2019. május 30., csütörtök

A megyei önkormányzat felújítja az iskolai táborokat

Pataki Zoltán 2019. május 29., 
Tálentum tehetséggondozó tábor a Ruszkatő-völgyi ifjúsági központban

A Temes megyei önkormányzat át akarja venni az Ifjúsági és Sportügyi Minisztériumtól a megye területén található iskolai táborokat, hogy felújíthassa őket. Az alábbi öt iskolai tábor átvételéről van szó: Rigósfürdő (Bogda), Nagykövéres (Chevereș), Aranyág (Herneacova), Ruszkatő (Poieni Sat) és Ruszkatő-völgy (Poieni Strâmbu).
A Temes megyei önkormányzat határozatot fogadott el, amely szerint vállalja az iskolai táborok felújítását az átvételtől számított 5 éven belül, amelyeknek nem változtatja meg a rendeltetését. Călin Dobra megyei tanácselnök szerint az öt iskolai táborból jelenleg csak kettő használható (Nagykövéres és Ruszkatő-völgy), a többit csak komoly beruházások árán lehet használhatóvá tenni. Az iskolai táborok a felújítások és korszerűsítések után újból az iskolások rendelkezésére állhatnak. A megyei önkormányzat az iskolái táborok személyzetét is átveszi a létesítményekkel együtt, akik a táborok működtetését biztosítják a jövőben.
Bejegyezte: dátum:

23 mobilkórház és elsősegélynyújtó pont a pápalátogatás helyszínén

 2019-05-30 
Összesen 23 mobilkórházat és elsősegélynyújtó pontot alakítanak ki az illetékes hatóságok a péntektől vasárnapig tartó pápalátogatás idejére Bukarestben, Csíkszeredában, Iaşiban és Balázsfalván.
Az esemény biztonságáért felelős tárcaközi bizottság csütörtökön kiadott közleményében tájékoztat, hogy Csíkszeredában 9 mobilkórházat és elsősegélynyújtó pontot alakítanak ki a következő helyszíneken: a megyei kórház udvarán, a csíksomlyói nyeregben a Csíkszentlélek felé vezető kereszteződésnél, illetve a csíkpálfalvi kereszteződésnél, a csíksomlyói dombon az erdő szélén és a csíksomlyói kegytemplom melleti parkolóban.
Balázsfalván hét elsősegélynyújtó pontot alakítanak ki: a vonatállomáson, a városi kórház udvarán, a mezőgazdasági gimnázium udvarán, a Barbu Lăutaru kápolnánál, a város piacán, illetve az eseményre felállított színpad mellett.
Ugyanakkor Bukarestben 3 mobilkórházat, Iaşiban pedig 4 mobilkórházat és elsősegélynyújtó pontot létesítenek.
Ferenc pápa teljes romániai látogatása idején az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) csapatai készenlétben fognak állni a négy városban, hogy a felmerülő sürgősségi eseteket hatékonyan kezelni tudják.
A bizottság felkéri a résztvevőket, hogy saját biztonságuk érdekében tartsák be a helyi hatóságok által javasoltakat. Azt tanácsolják ugyanakkor a lakosságnak, hogy tájékozódjanak az időjárási előrejelzésekről és azoknak megfelelően öltözködjenek, szélsőséges időjárási viszonyok esetén pedig távolódjanak el a fák, villanyoszlopok vagy reklámpanelek közeléből, és keressenek menedéket a közeli épületekben
Bejegyezte: dátum:

Románia a választások után Bizonytalanság és új lehetőségek időszaka

2019. május 30., 
Instabil hónapok következnek a hazai belpolitikában, Romániának pedig leginkább egy új alkotmányra, illetve egy országprojektre van szüksége – fejtette ki Antal Árpád polgármester a román politikai helyzetet értékelve. A megyeszékhely polgármestere úgy véli, újratervezés zajlik éppen, a magyar közösség szempontjából pedig minden újrakezdés lehetőségeket és veszélyeket is rejt.
Antal Árpád a lehetőségek közt említette az új társadalmi szerződések megkötését – ezen belül a román–magyar etnikai társadalmi szerződés lehetőségét is –, álláspontja szerint ezekre nagy szüksége van az országnak. Hasonlóan lényegesnek tartja egy új alaptörvény elfogadását is, mert ennek hiányában jelentős változások nem érhetők el.
„Pontosan látjuk, hogy az alkotmányban szereplő, a valósággal köszönőviszonyban sem lévő cikkelyek milyen felfordulást tudnak okozni, amikor odajutunk, hogy egy többnyelvű fejlécet a bíróság aszerint értelmez, hogy az alaptörvény azt írja, Románia hivatalos nyelve a román”. Antal Árpád úgy véli, a jelenlegi alkotmányra hivatkozva a bírósági döntések eltávolítanak a valóságtól. Ugyanakkor kifejtette, az alaptörvényben meg kellene tiltani a politikai migrációt, mert – mint fogalmazott – ez a lehetőség, melyet az alkotmány rögzít, „a román demokrácia rákfenéje”.
Egy elemzés alapján könnyen kiderülne, a képviselők és szenátorok legalább tíz százaléka nem abban a pártban zárta mandátumát, mint amelyikben megszerezte, ami azt jelenti, minimum egymillió szavazó akarata gyakorlatilag átalakul, megvásárolódik – mondta, és ezáltal obskúrus erők kerülnek helyzetbe. Antal szerint a jogállam alapja az, hogy a parlamentben tükröződjék a választói akarat, de ha valaki időközben átül egy másik alakulathoz, akkor ez torzul. „Mindig a kisebbségnek a legnagyobb érdeke, hogy a jogállam stabil lábakon álljon, mert minden rés a jogállamiság pajzsán először a kisebbségeket sújtja” – mutatott rá.
Antal Árpád nagy veszélyként értékelte, hogy az új politikai formációkkal szemben olyan elvárásokat támasztanak, melyeket adott esetben nem tudnak teljesíteni, ez pedig csalódottsághoz vezet a társadalomban, és ez sok esetben a szélsőséges pártokat erősíti. Úgy véli, emiatt számolni kell azzal is, hogy egy csalódott közösség egy következő választáson már nem otthon ül, hanem szélsőséges, euroszkeptikus, xenofób pártokat támogat, ez pedig veszély az erdélyi magyarság számára, és az országnak sem érdeke – magyarázta. Veszélyként minősítette azt is, hogy az új politikai szereplők olyan közegben szocializálódtak, ahol nem értik a kisebbségek kérdését, ahol nem érzik ennek jelentőségét, nem figyelnek erre oda – mondta.
2007 óta, mióta megszerezte az EU-tagságot, Romániának nincs semmilyen nagy politikai célja, nincs országprojekt sem – mutatott rá Antal Árpád, aki ennek okán is fontosnak tartotta, hogy az RMDSZ elérje a választásokon az öt százalékot. Amennyiben lesz új országprojekt, abban az erdélyi magyarság igényeit csak abban az esetben tarják szem előtt, ha azt érzik, hogy a magyarságot mint közösséget kell értelmezni, nem pedig mint egyéneket – fejtette ki. Egyébként úgy látja, ingatag időszak elé tekint a román belpolitika, s továbbgyűrűznek azok a politikai tétek, célok, melyeket a pártok a kampányban megfogalmaztak.
Bejegyezte: dátum:

Bajban az RMDSZ

2019. május 30., 
Hullathatjuk a könnyeinket az RMDSZ-ért, sikeresen túljutott ugyan az EP-választáson, de a kialakult romániai politikai zűrzavarban törheti a fejét, hogy immár kihez is dörgölőzzön. Fő szövetségesük, Liviu Dragnea a rahovai börtön rácsai mögött pihen, pártja darabokban, a hatalomra törekvők nem győznek elhatárolódni tőle, így választás utánra halasztott ígéreteire keresztet vethetnek a magyar vezetők. Mert volt bőven, most kellett volna megoldani számos, a magyar közösség számára fontos nyelv- és szimbólumhasználati, közigazgatási kérdést. De jelenleg azt sem tudni, holnap ki marad hatalmon.
A liberálisokkal nehéz lesz kapcsolatot építeni, hisz nacionalizmusuk sokszor az egekig csap, és jókora bennük a sértettség is, amiért korábban a szövetség nem támogatta kormánybuktatási szándékaikat, s nem nevezhető felhőtlennek a Románia megmentőihez fűződő viszonyuk sem, kiket többnyire komolyan nem vehető, összevissza ideológiájú, titkosszolgálatok által irányított formációként minősítettek az RMDSZ vezető politikusai.
Bajban vannak tehát Kelemen Hunorék, mert egyelőre legalábbis úgy tűnik, nincs akihez odacsapódni, és másfajta politizálást elképzelni sem tudnak. Olvashatjuk a képviselők sirámait, hogy milyen nehéz lesz így bármit elérni. Márton Árpád magyarázza, hogy hosszú távra tervezni csak együttműködési szerződések alapján lehet, az a „kifizetődőbb kapcsolat”, „másképp egy csomó dolog elúszhat”. Csakhogy hiába keresgéljük az elmúlt szűk három év hosszú távú kapcsolatának hozadékait, az RMDSZ javaslatai elbuktak, hol a parlamentben, hol az alkotmánybíróságon. Talán az egyetlen elfogadott törvény az egészségügyi anyanyelvhasználatot biztosító, ám azóta sem jelent meg az alkalmazási szabályzata, így nem számonkérhető. A többi nagy vívmány inkább tűzoltás, kárelhárítás volt: sikerült végül engedélyeztetni a marosvásárhelyi katolikus iskolát, megakadályozni, hogy csak román tanárok tanítsák elemistáinkat az ország nyelvére, de nem tudták megállítani a magyar orvosképzés elsorvasztását, folytatódik a már visszaszolgáltatott ingatlanok, területek vissza­államosítása és egyáltalán nem körvonalazódik megoldás az úzvölgyi temető ügyében.
Hatalmas lendülettel működött vasárnap az RMDSZ-gépezet, riogattak, fenyegettek, szinte könyörögtek, hogy minden magyar menjen el szavazni, mert nyakunkon a nagy román veszedelem. Holnap pedig újra eme veszedelemmel próbálnak paktumot kötni. Valamelyik ágával, amelyiknek éppen szüksége van rájuk. Mert, amint bevallják, az „ellenzékiség nehéz műfaj”, meglátásuk szerint csak a hatalmi oldalról érhető el bármi. Láttuk az elmúlt években, mi és mennyi...
Itt lenne a nagy lehetőség kipróbálni egy új utat, nem hallgatag ellenzékiként meghúzódni a parlament padjaiban, nemcsak szimbolikus tanácsülésekkel, kézfogásos énekléssel védeni az úzvölgyi temetőt, minisztériumi intézkedésekkel próbálni elsimítani a jogsértéseket – hanem felhorgadni, ellenállni, követelni. Mert a Kelemen Hunor által oly gyakorta emlegetett pragmatikus politizálás nemcsak a megalkuvást, elvek, eszmék feladását jelentheti, hanem a következetes, tisztességes kiállást is.
Bejegyezte: dátum:

Több mint 30 ezer szavazatot kapott az RMDSZ a Kárpátokon túlról. Szokatlan ez?

