2016. június 30., csütörtök

Gátaljánál kiöntött a Berzava

Pataki Zoltán 2016. június 29., 
Mircea Băcală prefektus Gátalján találkozott a katasztrófavédelmi egységek vezetőivel Fotó: ziuadevest.ro

A hétfő éjjeli esőzéseknek katasztrofális következményei vannak Temes megyében. Víz alá került Boldor település jelentős része (több mint 150 porta), de több tucatnyi lakóház udvarába és kertjébe hatolt be a víz Szakálházán, Berekszón és Bégaszentmihályon. Lugoson is 15 porta udvarába folyt be az esővíz, amelynek eltávolításán a tűzoltók fáradoznak. Daruváron és Boldoron az elöntött porták miatt nem tudtak vizsgázni matematikából a általános iskola VIII. osztályos diákjai, akik engedélyt kaptak a minisztériumtól, hogy csütörtökön vizsgázzanak.
Szerdán délelőtt kilépett a medréből a Berzava folyó Gátaljánál, ahol az ISU Banat tűzoltói, csendőrök és a helyi önkéntesek próbálták homokzsákokkal megfékezni az áradatot. A víz elöntötte a Gátaljához tartozó Szigetfalu egyik utcáját, ahol nyolc házba, öt kertbe és négy gazdasági épületbe hatolt be. A 2005. évi nagy árvíz idején több vályogház összedőlt Szigetfalun.
Mircea Băcală prefektus a Temes megyei tanács alakuló üléséről egyenesen Gátaljára utazott, ahol a Berzava folyó veszélyezteti a várost. „120 katasztrófavédő és helyi lakos dolgozik a gátak felmagasításán Gátalján, de a Berzava így is kilépett a medréből. Ha Gátalján túljut az árhullám, akkor Dentára összpontosítjuk az erőket, mert ott is kiáradhat a Berzava” – nyilatkozta a sajtónak a prefektus.

Egész Erdélyben okozott károkat az áradás

2016.06.29. 
Temesvári utcák is víz alá kerültek (fotó: Tion.ro)

Beszterce-Naszód és Máramaros megyében is jelentős károkat okozott hétfőn a kiadós eső, valamint a vihar: többtucatnyi ház, cégszékhelyek és egy iskola is beázott, a tűzoltóknak pedig félszáz lakost kellett kimenteniük – számol be Kőrössy Andrea a kronika.ro-n.
A Máramaros megyei Borsa városban 30 háztartást, két vállalkozást és egy iskolát árasztott el a víz hétfő délután, a Máramarossziget és Nagybánya közötti DN18-as jelzésű országúton pedig a földcsuszamlás miatt két órán keresztül állt a forgalom – közölte a Mediafax hírügynökség.
A megyei katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint öt egységük vonult ki a helyzet orvoslása érdekében, a szakemberek munkáját pedig a hegyimentők és önkéntesek is segítették. Az országútra egyébként mintegy két kilométeres hosszúságban csúszott le a föld a domboldalról, a tűzoltókat és önkénteseket egyrészt ennek eltakarításával bízták meg, ugyanakkor több utcába is ki kellett vonulniuk, hogy kiszivattyúzzák az ingatlanokat, pincéket, udvarokat elöntő vizet.
A Beszterce-Naszód megyei Petres faluban hétfő délután 50 személyt mentettek ki a tűzoltók, miután a heves csapadék és a közeli megáradt patak harminc házat árasztott el – sok háztartásba kedden sem tudtak visszatérni a lakók a felgyülemlett víz miatt. A megyében összesen öt faluban okozott számottevő károkat az ítéletidő a Mediafax beszámolója szerint. A katasztrófavédelmi felügyelőség egységei sok településre vízi járművel vonultak ki. A rövid idő alatt lehullott nagy mennyiségű csapadék ugyanakkor mezőgazdasági területeket, kaszálókat is elöntött.
A meteorológiai előrejelzések szerint szerdán és csütörtökön folytatódik a változékony időjárás az egész országban: gyakoriak lesznek a záporok, zivatarok, a magasabban fekvő térségekben viharra, villámlásra kell készülni. A kiadós csapadék miatt a Máramaros, Beszterce-Naszód, Arad és Bihar megyei folyóvizek tovább áradhatnak – írja a kronika.ro.

Megszűnik az erkölcsi bizonyítvány

2016.06.29. 
A bürokráciát egyszerűsítő sürgősségi rendeleteket készül elfogadni a kormány, amely arra ösztönzi a hivatalokat, hogy a papíralapú ügyintézésről térjenek át az elektronikus megoldásokra – jelentette be Dacian Cioloș miniszterelnök.
A kormányfő az erkölcsi bizonyítványt hozta fel példaként, amelyet eddig számtalan személyes irat kiállításához megköveteltek a hatóságok. „Ezentúl ha egy hivatal a kérvényező priuszára kíváncsi, magának kell beszereznie azt, és nem szabad arra kényszerítenie az ügyfelet, hogy bizonylatokat sétáltasson egyik hivataltól a másikig" – magyarázta Cioloș.
Számos kérvény benyújtásánál az állam lemond a közjegyzői hitelesítés igényéről: az átvett másolatokat a hivatalnokok fogják hitelesíteni az eredeti iratok felmutatása alapján. Azoknak az állami intézményeknek, amelyek a kérvényező személyazonossági igazolványának másolatát kérik, ezentúl e-mailen is be kell fogadniuk az igényelt dokumentumokat, ennek érdekében pedig 30 napon belül közzé kell tenniük az ügyintézésre használható internetes címüket.
A kedden elfogadott csomag több illetéket is eltöröl, továbbá arra kötelezi az állami hivatalokat – amelyek eddig kincstárhoz küldözgették az ügyfeleket különböző illetékek miatt –, hogy tegyék lehetővé az illetékek bankkártyával történő kifizetését.
A szakértői kormány fontos célkitűzése volt, hogy a rendelkezésre álló egy év alatt az állami hivatalokat a polgárok szolgálatába állítsa – magyarázta Dacian Cioloș. A miniszterelnök azt ígérte, hogy kormánya a polgárok és hivatalok kapcsolatát javítani hivatott mostani intézkedéscsomag után a reálgazdaság szereplőinek életét megkeserítő bürokráciát is egyszerűsíteni fogja.
MTI

Szombaton tartják az Ezer Székely Leány Napját – PROGRAM

2016.06.29. 
Az idén július 2-án, szombaton tartják a Ezer Székely Leány Napját. A szervezők és társszervezők szerdán a csíkszeredai városházán tartott sajtótájékoztatón ismertették az idei rendezvény programját és részleteit. 
A jelenlevőket házigazdaként Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere az egyik szervező, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalában nevében. A további szervezők idén is a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, társzervezők Hargita Megye Tanácsa, Kovászna Megye Tanácsa és a Székelyföldi Kézművesek Egyesülete. 

Fotó: Ádám Gyula


Hargita Megye Tanácsa idén 20 ezer lejjel támogatja a rendezvényt, hiszen fontosnak tartják idéntitásőrző, értékőrző szerepét. Emellett a megyei tanácsnak két kiegészítő programjával segíti ezt a területet, a kulturális programok között nagy hangsúlyt fektet a néptánc oktatására, illetve saját pályázatán keresztül támogatja az autentikus népviseletek beszerzését. Utóbbira idén 160 ezer lejt különítettek el, ismertette Lőrincz Csilla. A megyei tanácsos kifejtette: az Ezer Székely Leány Napja rendezvény túlmutat Csíkszeredán és Hargita megyén, közösségépítő szerepe mellett a régiót népszerűsíti. 
Az idei rendezvény házigazdája Csíkszentimre község, amely a hagyományoknak megfelelően készül az alkalomra, számolt be Fülöp Kinga alpolgármester. 
Évről évre a színvonal emelésére, a produkciók igényességére törekednek, és ugyanez az igényesség köszön vissza a viseletekben is, mondta András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. Úgy fogalmazott: a rendezvény olyan, amilyenek a székelyek. 
Az idei program újdonságairól és részleteiről Gábos Rozál, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes munkatársa számolt be. A mostanig beérkezett jelentkezések szerint idén több mint 1600-an érkeznek Hargita megyéből, 300-an Kovászna megyéből, 25-en Fehér megyéből és több mint 40-en Maros megyéből. A csíksomlyói Nyeregben 25 táncegyüttes lép színpadra. A regisztráció tekintetében fontos, hogy nemcsak azok regisztrálhatnak, akik teljes népviseletbe vannak öltözve, ehhez egyetlen ruhadarab, például egy népi ing is elég. Idén ismét díjazzák a legfiatalabb és a legidősebb népviseletbe öltözött személyt, illetve fotópályázatot hirdetnek meg profi fotósoknak és amatőröknek egyaránt. A rendezvény díszmeghívottja Fábián Éva bukovinai székely származású, Budapesten élő népdalénekes. 
A rendezvény programja a megszokott módon zajlik, 10 órakor pedig a Szabadság tér mellől autóbuszok indulnak a csíksomlyói kegytemplomban tartandó szentmisére, hangsúlyozta Füleki Zoltán. 
Az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány idén a nap elsőszülött lánygyermeke mellett az elsőáldozókat és a bérmálkozókat is megajándékozza egy-egy székely ruhával az adományozók jóvoltából, mondta el Lőrincz Mária, az alapítvány elnöke. 
Közlemény

A RENDEZVÉNY RÉSZLETES PROGRAMJA:
8.30–9.00 óra – Gyülekező a város bejáratainál: Szentlélek utca, Brassói út, Nagyrét utca, majd ünnepélyes felvonulás a Szabadság térre.
Szabadság tér
9.30–10.00 óra – Megnyitó, közös tánc, majd ünnepélyes felvonulás Csíksomlyóra
Csíksomlyói kegytemplom
11.00 óra – Ünnepi szentmise
Csíksomlyói Nyereg
10.00–18.00 óra – Kézműves kiállítás és vásár, mesterség-bemutató
13.00 óra – Ünnepi beszédek, résztvevők üdvözlése
13.00–16.00 – Népviseletmustra
13.15 – Fábián Éva népdalénekes, zenepadagógus és mesemondó előadása
13.30 óra – Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai – I. rész
15.00 óra – A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadása
15.40 óra – Közös játék és tánc
16.10 óra – Közös fotó készítése
16.40 óra – Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai – II. rész
17.10 óra – Népviselet-mustra kiértékelés és a legnépesebb település díjazása
17.40 óra – Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai – III. rész
Az ünnepség meghívott előadója Fábián Éva népdalénekes, zenepedagógus és mesemondó, akit a nap folyamán többször is láthatnak a rendezvényre látogatók.
A rendezvény napján, a gyülekezőpontoknál, illetve a Szabadság térre vezető felvonulási útvonalon forgalomkorlátozásra és útlezárásra kell számítani, az alábbiak szerint:
- 9.00 – 10.15 óra között le lesz zárva a forgalom előtt a Mihail Sadoveanu utca (a Postabanktól a Temesvári sugárúttal való útkereszteződésig), illetve a Temesvári sugárút a Szabadság tértől a Kőrösi Csoma Sándor utcával való útkereszteződésig.
- 9.45 – 10.30 óra között a Kossuth Lajos utcának a Szabadság tér és Márton Áron utca közötti szakasza.

