
Amint arról a szombati lapszámunkban rövid ízelítőt adtunk, pénteken a Pécskai Polgármesteri Hivatal dísztermében Az ipari kender nyújtotta gazdasági lehetőségek a Kárpát-medencében címmel sikeres szakmai fórumot szervezett az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete.
Az 500 ezer euró értékű kendervágó kombájn egyelőre csak álom lehet a legtöbb gazdálkodó számára
Szakmai előadások a kenderről
A Horváth Imre AMMGE-alelnök által moderált fórumon elsőként Sebestyén Csaba RMGE-országos elnök tartott a jelzett témakörben számos hasznos adaton alapuló, magvas előadást. Amint kifejtette, a rendszerváltás előtt Romániában mintegy 60-70 ezer hektáron termesztettek kendert, amit nagyon sok kendergyárban dolgoztak fel, csak Arad megyében kettő, a nagyiratosi és a nagylaki működött. Manapság azonban országos szinten is csupán 7 létezik, hozzánk a legközelebbi Nagykárolyban, illetve Szászsebesen – tehát mindkettő jelentős távolságra. Éppen ezért 2010-ben 23, míg manapság mintegy 70 hektáron termesztenek ipari kendert, amit a jelenlegi törvények szerint csak saját területen volt szabad termeszteni és az egész mag-, illetve rosttermést le kellett adni. Ezen a megszorításon már enyhítettek, de még mindig nagy kerékkötője az ipari kender termesztésének a betakarítási mód, amit csakis erre a célra gyártott különleges, a magot begyűjtő, a rostot bálázó kombájnnal lehet végrehajtani, aminek darabja 500 ezer euró. Egy átlagos gazdálkodó csakis akkor képes azt megvásárolni, ha 90%-os pályázati támogatást kap hozzá. A jelenlegi felvásárlási árak szerint, a kendermagnak tonnáját 800, míg a bálázott szárnak a tonnáját 90 euróért lehet értékesíteni. A továbbiakban támogatási szempontból is kielemezte a kendertermesztés hatékonyságát: mindenfajta támogatást igényelve, az jelenleg hektáronként 194 euró, aminek az összege 2020-ig valószínűleg a duplájára emelkedhet. Kárpát-medencei kitekintésben azonban csakis akkor lát komoly gazdasági lehetőséget az ipari kender termesztésében, ha más kultúrákhoz hasonlóan, biztosítják a zökkenőmentes támogatási lehetőségeket, illetve kiépül az értékesítési lánc, alapos piackutatás alapján biztos vásárlót lehet szerezni hozzá.
A továbbiakban Kocsy Béla, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külkapcsolati igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a Magyarországon jól működő falugazdász hálózat a Kárpát-medence minden magyarlakta vidékén beindulna, ha brüsszeli információkra alapozva, szakemberek, szervezetten foglalkoznának a pályázatírással, illetve az elnyert pályázatok nyomon követésével.
Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság igazgatója a pénteki tanácskozást fontos eseménynek tartotta a Kárpát-medencei hálózatépítésben. Szerinte az ipari kender termesztése akkor lesz hatékony, fenntartható ágazat, ha kistérségenként kiépül a vele kapcsolatos másodlagos termékfeldolgozó ipar is. Ilyen térségek lehetnek, a dél-magyarországi, a Bánságot és Partiumot felölelő, a vajdasági. A Magyar Kormány nemzetstratégiai ágazatként kezeli az ipari kender termesztésének a nagybani újraindítását, mivel az magyar nemzeti közösségeket szolgálhat. Mivel jelenleg a támogatási feltételek kender-viszonylatban Romániában kedvezőbbek, mint Magyarországon, az is elképzelhető lenne, hogy a régiós központja Erdélyben legyen. Az ipari kender termesztésének a kibontakoztatására a következő lépések vezethetnek: február 5-én Kárpát-medencei szakmai konferenciát szerveztek, ahol megtörtént a téma felvetése, zárónyilatkozat született. Ennek alapján kormányhatározat-tervezetet nyújtottak be, amihez készül a dokumentáció. A harmadik lépés határokon átnyúló EU-pályázatok benyújtásával megszerezni a hozzá szükséges anyagi alapokat. A legfontosabb kérdés, hogy meg tudnak-e határozni közös célokat, be tudunk-e nyújtani célirányos közös pályázatokat? Mindebben hangsúlyosan jelentkezik a Magyar Kormány, illetve az érintett kormányoknak a szerepvállalása. Mindehhez azonban szükség van egy közös fejlesztési cselekvési tervre is, ami szintén készül.
Ezt követően dr. Torda Márta, Magyarország Földművelésügyi Minisztériuma Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok főosztályának osztályvezetője tartott igen érdekes visszatekintőt a kendertermesztés történetére. Az Mezopotámiából származik, de i.e. 3000-ben a kínai kereskedelem egyik legfontosabb ágává nőtte ki magát. Később a világ legtöbb országában elterjedt, Kolumbusz Kristóf is vitt magával kendermagot az újvilágba. Magyarországon a XIX. században mintegy 80 ezer hektáron termesztettek kendert. A rendszerváltás utánra csak néhány száz hektáron termesztették, noha jó minőségű magyar fajtákat is előállítottak, amelyek 30-35% rostot adnak. Az általa képviselt minisztérium kiemelt feladatának tekinti a határ két oldala között kialakítandó agrárkapcsolatok fejlesztésének, a vidéki térségek felemelkedésének, a szülőföldön való megmaradásnak az előmozdítását.
Hazai tapasztalatok
A továbbiakban Kranowszky Nagy Andrea tolmácsolásával dr. Valeriu Tabără, volt mezőgazdasági miniszter, a Temesvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem professzora, a Lovrini Kutatóállomás igazgatója tartott szakszerű előadást az ipari kender sajátosságairól, kiemelten foglalkozva a kendermag fehérje- és vitamingazdagságával, illetve a pozdorja energiagazdagságával. Mivel 45 éve kiemelt foglalkozási területének számít az ipari kender termesztése, kutatása, értekezésében alapos tudásról tett bizonyságot. Kitért az általa vezetett Kutatóállomáson előállított Lv110 és Silvana kenderfajták pozitív tulajdonságaira. Végszavában kifejtette: a Lovrini Kutatóállomás képes 100 ezer hektár bevetéséhez szükséges kendermag előállítására.
Ezt követően Molnár Sándor, Vésztő város polgármestere osztotta meg a náluk meghonosodott kendertermesztés tapasztalatait.
Utána Kranowszky Nagy Andrea, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Aradi Regionális Irodájának az igazgatója bemutatta a közép-európai kereskedelmi, fejlesztési hálózat működését, a Romániában lévő kirendeltségekkel együtt. Céljuk a hatáskörükben működő kis- és közepes vállalatok és az anyaországi hasonló vállalatok közötti kapcsolatépítés és kereskedelem kiépítése, fokozása. Ezt szolgálja a legutóbbi Áldomás Projekt is, amiről bővebb tájékoztató olvasható a www.aldomas.hu honlapon.
Szerbiában csak a magjáért
A továbbiakban Nemes Róbert agrármérnök tolmácsolásában dr. Vladimir Sikora, az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet alternatív növényekkel foglalkozó főosztályának az osztályvezetője tartott érdekes előadást a Vajdaságban zajló kendertermesztésről. A Kutatóintézet által előállított Malina és Helena kenderfajtákból tavaly 50-60 hektáron, idén viszont már 200 hektáron termesztenek, kizárólag a magjáért, mert Szerbiában nincs rostfeldolgozó üzem. A jelzett fajták hektáronként 800-1000 kiló magot, azaz 250-300 liter olajat adnak hektáronként, míg a 3000-4500 kiló rostot beledolgozzák a földbe.
Csak óvatosan a beruházással!
Dr. Csősz János, a Temesvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem tanára a kendertermesztésről tartott előadásában kifejtette: az nem földigényes, tehát a közepesen termő területeken is elő lehet állítani 3000-4000 kiló rostos anyagot, csakhogy mindenhol tönkretették a gyárakat, elherdálták a kenderáztatókat, ezért nem lehet a közelben feldolgozni, nem kerül rá felvásárló. Éppen ezért alaposan meg kell gondolni a termesztését, mert a hektáronkénti 40 euró többlettámogatás nem biztos, hogy megéri a rizikót. Csakis alaposan előkészített, biztos, méltányosan fizető felvásárló esetében ajánlja a gazdálkodóknak.
Ugyancsak óvatosságra intett előadásában Gál Tamás Mihály, az Aradi Mezőgazdasági Tanácsadói Iroda főtanácsosa is, aki kifejtette: 1990-ben Arad megyében 6900 hektáron termesztettek kendert, amit az iratosi, illetve a nagylaki kendergyár is átvett, feldolgozott. Manapság azonban az iratosit teljesen felszámolták, a nagylaki állítólag létezik, de nem lehet tudni, milyen feltételek között. A kendertermesztés újjáélesztését, felfuttatását Csősz János a cukorrépa termesztésének a példájára tudná elképzelni: vagyis, a kendergyár által biztosított magból előállított terményt szerződéses alapon felvásárolná.
Folberth Péter, a Kender Tech Kft. ügyvezetője kifejtette: Csongrád megyében jelenleg 5 hektáron kísérleti jelleggel termesztenek ipari kendert. Annak a reményének adott hangot, ha kidolgozzák a kendertermesztés teljes logisztikáját, sok mezőgazdász választja majd a gyomirtást nem igénylő, viszonylag kevés gépesített munkával járó kendertermesztést.
Dr. Kiss István, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Szegedi Biotechnológiai Intézetének az igazgatója is előadásában, befektetés előtt, alapos körültekintést javasolt hallgatóságának.
A programvezető, Horváth Imre AMMGE-alelnök minden előadás után röviden összegezte az elhangzottakat, amelyekhez hozzáfűzte a saját véleményét is.
A szakmai fórum végkövetkeztetése az volt: a gazdálkodókat érdekelné az ipari kender termesztése, de annak a logisztikáját, vagyis a támogatási rendszerét, a biztos felvásárló, illetve a méregdrága kombájn beszerzésének a támogatási rendszerét előbb alaposan meg kell rágni, ki kell dolgozni.