2018. 02. 07. forrás: hirado.hu
A német hírportálok szerda reggel tíz óra előtt nem sokkal bejelentették: a koalíciós tárgyalások meghosszabbításának harmadik „extra” napján a német pártok megállapodtak a végleges szerződés összes pontjáról. A hivatalos megerősítés még a szerdai nap folyamán várható.
A Deutsche Welle, a Spiegel Online hírportál, a Bild című lap, a Deutschlandfunk országos közrádió és a ZDF köztelevízió egybehangzó értesülései szerint a csaknem 24 órán át tartó utolsó tárgyalási fordulón valamennyi nyitott kérdést sikerült tisztázni, így a minisztériumokat is elosztották a pártok között. Az előző ciklushoz képest a legnagyobb különbség, hogy a szociáldemokraták megkapják a pénzügyminisztériumot, amelyet 2009-től 2017-ig a CDU-s Wolfgang Schäuble vezetett, a CSU pedig megkapja a belügyminisztériumot, amelyet Horst Seehofer pártelnök vezethet.
- a szociáldemokraták és a bajor testvérpárt egyetértett a koalíciós megállapodás alapelveiben, bár ennek elfogadása csak az SPD tagjainak szavazása után történhet meg
- az SPD két fő minisztérium vezetését szerezte meg: a szocialisták megtarthatják a külügyminisztériumot, emellett megkaparintották a munkaügyi és a kulcsfontosságú pénzügyi tárcát is
- a Merkelnél szigorúbb bevándorlásügyi álláspontot képviselő bajor CSU átveszi az irányítást a belügyminisztérium felett
- A Merkel vezette CDU szerezte meg a gazdasági minisztériumot és más kisebb pozíciókat is, de feladta a befolyásos belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium irányítását
Ha a szocdemek is úgy akarják, húsvétra megalakulhat az új kormány
A végső döntés azonban a szociáldemokraták kezébe kerül. A kormányalakítás következő lépése egy pártszavazás az SPD-nél a koalíciós szerződés tervezetéről, amit igencsak megnehezíthet a párttagok növekvő száma is. Az SPD-hez az elmúlt időszakban több ezer új tag lépett be, 463 ezerre emelve a teljes létszámot. A szociáldemokraták az elkövetkezendő három hét alatt postai úton szavazhatnak arról, hogy elfogadják-e a három párti megállapodást a keresztény testvérpárttal.
Előzetes becslések szerint a szavazás végeredménye igen szorosnak ígérkezik, de a szerződés aláírásával Angela Merkel német kancellár végre kinevezheti a kabinet jövőbeli tagjait, ezzel lezárva a német választások utáni irányítás kaotikus hat hónapját. Ha minden a terv szerint alakul, húsvétra már új kormánya lesz Németországnak.
Ellenkampány a szerződés elvetéséről?
Úgy tűnik, hogy az utolsó előtti szakasz végéhez érkeztük minden idők leghosszabb kormányalakítási időszakában. A legnagyobb változás az egyik legfontosabb minisztériumra vonatkozik: a szociáldemokraták ugyanis megkapták a pénzügyminisztériumot. A másik nagy újdonságot Seehofer belügyminiszteri kinevezése jelenti, ami a migrációs válság miatt is kulcsfontosságú pozíció. A három párt jövőbeli terveiről készült, legalább 150 oldalas dokumentumot valószínűleg délután mutatják be a nyilvánosságnak – mondta az M1 berlini tudósítója.
Négy évvel ezelőtt ugyancsak pártszavazással döntöttek a nagykoalícióról, akkor a párttagok 75 százaléka megszavazta a szerződést, bár akkor nem volt ellenkampány. Most azonban a szocdemek ifjúsági szervezete indított ilyet. Az év eleje óta több mint 25 ezren léptek be a pártba, hogy szavazhassanak a koalíciós szerződésről, vagy annak elvetését segítsék – tette hozzá.
Két éves próbaidőszak következik
Minimális változások várhatók a szerdán elfogadott német koalíciós tárgyalások szerződésétől – mondta Kiszelly Zoltán politológus a Híradó.hunak. Meglátása szerint a szocialisták ugyan számottevő hatalmat kaptak a pénzügyminisztériumi pozíciókkal, de várhatóan ezeket először a minimálbér növelésénél vetik majd be. Németországban óránként 8 euróból nem lehet megélni, így várhatóan ezt az összeget a szocialisták a másfélszeresére növelnék – magyarázta.
A német koalíciós szerződés nem több, mint egy két éves tesztidőszak, aminek lezárását sokan Angela Merkel lemondásával képzelik el. A két év utáni „áttekintés” ugyan hozhat számottevő változásokat a német kormányzásban, de a kancellár lemondása valószínűleg nem tartozik ezek közé – mondta a politológus.