Ítéletidő volt Háromszéken

2016.06.30. 
Forrás: Facebook

Jelentős károkat okoztak az elmúlt napokban a Háromszéken is tomboló viharok. Mikóujfaluban hétfőn és kedden az esőzés okozta áradásokkal kellett szembenézniük, Erdővidék több településén tegnap is voltak gondok, a megyei katasztrófavédelem egységeinek több alkalommal is be kellett avatkozniuk.
Demeter Ferenc, Mikóújfalu polgármestere megkeresésünkre elmondta: hétfőn kevesebb mint egy óra alatt tetemes csapadék hullott a község területén. A heves esőzés nyomán a település Málnás felőli részén folyó patakjának a vízszintje helyenként másfél méterrel is megnőtt, kilépett a medréből, és hat utcát elöntött. Ezek mind makadámmal borított utcák voltak, s a víz gyakorlatilag elsodorta az elterített kövezetet. Emellett kétszáz pince feltelt, az udvarokra iszapot és köveket hordott be a víz. Tíz tehenet elragadott az ár – egyet nem is sikerült megtalálni, vélhetőleg megfulladt –, továbbá tyúkólakat vitt magával szárnyasokkal együtt.
A polgármester elmondása szerint a gabonát több termőföldön is lefektette a vihar, használhatatlanná téve. 
Kedden már zajlottak a helyreállítási munkálatok a községben, Demeter Ferenc szerint mind a prefektúra, mind a katasztrófavédelem folyamatosan érdeklődött a helyzetről, de nem vették igénybe a segítségüket, helyi erőforrásokkal láttak neki a rendteremtéshez. Aznap viszont újabb felhőszakadás tört rá a településre, és a Hatod felé eső résznél a hegyről lezúduló esővíz miatt gyűlt meg a bajuk. Egy áteresz megnyitásával sikerült viszonylag hamar elvezetni a patakba az árt, de károk így is keletkeztek, egyebek mellett a vasúti közlekedést több órára le kellett állítani a sínekre került hordalék miatt (a Málnáson és Sepsibükszádon leállított szerelvények utasait a felügyelőség egységei felügyelték). Az úttest szintén hordalékkal telt meg, amit tegnap igyekeztek végleg eltakarítani. A polgármester szerint a helyreállítással nincs gond, a helyiek első perctől odaálltak, végzik a takarítást, viszont a károk mértéke alapján jelentős kiadásokra számít az önkormányzat is, hiszen csak a hat utca helyreállítása nagy összegbe kerül.
Erdővidéken Bardocon egy ház pincéjét öntötte el az ár, itt a bodzafordulói tűzoltók léptek közbe.
A baróti és a sepsiszentgyörgyi katasztrófavédelem egységeinek kedden és tegnap is Baróton, Nagybaconban illetve Uzonkafürdőn kellett beavatkozniuk, elsősorban az úttesten felgyűlt víz, illetve hordalék eltávolítása érdekében. A felügyelőség közlése szerint nincs tudomásuk arról, hogy emberéletet veszélyeztetett volna az ár. Egy kézdivásárhelyi egység ugyanakkor Bákó megyébe indult tegnap, hogy az ottani megyei felügyelőségnek segítsen az áradások okozta károk elhárításában. (Nagy D. István)
Gondok Baróton is
Baróton a Felső Víz utca környékén, a bányahíd és a kollektívhíd közti részt árasztotta el keddről szerdára virradóra a Hatodban lezúduló csapadék. Nagyobb kár abban a két lakásban keletkezett, amelynek lakóterét is érte a víz, többeknek a pincéje és kútja telt meg. Lázár-Kiss Barna András polgármester elmondása szerint ezeket a gondokat meg tudták oldani, a legtöbb helyről a felgyűlt vizet ki tudták szivattyúzni, az önkormányzat alkalmazottjainak mindössze egy helyre kell visszatérniük segíteni. „A két héttel ezelőtti történet ismétlődött meg: az uzonkafürdői és nagybaconi esőt Barót patakának keskeny medre nem tudta befogadni, s a legsebezhetőbb helyeken kiöntött. A helyszínen tájékozódott Sebastian Cucu kormánymegbízott is, akinek elmondtam, véleményem szerint ez a helyzet addig fog ismétlődni, amíg Baróton is megoldódik a patakmeder kiszélesítése. Remélem, közös erővel – a kormányhivatal és a megye segítségével – sikerül elérnünk a vízügynél, hogy minél hamarabb nekifogjanak a szakasz modernizálásának” – mondotta a városi elöljáró. (hecser)

Nocsak - Megvonta bizalmát „renitenseitől” az EMNP

Az alábbi cikkből kiderülhet olyan dolog is, amit eddig csak suttogva hallattak éspedig az hogy semmilyen együttműködési szándék sincs a többi politikai alakulattal és csak lufinak szánták a Kolozs megyeiek által hangoztatott közösködési szándékot... 
Eddig azzal voltak elfoglalva, hogy a másik félnek a szekerében kutakodtak miközben a sajátjuk lassan lefele csúszott, pedig ha átgondoljuk akkor látható, hogy nem éppen kellőképpen állnak a dolgokhoz és inkább személyeskedő hangnemben leledzenek, holott csak 10 %-os lemorzsolódást inkasszáltak be a mostani helyhatósági választásokon, amely százalék a szóródási hiba kategóriájába is lehetne sorolni. 
Nem mintha nagyon érdekelne minket, hogy 4 eminens tagjuktól megvonták a politikai bizalmat, de ez a tagság fele sem "üzen" jót, hiszen olyanokról van szó, akik kemény munkával sokat tettek a nemzetiek kosarába...
Igaz személyes ellentéteket vélhetünk a dolgok kiinduló pontjában, amellyel igencsak megkavarhatják a tagságot...
Egyesek ifjú titánként viselkednek és alig értik a dolgok lényegét és azt, hogy a politikai karierjükkel is játszadoznak, ha továbbra is csak az esetleges személyes sérelmekre figleve cselekednek.
A polgári vonallal együtt két polgármesteri tisztséget és 33 települési tanácsost sikerült megszerezni, ami igencsak biztató kellene, hogy legyen, hiszen a Mikó Tervet igy már önkormányzati szinten is el lehetne kezdeni vagy esetleg tovább fejleszteni... 
Csak remélhető, hogy végül is időben felocsúdnak és nem csak a személyes dolgokkal kezdenek foglalkozni, hanem a népközösségi problémák megoldására  is törekszenek majd! (EP)
2016.06.30.
Nem hagyta szó nélkül az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), hogy néhány illusztris tagja – beleegyezésével vagy anélkül – az RMDSZ színeiben indult az idei helyhatósági választáson – számol be a kronika.ro.
Az alakulat országos elnöksége június 28-án Kolozsváron tartott ülésén megvonta a politikai bizalmat Gergely Balázstól, Portik Vilmostól, Sorbán Attilától, valamint Toró Tamástól. A párt szerdai közleménye azt rója fel az RMDSZ jelöltlistájának második helyén kolozsvári tanácsosi mandátumot szerzett Gergelynek, hogy az EMNP jelöltjei ellen kampányolt. Mint ismert, a korábban a néppárt országos alelnöki tisztségét betöltő Gergely Balázs a történelmi magyar egyházak felkérésének eleget téve fogadta el a befutó helyet az RMDSZ jelöltlistáján.
Portik Vilmosban azért csalódott az EMNP, mert az elnökség szerint visszalépésével „cserbenhagyta" a marosvásárhelyi magyarokat és a néppárt jelöltlistáját. Az EMNP Maros megyei szervezetének alelnöke – aki a párt jelöltje volt a marosvásárhelyi magyarság közös polgármesterjelöltjét kijelölő tavaly októberi előválasztáson – idén áprilisban mondott le tisztségéről, közölve, hogy helyi képviselőjelöltként sem indul az önkormányzati választásokon. Indoklásként azt hozta fel, hogy csalódott, amiért a magyarság képtelen összefogni Marosvásárhelyen.
A nyilvánosság előtt tett, valótlannak tartott állításai miatt vonták meg a politikai bizalmat a Hargita megyei Sorbán Attilától. Mint ismert, a politikus az EMNP választmányi elnöki minőségében lemondásra szólította az alakulat vezetőségét, szerinte ugyanis a párt csúfos vereséget szenvedett a helyhatósági választáson. Erre később a párt úgy reagált, hogy Sorbán Attila nem is elnöke a testületnek, mandátuma ugyanis egy évvel ezelőtt megszűnt. A brassói Toró Tamásnak azt veti a szemére az EMNP, hogy „testületi jóváhagyás nélkül, titkos háttértárgyalásokon kérezkedett fel az RMDSZ listájára". A politikus 2012-ben az RMDSZ és az EMNP közös jelöltlistáján jutott be a Cenk alatti város képviselő-testületébe, idén pedig a tulipános lista harmadik helyét töltötte be, ám nem szerzett mandátumot.
„Az elnökség tagjai egyöntetű szavazással megállapították, hogy a kampányban, az azt megelőző, illetve az azt követő időszakban az említett személyek megnyilvánulásai egyértelműen ártottak politikai közösségünk ügyének. Ezért az elnökség megvonja tőlük a politikai bizalmat, nem jeleníthetik meg és nem képviselhetik semmilyen kérdésben a Néppárt hivatalos álláspontját" – szerepel az EMNP szerdai közleményében. Az alapszabály rendelkezései értelmében a négy politikus tagsági viszonyáról és a néppárton belüli szerepükről az illetékes területi testületek fognak dönteni.
Egyébként az EMNP vezetősége úgy értékeli, hogy a négy évvel ezelőtt elért 230 tanácsosi mandátum megtartásán túl az öt, néppárti támogatással megszerzett polgármesteri mandátum „jó alapot szolgáltat a következő négy évben az önkormányzati építkezéshez.” Az alakulat közölte, az eddigi 105 önkormányzathoz képest a néppárt most 108 önkormányzatban van jelen, ami szerintük lehetőséget ad arra, hogy az elkövetkezendő négy évben megjelenítsék és képviselni tudják a helyi közösségek érdekeit.
Június 5-én a néppárt hat megyei tanácsosi mandátumot szerzett az eddigi héthez képest, az eddigi 214 helyett pedig 207 tanácsosa lett a települési önkormányzatokban. Emellett 33 települési tanácsos az EMNP-MPP koalíciós listákon szerzett mandátumot (2012-ben 14-en voltak). Miközben 2012-ben a néppárt önállóan nyert el két polgármesteri posztot, ez idén nem sikerült, két polgármesterjelölt az MPP-EMNP koalíció jelöltjeként szerzett mandátumot.
Az őszi parlamenti választások tekintetében az EMNP úgy véli: mivel a helyhatósági megmérettetésen a magyar szavazóbázis tovább fogyott, az erdélyi magyar képviselet csakis úgy lehet teljes értékű, ha a néppárt által támogatott és annak értékrendjét, céljait megjelenítő jelöltek is megméretkeznek. „Az erdélyi magyar közösség politikai képviselete akkor lehet igazán reprezentatív és erős, ha elsősorban nem a pártérdek, hanem a közösségi érdek érvényesítése a cél a parlamenti választások során” – közölte az EMNP elnöksége, párbeszédet szorgalmazva a választásokon indulni kívánó erdélyi magyar pártok között – írja a kronika.ro.

Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöksége
2016. június 29. 
Az EMNP elnöksége megállapította, hogy az önkormányzati választások eredményei jó alapot jelentenek a jövőre nézve, illetve fegyelmi ügyekben is állást foglalt. 
A közlemény alább olvasható:
Az önkormányzati választások eredményeinek értékelése során az elnökség megállapította, hogy a négy évvel ezelőtt elért kétszázharminc tanácsosi mandátum megtartásán túl az öt, néppárti támogatással megszerzett polgármesteri mandátum jó alapot szolgáltat a következő négy évben az önkormányzati építkezéshez. Az eddigi százöt önkormányzathoz képest a Néppárt most száznyolc önkormányzatban van jelen, ami lehetőséget ad arra, hogy az elkövetkezendő négy évben megjeleníteni és képviselni tudjuk a helyi közösségek érdekeit. 
Az őszi parlamenti választásokra való felkészülés jegyében az elnökség tagjai áttekintették a választásokon való indulás lehetséges módozatait. Tekintettel arra, hogy az idei helyhatósági választásokon a magyar szavazóbázis tovább fogyott, hiszen a legutóbbi választásokhoz képest mintegy százhétezer magyar szavazattal kevesebb gyűlt be az erdélyi magyar pártok listáira, az elnökség megállapította, hogy az erdélyi magyar képviselet csakis úgy lehet teljes értékű, ha a Néppárt által támogatott és annak értékrendjét, céljait megjelenítő jelöltek is megméretkeznek. Az erdélyi magyar közösség politikai képviselete akkor lehet igazán reprezentatív és erős, ha elsősorban nem a pártérdek, hanem a közösségi érdek érvényesítése a cél a parlamenti választások során. Ezért az elnökség szorgalmazza, hogy induljon párbeszéd a választásokon indulni kívánó erdélyi magyar pártok között. 
A beérkezett fegyelmi ügyek rendjén az elnökség megtárgyalta a Néppárt jelöltjei ellen kampányoló Gergely Balázs, a marosvásárhelyi magyarokat és a Néppárt jelöltlistáját visszalépésével cserbenhagyó Portik Vilmos, a nyilvánosság előtt valótlanságokat állító Hargita megyei Sorbán Attila, valamint a titkos háttértárgyalásokon az RMDSZ listájára testületi jóváhagyás nélkül felkérezkedő brassói Toró Tamás ügyét. Az elnökség tagjai egyöntetű szavazással megállapították, hogy a kampányban, az azt megelőző, illetve az azt követő időszakban az említett személyek megnyilvánulásai egyértelműen ártottak politikai közösségünk ügyének. Ezért az elnökség megvonja tőlük a politikai bizalmat, nem jeleníthetik meg és nem képviselhetik semmilyen kérdésben a Néppárt hivatalos álláspontját. Az alapszabályzat rendelkezései értelmében tagsági viszonyukról és a Néppárt szervezetén belüli szerepükről az illetékes területi testületek fognak dönteni. 
A továbbiakban az elnökség meghatározta az Országos Önkormányzati Tanács megújításához szükséges menetrendet, munkacsoportot hozott létre az újonnan megválasztott önkormányzati képviselők szakmai munkájának segítésére, illetve előkészítette az Országos Választmány július közepén sorra kerülő ülését.
Kolozsvár, 2016. június 28.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája

Megdöbbentő - Egy Németországban dolgozó orvosnő üzeni a világnak

(fordítás egy yahoo.com-on megjelent hozzászólásról)
Tegnap a kórházunkban megbeszélést tartottunk a nálunk kialakult helyzetről és arról, hogy egy másik müncheni kórházban már tarthatatlan a helyzet.
A körzeti orvosi rendelők nem tudják már kezelni a kialakult vészhelyzetet, ezért mindenkit a kórházakba küldenek.
Sok muszlim elutasítja, hogy őket orvosnők kezeljék és mi sem vagyunk hajlandók azok közé az állatok közé menni, különösen azokhoz, akik Afrikából jöttek.
A migránsok és az orvosi személyzet között a kapcsolat a rosszból a még rosszabbra fordult.
A múlt hét óta, azokat a migránsokat, akik kórházba mennek, a K-9-es rendőrségi egység tagjai kell, hogy kísérjék.
Sok bevándorló AIDS-es, szifiliszes, TBC-s és sok egyéb egzotikus betegsége van, úgyhogy mi, itt Európában, nem is tudjuk, hogyan kell kezelni őket. Ha egy receptet kapnak a gyógyszertárban, és megtudják, hogy azért készpénzben kell fizetni, a hihetetlen dühkitöréseket kapnak, különösen, ha a gyerekek gyógyszeréről van szó.
Ők otthagyják a gyermekeket a gyógyszertári személyzetnek ezekkel a szavakkal:
"Úgy, gyógyítsátok őket ti magatok!"
Így tehát, a rendőrség nem csak a klinikákat és kórházakat, hanem a nagy gyógyszertárakat is őrzi.
Nyíltan azt kérdezzük: hol vannak azok, akik a TV kamerák előtt és a pályaudvarokon plakátokkal üdvözölték a bevándorlókat?
Igen, a határokat már lezárták, de már itt vannak milliók és mi biztos, hogy nem tudunk tőlük megszabadulni.
Eddig a munkanélküliek száma Németországban 2,2 millió volt. Most lesz legalább 3,5 millió.
A legtöbb bevándorló egyáltalán nem foglalkoztatható. Ezek a legalapvetőbb oktatásban sem részesültek.
S mi több, a nők általában egyáltalán nem dolgoznak. Úgy saccolom, hogy minden tizedik nő közülük terhes. Több százezer közülük magával hozta a csecsemőjét és 6 éven aluli kisgyerekét, akik lesoványodottak, elhanyagoltak.
Ha ez így folytatódik, és a németek újra megnyitják határaikat, hazamegyek a Cseh Köztársaságba. Senki fog tudni engem ebben a helyzetben itt tartani, még ha kétszeres a fizetés itt, mint otthon. Én Németországba jöttem dolgozni, hogy nem Afrikába vagy a Közel-Keletre.
Még a professzor is azt mondta nekünk, aki a tanszéket vezeti, hogy mennyire elszomorítja , hogy egy takarítónő 800 euróért takarított itt minden nap évekig, majd jön egy migráns fiatal férfi a folyosón, aki mindent csak ingyen szeretne és ha nem kapja meg, akkor dührohamot kap. 
Ez nekem tényleg nem kell! De attól tartok, hogy ha hazatérek, egy bizonyos ponton túl ugyanaz lesz a Cseh Köztársaságban is. Ha a precíz németek nem tudják kezelni ezt, ott Csehországban teljes lenne a káosz. Senkinek fogalma nincs róla, aki nem került velük kapcsolatba, hogy milyen állatok ezek, főleg azok, akik Afrikából jöttek, és hogy a muszlimok hogyan bánnak a mi dolgozóinkkal, munkatársainkkal, a vallásuknak megfelelő ellátást követelve.
Mostanáig a helyi kórház személyzete még nem kapta el azokat a betegségeket, amiket a sok száz, meg száz napi ellátást kapott bevándorló hurcolt be magával, de ez csak idő kérdése.
Egy Rajna közeli kórházban a migránsok késekkel támadták meg a személyzetet, azért, mert egy 8 hónapos gyereket halál közeli állapotban adtak át, akit korábban 3 hónapig fél Európán keresztül vonszoltak, és a gyermek két nap alatt meghalt. Annak ellenére, hogy top ellátást kapott az egyik legjobb gyermekgyógyászati klinikán Németországban.
Az orvost meg kellett műteni és két ápolónő az intenzív osztályon fekszik. Senkit nem büntettek meg.
A helyi sajtóban tilos írni róla, így csak e-mailen keresztül tudunk az esetről.
Mi történt volna, hogy egy német szúrt volna meg egy orvost és az ápolókat a késsel?
Vagy ha ő öntötte volna saját szifilisszel-fertőzött vizeletét egy nővér arcába és így akarta volna őt a megfertőzni?
A minimum az lenne, hogy őt egyenesen a börtönbe vinnék, majd később a bíróság elé. 
Ezekkel az emberekkel viszont eddig semmi nem történt.
És ezért kérdezem, hogy most hol vannak mindazok, akik üdvözölték és fogadták őket a vasútállomásokon?
Otthon ülnek és várják, hogy még több vonat érkezzen és várják a pénzt a következő szereplésért, hogy statisztaként üdvözöljék a migránsokat az állomásokon.
Ha rajtam múlna, én felkérném ezeket az ujjongó fogadó üdvözlőket, hogy hozzák őket először ide, mint kísérőket, ide a kórház sürgősségi osztályára. Aztán betenném őket az egyik épületbe a bevándorlók közé, anélkül, hogy a fegyveres rendőrség és rendőrségi kutyák vigyáznának rájuk ott, és nem lenne orvosi segítség sem.
Mert egyébként ma Bajorországban minden kórházban csak a fegyveres rendőrség és rendőrségi kutyák tudják fenntartani a rendet.
Ez lesz a "helyzet" Amerikában is?

2016. június 29., szerda

XII. Zimándújfalui Napok

Balta János 2016. június 28., 
Július 9–10-én, a Zimándújfalui Napok XII. alkalommal kerül megrendezésre a Borostyán Egyesület által.Szombaton 21 órától a BSW rapzenekar várja rajongóit egy közös bulizásra. Vasárnap, július 10-én a 16 órától elhangzó köszöntők után néptáncgála, 21 órától a Fresh zenekar, ezt követően Csocsesz mulattatja a zimándújfaluiakat, valamint az eseményt megtisztelő környékbelieket. Részletesebb programmal hamarosan jelentkezünk.

Meghalt Bud Spencer

2016. június 28., 
Fotó: Karl-Martin Pold

Életének 86. évében elhunyt Bud Spencer. A halálhírt családja jelentette be hétfőn este a színész hivatalos Facebook-oldalán. Életében 77 filmben szerepelt, de mindig is inkább úszóként és vízilabdázóként volt büszke magára.
Az olasz sajtó a színész fiát, Giuseppe Pedersolit idézte, aki szerint édesapja „békében eltávozott negyed hétkor”. „Nem szenvedett, mindannyian ott voltunk ágyánál, utolsó szava az volt, hogy köszönöm.”
A színész, polgári nevén Carlo Pedersoli 1929-ben született Nápolyban. Már akkor hatalmas volt: közel 6 kilósan jött világra. Rövid ideig élt Brazíliában is családjával. Kifejezetten jó tanuló volt, előbb vegyésznek, majd jogásznak tanult.
Sikeres azonban sportolóként lett: húszas éveiben úszóként és vízilabdázóként brillírozott. Mellúszásban 20 évesen olasz bajnok lett, egy évvel később 100 méter gyorson nyerte meg a nemzeti bajnokságot. Ő lett az első olasz, aki egy perc alatt úszta a 100 méter gyorsot, 1952-ben az olimpián Helsinkiben, majd négy évvel később Melbourne-ben is az elődöntőbe került. 1950-ben az olasz vízilabda-válogatottal is szerepelt az Eb-n, negyedik lett. Később egy Eb-győztes olasz csapatnak is tagja volt, a Lazióval nyert nemzeti bajnokságot is. Fiatal vízilabdás korában járt a Margitszigeti Sportuszodában is.
Színészi pályafutása 1949-ben indult, de az 1960-as években indult be igazán, miután 38 évesen abbahagyta a vízilabdát. Haláláig 77 produkcióban szerepelt, köztük olyan, Magyarországon kultfilmekké vált zseniális alkotásokban, mint a Kincs, ami nincs, a Különben dühbe jövünk vagy a Nincs kettő négy nélkül. Bár neve a spagettiwestern műfajjal nőtt össze, repertoárja jóval szélesebb volt, szerepelt thrillerekben és művészfilmekben is. (index.hu)

Megalakult Kisiratos Község Tanácsa

Balta János 2016. június 28., 
Korondi Erika, még fel nem esküdött polgármesterrel középen, Kisiratos Község Tanácsa

2016. június 25-én letették az esküt a kisiratosi tanácsosok. A kilenc RMDSZ-es és a két szociáldemokrata párt tanácsosai közül egyhangúlag Andó Lászlót választották meg Kisiratos alpolgármesterének.

