2014. november 8.forrás: MTI, szerző: KSZ
Europress/AFP
Az első európaiak genetikai történetébe enged betekintést egy nemzetközi kutatás, amelynek eredményeit a Science pénteki számában ismertetik a Koppenhágai Egyetem és a Cambridge-i Egyetem tudósai.
A kutatóknak egy 37 ezer éve élt fiatal férfi bal sípcsontjából sikerült DNS-vizsgálatokra alkalmas mintát venniük. A férfi földi maradványait 60 évvel ezelőtt tárták fel Oroszország nyugati részén, Kosztyenki falu térségében. Ez a második legrégebbi DNS, amelyet a tudósoknak sikerült szekvenálni. (A szekvenálás a DNS építőköveit alkotó nukleotid-bázisok – adenin, guanin, citozin, timin – sorrendjének a meghatározása.)
Mint a vizsgálat kimutatta, amikor a kosztyenki ember élt, már három ágra szakadt az eurázsiai populáció. A kutatásnak köszönhetően a korábbinál pontosabban sikerült behatárolni, hogy mikor keveredhetett egymással a Neander-völgyi és a modern ember, s azt is kimutatták, hogy a feltételezettnél korábban találkozhattak egymással az európai vadászó-gyűjtögető populációk és a Közel-Keletről bevándorló népesség, amely elterjesztette a földművelést a kontinensen.
„Bebizonyítottuk, hogy a férfi rokonságban állt a modern európai népességgel. Azt is sikerült kimutatnunk, hogy az európaiak genomjának java része már kialakult arra az időszakra, amikor a kosztyenki ember élt” – magyarázta Rasmus Nielsen, a Koppenhágai Egyetem professzora.
Mint Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem geogenetikai központjának igazgatója rámutatott: korábban azt feltételezték, hogy az európai népesség történelmének különböző időszakaiban tett szert az adott genetikai jellegzetességekre. „Most láthattuk, hogy ezek már a kezdetektől jelen voltak.”
A mai európaiak ősei 50-60 ezer éve érkeztek Afrikából, s azonnal találkoztak a Neander-völgyi emberrel. A kosztyenki ember genomjának csupán kis százaléka ered a Homo neanderthalensistől, bizonyítva a keveredést, ami körülbelül 54 ezer évvel ezelőtt történt. Ennek köszönhetően az összes eurázsiai származású ember hordozza a Homo neanderthalensis génjeit.
Ugyanakkor a kutatók nem találtak bizonyítékot arra nézve, hogy a későbbiekben a keveredés megismétlődött volna, noha a két népesség hosszú évezredeken át „társbérletben” élt Európában. „Túl gyorsan fogyott-e a Neander-völgyi népesség lélekszáma? Egyáltalán találkozott egymással a továbbiakban a két populáció? Eredetileg meglepődtünk, amikor felfedeztük a keveredést, most viszont azon csodálkozunk, hogy ez miért volt ennyire korlátozott” – fogalmazott Robert Foley, a Cambridge-i Egyetem professzora.
