2012. október 8., hétfő

Traktor, vagy munkahely? Avagy az igazi földindulás kezdete

2012. OKTÓBER 03.
Minden második hektárjukról le kellene mondaniuk a hazai nagyüzemeknek, emellett meg kellene kétszerezni a foglalkoztatottak számát, akik ma is messze a nemzetgazdasági átlag alatt keresnek. Mindez a földtörvény hatásai lehetnek, amennyiben a tervezetet a mostani formában fogadja el a parlament.

Véget vetnek a nagyüzemi termesztésnek az országban?

Ezerkétszáz hektár lehet a legnagyobb földbirtok a készülő új földtörvény tervezete szerint, és egy ilyen méretű birtokon legalább száz embert kellene foglalkoztatni. Egyes szakmai szervezetek, valamint a bama.hu-nak nyilatkozó cégvezetők szerint mindez súlyos gondokat okozna.
Több, a mezőgazdaságban érdekelt baranyai vállalkozás képviselője is úgy fogalmazott lapunk megkeresésére, érthetetlennek és megvalósíthatatlannak tartják az új földtörvény tervezetében foglaltakat. A tervezetben többek között 1200 hektárban maximalizálják a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek földhasználatát, valamint a területnagysághoz igazodó foglalkoztatási kötelezettséget is előírnak, ami azt jelentené, hogy a vállalkozásoknak a jelenleginél jóval több embert kellene alkalmazniuk. Szakértők szerint az irreálisnak minősített foglalkoztatási kényszer miatt további jelentős területek kerülhetnek ki a gazdasági szervezetek használatából.
– Gyakorlatilag még egyszer annyi embert kellene felvennünk, mint amennyi most dolgozik – mondta lapunknak egy cégvezető. – Ez képtelenség. Nem azért, mert nem szívesen adnánk munkát több embernek, de egyrészt a bérüket sem tudnánk kigazdálkodni, másrészről nem is lenne mit csinálniuk. A gépesítés már mindenütt jellemző, ha ennyi embert felvennénk, nem lenne szükség a berendezésekre, de akkor negyven évvel ezelőtti szintre süllyednénk – tette hozzá.
A földtörvény tervezetét a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is támadja. Tanulmányuk szerint az irreálisnak minősített foglalkoztatási kényszer miatt további jelentős területek kerülhetnek ki a gazdasági szervezetek használatából, eszközeiknek fele ezért fölöslegessé válik. S amennyiben azokat például uniós támogatásból vásárolták, s nem tudnak eleget tenni a legalább ötéves használati kötelezettségüknek, a pénzt vissza kellene fizetniük. A cégek jelentős része ezért szerintük befejezné tevékenységét, s így nemhogy nőne, hanem csökken a foglalkoztatottak száma. Kérdés szerintük továbbá, hogy a nagygazdaságok kezeléséből kikerülő földeket ki és mikor venné újra művelésbe, s az addig kieső termelés miatt keletkező károkat milyen forrásokból lehetne fedezni.
A törvénytervezetben foglalt előírások megvalósítása a MOSZ szerint az állattenyésztőket, azon belül elsősorban a tehenészeteket és a sertéstartókat is kedvezőtlenül érintené. Utóbbiak esetében például – a társas gazdálkodókra vonatkozóan – a 800 kocás telep a jellemző. Az állatok takarmányszükséglete 5600 tonna, ami 1100 hektáron termelhető meg. A vállalkozások átlagosan harmincöt embert foglalkoztatnak. A tervezet szerint ekkora létszám mellett csak 800 hektárt használhatnának, ami azt jelenti, hogy vagy fel kell venniük újabb 65 munkavállalót, vagy megvásárolják a takarmányt. Mindkét megoldás súlyos veszteséget jelentene, így elképzelhető, hogy nem marad más választásuk, mint az állatállomány csökkentése.
A 2010-es adatok szerint 472 gazdálkodó szervezet használ 1200 hektárnál nagyobb földterületet. Ők együttesen mintegy egymillió hektárt használnak, de csak 566 ezret használhatnának a jövőben, vagyis területük közel feléről kellene lemondaniuk. Országszerte közel két és félmillió hektárt művelnek a nagyobb üzemek s a mezőgazdaságban valamivel kevesebb, mint 100 ezer embert foglalkoztatnak.
Ez változna a jövőben. a tervezet szerint ötszáz hektáros terület esetében legalább 33, nyolcszáz hektáron már hatvanöt, míg 1200 hektáros birtokon legkevesebb száz embert kellene foglalkoztatni. Ez a gyakorlatban az ágazatban dolgozók létszámának megduplázását jelentené. Kérdés, hogy a bérüket miből gazdálkodnák ki a vállalkozások, amelyek jelentős része már most is a túlélésért küzd.
Bejegyezte: dátum:

Visszavonatnák a földtörvényt a parlamenttel

2012. OKTÓBER 07.,
A harmadik Ángyán-jelentést megismerve, a becsapott gazdák és a kisemmizett települések érdekében ismét az állami földhaszonbérleti pályázatok és földtörvény tervezetének visszavonását követeli az Élőlánc Magyarországért.
A Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága és Mezőgazdasági Bizottsága általános vitára ajánlotta a földtulajdonra és földhasználatra vonatkozó földtörvény tervezetét, amely alapjaiban, hosszú időkre fogja meghatározni a vidék társadalmának és gazdaságának alakulását. Erre reagált közleményében az Élőlánc Magyarországért.
A szervezet szerint a tervezet nem csak a vidékfejlesztési stratégia célkitűzéseivel nincs összhangban, hanem az alaptörvényben deklarált fenntarthatóság alapelveivel is ellentétes. Magában rejti a spekuláció, a korrupció és a társadalmi igazságtalanság lehetőségeit. Korlátokat szab a földszerzésben az őstermelőknek, családi gazdaságoknak, de korlátlan üzemméret kialakítását teszi lehetővé az olcsó bérmunkával dolgozó, a helyi gazdaságból profitot elvonó nagyüzemnek, előrevetítve a családi gazdaságok és a vidéki települések elsorvadását. A külföldi földtulajdon ellen irányuló harcias kommunikáció közepette a tervezet kész tényként kezeli, hogy európai uniós állampolgárok földet vásárolhatnak Magyarországon. Mindezt tetézi, hogy a tervezetről érdemi társadalmi vita nem folyt, hatástanulmányok nem készültek.
Az Élőlánc Magyarországért ezért követeli, hogy a tervezetet vonják vissza, és az új tervezet készítését előzze meg a szükséges hatástanulmányok elkészítése, majd erre építve a képviselők szervezzenek választóik számára az ország minden területén nyilvános társadalmi vitát. A törvénytervezet további tárgyalása csak ezt követően kezdődjék meg - hangsúlyozta Ács Sándorné, a szervezet elnökségi tagja.
A szervezet szeptember végén kinyilvánította: a magyar közvagyon stratégiai részét alkotó állami földeknek kizárólag a helyi közösségeket kell szolgálniuk! Azzal, hogy a földek egy rafináltan kitalált rendszer révén külső tulajdonosok nagybirtokaivá állnak össze, elvonják a jövedelmet és a fejlődési lehetőséget a vidéki településektől, ezzel lassú sorvadásra ítélik őket.
Bejegyezte: dátum:

Korlátoznák a családi gazdaságok földeladását

2012. OKTÓBER 07.,
Az őstermelők, a családi gazdálkodók és a nagyüzemek által bérelt, illetve birtokolt termőföldek méretkorlátozását érintenék azok a módosító indítványok, amelyeket kormánypárti képviselők nyújtanak be a készülő földtörvényhez.

Az eddigieknél is szigorúbb lenne az új szabályozás 
Fotó: Shutterstock

A Magyar Nemzet információi szerint módosító indítványok benyújtására készülnek kormánypárti képviselők a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény tervezetével kapcsolatban. A honatyák elsősorban az őstermelők, a családi gazdálkodók, illetve a nagyüzemek által bérelt, illetve birtokolt termőföldek méretkorlátozásával kapcsolatban terveznek változtatásokat.
A kormány által beadott földtörvényjavaslat kiemelt birtokméretként szabályozná a családi gazdaságokhoz tartozó földet, amelynek területe maximum 500 hektárt érhetne el. A tervezet meggátolná a birtokok elaprózódását azzal, hogy nem engedélyeznék a családi gazdaságok területéből a földértékesítést, ha azzal a birtokméret 50 hektár alá csökkenne. A kormánytervezet a haszonbérletek esetében úgy szabályozna, hogy az őstermelők legfeljebb 50 hektárt, az egyéni vállalkozók pedig 300 hektárt művelhetnének. A bérelhető területeknél előírt létszámmal kapcsolatban is várható módosító indítvány.
Az egy kézben lévő földbirtokok tervezett korlátozásával és a bérelhető területeknél előírt dolgozói létszámmal kapcsolatban várható, hogy megváltozik az új földtörvényre vonatkozó javaslat, mert a kormánypárti honatyák változtatnának rajta. Elsősorban az egy kézben lévő földbirtokok tervezett korlátozásával és a bérelhető területeknél előírt dolgozói létszámmal kapcsolatban várható, hogy megváltozik az új földtörvényre vonatkozó javaslat, mert a kormánypárti honatyák változtatnának rajta.
A jövő héten a parlament plenáris ülése elé kerülő kormányjavaslat jelenleg kiemelt birtokméretként szabályozná a családi gazdaságokhoz tartozó földeket, amely maximum 500 hektárt érhetne el. Elejét vennék a birtokok elaprózódásának azzal, hogy nem engedélyeznék a családi gazdaságok területéből a földértékesítést, amennyiben azzal a birtokméret ötven hektár alá csökkenne. Az elképzelés szerint az 50 hektár alatti területeken gazdálkodókat őstermelőnek, 500 hektárig középbirtokosnak, az ennél nagyobb földeket művelőket pedig nagybirtokosnak neveznék. Magánszemélyek és közeli hozzátartozóik országos szinten legfeljebb 1200 hektár földet birtokolhatnának és bérelhetnének. Gazdasági társaságok a továbbiakban sem vásárolhatnának földet.
Ami a haszonbérleti lehetőséget illeti, a tervezet szerint az őstermelők legfeljebb ötven hektárt, az egyéni vállalkozók pedig háromszáz hektárt művelhetnének ilyen módon. A gazdasági társaságoknál megkötés lenne, hogy háromszáz hektár felett további területeket csak az általuk foglalkoztatott személyek számától függően bérelhetnének.
A vidékfejlesztési tárca államtitkárának közlése szerint a földforgalmat szabályozó átfogó jogszabálycsomag első eleme a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló előterjesztés, amelyet kedden általános vitára alkalmasnak talált a parlament mezőgazdasági bizottsága.
Bejegyezte: dátum:

Kik a fiatalok példaképei?

2012. OKTÓBER 08., szerző: Palágyi Edit
Mondd, ki a példaképed, s megmondom, ki vagy! – ezt is játszhatnánk a mai kamaszokkal. Popsztárok és kétes hírű villalakók az ideáljaik, jobb esetben olimpiai bajnok sportolók. A haza nagyjait, netán regényhősöket hiába keresnénk a listán. Ha újabban mégis istenítik a történelem egy-egy baljós figuráját, az még nagyobb baj…
A sok-sok rajongó női levélből, kitűntek a 16 éves Boncza Berta írásai
Jó száz éve történt, hogy Boncza Berta elkényeztetett úrilány a svájci internátusban tollat fogott, s kamaszos hévvel, ismeretlenül levelet írt ideáljának, a híres, de korosodó költőnek: Ady Endrének. Manapság nem ilyesmiről álmodoznak a fruskák, több évtizede leáldozott az a kor, amikor még írók, költők, valódi vagy kitalált hősök voltak a tizenévesek példaképei. 
A kutatók a világ nyugati felén már a II. világháború utáni időszakban megfigyelték, hogy az ifjak nem kergettek többé ideálokat. Ehelyett a televízióban látott alakokkal azonosultak, vagy azt hangsúlyozták, hogy ők aztán senkit sem tekintenek mintának. A hatvanas években a német diákok még Albert Schweitzert, a Nagy Fehér Varázslónak is nevezett, önfeláldozó orvos-orgonaművész polihisztort tekintették példaképüknek. A kilencvenes évek közepén azonban a norvég fiúk már az izmos akcióhősökre szavaztak, így Schwarzenegger tarolt. A hazai tinik többsége ma könnyű és gyors népszerűségről álmodik: egy leányzó az egyik valóságshow válogatóján bevallotta, hogy tízéves korától villalakó akar lenni. Az olimpia idején szerencsére az igazi teljesítmény került reflektorfénybe, így a dobogóra felkapaszkodó „aranyos” sportolóinkért is sokan lelkesedtek – pél¬dául a közösségi oldalakon. Nincs tán veszve a remény, hogy az érték is beépül a fogékony lelkekbe, nem csak a bulvármaszlag…
Kire néznek fel a mai tizenévesek? Egerben tanuló középiskolásokat, illetve ott időző fiatalokat faggattam. Vigyázat, a nyugalom megzavarására szolgáló válaszok is születtek!
Popsztárok, rapperek szerepelnek főleg a kereskedelmi szakiskolás lányok ideáljai közt. Legtöbbjük a távoli, csillogó eszményképek mellett azért megemlíti a saját édesanyját is, akit mintának tekint. Ritkán egy-egy tanár is felfér a listára. A fiúk focistákra – Messi, Ronaldo –, esténként bárban üldögélő sorozatszereplőkre – például az Így jártam anyátokkal című filmből – voksolnak a leggyakrabban.
– Rihanna a példaképem, mert bátor, belevaló, képes kiállni az igazáért és még szép is – ez a 19 éves Klára véleménye. Nagy álma, hogy rendőrnő legyen, és erőszakos bűnözőket csípjen fülön, ezért is néz fel az erős nőkre. A szakácsnak készülő Emíliának viszont a csinosnak és kedvesnek mondott Nótár Mary jön be: mint megtudom, ő roma mulatós slágerekkel lopta be magát a szívekbe.
– Shakira, mert jól mozog és szeret pasizni – feleli a 15 éves, szőke Erzsébet, aki azt igyekszik ellesni a rámenős énekesnőtől, hogyan vetkőzhetné le félénkségét. Barátnője viszont férfit választott példaképnek, a rapper L. L. Juniort. Azért, mert olyan szívbemarkolóan szól a szerelmi bánatról, és még jóképű is.
– Tupac, a fekete rapper, mert gettóban élt ő is, akárcsak én – veti oda a 17 éves Béla, a Pestről származó roma fiú, majd profi szájdobolásba kezd.
– Adolf Hitler, Rudolf Hess, Szálasi Ferenc – vágja rá a kopaszra nyírt fiatalember. István pont ma tölti be a tizennyolcadik évét, a két cimborájával a barátnőjét várja. Fekete kapucnis pulóverén vörös felirat virít: Harcos. A két másik fiú – egyikük hatvani, a másik gyöngyösi diák – ugyancsak büszkén vallja magát neonácinak.
Valamilyen párthoz vonzódnak-e? – puhatolózom, de legyintenek: a parlamenti pártokban nem bíznak. Hogy közösséghez tartoznak-e, arra azt felelik: nem publikus. Nagyobb nyomatékot úgy adnak a szavaiknak, hogy félrehúzzák a pólójukat: kettejük vállán horogkereszt, a harmadikén halálfej a tetoválás. Magyarázzák, egy-egy rajz melyik SS-hadosztály jelvénye. A szüleik nem örültek a testdíszeknek, de nem volt beleszólásuk. István nem kertel: 2 év 4 hónap felfüggesztett lóg a feje felett, garázdaságért, súlyos testi sértésért kapta. Öntudatosan mondja: „Tizenöt évesen már verekedtem a fajtámért”. S vajon mit szólnak a pedagógusok, hogy ilyen tetoválásokat hordanak? – tudakolom az egyik kopasz középiskolást, mire a válasz: – Semmit. A tanárunk, akiről tudjuk, hogy füvezik, a múltkor úgy próbált rám hatni: „Nem örülne a Führer, ha tudná, hogy nincs kész a leckéd.”
A mában él és gondolkodik az egyik elit gimnázium diákja: – Példakép? Nincs időm ilyesmire a tanulás mellett – pillant rám napszemüvege mögül, s kifújja a Marlboro füstjét. Aztán kiböki: úgy szeretne élni egy-két évtized múlva, mint a tehetős bankárok: menő autóval, vastag pénztárcával.
Bejegyezte: dátum:

Tíz pontban a gazdasági egyensúlyért

2012. október 8., 
A magyar kormány egyenlegjavító programnak nevezte, az ellenzék 400 milliárd forintos megszorításról beszél. A forint erősödött, Brüsszel üdvözölte az intézkedéscsomagot, a szakszervezetek viszont elfogadhatatlannak tartják például a pedagógusi béremelés halasztását. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (képünk) pénteken jelentette be a tízpontos programot. Lássuk, milyen eszközökkel biztosítaná Budapest a költségvetés egyensúlyát. 
A 2013-as költségvetést érintő 397 milliárd forintos kiigazítási program révén biztosítható a nemzeti össztermék három százaléka alatti államháztartási hiány – közölte Matolcsy György. Szerinte a programnak köszönhetően 2014-ben is három százalék alatt tartható a deficit. Az ország ezzel nemcsak az Európai Bizottság ajánlását teljesíti, de elkerüli a több mint ezermilliárd forint kohéziós forrás elvonását. A kormány új makrogazdasági prognózisa az idei első félévi 1,2 százalékos visszaesés megállását várja a második fél évben. A GDP volumenváltozása „így is negatív tartományban lesz idén” – fűzte hozzá, de éves előrejelzést nem közölt. Jövőre azonban a kormány egyszázalékos gazdasági növekedéssel számol. Korábban 0,1 százalékos növekedést vártak idénre és 1,6 százalékot 2013-ra. A gyengébb kilátásokat a miniszter az exportpiacok lassulásával, a mezőgazdaság gyenge teljesítményével, az építőipar zuhanásával és a beruházások visszaesésével magyarázta. Az új államháztartási hiánycél az intézkedések révén idén és jövőre is a GDP 2,7 százaléka.
A tízpontos program részeként a kormány az EU/IMF hitelmegállapodás megkötése után a jelenlegi 15 százalékról 5 százalékra csökkenti az európai uniós projektek társfinanszírozásának arányát, amely 55 milliárd forintos megtakarítást jelent a költségvetésnek. A bürokráciacsökkentő csomag 30 milliárd forinttal javítja a költségvetési egyenleget. Ennek részeként a közszférában megszűnik az a lehetőség, hogy a munkavállaló egyszerre kapjon munkabért és nyugdíjat. A közszférában a következő három évben nem töltik fel a nyugdíjba vonulók helyét. Bizonyos ágazatokban azonban, így az egészségügyben, nem lesz nyugdíjas létszámstop. Az önkormányzati rendszer átalakítása során a központi kormányzat által átvett iskolák, kórházak, illetve a járási rendszer bevezetése révén nagyjából 22 ezerrel csökken a közszféra létszáma már 2013-tól. A kormány a tanári fizetések 2013. szeptember 1-jei emelését 2014 elejéig elhalasztja, amivel 73 milliárd forintot takarít meg. Amennyiben viszont 2013-ban a tervezett egy százaléknál jobb lesz a gazdasági növekedés, visszahozzák a korábbi időpontot. További 8–10 milliárd forintos egyenlegjavulást várnak az önkormányzatok által kifizetett szociális támogatásokra vonatkozó felső korlát bevezetésétől. A miniszter leszögezte: semmilyen, gyerekneveléssel kapcsolatos támogatás nem jöhet szóba. Jogos és igazságos lépésnek mondta, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél ne legyen nagyobb az egy főre jutó szociális támogatások összege. Közölte azt is: jövő évtől a készpénzfelvétel után háromezrelékes tranzakciós illetéket kell majd fizetni a korábban tervezett egy ezrelék helyett. A tranzakciós illetéket mégsem terjesztik ki a Magyar Nemzeti Bankra, de 30 milliárd forinttal 40 milliárd forintra emelik a Magyar Államkincstár által fizetendő tranzakciós illeték összegét. 
A kabinet 95 milliárd forintos többletbevételt remél az adóbeszedés hatékonyságának növelésétől. Matolcsy György a kormányülés egyik legfontosabb döntésének nevezte, hogy a jövő év során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közreműködésével valamennyi pénztárgéphez bevezetik az on­line-kapcsolatot. Az intézkedést az olaszországi, svédországi és szlovéniai sikeres példákkal is magyarázta. Bulgáriában hasonló intézkedésnek köszönhetően egymilliárd euróval, közel 300 milliárd forinttal több lett az áfabevétel – tette hozzá. Az adóintézkedések között említette a fordított áfa kiterjesztését a sertéskereskedelemre. A gazdaságfehérítés így összesen 120 milliárd forintnyi többletbevételt hozhat a költségvetésnek.
A miniszter számításai szerint 51 milliárd forint egyenlegjavítást hoz a társadalombiztosítási hozzájárulásra vonatkozó plafon eltörlése. Megszűnik az a jelenlegi rendelkezés, hogy havi 661 ezer forint felett 0 százalék a tb-hozzájárulás kulcsa. Mint mondta, egyenlegében ezzel az intézkedéssel az adófizetők egy százaléka valamivel többet fog befizetni 2013-ban, mint idén, de ezek az adófizetők így is többet tarthatnak meg, mint az arányos egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése előtt.
Bejegyezte: dátum:

Gálfi Árpád az udvarhelyi MPP elnöke

2012 október 07.,
Október 4-én, szerdán tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi szervezete. A szerdai tisztújításon körülbelül félszáz helyi küldött vett részt, és választotta meg a helyi szervezet új elnökét, alelnökét és az elnökségi tagokat. A korábban elnöki tisztséget betöltő Molnár Miklós helyébe Gálfi Árpád lépett, az alelnöki tisztséget Mike Levente tölti be. Az elnökségnek öt tagja van Pál László, Koffol Alfréd, Balázs Árpád, Ketesdi Imre és Bálint Mária-Magdolna személyében. A résztvevők javaslatot tettek az ügyvezető elnökre is - Szakál Csaba tisztségére a szervezet elnöksége kell rábólintson. Az MPP Megyei Küldöttgyűlését szintén Székelyudvarhelyen tartják október 5-én, pénteken 18 órától. A polgáriak városi szervezetét - a tisztújító gyűlés határozata szerint - Gálfi Árpád elnök, Mike Levente alelnök és Molnár Miklós képviselik. A megyei fórum napirendjén tisztújítás, beszámolók szerepelnek, illetve itt döntenek az október 13-i Országos Kongresszus helyszínéről is.— uh.ro

Bejegyezte: dátum:

2012. október 2., kedd

Már nem lehet tiltani az állattartást falun

2012. OKTÓBER 01., szerző: O. Horváth György
Ismét jöhet a háztáji állattartás, ugyanis október 1-jétől a mezőgazdasági haszonállatok tartását az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben. A kedvetelésből tartott állatokét viszont továbbra is megtehetik.
Tartani már lehet, a kérdés az, hogy megéri-e?

A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint ma lép hatályba az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény azon módosítása, mely szerint a haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket – például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma – hatályon kívül kell helyezni. Mindez nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást; az állatok tartása ugyanis „nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet”.
A közlés szerint a jövőben ugyanúgy be kell tartani az állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig. A korlátozás nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatok – köztük kutyák vagy macskák – tartására vonatkozó szabályok megalkotására. E tárgykörben az önkormányzatok továbbra is alkothatnak helyi szabályokat – fűzték hozzá
Bejegyezte: dátum:

3,5 milliárd nemzetközi vidékfejlesztésre

2012. OKTÓBER 02., szerző: O. Horváth György
2012. október 30-tól 3,5 milliárd forintra pályázhatnak a LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS) nemzetközi együttműködés megvalósításához.
A vidékfejlesztési pénzek közül még 33 milliárd vár a Leader-programra, melyből 3,5 milliárd most szabadult fel
3,5 milliárd forintra pályázhatnak a LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS) nemzetközi együttműködés megvalósításához – jelentette be V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján. A támogatási kérelmeket 2012. október 30-tól folyamatosan forráskimerülésig, de legkésőbb 2013. augusztus 31-ig lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH).
Már több mint másfél évtizedes múltra tekint vissza a LEADER, melyben az egyik legfontosabb elem az együttműködés az országhatáron belül és túl is – hangsúlyozta V. Németh Zsolt. A mostani pályázaton a nemzetközi együttműködést támogatjuk, ami létrejöhet hazai és más európai uniós tagállamban működő HACS-ok, vagy nem EU-tagállamban, de LEADER-megközelítés szerint szerveződött csoportok között.
Egy-egy akciócsoport legfeljebb 50 millió forintot igényelhet, de akár több kisebb, vagy egy nagy projekt megvalósítására is nyújthat be pályázatot. Támogatást lehet kérni egyebek mellett: közös beruházásokra, tevékenységekre, közös szervezetek alapítására, publikációk kiadására, képzési, oktatási rendezvények – például szemináriumok, konferenciák – előkészítésére és megvalósítására, illetve jó gyakorlatok átadására.
A pályázat lebonyolítása újszerű lesz: az akciócsoportoknak először egy megvalósíthatósági tanulmányt kell beadniuk a Vidékfejlesztési Minisztériumba. A tanulmányt egy tapasztalt LEADER-szakemberekből álló, 10 fős bizottság minősíti, majd szükség szerint módosító javaslatokat tesz, hogy a HACS-ok hogyan nyújtsák be támogatási kérelmeiket az MVH-hoz. A cél, hogy szakmailag kifogástalan, minőségi projektek jöjjenek létre.
Bejegyezte: dátum:

Igy azért még sem kéne - Falumegújítási pályázat indul

2012. OKTÓBER 02., 
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból falumegújításra és -fejlesztésre, a vidéki örökség megőrzésére igényelhető támogatások részletes szabályairól rendelkezett a vidékfejlesztési miniszter.

Akad mit rendbe hozni, szépíteni falvainkban 
Fotó: Németh András Péter

A Magyar Közlöny legfrissebb számában hétfőn megjelent rendeletek szerint a falumegújításra és -fejlesztésre a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-től igénybe vehető támogatásokra a kérelmeket postai úton október 15. és november 15. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon. 
A rendelet alapján támogatható többek között helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró épületek, épületrészek külső és meghatározott esetekben belső felújítása. Támogatás igényelhető a település környezetét és megjelenését javító fejlesztésre, alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek piacának létrehozására, nem fedett sport-, atlétikai, kerékpáros és gördeszkapálya kialakítására.
A rendelet alapján igénybe vehető támogatás együttes összege ügyfelenként egymást követő három pénzügyi évben nem haladhatja meg az 50 millió forintot.
Bejegyezte: dátum:

Ki az "idősebb" ?


Bejegyezte: dátum:

Avarégetés, avagy tombol a hülyeség kora

2012 szeptember 28. Írta: Lenkei Péter 
Mi történik, ha valaki begyújtja a kerti„füstgyárat”
Hazánkban széles körben elterjedt„népbetegség” a kerti hulladékok és az avarégetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik. De vegyük csak sorra, egy átlagos kupac (100 kg) elégetése során milyen anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:
Szén-monoxid: 5-7 kg (= 5-7 milliárd mikrogramm - μg)
Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.
Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktuskockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét.
Egészségügyihatárértéke 10000 μg/m3.
PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék): 3,3-4,9 kg(= 3,3-4,9 milliárd μg)
Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok. Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, szívinfarktus, agyérgörcs,tüdőgyulladás. Egészségügyi határértéke 50 μg/m3.
Szénhidrogének: 1,5-2 kg
Rákkeltők, mutagének, károsítják az immun rendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését.
Nitrogén-oxidok: 20 g (= 20 millió μg)
Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat metahemoglobin képződést. Egészségügyi határértéke 200 μg/m3.
Metil-etil-keton: 3,6 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Etil-benzol: 3,3 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, hatással lehet a májra és vesére, rákkeltő, hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Sztirén: 6,8 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat,hatása lehet a központi idegrendszerre, lehetséges emberi rákkeltő,halláskárosodást okozhat, hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Fenol: 3,3 g
Az anyagnak hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhat görcsöket, kómát, szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást.
Dibenzo-furán: 0,45 g
A Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyi felépítésű dibenzo-dioxin okozta. Rákkeltőanyag, károsíthatja a hormonrendszert.Születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, immunrendszert károsíthatja, a szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.
Benz-a-pirén: 0,06 g (=60 millió nanogramm)
A BaP az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3. Az anyag emberi rákkeltő.Öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben. Állatkísérletek arra utalnak, hogy ennek az anyagnak toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
A fenti példában szereplő kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.
Mit okoz a részecskeszennyezés (PM10, PM2,5)?
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az európai részecske-szennyezésről készített tanulmánya szerint Magyarországon évente 16200 emberhal meg idő előtt. Ők átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés. Ez azt jelenti, hogy minden évben 183 400 életévet veszítünk az idő előtti elhalálozás miatt. Ebben a tekintetben első helyen állunk Európában. Megjegyezzük, hogy korábbi tanulmányokból ismert: a légszennyezés miatt betegen eltöltött napok száma ezerszer-tízezerszer magasabb, mint a halálozások száma. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon évente összesen legalább 16 millió napon keresztül betegeskedünk csak a PM10 miatt!Az életvesztéseken és betegeskedésen túl ennek jelentős gazdasági kihatása van, mely veszélyeztetheti az ország versenyképességét, így az avarégetés szigorú tiltása lenne indokolt. Valószínűleg az okozott kár töredékéből meglehetne tanítani a lakosságot, hogy hogyan kezeljék helyesen a kerti hulladékot.
Hazai szabályozás
A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést.
48. § ( 4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:
b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása
Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani.
A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladékégetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban.
36. § (1) A levegőtisztaság-védelmi ügyben az elsőfokú hatósági jogkört - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a felügyelőség gyakorolja.
(2) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényben meghatározott kistérség körzetközponti feladatot ellátó települési, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője
a) a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával,
b) a legfeljebb 140 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával,
c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával,
d) a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és
e) a nem gazdasági tevékenység keretében működő diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.
(3) A polgármester, fővárosban a főpolgármester a füstköd-riadó terv végrehajtásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.
Tehát kérdéses esetben, vagy az égetési tilalom megszegése esetén az illetékes körzetközponti jegyzőhöz fordulhatunk, vagy ha a helyi avarégetési rendelet a helyi jegyzőt jelöli meg eljáró hatóságként, hozzá. A kivethető bírságok összegét a rendelet 9. melléklete határozza meg:
18. Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történő égetése; 100 000 FT
19. Vonalas létesítmény mentén növényzet, lábon álló növényzet, tarló, vagy növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése; 500 000 Ft
26. Nem gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaróbűzhatást okozó tevékenység folytatása, technológia vagy berendezésüzemeltetése; 50 000 Ft
Érdekesség, hogy Kanadában, Brit Kolumbia tartományban az avarégetési szabályokat megszegők akár 200.000 $ bírságot, azaz 45millió forintot is fizethetnek. Ha megnézzük a fentiekben részletezett egészségügyi hatásokat, talán nem indokolatlan a szigor.Hazánk uniós alapszerződése tartalmazza,hogy az ország érvényesíti a szennyező fizet elvet, mely az avarégetés esetén egyáltalán nem teljesül, illetve a környezetterhelést szabályozó EU-s irányelvek előírják az elérhető legjobb technológia alkalmazását.Az avarégetés egy hulladékkezelési technológia, és van jobb elérhető technológia , a komposztálás, így ennek az előírásnak sem felelünk meg.
Mit tesz az állam?
Mivel egyenlőre legálisan szennyezhet bárki avarégetéssel, a Levegő Munkacsoport harcba szállt ellene. Azt már sikerült elérni, hogy Budapesten 2011. december 1-től betiltották véglegesen az avarégetést, máshol azonban általában szabad és a helyi rendeletek teljes szakmaiatlanságról árulkodnak. Illés Zoltán államtitkár szerencsére ígéretet tett, hogy ennek még idén véget vet a kormányzat. Várjuk az új jogszabály hatályba lépését!
Mit tesznek a civilek?
A Levegő Munkacsoport egy átfogó programot dolgozott ki a lakossági eredetű légszennyezés mérséklése érdekében, melyet eljuttatott az illetékes államtitkárságnak, a minisztérium háttérintézményének és az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága tagjaihoz. A minisztérium nyitott volt a kezdeményezésre, a bizottságból pedig 4 tag válaszolt (1 Fidesz, 2 Jobbik, 1 MSZP) és támogatásáról biztosított.
A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata kiadványt adott ki az avarégetésről.Tagszervezetei 15 éve ingyenesen segítik a lakosságot a panaszok megoldásában.
Az avarégetéssel és komposztálással sokat foglalkozik még a SZIKE Egyesület is,ez az egyik fő tevékenységük.
A megoldás – komposztálás
Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést,értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk. Komposztálni mindenki tud.Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása ésa tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan un.allelopatikus vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban 2-3 év alatt ezek is lebomlanak maradéktalanul.Nélkülözhetetlen szerszám a vasvilla vagy ásóvilla, mellyel a komposzt keverését végezzük. Hasznos segédeszköz a komposztálóedény, aprítógép és levegőztető rúd és a komposztálódást gyorsító anyagok, indító kultúrák. Ezek hiányában halomba rakva is komposztálhatunk, az aprítást metszőollóval is végezhetjük.
És a kártevők?
Valóban, sokan félnek, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzet azonban sokkal jobb, mint hinnénk. A lebontó,kórokozó szervezetek ugyanis általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, sőt kimondottan ellenségei egymásnak. Tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, minta melyek a lebontást végzik a komposztban. A jó komposzt, ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre,komoly hőtermelésre is képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja.
A tökéletes komposzt pedig ugyan úgy termel, mint azt a növény élő állapotában tette. Csak éppen nem paradicsom, vagy alma a termés, hanem tojás. A komposzt és a baromfiudvar párosítása ezért nagyon ideális, a rovarkártevők lárváiból és amég ehető növényi részekből tojás és grillcsirke lesz.
A komposztálásról további hasznos gyakorlati tanácsokhoz juthatunk a Környezeti Tanácsadó Irodák tájékoztató füzetében vagy az irodák tanácsadóinál személyesen.
Zombik vagy emberek?
Végül felmerül a kérdés, vajon emberek-e azok, akik mindezek ellenére mégis égetnek és szennyezik a környezetet. Természetesen ők is azok, csak legtöbbször nem tudják, hogy mit okoznak a füstöléssel. Zombinak inkább azokat tekinthetjük,akiknek megadatott, hogy tegyenek ez ellen a környezetszennyezés ellen, de mégsem teszik meg a szükséges lépéseket. Ne válj Te is zombivá, add tovább!
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője
Képek: Lenkei Péter - talicskás, Barsi Hajna - falukép, továbbá Meszlényi Zoltán ♦
Felhasznált további források:
Bejegyezte: dátum:

