http://blog.erdely.ma/arus_zsolt/2012/10/27/a-fejlodes-csucsai/
Idén nyáron új ciklus kezdõdött a megyei önkormányzat életében. A képviselõk jelentõs része kicserélõdött, az alelnökök egyike is visszavonult, maradt azonban az elnök, aki “Folytassuk Székelyföld” jelmondattal kampányolt és nyert. Köszönhetõ ez annak, hogy a választók nagy tömegeinek fogalma sem volt arról, hogy mi az, ami folytatódni fog, ha ismét Borboly Csaba lesz a megye elnöke. Köszönhetõ ez elsõsorban a megyeházán felállított hatalmas propaganda-gépezetnek, amelyik elárasztja a sajtót hurráoptimista “hírekkel”, “nagy megvalósításokról” szóló tudósításokkal. Én a magam eszközeivel próbáltam megmutatni a színfalak mögötti valóságot, de ezen erõfeszítéseim túl kevésnek bizonyultak. (Zárójelben, de nem mellékesen hadd jegyezzem meg, hogy a megyei ellenzék egyik legnagyobb hibája pont az volt az elmúlt négy évben, hogy nem dolgozott éjt nappá téve azon, hogy megmutassa ez embereknek a megye vezetõinek igazi arcát.)
Mindhez az apropót az szolgáltatja, hogy a megyei képviselõtestület októberi ülésén napirenden lesz az elsõ 9 hónapra vonatkozó zárszámadás. Ez az, ami hû tükre a megyei vezetés tevékenységének, mert a számok azok nem hazudnak. A kép pedig egyenesen lesújtó! A teljes dokumentum igen hosszú, nem áll módomban itt közzétenni (kérésre azonban bárkinek szívesen megküldöm), de pár igen jellemzõ dolgot azért hadd mutassak be.
Itt van mindjárt a sokat emlegetett fejlesztés, ahol már az elsõ oldalon mellbevágó számokat láthatunk:
Az éves szintre tervezett közel száz millió lejbõl szeptember végéig alig többi mint 25 millió valósult meg, vagyis az elsõ kilenc hónapra tervezettnek kicsivel több mint egy harmada! Nyakunkon a tél, építkezés, útjavítás ilyen idõjárási körülmények között egyre nehezebben megvalósítható, borítékolható tehát, hogy ebben az évben is a tervezett fejlesztések töredéke fog megvalósulni.
Ez azonban nem a mélypont, van ennél rosszabb is. Nézzük például a kiadásokat, vagyis a pénzek elköltését. Itt a helyzet sokkal rosszabb, az éves szinten tervezettnek alig több mint tízede valósult meg háromnegyed év alatt:
Egy konkrét példa a Remetére tervezett megyei hulladéktároló:
Itt már kevesebb mint 7% a megvalósítás, holott – emlékezzünk csak – 2009-ben még azt nyilatkozta a megy elsõ (?) embere, hogy 2010-ben meglesz az alapkõ-letétel, s azt követõen rohamléptekben fog elkészülni a tározó. Két évvel késõbb még ott tartunk, hogy az sem biztos, hogy egyáltalán megépül a lerakó, hisz már rég lejárt az a határidõ, amikorra a munkát be kellett volna fejezni, s elszámolni az Unió irányába az erre kapott pénzzel. Brüsszelben bármikor meggondolhatják magukat, s azt mondhatják, hogy ha nem kell nekünk a pénz, akkor odaadják másnak.
Vessünk egy pillantást az elnök úrnak oly kedves fejlesztési programokra is:
Lám, ott is nagy gondok vannak, a tervezettnek alig több mint 10%-a a megvalósítás. Behozzák ezt év végéig? Ugyan, ugyan!
Ennél rosszabb már nem is lehet, hogy mondja a pesszimista, mire az optimista: de biza lehet! S neki van igaza:
Igen, jól látják! Székelykapuk, legendák, hagyományos értékek, régizene, stb, stb – s a rideg számok: mintegy 5% a megvalósítás. Van valakinek kedve tapsolni? Nekem inkább sírni.
Ha azonban valaki azt gondolja, hogy ez már tényleg a gödör alja, az fogózkodjon meg: nem az, van itt ennél rosszabb is:
A megvalósítás kevesebb mint egy ezrelék!!! Közel két millió lej helyett kicsivel több mint ezer lej. Hihetetlen, de igaz.
Ehhez képest valódi felüdülés a 12%:
Ennek ellenére a 132-es meg a 123-as út mellett lakók bizonyára nem az imáikba foglalják az elnök nevét, amikor a lelket is kirázza belõlük az autó, amint gödörbõl gödörbe huppannak.
Így nézünk ki tehát 2012 október végén. Ezek után már nem kell csodálkozni azon, hogy Libánban már azt is pálinkás és kürtõskalácsos sajtótájékoztatón jelentik be, hogy aztán majd elkezdik a villamosítást, Remetén pedig 700 méter (igen, jól olvassák!) út felújítását is nagy csinnadrattával ünneplik, annak ellenére, hogy az még el sem készült, hisz csak egy réteg aszfaltot sikerült leteríteni.
Ha pedig lesz olyan, akiben felébred a lelkiismeretfurdalás azért, mert júniusban a tulipánra pecsételt, az szaggassa meg ruháit, s halottak napján gyújtson egy gyertyát szimbolikusan a megye sírján is. Arus Zsolt
