Rédai Botond | 2012.10.25.
A Hivatalos Közlönyben napokon belül megjelenő rendelet értelmében engedélyezett lesz a háztáji sertések vágóhidakon történő vágása. „Valós segítség ez a gazdáknak, ugyanakkor reméljük, a kisközösségi vágóhidak létrejöttének kérdését is elmozdítja a holtpontról” – fogalmazott a hamarosan napvilágot látó módosítással kapcsolatban Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság vezetője.
Hamarosan vágóhidak is felvásárolhatják a háztáji sertést. Valós segítség vagy újabb szemfényvesztés?
„A 2010 novemberében megjelent 136-os rendelet módosításáról van szó, amely már olvasható az állategészségügyi hatóság honlapján” – tájékoztatott Ladó. Mint fogalmazott, ennek értelmében a Hivatalos Közlönyben való megjelenés napjától a gazdák szabadon adhatják el az otthoni gazdaságokban nevelt sertéseket azoknak a vágóhidaknak, amelyek az említett hatóság engedélyével működnek. „Véleményem szerint ez nagy lehetőség a gazdák számára, hiszen könnyebben értékesíthetik a sertést” – mondta Ladó.
Hozzátette, remélhetőleg a kisközösségi vágóhidak létesítése körül kialakult patthelyzetet is előmozdítja az új rendelet. „Hargita megyében eddig csak Gyergyószentmiklóson működik ilyen létesítmény. Reméljük, ezzel egy újabb lendületet vesz a bejegyzési folyamat” – jegyezte meg az állategészségügyi hatóság megyei vezetője. Kiemelte azonban, hogy a háztájból származó sertéshús kizárólag a hazai piacon értékesíthető, az uniós országokba való szállítása továbbra is tiltott. Az igazgatótól megtudtuk, az eddigi évekhez hasonlóan november elsejétől májusig a szakhatósági engedéllyel működő barompiacokon is értékesíthető az élő sertés.
Nem megfelelő a piac a kisvágóhidak működtetéséhez
„Tudok a módosításról, ám egyelőre még ezzel együtt sem éri meg kisközösségi vágóhidat működtetni” – jelentette ki érdeklődésünkre Sebestyén Sándor. A csicsói gazda egyike azon vállalkozóknak, akik bármelyik pillanatban beüzemeltethetnék a szóban forgó létesítményt. Bevallása szerint azonban a piaci viszonyok egyelőre kedvezőtlenek az ilyen jellegű létesítmény működtetéséhez.
Mint kihangsúlyozta, jelenleg a gazdák átlagban, élő súlyban, 10 lejt kérnek a sertés kilójáért, a feldolgozók pedig ugyanennyit fizetnek a levágott sertés húsáért. „Egy 100 kilós sertés levágásából körülbelül 75 kiló értékesíthető hús marad. A mostani viszonyok alapján ez 25 százalékos veszteséget jelent” – érvelt a vállalkozó. Véleménye szerint további problémát jelent, hogy a feldolgozók inkább behozzák külföldről az olcsó, mesterséges tápon felhizlalt disznóhúst. „A gazdák sajnos labdába se tudnak rúgni ilyen körülmények között” – nyugtázta Sebestyén.