összeállította: Timár Norbert 2019. május 30. 
A 2014-es államfőválasztásokon ezekből a megyékből 23 ezer szavazat érkezett az RMDSZ jelöltjére. A szavazópolgárok több mint felét mozgósító európai parlamenti választásokon az előzetes adatok 99%-os feldolgozottsága szerint az RMDSZ a szavazatok 5,49%-át szerezte meg. Ezzel elérte az egy képviselő bejutásához szükséges 5 százalékos küszöböt, sőt a második mandátum is meglehet a szövetség számára. Az RMDSZ az elmúlt 15 évben soha nem kapott ennyi szavazatot országos választáson. A szövetség hagyományosan Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Szilágy megyékben szokta megszerezni a szavazatok többségét, és ez idén sem volt másként. Az említett megyéken túl az RMDSZ valamennyi erdélyi megyében tudott még pár ezer szavazatot szerezni, de ami ennél érdekesebb, hogy az idei választáson a szövetségnek a Kárpátokon túli megyékben is feltűnően nagy számú szavazatot sikerült összegyűjtenie. Mindezt úgy, hogy a fővárost és Bákó megyét leszámítva nincs számottevő magyar lakosság az ottani megyékben. Hogy kiderüljön, mennyiben szokatlan jelenségről van szó, összehasonlítottuk az idei választási adatokat a 2014-es európai parlamenti választások és az azévi államelnök-választások első fordulójának eredményeivel, ahol az RMDSZ elnökére, Kelemen Hunorra is lehetett szavazni. Emellett a 2016-os parlamenti választások eredményeit is összevetettük a fenti adatokkal, továbbá feltüntettük a 2011-es népszámláláson magukat magyarnak vallók számát is az alábbi ábrán. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy míg az EP- és az államelnök-választásokon lehet pótlistára szavazni, vagyis akkor is szavazhat valaki, ha nem tartózkodik a lakóhelyén, addig a parlamenti választásokon csak a lakhely szerinti szavazókörzetekben lehet leadni a voksokat. Az is fontos szempont az adatok összehasonlításánál, hogy a vizsgált választások közül csak az elnökválasztásokon (53%) volt a mostanihoz hasonlítható magas részvétel. 
A korábbi választásokhoz viszonyítva jelentősebbneknek mondható különbségek észlelhetőek az olyan megyékben, ahol nincs számottevő magyar közösség, és egyetemisták sem nagyon fordulhatnak elő. Ilyen megye például Prahova, Neamț, Dolj vagy Dâmbovița, ahol a mostani eredmények az államelnök-választásokon (ahol jól láthatóan szintén viszonylag sok szavazatot kapott az RMDSZ) Kelemen Hunorra érkező szavazatokat is meghaladja. Érdemes ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy a magas részvételi arány mellett a csak félreszavazók száma is megnövekedhet. Az RMDSZ az eddigi adatok szerint országos szinten körülbelül 470 000 szavazatot kapott, ebből 34 335-en voks érkezett a Kárpátokon túli megyékből. A bejutást ez a szám valószínűleg nem befolyásolta volna, de a második mandátum múlhat rajta. Összehasonlításként a már említett 2014-es államfőválasztások első fordulójában a Kárpátokon túli megyékből 23 ezer szavazat érkezett az RMDSZ jelöltjére, az ugyanabban az évben szervezett, alacsony részvételű EP-választáson viszont csak alig több mint 6 ezer. A román sajtó sem ment el szó nélkül a jelenség mellett. A G4Media.ro arról cikkezik, hogy a PSD és a PNL közösen adhattak volna át "szavazókat" az RMDSZ-nek. A portál állításait a PNL egy sajtóközleményben tagadta, mondván, a megszerzett szavazataik nem átirányíthatóak. A HotNews hírportál is felfigyelt a szövetség különösen magas támogatottságára az általuk “vörös megyéknek” nevezett területeken, azonban megmaradnak a számok és arányok ismertetésénél, és megjegyzik, hogy a leadott összes szavazat 0,3%-áról van szó. Tény az is, hogy az RMDSZ éppen a választások előtti csütörtökön függesztette fel a kormánykoalíciót adó pártokkal való együttműködését az úzvölgyi történésekre hivatkozva. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke és kampányfőnöke, utalva a sajtó által különösnek tartott szavazatszámokra, azt írta egy friss Facebook-bejegyzésben, hogy “választások után sok az okos, még több az okoskodó”, ennek egyik példájaként pedig az “USR-aktivistákat” említette, akik véleménye szerint azt mondják, a szövetség a Kárpátokon kívüli megyékből kapott szavazatokkal érte el az 5 százalékot. Ezzel ellentétben véleménye szerint az RMDSZ azért jutott be az EP-be, mert “a magyar emberek támogatták, mert szavazatukkal nem hagyták, hogy képviselet nélkül maradjon a közösség”. Portálunk megkereste az RMDSZ ügyvezető elnökét, aki annyit közölt, hogy egyéb sürgős elfoglaltságai miatt most nem tud az üggyel érdemben foglalkozni. Amennyiben választ kapunk, visszatérünk még a kérdésre. Update: Porcsalmi Bálint nyilatkozott a Magyar Hangnak és visszautasította a szavazatvásárlás vádját. Elmondása szerint azért kaptak több szavazatot idén a Kárpátokon túli megyékben, mert sokkal több szavazóbiztosuk volt a románok lakta megyékben, illetve van néhány erős megyei szervezetük Olténiában
Bejegyezte: dátum:

Horváth István a Kárpátokon túli szavazatokról: logikusabb az egyszerűbb magyarázatot választani

2019. május 30.  
Horváth István szociológus egy Facebook-bejegyzésben magyarázza azt a jelenséget, hogy hogyan kaphatott az RMDSZ az EP-választásokon meglepően sok szavazatot a Kárpátokon túli megyékből. A szavazatok témája az elmúlt két napban bejárta a romániai sajtót, és számos politikai nyilatkozat tárgya lett, annak fényében, hogy megközelítőleg 20 ezerrel több szavazatot jelent, mint ami a korábbi, 2016-os parlamenti választásokon ugyanezen megyékből érkezett a szövetségre. Horváth egy bejegyzésben vállalkozik a jelenség miértjeinek megválaszolására, ám mindenek előtt felhívja a figyelmet az Ockham borotvájaként elhíresült filozófiai elvre, amely szerint két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb. A szociológus első teóriaként azt a román sajtóban sokat hangoztatott elméletet írja le, amely szerint a PSD az ország kétharmadában átadott pár szavazatot bizonyos ígéretekért cserébe. Ez a forgatókönyv Horváth szerint azt feltételezi, hogy nagyon sok ember (megyei és körzeti elnökök, illetve azok, akik konkrétan az RMDSZ-re pecsételnek) vesznek részt az összeesküvésben. Egy ilyen összeesküvés viszont véleménye szerint azzal járna együtt, hogy nagyszámú érintett személy esetén lehetetlen a titoktartás, az ügyet pedig nagyon gyorsan fel lehet göngyölíteni, és valószínűleg ugyanolyan könnyen törvényre is lehet menni vele. 
Vagyis Horváth szerint “sok ember kockáztat, kevésért, nagyon sokat”. 
A Horváth István által felvázolt másik elmélet szerint a szövetség utasítja a Kárpátokon túli területi szervezeteket arra, hogy állítsanak minél több szavazókörzetbe urnabiztost. Nekik pedig sikerül teljesíteni a feladatot, sőt, többet is összegyűjtenek, mint korábban. A szociológus szerint ezután a területi elnöknek csak azt kell elmagyaráznia, hogy a biztosokat az RMDSZ delegálja, és hogy vigyázzanak arra, hogy a szövetség szavazatait “nehogy elsinkofálják”, majd hozzátennie, amennyiben jól végzik a munkájukat, a jövőben is számíthatnak az együttműködés folytatására. Ráadásul, a területi elnöknek nem is kell buzdítania őket arra, hogy valamely pártra szavazzanak, “csak a jó együttműködés reményének a jegyében adja a kezébe azt a dokumentumot, ami az RMDSZ általi delegálását biztosítja”. Ennek köszönhetően viszont lesznek olyan biztosok, akik akár családostul a szövetségre szavaznak, fejti ki a szociológus. Mindez pedig Horváth szerint teljesen törvényes, legfeljebb egy hónapra kell megfizetni néhány személyt, akik segítik a területi elnököket, illetve kifizetni néhány üzemanyagszámlát, ami ráadásul elszámolható költségnek számít. Ezen felül még a szavazóbiztosoknak is jár napi 235 lej állami juttatás, és “minden szavazókörzetben vigyáznak arra, hogy az összvissz két munkanap kijöjjön”. Horváth szerint pedig sokan vannak, akinek számít ez az összeg. Véleménye szerint így minden legális, és senki nem kockázat semmit. Bejegyzésében hozzáteszi, tudomása szerint 18 ezer szavazókörzet van országszerte, amelyből mintegy 12 ezer a Kárpátokon túl, ez pedig megmagyarázhatja az elnyert magasabb szavazatszámot. (hírszerk.)
Bejegyezte: dátum:

