Balta János 2019. november 25.,
A KEF 22 tagszervezetéből 21 képviseltette magát Jánosiban
Kárpátalján tartotta soros ülését a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), amely huszonkét – a magyarországiak mellett szlovéniai, horvátországi, szerbiai, romániai, szlovákiai és kárpátaljai magyar – agrárszervezetet tömörít. Az eseményen a gazdaszervezetek képviselői a Kárpát-medencét érintő gazdasági és működési kérdésekről, így többek között Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokról, a közös agrárpolitika (KAP) várható alakulásáról és a jégkármérséklő-rendszer tapasztalatairól számoltak be.
A fórumon Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: „Az ügyrendünk szerint minden évben legalább kétszer összeülnek tagszervezeteink, egyik alkalommal az anyaországban, a másik alkalommal az országhatáron kívül. Ezúttal adta magát a lehetőség, hogy a Magyarok Kenyere program nagydobronyi záró-rendezvényével összefűzve, Kárpátalján szervezzük meg idei második találkozónkat. A 22 tagszervezetünkből 21 képviselteti magát Jánosiban. A fórumon át szeretnénk beszélni az aktuális kérdéseket, illetve az előttünk lévő továbblépési pontokat.” „Van mit tanulnunk egymástól. Nagyon fontos, hogy legyen egyfajta kapcsolati háló azok között a gazdaszervezetek között, ezen keresztül a gazdák között is, akik a Kárpát-medence különböző pontjain a magyar nyelvet beszélve foglalkoznak földműveléssel vagy állattenyésztéssel, kertészettel vagy más mezőgazdasági ágazatokkal. Nagyon élvezetes volt végignézni, ahogy a kezdeti bátortalan ismerkedések után valódi közösséggé vált ez a csapat. Ma már eljárnak egymás rendezvényeire, meg tudják beszélni a problémáikat még akkor is, ha nagyon sok különbség van köztük, hisz egy EU-tagországban teljesen más problémákkal küzdenek az agrárium vonatkozásában. De ez nem jelenti azt, hogy ne lennének közös pontok, amelyek átfedést jelentenek az egyes mezőgazdasági ágazatok vonatkozásában” – fejtette ki a KEF mindenkori elnöki tisztét betöltő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
A kárpátaljai gazdák számára is számos konkrét előnnyel jár az együttműködés Győrffy Balázs szerint, például jégkármegelőző rendszer magyarországi megoldásai és tapasztalatai is érdekesek az itteni gazdálkodók számára, illetve ha közvetetten is, de vidékünk gazdálkodóit is érinti, hogy az EU közös agrárpolitikája a következő tervezési időszakban milyen súlypontokat fog meghatározni, és milyen lehetőségeik lesznek az Unión belüli gazdáknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szolgáltatásai közül néhány az itteni gazdák számára is hasznos lehet.
Az egyeztető fórum elején, a levezető elnök köszöntését követően Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke kifejtette: a KEF és az egész magyar gazdaösszefogás jó irányba halad, mert egy felgyorsult, változó világban új kihívásoknak kell megfelelnie a magyar gazdáknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új alapokra helyezését, a Kárpát-medencei összefogás megteremtésében elért eredményeket nagyon fontosnak nevezte, ami minden szereplő számára előnyökkel jár, ehhez kapcsolódik a létrehozott közös tudásbázis.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke köszöntőbeszédében kijelentette: „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a KEF Kárpátalján tartja egyeztető fórumát”. Megköszönte Magyarország Agrárminisztériumának, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és a MAGOSZ-nak azt a támogatást, amelyet a kárpátaljai gazdálkodók az Egán Ede Programon keresztül kaptak. Egyúttal köszöntet mondott a kárpátaljai gazdatársadalomnak is az aktvitásáért, amely a magyarországi támogatásoknak köszönhetően szemmel láthatóan fejlődést, átalakulást hozott vidékünk mezőgazdaságában. Mindez nagyon nehéz körülmények között zajlik, hisz jelenleg is büntetőjogi eljárás folyik a KMKSZ alapítványa ellen, és sok pályázót behívnak a titkosszolgálathoz is kihallgatásra – összegezte a KMKSZ elnöke, megemlítve, hogy nagyon fontos időszak előtt áll az ország. Ugyanis első olvasatban elfogadta az ukrán parlament a termőföld magántulajdonba adásáról szóló új törvénytervezetet. Úgy tűnik, hogy a normális európai fejlődés helyett Dél-Amerikára jellemző irányban haladnak Ukrajnában a folyamatok, 100–800 ezer hektáros latifundiumok kialakítása vált valószínűbbé, amire a monokultúra a jellemző, amely következtében a falvak hagyományos értelemben megszűnnek létezni. Ez Kárpátalja lakossága számára is veszélyeket rejt, hisz a lakosság több mint fele még mindig faluhelyen lakik, és többsége a mezőgazdaságból próbál megélni.
Brenzovics László hangsúlyozta: „Közösségünk számára létfontosságú az, hogy a kárpátaljai magyar gazdák földhöz juthassanak, és olyan intenzív gazdálkodást folytassanak, amely családjaik számára megélhetést tud majd biztosítani, ehhez kérünk az anyaországtól támogatást, megakadályozva ezáltal falvaink teljes elnéptelenedését.”
A kárpátaljai magyar gazdálkodók helyzetét, az ukrajnai jogi kereteket Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke, valamint Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke ismertette, majd sorban beszámoltak a környező országokban tapasztalható gondokról és lehetőségekről az onnan érkezett tagszervezetek képviselői.
A kárpátaljai résztvevők figyelmét a NAK szolgáltatásai közül a magyarországi laborok kedvező árú talajvizsgálatának lehetősége vonta magára. Az általuk elérhetővé tett vizsgálat ára és a megbízhatósága miatt lenne nagy segítségére a kárpátaljai magyar gazdáknak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy lehetőséget kell teremteni a Kárpát-medencében működő magyar falugazdászok továbbképzésére és közös programjaira. Részletesen elemezték a fórumon az EU 2020 után várható agrárpolitikáját, illetve a vidékfejlesztési támogatások terén tervezett megszorításokat. Minden résztvevő egyetértett a közös fellépés fontosságában.
Másnap, november 23-án, szombaton a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának résztvevői határjáráson vettek részt a Nagyszőlősi Járásban, majd gabonatermesztési szakmai konferenciára is ellátogattak a beregszászi főiskolára. A KEF kárpátaljai fórumán Arad megyét Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ megyei elnök és ifj. Zágoni Szabó András AMMGE-elnök képviselte.
(Összeállításunk a Kárpátalja című újság munkatársa, Badó Zsolt tudósítása alapján készült)
