Barack Obama és Mitt Romney tévévitája Bob Schieffer moderátorral (Fotó: EPA/Michael Reynolds/POOL)
2012. október 23.,
A CBS és CNN villámfelmérése szerint egyaránt Barack Obama nyerte az amerikai elnökjelöltek harmadik és egyben utolsó tévévitáját.
Barack Obama következetlenséggel vádolta republikánus kihívóját, Mitt Romneyt, aki viszont határozatlannak állította be a Fehér Ház jelenlegi lakóját hétfőn, az amerikai elnökjelöltek harmadik és egyben utolsó televíziós vitájában, amelynek fő témája a külpolitika volt.
A vita során a felek olykor most is egymás szavába vágtak, és kétségbe vonták egymás állítását, de a polémia hevessége jóval alatta maradt a már-már a durvaság határát súroló második szópárbajnak.
A vitapartnerek a globális problémákról többször is a bel-és a gazdaságpolitikára terelték a szót.
Obama felrótta riválisának, hogy a közelmúltban nem az al-Kaidát, hanem Oroszországot nevezte az Amerikát fenyegető első számú veszélynek, és hogy az irakitól az afganisztáni kivonulásig egy sor kérdésben folyamatosan változtatja az álláspontját. Romney pedig a jelenlegi kormányzat gazdaságpolitikáját hibáztatta Amerika presztízscsökkenéséért, Obama határozatlanságát pedig azért, hogy a kezdetben biztató közel-keleti változások az iszlamista szélsőségesek befolyása alatt negatív irányba fordultak.
Két tiszta ütés Obamától
Noha Romney kétszer is megpróbált rápirítani vitapartnerére azzal, hogy az ő személyes támadása nem visz közelebb a világpolitikai problémák megoldásához, Obamának sikerült bevinnie két tiszta „ütést” azzal, hogy a valóságtól elrugaszkodottnak állította be a riválisát. Először arra hívta fel a republikánus elnökjelölt figyelmét, hogy a hidegháborúnak „immár 20 éve vége” és így fordult hozzá:
”De ön, kormányzó úr, amikor a külpolitikáról esik szó, úgy tűnik, hogy a külpolitikáját a ’80-as évekből akarja importálni, csakúgy mint a szociális politikáját az 50-es, a gazdaságpolitikáját pedig a 20-as évekből”.
Másodszor akkor ért el találatot az elnök, amikor Romney azzal érvelt, hogy az amerikai hadiflotta kisebb, mint amilyen a 1917-ben volt; Obama kijelentette, hogy az amerikai haderőnek hasonlóképpen kevesebb lóra és szuronyra van szüksége, mint korábban.
Romney – Obama legnagyobb sikerére, Oszama bin Laden likvidálására utalva – azzal próbált meg ellenfele fölé nőni, hogy kijelentette: a közel-keleti válság kezelésére világos stratégiára van szükség, mert, mint mondta „nem tudjuk öléssel megnyitni magunknak a kiutat ebből a zűrzavarból”.
Az elnök azt hangoztatta, hogy ezt a stratégiát a jelenlegi kormány a partneri kapcsolatok építésével, a demokratikus erők támogatásával és szélsőséges erők elleni fellépéssel már rég megmutatta.
Obama: Romney semmit sem csinálna másképp, mint ő
A republikánus kihívó – bírálói várakozásaira rácáfolva – nem héjaként mutatkozott, nem sürgetett azonnali katonai fellépést sem Szíria, sem Irán esetében, és azt hangoztatta, hogy célja a béke és a biztonság megteremtése, aminek alapja az amerikai gazdaság és a hadsereg ereje. Obama azt igyekezett bebizonyítani, hogy riválisa, noha nála hangosabban próbálja hangoztatni az amerikai érdekek védelmének és az ország ellenfeleivel szembeni fellépésnek a szükségességét, a külpolitikában voltaképpen semmit sem csinálna másképp, mint a jelenlegi kurzus.
A két politikus nem értett egyet abban, hogy Amerika számára mi jelenti a legnagyobb jövőbeni fenyegetést. Obama az iszlamista szélsőségesek terrorizmusát, Romney a nukleáris fegyverekkel rendelkező Iránt nevezte meg fő ellenségként.
Mindketten kivonnák a csapatokat Afganisztánból
Ugyanakkor – kisebb hangsúlykülönbségekkel ugyan, de – mindkét politikus kijelentette, hogy az amerikai csapatokat 2014-ben kivonná Afganisztánból, hogy egy iráni támadás esetén Izrael segítségére sietne, és hogy megakadályozná Teheránt a nukleáris fegyverhez jutásban. Egyetértettek abban is, hogy folytatni kell a terroristák elleni dróntámadásokat.
Romney külpolitikai programjában újdonság volt, hogy kijelentette: a holokauszt megkérdőjelezése miatt, a népirtás elleni ENSZ-konvenció alapján vádat kell emelni Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök ellen.
Obama az Egyesült Államok jelenlegi nehézségeiért az előző, republikánus kormányzat felelőtlen és meggondolatlan kül- és gazdaságpolitikáját okolta, míg Romney ellenfele kormányzását.