RMDSZ-es tanácsosok: Andó Antal, Almási Gábor, Antaluta Petra, Dani Lajos, Halai Attila, Kiss József, Lőrincz Lajos Miklós Tibor, a PSD-s tanácsosok Adoba Francisc és Doruţ Wilhelm. Alpolgármester, Andó László.A polgármesteri esküt július 1-jén 16 órakor teszi le Korondi Erika.

Letették a hivatali esküt a nagyzerindi község tanácsa

Balta János  2016. június 28., 
Az újraválasztott polgármesterrel és az alpolgármesterrel, Nagyzerind Község Tanácsának a tagjai

2016. június 23-án, az újraválasztott Simándi Sándor polgármesterrel együtt, letette a hivatali esküt és megalakult Nagyzerind Község Tanácsa. A testület egyhangú szavazással újraválasztotta az alpolgármesteri tisztségbe Komlósi Róbertet. 
Tehát Simándi Sándor polgármester és Komlósi Róbert alpolgármester mellett Bondár László, Gál Levente, Pap Sándor, Vas Sándor, Téglás Róbert és Bódi Arnold tanácsosok a PNL, míg Kátai Sándor és Papp Janos tanácsosok az RMDSZ listáján nyertek tisztséget.
Megjejgyzés
Az Erdélyi Polgár  szerkesztőségi gárdája tisztaszivből garatulál azújra választott Simándi Sándor és a Komlósi Róbert uraknak valamint az új községi tanácsnak!

Víz alatt Temes megye

Pataki Zoltán 2016. június 28., 
Az európai pénzen felújított Dóm tér „tavacskája” (Pataki-fotók)

A vasárnap és hétfő esti viharok után szűnni nem akaró esőzések kerítették hatalmukba a Bánság fővárosát. Szinte nincsen olyan kerület, ahol ne lennének elöntött utcák, udvarok, parkok, játszóterek. A város csatornahálózata nem képes elnyelni a hatalmas vízmennyiséget, az ISU Banat katasztrófavédelmi egységei sem győznek válaszolni a sürgősségi hívásokra. A temesvári vasúti aluljárókat a hétfő esti vihar idején is elárasztotta a víz, de a kiszélesítésre váró Popa Șapcă utcai aluljáró kedd reggel is használhatatlan volt. A víz elárasztotta a Gheorghe Cotosman, Gavriil Musicescu, Ioan Slavici, Johann Schwicker, Moţilor, Moise Doboşanu, Grigore Alexandrescu, William Shakespeare és Johnny Weissmüller utcákat, valamint a Sági úti vasúti felüljáró alatti parkolót.
Az ISU Banat tűzoltói szerint az ítéletidő 9 Temes megyei településen okozott komoly károkat: Temesvár, Buziásfürdő, Csák, Zsombolya, Liebling, Szakálháza, Krassóviszák (Visag), Honoros (Honorici) és Derenyő (Drinova). Temesváron 17 porta udvarát és kertjét öntötte el a víz, Csákon 3, Lieblingen 14, Buziásfürdőn 4, Derenyőn 6, Zsombolyán 2 háztartás került víz alá. A legsúlyosabb a helyzet Szakálházán és Krassóviszákon, ahol 110, illetve 200 portát és 300 kertet öntött el a víz. Krassóviszákon 14 személyt ki kellett telepíteni, akiknek a gazdasága teljesen víz alá került. A hétfő éjszakai áradat több száz csirkét és 200 méhkaptárt pusztított el a faluban.
Az ISU Banat mintegy 100 tűzoltóját vetették be megyeszerte az elöntött porták vízmentesítésére, akik a rendelkezésükre álló valamennyi szivattyút bevetették.

Pásztor Sándor lett a Bihar megyei tanácselnök

2016.06.28.
Forrás: kronika.ro

Az RMDSZ jelöltjét, Pásztor Sándort választotta elnökévé keddi alakuló ülésén a Bihar megyei tanács.
A korábban vízügyi államtitkári tisztséget betöltő politikus a magyar érdekképviselet ötödik tisztségviselője, akit megyei önkormányzati elnökké választottak. A két magyar többségű megyén – Hargitán és Kovásznán – kívül a román pártokkal kötött egyezségek alapján az RMDSZ Szatmár, Maros és Bihar megyében szerezte meg a megyei önkormányzati elnöki tisztséget.
A testületben relatív többséggel rendelkező jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) korábbi bojkottja miatt a Bihar megyei tanács csak a harmadik összehívásra tudta megtartani alakuló ülését. Pásztor Sándort a Szociáldemokrata Párt (PSD) és szabadelvű szövetségese, az ALDE támogatásával választották meg. Ha a PNL tanácsosai a harmadik összehívásnál sem jelentek volna meg, elveszítették volna mandátumukat. A keddi ülést ezért már nem bojkottálták, ám a szavazáson tiltakozásképpen nem vettek részt.
A 35 tagú Bihar megyei tanácsban a PNL 17, a PSD 9, az RMDSZ 7, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 2 mandátummal rendelkezik. A PNL, amelynek egyetlen szavazat hiányzott ahhoz, hogy maga állítson elnököt, a választói akarat megcsúfolásának minősítette, hogy a kisebb támogatottságú pártok összefogtak ellene.
Kelemen Hunor szövetségi elnök korábbi nyilatkozata szerint azonban a PNL „nem sok választási lehetőséget hagyott" az RMDSZ-nek.
„A liberálisok 70 százalékos többséggel nyertek Nagyváradon, ott nincs igazán szükségük ránk, csak dekoratív szerepünk lehetne. Ilie Bolojan polgármester mellett nagyon nehéz lenne dolgozni úgy, hogy nincs szüksége ránk. Biztos vagyok benne: csak azért ajánlották fel az alpolgármesterséget, hogy megszerezzék a megyei tanácselnöki posztot, de a kollégáim inkább abban voltak érdekeltek, hogy megszerezzék a megye vezetését, mert egy megyei tanácselnök már egyenrangú félként tárgyalhat a város polgármesterével" – magyarázta a Bihar megyei RMDSZ döntését Kelemen Hunor a Mediafax hírügynökségnek.
A június 5-i önkormányzati választások után az RMDSZ nem kötelezte el magát országos szinten a román jobb- vagy baloldal mellett: a Szövetségi Állandó Tanács a területi szervezetekre bízta a koalíciós egyezmények megkötését a helyi igények és lehetőségek függvényében. Az RMDSZ nyolc megyei tanácsban lett része a helyi többségnek.
A települési önkormányzatokban kötött megállapodások nyomán első ízben választottak magyar alpolgármestert Temesváron Farkas Imre személyében, megerősítették alpolgármesteri tisztségében Bognár Leventét Aradon, és magyar alpolgármestert választottak a Maros megyei Szászrégenben, Márk Endre, illetve Marosludason Kis István személyében.
MTI

Az MPP javaslatára lett alpogármester Szentegyházán a néppárti Sándor Lajos

Amint az alábbi cikkből is kiderül nem mindenhol vannak olyan vehemens nemzeti vezetők akik a polgári vonal ellenesek vagy azok megszüntetéséért tevékenykednek...
Lám, a Hargita megyei Szentegyházán a polgáriak javaslatára lett alpolgármester egy nemzeti frakcióhoz tartozó, Ott nem úgy áltak a dolgokhoz mint, ahogy a mi megyénkben teszik. Azt is látni, hogy az MPP szineiben lett sikeres új polgármester egyenrangú félnek veszi a nemzetiek alpolgármeseterét! Ezt mindenképpen követendő példának kellene vennie a körösfőieknek is és nem civakodáspárti, ugra-bugra magatartással, hanem példaértékű és főleg gazdasági eredmémyek elérésével kellene az alpolgármesterséget megszerezni valahogy úgy ahogy a szentegyházi alpolgármester is tette, hiszen egy elismert egyénről van szó aki a Mikó Tervet komolyan követi és valószínű, hogy ezután is mindent elkövet, hogy az ott megfogalmazottakat valóra is váltsa, 
Igaz. hogy az alpolgármesteri tevékenységek ellátásához nem kell matematika tanári diploma, de a gazdaszellem nélkül biza beletörhet a ceruzája és az egyszer egy sem lenne olyan egyszerű...
A fiatal politikusok közt találhatunk olyanokat, akik ha vezetői tisztségebe kerültek, nem követik a szakemberek elképzeléseit, terveit pedig enélkül a népközösségünk megmaradását el sem lehetne képzelni. 
Vannak olyan alapszervezeti, sőt még megyevezetések is, akik nem tudják elfogadni, hogy cselekvő tervkövetéssel is kell foglalkozniuk nem pedig azért hozzanak létre civil szervezeteket, hogy ott csak a megszerzett alapokat tudják elszámolni. 
A "kitörési pontokat" meg kell keresni, találni de ezek inkább csak a gazdasági téren lehetnek fejlesztő tevékenységek, és nem  politikusi ugra-bugra, haragszomrád, stb. kéne legyen a főérv...
Igaz, hogy már három taggal létre lehet hozni egy "gazda"egyesületet, de az visszahúzó lehet, hogy ha az alapítók városról származnak és a mezőt csak a vonat ablakából ismerik. 
Visszatérve a szentegyházi példára nyugodtan elmondható, hogy az lehet a jövőembere, aki nem csak arra törekszik, hogy mindenféle funkciókat gyűjtsön össze, hanem hogy népközösségét érdemben szolgálhassa! (EP) 
2016. június 25. 
Sándor Lajost (EMNP) választotta alpolgármesternek az újonnan beiktatott szentegyházi képviselő-testület.
Az alpolgármester személyét az MPP javasolta, és tizenegy mellette vokssal meg is választották, szemben az RMDSZ jelöltjével. Hatos Katalinra ugyanis csak négyen szavaztak.
A tizenöt tagú szentegyházi képviselő-testületbe bejutott két független tanácsos, közülük Ambrus Zsuzsanna végül a néppárti frakcióhoz csatlakozott, míg Szőcs Csongor Imre az MPP-frakcióba lépett be, de elmondásuk szerint igyekeznek továbbra is függetlenként dolgozni. Ennek megfelelően az EMNP-nek öttagú, a polgáriaknak pedig hattagú frakciója van – jelenti a helyszínről tudósítónk.
Az RMDSZ négy tanácsost juttatott be a testületbe, ők külön frakciót alakítottak. A tanácstagok között egyébként nincs ott a korábbi polgármester, Rusz Sándor, aki polgármesterjelöltként indult a választásokon, ám végül jócskán alulmaradt az MPP–EMNP-koalíciós jelölttel, Molnár Tiborral szemben.
Szentegyházán a polgáriak és néppártiak szövetsége csak a választásokra vonatkozott, a pártok külön frakciókat alakítottak a csütörtöki alakuló ülésen, azonban az együttműködés az MPP és az EMNP között továbbra is megmarad.
[Székelyhon]

2016. június 27., hétfő

Akarják az ipari kender termesztését, de…

Balta János 2016. június 27.
Amint arról a szombati lapszámunkban rövid ízelítőt adtunk, pénteken a Pécskai Polgármesteri Hivatal dísztermében Az ipari kender nyújtotta gazdasági lehetőségek a Kárpát-medencében címmel sikeres szakmai fórumot szervezett az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete.
Az 500 ezer euró értékű kendervágó kombájn egyelőre csak álom lehet a legtöbb gazdálkodó számára
Szakmai előadások a kenderről
A Horváth Imre AMMGE-alelnök által moderált fórumon elsőként Sebestyén Csaba RMGE-országos elnök tartott a jelzett témakörben számos hasznos adaton alapuló, magvas előadást. Amint kifejtette, a rendszerváltás előtt Romániában mintegy 60-70 ezer hektáron termesztettek kendert, amit nagyon sok kendergyárban dolgoztak fel, csak Arad megyében kettő, a nagyiratosi és a nagylaki működött. Manapság azonban országos szinten is csupán 7 létezik, hozzánk a legközelebbi Nagykárolyban, illetve Szászsebesen – tehát mindkettő jelentős távolságra. Éppen ezért 2010-ben 23, míg manapság mintegy 70 hektáron termesztenek ipari kendert, amit a jelenlegi törvények szerint csak saját területen volt szabad termeszteni és az egész mag-, illetve rosttermést le kellett adni. Ezen a megszorításon már enyhítettek, de még mindig nagy kerékkötője az ipari kender termesztésének a betakarítási mód, amit csakis erre a célra gyártott különleges, a magot begyűjtő, a rostot bálázó kombájnnal lehet végrehajtani, aminek darabja 500 ezer euró. Egy átlagos gazdálkodó csakis akkor képes azt megvásárolni, ha 90%-os pályázati támogatást kap hozzá. A jelenlegi felvásárlási árak szerint, a kendermagnak tonnáját 800, míg a bálázott szárnak a tonnáját 90 euróért lehet értékesíteni. A továbbiakban támogatási szempontból is kielemezte a kendertermesztés hatékonyságát: mindenfajta támogatást igényelve, az jelenleg hektáronként 194 euró, aminek az összege 2020-ig valószínűleg a duplájára emelkedhet. Kárpát-medencei kitekintésben azonban csakis akkor lát komoly gazdasági lehetőséget az ipari kender termesztésében, ha más kultúrákhoz hasonlóan, biztosítják a zökkenőmentes támogatási lehetőségeket, illetve kiépül az értékesítési lánc, alapos piackutatás alapján biztos vásárlót lehet szerezni hozzá.
A továbbiakban Kocsy Béla, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külkapcsolati igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a Magyarországon jól működő falugazdász hálózat a Kárpát-medence minden magyarlakta vidékén beindulna, ha brüsszeli információkra alapozva, szakemberek, szervezetten foglalkoznának a pályázatírással, illetve az elnyert pályázatok nyomon követésével.
Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság igazgatója a pénteki tanácskozást fontos eseménynek tartotta a Kárpát-medencei hálózatépítésben. Szerinte az ipari kender termesztése akkor lesz hatékony, fenntartható ágazat, ha kistérségenként kiépül a vele kapcsolatos másodlagos termékfeldolgozó ipar is. Ilyen térségek lehetnek, a dél-magyarországi, a Bánságot és Partiumot felölelő, a vajdasági. A Magyar Kormány nemzetstratégiai ágazatként kezeli az ipari kender termesztésének a nagybani újraindítását, mivel az magyar nemzeti közösségeket szolgálhat. Mivel jelenleg a támogatási feltételek kender-viszonylatban Romániában kedvezőbbek, mint Magyarországon, az is elképzelhető lenne, hogy a régiós központja Erdélyben legyen. Az ipari kender termesztésének a kibontakoztatására a következő lépések vezethetnek: február 5-én Kárpát-medencei szakmai konferenciát szerveztek, ahol megtörtént a téma felvetése, zárónyilatkozat született. Ennek alapján kormányhatározat-tervezetet nyújtottak be, amihez készül a dokumentáció. A harmadik lépés határokon átnyúló EU-pályázatok benyújtásával megszerezni a hozzá szükséges anyagi alapokat. A legfontosabb kérdés, hogy meg tudnak-e határozni közös célokat, be tudunk-e nyújtani célirányos közös pályázatokat? Mindebben hangsúlyosan jelentkezik a Magyar Kormány, illetve az érintett kormányoknak a szerepvállalása. Mindehhez azonban szükség van egy közös fejlesztési cselekvési tervre is, ami szintén készül.
Ezt követően dr. Torda Márta, Magyarország Földművelésügyi Minisztériuma Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok főosztályának osztályvezetője tartott igen érdekes visszatekintőt a kendertermesztés történetére. Az Mezopotámiából származik, de i.e. 3000-ben a kínai kereskedelem egyik legfontosabb ágává nőtte ki magát. Később a világ legtöbb országában elterjedt, Kolumbusz Kristóf is vitt magával kendermagot az újvilágba. Magyarországon a XIX. században mintegy 80 ezer hektáron termesztettek kendert. A rendszerváltás utánra csak néhány száz hektáron termesztették, noha jó minőségű magyar fajtákat is előállítottak, amelyek 30-35% rostot adnak. Az általa képviselt minisztérium kiemelt feladatának tekinti a határ két oldala között kialakítandó agrárkapcsolatok fejlesztésének, a vidéki térségek felemelkedésének, a szülőföldön való megmaradásnak az előmozdítását.
Hazai tapasztalatok
A továbbiakban Kranowszky Nagy Andrea tolmácsolásával dr. Valeriu Tabără, volt mezőgazdasági miniszter, a Temesvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem professzora, a Lovrini Kutatóállomás igazgatója tartott szakszerű előadást az ipari kender sajátosságairól, kiemelten foglalkozva a kendermag fehérje- és vitamingazdagságával, illetve a pozdorja energiagazdagságával. Mivel 45 éve kiemelt foglalkozási területének számít az ipari kender termesztése, kutatása, értekezésében alapos tudásról tett bizonyságot. Kitért az általa vezetett Kutatóállomáson előállított Lv110 és Silvana kenderfajták pozitív tulajdonságaira. Végszavában kifejtette: a Lovrini Kutatóállomás képes 100 ezer hektár bevetéséhez szükséges kendermag előállítására.
Ezt követően Molnár Sándor, Vésztő város polgármestere osztotta meg a náluk meghonosodott kendertermesztés tapasztalatait.
Utána Kranowszky Nagy Andrea, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Aradi Regionális Irodájának az igazgatója bemutatta a közép-európai kereskedelmi, fejlesztési hálózat működését, a Romániában lévő kirendeltségekkel együtt. Céljuk a hatáskörükben működő kis- és közepes vállalatok és az anyaországi hasonló vállalatok közötti kapcsolatépítés és kereskedelem kiépítése, fokozása. Ezt szolgálja a legutóbbi Áldomás Projekt is, amiről bővebb tájékoztató olvasható a www.aldomas.hu honlapon.
Szerbiában csak a magjáért
A továbbiakban Nemes Róbert agrármérnök tolmácsolásában dr. Vladimir Sikora, az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet alternatív növényekkel foglalkozó főosztályának az osztályvezetője tartott érdekes előadást a Vajdaságban zajló kendertermesztésről. A Kutatóintézet által előállított Malina és Helena kenderfajtákból tavaly 50-60 hektáron, idén viszont már 200 hektáron termesztenek, kizárólag a magjáért, mert Szerbiában nincs rostfeldolgozó üzem. A jelzett fajták hektáronként 800-1000 kiló magot, azaz 250-300 liter olajat adnak hektáronként, míg a 3000-4500 kiló rostot beledolgozzák a földbe.
Csak óvatosan a beruházással!
Dr. Csősz János, a Temesvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem tanára a kendertermesztésről tartott előadásában kifejtette: az nem földigényes, tehát a közepesen termő területeken is elő lehet állítani 3000-4000 kiló rostos anyagot, csakhogy mindenhol tönkretették a gyárakat, elherdálták a kenderáztatókat, ezért nem lehet a közelben feldolgozni, nem kerül rá felvásárló. Éppen ezért alaposan meg kell gondolni a termesztését, mert a hektáronkénti 40 euró többlettámogatás nem biztos, hogy megéri a rizikót. Csakis alaposan előkészített, biztos, méltányosan fizető felvásárló esetében ajánlja a gazdálkodóknak.
Ugyancsak óvatosságra intett előadásában Gál Tamás Mihály, az Aradi Mezőgazdasági Tanácsadói Iroda főtanácsosa is, aki kifejtette: 1990-ben Arad megyében 6900 hektáron termesztettek kendert, amit az iratosi, illetve a nagylaki kendergyár is átvett, feldolgozott. Manapság azonban az iratosit teljesen felszámolták, a nagylaki állítólag létezik, de nem lehet tudni, milyen feltételek között. A kendertermesztés újjáélesztését, felfuttatását Csősz János a cukorrépa termesztésének a példájára tudná elképzelni: vagyis, a kendergyár által biztosított magból előállított terményt szerződéses alapon felvásárolná.
Folberth Péter, a Kender Tech Kft. ügyvezetője kifejtette: Csongrád megyében jelenleg 5 hektáron kísérleti jelleggel termesztenek ipari kendert. Annak a reményének adott hangot, ha kidolgozzák a kendertermesztés teljes logisztikáját, sok mezőgazdász választja majd a gyomirtást nem igénylő, viszonylag kevés gépesített munkával járó kendertermesztést.
Dr. Kiss István, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Szegedi Biotechnológiai Intézetének az igazgatója is előadásában, befektetés előtt, alapos körültekintést javasolt hallgatóságának.
A programvezető, Horváth Imre AMMGE-alelnök minden előadás után röviden összegezte az elhangzottakat, amelyekhez hozzáfűzte a saját véleményét is.
A szakmai fórum végkövetkeztetése az volt: a gazdálkodókat érdekelné az ipari kender termesztése, de annak a logisztikáját, vagyis a támogatási rendszerét, a biztos felvásárló, illetve a méregdrága kombájn beszerzésének a támogatási rendszerét előbb alaposan meg kell rágni, ki kell dolgozni.

