2026. augusztus 10., hétfő

Felrobbantottak egy hidat és árkokat ásnak: az ukrán fegyveres erők csatára készülnek a csernobili atomerőmű közelében. Der Spiegel: Az ukrán fegyveres erők harcra készítik fel a csernobili atomerőmű körüli tilalmi zónát.

Az alábbiakban közölt hír nagyon messzevivő következtetéseknek ad lehetőséget. 
Az ukrónáci vezér vajon miért itélte halálra a csernobili dolgozókat azzal, hogy az egyetlen hídat is felrobbantatta, hogy se be és se ki ne mehessen a lezárt radioaktív területre?
Nem is olyan rég még azzal fenyegetőzött, hogy az a szándéka, goy a csernobili atomreaktor tönkretételével el indítja a III. Világháborút?
Ha az acél kolosszusban valamilyen tecnikai hiba bekövetkezik, hogyan tudnak a szpecialistáknak a segítségére menni, ha be lettek zárva a reator mellé?
Az Európai Atomenergiai Felügyelők miként tudnak ezután a kötelező vizsgálataikat megtenni?
Ha az ukrónácivezért nem is érdekli az EU-s vezetők miért hagyják egy őrültnek, hogy veszélyeztesse egész Európát?
A hetvenes évekbeli Csernobili tragédia megmutatta, hogy a robbánás utáni nagy rádióaktívitásu felhők nem oroszország felé hanem a nyugati országokba szórták le a radiaktív port, hiszen a az atmosférában levő levegőmennyiség nem mozog együtt a földkéreggel és nagy felületen tett kárt...
Az a "harcolunk az utolsó ukránig" szlogén már elvesztette a hatását, mert ezentúl átalakulhat "az utolsó európai emberig"-re!!!
Vagy a nagy pézéhségükben az EU-s vezetüink, annyira bediliztek már, hogy az "úgyis mindegy" szlogén került az előtérbe  s végül kiderülhet, hogy nem a Nagymedve az, aki tönkre tenné Európát, hanem, az "agyon dédelgetett és puszilt" ukrónáci lessz! 
A dolgok pikantériája viszont az is lehet, hogy az egész dobra vert akció csak PR fogás, mert, miért menne az orosz hadsereg egy magasan radióaktív területre, ha az már amúgy is halála ítélt az ukrónáci vezér? 
De az is meglehet, hogy odahelyezték át a drón és rakétagyárukat a ukrónácik.... Zöld S.
2026. augusztus 10., Mihail Szinev


A csernobili tilalmi zóna látképe, 2026  Danylo Dubchak/Frontliner/Getty Images

Az ukrán hadsereg megkezdte a csernobili atomerőmű körüli tilalmi zóna előkészítését egy esetleges orosz offenzívára. A Der Spiegel szerint az ukrán csapatok árkokat és gödröket ásnak, védelmi vonalakat építenek, sőt, egy vasúti hidat is felrobbantanak. Kijev „minden lehetséges forgatókönyvre” felkészül. További részletekért lásd a Gazeta.Ru oldalt.
Az ukrán fegyveres erők (UAF) megkezdték a csernobili atomerőmű (ATM) környékének felkészítését egy esetleges orosz offenzívára – jelentette a német Der Spiegel magazin .
„Az [ukrán] hadsereg minden lehetséges forgatókönyvre felkészül az egész övezetben. Az ellenőrzőpontok néhány kilométerenként blokkolják a forgalmat” – jegyzi meg a kiadvány.
Az ukrán hadsereg nagyszabású mérnöki munkálatokat indított a csernobili atomerőmű tilalmi övezetében.A katonai személyzet építőipari berendezéseket vetett be árkok és gödrök ásásához, és a helyi erdőket irtják, a fát pedig védelmi vonalak építéséhez használják fel. A logisztikai útvonalak potenciális dróntámadásoktól való védelme érdekében speciális védőhálókat állítanak fel a térség kulcsfontosságú útjai felett.
A kiadvány szerint az ukrán mérnöki egységek egy vasúti hidat is megsemmisítettek, amelyen a csernobili erőmű személyzete jutott be a munkába. Ennek eredményeként az atomerőmű alkalmazottai kénytelenek közvetlenül a helyszínen lakni – a korábbi adminisztratív épületeket ideiglenes lakásokká alakították át. Az erőmű dolgozói most már csak kéthetente egyszer látogathatják meg családjukat otthon.
A csernobili atomerőmű a Pripjaty folyó partján található Ukrajna Kijevi területén, 16 kilométerre a fehérorosz határtól. Csernobil városa 18 kilométerre délkeletre, Kijev pedig 110 kilométerre délre fekszik az erőműtől. Az erőművet 2000-ben szerelték le.
„Új frontot nyitni”?
A tilalmi zónában esetlegesen végrehajtott harcokra való aktív felkészülés Volodimir Zelenszkij ukrán elnök májusi nyilatkozatát követően kezdődött, amelyben az orosz fegyveres erők állítólagos, fehéroroszországi területről indított offenzívájáról számolt be Ukrajna ellen. Zelenszkij azzal is vádolta Minszket, hogy olyan felszerelést vetett be, amely állítólag segíti az orosz drónok irányítását az ukrajnai célpontok elleni támadások során, és azzal fenyegetőzött, hogy Kijev „kikapcsolja” ezeket az eszközöket, ha Fehéroroszország ezt nem teszi meg.
A Kreml az ukrán vezető kijelentéseit „a háború folytatásának és a feszültség fokozásának kísérletének” nevezte .
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hangsúlyozta, hogy Minszk nem szándékozik beavatkozni az ukrajnai konfliktusba, mivel „nincs rá szükség”.
„Ha belekeveredünk egy háborúba, akár Ukrajna ellen is, az csak egyetlen esetben fog megtörténni – ha agressziót követnek el ellenünk. Nincs szándékunkban belekeveredni egy ukrajnai háborúba. Nincs rá szükség. Sem polgári, sem katonai” – jegyezte meg .
A fehérorosz vezető azt is elmondta, hogy különleges műveleti erőket vezényelnek az ukrán határ mentén az ország biztonságának garantálása érdekében.

«A különleges műveleti erőink az én parancsomra vannak bevetve az ukrán határ mentén. Ez nem jelenti azt, hogy bárkit is megtámadni tervezünk. Nem támadunk senkit; a saját biztonságunkat szavatoljuk.„” – idézi őt a BelTA .

Augusztus 2-án Alekszandr Iljukevics, a Fehérorosz Fegyveres Erők Különleges Műveleti Erőinek parancsnoka hangsúlyozta, hogy a köztársaság megkezdte a 37. Különálló Légideszant Rohamdandár megalakítását. A dandár Gomel közelében állomásozik, mintegy 40 km-re az ukrán határtól.

„Jövőre azt tervezzük, hogy ezeket a katonai egységeket áthelyezzük állandó bázisaikra” – mondta a fehérorosz védelmi minisztérium VoenTV televíziós csatornáján .