március 2, 2018
„Egy nép értékeit a megőrzött és továbbadott hagyományok, műemlékek, alkotások képezik. Ezeket elhallgatni annyit jelent, mint cinkosnak lenni egy nép kiirtásában. Nem törekedni a szellemi értékek építésére, felelőtlenségről tesz tanúbizonyságot, és az identitástudat elvesztéséhez vezethet” – vélik a Kemény-kasélyt örökbefogadó csapat tagjai, a szászrégeni Lucian Blaga Technológiai Líceum diákjai.
Az Örökségünk őrei verseny a középiskolás diákok részére indult, amelyben műemlékeket tárnak fel, elevenítenek meg és tanulmányoznak abban a reményben, hogy megmentik a feledésbe merüléstől, illetve tudatos cselekvésre tudják buzdítani azokat, akik tehetnek azért, hogy ezek az értékek felvehessék a harcot a romboló idővel szemben.
A szászrégeni, 15 tagú csapat a Kemény-kastélyt „fogadta örökbe”, amely során áttanulmányozták az épületről szóló dokumentumokat, és az ismereteket több nyelven – magyar, román, angol, francia, török, albán, orosz, svéd, arab, koreai, görög és spanyol – közzétették a Facebook-oldalukon. A diákok idősebb személyektől és a Kemény család leszármazottaitól informálódtak a régmúlt idők eseményeiről. A kisiskolásoknak meseszerűen mutatták be a fontosabb személyiségeket és a kastély körül zajló egykori tevékenységeket, de emellett fénykép- és régipénzérme-kiállításokat szerveztek, valamint többnyelvű Helikon-szavalóversenyt tartottak a várkastélyban. Ezek mellett a diákok csapatszellem-építőtáborban és személyiségfejlesztő gyakorlaton vettek részt.
Államosítás, rendszerváltás és visszaszolgáltatás
A várkastély tulajdonosai között volt Szobi Mihály, Werbőczy István, Kendi Ferenc, Báthory Zsigmond, Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György. 1648-ban Kemény János tulajdonába került, és 300 évig a Kemény családnak volt a birtokában. Az államosítás miatt a Kemény család elvesztette a birtokot, a rendszerváltás után kapta vissza a várkastélyt.
A Kemény család híres bárók egész sorát nyújtotta a magyar népnek, közülük a legismertebb Kemény János fejedelem, de a hasonló nevű író is ismertté vált a Helikon írói társaság megalapítása révén. Ezenkívül ispánok, tisztek, politikusok képviselik a családot, de volt közöttük matematikus is.
„Ez a legfontosabb magyar műemlék környékünkön”
A csapat tagjai azért választották ezt az épületet, mert elmondásuk szerint környékükön ez a legfontosabb magyar műemlék történelmi és irodalmi szempontból egyaránt. Emellett minden eszközzel segíteni szeretnének a tulajdonosoknak abban, hogy fenntarthassák, és az utókornak továbbíthassák mindazt az értéket, amit az épület hordoz.
Külön élményként könyvelik el azt is, hogy a kastély egykori arculata megtalálható Wass Albert írásaiban, így manapság összehasonlíthatják, hogy mi az, ami megmaradt az idő és a rendszerek váltakozásai során.
„Véleményem szerint fontosak és hasznosak azok a versenyek, melyek által ismereteinket bővíthetjük, hagyományokat ápolhatunk, és műemlékeket őrizhetünk meg. Ebben a versenyben rengeteg információval bővítettük ismereteinket, melyeket továbbadhatunk gyerekeinknek a közeljövőben” – vallja Szabó Emőke diák, aki lelkesen támogatja a csapatot.
Jó alkalom megismerni nemzeti értékeinket
„Ez a verseny fantasztikus alkalom arra, hogy jobban megismerjük nemzeti értékeinket, történelmünket, kultúránkat és hogy másokkal is megismertessük ezt. Továbbá a csoporttársak között nagyon szoros kapcsolat alakult ki, nagyszerű élményekkel és kellemes emlékekkel gazdagodhatunk. Ezáltal jobban kötődünk a kiválasztott műemlékhez és mindahhoz, ami hozzá fűződik” – mondta Tóth Tímea, a csapat tagja, a középiskola X. B osztályos tanulója.
„A két legérdekesebb tevékenység számomra a kastélyban szervezett farsang és a palotás tánc volt. Úgy vélem, nagyon hasznosak ezek a tevékenységek, mert mindenki kreativitását kiemeli, illetve mindenki tehetsége szerint vehet részt bennük. Ezért nagyon örvendek, hogy része lehetek a csapatnak” – vallotta Boros Norbert, tízedik osztályos diák.
„Nagyon örülünk, hogy alkalom nyílt erre a tevékenységsorozatra, valamint hogy a diákok ilyen nagy lelkesedéssel vesznek részt benne. Bár elég sok időt és energiát igényel, megéri a fáradtságot” – összegzik a vezető tanárok, Reichemberger Iringó turizmus és Székely Rozália történelem szakos oktatók. Pál Piroska
Igaz mese
Volt egyszer, hol nem volt
Egy hegylábon álló vár,
Mely most is minden magyart
Tárt karokkal hazavár.
Kacsics Simon árulás okán
Dénes tárnokmesterternek adta,
A Losonczi-Bánffy család is
Időtlen időkig lakta.
Werbőczy Hármaskönyve
Itt látott napvilágot
És ide jártak vadászni
A fejedelem-óriások.
Végül aztán Rákóczi György
Kemény János bárónak adta
Azóta családját szerencse és
Balszerencse váltogatta.
Ő lett Erdély fejedelme
És legyőzött sok ellenséget
S a kastély 1848-ban
Szomorúan viselte a vereséget.
Aztán a hetedhét országra szóló világégés
Új rendet szabott rája,
Mert nem értette vágyait
Az újdonsült mostohája.
S amikor már a pogácsából
Részére nem futott,
Megfosztották a jussától,
S vándorbotra jutott.
Édes gyermekem,
itt van a te örökséged,
Játssz vele szabadon –
Mondják ma s én megfogadom.
Őrizzétek közös kincsünk
Fiatal hévvel,
Örökségünk rátok bízom,
Járjatok szerencsével.
A Kemény-kastély őrei
