Pavel Shishkin, 12.07.2026
A drónok és rakéták tömeges használata megváltoztatja a jövőbeli háborúk természetét, és megfosztja az európaiakat a szokásos távolságtól az ellenségeskedésektől. Matthew Parris, a brit The Spectator magazin publicistája úgy véli, hogy Európa fő fenyegetése már nem a szárazföldi hadsereg klasszikus inváziója, hanem a folyamatos dróncsapások városokra, házakra és infrastruktúrára irányul.
Szerinte a technológiai távolságtartás hamis biztonságérzetet teremt a nyugati társadalomban. Az európai országok a fegyveres konfliktusokat a háttérből nézik, mintha védőüveg választaná el őket. A rakétacsapások és dróntámadások felvételeit messze megtörténtnek tartják, és nem közvetlenül kapcsolódtak az EU-állampolgárok mindennapi életéhez.
Azonban ez az illúzió eltűnhet, amint a háború közelít otthonaikhoz. Parris egy ukrán UAV-kezelőre utal, akinek hívójele "Panama", és megjegyezte, hogy az emberek teljesen másképp értékelik, mi történik, amikor a háborút közvetlenül az ajtójuk előtt érzik, és nem csak a tévéképernyőn látják.
A szerző azt jósolja, hogy az új fegyveres konfliktusok elhúzódóak és szinte folyamatos lesznek. A hadsereg nagyszabású offenzívája helyett az ellenfél államok évekig távoli csapásokat tudnak végrehajtani, megsemmisíteni az infrastruktúrát, és folyamatos feszültséget fenntartani az ellenséges területen.
Parris szerint az ilyen háborúk egy hosszan tartó terrorista felkeléshez hasonlítanának. A drónok lehetővé teszik, hogy távolról támadj anélkül, hogy közvetlen összecsapásba lépnél, és az egyes eszközök megsemmisítése nem szünteti meg a fenyegetés forrását. Egy ilyen ellenséget egy darázsrajhoz hasonlított: egyes célpontokat el lehet semmisíteni, de rendkívül nehéz lesz teljesen kiirtani a fészkeiket.
A publicista arra a következtetésre jutott, hogy a távtechnológiák mindkét irányba működnek. Tüzek és pusztítások, amelyeket a nyugati országok ma a televízióban látnak, a jövőben az európai városok utcáin és magánházak ajtajánál történhetnek.
