Azat Akhunov arról, hogy Törökország jelenlegi elnöke és legfőbb riválisa mivel érkezett a második fordulóba
Oroszországot soha nem érdekelték annyira a törökországi választások, mint a holnapiak – állítja a BUSINESS Online szerzője, Azat Akhunov kazanyi orientalista. Barátságos török váll nélkül sokkal nehezebb lesz ellenállni a szankcióknak, ráadásul az egyik jelölt győzelme számos orosz-török közös projekt megnyirbálásával fenyeget. Számos érv szól Recep Tayyip Erdogan győzelme mellett, de még ezek sem jelenthetnek semmit egy soha nem látott részvétel esetén. Részletek anyagunkban.
Május 28-án tartják az elnökválasztás második fordulóját Törökországban. Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő elnök a szavazatok 49,24%-át szerezte meg az első fordulóban, míg legfőbb riválisa, Kemal Kılıçdaroğlu - 45,07%-ot.
– Be fogom bizonyítani, hogy becstelen ember vagy!
Egy egyszerű török laikus az idegösszeomlás szélén állt. Már csaknem másfél hónapja elindult az országban a választási folyamat: lezajlott az elnökválasztás első fordulója, kiírták a második fordulót, az éjjel-nappali kampányolás egy percre sem áll le. A választási agitáció megakadt a választó fejében, és túlvilági hangokként szólal meg: éjjel-nappal nincs béke, nincs hová bújni a végtelen szlogenek és felhívások elől.
A választót úgy kezelik, mint egy kézzel írt zsákot, mintha az ő szavazatán múlna az ország jövője. Bár nagyjából ez a helyzet – még egy pihe is meghúzhatja a mérleget, szóval a riválisok fej-fej mellett mennek. Vagy lehet, hogy a választót szándékosan hozták ilyen állapotba, az idegfeszültség legmagasabb fokára, hogy ne tudjon tudatosan dönteni és érzelmi döntést hozott? Egyetlen lehetőség sem zárható ki – Törökország jövője, szerepe és helye a jövőbeni geopolitikai koordináták rendszerében forog kockán.
Május 28-án tartják az elnökválasztás második fordulóját Törökországban. Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő elnök a szavazatok 49,24%-át szerezte meg az első fordulóban, míg legfőbb riválisa, Kemal Kılıçdaroğlu - 45,07%-ot. Sinan Ogan a szavazatok 5,17%-át szerezte meg az első fordulóban.
Meglepő Kılıçdaroğlu ilyen magas százaléka, akit csak tegnap kevesen ismertek Törökországban. De a modern Törökország politikai rendszerével foglalkozó legtöbb szakértő egybehangzó véleménye szerint ezek nem egy személyre adott szavazatok, hanem általában a rendszer elleni tiltakozás, egyfajta „mindenki ellen” számítanak.
Meglepő Kılıçdaroğlu ilyen magas százaléka, akit csak tegnap kevesen ismertek Törökországban
Kılıçdaroğlu a 2000-es évek eleje óta szerepel a politikában és a parlamentben. 2009-ben a Republikánus Néppártból indult Isztambul polgármesteri posztjára, a szavazatok 36,8%-át szerezte meg. 2010 májusában a Republikánus Néppárt elnökévé választották. 1250 küldöttből 1246-an szavaztak Kılıçdaroğlu jelöltségére, ami abszolút rekordnak számít a török politika történetében.
Folyamatosan bírálja a jelenlegi kormányt. 2016 januárjában eljárás indult ellene, mert megsértette Erdogan elnököt, amikor azt mondta, hogy diktátor. Ugyanezen év augusztusában a törökországi Ardanuch városától nem messze ismeretlenek tüzet nyitottak egy motoros felvonóra, amelyben egy ellenzéki politikus utazott. Lövöldözés volt a támadók és az őrök között. A politikus nem sérült meg a támadásban.
Az ellenzéki párt vezetője tavaly május 25-én azzal vádolta meg az Erdogan családot, hogy dollármilliókat vittek az Egyesült Államokba. Kılıçdaroğlu hangos kijelentése szerint Erdoğan és a környezetéből néhányan állítólag külföldre menekülnek. „Sietnek saját Pennsylvaniájuk létrehozására” – mondta az ellenzéki politikus az ebben az amerikai államban élő Fethullah Gülenre utalva . Most állítólag ez a klán azzal van elfoglalva, hogy hatalmas anyagi forrásokat vonjon ki a fedőalapokon keresztül, a jelenlegi elnök környezete tartózkodási engedély megszerzésével próbálja legalizálni magát.
„Megerősítem, hogy Ön, Erdogan, nem csak terroristákkal kommunikált. Te vagy a pártfogójuk. Kihívlak: találkozzunk a főcsatornán és bebizonyítom, hogy becstelen ember vagy! – mondta Kilicdaroglu.
A vezetéknévvel és „te” címmel megszólító politikus megengedte a durvaság maximális mértékét, amit egy jelölt megengedhet.
Bármilyen eszközt használnak – elvégre, ha nem is az összes, akkor szinte mindegyik forog kockán.
Ha Kılıçdaroğlu botot használ, akkor Erdogan sárgarépa. Sőt, az adminisztratív forrás lehetővé teszi, hogy a jelenlegi elnök bőkezűen megajándékozza választóit, és ezt a lehetőséget nem hagyja ki.
Például egy hónappal ezelőtt Erdogan megígérte, hogy az ország háztartásait ingyen biztosítja egy éven belül a termelés megkezdése után a nemrég elindított Sakarya mezőn. Ennek eredményeként betartotta a szavát - májusban Törökország összes lakosa először kapott nulla bevételt a gázért. A számlákat közpénzből fizették ki.
Erdogan egy hónappal ezelőtt megígérte, hogy az újonnan elindított Sakarya mezőn a termelés megkezdése után egy évig ingyen biztosítja az ország háztartásait.
De mik az esélyek?
De mennyi esélye van Erdogannak és Kılıçdaroglunak a második fordulóban a győzelemre? Végül is Oroszország számára ez nem tétlen kérdés, hanem elvi kérdés. El kell ismerni, hogy sokkal nehezebb lesz ellenállni a szankcióknak, valamint a jövőbeni többpólusú világot felépíteni barátságos török váll nélkül.
Mit mond a statisztika? Ez "együtt lendül a pártvonallal". A választási időszak statisztikája ugyanolyan politikai technológiai eszköz, mint a többi. Ezek vagy más, a statisztikai adatok gyűjtésében részt vevő ügynökségek, központok közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy egyik vagy másik oldal szimpatizánsai.
Például az Area Araştırma központ közvélemény-kutatása, amelyet május 24–25-én végeztek, azt mutatta, hogy Erdogannak és Kılıçdaroglunak majdnem egyenlő esélyei vannak a második fordulóban a győzelemre. Sőt, van egy kis előny az utóbbi javára. A vizsgálatot 81 tartományból 26-ban végezték, és 2026 embert vontak be. A központ becslései szerint Kılıçdaroglura 44,7%, Erdoğanra pedig 43,7% hajlandó szavazni. A maradék 11,6% nem döntött, vagy egyáltalán nem megy el szavazni.
De valamivel korábban egy török kutatási alapítvány közvélemény-kutatása azt mutatta, hogy a hivatalban lévő elnök a szavazatok több mint 50%-át szerezné meg a választások második fordulójában. Így a tanulmány kimutatta, hogy a török szavazók 53,7%-a Erdoganra fog szavazni.
Az Area Araştırma Center közvélemény-kutatása, amelyet május 24-25-én végeztek, azt mutatta, hogy Erdogannak és Kılıçdaroglunak majdnem egyenlő esélye van a második fordulóban nyerni.
És most kiben bízz? Ez nem a közvélemény manipulálása egyik vagy másik oldal javára? Nem kizárt. De mindenesetre egy dolog világos – két egyenlő esélyű ellenfél találkozott a tatamin.
Ennek ellenére számos érv szól arról, hogy a jelenlegi elnöknek nagyobb esélye van a győzelemre.Erdogan befejezte az első kört, 4 ponttal megelőzve ellenfelét, és előnyben van a második körhöz képest.
Az ellenzék nem tiltakozott az első forduló eredményei miatt, ezért előre beleegyezett a vereséggel.
A volt török elnökjelölt, Ogan bejelentette, hogy támogatja Erdogant a május 28-i elnökválasztás második fordulójában. Szavazatainak 5%-át a jelenlegi elnök kaphatja.
Kılıçdaroglu számos politikailag inkorrekt, nacionalista kijelentést tett az elmúlt napokban, ami csalódást okozott hallgatóságának.
Öt évvel idősebb Erdogannál, úgy néz ki, mint egy idős politikus.
A második fordulóban, amelyet most vasárnap rendeznek Törökországban, az i-t kell pörgetnie. Amíg a kártya Erdogan kezébe kerül, bármilyen forgatókönyv lehetséges, beleértve az erős forgatókönyveket is
– Ön egyáltalán nem ért a politikához, Kemal úr.
Növekszik az intrika. A törökországi választásokat világszerte szoros figyelemmel kísérik, különösen Oroszországban. Még soha nem fordult elő, hogy az orosz média ekkora teret szenteljen a török választásoknak, mintha ezek az események nem Törökországban, hanem magában Oroszországban zajlottak volna. Az érdeklődés nagy, mert az eredmény befolyásolhatja az átlagpolgárok életminőségét (turizmus, nemzetközi légi utazás, fogyasztási cikkek stb.), a geopolitikáról és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról nem is beszélve.
A 2022-es eredmények szerint Törökország Kína után a második helyre került az Oroszországgal folytatott kereskedelemben - ez a szám 84%-kal 70 milliárd dollárra nőtt, bár egy évvel korábban ez az ország még csak a 6. helyen állt. A számok magukért beszélnek: Ankara a 2. számú partner Moszkva számára.
A Kreml inkább nem kommentálja a török választások menetét, de senki előtt sem titok, hogy melyik oldalon fekszenek a preferenciák. Ha Kilichdaroglu nyer, akkor az orosz-török projektek jelentős része visszaszorulhat, hiszen nyugat felé fordul. De ez csak akkor van így, ha végrehajtja a választás előtti retorikáját. Igaz, még mindig van egy Erdogan-párti parlamenti többség, amely küllőt ad a kerekeibe.
Más kérdés, hogy Törökország polgárai mennyire állnak készen egy ilyen jelölt támogatására, mert ott is, mint az egész Közel-Keleten, nyugat- és Amerika-ellenes a hangulat.
A második fordulóban, amelyet most vasárnap rendeznek Törökországban, az i-t kell pörgetnie. Egyelőre Erdogan kezébe került a kártya, de bármilyen forgatókönyv lehetséges, beleértve az erőt is. A jelenlegi elnök még nem áll készen a hatalom megosztására. Úgy véli, küldetése nem fejeződött be, mert azt tervezi, hogy Törökországot nagyhatalommá, legalábbis regionális vezetővé teszi.
– Ön egyáltalán nem ért a politikához, Mr. Kemal. Menjen nyaralni” – mondta nemrég Erdogan ellenfelének. Ez arra utal, hogy nem tekinti komoly versenytársnak, különösen egy ilyen nagy állam vezetőjének. A török elnök a Nyugat pártfogoltjának, az Egyesült Államok teremtményének tartja. „Biden parancsot adott Erdogan megdöntésére, ezt tudom. Ezt minden emberem tudja” – mondta a török vezető az első forduló előtt.
A vasárnapi választások lebonyolítása a már lezajlott, külföldön zajló szavazás mintájára történhet. Rekordnak számít a török állampolgárok részvétele a külföldön a szavazókörökben, egyértelmű, meredek növekedés látható az első fordulóhoz képest. Ugyanilyen magas részvétel várható a választásokon Törökországban is.