Gazdaságvédelmi csomagot jelentett be a kormány

MTI 2019. május 30.
13 plusz 1 pontból álló gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el a kormány - jelentette be a pénzügyminiszter. Varga Mihály elmondta: ennek fő elemei az adózás egyszerűsítését, egyes adók kulcsának mérséklését, adók összevonását tartalmazzák. A tárcavezető hangsúlyozta: a kabinet célja, hogy a magyar gazdaság továbbra is lendületben maradjon.
13 plusz 1 pontból álló gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el a kormány - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a Kormányinfón. Bár a magyar gazdaság az első negyedévben kiemelkedően teljesített az 5,3 százalékos növekedéssel, az előrejelzések szerint az európai és a világgazdaság növekedésnek üteme is lassulni fog. Erre a pénzügyminiszter hívta fel a figyelmet.
Az akcióterv részeként két százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, egy százalékkal a kisvállalati adó, de adók összevonását tartalmazza, ennek keretében pedig kivezethetik az egyszerűsített vállalkozói adót, valamint 2022 végéig felfüggesztik a reklámadót. Valamint eltörlik az adóelőleg feltöltést. A növekedés ösztönzése érdekében a szálláshely áfakulcsának mértékét 18-ról 5 százalékra csökkentik. Az építőipar fellendítésére, a kistelepüléseken új lakóingatlanok építésénél vagy használt lakóingatlanok bővítésénél, felújításánál 5 millió forintig lesz lehetőség áfa-visszatérítésre. A vállalkozások támogatására munkásszállók építésének elősegítése magáncégeknél is, csökkentik a fejlesztési adókedvezmény értékhatárát is 3 lépésben. Tőkeemelést hajtanak végre a vállalkozások és mezőgazdaság hitelezésének segítésére is. A mezőgazdasági szektor további javítása érdekében 2020 és 2030 között évi 17 milliárd forint értékben támogatják a öntözés fejlesztését. Végül a jövő évi költségvetésben 32 milliárd forinttal többet fordítanak kutatás-fejlesztési és innovációs támogatásra.
A pénzügyminiszter egy 13+ egyedik pontot is bejelentett a gazdasági stabilitásának megőrzése érdekében.
Varga Mihály hozzátette: az 5. év végére 6 százalékot érhet el a kamatszint. Az új állampapír a hagyományos formákon túl postafiókokban vagy akár lakástakarékpénztári hálózaton keresztül is kapható lesz.
Bejegyezte: dátum:

Guy Verhofstadt hatalmasat bukott Belgiumban

ORIGO 2019. május 28.,
Belgiumban vasárnap nem csak európai parlamenti, hanem regionális (Brüsszelben, Flandriában, Vallóniában és a német közösségben), illetve belga szövetségi parlamenti választásokat is tartottak. A bukott belga kormányfő, jelenlegi ALDE EP-frakcióvezető, Guy Verhofstadt által alapított, erősen bevándorláspárti Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták (Open VLD) nevű párt egyértelmű vereséget szenvedett el. A párt az EP- és a flandriai választáson is csak a negyedik lett, országos szinten pedig kénytelen volt beérni a hatodik hellyel. Az EP-, a flamand és a belga parlamenti választásokon az első, és a második helyet is a bevándorlásellenes, jobboldali pártok szerezték meg.
A voksolások eredményeképpen kijelenthetjük, hogy a különböző uniós vezetői tisztségekre – a legutóbbi információk alapján az Európai Parlament elnöki székére – pályázó Guy Verhofstadt és pártja, a Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták (Open Vlaamse Liberalen en Democraten-Open VLD) óriási vereséget szenvedtek el.
Az Open VLD az EP-választáson a negyedik lett, 9,58 százalékos eredménnyel, ami az eddig három helyett csupán két európai parlamenti képviselői helyre elegendő.
Ennek tükrében eléggé nevetséges, hogy Verhofstadt az EP elnöke akar lenni.
A belga európai parlamenti választást a Bart de Wever antwerpeni polgármester által vezetett Új Flamand Szövetség (N-VA) nyerte meg 13,47 százalékkal, ami három képviselői helyet jelent.
Bart de Wever korábban arról beszélt, hogy a baloldali megmondóemberek a kereszténységet tönkre akarják tenni, miközben az iszlámot elfogadják. Bart de Wever ezt nevezi - Houllebecq regényére utalva - behódolásnak.
A második helyet a szintén jobboldali és bevándorlásellenes Flamand Érdek (VB) szerezte meg, 11,45 százalékkal, ez szintén 3 mandátumra elegendő.
A belga szövetségi parlamenti választásokon Verholfstadt pártja még nagyobb vereséget szenvedett, csupán hatodik lett, 8,54 százalékkal.
Az Open VLD-nek a brüsszeli Belga Szövetségi Parlament alsóházában csak 12 képviselőjük lesz, az eddigi 14 helyet.
Az országos választásokon is az Új Flamand Szövetség (N-VA) győzött, 16,03 százalékkal.
A második a Flamand Érdek (VB) lett 11,95 százalékkal.
Flandriában 24,8 százalékkal az N-VA nyerta második 18,5 százalékkal a VB, aztán a kereszténydemokraták (CD&V) következnek 15,4 százalékos eredménnyel, majd Verholfstadt pártja 13,1 százalékkal.
Míg Belgium gazdagabb tartományában, a holland ajkú Flandriában elsöprő győzelmet arattak a jobboldali, bevándorlásellenes pártok, addig a lényegesen szegényebb, francia ajkúak lakta Vallóniában a szocialisták nyertek, másodikak pedig a liberálisok lettek.
Belgiumban tartományi-etnikai alapon szerveződnek a pártok, így a Verhofstadt-féle Open VLD Vallóniában nem működik. A vallon liberális párt, a Reform Mozgalom (MR) egyébként mérsékeltebb, mint Verhofstadté, Charles Michel jelenlegi ügyvivő belga miniszterelnök vezeti.
Mivel Vallóniában nagyjából 3 millióval kevesebben élnek, mint Flandriában, így a végső eredményt nem igazán befolyásolta a baloldali és liberális pártok győzelme, ennek következtében lett az első és a második hely is a flamand bevándorlásellenesekké a brüsszeli Szövetségi Parlament alsóházában.
Bejegyezte: dátum:

A politikai korrektség a sajtószabadságot fenyegeti

HÍR TV 2019. május 30., 
A politikai korrektség felszámolja a szólásszabadságot. Ezt vallja a kanadai Jordan Peterson pszichológus, aki a Brain Bar fesztivál vendégeként érkezett Budapestre. A professzor azzal vált ismertté hazájában, amikor kijelentette, hogy nem engedelmeskedik annak a kormányrendeletnek, amely szabályozza a transznemű emberek megszólítását, azok állítólagos érzékenysége miatt. A professzort Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta a Karmelita Kolostorban.
A Várban találkozott a neves kanadai keresztény-konzervatív gondolkodóval a miniszterelnök. Orbán Viktor és Jordan Peterson egyetértettek abban, hogy az illegális bevándorlás szükségtelen és veszélyes. Abban is nézetazonosság volt köztük, hogy a kommunista rémtetteket megpróbálják kisebbíteni, ezért elítélték Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt, amiért az Karl Marxot mentegette.
A nyugati világban a szólásszabadságot veszély fenyegeti. Ennek oka az, hogy olyan ideológiai hitvallásoknak kell engedelmeskednünk, amelyeket a jogba építenek. Kanadában törvénybe van foglalva, hogy a biológiai nem, a nemi identitás, a nemiség kifejezése és a szexuális irányultság egymástól független tényezők. Ez bár nem igaz, mégis a jogrendszer része lett, ami hatalmas problémákat fog okozni az elkövetkező évtizedekben – fejtette ki Jordan Peterson.
A kanadai professzor szerint különösen aggasztó a helyzet a nyugati egyetemeken, ahol már a szólásszabadságát is korlátozzák, mások állítólagos érzékenysége miatt. Egyéni teljesítmény helyett ma sokkal inkább adott csoportokhoz tartozás alapján értékelik az embereket. Az etnikai, vallási és szexuális kisebbségekhez tartozókból áldozatokat csinálnak, a fehér férfiakat pedig bűnösnek kiáltják ki. A professzor szerint a nyugati kultúrákra a politikai korrektség halálos veszedelmet jelent.
Bejegyezte: dátum:

Bencsik Attila: Kizárt, hogy a nagy hajó kapitánya nem észlelte a Hableányt

HÍR TV 2019. május 30.
A budai oldalról a Margit híd felvételén egyértelműen látszott, hogy a Hableány hajó nem az ütközés előtt fordult a kabinos személyhajó elé, hanem annak következtében - fogalmazott Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Bencsik Attila kiemelte: a hídpillérek között felgyorsul sodrás, ezáltal pedig csökken a nyomás. Ez azt jelenti, hogy a csökkenő nyomás a két hajót egymás felé húzza.
Véleményem szerint a kabinos személyhajónak meg kellett volna várnia, amíg a kishajó áthalad a pillérek között - fogalmazott.
Bencsik Attila elmondta: egyáltalán nem tudott korrigálni a Hableány kapitánya. A tömegénél fogva egy negyven tonnás hajó nem igazán tud mit kezdeni egy ezer tonnás hajóval.
Földi-Kovács Andrea azon kérdésére, miként lehetséges, hogy másodpercek alatt elsüllyedt a Hableány Bencsik Attila úgy fogalmazott: egyszerűen maga alá darálta a nagy hajó.
Magasabban van a kabinos hajónak az orra. Megborította, megfordította és maga alá szorította a Hableányt. A relatív sebességkülönbség is láthatóan nagy volt - magyarázta.
Bencsik Attila kizártnak tartja, hogy a kabinos hajó kapitánya nem észlelte a Hableányt. Egyrészt annyira nem voltak rosszak a látási körülmények, hiszen a Duna túloldaláról a kamerák fel tudták venni a tragédiát. Ezen kívül a műszaki navigációs berendezések is rendelkezésre álltak. Minden nagy hajón van egy olyan radar, mely pontosan mutatja a környezetükben lévő összes hajó helyzetét, mozgását, irányát és célállomását.
Kizártnak tartom, hogy a kapitány ezt nem észlelte, ha figyelt a munkájára.- jelentette ki.
Hozzátette: a hajókra felszerelt radarok felvételei fölülnézetből mutatják majd meg az ütközés körülményeit, melyekből egyértelműen meg lehet majd állapítani azt, amit a kamerák csalóka képeiből még csak feltételezni lehet.
Bencsik Attila elmondása szerint azoknak, akik bent tartózkodtak a hajóban minimális esélye volt a túlélésre, hiszen néhány másodpercük volt, hogy esetleg mentőövért nyúljanak.
Mire feleszméltek arra, milyen helyzetben vannak, addigra megtörtént a baj - emelte ki.
Legalább heten meghaltak, amikor május 29-én éjszaka a Viking Sigyn szállodahajó és a Hableány turistahajó összeütközött a Dunán, a Margit híd közelében, majd a turistahajó felborult és elsüllyedt 33 dél-koreai turistával és a kéttagú magyar személyzettel a fedélzetén. A rendőrség büntetőeljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálja a hajóbalesetet. Több fázisból álló művelettel emelik majd ki a turistahajó roncsait. A Magyar Honvédség hadihajója és búvárok érkeztek a helyszínre. A turistahajó gyorsan elsüllyedt. Roncsát a Margit híd pilléréhez közel, a Duna mélyén találták meg. A Hír TV a szerda éjjel történt szerencsétlenségről folyamatosan beszámol.
Hír TV

Bejegyezte: dátum:

Az alkotmánybíróság elnöke lesz Ausztria új kancellárja

2019. 05. 30.   MTI
Alexander van der Bellen államfő csütörtökön bejelentette, hogy Ausztria új kancellárja, az átmeneti kormány feje Brigitte Bierlein, az alkotmánybíróság jelenlegi elnöke lesz.
A köztársasági elnök azzal indokolta döntését, hogy olyan személyt keresett a kancellári posztra, aki átfogó tudással rendelkezik, jól ismeri az alkotmányt, és alkalmas arra, hogy az elkövetkező hónapokban – szakértői kormány élén – vezesse az országot. Az államfő szerint az alkotmánybíróság elnöke a legalkalmasabb személy minderre, ezért őt kérte fel az átmeneti kormány megalakítására.
Van der Bellen arról is beszélt, hogy az új kormány az őszre tervezett előrehozott választásokig lesz hivatalában, ezért nagyobb döntéseket nem hoz, csupán ügyvezetői teendőket lát majd el.

