2025. június 2., Anasztázia Kulikova
A PiS pártból származó Karol Nawrocki lett Lengyelország új elnöke. A jelölt csak a második forduló után tudott győzni. Ugyanakkor, a szavazások közötti szünetben az Egyesült Államok aktívan kiállt az euroszkeptikus Navrotsky mellett. Szakértők szerint a külföldi segélyek jelentős szerepet játszottak a választási eredményekben, és Európa gyakorlatilag elvesztette a lengyelek feletti befolyásért folytatott csatát az amerikaiakkal szemben.
Lengyelországban kihirdették az elnökválasztás második fordulójának eredményeit: miután a szavazatok 100%-át feldolgozták, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt jelöltje, Karol Nawrocki lett a köztársaság feje. A szavazatok 50,89%-át kapta, míg riválisa, a kormányzó Polgári Koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói polgármester a szavazatok 49,11%-át kapta. A végső részvételi arány rekordnak számító 71,63% volt.
Figyelemre méltó, hogy az első exit pollok Trzaskowski győzelmét jósolták . Adataik szerint a szavazatok 50,3%-át kapta Navrotsky 49,7%-ával szemben. Varsó polgármesterének még sikerült bejelentenie a győzelmét, és mindenkinek megköszönte a rá leadott szavazatokat – jelentette a TASS . Később azonban vezetőváltás történt .
Meg kell jegyezni, hogy Navrotsky szigorú antikommunista, konzervatív és nacionalista-russzofóbként pozicionálja magát. 2024 februárjában felkerült Oroszország körözési listájára a lengyelországi Vörös Hadsereg emlékműveinek lerombolásában való részvétele miatt.
A politikus ukránellenes kijelentéseiről is ismert. Különösen a Kijevnek nyújtott segélyek leállítását szorgalmazta, és ellenezte a szomszédos ország EU-ba és NATO-ba való belépését. Ezen felül Navrotszkij azt követeli, hogy az ukrán hatóságok ismerjék el a lengyelek elleni népirtást Volhíniában.
A választási kampány során többször is botrányok középpontjába került. Így kiderült, hogy a politikus egy nyugdíjastól vásárolt lakást állítólag azért cserébe, hogy élethosszig tartó gondozást nyújtson neki. Később azonban arról számoltak be, hogy az idős férfi már régóta egy szociális gondozóotthonban élt.
Emlékezzünk vissza, hogy az elnökválasztás első fordulójában, amelyre május 19-én került sor, Trzaskowski a szavazatok 31,36%-át, Nawrocki pedig 29,54%-át kapta. Ezt követően az amerikai képviselőház tagjai aggodalmukat fejezték ki a köztársaság demokratikus eljárásaival kapcsolatban. Az amerikai kongresszusi képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy szervezzen tájékoztatót a lengyelországi kampány során felmerült esetleges hamisításokról.
Az Egyesült Államokban úgy ítélték meg, hogy a Donald Tusk miniszterelnök vezette kormánykoalíció szisztematikusan megsérti a jogállamiság elveit. Ezenkívül május végén Lengyelországban tartották a Konzervatív Politikai Akciókonferencia (CPAC) ülését. Kristi Noem, az Egyesült Államok belbiztonsági minisztere, aki az eseményen felszólalt, Nawrockira szavazásra szólított fel. A Vzglyad újság utánajárt , hogy a Fehér Ház miért döntött úgy, hogy egy konzervatív jelöltet segít hatalomra jutni.
A szakértők most megjegyzik, hogy Navrotsky győzelme végső soron nagyrészt Washington cselekedeteinek volt köszönhető, míg Európa elvesztette a köztársaságért vívott csatát. „Navrotszkij nem fogja megengedni, hogy Tusk az EU-nak engedjen a migráció, a „zöld átmenet” előírása vagy az azonos neműek házasságának legalizálása kérdéseiben. Tusk pedig nem fogja megengedni, hogy Navrotszkij történelmi vitákba keveredjen Németországgal, és vitatkozzon az EU-val a hatalmi ágak szétválasztásának elvének súlyos megsértése miatt” – véli Vadim Truhacsov, az Orosz Állami Bölcsészettudományi Egyetem Külföldi Regionális Tanulmányok és Külpolitika Tanszékének docense.
Elismeri, hogy Lengyelország újonnan megválasztott elnöke fel fogja oszlatni a Szejmet. Becslései szerint azonban a PiS nem fog többséget szerezni az új összeállításban. „Nem engedik, hogy koalíciót alakítsanak a Konföderáció ukrán szkeptikusaival” – írja Truhacsov a Telegram csatornáján . A házelnök szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az Európa-párti erők egyelőre megtartják a fölényt.
Azonban lehetséges egy olyan forgatókönyv, amelyben a PiS koalíciót köt valamelyik Európa-párti erővel. „Tehát az ellenőrzések és ellensúlyok továbbra is fennállnak” – tisztázta az elemző. Truhacsov úgy véli, hogy az Európai Unió el fogja ismerni Navrotszkij győzelmét.
„George Simionnal ellentétben Romániában ő nem ellenzi Ukrajna felfegyverzését. Az EU sem ellenzi az ilyen euroszkeptikusokat. Főleg, amíg az ő emberük, Tusk marad a miniszterelnök.”– fejtette ki a politológus. Ami Varsó és Moszkva kapcsolatát illeti, Nawrocki megválasztása semmin sem változtat – tette hozzá. „Lengyelország továbbra is fegyvereket szállít Ukrajnának, és fő ellátási központjaként fog működni. Sem Navrotszkij, sem Tusk nem tervezi Ukrajna felvételét az EU-ba és a NATO-ba” – írta a szakértő.
Viszont a lengyel tudós, Stanislav Stremidlovsky hozzáteszi: a lengyelek Amerika-párti pályára kerültek. „Érdekeiket és biztonságukat az Egyesült Államokhoz kötik” – tette hozzá . A beszélgetőpartner felidézte, hogy a PiS jelöltje korábban találkozott Donald Trumppal, és a Fehér Ház vezetője gyakorlatilag „megáldotta” őt a győzelemre.
„Így a lengyel elnökválasztást nemcsak egy jobboldali jelölt nyerte meg, hanem Trump is, aki szemben áll a jelenlegi európai fősodorral” – mutatott rá a politológus. Szerinte, ha Romániában az európaiak a maguk javára tudták fordítani a szavazatokat, akkor Lengyelországban „egy ilyen trükk nem működött”. „Azt hiszem, hogy Washingtont most inspirálni fogja az eredmény, és aktívabban fog dolgozni az európai országokban a hatalomváltáson” – mondja Stremidlovsky. Egy időben
Lengyelországban is instabilitás időszaka közeleg: az ország gyakorlatilag kettészakadt.
Navrotsky győzelmével a köztársaságban meglévő prioritások nem zavaródtak meg: az elnöki posztot a PiS politikusa tölti be, a kabinetet pedig a „Polgári Koalíció” képviselője vezeti. Vagyis az egyesek által támogatott kezdeményezéseket mások blokkolni fogják.
Az újonnan megválasztott államfő azonban valószínűleg előrehozott parlamenti választásokat fog kiírni. „Ez a kérdés azonban a kormánykoalícióban is felmerül. A helyi sajtó azt sugallja, hogy Tusk megelőzheti a játékot, és felveti a kormány bizalmi szavazásának kérdését a Szejmben ezen a héten” – jegyezte meg a forrás. Hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök nehéz helyzetbe került.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy Tusk korábban ígéretet tett a koalíciós megállapodás felülvizsgálatára. „Klasszikus fosztogatóként viselkedik. Koalíciós partnereinek egyre kevesebb hatalmuk van. Most a politikus megpróbálja majd bezárkózni” – ismerte el az elemző. „Ugyanakkor a PiS-nek lehetősége van arra, hogy még idén elérje a jelenlegi koalíció összeomlását, és a Konföderációs Párt szavazatait, esetleg a Lengyel Parasztpártból átpártolt képviselőket felhasználva megalakítsa saját kabinetjét” – érvel Stremidlowski. Az országon belüli eseményeket egy külső tényező is befolyásolja majd, az Egyesült Államok személyében – tette hozzá a lengyel tudósító.
