Hosszú idő után újra találkoztunk igy, azonnal szórabírtuk Horváth Zoltánt a polgáriak által létrehozott Gazdasági és Vidékfejlesztési szaktestület elnökét:
- Tisztelt elnök úr, nemrég rendkivüli Küldöttgyűlést tartott a Kolozs megyei MPP, miért került sor erre?
- Ezzel a kérdéssel inkább a megyei elnökhöz kellene mennie, hiszen Keizer Róbert erre a leghivatottabb.
- Igen ez valóban igy van de mi szeretnénk az Ön véleményét is ismerni, hogy lássuk mennyire egységes a kialakult vélemény arról, hogy kellene a jelenlegi státuszon változtatni, ami az elnök-képviselő együttest illeti.
- Először is szögezzük le, hogy az MPP alapszabály ezt nem tiltja, de a választási törvényben sincs erre tiltó passzusa, Ezért is értelmetlennek tartom, hogy jelenleg a Választmány, ezt erőltetve tisztújító OT-t követelt az elnökségtől. A Választmány a Szatmári OT-n nagyon sok hatalmat adott a megváltoztatott alapszabály értelmében, de az nem igen tudta ennek fontosságát a pártélet dinamikusságának a felfutatására használni. Regnáltak, szép csendesen, majd hirtelen felocsúdtak és az elnöki és a képviselői tisztség szétválasztásával illetve az új elnök megválasztásával az eddigi Választmányi vezetőt felfelé szeretnék tolni.
- Mire való ez?
- Jó kérdés, de öszintén nem érthető az inditék sem. Igaz létezik egy olyan belső ellenzék, amely arra biztatna mindenkit, hogy a nemzetiekkel összeboruljunk, de ennek ma már kevés hozadéka lenne. Azok sajnos, meg nem értve az idők szavát felsőbbrendűséget mutogatva a polgári alakulatnak a puszta létezését is ellenzi és amikor a szövetségiekkel közös platformra léptünk - Biró Zsolt elnök úr bölcs és előrelátó tevékenysége alapján - ők vették át azt a kijelentést, hogy az MPP-t törvényszerint megszüntnek kell tekinteni, hiszen nem érte el a minimum 50.000 voksot és nem tudott két egymást követő választáson résztvenni...
- De, ebbe a helyzetbe nagyon sok más párt is leledzik, még sem oszlatták fel öket?
- Igen ez igy van, de öket nem ez mozgatja, hiszen ha már kivülről nem sikerült beszüntetni akkor a polgári belső ellenzékre hatva igyekeznek szétrombolni az eddigi "polgári kemény vonalat"s amint az ábra mutatja egyesek ettől nem is riadnának vissza.
- Ön szerint mi lenne a megoldás a kialakult helyzetben?
- Ha szétakarnánk választani az elnök-képviselő kettősséget, akkor szükség van egy OT-re. Ezért kérte a Választmány a rendkivüli OT-t ,de elfelejtették, hogy az alapszabály változtatást előbb be kell jegyezni a törvényszéken ahhoz, hogy lemondassák az egyik tisztségről, mindazokat, akik ilyen helyzetben vannak és nem csak az országos elnököt! Legalább a fele az országos elnökségnek de még a Választmánynak is ebben a státusban leledzik még sincs probléma ezzel.
- Őn kit látna új elnökként a polgári párt vezetőjének?
- Öszintén az eddigi elnök tevékenységével meg vagyok elégedve, ezért nem is változtatnék főleg hogy félidőben leledzünk és közeledik az EU-s választás is. Arról nem is beszélve, hogy ez csak rosz fényt vetít az alakulatra
- Mégis kit tudna erre a tisztségre ajánlani?
- Nem igen van egy olyan, aki a jelenlegi elnök alapállásában tárgyalóképes lenne! Ha Biró Zsoltot 4 évre választottuk és ezalatt komoly sikereket ért el, miért kellene hamarabb "elküldeni"? Akit a "hangoskodók" jelenleg is előreakarnak tolni több problémával találja majd magát szembe: Első az hogy még nincs egy véglegesen felmentő itélet az ellene elindított perben! Aztán az eltelt 2 év alatt ahelyett, hogy a Választmányi teendőkkel az elnökséggel együttműködve tevékenykedett volna, mindegyre az ellen dolgozott és hagyta a belső ellenzéknek a kialakulását. Nem magyarázta meg az elnökség határozatait, nem tudta a tagok felé komolyan kommunikálni mi lenne a jó megoldás és mivel lehet gyakorlatba ültetni. Ezek ismeretében pedig kérdéses, hogy ha feljebb tolják miként állja majd a sarat mint országos elnök?
- Példát is tud mondani?
- Itt van a választmányi testületek dolga.
- Mint amilyen az, amit Őn is vezet?
- Igen az is. Konkrétan a munka dinamizálása éppen a Választmányi vezető feladata lenne, de ezt semikor sem tapasztaltam.
- Annyi nem elég, hogy járom a vidéket és jópofizunk?
- Ne viccelődjön, mert a Választmányban kialakult testületeknek fontos szerepe van és a gazdasági fejlődésnek egy fontos alapköve lehet. A Gazdasági testület szakembereivel és vezetőivel közösen a választmányi elnök az elnökség felé, akármikor betudja mutatni a polgáriak programjait vagy számonkérheti annak alkotóelemeit! Ezidáig igencsak hiányoznak a polgáriak körében a szakpolitikusok, amit a választmányi vezetésnek a problémája. A választmány nemcsak a polgármestereket foglalja magába, igy nagyon is visszatetsző, hogy őket megnyerve a mostani hangadó réteget képezik. De vajon áttudja-e látni egy helységvezető milyen politikai irányvonalat kell a polgári pártnak követni. Egyáltalán tudják-e hogy a pártprogram alapján van egy Bethlen Gábor Terv - főleg a Székelyföld számára - és egy Bocskai Terv is, amely a Szórványfejlesztési Terve? Hányan ismerik milyen erőpontok és milyen kitörési pontokra kell nekik összpontosítaniuk?
- A választmány felé jelezték-e mindezt?
- Természetesen már akkor, amikor a szatmári OT-n megválasztották az elnököt kifejeztem erre vonatkozó terveiről is értesitettem és kértem, hogy jelezzék ha igény lenne munkánkra, de ezidáig nem hogy visszajelzés de még a Választmányra való meghivás sem érkezett a Gazdasági és Vidékfejlesztési Szaktestülethez, annak ellenére, hogy ezt kötelezővé tette az új alapszabály.
- Ez furcsa, de nem kellett volna Önök is követeljék?
- Nem, erre nincs alapszabályi kitétel, de meg kell említeni, hogy köztudott volt, hogy előbb kolozsvári majd Kolozs megyei szervezetekben mindig voltak ilyen gazdasági tevékenységek s ez attól függően, hogy éppen hol volt elnök a Keizer Róbert úr. Ö volt az, aki valós dolgokkal igyekezett a pártprogram szerint koordonálni a szaktestületeket! Ezért is örvendek, hogy a megyei küldöttgyűlés az országos alelnöki tisztségbe jelölte Keizer Róbertet.
- Ha eddig figyelmen kivül volt a szaktestületek megalakitása, ezentúl hogyan tovább?
- Az eltelt 10 éves fennállása alatt a polgári vonal kétmozdonyos vonathoz volt hasonlítható, de sokszor a hátsó mozdony - amely a Szórványt képviselte- nem volt eléggé elfogadva, támogatva, pedig látható-érezhető volt, hogy a székelyföldi problémák nem ugyanazok voltak mint azok amelyeket a Szórványban kellett megélnünk.
- Pedig a Biró Zsolt elnöki tevékenységeiben sokszor kiállt a Szórvány-problémák mellett.
- Igen, ez igy volt, s talán ez is válthatta ki a székelyek meg nem értését , hiszen sokszor elhangzott, hogy az elnök csak magára gondolva cselekszik, cserbenhagyva a székeket.
- A problémák zömét viszont a gazdaságira lehet visszaforgatni, hiszen ha a gazdasági paraméterek rosszak, akkor komoly hiányok jelenkezhetnek, Ön szerint mi az, ami kivihetné ebből az erdélyieket?
- Eddig a nemzetiek kaptak érezhető támogatást a magyar kormánytól, most ez kiegészült azzal, hogy a polgáriak is kaptak, ami a nemtetszést válltott ki az eddigi támogatottaknál. De visszatérve a gazdasági paraméterekre elmondható, hogy Keizer alelnökjelölt úr gazdag tevékenység-sorozattal komoly partnere lehet az új Elnökségnek. Az Ő koordonációjával alakult ki a kolozsvári Gazdasági és Helységfejlesztési Szaktestület. Ebből fejlődött tovább a Kolozs megyei MPP- Gazdasági és Vidékfejlesztési Szaktestülete, amely kidolgozta a rövidtávú és a távlati fejlesztési terveket. Ehhez feltétlenül szükség volt arra, hogy a japán, a kinai és az osztrák gazdasági szakemberekkel felvegye a kapcsolatot, meghivja a japán és a kinai kereskdelmi kamarák vezetőit. Sőt még az Osztrák-magyar gazdasági Egyesülethez eljutottunk - ahol a Választmányi elnököt szenátori tisztségbe is bejuttattuk. Igy nemcsak személyes hanem gazdasági kapcsolatokat is sikerült kialkitania az elmúlt 10 év alatt. Az elején elég sokszor néztek át rajtunk vagy csak megmosolyogták ezt, de idővel úgy a szövetségi mint a nemzeti vonal is felvette a bedobott kesztyűt és rendre alakitotta ki a kapcsolatrendszerét. Mindezeknek a folytatásával igencsak érdemes lenne foglalkozni, de most már választmányi szinten!