Alexander van der Bellen osztrák elnök (j) és Brigitte Bierlein, új osztrák kancellár (Fotó: MTI/ EPA/ Christian Bruna)

A 69 éves Brigitte Bierlein első felszólalásában azt mondta, hogy néhány órás mérlegelés után úgy döntött, elfogadja a kancellári posztot. Úgy fogalmazott: „Ausztria javára vállalja a felelősségteljes feladatot”. Brigitte Bierlein ezt követően az államfőnek és minden osztrák állampolgárnak ígéretet tett arra, hogy mindent meg fog tenni, ami hatalmában áll, hogy méltó legyen a bizalomra.
A kancellár feladata, hogy javaslatot tegyen az új miniszterek személyére. Első felszólalásában Bierlein ismertette, hogy az alkancellári és az igazságügyi miniszteri teendők ellátására az alkotmánybíróság korábbi elnökét, Clemens Jablonertjavasolja.
A kül- és Európa-ügyi miniszteri feladatok ellátásával pedig Alexander Schallenberget bízná meg, aki jelenleg a kancellária Európa-szekciójának vezetője. Brigitte Bierlein ígéretet tett arra, hogy a következő napokban a többi miniszter személyére is javaslatot tesz az államfőnek.
Brigitte Bierlein az első női kancellár lesz az országban.
Az új kormányfő 1971-ben diplomázott; 26 évesen tette le a bírói szakvizsgát, két évvel később pedig ügyésszé nevezték ki. 2003-tól az alkotmánybíróság alelnöke volt, 2018 óta pedig elnöke. Ezt a tisztséget is ő töltötte be először nőként az országban. Brigitte Bierlein pártonkívüli, ám sajtóhírek szerint a legutóbbi kormányt alkotó Osztrák Néppárttal (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) is jó kapcsolatokat ápol.
Az osztrák államfő kedden mentette fel hivatalából Sebastian Kurz kancellár kormányát, miután a parlament megvonta tőle a bizalmat.
Bejegyezte: dátum:

Nem szigorítani, hanem betartani kell a hajózási szabályokat

2019. 05. 30. -  hirado.hu M1, MTI
A magyar hajózás történetének egyik, ha nem a legsúlyosabb balesete történt szerda este Budapesten, amikor a Margit-híd alatt összeütközött egy szállodahajó és egy kisméretű sétahajó. Utóbbi fedélzetén harminchárom dél-koreai turista és a kétfős magyar személyzet utazott, de egyelőre csak hét emberről lehet biztosan tudni, hogy megmenekültek. Hét holttestet még az éjszaka során megtaláltak, de további huszonegy ember sorsa egyelőre ismeretlen.
Természetesen rengeteg a tisztázatlan részlet, amelyekre a majdani vizsgálatnak kell fényt derítenie, de óráról órára többet lehet tudni a tragédia körülményeiről. Ezeket elemezték szakértők az M1 Szemtől szembe című műsorában, illetve beszéltek a mentési munka menetéről és a kockázatokról is, amelyekkel számolniuk kell a szakembereknek.
Egy gyakorlott hajóvezető tisztában van a körülményekkel
A szállodahajó orrkialakítása négyszögletes, a repülőgép-hordozókéhoz hasonlít. Olyan, mintha egy asztallapot tolna maga előtt, így a jobb sarok könnyen beleakadhatott a kis hajó hátuljába, ami a hirtelen manőverezést eredményezte – mondta a műsorban Solymos András hajómérnök, hozzátéve: az sem kizárt, hogy a kisebbik hajó a kikötő felé tartva nem nézett hátrafelé.
Ha a két hajótest egymás mellé kerül, az íveltségük miatt szívóhatás alakul ki, így a két test közeledik egymáshoz. A méretek miatt ilyenkor a kisebbik hajó mozdul a szállodahajó felé. A viszonylagos nagy sebesség miatt a propellerek is kiváltottak szívóhatást, amit a Margit híd pilléreinek közelsége felerősített. Ezekkel a hatásokkal azonban tisztában kell lenniük a hajóvezetőknek, akiknek megfelelő távolságot kellett volna tartani, ráadásul a két hajó kürtjelekkel kommunikálhatott volna egymással – fogalmazott.
A hajóvezetőknek látni kellett a közlekedési helyzetet, így érdemes lenne megvizsgálni az ütközést megelőző perceket is. Valahol biztosan fel lehet fedezni az emberi hibát és a figyelmetlenséget – hangsúlyozta.
Az időjárás nagyban nehezíti a mentést
Ifj. Adamkó Péter mentőbúvár a mentést nehezítő környezeti körülményekre hívta fel a figyelmet, szerinte a heves esőzések miatt a Duna vízszintje magasabb, a sodrása pedig erősebb, ami jelentősen lassítja a roncs és az emberek mentését. Mint mondta, nyáron, normál időjárási viszonyok között is csak néhány centi a víz alatti látótávolság, ezúttal viszont még annyi sem,
csak tapogatózva tudnak merülni a búvárok.
A szonárok, azaz a hang alapján felderítést végző eszközök észlelik a kivehető tereptárgyakat, de a hajó testében fekvő esetleges holttesteket nem találják meg – mondta.

A hajóbalesetben elsüllyedt Hableány turistahajó vizsgálatán dolgozó egységek a Margit hídnál (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Arra a felvetésre, hogy a búvárok a hídpillért is megvizsgálják-e, Adamkó azt mondta: elsődlegesen embereket próbálnak kimenteni, az egyéb károkat csak később mérik fel.
A búvárok speciális, ipari eszközökkel merülnek le, azaz a felszínről, kompresszorral kapják a levegőt. Így a tömlőkön keresztül kommunikálhatnak, könnyebben mozognak a víz alatt és, mivel ezek a merülések gyakran akár több órán át is tartanak, hosszabb ideig juthatnak levegőhöz – ismertette.
A szabályok betartásával minimálisra csökken a katasztrófa esélye
Tengeri hajóknál, elsősorban hadihajóknál, kialakítanak olyan tereket, amelyek vízhatlanul zárhatók. A nagy tengeri hajóknál ez előírás, a folyami hajók testét viszont nem így építik meg, így szinte teljesen elképzelhetetlen, hogy a hajó belsejében légbuborék keletkezett, amelyben egy ideig túlélhetnek az utasok – mondta Solymos.

Május 29-én éjszaka a Viking Sigyn szállodahajó és a Hableány turistahajó összeütközött a Margit híd közelében, majd a turistahajó felborult és elsüllyedt (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Úgy fogalmazott, nagy szamárság lenne a szállodahajók kitiltása a belvárosból, de oda kell figyelni a hajózási szabályzat betartására.
Budapesten régen, még a csepeli kikötő megépülése előtt is a belvárosban voltak a kikötők, és a főváros rengeteg pénztől fosztaná meg magát, ha a továbbiakban nem adna lehetőséget a hajók kikötésére – tette hozzá a hajómérnök.
Solymos András azt is mondta, hogy normális körülmények között nem indokolt a mentőmellény folyamatos viselése a hajókon, elég, hogy a mentőmellények ott vannak az előírásoknak megfelelően, és szükséghelyzetben fel lehet venni azokat, hiszen úgy vannak kitéve, hogy ha víz alá kerül a hajó, maguktól a víz felszínére bukkannak és beléjük lehet kapaszkodni.
Bejegyezte: dátum:

Háromnapos látogatásra Romániába utazik Ferenc pápa

2019. 05. 30. -\  MTI
Háromnapos látogatásra Romániába érkezik pénteken Ferenc pápa Klaus Iohannis román államfő, a romániai katolikus és a román ortodox egyház meghívására.
„Járjunk együtt” mottóval megszervezett pásztori útja során az egyházfő most egyházmegyéjükben keresi fel a romániai katolikus közösségeket, húsz évvel II. János Pál pápa egyházdiplomáciai premiernek számító, Bukarestre korlátozódó történelmi látogatása után. A két évtizeddel korábbi látogatás során először járt a katolikus egyházfő ortodox többségű országban. A mostani alkalom is történelmi: először látogat el a pápa Erdélybe.
Ferenc pápa érkezése előtt videoüzenetben köszöntötte romániai híveit
„Járjunk együtt, amikor megtanuljuk megőrizni gyökereinket és a családot, amikor gondoskodunk a gyermekek és a mellettünk élő testvéreink jövőjéről, amikor legyőzzük félelmeinket és előítéleteinket, amikor engedjük, hogy leomoljanak azok a korlátok, amelyek elválasztanak egymástól” – üzente.
Pietro Parolin bíboros, a szentszék államtitkára szerint Ferenc pápa romániai látogatása – amelynek egyik kiemelkedő állomása Csíksomlyó lesz – azt szolgálja, hogy túl lehessen lépni a „történelmi megosztottságon”.
A „korlátok lebontását”, a “megosztottság felszámolását” szolgálja a pápalátogatás nagy körültekintéssel kialakított programja is. Románia lakosságának több mint 86 százaléka ortodox vallású. A legutóbbi, 2011-es népszámláláson 870 ezren vallották magukat római katolikus, 150 ezren görög katolikus vallásúnak.
A római katolikus hívők többsége magyar: a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók közül a népszámláláson valamivel több mint 500 ezren jelölték be a római katolikus vallást.
A pápa Havasföldre, Erdélybe és Moldvára is ellátogat
A pápa Románia mindhárom történelmi régióját – Havasalföldet, Erdélyt és Moldvát – felkeresi, Erdélyben pedig, ahol a katolikus egyház híveinek többsége él, Csíksomlyóra, a magyar katolikusok legjelentősebb zarándokhelyére, és Balázsfalvára (Blaj), a görög katolikus hívők vallási központjába is ellátogat.
Klaus Iohannis államfő 2017 márciusában hívta meg újból a pápát Romániába, amikor az egyházfő az európai uniós tagországok vezetőit fogadta. A román fél akkor még abban reménykedett, hogy a látogatásra már 2018-ban, a román centenárium évében – a Román Királyság és Erdély egyesülését egyoldalúan kikiáltó, 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat századik évfordulóján – sor kerülhet.
Ferenc pápa romániai pásztori útjának időzítése kapcsán Alessandro Gisotti szentszéki szóvivő a látogatás „nemzetközi politikai” súlyát hangsúlyozta, mivel a katolikus egyházfő kevesebb mint egy héttel az EP-választások után, az EU soros elnöki tisztét betöltő országba látogat el.

Ferenc pápa húsvétvasárnapi misét pontifikál a vatikáni Szent Péter téren (Fotó: MTI/EPA-ANSA/Riccardo Antimiani)

A látogatás Bukarestben kezdődik
A pápa előbb Bukarestben tölt egy napot, majd szombaton a csíksomlyói hegynyeregben mutat be szentmisét, ezt követően a moldvai Jászvásáron (Iasi) találkozik fiatalokkal és családokkal. Vasárnap az erdélyi Balázsfalván avat boldoggá szentmise keretében hét román vértanú görög katolikus püspököt.
Ferenc pápát Klaus Iohannis államfő fogadja a repülőtéren, bukaresti programja a Cotroceni palotában, a román elnöki hivatalban kezdődik, ahol a román elnökön kívül Viorica Dancila román miniszterelnökkel, illetve a civil társadalom képviselőivel és a diplomáciai testület tagjaival is találkozik.
Délután Dániel ortodox pátriárkával találkozik zárt ajtók mögött, majd beszédet mond a román ortodox egyház állandó zsinata előtt. Ferenc pápa és Dániel pátriárka – az ortodox hívők jelenlétében – közösen keresi fel a még befejezetlen, de tavaly decemberben már felszentelt ortodox székesegyházat, a Nemzet Megváltása-katedrálist.
Este a pápa szentmisét mutat be a bukaresti Szent József római katolikus székesegyházban, amit környező utcákban és tereken kivetítőkön követhetnek figyelemmel a hívek.
A pápa első székelyföldi látogatását nagy várakozás előzi meg. Az egyházfő óriási székely kapun át érkezik szombaton tartandó miséjére a csíksomlyói hegynyeregbe, és a szűzanya iránti tisztelet kifejezéséül arany rózsát hoz a csíksomlyói kegyhelynek. Az oltár felé vezető útra állított nagy méretű székely kapura az a felirat került: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha! A pápa látogatásának alkalmából, 2019. jún. 1.”
A magyar kormány közel 160 millió forinttal támogatta a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregben álló hármashalom-oltár felújítását és az új liturgikus bútorok elhelyezését, a csíksomlyói Jakab Antal Ház felújítását, ahol a misét követően ebédelni fog Ferenc pápa.
A romániai pápai miséken az elkerített szektorokban azok vehetnek részt, akik előzőleg regisztráltak, és magukkal viszik kinyomtatott, névre szóló belépőjüket. Csíksomlyóra 110 ezren, Bukarestben 25 ezren regisztráltak. Mindkét helyszínen további tízezrek jelenlétére számítanak az elkerített szektorokon kívül. Balázsfalván ötvenezer zarándokkal számolnak a szervezők.
Ferenc pápa székelyföldi látogatását és a csíksomlyói szabadtéri szentmisét a magyar közmédia is élőben közvetíti. A Duna tévében szombaton magyar idő szerint 9 óra 35 perckor kezdődik a közvetítés.
Bejegyezte: dátum:

Nem reagált az EMNP Soós Sándor ultimátumára, megy tovább a per

2019. május 29.  
Az elnök megválasztása körüli szabálytalanságok miatt az EMNP-ből kilépő Soós Sándor egyhetes ultimátumára nem tett lépéseket a párvezetés, ezért Soós nem vonja vissza kolozsvári törvényszékre benyújtott óvását - nyilatkozta portálunknak az érintett. Soós Sándor elmondta, nyomásgyakorlás ugyan érkezett a Néppárt irányából, viszont válaszra nem méltatták. Az EMNP-től azt kívánták elérni, hogy vonja vissza a szervezet ellen benyújtott bírósági óvást, azt kifogásolva, hogy Soós magyar emberként a román törvényszékhez fordul. A Néppárt elnökségért szintén versenyző jelölt megjegyezte, Tőkés László is a román igazságszolgáltatáshoz fordult 2002-ben az RMDSZ kapcsán. A május 15-én benyújtott óvásról a napokban értesítette a törvényszék az EMNP-t, amelyre 25 napjuk lesz válaszolni, ezt követően 10 nap áll rendelkezésre a felperesnek, hogy ő is válaszoljon az alperes által megfogalmazottakra. Ezek után pedig kitűzik az első tárgyalás időpontját. Soós reményét fejezte ki, hogy még a nyári szünet előtt sor kerül erre. (hírszerk.)
Bejegyezte: dátum:

2019. május 28., kedd

Strache bekerülhet az EP-be

Bertha László 2019.05.28. 
A volt alkancellár a sajtóértesülések szerint vasárnap több mint 37 ezer preferenciális szavazatot kapott választóitól, ez pedig több, mint az FPÖ-re leadott szavazatok 5 százaléka, így lehetősége van arra, hogy mandátumot kapjon az Európai Parlamentben. Azt azonban egyelőre nem tudni, elfogadja-e a megbízatást.
Az eddigi alkancellár nemrégiben az Ibizán készült videófelvételek miatt lemondásra kényszerült: a két éve titokban rögzített videón a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy ausztriai befektetésre készülő, magát dúsgazdagnak valló „orosz” nőnek.
Strache az Osztrák Szabadságpárt EP-választási listáján a 42. helyen szerepel. Korábban, még pártvezetőként jelképesen választotta magának az utolsó helyet, lemondása után pedig már nem volt módja arra, hogy töröltesse nevét a listáról.
Ausztriában azonban a szavazásra jogosultaknak lehetőségük van arra, hogy a pártok mellett név szerint jelöltre is voksoljanak az európai parlamenti választásokon: a szavazólapon a párt neve mellett egy üres rubrika található, ahova a választópolgár beírhatja annak a politikusnak a nevét, akit az általa választott pártból szívesen látna Strasbourgban és Brüsszelben.
Ahhoz, hogy egy jelölt előbbre jusson a pártlistán, 5 százalék a küszöb, így Heinz-Christian Strache akár a lista élére is kerülhet, ha nevét elegendő szavazó ráírta a szavazólapra – írja az MTI.
Bejegyezte: dátum:

A zöldpropaganda egy kapudrog

Fodor-Horváth Zsófia 2019.05.28.
Az utóbbi években a nemzetellenes, bevándorláspárti erők kedvenc kampányeleme lett a környezetvédelem témája.
A „bolygó sorsa” és a szegény, kihalófélben lévő jegesmedvék védelme könnyű terep, hiszen még jófejségből is pluszpont, ha valaki önkéntes szemétszedést vállal, persze lehetőleg nyilvános helyen, úgy, hogy fotó is készüljön róla. Látszólag ártalmatlan ügy, de amire a zöldek használják, az korántsem az.
Az európai zöldek kapudrogként használták a zöldpropagandát, amit a csillogó szemű fiatalok be is nyeltek.
A tizenévesekre amúgy is jellemző a lázadó kiállás, az utópisztikus „mindenki legyen egyenlő, állítsuk meg a szegénységet, mentsük meg a Földet” típusú ügyekkel pedig hergelhetők. Ez kortünet, teljesen normális és kiszámíthatóan működik, viszont egészen jól használható csalinak is. A klímaváltozás, természetvédelem témája úgy működik a politikában, mint egy kapudrog: látszólag nem veszélyes, nem hardcore politikai ügy, az apolitikusokat is eléri, hiszen – látszólag – csak a Földről van szó. Viszont ha a következő lépcsőfokra, a megoldás fokára akarnak lépni, az a terep már politika: és itt jönnek a zöldek, akik a támogatásukat pedig ezektől a behálózott fiataloktól várták.
A céljaik elérésére persze kellett egy hiteles főszereplő, akire hamar rátaláltak Greta Thunberg személyében. A tizenhat éves svéd lány azzal lett híres, hogy elindított egy iskolai sztrájkot, amit aztán világszerte egyre több országban gondoltak követendőnek az iskolás fiatalok. Így most péntekenként nem a suliban vannak, hanem ellógják aznapi óráikat, hogy a klímaváltozás ügye mellett kampányoljanak az utcákon. Greta személye nélkül ez az óriási mozgalom nem jöhetett volna létre, és ezt tudták jól a zöldek is.
Ők a tizenéveseket akarták megszólítani, ehhez pedig jó ötlet volt egy iskolás lány személyét felépíteni.
Az egész egy jól sikerült propagandatrükk: az iskolás fiatalok körében a politikusok elutasítottak, míg egy közülük jött diáklányhoz tudnak kapcsolódni. Gretát tehát felhasználták a zöldek a saját politikai játszmáikhoz. Ez viszont bőven a politikai pedofília körébe tartozó húzás volt a részükről.
Tény, hogy aki a klímaváltozást tagadja, az a valóságot tagadja. De nem biztos, hogy gyerekek felhasználása a legmegfelelőbb eszköz a politikai célok elérésére. Ráadásul az elmúlt napok eredményei azt mutatják, nem is sikerült az az áttörés, amire számítottak: Németországban ugyan erősödtek, de a várt átütő összeurópai siker nem jött össze.
Úgy tűnik, az itt és most problémái helyett mainstream ügyeket zászlóra tűzni és gátlástalan eszközökkel kampányolni nem jött be a zöldpártoknak. Talán azért sem, mert a környezetvédelem ügyét nem lehet kisajátítani. Ez ugyanis nem liberális érték. Keresztényi kötelességünk védeni azt a környezetet, amiben élhetünk. Legyen szó az országunkról, nemzetünkről vagy éppen az egész bolygónkról.
Bejegyezte: dátum:

A németek többsége szerint Weber alkalmatlan az Európai Bizottság elnöki posztjára

