarok teszik ki a lakosság legalább egyötödét. A húszszázalékos lakosságarány felett a helyi hatóságoknak az anyanyelvű ügyintézést is lehetővé kell tenni. A nyelvhasználati jogokat az RMDSZ indítványai alapján a nyáron elfogadott új közigazgatási kódexben pontosította és bővítette a parlament, ám ez a jogszabály elbukta az államfő által kért normakontrollt, így kijavításáig a korábbi rendelkezések maradnak hatályban.
Bejegyezte: dátum:

Rostás-Péter István: Régiós reflexek

2018. november 29., 
Olvasom, hogy egyre inkább szárnyat bont a bánsági párt, amely a térség szellemiségét és értékrendjét óhajtja promoválni; szeptemberben jegyezték be, mintegy két éves előkészület után és Temesváron kívül (ahol a polgármesteri hivataltól már igényeltek székhely-kiutalást) hamarosan Orsován és Resicabányán is lesz fiókja, majd a Németországba elszármazott bánságiak is létrehozzák a maguk részlegét. Szimpatizánsaik vannak Bukarestben, Erdélyben, és kapcsolatban állnak a szintén régiós alapon szerveződő moldovaiak egy csoportjával. 
A tagfelvétel interjú alapján történik, első konkrét céljuk, hogy jövőben egy képviselőt küldjenek az Európai Parlamentbe. A Partidul Banat nevű alakulatot szerkezetileg a németországi, illetve svájci pártstruktúrák receptje szerint alakítják ki, és egyik programpontjuk kimondja: meg kell szüntetni az egyházak állami költségvetésből folyósított dotációját. Az eddigi csekély forrásból az is kiderül, hogy szándékuk szerint a 90-es évek elején oly dinamikus és protestáló temesvári mozgalomból mentenék át a lendület emlékét, s artikulálnák azt immár politikai eszközökkel. Itt le is zárulhatna a cikknek induló szöveg, ha nem épp ez szolgált volna ürügyként arra, hogy újfent a régiók Európájában magának helyet találó régiók Romániájára tereljem kurzoromat. Retrospektív vetületben az utóbbi 28 év régiós törekvéseiből kitelne egy utazókönyvtárnyi anyag: jobbára elméleti munkák, kerekasztalosan átbeszélt kérdések és néhány idejekorán elhasalt(atott) kezdeményezés krónikája férne bele. 
Legkorábban az úgymond önkényesen megszüntetett megyék társultak közvetlenül a pálfordulat után: hevesen és naivan követelték visszaállításukat, a korabeli kormányzatok pedig bölcsen kivárták a mozgalom kifulladását. Pedig az 1968-as megyésítéssel sikerült a régiókat – némileg identitásukkal egyetemben – kisatírozni, ám, elegendő egy röpke pillantás a jelenlegi közigazgatási felosztást ábrázoló térképre, hogy kiderüljön: enyhébb mezsgyemódosításokkal újra lehet rakni belőlük a nagyobb entitások puzzlejét. Nyolc darab lenne belőlük, de nyilván nem a jelenlegi fejlesztési régiók osztatát követné a felállás. Centenáriumi pillanat előestéjén újfent előhozakodni ezzel a régiósdival már csak azért is kényes vállalkozás, mert az utóbbi negyedszázadban bekövetkezett szétfejlődésre senki sem számított annak idején, midőn egy Kolozsváron szerkesztett, és Provincia néven működő lap körül a szubszidiaritást több metszetben is vizsgáló-elemző műhely a centrum-periféria kérdését, a régiós, vagy akár kistérségi identitások mikéntjét tűzte terítékre. 
Képzeletbeli régióinkat szétfeszíti, egyensúlyukat kibillentette az a folyamategyüttes, aminek következtében például Jászvásár izolálódott a maga térfelén, a tőszomszéd és végleg leszakadt Vaslui, Botoșani megyék „szorításában”, Konstanca lekörözte (hogy ne mondjam, sportzsargonnal élve, lealázta) Tulceát, mint ahogyan Kolozsvár is kihízta magát, és nagy körívben elszippantotta a közép-erdélyi fejlődési gócok elől az ájert. 
A területrendezés, s ezen belül a régióképzés, az adminisztratív átszervezés szerencsére már nem pusztán a politikum atributuma; szakirodalma van, kiterjedt nemzetközi példatára és csak utalásképpen: legalább 14 kritériumot mérnek-vesznek figyelembe, amikor egy régió határait, egyáltalán létjogosultságát és fenntarthatóságát mérlegelik. Nem tudom, hogy a friss őszi vetésben szárba szökkent bánsági párt hány tavaszt ér meg, s milyen eredménnyel. Felbukkanását egyelőre inkább jelzésértékűnek vélem, a klasszikus erdélyiek–miticák, bukarestiek–moldvaiak (s ha már itt tartunk moldvaiak–bukovinaiak) dichotómia mellett az ország földrajzilag is legnyugatibb térségének visszatérő öndefiniáló késztetését.
Bejegyezte: dátum:

