Timár Norbert 2019. július
Sebestyén Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a törvényalkotásból nem lehet versenyfutást csinálni. A hónap elején zárult egy éves parlamenti ülésszak számai alapján összesítettük hétfői cikkünkben az RMDSZ-es parlamenti képviselők és szenátorok munkáját. A számok alapján Sebestyén Csaba, Hargita megyei képviselő nevéhez fűződik a legkevesebb felszólalás és törvénytervezet az RMDSZ-es képviselők közül, ezért arra kértük a politikust, hogy értékelje az elmúlt évben végzett munkáját. Sebestyén Csaba számos problémára világított rá a képviseleti rendszerünkben. Sebestyén Csaba levélben küldött válaszában kifejtette, elutasítja azt a gyakorlatot, amely szerint a képviselők munkáját statisztikák alapján értékelik. Mint írta, "a törvényalkotás, a képviselet ellátása nem lehet egy versenyfutás, egyfajta mérkőzés a képviselők között abban, hogy ki nyújt be több tervezetet, vagy vesz részt több törvénykezdeményezésben". Hozzátette, minden képviselő vagy szenátor a törvénytervezetei vagy felszólalásai számával akar kitűnni, mivel véleménye szerint ez az egyetlen kritérium, ami alapján a média és a "facebook politikusok" értékelik őket. A képviselő úgy látja, a hibás értékelési rendszer miatt a törvényalkotás felhígult. "Egy-egy törvénytervezet vitájára (ami néha több száz cikkelyes) legtöbb esetben néhány perc áll rendelkezésre" - fűzte hozzá. Sebestyén szerint ennek az a következménye, hogy elsietve kerülnek ki a törvények, "alapos átgondolás és átbeszélés helyett". Példaként az alkotmánybírósági kifogások miatt visszautasított vagy az államelnöki kifogások miatt visszaküldött nagyszámú törvényt hozta fel. Meglátása szerint emiatt van az is, hogy egy mandátum alatt egy törvényt többször, néha ötször-hatszor is módosítanak. Sebestyén Csaba parlamenti képviselő. Forrás: Határtalan Gazda Az RMDSZ politikusa szerint az elsietett munkának további következménye, hogy a szakmai bizottságok munkája is csorbát szenved a "havonta százasával iktatott" tervezetek miatt. Sebestyén Csaba kifogásolja, hogy alig folyik egyeztetés szakmai-civil szervezetekkel, bizonyos szakmák képviselőivel, illetve szakemberekkel. A képviselő a bizottsági munka érzékletes példájaként hozza fel, hogy "általában egy néhány perces beszélgetés a maximum, amit a bizottság velük (szakmai-civil szervezetekkel szerk. megj.) folytat, aztán az erdészeti szektorban jártas képviselő kollégák az állategészségügyi problémákban, az agronómusok az állattenyésztésben, az állatorvosok meg a vidékfejlesztésben mondanak sokszor inkább a sajtó fülének és szájának tetsző véleményt, mint a törvénytervezet szakmaiságához fűződő álláspontot". A képviselő a plénumban elhangzó hozzászolások esetében is hasonló tendenciákat vél felfedezni. Mint írja, "mindig az az érzésem, hogy a plénumban való szónoklatnak egyetlen célja van: jegyezni a parlamenti statisztikában", majd hozzátette, "a több megfontoltsággal tett, fele annyi hozzászólásukkal több tiszteletet parancsolnának". A képviselő munkája Sebestyén Csaba portálunknak küldött beszámolója szerint, mivel a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben több éves tapasztalattal rendelkezik, valamint a civil szférából jön, így a Képviselőház mezőgazdasági bizottságában tevékenykedik. Mint írja, a szakmai vitákban a bizottság minden tagja elismeri szakmai tudását, ad a véleményére, és állítása szerint alig volt a napirenden szereplő tervezetek között olyan, amelyhez nem lett volna hozzászólása, véleménye vagy módosító javaslata. Hozzátette, "úgy gondolom, hogy ez az én dolgom, ehhez értek, és talán, akik a parlamentbe küldtek, ezt értékelik, és nem azt, hogy hány törvénytervezetet tettem le - csakhogy a statisztikai felmérésemen javítsak, vagy hogy hányszor szólaltam fel fontos, vagy kevésbé fontos kérdésekben - annak érdekében, hogy jegyezzen a képviselőház statisztikája". Az RMDSZ politikusa elismerte ugyan, hogy valóban negatívan jegyezték a statisztikák alapján, viszont mentségére azt hozta fel, hogy az elmúlt ülésszakban fontosabbnak tartotta a választóival való kapcsolattartást, a gazdák, a termelők és a vidéki lakosság informálását. Hozzátette, "talán többet vállaltam ebben, mint az a képviselő, aki a média- és parlamenti statisztikákban akar jeleskedni". Mint írja, februárban elindították Udvarhelyszéken a Gazdafórumokat, amelynek keretén belül az európai uniós támogatási lehetőségekről, a román kormány támogatási rendszeréről, illetve a magyar kormány gazdaságélénkítő programjának kiírásáról informálták a résztvevőket. A parlamenti munka mellett a képviselő több mint 30 vidéki fórumon vett részt személyesen. Sebestyén Csaba tájékoztatása szerint a Gazdafórumok a későbbiekben "összeértek" az EP-választások kampányával, amelyből ő is kivette a részét, majdnem minden udvarhelyszéki rendezvényen részt véve. A politikus zárójelben tette hozzá, talán a választási eredmények igazolják őt. Arra a kérdésre, hogy melyik saját kezdeményezését tartja a legfontosabbnak, Sebestyén Csaba kitérő választ adott. "A kérdés (...) úgy hangzik, mintha azt kérdeznék, hogy hasonlítsam össze a körtét az almával, vagy a szőlővel. Természetesen, aki almalevet akar készíteni, az alma a legfontosabb, aki körtepálinkát készít, annak a körte, de aki bort, annak valószínűleg a szőlő a fontos. Így minden ágazatnak megvannak a maga prioritásai. De, ha összességében, a társadalmi élet minden szegmense szempontjából tekintjük, nem lehet olyan, hogy melyik a legfontosabb szabályozás" - írta a politikus. Az RMDSZ politikusa válaszában arra is rávilágított, hogy "ha egy törvénynek úgy állunk mellé, hogy »ez nem is olyan fontos« részben igazoljuk a törvénytervezetek számára vonatkozó megállapítást (...), részben arra a téves következtetésre juthatunk, hogy ez a törvény kevésbé fontos, tehát betartása egyfajta fakultativitást feltételez." Hozzátette, véleménye szerint minden törvénytervezetnek egyforma prioritással kell rendelkeznie a saját ágazatán belül, de azt, hogy egy ágazaton belül prioritást kellene felállítani, nem tartja egészségesnek. Meglátása szerint épp ez a képviselők által letett törvénytervezetek számának a kulcsa. Így az RMDSZ és az általa benyújtott tervezetek mindegyikét egyformán fontosnak tartja. Arról, hogy milyen a jó szakpolitikus, Sebestyén Csaba azt vallja, hogy olyan, "aki nem ugrik fel minden plénumi ülésén, csak azért, hogy lássák és hallják, de a háttérben az őt odaküldő választóréteg érdekeit a legmesszemenőbben képviseli - nem a statisztikákban, hanem az eredményekben - a jövő politikusa". Magáról pedig a következőképpen vélekedik: "nem tartozom azon képviselők közé, akik a sárbirkózás nyerteseiként próbálnak érvényt szerezni parlamenti elsőbbségüknek.
