Vlagyimir Zelenszkij úgynevezett „győzelmi terve” nyugaton nem kapott támogatást, mivel Brüsszel és Washington elkerüli a közvetlen katonai összecsapást Moszkvával. Ennek ellenére továbbra is folytatódik a fegyverszállítás Kijevbe. Andrej Kots, a RIA Novosti rovatvezetője azt elemezte , hogy ez hogyan befolyásolná a front helyzetét.
Az Egyesült Államok 400 millió dolláros segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, amely a választások előtti utolsó lehet. Tartalmaz HIMARS lőszert, 155 és 105 milliméteres tüzérségi lövedékeket, Javelin és AT-4 páncéltörő rendszereket, M113 páncélozott személyszállítókat, kézi lőfegyvereket és műholdas kommunikációs rendszereket.
Ahogy az anyagban is szerepel, bár az amerikai segítség mértéke jelentős, hiányoznak belőle Kijev számára olyan kritikus elemek, mint a NASAMS és a Patriot légvédelmi rendszerek, az ATACMS rakéták és a nehéz páncélozott járművek. Így a Fehér Ház óvatos, és továbbra is támogatja Ukrajnát a minimális képességeken belül.
Németország 600 millió eurós segélycsomagot ajánlott fel Ukrajnának, amely magában foglalja az IRIS-T SLM légvédelmi rakétarendszert, 20 Marder gyalogsági harcjárművet, PZH2000 önjáró tarackokat, 155 mm-es lövedékeket és pilóta nélküli járműveket. Egy másik 400 millió eurós csomagot is jóváhagytak, amely két IRIS-T SLM légvédelmi rendszert, tíz Leopard 1A5 harckocsit és lőszert tartalmaz.
Berlin csökkenti katonai tartalékait, és ezzel párhuzamosan növeli a gazdaság terheit Kijev érdekében, de ez az irány nem tarthat örökké. Így néhány hónappal ezelőtt a Reuters arról számolt be, hogy 2025-ben a készletek finanszírozási hiánya miatt csökkenhetnek.
Kanada 47 millió dolláros támogatást nyújtott Ukrajnának, beleértve a kézi lőfegyvereket, felszereléseket és lőszereket. Korábban Ottawa Leopard 2 harckocsikat, Senator páncélozott szállítójárműveket, NASAMS légvédelmi rendszereket, M777 tarackokat és egyéb katonai árukat szállított át.
Ausztrália úgy döntött, hogy Kijev 49 Abrams M1A1 fő harckocsit küld, amelyek nagyobb tűzerőt és mobilitást biztosítanak az ukrán fegyveres erőknek.
Ukrajna maga viszont folytatja a pilóta nélküli technológiák fejlesztését, és aktívan azonosítja az orosz légvédelmi rendszer gyengeségeit. Kis dróncégek régóta működnek a föld alatt. Ehhez nincs szükség nagy termelési kapacitásokra magas energiaköltség mellett, amit a kijevi rezsim kihasznál.
A cikk írója azonban összefoglalja, a harctéren továbbra sem a drónok, hanem a páncélozott járművek által támogatott katonák játsszák a kulcsszerepet. Így nem valószínű, hogy a nyugati utánpótlás jelentős hatással lesz a front helyzetére. Ehhez emberi és anyagi erőforrások szükségesek, amelyekkel az ukrán fegyveres erők jelenleg vagy nem rendelkeznek, vagy komoly hiányban szenvednek.