2018. november 25., vasárnap

Kiszivárgott dokumentum: Németország lezárhatta volna határait 2015-ben

HÍR TV 2018. november 23.
Egy kiszivárgott német belügyminisztériumi dokumentumból az derült ki, hogy 2015-ben, amikor tetőzött a migrációs válság, Németország lezárhatta volna a határait, ugyan is az semmilyen joggal nem ellentétes.
Emlékezetes, 2015-ben Angela Merkel az úgynevezett Willkommenskultur jegyében a nyitott határok politikáját képviselte, éppen akkor, amikor csúcsára ért a migrációs válság Európában.
Ugyanakkor jogilag semmilyen akadálya nem lett volna annak, hogy Németország megakadályozza a migrációs-probléma elhatalmasodását, és lezárja a határait az érkező áradat elől, áll egy nemrég nyilvánosságra került dokumentumban.
A német Welt ezzel kapcsolatban arról cikkez, hogy a jogi és a fizikai lehetőség is adva volt arra, hogy az Ausztria és Németország közötti határszakaszon újra bevezessék a határellenőrzést. Ezt mégsem tették meg, ennek köszönhetően másfél millió illegális bevándorló áramlott be Németország területére, mint azóta már mindenki előtt ismeretes, a hatásaival együtt.
A Hirado.hu megszólaltatta Törcsi Pétert, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját, aki azt mondta: „természetesen jogszerű bármilyen határt lezárni az Európai Unión belül, legyen az külső vagy belső schengeni határ. „Indokolt esetben nemcsak lehetősége a kormánynak intézkedni a határ lezárásának tekintetében, hanem kötelessége is”.
A szakértő szerint az a cél, hogy az ország meg tudja védeni a saját szuverenitását. Ha egy-másfél milliós migrációs tömegről beszélünk, amely illegálisan lépi át a határt, akkor mindenképpen indokolt a belső schengeni határellenőrzésnek a visszaállítása.
Emlékeztetett továbbá, sok százezer migránsról a mai napig nem tudja a német kormány, illetve a tartományi hatóságoknak sincs információjuk, hogy épp az ország területén tartózkodnak-e, milyen céllal érkeztek, és hordoznak-e magukban közbiztonsági kockázatot.
Bejegyezte: dátum:

Mit csinálnak jól a francia tüntetők

A nyugati sajtóban elég negativ visszajelzések jelennek meg a franciaorszégi "sárgamellényesek"   tüntetéséről, de lényegében az is furcsa, ahogyan azok viselkednek, hiszen nem tesznek olyasmit amire a törvénykezők még álmunkban sem gondoltak. Ha gyalogos vagy neked van elsőbbséged ha át szeretnél menni az utcán. Az aki a volán mellett úl megáll, hogy átmehess, de egyszerre többen akarnak ugyanabban az időben "átkellni" akkor a forgalom leáll,sőt valóságos dugókat "termel" -alakit ki. Ha többi mellet van egy-kettő olyan aki megmagyarázza a soförnek, hogy  miért van ez akkor valószinű Ő is csatlakozik, reélve, hogy hamarabb vége lesz. Egyik német olvasó kommentjét ragasztottuk ide - aforditással együtt -, hogy érzékeljük miért lett tehetetlen a francia vezetőség. De nemcsak ott mert már az olaszok is kezdik utánozni őket. Ez a tiltakozási forma eddig ismeretlen volt ott is, de lássuk a kommentet:

Franciaországban élek így megfigyelhettem a Demóra való előkészületeket és tárgyalásokat.
HA A DEMO NINCS BEJELENTVE MEGBÜNTETNEK,
amennyiben akadályozod a forgalmat. Ezért a minden autóban található sárga mellényt magukra vették és csak Sárga Mellényeseknek nevezik magukat. 
Így gyalogosokként közlekednek kisebb, 40-50 fős, csoportokban, akik egy körforgalomban lebénítják a forgalmat anélkül, hogy büntethetőek legyenek. Itt lazán az autósokkal beszélgethetsz, egy sárga mellényt ajándékozhatsz nekik és felhívhatod figyelmüket, hogy szolidarizáljanak veletek. 
Ne legyen senkinél igazolvány, neved Macron és migráns vagy. 
Mindenki hagyjon egy sárga kártyát az autókban, melyek majd élni fogják majd saját életüket. 
A demónak nincs vezetősége, szervezete. 
Ezzel a kormánynak a legnagyobb baja van, mivel nincs kit felelősségre vonjanak, s így kénytelenek tétlenül végignézni, hogy mi folyik. 
A Nép mint Egység cselekszik.
Fordìtotta: István Sebestyén

Bejegyezte: dátum: