2019. május 30.
Horváth István szociológus egy Facebook-bejegyzésben magyarázza azt a jelenséget, hogy hogyan kaphatott az RMDSZ az EP-választásokon meglepően sok szavazatot a Kárpátokon túli megyékből. A szavazatok témája az elmúlt két napban bejárta a romániai sajtót, és számos politikai nyilatkozat tárgya lett, annak fényében, hogy megközelítőleg 20 ezerrel több szavazatot jelent, mint ami a korábbi, 2016-os parlamenti választásokon ugyanezen megyékből érkezett a szövetségre. Horváth egy bejegyzésben vállalkozik a jelenség miértjeinek megválaszolására, ám mindenek előtt felhívja a figyelmet az Ockham borotvájaként elhíresült filozófiai elvre, amely szerint két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb. A szociológus első teóriaként azt a román sajtóban sokat hangoztatott elméletet írja le, amely szerint a PSD az ország kétharmadában átadott pár szavazatot bizonyos ígéretekért cserébe. Ez a forgatókönyv Horváth szerint azt feltételezi, hogy nagyon sok ember (megyei és körzeti elnökök, illetve azok, akik konkrétan az RMDSZ-re pecsételnek) vesznek részt az összeesküvésben. Egy ilyen összeesküvés viszont véleménye szerint azzal járna együtt, hogy nagyszámú érintett személy esetén lehetetlen a titoktartás, az ügyet pedig nagyon gyorsan fel lehet göngyölíteni, és valószínűleg ugyanolyan könnyen törvényre is lehet menni vele.
Vagyis Horváth szerint “sok ember kockáztat, kevésért, nagyon sokat”.
A Horváth István által felvázolt másik elmélet szerint a szövetség utasítja a Kárpátokon túli területi szervezeteket arra, hogy állítsanak minél több szavazókörzetbe urnabiztost. Nekik pedig sikerül teljesíteni a feladatot, sőt, többet is összegyűjtenek, mint korábban. A szociológus szerint ezután a területi elnöknek csak azt kell elmagyaráznia, hogy a biztosokat az RMDSZ delegálja, és hogy vigyázzanak arra, hogy a szövetség szavazatait “nehogy elsinkofálják”, majd hozzátennie, amennyiben jól végzik a munkájukat, a jövőben is számíthatnak az együttműködés folytatására. Ráadásul, a területi elnöknek nem is kell buzdítania őket arra, hogy valamely pártra szavazzanak, “csak a jó együttműködés reményének a jegyében adja a kezébe azt a dokumentumot, ami az RMDSZ általi delegálását biztosítja”. Ennek köszönhetően viszont lesznek olyan biztosok, akik akár családostul a szövetségre szavaznak, fejti ki a szociológus. Mindez pedig Horváth szerint teljesen törvényes, legfeljebb egy hónapra kell megfizetni néhány személyt, akik segítik a területi elnököket, illetve kifizetni néhány üzemanyagszámlát, ami ráadásul elszámolható költségnek számít. Ezen felül még a szavazóbiztosoknak is jár napi 235 lej állami juttatás, és “minden szavazókörzetben vigyáznak arra, hogy az összvissz két munkanap kijöjjön”. Horváth szerint pedig sokan vannak, akinek számít ez az összeg. Véleménye szerint így minden legális, és senki nem kockázat semmit. Bejegyzésében hozzáteszi, tudomása szerint 18 ezer szavazókörzet van országszerte, amelyből mintegy 12 ezer a Kárpátokon túl, ez pedig megmagyarázhatja az elnyert magasabb szavazatszámot. (hírszerk.)