Kína ügyében Romney ismét azzal fenyegetőzött, hogy Pekinget valuta-manipulátornak foglya bélyegezni, Obama azt hangoztatta, hogy több eljárást indított és nyert meg az ázsiai nagyhatalom ellen, mint az előző két kormány együttvéve.
A republikánus elnökjelölt megismételte, hogy 12 millió új munkahelyet kíván teremteni, míg Obama azt, hogy ellenfele a tíz év alatt 5 ezer milliárdos adócsökkentéssel és a hadsereg büdzséjének senki által nem kért 2 ezer milliárdos növelésével tovább súlyosbítaná Amerika eladósodottságát. Az elnök szerint az oktatás és az alapkutatás támogatásának Romney által tervezett csökkentése visszavetné Amerika versenyképességét.
A CBS a CNN szerint Obama nyerte a tévévitát
A CBS és CNN amerikai tévétársaság villámfelmérése szerint egyaránt Barack Obama nyerte az amerikai elnökjelöltek harmadik és egyben utolsó tévévitáját.
A CBS szerint az amerikai elnök 53:23 arányban bizonyult jobbnak republikánus kihívójánál, Mitt Romneynál. A megkérdezettek 24 százaléka szerint a szópárbaj döntetlenre végződött.
A CNN azt állapította meg, hogy Obama 48:40 arányban nyerte meg az összecsapást, amelyet a floridai Boca Ratonban, a Lynn Egyetemen rendeztek meg.
„Obama elnök és Mitt Romney veszekedős vitát folytatott Amerikának a világban elfoglalt helyéről, és mindketten arra törekedtek, hogy a másikat megbízhatatlan főparancsnokként állítsák be egy veszélyes korszakban” – írta a liberális The New York Times (NYT).
A lap szerint a vitában „furcsa szerepcsere” történt, mert Mitt Romney békésen érkezett, míg Obama olyannak tűnt, mint egy keményvonalas republikánus. A kihívó kijelentette, hogy jobb oktatást, több anyagi támogatást, a nemek közötti egyenlőséget és jogállamiságot akar. „A Közel-Keletről beszélt, és nem az amerikai Középnyugatról”.
A NYT tudósítói úgy látták, hogy Romney védekezésbe szorult, időnként dadogott és fröcsögött a nyála, mert sietve beszélt, az elnök viszont tömör volt, és élesen fogalmazott. Romney, mint aki idegen terepre tévedt, óvatoskodva ejtette ki a külföldi vezetők és országok nevét.
A The Washington Post értékelése szerint a harmadik elnökjelölti vitát Obama uralta. A következő napokban a média leginkább azt fogja idézni tőle, hogy – mint mondta – ellenfelének külpolitikai gondolkodásmódjában a ’80-as évek köszönnek vissza, és hogy „a lovakra és a bajonettekre” való utalással megkérdőjelezte riválisának szakértelmét a modern haditechnika terén.
A lap elemzője úgy véli: Obama olykor túl hevesnek – az elnöki tisztséghez nem méltónak – mutatkozott, viszont a demokraták éppen ezt akarták az első vitában mutatott „jéghideg” szerep után. A lap úgy értékelte, hogy Obama magabiztosabbnak tűnt, és fellépése parancsoló volt, ellenfele viszont biztosra akart menni, de ezzel veszített.
A konzervatív The Wall Street Journal úgy látta, hogy az elnökjelöltek által választott stílus miatt most nehezebb megállapítani, kinél volt az előny, mint az első két vitában. A lap szerint Obama, aki elvesztette az első szópárbajt, a polémiában mindvégig harciasabbnak mutatkozott, míg Romney, aki átfogóan bírálta az elnöknek a külpolitikában mutatott vezető szerepét, megpróbált a vita fölé emelkedni, többször előfordult, hogy nem vitatkozott Obama érveivel.
Az ugyancsak konzervatív Fox News arról számolt be, hogy Obama, aki csípős, rövid megjegyzések arzenáljával érkezett a vitára, összeszedetlennek próbálta meg bemutatni Romneyt, olyannak, aki minden területen nyerni akar, de egy olyan republikánus riválissal találta magát szembe, aki a támadást csak mérsékelten viszonozza, és olykor azzal vádolja meg őt, hogy „gyenge” a világszínpadon.
A republikánus elnökjelölt ugyanakkor közös nevezőt is talált azzal az emberrel, akivel csaknem két éve verseng már.
A The Los Angeles Times azt írta, hogy az elnökjelölti vitát „Obama külpolitikájának erőteljes és jól tagolt védelme jellemezte. Ez nem okozott meglepetést. Az volt a meglepő, hogy Romney volt a védő.”
A beszámoló szerint ez idegesítette az elnököt, mert ellenfelének korábbi, harciasabb kijelentéseinek cáfolatára készült.
„Ha Romney az átgondolt és centrista külpolitikában hisz, amiben hétfő estig nem hitt, akkor az a jelöltsége mellett szól. De, ha ez a látásmód vonzó, akkor miért ne maradjon az az elnök, aki korábban is képviselte ezt?” – tette fel a kérdést a nyugati parti napilap. (hirado.hu/MTI)
