2018. 08. 27. - hirado.hu Kossuth Rádió
Angela Merkel népszerűsége csökken és a nemzetközi politikai színpadon is elszigetelődött. A németek a kancellárt teszik felelőssé azért, hogy az elmúlt nyolc évben stagnáltak a jövedelmek. Berlinben most azok a hangok erősödnek fel, amelyek szerint Merkel egy évvel a 2021-es választások előtt adná át helyét – mondta Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című adásában.
A számok azt mutatják, hogy indokolt lenne Merkelnek lemondania, mivel a tavalyi Bundestag-választások óta a CDU–CSU 8,5 százalékponttal gyengült, és támogatottsága a 30-35 százalékból tartósan a 30 százalék alatti sávba süllyedt – mondta a politológus. Ugyanez érvényes a szociáldemokratákra. A választások óta 20 százalékról 14-15 százalékra esett támogatottságuk, „mert népszerűtlen politikát visznek”.
A koalíciós szerződés szerint 2019-ben a két párt vezetői „rovancsot tartanak”, megnézik, hogy mit teljesítettek a félidőben, és sokan ezt úgy értelmezték, hogy a német kancellár ekkor átadja helyét, valakinek, aki új lendületet tudna adni a nagykoalíciónak – mondta a szakértő.
Berlinben most azok a hangok erősödtek fel, amelyek szerint Merkelnek egy évvel a választások előtt kellene lemondania, de jelenleg nem látni olyan európai formátumú politikust, aki a helyére tudna lépni – fogalmazott.
(Fotó: EPA/Clemens Bilan)
Sikeres volt Merkel a 2015-ös migrációs válságig
Merkel nagyon sikeres politikus volt, aki mindig a többségi álláspontot vette át és karolta fel – értékelte a politológus. Példaként a fukusimai atomerőmű-balesetet hozta fel, amely után az atomerőművek lekapcsolásáról döntött, de ilyen volt a sorkötelezettség eltörlése vagy a homoszexuálisok házasodási jogának biztosítása is, amelyet a többség támogatott.
Az euróválság idején ez még sikerült neki, de a 2015-ös migrációs válság után már nem működött, amikor a németek szembesültek azzal, hogy milyen árnyoldalai vannak, amikor egymillió migránst befogadnak – hangsúlyozta.
Ettől kezdve Merkel folyamatosan sodródott. Európai kvótát akar a mai napig, amely véleménye szerint lökést adhat az európai gazdaságoknak, és olcsó munkaerőt biztosíthat.
Ezzel szemben Orbán Viktor és a V4-ek fellépésével egy ellen alternatíva jelent meg, és a német politikustól szövetségesei is elfordultak. Olaszországban és Ausztriában már nem Merkel és Soros György bevándorláspárti politikáját, hanem a bevándorlás korlátozását támogatják.
Merkel kettős beszéde
A német kancellár „ezoterikus beszédmódot” honosított meg Németországban Kiszelly Zoltán szerint. Példaként idézte a kancellárt: a 2015-ös ellenőrzés nélküli tömeges beáramlás nem ismétlődhet meg, de Németország jól tette, hogy az emberséges arcát mutatta a világnak. „Egyszerre fúj hideget és meleget, és mindkét álláspontot képviselőknek is üzent egy mondatban” – mondta Kiszelly.
A visegrádiak, az olaszok és az osztrákok azt mondják, hogy a külső határokat védeni kell, hogy a schengeni övezeten belül megmaradjon a szabad mozgás lehetősége, és azt szorgalmazzák, segítséget kell odavinni, ahol az emberek nélkülöznek.
Rosszabbul élnek, mint négy éve
A politológus így folytatta: egy átlag amerikai vagy nyugat-európai ma „rosszabbul él, mint négy éve”, és rosszabbul él, mint szülei vagy nagyszülei.
„Ma egy nyugati fiatalnak nincsenek olyan perspektívai, mint mondjuk szüleinek a jólét évtizedeiben a hidegháború alatt. A jövedelmek stagnálnak, míg a nagyvárosokban az albérleti díjak megugrottak. Egy minimálbéres állásból már nehezen tudja azt a fogyasztási szintet fenntartani, mint szülei, és a migráció ezt a rossz érzést erősítette fel” – emelte ki a politológus.
Ezenkívül még számos további terhet kell a németeknek viselniük: a keleti-tartományok újjáépítése 4-6 százalék, ápolási biztosítás 1,5 százalék és a megújuló energia költségét nem a cégek, hanem a magánfogyasztók állják, ezenfelül pedig hamarosan autópálya-díjakat fizethetnek.
Kiszelly Zoltán szerint a németek a kancellárt teszik felelőssé azért, hogy az elmúlt nyolc évben stagnáltak a jövedelmek Németországban. A migráció volt az utolsó csepp a pohárban – mondta.
Elszigetelődött a német kancellár
Kiszelly Zoltán elmondta: A német elit a második világháború után mindig az amerikaiakat követte, és az együttműködés nagyon jó volt Obama-kormány idején. Arra számítottak 2016-ban, hogy ez Hillary Clinton vezetésével folytatódik.
Donald Trump elnök stratégiai célja, hogy létrejöjjön egy amerikai–orosz paktum, amellyel Oroszországot és Kínát szeretné „széthúzni”, mert Amerikának Kína a fő ellensége, de Németország is ellenfél gazdaságilag a magas fizetési többlete miatt.
Merkel két szék közé esett, hiszen konfrontálódott Putyinnal és a törökökkel is összeveszett. A kínaiak is azt szeretnék, amit a németek: eladni, és ez is konfliktus forrását képezi.
Kiszelly szerint Emmanuel Macron francia elnök számít még fontos szövetségesnek, de a német–francia tengely sem működik már. Ahogy Trump az európaiak költségén szanálná Amerikát, úgy Macron is a németek pénzén tartaná „víz felett” Franciaországot – fogalmazott.
Merkel kancellár viszont megüzente a francia államfőnek, hogy az eurózóna átalakításra vonatkozó terveket felejtse el, nem lesz eurózóna-költségvetés, közös pénzügyminiszter.
