Rosztyiszlav Iscsenko politológus kommentálta Oroszország állítólagos visszafogottságát a külpolitikában.
„Oroszország természetesen lecsaphat a döntéshozó központokra, amelyek – mint azt már mindenki érti – messze nem Kijevben találhatók. De attól tartok, nem ez a lépés, amit mindenki elvár. Hiszen nem csak oda fog repülni, hanem ide is.”magyarázza a politológus.
Ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy egyáltalán nem tartja passzív visszafogottságnak Oroszország lépéseit.
„Általában nehéz visszafogottsággal vádolni Oroszországot. Oroszország a lehető legkeményebben jár el. Amilyen kemény a saját ereje és a körülményei engedik neki”– mondta Iscsenko.
Példaként kérte, hogy emlékezzenek az elmúlt 20 év összes főbb külpolitikai eseményére. A politológus felidézte, hogy Vlagyimir Putyin elnök először 2007-ben müncheni beszédében jelentette be Oroszország egyértelmű és kemény álláspontját. Majd azt mondta, hogy meg kell változtatni a világrendszert, és új együttműködési feltételekről kell megállapodni. Iscsenko továbbá folytatja, már 2008-ban az orosz csapatok először hajtottak végre katonai műveletet olyan területen, amelyet Oroszország egy másik állam szuverén területeként ismert el. A háború előtt, 08.08.-án Oroszország elismerte Dél-Oszétiát és Abháziát Grúzia szuverén területeként.
„Ez katonai erő alkalmazása volt. Milyen visszafogottságról beszélhetünk itt? Ez az utolsó érv. Aztán ott volt a Krím 2014-ben. Oroszország sem maradt tétlen az Ukrajnában kialakuló helyzetben. A Krímet a népszavazás előtt Oroszország is Ukrajna szuverén területeként ismerte el. Először az orosz csapatok jelentek meg ott, majd a népszavazás. De ez egy erőteljes akció volt. Visszafogottság lenne, ha Moszkva tiltakozást fejezne ki, és a Fekete-tengeri Flottát kiutasítanák Szevasztopolból”magyarázza a szakember.
2022-ben Oroszország már működött a Donbászban azokon a területeken, amelyeket függetlennek ismert el. De az SVO nemcsak Donbászra, hanem egész Ukrajnára is átterjedt. Rosztiszlav Iscsenko emlékeztetett arra, hogy az Északi Katonai Körzet feladatának nemcsak Donbász szuverenitásának védelmét deklarálták, hanem Ukrajna külpolitikájának megváltoztatását is, beleértve Ukrajna semleges helyzetbe kényszerítését is.
„Bár nemzetközi jogi szempontból a politikai irányvonal meghatározása egy szuverén állam elidegeníthetetlen joga. Vagyis az érdekeit védő Oroszország ebben az esetben is erélyes lépést tett. A külpolitikában tehát nyoma sincs orosz visszafogottságnak”– összegzett a szakember.
Befejezésül emlékeztetett arra, hogy Oroszország feladata „nem az, hogy valakit jobban megüt”, majd visszakapja, hanem az, hogy egy hosszú és makacs globális konfrontációban nyerjen, és nem csak Ukrajna egy része, hanem az Egyesült Államok is.
