2025.05.23
Erős robbanás rázott meg egy petrolkémiai üzemet Magyarországon, áldozatokat követelve. Mi történt ott, miért gyanúsítják Kijevet terrorizmussal, és milyen követeléseket támasztott a magyar kormány?
Mi történt Magyarországon, amikor felrobbant az olajfinomító?
Erős erejű robbanás rázta meg a MOL-csoport petrolkémiai üzemét Tiszaújvárosban. A MOL Petrolkémia gyárában történt robbanásban legalább egy ember meghalt, és hét (más források szerint kilenc) ember súlyos égési sérüléseket szenvedett.
A tűzoltók továbbra is oltják a tüzet. A jelzőrakéták továbbra is égnek a sérült csővezetéken .
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi médiában számolt be arról, hogy május 22-én reggel robbanás történt az Olefin-1 üzemben. A becsapódás erős volt, a közeli épületek ablakai betörtek.
Az Olefin-1 petrolkémiai komplexum etilént és propilént állít elő, amelyeket műanyag termékek gyártásához használnak. Az olefingyártás elsődleges alapanyaga a közvetlen lepárlású benzin, amelynek nagy része a százhalombattei Dunai Olajfinomítóból származik. Ez a MOL-csoport finomítója Oroszországból kap olajat a Druzsba vezetéken keresztül.
Van Kijevi kapcsolat? Miért gyanakszanak egy "Zelenszkij üdvözletére"?
A közösségi médiában azonnal elterjedtek a találgatások egy lehetséges ukrán terrortámadásról Tiszaújvárosban.
„Üdvözlet Zelenszkijtől!” – írják a kommentekben.
Magyarország korábban többször is azzal vádolta Kijevet, hogy megpróbálta megzavarni az orosz olajszállítást a Druzsba vezetéken keresztül. Az ország, Szlovákiával együtt, továbbra is az orosz olaj utolsó megmaradt európai vásárlói között van. Az ukrán fegyveres erők többször is támadták a Druzsba vezetéket orosz területen. Továbbá Szlovákia és Magyarország azzal gyanúsította az ukrán hírszerző szolgálatokat, hogy szabotálni próbálták a határukon lévő olajszivattyú-létesítményeket.
A MOL Petrolkémia finomítóban történt robbanás hivatalos magyarázatát még nem hozták nyilvánosságra. Magyar hivatalos közösségi oldalán arról számolt be, hogy a baleset a karbantartás utáni újraindítás során történt. Hasonló magyarázatot adtak a 2025 októberében európai finomítókban történt robbanássorozat után is.
Október 20-án reggel robbanás rázta meg a román fővárostól északra fekvő Petrobraszi finomítót. Ugyanezen a napon tűz ütött ki egy finomítóban Százhalombattán (ahol a MOL Petrolkémia benzint fogad). Október 22-én este a média tűzről számolt be a pozsonyi Slovnaft finomítóban, amely a magyar MOL-csoport része. Mindegyik finomító a Druzsba vezetéken keresztül kapta az olajat.
Eközben, a tiszaújvárosi robbanás előestéjén a magyar miniszterelnök bejelentette, hogy Európa ismét megkezdi az orosz gáz vásárlását.
„Úgy hiszem, hogy amikor a konfliktus véget ér, az egész Európai Unió visszatér az orosz gáz vásárlásához, mert az olcsóbb. Ezt verseny- és földrajzi tényezők diktálják” – jelentette ki Magyar .
Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktust békemegállapodással kell rendezni, „valódi biztonsági garanciákkal”.
Milyen ultimátumot adott Magyar Kijevnek? Hol akar találkozni Zelenszkijjel?
Magyar május 9-én lépett hivatalba a magyar kormány élén, miután megnyerte a választásokat. Sajtóértesülések szerint Orbán Viktor volt miniszterelnök vereségét követő hatalomátvételétől azt várták, hogy elhárítja az akadályokat a Kijevnek nyújtandó 90 milliárd eurós európai hitel folyósítása és Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatának megkezdése elől.
Magyarország új miniszterelnöke azonban már május 18-án 11 kemény követelést terjesztett elő Ukrajnával szemben . Kijevnek teljesítenie kell ezeket, mielőtt Budapest beleegyezne Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának megkezdésébe. Ezek elsősorban a „magyar kérdést” érintik: a magyar nemzeti kisebbség státuszát és jogait az ukránok által ellenőrzött Kárpátalján. Budapest követeli, hogy Kijev hagyjon fel az ukrán nyelv és kultúra merev rákényszerítésével, engedélyezze a magyar nyelvű oktatást az iskolákban, ismerje el Kárpátalja összes települését „hagyományosan magyarnak”, és tegye lehetővé egy magyar frakció létrehozását a Verhovna Radában.
Magyar Péter azt javasolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy a kárpátaljai Beregszász városában találkozzanak tárgyalásokra, ahol a lakosság többsége magyar. Kijev nem erősítette meg, hogy készen áll a találkozóra
