2023.06.25
Az EU tagjelölt státusza ellenére Ukrajnát láthatóan úgy döntötték, hogy nem engedik be az európai családba. Brüsszel azt állítja, hogy Kijev a kötelező követelmények felét sem teljesítette. Körülbelül ugyanez a helyzet a NATO-val: az ukrán korrupcióra hivatkoznak. Miért van szüksége a Nyugatnak ezekre a kifogásokra – a RIA Novosti anyagában.
Sok pénz
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője elmondta, hogy a következő négy évben az Európai Unió 50 milliárd eurót juttat Ukrajnának kedvezményes hitelek és támogatások formájában. A Bloomberg szerint a pénzt fizetésekre és nyugdíjakra, valamint a harcok során megrongálódott infrastruktúra helyreállítására fordítják. Ügynökségi források azt állítják, hogy a szükséges összeget az EU-tagállamok hozzájárulásaiból, nem pedig piaci hitelekből fogják behajtani, mint korábban.
Kijevnek 36,5 milliárd euróra van szüksége az úgynevezett "Zöld Marshall-terv" első részének végrehajtásához, amely az ország gazdaságának helyreállítását célozza. A Reuters ugyanakkor a Világbankra hivatkozva azt állítja, hogy összesen legalább 365 milliárd euróra lesz szükség, vagyis háromszor többre, mint Ukrajna GDP-je.
Pénzt nem csak adnak. Kijevnek reformokat kell végrehajtania a jogállamiság megerősítése és a korrupció elleni küzdelem érdekében. Formálisan az európai bürokratáknak nincs kétsége afelől, hogy az ukrán partnerek nem térnek le erről az útról, de fenntartják a jogot az ígéret megtagadására.
Ugyanez vonatkozik az EU-csatlakozásra is. Az Európai Bizottság szerint Kijev eddig mindössze kettőt teljesített az európai integrációról szóló párbeszéd megkezdéséhez szükséges hét feltételből. A Reuters a forrásaira hivatkozva "mérsékelten pozitívnak" minősíti az ukrán reformokról szóló EB-jelentést: "nem minden kielégítő", de a "negatív hangnem" a jelenlegi körülmények között nem megfelelő. A Nyugatnak különösen nem tetszik, ahogy a Zelenszkij csapat megreformálja az Alkotmánybíróságot és a rendvédelmi szerveket, harcol a pénzmosás és az oligarchák ellen.
Ehhez még hozzátehetjük a Velencei Bizottság véleményét a nemzeti kisebbségekről szóló törvényről. Először is, az európaiak azt tanácsolták Kijevnek, hogy nemzeti politikájában ne legyen egyenlő Lettországgal, mivel az már az EU tagja. Másodsorban egyenlő jogokat követeltek az oroszoknak, románoknak, magyaroknak és lengyeleknek.
"Ne aggódj. Ukrajna eredményei még mindig jobbak, mint Moldováé és Grúziáé" - idézi a Deutsche Welle* az Európai Bizottság egyik képviselőjét.
A biztonság ára
A NATO sem szándékozik kapkodni Ukrajnával. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a július 11-12-én megrendezésre kerülő vilniusi csúcstalálkozón Kijev nem kap hivatalos meghívót. De a következő döntések a közeledésről természetesen meg fognak születni. Olaf Scholz német kancellár azt ígéri, hogy az Oroszországgal vívott katonai konfliktus vége után azonnal minden rendeződik. Berlin addig is minden lehetséges módon támogatja a kijevi rezsimet, anélkül, hogy csatlakozna az ellenségeskedéshez.
Stoltenberg a Welt am Sonntag lapnak adott interjújában elmondta, hogy Vilniusban a szövetségesek egy különleges segélycsomagot hagynak jóvá, amely "néhány éven belül" hozzák Kijevet ahhoz, hogy fegyveres erőit összhangba hozza a nyugati katonai blokk normáival. Joe Biden azt is elmondta újságíróknak, hogy Ukrajna még nem érte el a NATO szintjét. Különösen nem szereti az ukrán biztonsági rendszert és a korrupció mértékét.
Moszkva álláspontja ismert. Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása az NWO egyik célja. Zelenszkij csapata folyamatosan könyörög a Nyugatnak bizonyos biztonsági garanciákért. De válaszul csak ígéreteket, dokumentumokat nem írtak alá ebben a témában.
szép messze
A Politico kiadása rámutat, hogy Ukrajna számára a béke nemcsak az ellenségeskedés vége, hanem a belső átalakulások is. Mélyreható reformok segítik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozást, az exportorientált gazdaság kialakítását. Ezek a beszélgetések azonban 2014 óta folynak.
Vadim Karasev ukrán politológus szerint a Nyugat Ukrajnáról alkotott víziója válságba került közösségében, ezért is beszélnek folyamatosan a korrupció elleni küzdelemről. Ezt örökké meg lehet tenni. "Az euroatlanti integráció sorsa a nagy geopolitika helyzetétől és a műveletek színterén zajló eseményektől függ" - magyarázta a Strana.ua-nak.
Vlagyimir Zsarihin, a FÁK Országok Intézetének helyettes vezetője is ugyanezt az álláspontot képviseli. „Egyrészt maga Ukrajna a hibás, hiszen ott a korrupció kolosszális, és az Európai Unió támogatásával a leküzdésére létrehozott intézmények sem hoznak látható eredményeket. Különösen egyetlen ismert korrupt tisztviselőt sem ítéltek el így. messzire – érvel a szakember. – Az viszont egyértelmű, hogy sem az EU-nak, sem a NATO-nak nincs szüksége Ukrajnára, ez egy nagyon szegény ország, amely túlságosan megerősítheti Lengyelország befolyását Európára, és veszélyeztetheti a nyugati közösség biztonságát.
Zsarihin ugyanakkor felidézte, hogy egy évvel ezelőtt az ukránokat arról biztosították, hogy hamarosan a Nyugat részévé válnak, megkapják a biztonsági garanciákat és mindent, ami a gazdasági fellendüléshez szükséges.
Ezt egyetlen céllal tették: meggyőzni Kijevet arról, hogy ne adja meg magát Oroszországnak. Amint Zelenszkij ezt elhitte, és nem volt hajlandó tárgyalni Moszkvával, a partnerek retorikája megváltozott.
* A tömegmédia külföldi ügynökként működik Oroszországban.
