2015. június 25., csütörtök

Levelekkel „bombáznák” a Kovászna megyei prefektust

Bencze Melinda | 2015.06.24. 
A himnuszéneklés kapcsán fogalmazott meg egy beadványt a Magyar Polgári Párt-, illetve az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete a Kovászna megyei kormánymegbízotthoz. Az űrlapot bárki kitöltheti, mindegyiket egyenként iktatják, így a prefektus mindenkinek külön levélben kell válaszoljon.

Fotó: Kocsis B. János

Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke elmondta, a prefektus megtámadta a sepsiszentgyörgyi bíróság által a himnuszperben hozott határozatot, és alapfokú újratárgyalást kér. Az MPP helyi vezetője ugyanakkor kitért arra is, nem ért egyet ezen kéréssel, hiszen egy ország himnuszának eléneklését úgy a romániai, mint az Európai Unió által biztosított törvénykezés is jóváhagyja. „Arra megy ki a játék, hogy a Magyar Polgári Pártot és, ami még súlyosabb: magyar himnuszunkat megalázzák” – jelentette ki Kulcsár-Terza, hozzátéve: ennek szellemében fogalmaztak meg egy levelet, amelyben a romániai és a nemzetközi jogszabályokra, továbbá a bírósági határozatra hivatkoznak, magyarázatot kérve a prefektustól. Az a szándékunk, hogy minél többen aláírják a levelet, ezeket összegyűjtjük, eljuttatjuk a kormánymegbízottnak, aki mindenkinek személyesen kell válaszoljon harminc napos határidőn belül – fejtette ki az MPP háromszéki elnöke. Az ívet különben magyar nyelven fogalmazták meg, mint Kulcsár-Terza fogalmazott: a háromszékieknek joguk van saját anyanyelvükön fordulni a prefektushoz.
„Eljött az az idő, amikor a magyar politikai szervezetek értelmes ügyekben össze kell fogjanak, és amikor nem az a fontos, hogy ki hány százalék szavazatot kapott különböző megmérettetéseken” – jelentette ki Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke, aki hozzátette: egyre inkább visszatért a múlt szelleme, és nem, hogy újabb jogokat nem akarnak adni a magyar közösségnek, hanem a meglévőket is el akarják venni. Több példát is mondott Tamás Sándor ez utóbbit illetően: hat hónappal a rendezvény után indítottak eljárást a himnusz eléneklése miatt, a Bod Péter Megyei Könyvtár ügyében kilenc hónapot vártak a kiírás azon pontjának megtámadására, miszerint a vezetőnek kötelező ismernie a magyar nyelvet, illetve utalt a kovásznai Dr. Benedek Géza szívkórház nevének megváltoztatási szándékára is.
„Ellenünk összehangolt, Bukarestből kiinduló támadásról van szó” – magyarázta az RMDSZ háromszéki vezetője, hangsúlyozva: nem lehet nemleges válaszokra építeni Székelyföldet, ezért szükségek a magyar pártok összefogása fejlesztési és nemzetpolitikai ügyekben egyaránt. „Felháborítónak tartom, hogy 2015-ben bármely ország himnuszának eléneklése gondot okoz. Romániában megtehetik, mert hatalmukban áll, de ez nem azt jelenti, hogy övék az ország, ez az ország minden román állampolgáré, beleértve minket is, és nem kérünk mást, mint azt, ami bárhol az Európai Unióban normálisnak számít” – fejtette ki Tamás Sándor.
Az Erdélyi Magyar Néppárt helyi vezetősége nem kíván az akcióhoz csatlakozni, mint üzenik: nem áll szándékukban az MPP akcióiban segédkezni, amíg partnerséget ápolnak az RMDSZ szervezetével, ennek ellenére azonban az EMNP két megyei önkormányzati képviselője kiáll az ügy mellett. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben tevékenykedő megyei önkormányzati képviselő kifejtette: „a Székelyföldön élők nem engedhetik meg a pártoskodást, hiszen egységben az erő”.
Az űrlapot különben legkésőbb július 20-ig lehet kitölteni, ezeket a baróti, kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kovásznai RMDSZ irodákban naponta 8 és 16 óra között, míg az MPP megyeszékhelyi irodájában naponta 9 és 13 óra között lehet igényelni. Az említett két párt színeiben tevékenykedő polgármesterekhez is lehet fordulni, valamint helyi és megyei önkormányzati képviselőktől is igényelhető az indítvány. Emellett a dokumentum elektronikus formában is letölthető az RMDSZ háromszéki szervezetének hivatalos honlapján. Az űrlapot tehát az említett irodákba lehet eljuttatni, ugyanakkor személyesen is be lehet nyújtani a Kovászna megyei kormányhivatalhoz.

