Megjelent a Transindex.ro-ban 2010 jul
29
http://itthon.transindex.ro/?hir=24177
Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke több alkalommal is hangoztatta az utóbbi időszakban, hogy az EMNT nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy párttá alakul. A hír kapcsán Székely István politológust kérdeztük meg arról, hogy szerinte az RMDSZ és az MPP mellett egy harmadik párt hogyan rajzolja át a romániai magyar politikai erővonalakat.
Székely elmondta, hogyha az EMNT-nek valóban sikerül bejegyezni egy politikai pártot az önkormányzati választásokig, akkor elsősorban Hargita és Kovászna megyében jelenhetne meg önálló arculattal. „Ebben a két megyében azt látom, hogy annyira rossz a viszony az RMDSZ és a MPP között, hogy ott az EMNT arcvesztés nélkül nem állhat tulajdonképpen egyik mellé sem” – mondta.
Véleménye szerint az EMNT és az RMDSZ Erdély többi részein elsősorban megállapodásban fog gondolkodni, és az EMNT inkább azokon a településeken indulna önállóan, ahol nem veszélyeztetné a magyar képviselet létét. „Például egy 60-80%-ban vagy még magasabb arányban magyarok által lakott településen lehetne kísérletezni a politikai pluralizmussal, 20-30%-nál úgy gondolom, hogy nem” – vélekedik a szakember. Szerinte az EMNT és az RMDSZ várhatóan meg fog egyezni a 2012-es parlamenti választásokra, viszont elképzelhetőnek tartja, hogy az EMNT pártként való bejegyzése elsősorban a megegyezés árát srófolhatja fel az RMDSZ szempontjából.
„Nem hiszem azt, hogy az EMNT saját jogán indulna. Az legutóbbi választásokon azt láttuk, hogy az MPP nem indított saját jelölteket, de független jelölteket támogatott, eredmény nélkül. Azt hiszem, hogy az EMNT (itt változtatást eszközöltünk – szerk. megj., 12:20, 29.7.2010) tudja, hogy egy 6,3%-os országos etnikumot nem lehet úgy kettéosztani, hogy abból 5%-ra fussa” – összegez. (hírszerk.)
Szász: az RMDSZ hegemóniáját szervezetépítéssel lehet kikezdeni
Megjelent a Transindex.ro-ban http://itthon।transindex।ro/?cikk=12123
Helyhatósági választásokon versenytársként jelenhet meg az új párt, de kiegyezne ahol egységes képviselet szükséges.
Az EMNT vezetői egyre sűrűbben hangoztatták az utóbbi időben, hogy fontolgatják a szervezetnek pártként való bejegyzését। Ha ez bekövetkezik, ön szerint milyen hatással lehet az erdélyi magyar politikai erővonalakra?
Szász Alpár Zoltán: – Pillanatnyilag a helyzet az, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalomnak (EMNM) a vezető szerve. Az EMNT mozgalom néven és egyesületként jegyezte be magát.
Érdemes megvizsgálni az idevágó törvényes rendelkezéseket azt kiderítendő, hogy milyen további lépéseket tehet meg az EMNT: szerintem a szervezet előtt két lehetőség áll. Egyik lehetőség a romániai magyar kisebbség jogi elismertségét - értem ez alatt mindenekelőtt azt, hogy a nemzeti kisebbségek tanácsában képviseltetik a romániai magyarság - kihasználva nemzeti kisebbségi szervezetként bejegyezni a mozgalmat. Ehhez a 2008. évi választási törvény szerint összesen 20 ezer - 15 megyéből és Bukarest municípiumból - aláírás szükséges, megyénként legalább 300.
Ha pártként jegyezteti be magát a szervezet, akkor a 2003. évi párttörvény értelmében 18 megyéből és Bukarestből összesen 25 ezer, megyénként legalább 700 aláírást kell összegyűjtenie. Számban alig, de megoszlásban nehezebben megoldható.
Ha azt vizsgáljuk meg, hogy miként teljesítheti ezeket a küszöböket az EMNT, akkor talán abból kell kiindulni, hogy a 2007. évi EP-választások alkalmával Tőkés László, az EMNT elnöke a román szavazatokat leszámítva több mint 150 ezer magyar szavazatot szerzett. A „román” szavazatokat többnyire a Kárpátokon túli megyék számlájára írtam - hiszen nem elhanyagolható, hogy csángók és magyarok más megyékben is élnek, ez a népszámlálási adatokból is kiderül.
Tehát ez nem jelent túlságosan nehéz akadályt az EMNT számára: az EMNM egyesületből kisebbségi szervezetté, vagy akár párttá is alakulhat. Kisebbségi szervezetként további nehézséggel kell szembenéznie, ugyanis a közhasznúságot is kell bizonyítania, és ehhez néhány éves működés szükséges. Ilyen körülmények között inkább csak pártként jegyeztetheti be magát az EMNT.
Miután megvizsgáltuk azt, hogy a párttá alakulás lehetséges, most lássuk, hogy mire lehet jó ez. A jelenlegi politikai képletben az RMDSZ és a zsákutcában levő MPP mellett harmadik erőként jelenhet meg az EMNT. Gondoljuk csak a 2009. évi EP-választásokra, amikor az RMDSZ mellett a Magyar Összefogás listájának volt a résztvevője.
Az EMNT/EMNM a bejegyzéssel nyilván politikai súlyát növelné meg, és erőteljesebben jelentkezhetne ellensúlyként azzal az RMDSZ-szel szemben, amely az elmúlt 20 esztendő alatt a konjunkturális politizálás híve volt, tehát politikai szövetségeit, opcióit állandóan a megadott helyzethez próbálta igazítani, és ennek megfelelően próbálta a szövetségeseit, valamint riválisait megválasztani, tehát nem azt a politikát képviselte, amit Magyarországon a Fidesz és Erdélyben az EMNT.
E két utóbbi szervezet barát-ellenfél kapcsolatait talán soha nem a politikai konjunktúrák, hanem inkább a célok és az elvek határozták meg. Ilyen szempontból jelenthetne erőt az EMNT/EMNM az RMDSZ-szel szemben, ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az EMEF-ben a két szervezet együttműködik, de rivalizál is egymással.
Kérdés az, hogy érdemes-e a bejegyzést véghezvinni. Az MPP kapcsán már az is elhangzott, hogy csődös politikai kísérlet. Ebből a szempontból talán érdemes az EMNT-vel mint olyan lehetőséggel kísérletezni, ami kiválthatja az MPP-t és a helyébe léphet. De az is felmerül, hogy jogos-e a felvetés, miszerint az EMNT/EMNM kiválthatja az MPP-t, ami a politikai szereposztást illeti.
Nem föltétlenül, mert az sem kizárt, hogy hárompólusú képlet alakul ki, vagy marad fenn a továbbiakban is, mintegy adottságként. Tehát azt mondhatjuk: az erdélyi magyar politikai szerkezet ezt a három pólust mutatja fel, és ezt el kell fogadnunk.
Ha ez így lesz, akkor még két kérdés marad fenn, talán a két leglényegesebb. Az EMNT ügyvezető alelnöke, Toró T. Tibor is úgy fogalmazott, hogy van annyi bölcsesség az EMNT-ben, hogy ne kockáztassa meg a magyarság képviseletét a fontosabb képviseleti szervekben - a román illetve az európai parlamentben.
Én is úgy gondolom, hogy egy fizikus tanult annyi matematikát, hogy ha 6,3-at próbál meg 2-vel, vagy 3-mal osztani, észreveszi, hogy az eredmény egyik esetben sem éri el a 5-öt, ami a bejutási küszöböt jelenti ezekbe a parlamentekbe. Tehát nem kétséges, hogy az EMNT/EMNM nem fogja megkockáztatni a romániai magyar politikai egységet és a képviseletet, viszont az elképzelhető, hogy a helyhatósági választásokon, ott, ahol az etnikai arányok ezt lehetővé teszik, versenytársként jelenik majd meg az RMDSZ-szel szemben.
Viszont amikor a játékszabályok egységes képviseletet követelnek, akkor minden bizonnyal együtt fog majd fellépni az RMDSZ-szel, ahogy azt az EMEF keretében is teszi. Ennek a kiegyezésnek, mint ahogy eddig is, ezentúl is lesz ára.
Érdekes lesz megfigyelni, hogy milyen erővonalak alakulnak majd ki az RMDSZ-EMNT-Fidesz hármasban, hiszen az RMDSZ a Fidesz ellenzéki szerepvállalása idején, sőt, talán már korábban is nagymértékben elkötelezte magát a Magyar Szocialista Párt (MSZP) mellett, amely most nem tudja hathatósan támogatni a szövetséget.