Legyünk inkább gyarmat?

2012.10.01. 
Szinte gondoltam, hogy a múlt heti ülésen, amely a székelyföldi autonómiáról szólt, a szenátus nem fogja egyhangúan megszavazni nekünk az önrendelkezést. Viszont nem hittem, hogy szenátoraink hallgatni fognak, mint a sza…lamandra a fűben.
Pedig jó alkalom lett volna elzengeni az autonómiáról azt, amit nekünk dalolnak a választási kampányban a minket mindenáron képviselni akarók. Attól féltem, hogy olyan viharos csetepaté lesz, mint az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) 1960. október 12-i közgyűlésén, amikor is oly heves vita bontakozott ki, hogy a vita csillapítására szolgáló kalapács nyele eltörött a nagy rendteremtő kalapálásban. Ezért a Szovjetunió akkori vezére, Hruscsov kénytelen volt lehúzni cipőjét, és azzal verte a szószéket, figyelmet követelve. Ez ugyan otromba viselkedés volt, de a világ azóta is emlegeti. Az ominózus ENSZ-közgyűlésen a gyarmati országok felszabadításáról volt szó.
Most én hangos megnyilvánulásokról, szópárbajokról, esetleges asztalverésekről is álmodoztam. De ha már nem akarták ilyen erélyesen kinyilvánítani véleményünket választottjaink, akkor bár halkan, de elrebeghették volna szerény óhajainkat. Kérhették volna, hogy legalább engedélyezzenek számunkra egy kicsi székely zászlócskát, mert éppen most döntött a bíróság arról, hogy az nem lehet megyei jelkép. Tudom én, a román szenátorok visszakézből válaszolják azt, hogy nem is csoda, hiszen ha Székelyföld és székelyek nincsenek, akkor hogyan lehetne székely zászló? A Mikó-ügyet, a marosvásárhelyi egyetem esetét is meg lehetett volna pendíteni, de a most aktuális székelyföldi kétnyelvűség elleni prefektusi meg egyéb támadásokat is. Ha érvelésük süket fülekre talál, akkor szenátorainknak eszébe juthatott volna az előbb említett, ötvenkét évvel ezelőtti, a gyarmatokkal kapcsolatos ENSZ-közgyűlés. Elöljáróink­ azt kellett volna kérniük, hogy ne csak gyakorlatilag tekintsék gyarmatnak a Székelyföldet, hanem ezt a tényt rögzítsék törvényben is. Ennek bizonyosan sikere lett volna a többség körében. Egy ilyen javaslatot a szenátus százszázalékos többséggel megszavazna. Ezek után a Székelyföld problémáját akár az ENSZ elé lehetne vinni, amely 1960 óta számos határozatot hozott a gyarmatok felszámolására, és rövid időn belül döntést hozhatna Székelyföld esetében is, majd arra hivatkozva ki lehetne kiáltani Székely­föld gyarmati sorból való felszabadítását. Az angol gyarmatbirodalom megszűnése után a brit függőségben levő országok, ha kedvük volt, megmaradhattak a Brit Nemzetközösség tagjának. Nemzeti zászlójuk egyik sarkában ott díszeleg az angol zászló. A mi estünkben – nagylelkűségből és jóhiszeműségünkről tanúbizonyságot téve – mi is megengednénk, hogy a székely zászló sarkában ott legyen egy kicsike román zászló.
Ezek után a többségiek rájönnének, hogy a szenátusi vitán mekkorát tévedtek, és kérve könyörögnének, hogy ne függetlenítsük magunkat, inkább teljes autonómiát adnak nekünk. Kuti János 3szek.ro
Hozzászólások
Hm írta (2012.10.02. 13:44:45)
Kedves Kuti úr, igaza van!Szégyelljék magukat az Rmdsz jelen levő képviselői és szégyellje magát az az 5 százaléknyi magyar is, akinek szándékában áll a legutolsó, közzétett közvélemény kutatás ezek után is erre a nemzetáruló szervezetre szavazni!
Laszlo írta (2012.10.02. 10:56:57)
Mi is akik a Partiumban elunk boldogak lennenk ha a hatarunk elszinezodne nyugat iranyaban csak sajnos nincs politikai szervezet aki erdekunket kepviselne talan ha az EMNP és az MPP egyesulne es eggyutt indulna a parlamenti valasztasokon es sikerul bejutniuk akkor talan van ra remeny. Ahogy Márton L. irta nem sok magyar van aki tiszta szivvel az udemerere fog szavazni.
erbé írta (2012.10.02. 10:47:09)
cs.s., a képviselői és miniszteri dolgozószobákban, iddogálás közben.
Márton L. írta (2012.10.02. 09:30:37)
Gratuláció a szerzőnek. Tiszta igaz, amit mond. És szellemes. ...Van még mindig, kedves véreim, aki tiszta szivvel az RMDSZ-re tud szavazni?
cs.s. írta (2012.10.02. 07:08:10)
Azt mondták azért szavazzunk rájuk, hogy legyen, aki az asztalt verje Bukarestben. De azt nem mondták, hogy a kocsmában, vagy hol...
Tüsi2 írta (2012.10.02. 04:49:40)
Jó következtetések a beszédes hallgatásból kiindulva. Köszönet János! Nemrég olvastam az Erdélyi Napló (ro) honlapján, hogy komoly tervek készültek a Partiumra vonatkozóan is. Lehet örülnének az ottaniak, ha a cikket kísérő kis térkép ott a Ny-i végeken is elszíneződne. És figyelemfelkeltésnek sem lenne rossz.
Syd írta (2012.10.01. 23:15:20)
Elhangzott a szó:Erdély legyen független!
Bejegyezte: dátum:

Zivatargóc Budapesten

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/10/02/06/Zivatargoc_Budapestnel__felhoszakadasra_figyelmeztet_az_OMSZ.aspx
Napközben elsősorban a Dunántúlon hullhat jelentős mennyiségű csapadék. Néhol heves zivatar is lehet, viharos széllökésekkel és jégesővel. Az Országos Meteorológiai Szolgálat citromsárga riasztást és figyelmeztetést adott ki.
Az előrejelzés alapján kedden az északnyugati megyéket leszámítva szórványosan alakulhat ki zivatar, lokálisan felhőszakadás (25-35 mm), néhol viharos széllökés (60-70 km/h) és kisméretű jég kíséretében. Elsősorban a középső és az északkeleti megyékben kis eséllyel heves zivatar is előfordulhat (széllökés 80-90 km/h, jégátmérő 2 cm körül). A Dunántúlon jelentős csapadék várható: a 24 órás csapadékösszeg 20-30 mm között valószínű.