A szociáldemokraták új pozíciói sokban befolyásolhatják a német-francai viszonyokat is. Emmanuel Macron francia elnök közös költségvetést és pénzügyminisztert képzel el az eurózónának, ami leginkább a szociáldemokraták elképzeléseihez áll közel. A német konzervatívok egy része viszont visszafogottabb a nagyobb gazdasági integrációt eredményező európai reformtervekkel szemben.
Íme, a koalíciós szerződésben elfogadott legfontosabb álláspontok
Egészségbiztosítás: a felek egy olyan bizottság létrehozásában állapodtak meg, ami az állami- és magánkezelések orvosi díjainak reformjavaslatait dolgozza ki. Ez kompromisszumnak számít a szocialisták részéről, akik eredetileg egy olyan tervet szeretek volna, ami mindenki számára egy alapszintű ellátást biztosítana – függetlenül attól, hogy korábban állami vagy magánbiztosítást kötöttek.
Fegyverexport: A két fél megállapodott arról, hogy szigorúbb ellenőrzést vezetnek be a fegyverexportnál, melyet kifejezetten a jemeni háborúban részt vevő országokra vetnének ki. Ez a gyakorlatban a szaúdiak kizárásával jár, akik a németek legjobb partnerei közé tartoznak a fegyvereladás területén.
Bevándorlás: A legfontosabb politikai kérdést már a koalíciós tárgyalások előtti héten eldöntötte a két fél: a családegyesítés felfüggesztését július 31-éig kitolták, az ilyen úton Németországba beengedett személyek számát pedig egy havi ezer fős korlátban állapították meg.
Európa: A két fél egyetértett abban, hogy Európának több befektetésre van szüksége, különösképp az eurozóna költségvetésében. A döntést a szociáldemokraták a „megszorító mandátumok megszüntetéseként” ünnepelték, de a részletekről még nincsenek fejlemények. A felek különös figyelmet szenteltek a fiatal munkanélküliség csökkentésének és a vállalatok igazságos megadóztatásának is – különösképp a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon internetóriások tekintetében.
Lakhatás: A szociáldemokraták győzelmet arattak a német városok lakhatási problémáinak megoldásában. Az ingatlanspekulációk drámai ingatlanár-emelkedéshez vezettek a német nagyvárosokban, ez pedig a megfizethető lakások számának csökkenéséhez és a hajléktalanok számának növekedéséhez vezetett. A győzelem ugyan nagyobb bérleti díj bevezetését jeleni, de az átláthatóság szempontjából rendkívül fontos előrelépés. A lakástulajdonosoknak közzé kell tenniük az előző bérlőre kiszabott bérleti díj dokumentumait, a döntés azonban nem foglalkozik a tulajok megbüntetésével.
Iskolák: A 11 milliárd euróra növelt befektetési alap mellett a két fél megállapodott az együttműködési tilalom feloldásáról, amely megakadályozza az iskolák állami támogatását – pedig ez jobb esetben az állam kizárólagos hatásköre lenne.
Klímaváltozás: A CDU és az SPD egyetértett abban, hogy Németország közzétegye a 2030-as és a 2050-es célkitűzéseit a környezetvédelem terén a nemzetközi megállapodás betartása mellett. Egy külön bizottságot hoznának létre, ami a 2018-as év céljait lefektetve a közlekedési és agrárgazdasági szektorok változásairól készítene jelentést. Barbara Hendricks, a szociáldemokraták környezetvédelmi miniszter már előre közölte: Németország valószínűleg nem lesz képes teljesíteni a 2020-ra kitűzött klímacéljait, az 1990-es állapotokhoz viszonyított 40 százalékos csökkenést.
Digitalizáció: A felek egy olyan “milliárd eurós program” létrehozásáról döntöttek, ami kiterjeszti a szélessávú internetet az ország vidéki területeire. A munkacsoport ígérete szerint 2025-ig mindenki számára elérhetővé válik az országban a gyors internet – azaz törvénnyel garantálják a szélessávú kapcsolat elérhetőségét minden német állampolgár számára. A tervet korábban bírálat érte a Bitkom informatikai szövetség részéről, mivel meglátásuk szerint a terv kötelező mivolta az internetszolgáltatók visszaszorítását eredményezné.
Mezőgazdaság: Betiltják a glifozát növényvédőszert, ami már korábban is súrlódásokat okozott a CSU és az SPD között (pedig rákkockázatú szer Európai Unión belüli használati engedélyét az uniós vezetőség 2022-ig meghosszabbította). A felek emellett az állatkísérletek korlátozásáról is megegyeztek, és egy új “állatjóléti” besorolás létrehozásáról is döntöttek, ami jobb feltételeket teremtene a mezőgazdaságban.