Szerintem egy olyan konstelláció van kialakulóban, amelyben a nagyobb belpolitikai tőkével egyértelműen az RMDSZ rendelkezik, viszont külpolitikai téren - ide értve Tőkés László EP-alelnökké való választását, illetve az EMNT és a Fidesz nagyon jó kapcsolatát - az EMNT rendelkezik nagyobb politikai tőkével.
Tehát jelenleg ennek a két pólusnak a versengését és együttműködését ezek a tényezők határozzák meg, illetve az, hogy az EMNT párttá alakulásának az esetén mennyire fogja ezt fenyegetésnek, vagy pusztán a politikai logika által kiváltott lépésnek tekinteni az RMDSZ. Elképzelem, hogy ezt nem fogja jó néven venni, és szigorúbb feltételeket fog majd szabni az együttműködésnek.
Az EMNT belpolitikai porondon túl nagyot nem fog tudni dobbantani, hacsak szervezetépítéshez nem lát. Kiből fogja felépíteni struktúráit a pártként bejegyzett EMNT?
Természetesen ahhoz, hogy a 2012-ben esedékes helyhatósági választásokon versenytársként tudjon jelentkezni, komolyan el kell kezdenie a szervezetépítést is. Egy nem túl EMNT-barát blog azt taglalta, hogy olyan személyek is vannak az EMNT Kolozs megyei küldöttségében, akik az RMDSZ-ben helyi szerveiben is képviseleti tisztséggel rendelkeznek.
Feltevődik az a kérdés, hogy úgy akar-e szervezetet építeni az EMNT, hogy embereket próbál toborozni az MPP, illetve az RMDSZ színeiből. Az RMDSZ-től el tud hódítani embereket, mert a szövetség jogilag nem pártként jegyeztette be magát, de senki sem lehet egyszerre tagja a pártként bejegyzett EMNT/EMNM-nek, illetve az MPP-nek.
Tehát kialakulhatnak átfedések, párhuzamosságok. De hosszútávon ezek az átfedések nem jelentenek problémát, mert lehet, hogy az együttműködés irányába mutatnak. Úgy gondolom, az EMNT és az RMDSZ vonatkozásában nem kell mindent versengésként felfogni. Persze ez egy kicsit bizakodó állásfoglalás részemről, de úgy gondolom, hogy a jövő ezt a két szervezetet szorosabb együttműködésre fogja kényszeríteni, és ha ez így történik, akkor ez az erdélyi magyar kisebbségnek csak hasznára válhat.
Persze, nem kizárt, hogy az EMNT nem alakul párttá, hanem a jelen körülmények között fog együttműködni az RMDSZ-szel. Ezt azonban kevésbé tartom valószínűnek, mégpedig azért, mert az RMDSZ parlamenti párt, állami finanszírozásban részesül, az önkormányzatokban erőteljesen jelen van, már több mint 20 éve rendelkezik stabil pártstruktúrával, etnikai hegemónként viselkedik, és ezt nem is rejti véka alá, amikor ekként viszonyul partnereihez, illetve versenytársaihoz a magyar kisebbségen belül.
Ezt a hegemóniát csak szervezetépítéssel lehet kikezdeni, ha az EMNT úgy gondolja, hogy ebből a hegemóniából valamit le kell csippentenie. Addig fogja ezt így gondolni, míg az EMNT-t másodrangú útitársnak, szükséges, de nem feltétlenül jó kistestvérnek fogja tekinteni az RMDSZ, úgy ahogy jelenleg ez EMEF inkább akadozó, mint olajozott működéséből kitetszik.
Augusztus
Székelyvarság Hargita megye legnagyobb szórványtelepülése, amely mintegy hetvenhét négyzetkilométeren, a Nagy-Küküllő forrásvidékén fekszik. Részei: a Központ, Varságtisztása, Bolygóbükke, Forrásköze, Sólyomkőpataka, Nagykútpataka, Bagzos és Küküllőtelep. Lakói, többek közt a zsindelykészítéssel is foglalkoznak, a települést „zsindelyországnak” is nevezik. Népünnepélye a minden nyáron megrendezett Málna-fesztivál.
Varság központjában Málnaszüret Fesztivált szerveznek szombaton és vasárnap. A Nagy-Küküllő mentén elhelyezkedő falvak hagyományőrző eseményeként indult még. A varsági fesztivált 64 évvel ezelőtt Madarász János helyi plébános álmodta meg. Hosszas tiltás után 1980-ban, idén harmincegyedik alkalommal szervezik meg.