Tóth Dalma 2019.05.28.
A németek csaknem 60 százaléka ellenzi, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje legyen az Európai Bizottság következő elnöke – mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés
Az online felmérésekkel foglalkozó Civey közvélemény-kutató társaság adatai szerint a németek 37,6 százaléka semmiképpen sem, további 21,5 százaléka pedig inkább nem javasolná, hogy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa legyen a brüsszeli testület új vezetője.
Az Augsburger Allgemeine című lap felmérésében a megkérdezettek csupán 16,7 százaléka mondta, hogy mindenképpen Manfred Webernek kellene követnie Jean-Claude Junckert a bizottsági elnöki tisztségben.
Az EPP csúcsjelöltjét leginkább a fiatalok utasítják el, és az idősek támogatják. A 18-29 éves korosztályban 70 százalék ellenzi, hogy ő legyen az Európai Unió (EU) javaslattevő és végrehajtó intézményének következő vezetője, a 65 éven felülieknél viszont többségi, 52 százalékos a támogatottsága.
Manfred Webert a legnagyobb mértékben, 75,8 százalékos arányban pártja és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szavazói támogatják. Rajtuk kívül csak a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) szavazóinak körében magas a támogatottsága, de ott sem többségi, hanem 45,4 százalékos.
A CSU-s politikust leginkább az Európai Szocialisták Pártjának (PES) csúcsjelöltje, Frans Timmermans mellett kiálló Német Szociáldemokrata Párt (SPD) szavazói, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) szavazói és a CDU-CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) szavazói utasítják el, mégpedig rendre 80 százalék körüli arányban.
Az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltésére az EU-s tagországok állam-, illetve kormányfői tesznek javaslatot, közös jelöltjükről az Európai Parlament szavaz – írja az MTI. A tisztújítás folyamata kedden kezdődik az állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács értekezletével.
Bejegyezte: dátum:

A NÉMETEK ELLENZIK, HOGY WEBER LEGYEN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKE

A németek csaknem 60 százaléka ellenzi, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje legyen az Európai Bizottság következő elnöke - mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.
Az online felmérésekkel foglalkozó Civey közvélemény-kutató társaság adatai szerint a németek 37,6 százaléka semmiképpen sem, további 21,5 százaléka pedig inkább nem javasolná, hogy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa legyen a brüsszeli testület új vezetője.
Az Augsburger Allgemeine című lap felmérésében a megkérdezettek csupán 16,7 százaléka mondta, hogy mindenképpen Manfred Webernek kellene követnie Jean-Claude Junckert a bizottsági elnöki tisztségben.
Az EPP csúcsjelöltjét leginkább a fiatalok utasítják el, és az idősek támogatják. A 18-29 éves korosztályban 70 százalék ellenzi, hogy ő legyen az Európai Unió (EU) javaslattevő és végrehajtó intézményének következő vezetője, a 65 éven felülieknél viszont többségi, 52 százalékos a támogatottsága.
Manfred Webert a legnagyobb mértékben, 75,8 százalékos arányban pártja és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szavazói támogatják. Rajtuk kívül csak a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) szavazóinak körében magas a támogatottsága, de ott sem többségi, hanem 45,4 százalékos.
A CSU-s politikust leginkább az Európai Szocialisták Pártjának (PES) csúcsjelöltje, Frans Timmermans mellett kiálló Német Szociáldemokrata Párt (SPD) szavazói, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) szavazói és a CDU-CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) szavazói utasítják el, mégpedig rendre 80 százalék körüli arányban.
Az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltésére az EU-s tagországok állam-, illetve kormányfői tesznek javaslatot, közös jelöltjükről az Európai Parlament szavaz. A tisztújítás folyamata kedden kezdődik az állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács értekezletével.
Bejegyezte: dátum:

Origo: „félretették” a csúcsjelölteket

2019. 05. 28. forrás: hirado.hu
Az Origo brüsszeli értesülései szerint „félretették” a csúcsjelölteket (Spitzenkandidatokat) az európai uniós tagállamok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján.
A portál kedd este azt írta: ez azt jelenti, hogy nem automatikusan ők a jelöltek az Európai Bizottság elnöki posztjára, vagyis Manfred Weber és Frans Timmermans helyett új jelöltet keresnek.
Mint felidézték: az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőiből álló testület azért ült össze kedden Brüsszelben, hogy javaslatot tegyen az Európai Bizottság új elnökének személyére. Brüsszeli munkavacsorájukon az uniós állam- és kormányfők a tervek szerint megkezdték az EU-intézmények vezetőinek jelöléséhez és kinevezéséhez vezető eljárást.
A munkavacsora előtt a V4-országok vezetői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal, majd Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével egyeztettek – emlékeztetett a portál.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar, Andrej Babis cseh és Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (b-j) Brüsszelben (Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/ Szecsődi Balázs)
Bejegyezte: dátum:

Gyulán építi fel az állam és az Airbus a helikopteralkatrész-gyárat

2019. 05. 28.   MTI
Gyulán építi fel az állam és az Airbus Helicopters a helikopteralkatrész-gyárat, a lépésről tavaly decemberben írtak alá szándéknyilatkozatot – közölte a toulouse-i székhelyű társaság kedden az MTI-vel.
A hírt Bruno Even, az Airbus Helicopters vezérigazgatója, és a magyar kormány részéről Maróth Gáspár, a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztos jelentette be.
A zöldmezős beruházás keretében megépülő új gyárban a helikopterek dinamikus rendszereihez szükséges precíziós alkatrészeket fognak előállítani, amelyeket az Airbus Helicopters összes típusában használnak majd. A gyártás várhatóan 2021-ben indul el.
„Magyarországon lehetőségünk nyílik arra, hogy alkalmazzuk az új üzleti stratégiánkat, ami szerint szakosodott gyártóközpontokat hozunk létre, zöldmezős beruházásként, hogy a legmodernebb iparági igényeknek is meg tudjunk felelni ” – mondta Bruno Even.
„Jól képzett munkaerőre is támaszkodhatunk. Nagy örömünkre szolgál, hogy a jövőben a magyarországi gyár is az egyik tagja lesz a globális Airbus Helicopters családnak” – tette hozzá a vezérigazgató.
A magyar kormány a fém alkatrészek felületkezeléséhez szükséges képességeket biztosítja, továbbá egy Repülőgépipari Akadémia is létesül az új Airbus üzem szakember utánpótlásának biztosítására.

Airbus A319-es szállítógép a honvédelmi napi haditechnikai bemutatón a budaörsi reptéren (Fotó: MTI/ Mónus Márton)

Az új létesítmény az Airbus és a magyar állam közös vállalkozásában fog működni. Az Airbus birtokolja majd a részvények többségét és a cég lesz felelős az üzem operatív irányításáért is. Az MTI megkeresésére a gyártó nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mekkora összeget fektetnek be és hány embert foglalkoztat majd az új üzem.
Az Airbus Helicopters és az állam 2018 végén írtak alá szándéknyilatkozatot, amelynek értelmében hosszútávú repülőipari projektek megvalósítása érdekében együttműködnek a jövőben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor azt mondta, a két fél közötti együttműködés a gyár létesítésén kívül kiterjed még 36 új honvédségi helikopter beszerzésére is, amely nagymértékben hozzájárul azon célkitűzés eléréséhez, hogy a walesi vállalásoknak megfelelő határidőben teljesíthető legyen a NATO-nak (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) tett vállalás, miszerint az ország meghaladja a 2 százalékos védelmi-ipari költési küszöböt.
Az Airbus-szal történt megállapodások nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a védelmi költségvetésen belüli fejlesztési kiadások aránya 20 százalék fölé szökjön
Bejegyezte: dátum:

Kurz nem veszi fel sem a mandátumát, sem a néppárti frakció vezetését

Sebastian Kurz leváltott osztrák kancellár nem veszi át az Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetői posztját, parlamenti mandátumát sem veszi fel – közölte kedden Sebastian Kurz szóvivője az APA hírügynökséggel. 
Az ÖVP frakcióvezetője August Wöginger marad, aki e pozícióban már a korábbiakban is kitűnő munkát végzett, és Kurz bizalmát élvezi – tette hozzá a szóvivő. Közölte továbbá, hogy az ÖVP-t vezető Kurz a fizetését sem veszi fel. Kurz most mindenekelőtt “mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a zökkenőmentes átmenetet az ügyvivő kormánynak” – hangsúlyozta a szóvivő, hozzátéve, hogy ezt követően Kurz országjárásra indul Ausztriában, hogy “támogatást szerezzen az emberektől irányvonalának folytatásához”. Kurzot és kormányát hétfőn mozdította el posztjáról az osztrák parlament, miután az ellenzéki pártok összehangoltan ellene szavaztak. A kancellár ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány szavazásán az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ) együtt voksolt a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is, amely egy hete még koalícióban együtt kormányzott Kurzcal, ám a néppárti kancellár felmondta a szövetséget, miután kompromittáló videó került napvilágra az FPÖ vezetőjéről, Heinz-Christian Strache alkancellárról.
Alexander van der Bellen osztrák államfő hétfő este tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy kedden hivatalosan felmenti Sebastian Kurz kormányát. Helyére ügyvivő kormányt nevez majd ki, amelynek élére Hartwig Löger kancellárhelyettes, pénzügyminiszter kerül. Felkéri ugyanakkor a minisztereket, hogy egy rövid időre még maradjanak, amíg megoldás születik egy átmeneti kormányról. Az előrehozott parlamenti választás várhatóan szeptemberben lesz. A bizalmatlansági indítvány az osztrák jog szerint a legerősebb politikai szankció, amely a kormány tagjaival vagy akár a kabinet egészével szemben alkalmazható; ha az alsóház, a Nemzeti Tanács többsége úgy dönt, hogy megvonja bizalmát a kormánytól vagy valamelyik minisztertől, akkor az államfő a kabinetet vagy az érintett kabinettagot minden további nélkül felmenti hivatalából. Ausztria második világháború utáni történetében eddig még sosem fordult elő, hogy a parlament megvonta volna a bizalmat a kormánytól vagy valamelyik tagjától, mert a többség vagy kitartott az illető mellett, vagy önszántából lemondott, akinek az elmozdítását kezdeményezték.
Bejegyezte: dátum:

