Meglepő az, amit a Háromszék ír a "polgáriak viselkedéséről", hiszen a cikkírónak is lehet tudomása, a néppárti bekebelező "tevékenységéről", hiszen épen ott a Kovászna megyében volt a legtöbb "átállás", de nem csak a néppártba.
A mi retorikai irányváltást illeti miért lenne furcsa ha az új vezetőség aktjvabban és főleg másképpen akar tevékenykedni(a cikkíró nem ismeri , hogy az új seprű jobban seper?)
Milyen "elvi nyitást" lát a cikkíró az új elnök megválasztása után,mert a néppártiak már OT-t követő nap "szászjenő szelleméről" szóltak, amely ott maradt a polgári "kemény vonal" mellett (lásd a Maros megyei elnök beszédét)...
A szövetségiek elismerték, hogy csak a polgáriakat tekintik ellenzéknek. Ez igencsak reális és ha a polgári alakulat új elnöke irányt váltott és mindekivel le akart űlni tárgyalni akkor abban nem igen lehet kivetni való. Ezt "közeledésnek" nevezni oktalanság.
A "választás szabadságát" kár volt a cikkbe beleerőlteni, mert azt a néppártiakat támogató Tőkés úr már több alkalommal egészen más kontextusban de továbbra is használja.
Miért zavarja a néppártiakat ha ez az általuk elítélendő "retorikai irányváltás" esetleg vagy tényleg az Ő irányukba terelné a szavazókat ? De lássuk a cikket amit a néppárti weblap szerint szószerint idéznek (Erdélyi Polgár)
2012. 10. 26.
Retorikai irányváltást állapít meg a Magyar Polgári Párt háza táján a Háromszék napilap jegyezete. A Néppárttal való megegyezést széles ívben kerülő MPP magatartásáról a mérvadó lap kijelenti: nem kizárt, hogy az RMDSZ-hez való közeledésével a Néppárt irányába tereli a jobboldali szavazókat, így „két szék között könnyen a pad alá kerülhet”. Az október 26-i, pénteki anyagot szöveghűen közöljük.
Hogy az RMDSZ valójában csak mímelte – most már azt sem teszi – a párbeszédre való hajlandóságát a másik két magyar párttal, azt eddig is tudtuk. Aligha jelenthet hát meglepetést, hogy Kelemen Hunor elnök, akárcsak korábban, a napokban is igen határozottan elutasította az Erdélyi Magyar Néppártnak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívásáról szóló javaslatát.
Az is világos, hogy a szövetség vezetőségének esze ágában sem volt bármiféle megállapodásra jutni az EMNP-vel, illetve a Magyar Polgári Párttal – az önkormányzati választásokon aratott győzelmük tudatában úgy érzik, nincs szükség erre, és abban bíznak, majd csak visszasétálnak a szövetség ernyője alá azok az eltévelyedettek, akik júniusban nem őket támogatták.
Néminemű, kisebb riadalmat a polgáriak élén történt elnökcsere okozhatott az RMDSZ-en belül, Szász Jenő távozása ugyanis elvileg megnyitotta az utat a két jobboldali politikai szervezet összefogása előtt. Ami azonban a tisztújító kongresszus után történt, hamar eloszlatta ezt az aggodalmukat. Hogy a polgáriak végül már meg sem jelentek a néppárt küldöttségével e hét elejére tervezett egyeztetésen, az bizony már számos kérdést felvetett a Bíró Zsolt vezette alakulat szándékainak komolyságáról – véletlen-e vagy sem, eközben Kelemen Hunor melegen gratulált az új elnöknek, és azt is elárulta: hosszas beszélgetést folytatott Szász Jenővel a két alakulat választások utáni együttműködéséről.
E kis erdélyi magyar komédia következő jelenetében pedig tegnap újabb fordulat következett. Abban elítélendő ugyanvalóst nincsen, hogy végre tárgyalóasztalhoz ültek az RMDSZ és az MPP képviselői, jóllehet az EMEF-en belüli egyeztetés minden bizonnyal tartalmasabb, előbbre mutató lehetett volna – már ha a cél ez lett volna. Azt is csak méltányolni lehet, hogy a felek sportszerű kampányt ígérnek – még ha a nemzeti válogatott metaforáját oly nagy előszeretettel emlegető polgári alakulat egyelőre azt sem döntötte el, egyáltalán saját színeiben küldi-e pályára jelöltjeit. Az viszont már fölöttébb furcsa, amikor a választás szabadságát éveken át hirdető szervezet vezetője egyszeriben, az RMDSZ-es politikusokhoz hasonlóan, megosztó szándékot vél felfedezni a néppárt hat-hármas alternatív küszöbre alapozó önálló indulásában – hisz az voltaképpen az általuk korábban hirdetett jelszó megvalósítása.
Hogy ezt a retorika- és irányváltást az MPP szavazói miként fogadják, azt egyelőre nem tudni. E tétova lavírozás ugyanis mindenképpen az RMDSZ malmára hajtja a vizet, de az sem kizárt, hogy a néppárt irányába tereli a jobboldali szavazók többségét – ez esetben pedig két szék között könnyen a pad alá kerülhet a függetlenségére oly sokat adó MPP. [Forrás: Háromszék]