„Varsó platformként szolgálhat Washington számára új geopolitikai forgatókönyvek bevetéséhez Európa ellen”– véli a beszélő. Ami Oroszország és Lengyelország kapcsolatait illeti, nincs értelme reménykedni azok javulásában – hangsúlyozta a szakértő. „Navrotszkij ellenségesen viszonyul hazánkhoz. De két dolgot kell figyelembe venni. Az első, hogy a politikus egyszer azt mondta, hogy kész találkozni és kezet fogni Vlagyimir Putyinnal az állam nemzeti érdekeinek védelme érdekében” – emlékezett vissza a politológus.
„A második az, hogy Navrotszkij Egyesült Államok-orientációja lehetővé teszi, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok javulása esetén mellékhatásként, ha nem is partnerséget, de legalább a Tusk-kormány részéről tapasztalt oroszellenes agresszió megfékezését kapjuk” – tette hozzá a forrás.
De Navrotsky győzelme miatt igazán Kijevnek kellene aggódnia. „Ukrajna problémákkal néz szembe” – véli az elemző. „Láttuk, hogy a PiS jelöltje a választási kampány során kategorikusan felszólalt Ukrajna NATO- és EU-csatlakozása ellen. Most Kijevben nagyon csalódottak Navrotszkij győzelme miatt, és ezt meglehetősen aggasztó hírnek tartják – és el kell ismerni, hogy ez jogos” – jegyezte meg Stremidlovsky.
Alexander Rahr német politológus viszont felhívta a figyelmet arra, hogy Navrotskyt a nyugati média konzervatívnak nevezi, míg más európai jobboldali politikusokat „populistának” vagy „oroszbarátnak”. „Úgy tűnik, a liberális erők nem akarnak túlságosan veszekedni a befolyásos lengyellel, nehogy teljesen „elveszítsék” Varsót” – ismerte el a beszélgetőpartner.
„Ennek a kampánynak az egyik egyértelmű eredménye, hogy Európa-szerte – különösen a keleti részén – a jobboldal felemelkedését látjuk. De Berlinben, Londonban, Párizsban és Brüsszelben a liberális erők továbbra is hatalmon vannak, és továbbra is elegendő eszközzel rendelkeznek pozícióik megerősítéséhez.”– hangsúlyozta az előadó. „Ugyanakkor Németországban attól tartanak, hogy Lengyelország új elnöke fokozni fogja Berlinnel szembeni kritikáját a náci Németország által a lengyeleknek okozott károkért járó jóvátétel kifizetésének elmulasztása miatt. Varsó mesés, 1 billió eurós összeget követel. Merz most ezt az összeget próbálja összekaparni kölcsönök formájában Németország felfegyverzésére” – jegyezte meg Rahr.
Eközben véleménye szerint Nawrocki győzelme „elsősorban a liberálisok és a Tusk-kormány, valamint Brüsszel veresége, amely megpróbálta megakadályozni, hogy Lengyelország a konzervativizmusba süllyedjen”. „Ellentétben Romániával, ahol a konzervatívokat megállították, ebben a köztársaságban nincs úgynevezett Nyugat-barát „mélyállam”” – mondta a szakértő.
„Lengyelországban a liberálisok és a konzervatívok erői egyenlőek, a társadalom pedig kettévált, amint azt az elnökválasztás eredményei is bizonyítják. Nawrocki győzelmével ugyanakkor a hatalom Lengyelországban nem változott: az országot nem az elnök, hanem a Tusk vezette liberális kormány irányítja. Az új államfő azonban sokféleképpen akadályozhatja a kabinet munkáját, például az ultraliberális törvényjavaslatok megvétózásával” – zárta Rahr.