2015. június 24., szerda

Érdekes felvetés!Új fényt vethet ad a Holocauszt-ra a Ferenc pápa kérdése: miért nem bombázták az Auschwitzba vezető utakat?

2015.06.24.
Forrás: nemzeti.net

Ferenc pápa torinói látogatása során a város történelmi központjában lévő Vittorio Veneto téren 90 ezer fiatal előtt mondott beszédet.
Ferenc pápa vasárnapi beszédében kritizálta a világ nagyhatalmait a második világháborús szerepvállalásuk miatt – írta a Huffingtonpost.com. Szerinte a szövetségesek nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy megakadályozzák a holokausztot. A pápa feltette a kérdést: „miért nem bombázták a vasútvonalakat, amelyeken szállították a fogvatartottakat?”
„A nagyhatalmak rendelkeztek fényképekkel azokról a vasútútvonalakról, amelyeken a vonatok a halálba szállították a zsidókat, keresztényeket, romákat és homoszexuálisokat” – mondta a pápa. „Mondják meg nekem, miért nem bombázták le ezeket a vasúti utakat?”
A katolikus egyházfő a sztálini „koncentrációs táborokban” szenvedőkről is megemlékezett, melyeket a világháborút követően állították fel, valamint az örmények tömeges lemészárlását is kiemelte az első világháború idején a tragédiák sorában. A pápa a 30-as, 40-es évek világhatalmi játszmáit illetően úgy fogalmazott, hogy a nagyhatalmak felosztották Európát, mint egy tortát.
A pápa beszédében kiemelte, hogy a mai világban egyesek a pénzért csinálnak mindent, valamint elítélte azokat az embereket, akik nyilvánosan a béke szószólói, miközben fegyverekkel kereskednek.
mno.hu

Nagy érdeklődés közepette mutatták be Temesváron a Nemzeti Vidékfejlesztési Programot

2015.06.23. 
Forrás: nyugatijelen.com

A Temes megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara székházában hatalmas érdeklődés közepette mutatták be az elmúlt hét végén a 2014–2020 időszakra szóló Nemzeti Vidékfejlesztési Programot (PNDR). A gazdák, a mezőgazdasági befektetők és a vidéki önkormányzatok összesen 9,472 milliárd euró értékű európai uniós forrásokra pályázhatnak a következő időszakban.
„A Temes megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara elsősorban a kamarai tagokat, de a többi potenciális pályázót is tájékoztatni akarta a most induló Nemzeti Vidékfejlesztési Program újdonságairól, az intézkedések tartalmáról, a pályázási kritériumokról – nyilatkozta Mihaela Tomescu, a Kamara gazdasági igazgatója. – Mi úgy véljük, hogy az érdekeltek meg kell kapják tőlünk azokat az információkat, amelyek egy sikeres uniós pályázat megírásának előfeltételei. A konferenciánk iránt igen nagy volt az érdeklődés, ezért úgy ítélem meg, hogy sikeres volt ez a kezdeményezésünk”.
A temesvári konferencián részt vett Iulian Bucătaru, a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) helyettes vezérigazgatója, aki szerint közintézmények, községek és közösségi egyesületek, magánvállalkozók és civilszervezetek egyaránt pályázhatnak a PNDR forrásaira, amely egy országos program, így a 15 intézkedés keretében benyújtott pályázatok országos szinten versenyeznek egymással.
Pataki Zoltán

