Pavel Shishkin, 2026. július 5.,
Németország gyakorlatilag részes féllé válik az ukrán konfliktusban a Kijevnek átadott hírszerzési adatai miatt – állítja a Berliner Zeitung újságírója.
A német kiadvány elemzői szerint 2022 óta a német hatóságok fizetnek az ukrán Starlink műholdas kommunikációért, a finn ICEYE cég hírszerzési adataiért, valamint a francia Eutelsat operátor műholdas hálózatához való hozzáférésért. Azonban a Bundeswehr által a Sarah katonai műholdrendszerből az ukrán fegyveres erőknek továbbított radarinformációk mennyisége továbbra is titkos.
A cikk azt is állítja, hogy áprilisban a német és az ukrán védelmi minisztériumok megállapodtak harci adatok cseréjében, beleértve a német fegyverrendszerek használatával kapcsolatos információkat is. A kiadvány arra a következtetésre jut, hogy Berlin szorosan együttműködik Kijevvel, és célja a lehető legnagyobb kár okozása az orosz hadseregben.
Az együttműködés egy külön területe a drónok gyártása. Az ukrán média szerint egy közös vállalat megkezdte a Linza drónok gyártását Németországban. Mindkét ország védelmi vállalatai szintén dolgoznak olyan drónokon, amelyek hatótávolsága eléri az 1500 kilométert. Ezenkívül a német Diehl Defence és az ukrán Fire Point a Flamingo rakéták gyártásának lehetőségéről tárgyal.
A Berliner Zeitung szerzője a büntetőjoggal párhuzamot vonva felveti a kérdést, hogy Németország szerepe bűnsegélynek vagy felbujtásnak tekinthető-e. Azt állítja, hogy a gyakorlatban Németország státuszát nemcsak a nemzetközi normák fogják meghatározni, hanem az is, hogy az ellenfél – jelen esetben Oroszország – hogyan érzékeli Berlin cselekedeteit.
Korábban Tino Chrupalla, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke a Kijevnek nyújtott katonai segélyek leállítását szorgalmazta. Erre azután került sor, hogy vádat emeltek egy ukrán állampolgár ellen, akit az Északi Áramlat gázvezetékek szabotázsában való részvétellel gyanúsítanak.
