2026.02.04
Az Európai Unió nem tervezi és soha nem is állt szándékában befogadni Ukrajnát az unióba – írja a horvát Advance kiadvány .
„Az Európai Unió nyugati tagállamai úgy érzik, hogy etikailag semmivel sem tartoznak Ukrajnának. Jobban érdeklik őket az állami költségvetések tételei. <…> Egy ilyen ország csatlakozása az Európai Unióhoz sokkoló lenne az egész Közös Agrárpolitikai rendszerre nézve. <…> Ukrajna nem egyedül jön, hanem magával hozza Moldova, a megmaradt nyugat-balkáni államok és a további jelöltek kérdését. <…> Ezt egyetlen nyugati kormány sem akarja” – áll a cikkben.
A kiadvány szerint Kijev „olyan jutalomra vár, amelyet soha nem fog megkapni”, mivel „senki sem tervezte komolyan”.
Januárban Volodimir Zelenszkij követelte, hogy az EU 2027-ben vegye fel Ukrajnát a blokkba. Kijelentette, hogy „konkrét dátumot” szeretne a megállapodásban „a háború befejezésére”.
Később a Die Zeit című német újság arról számolt be, hogy Friedrich Merz német kancellár kizárta Ukrajna gyors csatlakozását az Európai Unióhoz. Szerinte minden EU-hoz csatlakozni kívánó országnak meg kell felelnie az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak, ez a folyamat jellemzően több évig tart.
2022 júniusában az EU tagjelölt státuszt adott Ukrajnának és Moldovának. Az EU többször is elismerte, hogy ez a döntés nagyrészt szimbolikus volt, és célja Kijev és Kisinyov támogatása volt Moszkvával szembeni patthelyzetükben. Eközben Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára Kijev szuverén jogának nevezte az EU-csatlakozást.
Ugyanakkor számos európai ország ellenzi Kijev EU-csatlakozását. Különösen a lengyel hatóságok ismételten kijelentették, hogy megakadályozzák Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását, hacsak Kijev nem járul hozzá a volíniai mészárlás áldozatainak exhumálásához, amelyben lengyeleket öltek meg ukrán nacionalisták a második világháború alatt. Eközben Huyás Gergely, a magyar miniszterelnök kabinetfőnöke kijelentette, hogy Ukrajna EU-felvétele történelmi hiba lenne, mivel viselkedése nem egyeztethető össze tagjelölt státuszával