Visszavonták a Schweighofer fafeldolgozó tanúsítványát

2016.06.27. 
Óriásinak látszó győzelemnek nevezték a zöld aktivisták, hogy a Schweighofer elvesztette a fenntartható és felelős erdőgazdálkodást igazoló tanúsítványát – számol be Bíró Blanka a kronika-ro-n.
Visszavonták az osztrák Holzindustrie Schweighofer fenntartható és felelős erdőgazdálkodást igazoló tanúsítványát (FSCŽ CoC) – adta hírül közleményében a Fenntartható Erdőgazdálkodási Tanács (FSC). A hírre a Kovászna megyei civil szervezetek hívták fel a sajtó figyelmét: Toró Attila zöld aktivista óriásinak látszó győzelemnek nevezte a szankciót.
Az osztrák mamutcég romániai leányvállalatai azt követően veszítették el a tanúsítványt, hogy az azt kiállító Quality Austria (QA) cég kibocsátási jogát átmenetileg visszavonták. Februárban már több civil szervezet és környezetvédelmi aktivista kérdőjelezte meg az okirat érvényességét, többek közt azt rótták fel, hogy a Quality Austria nem konzultált a környezetvédő civilekkel, és teljesen figyelmen kívül hagyta a Schweighofer törvénytelen üzelmeit leleplező újságcikkeket.
A vádak szerint a Schweighofer törvénytelenül kitermelt fát is átvesz romániai gyáraiban, sőt pluszjutalommal ösztönzi azokat a partnereit, akik nagyobb mennyiségű rönköt szállítanak. Másrészt a beszállítóit is „megrövidíti”, hiszen jogszabályt sértő rönkmérési módszert alkalmaz.
Hans Hedrich, a fogarasi Neuerweg civil szervezet alelnöke szerint a tanúsítvány visszavonása nagy imázsveszteség a Schweighofernek, és valószínűnek tartja, hogy az óriásvállalat elveszíti azokat a megrendelőit, amelyek érzékenyek a fakitermelés és feldolgozás fenntarthatóságára. Az FSC felügyeleti lánc különben nagy elismertségnek örvend, az egyik legfontosabb kezdeményezésnek tartják a felelős erdőgazdálkodás nemzetközi elősegítésében. A vállalatok az FSCŽ CoC tanúsítvánnyal járó logó használatával bizonyíthatják, hogy a fa- vagy papírtermékei felelős erdőgazdálkodás révén kerültek előállításra.
Hans Hedrich arra is felhívja a figyelmet, hogy az amerikai Environmental Investigation Agency (EIA) környezetvédelmi civil szervezet egyik újabb jelentése szerint az osztrák cég a csernobili fertőzött erdőkből vágat fenyőt, amit Japánban értékesít, ahol házakat építenek belőle. Másrészt online-petíció is indult annak érdekében, hogy vonják vissza Gerald Schweighofer cégtulajdonostól a Bákó megyei Comăneşti város díszpolgári címét. A moldvai városban utcát is neveztek el az osztrák üzletemberről.
Amint arról beszámoltunk, a természetvédő civilek több mint 2000 lejt gyűjtöttek össze múlt hónapban Sepsiszentgyörgy utcáin az erdők megóvása érdekében: az összeget a Rétyen fafeldolgozó üzemet működtető Schweighofer osztrák nagyvállalat ellen indított perek költségeire fordítják.
A civilek eddig három pert indítottak a Holzindustrie Schweighofer rétyi üzemének engedélyeztetése miatt: azt próbálják elérni, hogy építkezési és környezetvédelmi engedélyeket vonjanak vissza, ugyanakkor további három kereset benyújtását tervezik. Hans Hedrich úgy fogalmazott: a vállalat két éve húzza az időt, ha viszont csak egy perben is a civilek számára kedvező jogerős ítéletet hoznak, le lehetne állítani a rétyi fafeldolgozót – írja a kronika-ro.

Magyar együttműködést javasol Kolozs megyében a Néppárt

Az alábbi cikkben megfogalmazottak értelmében a felszólítással felérő megfogalmazásokban több olyan dolog is van, ami eleve meghiúsítja az eredeti kezdeményzést, amit a megyei elnök a közgyűléssel is "elfogadtatott"...
Amikor "magyar együttműködés"-ről lenne szó, akkor az összes alakulatot meg kell keresni. ahhoz, hogy hiteles legyen az ajánlat, de ez esetben s amint az alábbi cikkből is kiderül a megyei elnök nem ebben az irányban gondolkozik, sőt sorozatosan a polgári vonal ellenében ügyködik, miközben a jobbját "nyújtaná" a polgáriak partnerének ... 
Lekicsinylően lehet a dolgokhoz hozzáállni, de akkor nem kell eredményt várni. 
A Kolozs megyei polgári vezetés eddig sem vette fel a kesztyűt! Sőt egyfajta semlegesség megtartására törekedve csak ott indított jelőlteket, ahol a tagság ezt külön igényelte, ezzel is jelezve, hogy nem a funkciók miatt politizálnak! A helyhatósági választások bizonyítják, hogy döntésük helyesnek bizonyult olyannyira, hogy még egy megyei tanácstagságot is kiérdemelt, olyannyira, hogy a megyei elnök népszerűsége, a koaliciónak, 5 helyett 7 tanácstagi helyett eredményezett. Akár tetszett egyeseknek akár nem az a plussz 2 hely igencsak fontos lett, mert így a szövetségiek megtarthatták a megyei alelnöki tisztséget is. Nos ha ezen eredmények tükrében vizsgáljuk a nemzetiek eredményeit akkor jól látható, hogy ők csak ott voltak eredményesek, ahol a polgáriak nem indítottak jelölteket, így a plusz 4 önkormányzati jelenlét elnyerése egyáltalán nem érdem. 
Egy együttműködési szerződést nem lehet egy pár óra alatt megejteni, hiszen egy megyei küldöttgyűlés határozatával szembe a másik alakulat küldöttgyűlése kell határozzon. A beképzeltség az egyik ellenpontja lehet még egy szimpla együttműködési szándéknak is, azaz elrontja az alapgondolatot az, aki nem megfelelően áll a dolgokhoz. A felszólító mód és az együttműködési szándék egymást kizárhatja. (EP) 
2016. június 24. 
Küldöttgyűlést tartott június 23-án a Kolozs megyei Néppárt, ahol kiértékelték az önkormányzati választások eredményeit. A Néppárt országos elnöksége kérésére, a Kolozs megyei Küldöttgyűlés bizalmi szavazást tartott, amelynek eredménye értelmében a Kolozs megyei elnökség teljes támogatottságot élvezve folytathatja munkáját.
Kolozs megyében 7 községről 11 községre tudta növelni az önkormányzati jelenlétét a Néppárt és habár az eredmények nem az elvártak voltak, megállapítható, hogy csak a Néppárt tudott erősödni megyei szinten. Kiemelt eredményként értékelhető a bánffyhunyadi önkormányzatba két néppártos tanácsos bejutása és a polgármesteri tanácsosi tisztség megszerzése. Bánffyhunyadon a Néppárt támogatta az RMDSZ-es alpolgármester-jelöltet és közös RMDSZ-Néppárt frakciót hoztak létre. Ördöngösfüzesen sikerült a román többség támogatását megszerezni, így Láposi Csaba személyében néppártos alpolgármestere lesz a községnek. Erdőfelek községben a polgármester tanácsadójaként, magyar ügyekért felelős személyt jelölhet a Néppárt.
A Kolozs megyei Néppárt stratégiaváltásra készül, hogy a következő négy évben a magyar közösséget még inkább elérhesse és szolgálatába állhasson.
A küldöttgyűlés megerősítette a Néppárt Kolozs megyei elnöke által megfogalmazott javaslatot, amelyet június 22-én juttatott el az RMDSZ Kolozs megyei elnökének, amelynek értelmében magyar együttműködést ajánlott fel a magyar pártok között.
Alábbiakban a javaslat szövege is, annyi megjegyzéssel, hogy Ördöngösfüzesen és Bánffyhunyadon már megtörtént a szavazás, Körösfőn hétfőn, Magyarkapuson kedden és Kolozson szerdán várható az önkormányzati alakulóülés.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezete
Megállapodási javaslat
Az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezete a következő javaslatot teszi az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének:
1. Amennyiben Körösfőn az alpolgármesteri tisztséget a Néppárt jelöltje kapja, ez esetben egy RMDSZ-Néppárt nagykoalíció jöhet létre, amely normalizálná a jelenlegi viszonyokat és a fejlődés útjára helyezné a községet.
Ehhez az RMDSZ beleegyezésére van szükség.
2. Amennyiben az egyes pont kapcsán megállapodás születik, a Néppárt támogatni fogja az RMDSZ kolozsi és magyarkapusi alpolgármester jelöltjét.
3. Ördöngösfüzesen a kialakult politikai helyzetet figyelembe véve, a Néppárt tanácsosa alpolgármesteri tisztségre számíthat. Kérjük az RMDSZ-t, támogassa jelöltünket.
4. Bánffyhunyadon az RMDSZ alpolgármesteri tisztségre számíthat. A Néppárt támogatni fogja az RMDSZ jelöltjét.
5. Minden olyan községben ahol a magyarság számaránya alacsonyabb a románokénál és az RMDSZ és a Néppárt tanácsosa is bejutott, a két magyar politikai szervezet önkormányzati képviselői alkossanak informális magyar frakciót, tartsanak havonta frakciógyűlést, így a magyar ügyek és érdekek egységesebb képviselete valósulhat meg.
Kérem a Kolozs megyei RMDSZ-t, június 22-én, szerda este 8 óráig adjanak választ!
Tisztelettel,
Soós Sándor,
az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke
[Forrás: Közlemény]

Lov­ren­csics elmondta ezért tör­tént a ki­ütés

Sú­lyos ve­re­ség­gel zárta az Eu­rópa-baj­nok­sá­got a ma­gyar vá­lo­ga­tott, amely a nyol­cad­dön­tő­ben 4-0-ra ki­ka­pott Bel­gi­um­tól. Lov­ren­csics Gergő el­árulta, mi ve­ze­tett a ku­darc­hoz.
Természetesen csalódottan élték meg a belgák elleni négygólos vereséget a magyar válogatott tagjai. Lovrencsics Gergő az M4 Sportnak elmondta, ez a meccs nem úgy sikerült, ahogy szerették volna.

Lovrencsics szerint erre a csapatra lehet építeni (Fotó: MTI Fotó)

Csalódottak vagyunk, mert nyerni jöttünk Toulouse-ba. Sajnos nem úgy sikerült, ahogy elterveztük,
hiszen pontrúgásból kaptunk gólt, amire pedig nagyon figyeltünk. A végére kicsit elfáradtunk, és ennek köszönhető a kiütéses vereség. Le a kalappal a szurkolók és mindenki előtt, aki támogatott minket ezen az Eb-n. Úgy érzem, olyan csapatunk van, amelyre lehet építeni, fel kell készülnünk világbajnoki selejtezőkre."
Habár a szünet után több lehetősége volt a magyar válogatottnak, nem sikerült szépíteni.
"A belgák ellen is voltak helyzeteink, ez is lehetett volna egy olyan ki-ki meccs, mint amilyen a portugálok elleni volt. Fel kell emelni a fejünket, és tanulni a hibákból."

2016. június 26., vasárnap

Miért hagyják el a románok Székelyföldet?

2016.06.26. 
Egy ki tudja kik által összeeszkábált felmérés állítja, hogy a románok (gondolom, a Székelyföldön élők) a magyar gyarmatosítók miatt hagyják el szülőföldjüket. Nevetnem kellett ezen az ostobaságon, amely bizonyára rendelésre készült, hisz semmilyen valóságtartalma sincsen.
Hát nem gyermekded gondolat azt hinni, hogy egy egész család sorsa 180 fokos fordulatot vesz csak azért, mert egy (vagy több) tagja nem ért szót a szomszédokkal?
A románok, függetlenül attól, hogy többségben vagy kisebbségben élnek, a nehézségek, a politikai mocsok miatt szedik sátorfájukat, az arcátlanság és érzéketlenség miatt, amivel a felelőtlen romániai politikai osztály kezeli őket. Megutáltam a politikát, mert úgy gondolom, az, amit képviselői Romániában művelnek nevében, rég túllépte a jóérzés határait, de minden jogom megvan e témáról véleményt mondani, még ha az nem is egyezik a szomszédoméval; és mondok is, olyan létkörülmények között, amelyben a XXI. század Romániájában egyesek éhen halnak, másoknak pedig több házuk van, mint ujjuk, ahol börtöntöltelékek vannak a pártokban, kerülnek élre több ezer eurós fizetésekért, de a csaknem 90 éves orvosok 2500 lejes semmi bérért kénytelenek műteni, miközben azért is fizetniük kell, hogy az orvostudomány fejlődését szolgáló könyveiket kiadják, ahol mélyen a zsebedbe kell nyúlnod, hogy elvégezzék azt a vizsgálatot, amelyért egyszer már törlesztettél, ahol ugyanannyiba kerül a betevő falat, mint a fejlett országokban, csak éppen fizetésed hatszorta kevesebb, ahol az olaj árának csökkenése dacára világszintnél drágább az üzemanyag, így luxusnak számít autóddal 35 kilométernél nagyobb távolságra utaznod, ahol télről télre idős emberek válnak statisztikai adattá, mert halálra fagynak otthonuk „melegében”, ahol mindenki csak vállát vonogatja, mikor egy gyermeket kővel ütnek agyon, ahol akadnak még olyan kicsinyek, kik banánhéjat esznek, mert soha nem láttak ilyen gyümölcsöt, gyertyafénynél kénytelenek tanulni, ahol az analfabetizmus Európában a legnagyobb... Ilyen és ezekhez hasonló körülmények miatt kevéssé tűnik fontosnak mindaz, amit az „elnyomó” magyar jelenthet. 
Ha van egy beteg szülőd/gyermeked és azt mondják, semmit nem lehet tenni, nincs gyógyszer a kórházban, nem Attilán jár az eszed, aki piros-fehér-zöld kokárdával sétált március 15-én. Arra gondolsz, mit véthettél, hogy a Fennvaló minden bajjal téged sújt, és mit tehetnél, hogy neked és családodnak jobb legyen. Azon emészted magad, miként oldod meg a szükséges kezelést gyermekednek, hisz az államot a te gondod nem érdekli. Magad kell boldogulnod, függetlenül attól, hogy Jánosnak vagy Ionnak hívnak. Mindketten látják, hogy nap mint nap szemükbe hazudnak, jogaikat lábbal tiporják, és amilyen gyakran csak lehet „erőszakot követnek el rajtuk” azok, akiknek biztonságukat kellene szavatolniuk.
Az egyszerű emberek túl kicsik ahhoz, hogy bármin változtassanak. A szadista gyalázat és a hazugság, a nemzeti sporttá vált lopás mételye gyakran az igazak, az őszinték, a jobbra törekvők szívét is megfertőzi, ha egy lépcsőfokkal fennebb jutnak. Ha pedig elég erősek voltak, és nem fertőzte meg őket a hitványság, tehetetlenségükben adják fel egy idő után.
A románok gondját nem a szomszédok jelentik. Még csak nem is a Székelyföld autonómiáját követelő magyar politikusok. A problémát általában nem a zöld románok vagy magyarok okozzák. Mindez semmiség az országban naponta történő drámákhoz képest. Gyermekded dolog összehasonlítani is a lakosság léthelyzetével. Ha majd az emberek nagy részének egyhavi fárasztó munka után nem kell azért banizgatnia, hogy legalább élelemre fussa, amikor egy nemzet jólétét nem zavarhatja össze egy liszttel és olajjal teli veder, azt hiszem, akkor Ion és János is nyugodtan megvitathatja mindazt, amiben nem értenek egyet.
Addig is, én úgy látom, hogy ők ketten remekül megértik egymást románul és magyarul egyaránt, itthon és a határokon túl is, hisz nemcsak Romániában élnek románok és magyarok, hanem az egész nagyvilágban. Nem területekről vitatkoznak, hanem együttműködnek, minden bizonnyal azért, mert mindkettő érzi, nem a saját földjén él.
A férjem másfél éve távozott külföldre, és a helyzet iróniája, hogy azóta nem egy, nem kettő, hanem három marosvásárhelyi magyarral lakott együtt.
A románok nem Székelyföldet hagyják el, hanem Romániát. Nem gyávaságból, hanem tehetetlenségből. Távoznak a kilátástalanságból, a reménytelenségből, nehéz lélekkel, könnyes szemekkel, összeszorított szájjal, két bőrönddel, és ennyi. Csak a halványuló gondolat marad utánuk és a remény.
Cella Dan / Fordította: Farkas Réka (Forrás: Corbiialbi.ro)

Marad a magyar alpolgármester Kolozsváron és a magyar alelnök Kolozs megyében

2016.06.26. 
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezeteinek megállapodása értelmében Horváth Anna marad Kolozsvár alpolgármestere, és Vákár István viselheti a Kolozs megyei tanács alelnöki tisztségét – jelentették be az RMDSZ helyi vezetői egy pénteki kolozsvári sajtótájékoztatón.
Horváth Annát péntek délelőtt be is iktatták a tisztségébe, a megyei önkormányzat alakuló ülését, Vákár István megválasztását péntek délutánra tűzték ki. A megállapodás kitér arra is, hogy Kolozsváron és a többi Kolozs megyei településen, ahol a két politikai szervezet alkot többséget a helyi önkormányzatban, a kisebbségek helyi számarányától függetlenül háromnyelvű, román-magyar-német helységnévtáblák kihelyezéséről fogadnak el tanácsi határozatokat.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy mind a PNL, mind a Szociáldemokrata Párt helyi vezetőivel tárgyaltak, mindkét félnek felvetették a többnyelvű helységnévtáblák kérdését, és egyik sem képviselt elutasító álláspontot ebben a kérdésben. A politikus hozzátette: Kolozsvár nagyon sok tekintetben példa az ország települései számára, elérkezett az idő arra, hogy a nyelvi jogok érvényesítése terén is példává váljék.
Vákár István, a megyei önkormányzat alelnöke (az újabb alelnöki mandátum várományosa) hozzátette, amiként a Kolozs megyei Torda példamutató volt a világ számára azzal, hogy elsőként itt hirdették meg a vallásszabadságot, most Kolozsvárról indulhat a nyelvi jogok kiterjesztésének a romániai hulláma.
Horváth Anna kolozsvári alpolgármester hozzátette, hogy nem határoztak meg határidőket a megállapodásban, mert a kölcsönös bizalom képezi a szöveg alapját. Úgy vélte, ha ez a bizalom nincsen meg, akkor a határidők sem segítenek.
A megállapodás értelmében magyar alpolgármestere lesz Aranyosgyéresnek, Bánffyhunyadnak és a Kolozsvárral csaknem összeépült 25 ezer lakosú Szászfenesnek is. Ezeken a településeken is háromnyelvű helységnévtáblát helyeznek ki.
A kolozsvári többnyelvű helységnévtábla ügye évek óta feszültség forrása a helyi magyar közösség és a városvezetés között. Az Emil Boc volt miniszterelnök által vezetett hivatal korábban elutasítóan viszonyult a magyar közösség erre vonatkozó kéréséhez. A táblaügy több folyamatban levő per tárgyát is képezi.
MTI

Ezt tartalmazza a Kolozs megyei PNL-RMDSZ protokollum

2016. június 24.
A kolozsvári és a Kolozs megyei tanács alakuló ülésének napján, pénteken, június 24-én írta alá a PNL az RMDSZ-szel az együttműködési protokollumot, melynek értelmében a következő négy évben támogatják egymást a megyei és a megyeszékhelyi tanácsokban. 
A dokumentum legfontosabb pontja a kolozsvári háromnyelvű helységnévtáblák kihelyezése, de kitérnek az egyéb, a város határán elhelyezendő üzenetek többnyelvűsítésére is: például az úgynevezett totemoszlopokon szereplő feliratokra és üdvözlő feliratokra. Határidő nincs meghatározva, ezt Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke azzal magyarázta, hogy nem az volt a cél, hogy ultimátumot adjanak a PNL-s partnereknek, ezért úgy fogalmaztak, hogy a többnyelvűsítés a lehető legrövidebb időn belül menjen végbe. 
A protokollum aláírói, Marius Nicoara és Daniel Buda, a PNL megyei társelnökei és Csoma Botond szervezeteik nevében egyetértettek további nagy infrastrukturális projektek támogatásában is, ezek között tételesen Kolozsvár déli terelőútja, a Szászfenesen létesülendő regionális kórház, egy új konferencia- és kiállítóközpont megépítése van felsorolva, a többi a két párt kampányában beígért projekt. 
Egy következő tömb a kulturális, sport, szociális, oktatási és ifjúsági projektek támogatásának folytatására vonatkozik, majd a műemlékvédelemre térnek ki: a protokollum szerint az együttműködő felek támogatják a történelmi városközpont restaurálására vonatkozó projekteket, hozzájárulnak ahhoz, hogy a polgármesteri hivatal minél több épület esetében éljen elővásárlási jogával, odahatnak, hogy a homlokzatok felújítása könnyebben menjen, és megkeresik azokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyek révén a házsongárdi temető műemlékei felújítására és karbantartására pénzeket lehet fordítani. 
Külön fejezet vonatkozik a kisgyerekes szülők támogatására: a protokollum új bölcsődei csoportok, oktatás utáni programok és a nyári szünet alatti foglalkozások beindítását helyezi kilátásba. 
A protokollum függelékben tartalmazza a tisztségek listáját. Eszerint a PNL kapja meg a megyei tanács elnöki és az egyik alelnöki tisztségét, a másik alelnököt az RMDSZ nevesítheti. Az RMDSZ adja továbbá Kolozsvár egyik alpolgármesterét, a PNL pedig a másikat. A PNL Aranyosgyéresen, Bánffyhunyadon, Gorbón, Egeresen, Magyarkapuson, Szászfenesen, Tordatúron, Harasztoson, és Bonchidán támogatja az RMDSZ alpolgármesterének kinevezését, az RMDSZ pedig Búzában, Kiskalotán és Gyerőmonostoron szavaz a PNL alpolgármester-jelöltjére.(hírszerk.)