Forrás: met.hu
Az idokep.hu azt írja: a nap folyamán várhatóan az Adria felől több hullámban érnek majd el minket felhőszakadással kísért zivatarok. Nyugaton elkezd beszivárogni a hideg, így ott csak 20 fok körül, keleten néhány órás napsütésre és 25-27 fokra lehet számítani.
Szerdától szombatig
Keleten, északkeleten is csökken a felhőzet, ott is megszűnik a csapadék. Ezt követően változóan felhős időre van kilátás, éjszaka foltokban köd képződhet. Szombaton ismét egyre többfelé fordulhat elő eső, zápor. Jelentős mennyiségű csapadék (legalább napi 5 mm) az ország területének 10 százalékán lehet.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 7, 13 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet a kezdeti 17, 23 fokról 21, 25 fok közé emelkedik, majd az időszak végén nyugaton és északon 14, 20 fok közé esik vissza.
A front változik, a migrén marad
Gyenge hidegfronti hatás várható. Az erre fokozottan érzékenyeknél fejfájás, migrén, álmosságérzet jelentkezhet. Növekszik a szervezet görcskészsége, a trombózisveszély. A test pH értékének lúgosabb irányba eltolódása vizenyősebbé, ödémásabbá teheti a szervezetet.
Bejegyezte: dátum:

Özönvízszerű esővel csapott le a reggeli vihar

2012. október 02.Szerző: hvg.hu
Rövid ideig, de intenzíven esett az eső kedd reggel Budapesten. A 6 óra előtt kezdődött vihar, amerre járt, vízeséssé változtatta a lépcsőket, patakká az utakat.
Távoli villámlással kezdődött a kedd reggeli vihar Budapesten. A fényjelenséget dörgés követte, majd rövid ideig tartó, de özönvízszerű eső következett. Az utak patakká, a lépcsők kisebb vízeséssé váltak a fővárosban.
Bejegyezte: dátum:

2012. október 1., hétfő

Háborog az MPP

2012. szeptember 27., 
Felháborította a Magyar Polgári Pártot (MPP) a szenátus keddi döntése, de elfogadhatatlannak tartják az RMDSZ magatartását is – fejtette ki Kulcsár-Terza József megyei pártelnök a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvény visszautasítása kapcsán.
Demokratikus jogállamhoz méltatlannak tartja, hogy vita nélkül utasították el a tervezetet, és értetlenül áll azelőtt is, hogy a jelen levő öt RMDSZ-es szenátor egyáltalán nem tartotta fontosnak a tervezet mellett érvelni. Szóvá tette ugyanakkor, hogy négy magyar szenátor ott sem volt a keddi ülésen. Kulcsár-Terza József kifogásolta az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Fekete-Szabó András szavazás utáni nyilatkozatát, melyben a politikus értelmetlen­nek nevezte bármelyikük hozzászólását, és azt hang­súlyozta, a statútum nem is az RMDSZ kezdeményezése volt, két képviselő egyéni akciójának köszönhető a beterjesztés. Ugyanakkor felidézte azt is, hogy a Székelyföldi Ön­kor­mányzati Tanácsot – melyet kedden RMDSZ-es színek­ben alakítottak meg Csík­szeredában – akárcsak az autonómiastatútumot, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte, s félő, ezzel is ugyanaz történik, mint az előbbivel, azért vállalták fel, hogy eljellegtelenítsék, ellehetetlenítsék megvalósítását. „Rátelepednek az ötletekre, aztán fektetik őket, ezt nem szabad tétlenül nézni. Mindez megerősített abban, fontos, hogy jelöltünk legyen a parlamenti választásokon, le kell váltani az RMDSZ-es bandát” – hangsúlyozta a polgári párt háromszéki elnöke.
Bejegyezte: dátum:

Változnak az állattartás szabályai

Forrás: MTI | 2012. október 01.
Október 1-jével például az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben a mezőgazdasági haszonállatok tartását.
A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint hétfőn lép hatályba az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása. Ez azt jelenti, hogy a haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket - például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma - hatályon kívül kell helyezni. A szabályozás értelmében tehát önkormányzati rendelet ezentúl nem korlátozhatja egyebek mellett a tyúk, a nyúl, a sertés, a szarvasmarha vagy a ló tartását.
A tárca ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást; az állatok tartása ugyanis "nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet".
A közlés szerint a jövőben ugyanúgy be kell tartani az állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogyan eddig. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a korlátozás nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatok - köztük kutyák vagy macskák - tartására vonatkozó szabályok megalkotására. E tárgykörben az önkormányzatok továbbra is alkothatnak helyi szabályokat - fűzték hozzá.
Jelezték, az intézkedés egyik célja, hogy az állattenyésztés, illetve a növénytermelés egyensúlya helyreálljon. A nemzeti vidékstratégia ösztönzi a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztését, a mezőgazdasági munka szerepének erősödését, a háztáji állattartás növelését, és minden támogatást megad ahhoz, hogy a vidék népességmegtartó ereje növekedjen - írták.
Bejegyezte: dátum:

Font Sándor: Kell az agrárbank


Forrás: MR/180 perc | 2012. október 01. 
Az államnak jobban megéri támogatni a mezőgazdaságot, mint segélyezni a tönkrement vállalkozót - mondta a szakpolitikus a 180 percben.
Állami pénzből egy-két éven belül elindulhat az agrárbank, amire nagy szüksége van a magyar gazdáknak - közölte a Kossuth Rádió reggeli műsorában Font Sándor. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a 180 percben arra hívta fel a figyelmet, hogy az államnak jobban megéri támogatni a mezőgazdaságot, mint ellátni az esetlegesen tönkrement vállalkozókat a szociális segélyező rendszeren keresztül. A fideszes szakpolitikus bírálta a magyarországi bankokat, amiért nem szívesen finanszíroznak mezőgazdasági beruházásokat.
Jó lenne, ha a bankszövetség nem a kritikát, hanem a pénzt osztaná az agrárvállalkozásoknak – jegyezte meg a szakpolitikus. Hangsúlyozta: a tapasztalatok azt mutatják, nincs olyan komoly mezőgazdasággal rendelkező ország, amely nem használna egy saját agrárfinanszírozó bankot, ahol ne állna egy, a gazdák szövetkezéséből felállított vagy állami tulajdonú pénzintézet a háttérben.


A bankok azonban nálunk egyelőre a kisebb ellenállás irányába mennek, az agrárium ugyanis természeténél fogva kockázatos terület, amit így csak nagyon magas kockázati felárral finanszíroznak meg, ezt a terhet viszont a vállalkozói réteg nem bírja kitermelni, így a gazdák gyakran biztosítás, támogatás nélkül maradnak.
Egy állami tulajdonú pénzintézetnek Font Sándor szerint azért érné meg mégis agrárberuházásokat finanszírozni, mert szélesebb a felelőssége, egy bukott gazdálkodó ugyanis nagy valószínűséggel az állami segélyezőrendszerbe kerülhet, ami még több kiadással jár, így érdemesebb lehet fenntartani a magasabb kockázat mellett is a mezőgazdaságot. A lehetséges forrásokról szólva a szakpolitikus azt mondta, a most folytatott kemény stabilizációs program megadja majd a lehetőséget a finanszírozáshoz.
Bejegyezte: dátum:

Nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek: betiltják a játékgépeket

