2012. OKTÓBER 03.
Minden második hektárjukról le kellene mondaniuk a hazai nagyüzemeknek, emellett meg kellene kétszerezni a foglalkoztatottak számát, akik ma is messze a nemzetgazdasági átlag alatt keresnek. Mindez a földtörvény hatásai lehetnek, amennyiben a tervezetet a mostani formában fogadja el a parlament.
Véget vetnek a nagyüzemi termesztésnek az országban?
Ezerkétszáz hektár lehet a legnagyobb földbirtok a készülő új földtörvény tervezete szerint, és egy ilyen méretű birtokon legalább száz embert kellene foglalkoztatni. Egyes szakmai szervezetek, valamint a bama.hu-nak nyilatkozó cégvezetők szerint mindez súlyos gondokat okozna.
Több, a mezőgazdaságban érdekelt baranyai vállalkozás képviselője is úgy fogalmazott lapunk megkeresésére, érthetetlennek és megvalósíthatatlannak tartják az új földtörvény tervezetében foglaltakat. A tervezetben többek között 1200 hektárban maximalizálják a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek földhasználatát, valamint a területnagysághoz igazodó foglalkoztatási kötelezettséget is előírnak, ami azt jelentené, hogy a vállalkozásoknak a jelenleginél jóval több embert kellene alkalmazniuk. Szakértők szerint az irreálisnak minősített foglalkoztatási kényszer miatt további jelentős területek kerülhetnek ki a gazdasági szervezetek használatából.
– Gyakorlatilag még egyszer annyi embert kellene felvennünk, mint amennyi most dolgozik – mondta lapunknak egy cégvezető. – Ez képtelenség. Nem azért, mert nem szívesen adnánk munkát több embernek, de egyrészt a bérüket sem tudnánk kigazdálkodni, másrészről nem is lenne mit csinálniuk. A gépesítés már mindenütt jellemző, ha ennyi embert felvennénk, nem lenne szükség a berendezésekre, de akkor negyven évvel ezelőtti szintre süllyednénk – tette hozzá.
A földtörvény tervezetét a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is támadja. Tanulmányuk szerint az irreálisnak minősített foglalkoztatási kényszer miatt további jelentős területek kerülhetnek ki a gazdasági szervezetek használatából, eszközeiknek fele ezért fölöslegessé válik. S amennyiben azokat például uniós támogatásból vásárolták, s nem tudnak eleget tenni a legalább ötéves használati kötelezettségüknek, a pénzt vissza kellene fizetniük. A cégek jelentős része ezért szerintük befejezné tevékenységét, s így nemhogy nőne, hanem csökken a foglalkoztatottak száma. Kérdés szerintük továbbá, hogy a nagygazdaságok kezeléséből kikerülő földeket ki és mikor venné újra művelésbe, s az addig kieső termelés miatt keletkező károkat milyen forrásokból lehetne fedezni.
A törvénytervezetben foglalt előírások megvalósítása a MOSZ szerint az állattenyésztőket, azon belül elsősorban a tehenészeteket és a sertéstartókat is kedvezőtlenül érintené. Utóbbiak esetében például – a társas gazdálkodókra vonatkozóan – a 800 kocás telep a jellemző. Az állatok takarmányszükséglete 5600 tonna, ami 1100 hektáron termelhető meg. A vállalkozások átlagosan harmincöt embert foglalkoztatnak. A tervezet szerint ekkora létszám mellett csak 800 hektárt használhatnának, ami azt jelenti, hogy vagy fel kell venniük újabb 65 munkavállalót, vagy megvásárolják a takarmányt. Mindkét megoldás súlyos veszteséget jelentene, így elképzelhető, hogy nem marad más választásuk, mint az állatállomány csökkentése.
A 2010-es adatok szerint 472 gazdálkodó szervezet használ 1200 hektárnál nagyobb földterületet. Ők együttesen mintegy egymillió hektárt használnak, de csak 566 ezret használhatnának a jövőben, vagyis területük közel feléről kellene lemondaniuk. Országszerte közel két és félmillió hektárt művelnek a nagyobb üzemek s a mezőgazdaságban valamivel kevesebb, mint 100 ezer embert foglalkoztatnak.
Ez változna a jövőben. a tervezet szerint ötszáz hektáros terület esetében legalább 33, nyolcszáz hektáron már hatvanöt, míg 1200 hektáros birtokon legkevesebb száz embert kellene foglalkoztatni. Ez a gyakorlatban az ágazatban dolgozók létszámának megduplázását jelentené. Kérdés, hogy a bérüket miből gazdálkodnák ki a vállalkozások, amelyek jelentős része már most is a túlélésért küzd.