Cenzúrázási szándékkal vádolják a CDU elnökét, Annegret Kramp-Karrenbauert

A véleményszabadság korlátozásának szándékát vetik a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének szemére német politikusok, újságírók és civilek egy videoblogger (vlogger) A CDU pusztítása – című munkája körül kialakult vitában. Annegret Kramp-Karrenbauer vélt törekvése ellen petíció is indult. A pártelnök keddi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy bírálói tévednek, és a vita valójában arról szól, hogy miként alakítja át a közösségi média a kommunikációt és a politikai kultúrát.
A CDU mindig is a véleményalkotás szabadságának és a vélemények sokszínűségének védelmezője marad – hangsúlyozta az ügyben Annegret Kramp-Karrenbauer. A közéleti viták és a véleményformálás módjáért, stílusáért mindenki felelős, aki megszólal a nyilvánosságban, főleg a fokozottan feszült időszakokban, például választási kampány idején – tette hozzá a pártelnök. Az ügy előzménye, hogy a YouTube videomegosztó portál egyik legnépszerűbb német vloggere, Rezo, aki korábbi munkáiban nem foglalkozott politikával, az EP-választás előtt nyolc nappal jelentkezett egy ötvenperces alkotással, amelyben a CDU tevékenységét elemezte, és arra a megállapításra jutott, hogy nem szabad erre a pártra szavazni. A választásig csaknem tízmilliós nézettséget elérő videóra a CDU előbb egy videóval készült válaszolni, majd elvetették az ötletet, és végül csak meghívták az alkotót egy beszélgetésre, állításait pedig mozgóképek helyett írásban igyekeztek cáfolni, amit a német sajtóban széles körben félresikerült válságkezelésként értékeltek.
Rezo a vasárnapi voksolás előtt két nappal újabb munkával jelentkezett, egy videós állásfoglalásban több mint kilencven vloggerrel együtt arra biztatta a nézőket, hogy a klímaváltozás és a természeti környezet visszafordíthatatlan pusztítása miatt ne szavazzanak a CDU-ra, a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unióra (CSU), a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Pártra és az éghajlatváltozásra vonatkozó tudományos konszenzust tagadó – a CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló – Alternatíva Németországnak (AfD) pártra. Elemzők szerint ezek a YouTube-videók is hozzájárultak ahhoz, hogy a CDU története leggyengébb eredményét érte el a választáson, és részben az úgynevezett Rezo-hatás következménye, hogy alig tíz százalékos a párt támogatottsága a legfiatalabb szavazók körében.
Annegret Kramp-Karrenbauer a választás tanulságait értékelő hétfői tájékoztatóján kiemelte, hogy a CDU nem kezelte jól a helyzetet, ami azonban nem változtat azon, hogy kampány és hangulatkeltés zajlik a párt ellen. A CDU elnöke hozzátette: bizonyára a sajtó tevékenységének szabályairól szóló heves vitához vezetne, ha a YouTube-vloggerek mintájára hetven német lap szerkesztősége egy választás előtt két nappal közös állásfoglalásban eltanácsolná az olvasókat a CDU támogatásáról. Ezért meg kell vizsgálni, hogy milyen szabályok érvényesülnek a sajtó analóg világában, és milyen szabályozásra lenne szükség a digitális világban. Karrenbauer később pontosította szavait, mint mondta, csak a választási kampányokra vonatkozó szabályokról kellene elgondolkodni. Felvetése azonban így is bírálatok újabb özönét indította el, két újabb YouTube-vlogger pedig online petíciót indított Kramp-Karrenbauer asszony, ne cenzúrázzák a véleményszabadságunkat! – címmel. A kezdeményezők felhívásukban úgy vélték, hogy a pártelnök hétfői állításai a véleményszabadság elleni támadást jelentenek, és azt a veszélyt hordozzák, hogy választási kampány idején szűrőprogramokat vetnek majd be a kellemetlen videók eltávolítására. A change.org oldalon indított petícióhoz húsz óra alatt – kedd délutánig – több mint harminckétezren csatlakoztak.
Bejegyezte: dátum:

Határon átnyúló képzési központok

Pataki Zoltán 2019. május 28., 
Dr. Erdei Ildikó bemutatja a zoldi képzési központ létesítését célzó pályázatot (Pataki-fotó)

A Bartók Béla Elméleti Líceumban 2019 május 27-én mutatták be a Határon átnyúló képzési központok (ROHU 374) című projektet, amely az Interreg V-A Románia–Magyarország Program keretében valósul meg uniós támogatással. A pályázati célok megvalósításán a Temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, a temesvári Szórvány Alapítvány és a szegedi Katolikus Ház közösen dolgoznak a következő 30 hónapban, a projekt teljes költségvetése 1 269 162,83 euró (ebből 1 078 788,40 euró vissza nem térítendő támogatás).
A Bartók Béla Elméleti Líceum szempontjából ez a pályázat valójában a 30 évre használatra megkapott zoldi tábor teljes felújítását és kibővítését jelenti, amelyben korszerű képzési központot alakítanak ki – mondta a pályázat bemutatóján dr. Erdei Ildikó iskolaigazgató. A zoldi képzési központ (a tábornak használt egykori kúria) autópályán könnyen megközelíthető, ugyanakkor festői, csöndes környezetben, egy kis faluban található, amely kiváló környezetet biztosít a tréningeknek. 
A határon túli pályázati partner, a szegedi KatHáz Közhasznú Nonprofit Kft. szintén egy képzési központot létesít a pályázati pénzből Domaszéken. A pályázat temesvári bemutatóján részt vett a KatHáz KN Kft. csapata is, Szarvas Eszter ügyvezető igazgató vezetésével.
A projekt célkitűzéseit Kovács Katalin projektmenedzser (Szórvány Alapítvány) ismertette: a határon átnyúló munkaerő mobilitásának növelése, a munkaerő-piaci határokon átnyúló hozzáférés javítása, a foglalkoztatási lehetőségek növelése és a határ régió fejlesztése. A projekt három fő pillérre támaszkodik:
1. A megfelelő módszertan és képzési anyag kidolgozása, mely a határokon átnyúló munkaerő-piaci hozzáférés javítását szorgalmazza.
2. Modern és hatékony képzési központok építése.
3. Képzések szervezése.
A pályázat keretében két különböző modul képzési anyagát fogják kidolgozni: 
a. Pályaorientáció és karriertervezés, 
b. Vállalkozói alapismeretek. Zoldon (Temes megye) és Domaszéken (Csongrád megye) egy-egy jól felszerelt, modern képzési központot építenek. 
Mindkét központ a képzési helyszínek, termek mellett szállási lehetőséget is fog nyújtani: hálószobákkal, étkezőkkel, kikapcsolódási lehetőségekkel. 
2020 tavaszán kezdik el a képzések szervezését, 230 romániai és 200 magyarországi résztvevő számára. A Pályaorientáció és karriertervezés képzés 30 órás, 15-25 év közötti fiatalok számára. A Vállalkozó alapismeretek képzésen, amely 40 órás lesz, 15-64 év közötti személyek is részt vehetnek. A pályázati pénzből finanszírozott képzéseken ingyenes lesz a részvétel.
Bejegyezte: dátum:

Szydlo: lejárt Tusk ideje Lengyelországban

2019-05-28
Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) elnöke nem fogja átvállalni a fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform vezetését, miután a párt részvételével megalakított koalíció nem nyerte meg az EP-választást; Lengyelországban az ő ideje lejárt – vélekedett Beata Szydlo miniszterelnök-helyettes egy keddi interjújában.
A volt lengyel miniszterelnök, Beata Szydlo, aki társadalompolitikáért felelős kormányfő-helyettesként a vasárnapi európai parlamenti választáson (EP) indult, a legtöbb szavazatra tett szert az összes lengyel jelölt közül.
Az onet.pl német tulajdonú lengyelországi hírportál azt kérdezte tőle: vajon miért nem hatott a “Tusk-hatás”, amikor az ET-elnök az EP-választási kampány végén erőteljesen támogatta a széles lengyel ellenzéki pártszövetséget, az Európai Koalíciót (KE), amelynek a Polgári Platform (PO) is a tagja.
“Donald Tusk ideje a lengyel politikában lejárt” – reagált Szydlo. Utalva arra, hogy az ET elnöke szerepelt az ellenzék lengyelországi választási gyűlésein, megállapította: Tusk valóban erőteljesen bekapcsolódott a kampányba, arra számított, hogy “megváltóként bevonul a fehér lovon”, a lengyelek azonban nem adtak ennek hitelt.
A hírportál azt firtatta, hogy Tusk a KE vasárnapi választási eredménye nyomán, az őszi lengyel parlamenti választás előtt visszatérhet-e a PO élére, leváltva a jelenlegi pártelnököt, Grzegorz Schetynát. Szydlo szerint a PO-nak vannak problémái a pártvezetéssel, mindazonáltal nem hiszi, hogy Tusk “most felelősséget vállalna a megbukott tömörülésért”.
Egy másik keddi interjúban Szydlo úgy látta: a KE választási eredményére hatással volt az, hogy “világnézeti háborút próbált előidézni, és határozottan törekedett a lengyelek megosztására”.
Több lengyel elemző szerint a kormányzó PiS azért győzött az EP-választáson, mert társadalompolitikai és gazdasági témákat állított előtérbe, miközben az ellenzék túlságosan kihegyezte a világnézeti témákat, többek között a nyolc pap pedofil visszaéléseiről szóló, a kampány hajrájában bemutatott dokumentumfilm nyomán.
A decemberben az ET-elnöki posztról leköszönő Donald Tusk visszatérésének kérdését a lengyel belpolitikába több hónapja feszegeti a lengyel sajtó. Felmerült, hogy a politikus indulni fog a 2020-as elnökválasztáson. Az utóbbi időben közzétett felmérések viszont a jelenlegi elnök, Andrzej Duda határozott fölényét jelzik Tuskkal szemben.
Sajtóértesülések szerint nem kizárt, hogy Tusk lerövidítené ET-elnöki mandátumát, és június 4-én, az 1989-es, első, részben szabad lengyel parlamenti választás 30. évfordulója alkalmából Gdanskban esedékes megemlékezésen meghirdetné egy új, Június 4. Mozgalom nevű, a PO szerepét átvállaló tömörülés megalapítását. Egyes kommentárok szerint az ellenzék EP-választási eredménye valószínűvé teszi az ilyen, Schetyna leváltásával egyenértékű lépést. Más vélemények szerint viszont Tusk, az EP-választáson megnyilvánult választói akaratot látván, nem szánja el magát erre a lépésre.
A PO vezetői tagadják, hogy új, Tusk vezette tömörülés jönne létre. Maga az ET-elnök még nem kommentálta az EP-választás lengyelországi eredményeit (a PiS a szavazatok 45,38 százalékával győzött, a KE a voksok 38,47 százalékát nyerte el).
A PiS, hivatkozva az EU megreformálásának fontosságára, valamint az EP-választásnak az őszi lengyel parlamenti választásra való hatására, több elsővonalú politikusát, köztük Szydlót is indította az EP-választáson.
Bejegyezte: dátum:

Carmen Mihălcescu lett a képviselőház ügyvivő elnöke

2019-05-28 
Carmen Mihălcescut nevezte ki a képviselőház ügyvivő elnöki tisztségébe az alsóház házbizottsága.
Lia Olguţa Vasilescu alsóházi titkár kedden bejelentette, hogy a házbizottsági döntés értelmében a képviselőház-elnöki feladatokat ügyvivő jelleggel Carmen Mihălcescu látja el.
Vasilescu azt is elmondta: a testület kedden elküldte a jogi bizottságnak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) arra vonatkozó kérelmét, hogy állapítsák meg Liviu Dragnea képviselői, illetve házelnöki mandátumának megszűnését.
‘A jogi bizottság határozattervezetet készít elő, amely értelmében megüresedik a képviselői, valamint a képviselőház-elnöki szék. Ezt visszaküldi a házbizottságnak, amely azonnal összeül, hogy hívja össze az alsóház plénumát’ – tájékoztatott a titkár.
Bejegyezte: dátum:

Romániában rekordmagas részvételt regisztráltak, a magyarlakta térségekben a szavazási kedv elmaradt az átlagtól

2019-05-27 
Romániában minden korábbi európai parlamenti (EP-) választásnál többen járultak az urnákhoz vasárnap az EP-választáson, a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben azonban a részvétel elmaradt az országos átlagtól.
Romániában h 7 és 21 óra között tartottak nyitva a szavazóhelyiségek.
A részvétel valós időben történő követését lehetővé tevő informatikai rendszer adatai szerint helyi idő szerint 21 óráig a hazai névjegyzékben szereplő több mint 18 millió 260 ezer állampolgár 49 százaléka adta le voksát. Ez több mint másfélszerese a legutóbbi, 2014-es EP-választáson regisztrált 32,16 százalékos részvételnek.
A legaktívabbnak néhány erdélyi megye, Bukarest, és főleg a fővárost övező Ilfov megye bizonyult, alacsonyabb részvételt pedig a máramarosi, és észak-moldvai megyékben regisztráltak. A magyar többségű székelyföldi megyékben is az országos átlag alatt volt a részvétel: Hargita megyében a jogosultak 47,37 százaléka, Kovászna megyében pedig 42,83 százaléka adta le voksát az EP-választáson.
A rekordmagas részvétel feltehetően annak tulajdonítható, hogy Romániában vasárnap népszavazást is tartottak igazságügyi témákban, amelyekkel a korrupcióellenes harc folytatásához és a szociálliberális kormány megbuktatásához akart választói felhatalmazást szerezni Klaus Iohannis jobboldali államfő. A kormánypártok által bírált és félhivatalosan bojkottált népszavazáson a részvételi arány 41,28 százalék volt, messze meghaladva a 30 százalékos érvényességi küszöböt.
Romániában egy referendum akkor érvényes, ha a választásra jogosultak legalább 30 százaléka leadja voksát, és akkor minősül eredményesnek, ha legalább 25 százalékuk azonos módon szavaz.
A nagyvárosok szavazókörzetei és a román külképviseletek előtt kígyózó sorokra hivatkozva Klaus Iohannis államfő és a jobboldali ellenzék is a voksolás meghosszabbítását követelte, de a központi választási bizottság (BEC) minden erre vonatkozó kérést elutasított.
Külföldön vasárnap estig csaknem 350 ezer román állampolgár voksolt az EP-választáson. Hasonló sorok csak az öt évvel ezelőtti elnökválasztáson alakultak ki a román külképviseleteknél, amikor az első fordulóban 160 ezren voksoltak, a második fordulóban pedig csaknem háromszor annyian (380 ezren) szavaztak.
Bejegyezte: dátum:

EP-választás: megőrizte többségét az Európai Néppárt, Két képviselői mandátumra számít az RMDSZ

2019-05-27
Az RMDSZ két európai parlamenti mandátummal számol – nyilatkozta hétfőn a Maszol.ro portálnak Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke. 
Porcsalmi Bálint elmondta, hogy „a Romániának járó 33 európai parlamenti mandátumból az eddigi számítások szerint kettő az RMDSZ-é, de csak az EP-választások hivatalos eredményeinek közzétételekor – várhatóan szerdán vagy csütörtökön – dől el, hogy melyik párt veszít egy helyet, azaz a 33. mandátumot”. Az ügyvezető elnök szerint a végleges adatok feldolgozása után derül ki, melyik pártnak jut a 33. mandátum, amelyet az adott politikai alakulat csak akkor kap meg, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, és képviselői elhagyják az Európai Parlamentet. 
Az Agerpres hírügynökség lapzártakor közölte, a Központi Választási Iroda (BEC) hétfőn 16 óra után közzétett részleges adatai szerint a vasárnapi európai parlamenti választásokon a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) a szavazók 27,07%-a, a Szociáldemokrata Pártra 23,59%-a, az USR-PLUS 2020 Szövetségre 19,99%-a adta voksát. A sorban a Pro Románia következik 6,73%-kal, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 6,48%-kal és a Népi Mozgalom Párt (PMP) 5,45%-kal. 
A részleges eredmények szerint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 4,19%-ot, Peter Costea független jelölt 1,55%-ot, George Nicolae Simion független jelölt 1,18%-ot, Gregoriana Carmen Tudoran független jelölt 1,10%-ot, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) 0,56%-ot, az Egységes Románia Párt (PRU) 0,54%-ot, a Román Szocialista Párt 0,45%-ot, a Független Szociáldemokrata Párt 0,30%-ot, a Nemzeti Egység Tömbje 0,22%-ot ért el az európai parlamenti választáson. A BEC 5.072.602 szavazatot dolgozott fel 16:23 óráig.
Érvényes a népszavazás
A Központi Választási Iroda (BEC) hétfőn 14:27 óráig összesített részleges adatai szerint az igazságszolgáltatás témájában kiírt népszavazáson 2.702.719 személy voksolt igennel az első kérdésre és 2.642.172 a másodikra. 
A referendum első kérdésére 461.381 szavazó válaszolt nemmel, a második kérdésre pedig 442.507. 
Összesen 7.913.195 (41,28%) személy voksolt a referendumon. 
Az állampolgároknak a következő kérdésekre kellett igennel vagy nemmel válaszolniuk: „Egyet-ért-e a korrupciós bűntetteket elkövetők amnesztiában részesítésének betiltásával?”, illetve „Egyetért-e annak megtiltásával, hogy a kormány sürgősségi rendeleteket adjon ki a bűncselekmények témakörét, a büntetéseket, valamint az igazságszolgáltatás megszervezését érintően, illetve azzal, hogy terjesszék ki a sürgősségi kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körét?” 
A 2000/3-as törvény 5. cikkelye értelmében a választói névjegyzékben szereplők legalább 30 százalékának részvételére van szükség ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen. (Agerpres)

A frissített adatok szerint az Európai Néppárté lesz a legnagyobb frakció
A hétfőn frissített – de még mindig nem végleges – adatok szerint is az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a választások után.
Az EP közel végleges eredményeken alapuló mandátumbecslése szerint a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 182 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe.
A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 147, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 109 mandátumot szereztek.
A zöldek frakciója 69 tagú lehet, és így megelőzi a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 59 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.
A hatodik legnagyobb frakció 58 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.
Ezt követi 54 hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven működött.
A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.
A függetlenként politizálóknak hat mandátumot jósolt az EP, az „egyéb” kategóriába pedig 29 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe.
Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.
Az átlagos részvételi arány uniós szinten 50,82 százalékos volt, magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor.
Az Európai Unióban nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre.
Eddig az EPP-nek 217, az S&D-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek 37 képviselője volt. (MTI)
Teodor Meleşcanu lemondását követelik
Hétfőn 14 óráig már több mint 75 ezren aláírták azt a petíciót, amelyben Teodor Meleşcanu külügyminiszter lemondását követelik amiatt, hogy a külföldön élő románok egy része nem tudott élni szavazati jogával vasárnap. A declic.ro honlap szerint hétfőn 14 óráig már több mint 75.600 aláírás gyűlt össze. Tudor Brădăţan, a Declic ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a petíció a szavazáshoz való alkotmányos jog megsértése miatt született. „A kormány ismét gúnyt űzött a külhoni románokból, ezért a külügyminiszternek távoznia kell” – szögezte le Brădăţan.
Cosmin Pojoranu, a petíció kezdeményezője arra emlékeztetett, hogy 2014-ben, amikor az államelnök-választásokkor végeláthatatlan sorok kígyóztak a külföldi szavazókörzetek előtt, szintén Teodor Meleşcanu volt a külügyminiszter, ennek dacára idén is azt állította, hogy elég lesz 441 szavazókörzetet kialakítani a külhoni román állampolgárok számára. Bebizonyosodott azonban, hogy nem volt elég: sok román állampolgár, aki több száz kilométert utazott a legközelebbi szavazóhelyiségig, és 8-10 órát állt sorba, mégsem tudott élni választó jogával – mondta Pojoranu. 
Tudor Brădăţan hozzátette: a kezdeményezők a külügyminiszter lemondásán kívül a levélszavazás bevezetését is követelik, hogy véget vessenek a külföldön élő románokat érő megaláztatásoknak. (Agerpres)
Bejegyezte: dátum:

Az áramellátást is tönkretette a jégesős vihar Nagybányán

2019. május 28.,    Agerpres 
Szilágy megye után Máramarost is vihar és jégeső sújtotta: több mint háromezer nagybányai fogyasztó maradt elektromos áram nélkül kedd este - tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget Dan Bucă, a Máramaros megyei tanács szóvivője. 
Az Electrica áramelosztó vállalat szakemberei dolgoznak a hiba kijavításán. A vihar kidöntött több fát is egy bevásárlóközpont közelében, a tűzoltók dolgoznak a károk elhárításán. 
A városban a viharos szél helyenként a parkoló gépkocsikra döntötte a házak tetőszerkezetét, máshool ablakokat tört be, a 4-5 milliméter átmérőjű golyókban hulló jégeső termőterületeket tett tönkre. 
fotó: Observator.tv 
Személyi sérülésekről nem érkezett jelentés
Bejegyezte: dátum:

Paul Stănescut nevezte ki ügyvezető elnöknek a PSD

2019. május 28.,   Agerpres
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos állandó tanácsa Paul Stănescut nevezte ki az alakulat ügyvezető elnökévé - jelentette be kedden Viorica Dăncilă, a PSD ügyvivő elnöke. A PSD vezetősége emellett arról is döntött, hogy a párt állandó tanácsa minden hétfőn ülésezni fog, a végrehajtó bizottság pedig havonta összeül, ez utóbbi vidéken. Paul Stănescu | fotó: Antena3.ro Dăncilă kifejtette: a végrehajtó bizottság ülésén ezután a miniszterek is részt vesznek, hogy „minél jobb legyen a kommunikáció a kormány és a PSD között”.
Bejegyezte: dátum: