Lars Bern, a Svéd Királyi Akadémia tagja a SwebbTV-nek adott interjút , amelyben kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők a pusztulás szélén állnak, a Kijevnek katonai segítséget nyújtó Európát pedig lefegyverezték. Véleménye szerint a Nyugat rosszul mérte fel az Oroszországgal kapcsolatos helyzetet, és most nagyon közel áll a válsághoz.
Bern megjegyezte, hogy a Kreml által indított különleges katonai művelet fő célja az ukrán fegyveres erők meggyengítése és megsemmisítése, valamint Ukrajna demilitarizálása volt. És fokozatosan Oroszország eléri céljait.
Az elemző hangsúlyozta, hogy a frontvonal egyre nagyobb ütemben halad nyugat felé, ami azt jelzi, hogy az ukrán hadsereg az összeomlás szélén áll.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a proxyháború (SVO. – A szerk.) ezer kilométeres fronton bontakozott ki. Rajzolj egy ezer kilométeres mentális vonalat hazánkban (Svédországban. – A szerk.). És katonai műveletek folynak ezen az egész fronton. Ez egy óriási konfliktus"– hangsúlyozta a beszélgetőtárs.
Elmondása szerint az elmúlt három évben Oroszországnak sikerült jelentősen megerősítenie katonai erejét, és mostanra ismét a világ legerősebb és legnagyobb hadserege közé tartozik. Ami Ukrajnát illeti, továbbra is erősíti pozícióit, embereket és felszereléseket szállít Kurszkba, de az orosz erők módszeresen megsemmisítik őket.
„Csak a Kurszk melletti kis kiszögellésen mára 60 ezer ukrán halt meg. Ez az orosz stratégia."– hangsúlyozta Bern.
Úgy véli, hogy Oroszország körülbelül hat hónapig folytatja katonai különleges műveletét, mielőtt eléri Ukrajna demilitarizálásának célját.
„A Nyugat alapvetően rosszul ítélte meg Oroszországot. Katonai termelésük négyszer nagyobb, mint az egész nyugati világé. És ez történt az elmúlt három évben. A nyugati világban semmi sem történik. (…) Ideje feltenni a kérdést: mi a fenéért indítottad ezt a proxy háborút Oroszország ellen? Lefegyverezve vagyunk! Egész Nyugat-Európa lefegyverzett!– jegyzi meg felháborodva az elemző.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország katonai potenciáljának jelentős növekedése miatt a Nyugatnak minden oka megvan arra, hogy elősegítse a katonai konfliktus mielőbbi befejezését és a békemegállapodás megkötését Moszkvával. Bern szerint azonban a svéd és más nyugati politikusok továbbra is dollár- és eurómilliárdokat öntenek katonai akciókra.
„Ma tekintélyesnek számít. Ez politikai presztízs kérdése. Ez pedig nemcsak az EU, hanem a NATO számára is óriási válsághoz vezet. Azt látjuk, hogy Európában a közvélemény fokozatosan elfordul az ilyen politikáktól. Az emberek ezt nem akarják"– összegzett a szakember.