Péter Ferencet megválasztották a Maros megyei tanács élére

2016. június 24.
Péter Ferencet, az RMDSZ jelöltjét választotta meg pénteken a Maros megyei önkormányzat a testület elnökévé. Szováta volt polgármestere 24 szavazatot kapott, a PNL jelöltje 10 voksot. Az RMDSZ jelöltje a szövetség és a PSD közötti egyezség nyomán nyerte el a tisztséget. Ezzel négy éves kihagyás után Maros megyének ismét magyar megyei tanácselnöke lett. 
Marosvásárhelyen a városi tanács is megtartotta alakuló ülését, amelyen hivatalába iktatták a június 5-i helyhatósági választáson ötödik polgármesteri mandátumát megnyert Dorin Floreát. Alpolgármestereket nem választottak, ezt a döntést későbbi időpontra halasztották. (mti, népújság)

Három RMDSZ-es alpolgármestert választottak Arad megyében

2016. június 25.
A héten megkezdődtek a helyhatósági választások nyomán megváltozott összetételű helyi tanácsok alakuló ülései. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviseletében bejutott tanácsosok közül eddig Arad megye három településén választottak alpolgármestert. 
Csütörtökön Aradon Bognár Leventét nagy többséggel, 14 szavazattal választották újra Arad egyik alpolgármesteri tisztségébe – az elöljáró ötödik mandátumát kezdheti meg ebben a minőségében. 
Ugyancsak csütörtökön, Sofronya községben a magyar érdekvédelmi szövetség jelöltje lett a győztes a szentpáli illetőségű Sandu Krisztiánszemélyében, aki a választásokon az RMDSZ polgármesterjelöltje volt. Az új alpolgármester 7 szavazatot kapott a tanácsosok részéről, a másik két ellenjelölt összesen 4 voksot gyűjtött be. 
Pénteken Vinga községben is megalakult a helyi tanács, amelynek a 9 Nemzeti Liberális Párti képviselőn kívül tagja 2-2 RMDSZ-es, szociáldemokrata párti és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége színeiben bejutott választott. A nemzeti liberálisokkal kötött megyei és helyi szintű partnerség eredményeként RMDSZ-es alpolgármestert választottak a majláthfalvi Andresz József személyében, aki 12 szavazatot kapott. Vinga községben még sosem volt RMDSZ-es alpolgármester. 
Az RMDSZ vezetői jelenleg is tárgyalásokat folytatnak további alpolgármesteri tisztségek megszerzésére. Szombaton Nagyiratoson, Kisiratoson, Németperegen és Pécskán tartják a helyi tanácsok alakuló üléseit. (rmdsz tájékoztató)

Vida Noémi Erikát választották Nagybánya alpolgármesterévé

2016. június 24.
19-19 szavazattal Rob Marinelt, a Szövetség Nagybányáért tanácsosát, illetve Vida Noémi Erika RMDSZ-es tanácsost választották meg a pénteki alakuló ülésen Nagybánya alpolgármesteri tisztségeibe - közölte a Transindexszel Kovács Richárd tanácsos. 

Kovács Richárd és Vida Noémi RMDSZ-es tanácsosok

Marinelt ugyanakkor ideiglenes polgármesternek is választották, ugyanis Cătălin Cherecheș június 5-én újraválasztott polgármester előzetes letartóztatásban ül Szamosújváron. A választásokat is előzetesből nyerte meg. (hírszerk.)

A kályhától az autonómiáig

Az alábbi cikben a cikkírónak részben igazat kell adnunk, de sajnos egy kicsit rosszul célzott és olynokat emelt ki akik igencsak vétettek azzal, hogy inkábbcsak elméleti síkon akarják az autonüómiát. 
Pontosítva azt kell megjegyzezzük, hogy adottak olyan lehetőségek amelyekkel a gazdasági autonómiát is meg lehetne teremteni ha az EU régiós felosztását (NUTS-normák előírásait) szervezzük meg és azt kérjük számon - ha kell párhuzamosan is - a hazai vezetésektől! Leírtuk már többszőr is, hogy a három székelylakta megyevezetésnek elsődleges feladata kellett volna legyen eddig is, hogy megszervezze és kijárja a NUTS normák bevezetését. Aláírásokat kell gyűjteni ahhoz, hogy a többséget megteremthessék és a székelyföldi autonömia óhalyukat legalább gazdsági sznten eljárja. 
Ennek alapján a most kialakult megyei tanácsvezetői lehetőségeket kihasználva kialakithatja azt a statisztikai területegységet, amely a NUTS normáknak megfelelne és mint ROZZ, NUTS-2-es Extra Régióként a brüsszeli iroda felé bejelenti. 
Ezzel a NUTS-norma be van tartva (egyetlen követelmény a minimális 800.000 lakossági szám) és egyetlen törvény sem lenne megsértve!
Mindamellett, hogy hazánk is elfogadta és aláírta  a NUTS Normákat és csak statisztikai területi egységről lévén szó a többségiek számára is meghozná a fejlesztések lehetőségeit. Igaz ehhez párhuzamosan ki kell alakitani azokat a feltételeket is ami által őgy a régió operatív programját(ROP), mint a régió fejlesztési stratégiát(RFS) is meg kell csinálni.
Mivel a NUTS-2 -es Régió betartja a megyehatárokat így se alkotmányt sem pedig a törvényi előírásokat sem kellene megváltoztatni. 
A cikkíró által említett személyek közül éppen az európénereink érdeke kell legyen, hogy ebben az irányban és a mostanra kialakult megyevezetésekkel együtműködve elkezdje az igazi, azaz a gazdasági autonómiának a megteremtését. A nemzeti, de a székely tanácsok is erre kéne ráállítsák magukat és a tőlük telhetően maximálisan ezirányba induljanak el. Ez nem egy kérés hanem egy olyan igény, amire a székelylakta vidéken régen várnak! 
Abban is igazat adunk a cikkírónak, hogy el kell már kezdeni "a mellény újragombolását"! (HZ. Erdélyi Polgár) 
2016. június 26. 
Nyomja a sikerpropagandát az RMDSZ, ez idő szerint a helyhatósági választások után rendre megalakuló megyei és helyi önkormányzatokban osztják a bársonyszékeket.
A lehető legtöbb vezető tisztség – nem számít, ha csak látszólagos hatalommal bíró, amolyan másodhegedűsi szerepkör – megszerzése érdekében egyre másra alakulnak a különböző helyi szintű koalíciók.
Az RMDSZ hivatalos kommunikációjában komoly sikerként számolnak be a helyi alkuk nyomán a „szövetség” által megszerzett megyei tanácselnöki, -alelnöki, illetve alpolgármesteri tisztségekről. A pártsajtót, illetve az RMDSZ-hez egyéb szálakkal kötődő médiát olvasva, hallgatva – egyáltalán van-e másmilyen kötődésű sajtó Romániában? – az embernek az a benyomása, hogy a magyar párt nyerte a romániai választásokat. Az mintha senkit sem foglalkoztatna, legkevésbé az RMDSZ vezetőit, hogy a román politikumnak nem az állhatatosság a legfőbb jellemvonása, tehát amit megígér ma, nem biztos, hogy tartja holnap, következésképpen a velük kötött egyezségek, koalíciók sem lehetnek tartósak, amint érdekeik úgy kívánják, nyomban felrúgják azokat. De hát ez a jelek szerint alig érdekli az erdélyi magyar politikacsinálókat.
Szomorú, hogy a magát az erdélyi magyarság egyetlen legitim érdekvédelmi képviseletének tartó RMDSZ – miután letudta a választási kampányban megkerülhetetlenül obligát autonómiázást –, mintha hirtelen amnézia sújtotta volna, újra megfeledkezik a magyar közösségi önrendelkezés ügyéről. Úgy négy évig, amikor, mint valami ünnepi alkalmakra használatos göncöt, ismét előveszi, leporolja s újfent felpróbálja, hogyan állna neki. Pedig már rég világosnak kellene lennie a legeldugottabb helyen ügyködő „szövetségi” vezető számára is, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának egyetlen biztosítéka az autonómia. Ha úgy tetszik: létünk alfája és ómegája. Az erdélyi magyar politikai osztály legnagyobb mulasztása: az autonómia jelentésének, a fogalom értelmének megmagyarázása, tisztázása a románság felé. Sarkosan fogalmazva: az utóbbi negyedszázad ebből a szempontból fölöslegesen telt el.
Pedig vannak erdélyi magyar politikusok – igaz, a politika fősodrából mára módszeresen kiszorítottak –, akik felismerték, és lehetőségeikhez mérten tettek is azért, hogy fontosságához méltóan kezeltessék e kérdés. Hogy csak a legismertebb neveket említsem: Király Károly, Borbély Imre, Kincses Előd, Tőkés László, Izsák Balázs, civil társadalmi szervezetekként pedig a nemzeti tanácsok. Rájuk, az ő példájukra, tapasztalataikra támaszkodva kellene újragombolni a mellényt. Mihamarabb, mert újabb elvesztegetni való negyedszázadunk nincs.
Szentgyörgyi László

Mediafax: az RMDSZ a megyei koalíciós tárgyalások egyik nyertese

2016. június 26. 
Bár nem értek el túl jó eredményt a június 5-i önkormányzati választásokon, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) számos vezető tisztséget szerzett a megyei tanácsokban, miután ez a két szervezet képezte a mérleg nyelvét - írta a Mediafax hírügynökség vasárnap az ország 41 megyéjében lezajlott koalíciós tárgyalások eredményeit összegezve.
A Traian Basescu volt államfő vezette PMP kilenc, míg az RMDSZ nyolc megyében lett része a helyi többségnek. Mindkét szervezet helyi érdekei alapján állt vagy a Szociáldemokrata Párt (PSD), vagy a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) mellé. A koalíciós tárgyalásoknak a pártok jövőbeni együttműködése mellett a vezető tisztségek elosztása volt a tétje. Az idén ugyanis már nem közvetlenül a szavazópolgárok, hanem a megyei önkormányzati képviselőtestület tagjai választottak maguk közül elnököt és alelnököket a megyei tanácsok élére.
Míg a közvetlen választási rendszerben 2012-ben az RMDSZ-nek csak a két magyar többségű megyében, Hargitában és Kovásznában sikerült megnyerni a tanácselnök-választást, az idei, közvetett rendszerben további három megyében - Maros, Szatmár és Bihar megyében - sikerült támogatást szereznie a román pártoktól ahhoz, hogy magyar tisztségviselőt válasszanak a megyei önkormányzat elnökévé. A Mediafax szerint a magyar szövetség a koalíciós tárgyalások legfőbb nyertese: csak kettővel lesz kevesebb megyei elnöke, mint a liberálisoknak, ahhoz képest, hogy az RMDSZ megyei listái a voksok öt, míg a liberálisoké a szavazatok 30 százalékát kapta országos szinten.
"Azokban a megyékben, ahol a liberálisokkal szövetkeztünk, a szociáldemokraták haragszanak ránk, ott pedig, ahol a PSD-vel alkotunk többséget, a PNL haragszik" - idézte a Mediafax Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, aki szerint a korábbi tapasztalatok és a pártok együttműködési készsége alapján helyi szinten döntöttek arról, kivel szövetkeznek.
Arra a kérdésre, hogy a megyei koalíciós tárgyalásoknál befolyásolta-e az RMDSZ döntését az év végén megrendezendő parlamenti választások perspektívája, Kelemen Hunor nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy ha ezt vették volna figyelembe, akkor mindenütt a PSD vagy a PNL mellett kellett volna elkötelezniük magukat. Kifejtette: a június 5-i eredményeket véve alapul a PSD-nek és szövetségeseinek a (nem magyar) kisebbségi frakció támogatása nélkül is valószínűleg meglesz a többségük a parlament mindkét házában, úgyhogy nem szorulnak az RMDSZ támogatására.
Romániában decemberben jár le a jelenlegi parlament mandátuma. A választásokat várhatóan a november 20-án vagy valamelyik azt követő vasárnapon rendezik meg.
[MTI]