- A választmány felé jelezték-e mindezt?
- Természetesen már akkor, amikor a szatmári OT-n megválasztották az elnököt kifejeztem erre vonatkozó terveiről is értesitettem és kértem, hogy jelezzék ha igény lenne munkánkra, de ezidáig nem hogy visszajelzés de még a Választmányra való meghivás sem érkezett a Gazdasági és Vidékfejlesztési Szaktestülethez, annak ellenére, hogy ezt kötelezővé tette az új alapszabály.
- Ez furcsa, de nem kellett volna Önök is követeljék?
- Nem, erre nincs alapszabályi kitétel, de meg kell említeni, hogy köztudott volt, hogy előbb kolozsvári majd Kolozs megyei szervezetekben mindig voltak ilyen gazdasági tevékenységek s ez attól függően, hogy éppen hol volt elnök a Keizer Róbert úr. Ö volt az, aki valós dolgokkal igyekezett a pártprogram szerint koordonálni a szaktestületeket! Ezért is örvendek, hogy a megyei küldöttgyűlés az országos alelnöki tisztségbe jelölte Keizer Róbertet.
- Ha eddig figyelmen kivül volt a szaktestületek megalakitása, ezentúl hogyan tovább?
- Az eltelt 10 éves fennállása alatt a polgári vonal kétmozdonyos vonathoz volt hasonlítható, de sokszor a hátsó mozdony - amely a Szórványt képviselte- nem volt eléggé elfogadva, támogatva, pedig látható-érezhető volt, hogy a székelyföldi problémák nem ugyanazok voltak mint azok amelyeket a Szórványban kellett megélnünk.
- Pedig a Biró Zsolt elnöki tevékenységeiben sokszor kiállt a Szórvány-problémák mellett.
- Igen, ez igy volt, s talán ez is válthatta ki a székelyek meg nem értését , hiszen sokszor elhangzott, hogy az elnök csak magára gondolva cselekszik, cserbenhagyva a székeket.
- A problémák zömét viszont a gazdaságira lehet visszaforgatni, hiszen ha a gazdasági paraméterek rosszak, akkor komoly hiányok jelenkezhetnek, Ön szerint mi az, ami kivihetné ebből az erdélyieket?
- Eddig a nemzetiek kaptak érezhető támogatást a magyar kormánytól, most ez kiegészült azzal, hogy a polgáriak is kaptak, ami a nemtetszést válltott ki az eddigi támogatottaknál. De visszatérve a gazdasági paraméterekre elmondható, hogy Keizer alelnökjelölt úr gazdag tevékenység-sorozattal komoly partnere lehet az új Elnökségnek. Az Ő koordonációjával alakult ki a kolozsvári Gazdasági és Helységfejlesztési Szaktestület. Ebből fejlődött tovább a Kolozs megyei MPP- Gazdasági és Vidékfejlesztési Szaktestülete, amely kidolgozta a rövidtávú és a távlati fejlesztési terveket. Ehhez feltétlenül szükség volt arra, hogy a japán, a kinai és az osztrák gazdasági szakemberekkel felvegye a kapcsolatot, meghivja a japán és a kinai kereskdelmi kamarák vezetőit. Sőt még az Osztrák-magyar gazdasági Egyesülethez eljutottunk - ahol a Választmányi elnököt szenátori tisztségbe is bejuttattuk. Igy nemcsak személyes hanem gazdasági kapcsolatokat is sikerült kialkitania az elmúlt 10 év alatt. Az elején elég sokszor néztek át rajtunk vagy csak megmosolyogták ezt, de idővel úgy a szövetségi mint a nemzeti vonal is felvette a bedobott kesztyűt és rendre alakitotta ki a kapcsolatrendszerét. Mindezeknek a folytatásával igencsak érdemes lenne foglalkozni, de most már választmányi szinten!
- Lenne még egy kérdésünk, amire választ várunk. Kolozs megyei Küldöttgyűlés kiállt a Biró Zsolt képviselő mellett és továbbra is az országos elnöki tisztségbe javasolta. Megfogják ismételni, ha újabb OT-t hívnak össze?
- Mindenképpen. Nem csak a saját véleményemet fejezem ki azzal, hogy nem tudjuk elfogadni, hogy csak az elnöki tisztséget elválasszák a képviselőitől, vagy mindenki lemond vagy senki sem! Ha tőlem függött volna az OT-t sem hivtam volna össze, de ebből is látható, hogy Biró Zsoltot nem helyes támadni valamivel, amit nem is követett el!
- Köszönjük az őszinte válaszát!
- Én köszönöm a lehetőséget
lejegyezte GBI
- Köszönjük az őszinte válaszát!
- Én köszönöm a lehetőséget
lejegyezte GBI
