2020. január 19., vasárnap

Bízik a jövőben, a gazdaság állapotában és a munkahely stabilitásában a lakosság

2020. 01. 19.  M1
Január 1-jétől 161 ezer forint a bruttó minimálbér összege Magyarországon. Ez a 2016-ban kötött hat éves bérmegállapodásnak megfelelően nyolc százalékos emelkedésnek felel meg a tavalyihoz képest. Hasonló mértékben növekedett az új évvel a garantált bérminimum összege is. Idén már bruttó 210 600 forintot vihet haza egy középfokú végzettséggel, illetve szakképzettséggel rendelkező dolgozó
Idén nyolc-nyolc százalékkal nő a minimálbér, illetve a garantált bérminimum. Ez megfelel a 2016-ban kötött hat éves bérmegállapodás célszámainak.
Nőtt a garantált bérminimum és a minimálbér
Január elsejétől 161 ezer forint a bruttó minimálbér összege Magyarországon. Ez a 2016-ban kötött hat éves bérmegállapodásnak megfelelően nyolc százalékos emelkedésnek felel meg a tavalyihoz képest. Hasonló mértékben növekedett az új évvel a garantált bérminimum összege is. Idén már bruttó 210 600 forintot vihet haza egy középfokú végzettséggel, illetve szakképzettséggel rendelkező dolgozó. Ennek összege tavaly még csak 195 000 forint volt. 2010-hez képest így a minimálbér összege 119 százalékkal, a garantált bérminimumé pedig 135 százalékkal nőtt.
„A minimálbér és a garantált bérminimum a 2016 végén megkötött bérmegállapodásnak megfelelően az elmúlt években folyamatosan nőtt” – hangsúlyozza Regős Gábor, a Századvég Makrogazdaság üzletágvezetője az M1 Summa című műsorában. Hozzátette, a minimálbér egy olyan bérszint, amit mindenkinek meg kell adni, aki nyolc órában dolgozik, illetve Magyarországon speciális kategória a garantált bérminimum, amit minden középfokú szakirányú végzettségű munkavállalónak meg kell kapnia.
Kiemelte, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése különösen 2017-ben volt hangsúlyos, 2017-ben 25 százalékkal emelték meg a garantált bérminimumot. Regős Gábor kiemelte, 2019-ben és 2020-ban nyolc százalékos volt az emelés mértéke, ami nem olyan nagy, mint a korábbi években, de semmiképp nem elhanyagolható, hiszen közben egy három százalékos inflációról is beszélünk.
A magasabb bérkategóriára is hatással lehet az emelés 
„Az alsóbb keresetek emelése ráadásul a magasabb bérkategóriákra is hatással lehet” – teszi hozzá Regős Gábor. Kiemelte, ez a versenyszférában továbbgyűrűzik. Regős Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a tavalyi adatok alapján a minimálbér nyolc százalékkal emelkedett, míg
az átlagbér, az első tíz hónap adatai alapján közel 11 százalékkal.
Tavaly közel öt százalékkal nőhetett gazdaságunk, amiben a keresetemelkedés is jelentős szerepet játszott. „A GDP bővülésének egyik legfőbb hajtóereje ugyanis a lakossági fogyasztás, amiben nagyon fontos szerepe van a növekvő béreknek” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője. Hozzátette, úgy gondolja: a lakossági fogyasztás esetében fontos megemlíteni a munkaerőpiaci helyzetet, hiszen a lakosság egyre nagyobb aránya dolgozik. Hozzátette, „ez önmagában nem lenne elég, ehhez az is kell, hogy alapvetően a bérek is folyamatosan emelkednek”. Virovácz Pétre kiemelte, a lakosság hajlandó arra, hogy elköltse a többletjövedelmet,
bízik a jövőben, a gazdaság állapotában és a munkahely stabilitásában.
A fogyasztás idén is fontos tényezője lehet a gazdasági növekedésnek. A Századvég várakozásai szerint 2020-ban a lassuló nemzetközi környezetben is közel négy százalékkal bővülhet a hazai GDP.
Regős Gábor elmondta, 2020-ban a gazdaság növekedése 3,9 százalék lehet. Hozzátette, a tavalyi év negyedik negyedévéről még nem áll rendelkezésre adat, de azt valószínűsítjük, hogy 4,9-5 százalékos lehetett a növekedés. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaságnak tavaly is jelentős motorja volt a fogyasztás, és idén is változatlan maradhat, a háztartások fogyasztási volumene megközelítheti az öt százalékos bővülést.
Regős Gábor kiemelte, a beruházások volumennövekedése a tavalyinál kisebb lehet, de pozitív.
Szakértők hangsúlyozzák: a visszaeső globális gazdasági teljesítmény miatt 2020-ban a gazdaságpolitika legfontosabb feladata a magyar gazdaság eredményeinek megvédése lesz. Az uniós átlagot meghaladó növekedés fenntartásához a kormány két újabb gazdaságvédelmi akciótervet is elindít idén, az elsőt várhatóan 2020 első negyedévében