Forrás: MTI | 2012. október 01.
A pénznyerő játékautomaták működtetésének teljes megszüntetését javasolja a kormány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, a kabinet rendkívüli ülése után.
A kormány a nap folyamán be is nyújtotta a parlamentnek az erre vonatkozó indítványát, amely kezdeményezi a játéktermek és az elektronikus kaszinók megszüntetését. Lázár János és Giró-Szász András kormányszóvivő indoklásul kifejtette: egyrészt a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba dobálják a pénzüket, másrészt - mint arról Orbán Viktor tájékoztatta a kabinetet - súlyos nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban, erről azonban további részleteket nem közöltek.
Lázár János megjegyezte ugyanakkor, hogy "a mi politikai családunk krédójával" önmagában ellentétes a szerencsejáték, így további szigorítást tart szükségesnek a kormány, bár a korábbi 25 ezer helyett már ma is csak körülbelül 4.500 játékgép működik.
A parlament ezért - kivételes sürgős eljárással - várhatóan már kedd délután elfogadja a kormány törvényjavaslatát, amely még ebben a hónapban hatályba léphet, így "a koncesszióban működő játékkaszinókat leszámítva" a következő hetektől Magyarországon nem működhetnek majd pénznyerő játékgépek - mondta az államtitkár. Elmondta, hogy ma három, koncessziós alapon működő játékkaszinó van az országban, és a jövőben a jelenleginél is szigorúbb feltételekhez kötik az alapításukat.
A kieső költségvetési bevételeket, nagyságrendileg 20-30 milliárd forintot az online szerencsejáték szabályozásából - a tervek között szereplő megadóztatásából - pótolnák. A nem helyhez kötött szerencsejáték szabályozásának kidolgozásával Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, közigazgatási és igazságügyi minisztert bízta meg a kormányfő.
Arra a kérdésre, hogy miért kellett ilyen sürgősen megtárgyalni ezt a kérdést, Lázár János azt válaszolta: nem lehet hónapokon keresztül vitázni erről a témáról, mert ellenkező esetben félő, hogy felpuhulnak a törvényhozás szándékai. Arra, hogy a döntésnek van-e köze a segélyplafonról szóló tervekhez, azt felelte: "természetesen ez egy szociális kérdés is".
Bejegyezte: dátum:

900 köbcentis, háromhengeres turbómotort kapnak az új Daciák

2012. szeptember 28. 
90 lóerős az új TCe
A párizsi premieren a Dacia minden részletet elárult az új Logan és Sandero családról. A kínálatot kiegészíti az új Sanderp Stepway, de motorfronton is van újdonság az új 900 köbcentis, háromhengeres turbómotor személyében, amely 90 lóerős és 135 Nm-es.
A Dacia –amely Európa legfiatalabb autómárkája- újkori karrierje 2004-ben kezdődött, amikor bemutatták az első generációs Logant, de azóta a román márka kínálata héttagúra bővült, az eladott autók száma pedig több mint kétmillió.
510 literes a Logan csomagtartójaA korábban kiszivárgott képeknek köszönhetően már tudtuk, hogy milyenek lesznek az új Daciák. Formára kicsit karakteresebbek lettek, és bár továbbra sem tartoznak a legkiemelkedőbb formájú autók közé, egyértelműen jobb rájuk nézni. 
Az előző modellekhez képest újdonság, hogy a Logan és a Sandero ezentúl egyforma lámpákat és hűtőmaszkot kapnak. A Sandero Stepway továbbra is a terepes kiegészítőkkel felszerelt, emelt hasmagasságú változat lesz. A Logan továbbra is a praktikusabb változat 510 literes csomagtartójának köszönhetően, míg a Sandero csomagtere 320 liternyi pakkot képes elnyelni. Bár továbbra is olcsó anyagokból és korábbi Renault alkatrészekből építkezik az utastér, kicsit barátságosabbak lettek a formák, és immár különböző színű betétekkel is rendelhető lesz mindkét modell, amelyek feldobják valamelyest az egyhangúságot. Szintén újdonság az érintőképernyős Media Nav, amely 7 colos képernyőn jeleníti meg a szükséges információkat, de a tolatóradar is új szereplő az extralistán.
Növekedett a hátsó helykínálatA Lodgy után az új Logan és Sandero is részesedik a Renault-csoport frissebb fejlesztésű motorjaiból is. Az alapmotor viszont az 1.2 literes, négyhengeres erőforrás marad, amely 75 lóerős teljesítményre képes. A belépő egység átlagfogyasztása 5.9 liter 137 g/km szén-dioxid kibocsátás mellett, de elérhető lesz LPG változatban is. A benzinesek közül sokkal érdekesebb a TCe család legújabb tagja, amely 900 köbcentis és háromhengeres, természetesen turbóval lélegeztetve. 
A csöppnyi erőforrás 90 lóerejét 5250-es fordulatnál adja le, míg maximális nyomatéka 135 Nm, amelynek 90 százaléka 1650-től rendelkezésre áll. A kis háromhengeres a gyári adat szerint 5.2 litert fogyaszt majd, emissziója pedig 120 g/km lesz. Dízelmotorok között továbbra is az 1.5 dCi lesz az egyetlen opció,de ezentúl a 75 lóerős változat mellett 90 lóerővel is elérhető lesz. A gyengébb maximális nyomatéka 200 Nm, míg az erősebbé 220 Nm, fogyasztásuk és szén-dioxid kibocsátásuk egyaránt 3.8 liter és 99 g/km. A Sandero Stepway kizárólag az erősebb benzin-és dízelmotorral érkezik, amelyek fogyasztása 5.4, illetve 4 liter lesz.
Az új Lodgy-nak, Dokkernak, Logannak és Sanderónak köszönhetően a Dacia tovább növelheti eladásainak számát, amelyhez természetesen a terepes Duster is nagyban hozzájárul. 

Bejegyezte: dátum:

Egy magyar szó karrierje Európában

2012. szeptember 27. 
Az Európa Tanács döntése értelmében 2001 óta szeptember 26-a jeles napnak számít: az öreg földrész polgárai (elvileg legalábbis) ilyenkor ünneplik a kontinens nyelveinek napját. Európában közel kétszáz nyelvet beszélnek, közöttük világnyelvek és a kihalás rémétől fenyegetett, ma már mindössze pártucat személy által beszélt nyelvek is vannak. Kulturális és politikai helyzetük különböző. A kihalásra kárhoztatott kisnyelvek nem azért tűnnek el, mert kicsik, hanem azért, mert már ezt megelőzően megkérdőjeleződött vagy tudatosan szétromboltatott az adott nyelveket beszélő közösségek gazdasági és politikai létalapja, és azzal együtt társadalmi presztízse.
Mi, magyarok, annak ellenére, hogy Európában a közhiedelem szerint rokontalannak számít a nyelvünk, több mint ezerszáz év viszontagságaival dacolva egyelőre jól álljuk a sarat – határon túli közösségeinkről ez viszont egyre kevésbé mondható el. Mindez elsősorban társadalom- és nyelvpolitikai kérdés. A nyelvek és kultúrák olykor nyíltan, máskor leplezetten folyó küzdelmében, vagy ha úgy tetszik, egymásra gyakorolt befolyásában mindig is nagy szerepe volt, a katonai és politikai hegemónián kívül, a gazdasági befolyásnak, de nemegyszer még a technikai/technológiai innovációnak is. Aki tartós előnyökre tett szert ezeken a területeken, az előbb-utóbb uralta a nemzetközi nyelvi mezőnyt is. Az ókor végén és a középkorban így vált „lingua francává”, közvetítő nyelvvé a latin, később a francia és – különösen a közép-európai régióban - a német, majd e nemzeteknek amerikaiak általi háttérbe szorítását követően az angol. A nagy nemzetek nyelvük és kultúrájuk terjesztésére – olykor nem is minden hátsó szándék nélkül – milliárdokat költenek. Nyilván nem kizárólag a nyelvek szépsége és változatossága és az újdonság iránti kíváncsiság a magyarázata a kínai nyelv iránti fokozódó érdeklődésnek sem, hanem e keleti nagyhatalom fokozódó politikai és gazdasági jelenléte a világban. 
A nyelvek egymásra hatása, a szókincs „csereberéje” legtöbbször mégsem feltételez hatalmi vagy hegemón viszonyt; az adok-kapok a nyelv világában, akárcsak az anyagi és műveltségi javak piacán, szinte spontán módon működik, különösen egymás mellett élő közösségek esetében. Ismeretes – az iskolákban is tanítják -- hogy a magyar szókészlet bővelkedik délszláv eredetű elemekben. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy ugyanakkor a szerb és a horvát nyelv szókincse is gazdagodott mintegy 1100-1300 magyar kifejezéssel. A nyelvvel mint olyannal nem, vagy igen ritkán foglalkozók leginkább csak a šargarepá-t, a gulaš-t, a perkelt-et (pörkölt), az ašov-ot (ásó), az alov-ot (háló), esetleg még a kočijaš-t (kocsis) ismerik fel közülük, de önmagában ez még nem olyan nagy baj.
Apropó kočijaš! E kifejezés a kočija (kocsi, szekér, hintó, fogat) szó származéka, amely közvetlen átvétel a magyarból, s körülbelül a XV-XVI. századra tehető, ugyanis ekkoriban futott be nemzetközi karriert a Mátyás király Kocs községben működő mesterei által korszerűsített szekér új típusa, amit aztán, hogy megkülönböztessék a többitől, «kocsi» szekérnek neveztek el. E szállítóeszköz európai diadalútjával együtt terjedt el a neve is, pontosabban annak egyszerűbb változata -- természetesen igazodva a befogadó nyelvek szelleméhez. Így lett belőle a németben die Kutsche, a lengyelben kocz, a flamandban goetse, a svédben kush, az olaszban cocci, a franciában coche, az angolban coach. A szavak jelentése idővel módosulhat, változhat. Ez történt az angol kifejezéssel is, amely a korábbi századokban hintó, a huszadik században pedig távolsági autóbusz, vasúti kocsi, sőt még egyéb más jelentést is kapott.
A magyar találmány az oszmán törökök és segédnépeik Kárpát-medencei megjelenését követően egyébként keleten is elterjedt, ám eredeti elnevezését nem vették át. Helyette például a krími tatárok, mint azt feljegyezte egy XIX. századi utazó, magyarká-nak nevezték...
Csorba Béla
Bejegyezte: dátum:

Milliós károk a Duna-zárlat miatt

2012. szeptember 29.
Immár ötödik napja zárlat alatt tartják a dunai hajóutat a Dunav grupe agregati vállalat elégedetlen dolgozói, akik öt uszállyal zárták el a nemzetközi folyami közlekedés útvonalát. A torlasz előtt horgonyoz mintegy 50 hajó, amelyek kapitányai tanácstalanok, hiszen nem tudják, mikor folytathatják az utat. Csak néhány kisebb hajónak sikerült átbújnia a felállított akadályok között.
A sztrájkoló dolgozók tegnap közölték, a vállalatvezetéstől, de az állami szervektől sem fordult hozzájuk senki, szó nélkül hagyták követeléseiket. Mint ismeretes, a tiltakozó dolgozók elmaradt 7 havi béreik kifizetését követelik, s bejelentették, amennyiben a munkaadó továbbra sem tárgyal velük, akár hetekre megbénítják a hajóforgalmat a Dunán. A beavatottakat az aggasztja, hogy a külföldi cégek a hajók és az áru feltartóztatása miatt több milliós kártérítést követelhetnek.
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14144/Millios-karok-a-Duna-zarlat-miatt.html
Bejegyezte: dátum:

Székelyföldi várak és erődítések

Létai Tibor | 2012.09.30.
Szabó Tibor és Karcag Ákos várkutatók tartottak előadást a hétvégén a csíkszeredai polgármesteri hivatalban Székelyföld Árpád-kori várai és újkori erődítései címmel.
Foto: A bálványosi vár
Az előadásra a Veress Dávid által szervezett Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat keretében került sor.
Karcag Ákos elsőként a székelyföldi várak kutatástörténetéről mesélt az jelenlévőknek, megemlítve a téma néhány kiváló kutatóját: Orbán Balázst, Ferenczi Gézát és Istvánt, Benkő Eleket, Sófalvi Andrást. A székelyföldi várrendszer kialakulásával kapcsolatban Karcag két lehetséges elméletet ismertetett. Az egyik szerint a várrendszer Szent László király idejében keletkezett és a keletről jövő betörések ellen hozták létre. A másik elmélet – amit az előadó a jelenlegi kutatások szerint valószínűbbnek tart – cáfolja a várrendszerek létét. Az erődítések építését, melyek menedékvárakként szolgáltak, a tatárjárás utánra datálja. Karcag fényképeken keresztül ismertetett több környékbeli várat (Bálványos vára, Ika vára, Firtos váralja, Budvár, Pogányvár, Harom vára stb.), melyeknek ma már csak a romjai találhatók meg.
Szabó Tibor az újkori erődítések kialakulásáról értekezett. A többi között elmondta: az erődítések és szoros védősáncok a határátkelőknél épültek ki: Tölgyes, Békás, Gyimes, Ojtoz, Bodza és Tatárhavas. Ezeknek az erődítéscsoportoknak a nyomai most is sok helyen jól láthatóak.
Bejegyezte: dátum:

Memento


Bejegyezte: dátum:

Alakulóban a mezőségi fejlesztési terv

2012. október 01 RITI JÓZSEF ATTILA
foto: Ocskay Gyula

Az I. és a II. Mezőségi Civil Műhelyt Szamosújváron tartották 2009-ben, illetve 2011-ben, a magyarországi Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálata (CESCI), a szamosújvári Téka Alapítvány, illetve a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány szervezésében. Ezen két konferencián megfogalmazott kérdésekre volt hivatott választ adni, valamint megkezdeni a mezőségi helyi fejlesztési terv előkészítési munkálatait a III. Civil Műhely, amely az elmúlt hétvégén zajlott, ezúttal Válaszúton, a Kallós-alapítvány székhelyén. A konferencia munkálatait pénteken Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára nyitotta meg, a helyi értékekre alapozott fejlesztés témakörében.
Ocskay Gyula bevezetője után az anyaországi Oszkói Hegypásztor Kör elnöke, Kovács István tartott előadást, amelyben elmesélte, hogyan restaurálták a régi présházakat, és miként jött létre a Pannon Termékklaszter, amely segít a gazdáknak a helyi termékek értékesítésében. Ezt követően az Ormánság Alapítvány kuratóriumának elnöke, Lantos Tamás számolt be a drávafoki (Baranya megye) szervezet munkálatairól, kiemelve a közösségépítés és a helyi fejlesztés fontosságát. A konferencia első napja Sztojka Zoltánnak, a Szatmár – Szabolcs – Bereg megyei Rozsály község polgármesterének előadásával ért véget, az elöljáró az önellátó faluról értekezett.
Szombat délelőtt is három előadást hallgathattak meg a résztvevők, turizmusfejlesztés a Mezőségen tematikában. Az első előadó Lóska János, a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség elnöke és egykori olimpiai kerettag volt, aki a lovas turizmus magyarországi történetét ismertette. Elmondta: a magyarországi lovas túrákon magyar lovakat lovagolnak, magyar ételeket kínálnak a nagyrészt külföldi vendégeknek, és nem utolsósorban magyar turisztikai célpontokat látogatnak meg. Ezt követően Tőzsér Anett, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola adjunktusa ismertette a turisztikai desztináció alapelveit és kifejtette, hogyan működik ez Magyarországon: az egyes települések, tájegységek turizmusa piaci értelemben akkor működik sikeresen, ha a térségben található vonzerőket sikerül termékké alakítani. A civil műhely utolsó előadója dr. Pető Péter mosonmagyaróvári ügyvéd, önkormányzati képviselő a Szigetköz Turizmusért Egyesület tevékenységét mutatta be.
A konferencia második részében a résztvevők megkezdték a mezőségi fejlesztési program előkészítését. Elhangzott: a Mezőségen nem alkalmazható semmilyen magyarországi modell, hanem meg kell találni a saját utat a fejlesztés felé, és ennek egyik első állomásának épp a szórványkollégiumok kialakítása tekinthető. Felhívták a figyelmet a román önkormányzatokkal való együttműködés fontosságára is, valamint a helyi értékek felkutatásának és megőrzésének jelentőségére.
FOTÓRIPORT
A III. Mezőségi Civil Műhely az első két alkalommal szervezett konferencia elméleti kérdéseinek volt hivatott választ adni, és megkezdeni a mezőségi helyi fejlesztési terv előkészítését. A III. Civil Műhely munkálatai az elmúlt hétvégén zajlottak, ezúttal Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány székhelyén.

            
Bejegyezte: dátum: