https://www.agroinform.hu/gazdaelet/helytallt-a-gazda-lanya-egy-meghato-erdelyi-tortenet-61448-001?utm_source=edm&utm_medium=email&utm_campaign=20221227&lAnalyticId=2354&lAnalyticU=&lAnalyticL=https%3A%2F%2Fwww.agroinform.hu%2Fgazdaelet%2Fhelytallt-a-gazda-lanya-egy-meghato-erdelyi-tortenet-61448-001
2022. december 26., Maszol.ro /
Justin ViktorVisszaadni a paraszti lét becsületétSzász Bányász Anna olyan parasztlány, aki egyetemet végzett, és ma a tehenek között él. A tehenei szabadon járkálnak az udvaron, mert sosem voltak lekötve lánccal. Anna szívesen mesél az egyes állatok tulajdonságairól, mint például hogy melyiknek van a legdúsabb szempillája, melyik a legintelligensebb, vagy melyik a legkedvesebb, és ha kell ellapátolja a ganét, vagy levakarja, megtisztítja a jószágot -
írja a maszol.ro karácsonyra megjelent hangulatos cikkében.
Anna kétlaki életet él, néha segít családja állat- és természetközpontú gazdaságában Gyergyóújfaluban, máskor pedig Csíkszeredában végez archiválási feladatokat. Nemrég fejezte be budapesti tanulmányait, és a ma már huszonéves fiatalasszony férjhez ment, így a gazdaélettel járó teendők mellett még több felelősség szakadt a nyakába, bár nem úgy tűnik, mint aki bánja.
Ő még valószínűleg soha nem hallotta a szüleitől, hogy "milyen kár, hogy amikor szükség lenne rá, nincs a közelben", hiszen a
családi gazdaság a "Tejbánya" önellátó módon működik és virágzik.
A közel 20 szarvasmarhát engedik szabadon sétálni a több hektáros birtokon, és mivel szabadtartásban élnek, barátságosak az emberekkel is. A látogatók sokszor megrettennek, ha az állatok közel merészkednek hozzájuk, és az arcukba kérődznek. Anna
teheneihez nehéz közel férkőzni, mivel hatalmas kerek hasuk van.
Különleges döntés: különleges élet
Szász Bányász Anna bár különleges életet él, de nem született bele a gazdaéletbe, hanem csak később szeretett bele, a szülei szemléletváltását követően, amikor azok a paraszti életet választották. Anna egyetemi végzettsége szerint fényképész, de a gazdálkodás iránti szenvedélye valami másban gyökerezik. Családjában három generáció él együtt, így azért akadt jó példa bőven az új életformára is, édesapja, Bányász József úgy véli, hogy:
A mezőgazdaság, a gazdálkodás valójában élettörvény, de sajnos sok ember megpróbálja kizsákmányolni a környezetet, minél kevesebb energiabefektetés árán. A szülők teljes szívvel és nagy lelkesedéssel segédkeztek egymásnak, így a családi gazdaság gyorsan virágzóvá vált. A három generáció gravitációs hatása nem lebecsülendő: a közösen végzett munka a portán, őt is magához vonzotta és a jó példát követve, Szász Bányász Anna is belekerült a gazdaéletbe.
„Bár már korábban megértettem mindezt, nekem is csak negyvenéves korom után volt bátorságom visszatérni azokhoz a gyökerekhez, amelyekből formálódtam. Azért távolodtam el ettől a világtól, mert a ’60-as, ’70-es években divat volt, hogy mindenkit kitaníttassanak a mezőgazdaságból" -
mesélte a maszol.ro portálnak Bányász József, majd így folytatta:
"Én is hasonló nevelésben részesültem: a "menj, fiam, ne maradj a tehén faránál, inkább tanulj" szülői jóakarat miatt kerültem a teológiára, ezt követően pedig több mint 20 évet a szolgáltatói szektorba"
"Ott a Gyulafehérvári Caritas keretében szociális területen tevékenykedhettem különböző projektekben. Éreztem, hogy fel kell kutatnom régi medremet, ami számomra a természet volt – ehhez pedig a legegyenesebb út a paraszti életformán keresztül vezetett” - tette hozzá. „Gyakorlatilag csakis értelmiségi attitűddel szabad megközelíteni a hagyományos gazdálkodást, így válik a tehénből és a földből tőke helyett munkatárs és barát”- zárta a gondolatait.
De vissza Annához
A művészi beállítottságú parasztlány ragaszkodik a teheneihez. Amikor csak teheti, az istállóban tartózkodik és segít az állatok ellátásában. A tehenek több istállójának közelében templom áll, így "vasárnaponként meghallgatják a kihangosított szentmisét" is. Anna az elmúlt néhány évben, a járványhelyzet miatt, sok időt töltött otthon, így nem okozott neki nehézséget az állatok társasága vagy ellátása. Mosolyogva meséli, hogy a tehenek közt ő is nyugodtabbá válik, felveszi a ritmusukat. Nyáron mellettük olvas, és akár 2-3 órát is eltölt köztük egyhuzamban. Kedveli őket, mert "mindnek van személyisége, olyanok, mint egy-egy butácska kutya: hallgatnak a nevükre, felismernek dolgokat, van köztük, aki még a kaput is kinyitja.
A tehenek szokásállatok, ami azt jelenti, hogy megtanulták és megszokták a mindennapos rutinjaikat, így tudják, hogy reggel és este mikor van itt a fejés ideje.
Mielőtt a fejés megkezdődne, már a helyükön állnak és izgatottan várják, hogy a gazdák nekiláthassanak az eljárásnak. A gazdaságban sajtot is készítenek, ami 15-22 kilogrammos és nagyon keresett a vásárlók körében. A sajtok háromnaponta készülnek két gurigánként 300 liter tejből, maga Bányász József készíti őket az istállóból nyíló sajtlaborban. A tejtermelés mennyisége időszakfüggő a gazdaságban, és napi 80 és 130 liter között változhat.
Mindenkinek megvan a maga dolga
A családban mindenkinek van meghatározott feladata. A fiútestvérnek és az édesapának a fejés, utóbbinak a sajtkészítés, az édesanyának és a nagymamának minden kerti munka, a nagyapának az istállótakarítás a dolga. Anna is segít az istállótakarításban, illetve eteti, itatja, tisztogatja az állatokat, és ha nincs más teendője, akkor elbeszélget az állatokkal, simogatja és fényképezi őket.
Szász Bányász Anna elmondása szerint a szabadtartás a legjobb módja a gazdálkodásnak, mert az állatok nyugodtak, kíváncsiak és érdeklődőek maradnak az emberekkel szemben, nyitva áll számukra a világ.
Rendszeresen ki-be járhatnak az istállókba, csak fejés közben kapnak láncot a nyakukba, de ezt szinte észre sem veszik, mert azalatt a széna berágásával foglalatoskodnak. A téli hideg sem okoz problémát, a tehenek ugyanis mínusz 20 fokig is képesek kényelmesen érezni magukat. Az istállókban két bejárat áll rendelkezésükre, így rotációban váltogathatják a helyüket.
A szabadtartás során az állatok önállóan közlekedek, kis csoportokban járkálnak társas életet folytatnak, aminek része a bakallódás és a tisztelet kikövetelése is.
Alkalomadtán összezörrennek, így a döfködések és a kisebb sérülések szinte mindennaposak a Tejbányában. Mivel a hatalmas állatok akaratukon kívül képesek sérülést okozni az embereknek is, nagyon kell figyelni rájuk. A család mindent megtesz a sérüléseik kezeléséért, és szükség esetén az állatorvoshoz fordulnak, emellett a vehemensebb jószágok szarvának hegyét lereszelik, hogy ne tudjanak komolyabb kárt okozni egymásban.