Nemzetközi Duna-konferencia Temesváron

2015.06.23.
Forrás: nyugatijelen.com

Ulm és Újvidék után Temesvár lesz a házigazdája a Dunai Kultúrák harmadik Nemzetközi Konferenciájának. A június 24–27. időszakban a Megyeháza multifunkcionális termében megrendezésre kerülő nemzetközi konferencián 14 dunai országból érkezett mintegy 100-120 jeles kulturális személyiség, művész, egyetemi tanár, kulturális menedzser és szolgáltató vesz részt.
A Temesvár Európa Kulturális Fővárosa Egyesület szervezte konferencia meghívottjai között van Ioan Vulpescu művelődési miniszter, Joachim Uhlmann, Baden-Württenberg Tudományos, Kutatási és Művészeti Minisztériumának képviselője, Ioan Holender, a George Enescu Fesztivál művészeti igazgatója, Adrian Cioroianu, a Bukaresti Egyetem Történelem Fakultásának dékánja, Horia Șurianu (Sorbonne Egyetem, Párizs) és Nick Thorpe (BBC, újságíró).
„A szervezők célja a temesvári kulturális intézmények és a dunai országok képviselői közötti partnerségek kialakítása, új együttműködési hálózatok kiépítése a dunai régióban. Az együttműködések eredményeit Temesvár pályázatának összeállítása során is gyümölcsöztetni szeretnénk az Európa Kulturális Fővárosa címre” – nyilatkozta Simona Neumann, az Egyesület ügyvezető igazgatója.
A temesvári konferenciáról további részletek olvashatók a rendezvény honlapján (www.danubeconference.timisoara2021.ro) és a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa Egyesület honlapján (www.timisoara2021.ro).
Pataki Zoltán

2015. június 23., kedd

Bogár László - Bábel látványtechnikával

Bogár László 2015.06.23.
A rák egyszerre gyilkos és öngyilkos forgatókönyvének egyik legdrámaibb mozzanata az összefüggés, hogy a halálos betegség tudatának iszonyata éppen akkor bénítja meg az ember lelki energiáit, amikor a legnagyobb szüksége volna a remény és a bizakodás pozitív érzelmi energiáira. Így aztán nemcsak azért „öngyilkos” ez a betegség, mert a rákos burjánzás azzal, hogy feléli a szervezet energiáit, mértéktelen „zabálásának” anyagcsere-végtermékeivel megterhelve azt, végül összeroppantja, és a szervezettel ő maga is elpusztul. Hanem azért is, mert a betegség tudatának szörnyű mentális terhe összeroppantja a lélek tartópilléreit is, így önmaga járul hozzá a saját pusztulásához.
A világot ma szintén egy olyan „globalóma” uralja, amely elszívja a világ erőforrásait, fölös végtermékei­vel végzetesen túlterheli, és ezzel a világot elpusztítva lényegében szintén öngyilkosságot követ el. Ennek a szemünk előtt és állandó közreműködésünkkel végbemenő öngyilkosságnak is van lelki, erkölcsi, szellemi dimenziója. Az emberiség és annak kisebb-nagyobb közösségei éppen akkor kezdenek öngyilkos „nyelvi háborút” önmaguk ellen, és verik szét ezzel a lelki talapzatukat, amikor a legnagyobb szükség lenne egymás megértésére, a megértő szeretet bölcs és türelmes befogadó gesztusaira. Bár már többször is írtam a „bevándorlás” fedőnevű jelenséghalmazról, de most újra, ezen keresztül szeretném szembesíteni magunkat újabb öngyilkossági kísérletünknek ezzel a drámai fejezetével.
A szembesülést azzal a közhellyel kell kezdenem, hogy a világ egyetlen végtelen történésfolyam, de hogy melyik történésből lesz hír, és ezeket a híreket milyen módon rendezi hierarchiába a „nem létező főkonstruktőr” (vagy inkább „fődestruktőr”), valamint, hogy milyen értelmező-hatalmilag megkomponált fogalomkészlettel írja le a történéseket, nos, ez az igazi, mindent meghatározó hatalom. Ráadásul egy olyan hatalom, amely – mivel „nincs”, és a saját létezését is tagadja, sőt büntetőjogilag szankcionálja ennek feltételezését is – nem ellenőrizhető, ezzel szemben viszont ő, akit erre (hisz nem létezik) senki fel nem hatalmazott, mégis mindent és mindenkit ellenőrizhet, megítélhet és elítélhet.
Ennek a „nem létező” erőnek a planetáris főhatalmát és diktatúráját valamilyen rejtélyes okból demokrá­ciának, vagyis „népuralomnak” szokták hívni. Túl azon az apróságon, hogy, ha valakinek, hát a „népnek” aztán soha nem volt, van és lesz uralma (ennek egyébként már a feltételezése is ellentmondás), a történet éppen arról szól, hogy a népet miként használják fel önmaga elpusztítására.
Ez a világparazitaként működő globalóma, úgy látszik, egy kifejezetten lusta élősködő, mert azt is elvárja, hogy a nép kifossza saját magát, az így nyert energiát egyenesen az ő szájába vezesse, majd amikor erre már nem képes, lehetőleg könnyen, gyorsan és olcsón önmagát is felszámolja. Kétségtelen, hogy nagyon energiatakarékos megoldás ez, és nyilván megvan a világparazita sok ezeréves ősmintázata is mindehhez. A bevándorlás fedőnevű jelenséghalmaz valóságalapja persze létezik, és állandóan növekvő, végzetes fenyegetésként eddig is jelen volt, de világméretű hisztéria csak azért és úgy lehetett belőle, ahogyan és amiért ez a pusztító világerő akarta. És éppen azért akarta, hogy mint a rák tudatának pánikja, hisztériája esetében, az iszonyú szorongás itt is feleméssze a maradék lelki energiáit is az emberiségnek.
A „projekt” jól halad, a globális látványtechnikai gépezet ontja a sokkoló és professzionálisan megrendezett „képeket”, így ugyanazon a „csövön” egyszerre „nyomatja” a rettegést, másrészt a hamis megnyugtatás illúzióját. Az eszelős verbális polgárháború, ami az ügy kapcsán Európa-szerte és Magyarországon is kibontakozott, arra utal, hogy a „fődestruktőr”, mint mindig, most is profi munkát végzett. Esély sincs már arra, hogy higgadt, nyugodt, őszinte beszédteret kialakítva szembesüljünk a kihívás valóságos természetével, és az arra adott közös válasz együttműködési tereiben próbáljunk átgondoltan és összehangoltan cselekedni. Pedig a lényeg viszonylag egyszerű. A Nyugat az elmúlt évszázadokban brutális csúcsragadozóként kíméletlenül letarolta a világot, és most a saját, mindent véres péppé daráló „műve”, és annak minden végzetes következménye készül ráomlani a mostani bevándorlók képében. Mert akkor, 1500 és 1950 között, a nyugati ember volt „bevándorló”, de ennek a „projektnek” a konstruktőre és finanszírozója akkor is ez a megnevezhetetlen világerő volt. A Nyugat népe és főként szakrális elitjei leginkább csak azzal vádolhatók, hogy hagyták és hagyják, hogy őket silány eszközként használva ez a bizonyos főkonstruktőr roncsolja szét a világot, majd ennek a pusztító következményeit elegánsan rájuk hárítsa. A szétvert világ menekültáradata ennek a világparazitának az anyagcsere-végterméke. Az „arab tavasz” nevű terrorakció-sorozatával ez a nem létező „birodalom” verte szét az Afganisztántól Szírián át Tunéziáig tartó „szűrőt”, ami eddig legalább fékezte ezt az áradatot, s most nemcsak, hogy nem fékez, de az ebben a zónában pusztító permanens polgárháború még jelentősen növeli is ezt az iszonyatot.
Amíg tehát a világ lokalitásai egyre hisztérikusabban a saját megmenekülésüket próbálják görcsösen elérni, vagyis „mindenki mindenki ellen” küzd, de nincs stratégia arra, hogy az egyes lokalitások megértsék a „birodalom” pusztító logikáját, és bátran szembe is szálljanak azzal, addig nemcsak, hogy nincs valós esély a túlélésre, de mi magunk siettetjük önfelszámolásunkat.

ENSZ-tisztség egy RMDSZ-es politikusnak

2015.06.18. 
Forrás: agerperes

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) Állandó Képviselők Bizottságának elnökévé választották Pataki Júliát, Románia kenyai nagykövetét, akinek a mandátuma két évre szól – közölte csütörtökön a kolozsvári Transindex hírportál.
Pataki Júlia, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi bukaresti parlamenti képviselője 2012 óta vezeti Románia kenyai nagykövetségét, és ebben a minőségben ellátja az ország állandó képviseletét a Nairobiban székelő UNEP mellett is.
Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke, volt környezetvédelmi miniszter az MTI-nek elmondta: Pataki Júlia személyes érdeme az, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Programjában részt vevő országok nagykövetei őt választották meg, az UNEP Állandó Képviselők Bizottságának élére.
A testületet az UNEP tagországok Nairobiban akkreditált nagykövetei alkotják, akik bizonyos esetekben maguk is hozhatnak határozatokat aktuális témákban, de alapvetően a testületnek egyeztető, döntéselőkészítő szerepe van minden környezetvédelmi kérdésben a légszennyezéstől a fenntartható fejlődésig – magyarázta az MTI-nek Korodi Attila RMDSZ-képviselő, aki korábban (Borbély Lászlóhoz hasonlóan) Románia környezetvédelmi minisztereként alelnöki tisztséget töltött be az ENSZ évente ülésező Környezetvédelmi Közgyűlésében (UNEA).
Pataki Júlia biztonságpolitikára szakosodott jogász, Románia kenyai nagykövete, az UNEP, az ENSZ Habitat és további négy ország (Uganda, Ruanda, Burundi és Tanzánia) felé is ellátja az ország diplomáciai képviseletét. 2000-2004 között az RMDSZ parlamenti képviselője volt, később uniós és nemzetközi szakértőként tevékenykedett. Több évet töltött Irakban a Nemzetközi Jogi és Emberjogi Intézet munkatársaként, az Európai Parlament Irak-ügyi tanácsadójaként, emellett négy évig az USAID által alapított, az iraki törvényhozást, demokráciát és intézményeket fejlesztő nemzetközi program menedzsere volt. Dél-Szudán parlamentjének megalakulásakor szintén szakértőként tevékenykedett, a 2011-ben függetlenné vált állam törvényhozását segítve – írta a Transindex. 
MTI

Aláírásgyűjtéssel mondatnák le Victor Pontát

2015.06.22.
Forrás: tgfsz.hu

Aláírásgyűjtésbe kezd a Nemzeti Liberális Párt Victor Ponta kormányfő leváltása érdekében. Az alakulat társelnöke, Alina Gorghiu ma jelentette ezt be.
Ugyancsak ma azt írta egy Facebook-bejegyzésben, hogy pár napja mindenhova követik és megfigyelik őt. Elmondása szerint a Szociáldemokrata Párt berkeiből értesült arról, hogy az alakulat néhány tagjából álló csoport górcső alá vette az elmúlt tíz évben kifejtett tevékenységét.
A liberálisok társelnöke meg van győződve arról, hogy Victor Ponta miniszterelnök áll mindennek a hátterében. Az ilyen megfélemlítési akcióknak esetében nem lesz foganatjuk – üzente Alina Gorghiu Victor Pontának.

2015. június 21., vasárnap

Gyűlölet nélkül Székelyföldön

2015.06.21.
Az Osonó legutóbbi előadása

Fiatalabb és kevésbé fiatal barátaimmal évek óta próbálunk minél több kommunikációs csatornát megnyitni a Székelyföldön kisebbségnek számító románok és az itt több­ségben lévő magyarok között, akár kulturális, sport-, környezetvédő, akár politikai tevé­kenységekről van szó.
Egyszerűen a normalitást, a jó együttélést és a multikulturalitást hirdetjük Sepsiszentgyörgyön, ahogy azt, szerintem minden épeszű embernek tennie kellene.
Több száz ilyenfajta tevékenységet említhetnék, a téli ünnepek környéki eseményekkel kezdve, a városnapokon, közös kirándulásokon, az angol nyelvű vitákon, a környezetvédő akciókon keresztül egészen a kizárólag magyar tannyelvű és román tannyelvű iskolák diákjai közötti találkozókig, koncertekig, feliratozott színielőadásokig.
Az interneten egyszerű kereséssel számos példát, fényképet és filmecskét találhatunk olyan eseményekről, mint a Povestea din Ajun/Mesés Karácsony, Cortul de Tineret/Ifjúsági Sátor, Saint George, City of Debate, 3M Talks, Shortcut, Saint George Earth Hour, Vox Populi, Let’s do it, Atelier, színházi fórum, Nu puteţi voi urî cât putem noi iubi (Nem tudtok annyira gyűlölni, mint amennyire mi szeretni – a szerk.), multikulturális budapesti és krakkói kirándulásokról – Prága következik –; román és magyar előadásokról és filmbemutatókról, román és/vagy magyar művészek koncertjeiről, például Luiza Zan fellépéséről a Snaps Vocals Banddel vagy Sárik Péterrel, a városi gyermekkórusokból verbuvált Madrigál Kórusról, a katolikus templomban fellépő Gheorghe Zamfirról stb.
Több száz ilyen példa van az utóbbi tíz évből, több ezer résztvevővel, és rendkívül pozitív reakciókkal. Tudják, hány ilyenről számolt be az országos sajtó?
Szórványosan néha, hogy ne mondjam, egyáltalán... Nyilvánvaló, rendezvényeink nem „vonzóak” számukra. Hogyan is írhatnák meg, hogy a román és magyar fiataloknak közös programjaik vannak? Miként írhatnák, hogy jól megértik egymást, közös rendezvényeket szerveznek és azokon együtt vesznek részt? Hogyan tehetnék meg, amikor ők, onnan Bukarestből, Moldvából vagy Olténiából „jobban tudják, mi a helyzet itt”?
Voltaképpen ez a „hagyd csak, én jobban tudom” hozza az ostoba ember legjobb leírását, ahogy azt remekül megfogalmazza az Osonó–Ecou legújabb együttmű­ködésében készült Ismeretlen barátok társasága, avagy Piknik egy japán szőnyegen című előadás egyik szereplője.
Hogyan is tudnád jobban, te, a kívülálló?
Minek kérdeznék meg tőlünk, hogyan boldogulunk itt, a „székelyek között”, ha ők amúgy is „jobban tudják”? Hogyan tudnák jobban nálunk, akik itt élünk? Naponta több tucatszor találkozunk magyar szomszédainkkal, munkatársainkkal, barátainkkal, ismerősökkel és ismeretlenekkel, akikkel együtt élünk ezen a vidéken. Természetesen itt is vannak jó és rossz dolgok, mint a világ bármely más térségében.
És ők mégis azt hiszik, hogy jobban tudják. Persze ez a „jobban” azt jelenti, hogy szerintük mi biztosan rosszban vagyunk egymással, veszekszünk, talán még verekszünk is, egyáltalán nem tudunk megegyezésre jutni. Sőt, meg vannak győződve erről. Ráadásul senki sem képes meggyőzni őket az ellenkezőjéről, akármennyi példát mondanánk vagy érvet hoznánk fel. Kár.
Persze, az egyszerű tudatlanok mellett sok veszélyes ostoba is van, akiknek érdekük szítani vagy időnként felpiszkálni a konfliktust térségünkben, főleg akkor, amikor a központi hatalom valamilyen disznóságát kell elfedni…
A manipulálás „szakemberei” ők, akik rendszeresen fel kívánják korbácsolni a kedélyeket, legtöbbször politikai, e térségen kívüli szavazatszerzési okokból, mert a „magyar veszély” még mindig képes választókat mozgósítani másfelé. Ha tényleg így lenne, akkor itt lehetne ezzel szavazatokat szerezni, nem?
Akkor Székelyföldön csak a román ultranacionalisták képviselőit szavaznák meg.
Ennek ellenére, a mindenféle vergődések dacára, az ultranacionalizmus itt marginális. Persze, néha összejön a másságot elviselni nem képes néhány dinoszaurusz, azok, akik „vadrománnak”, vagy „vadmagyarnak” tartják magukat. Néha tüntetgetnek a magyarok vagy románok ellen, de az általuk csapott zajban is rendkívül kevesen vannak, és nem reprezentatívak.
Mindegy, mások hogyan vannak vele, de mi folytatjuk az általunk szabott irányt, melynek célja a románok és ma­gyarok közötti jó kapcsolatok, az együttműködés és összefo­gás hirdetése. Tudjuk, hogy a kölcsönös bizalomért még rendkívül sokat kell tenni.
A végeredmény most kevésbé releváns és valószínűleg csak a Fennvaló ismeri azt biztosan, de Istenem, nagyon szép ez a magadfajtákkal járt út, akár különböznek tőled, akár hozzád hasonlóak!
Mădălin Guruianu

Székelyföldön soha nem fognak románul beszélni az utcán

2015.06.21.
Forrás: 3szek.ro

Jó két éve írtam egy cikket a román nyelv székelyföldi helyzetéről, de főleg az adott egynyelvű térségben élő gyermekek románnyelv-tanulási nehézségeiről, mely személyes állásfoglalások és vélemények sorát indította el. Minden akkor leírt szavamat vállaltam.

Már régóta nem képviselem a Hargita megyei oktatást, egyetlen romántanárnak sem vagyok szószólója, és azt akarom, hogy ez már az elején világos legyen. Egyszerű megfigyelő vagyok, aki a múltban, a román, valamint magyar tannyelvű iskolák katedráján eltöltött tíz év alatt gondokkal szembesült. Nagy gondokkal, egyrészt a tananyag miatt, másrészt azért, mert süket fülekre találtam, amikor nézőpontomat jeleztem, vagy oktatási alternatívákat javasoltam.
Teljes mértékben tudatában vagyok annak, hogy e cikkem után, ahogy az korábban is történt, ugyanazt az ultra-agyon-mega-hangoztatott érvet fogják felhozni:
„Tekintettel arra, hogy Hargita megye Romániában van, tudniuk KELL románul”.
Amit, természetesen, a szülőkkel szembeni vádak követnek, akik „nem tanítják meg őket”, rosszindulatból, a román nyelvvel szembeni defenzív vagy offenzív hozzáállásból, obskúrus érdekekből stb.
Ez utóbbi kezd bennem is felmerülni, de nem a szülőkkel, hanem bizonyos személyekkel kapcsolatosan, akik hasznot húzhatnak ebből a nyelvi elszigeteltségből. Mert másként nem tudom megmagyarázni a közömbösséget, főleg azok részéről, akik már felkapaszkodtak egy olyan szintig, ahonnan tényleg alkalmuk lenne objektíven bemutatni, illetve kérni ennek a helyzetnek a rendezését, mellyel diákok, szülők és tanárok évtizedek óta küzdenek.
De nem. Nem történik semmi. Tanulmányokat, felméréseket készítünk… És mit teszünk? Egyik nemzedéket áldozzuk fel a másik után. Igen, ezt tesszük, egyszerűen azért, mert senki sem akarja elismerni, hogy Romániában létezik egy alternatív megoldást igénylő egynyelvű térség.
Senki sem akarja elfogadni, hogy bár látszólag a két tagozatra (román és magyar) nézve általánosan érvényes tananyag révén alternatívákat kínálnak fel, valójában a többséget megfosztják attól az „esélyegyenlőségtől”, mellyel annyit verjük a mellünket.
Székelyföld nem Kolozsvár, nem Szatmár, de még csak nem is Marosvásárhely, ahol a román–magyar arány kiegyensúlyozott, és kétnyelvűségről beszélhetünk. Székelyföldön nem beszélnek románul az utcán, és soha nem is fognak, mert azoknak az embereknek magyar az anyanyelvük, a kulturális identitáshoz való jogukat pedig nem veheted el harcias vagy hazafiaskodó nyilatkozatokkal. Ezekkel csak tovább mélyíted a szakadékot.
Tekintettel arra, hogy az ottaniak több mint 97 százaléka szerint gond van a román nyelv iskolai oktatásával, nem hiszem, hogy meg lehetne még kérdőjelezni, hogy őket ez folyamatosan foglalkoztatja. Tekintettel arra, hogy a tanárok a saját szakállukra és a saját szabadidejük terhére igyekeznek oktatni azt a román nyelvű kommunikációt, amelyet a tankönyvek és a tananyag semmibe vesz, nem hiszem, hogy rosszindulatról lehetne szó. Amikor magániskolák vagy Magyarország által finanszírozott tanfolyamok indulnak, melyeknek a román nyelv megtanítása a fő vonzerejük, és az emberek pénzt költenek arra, hogy valós esélyeket nyújtsanak gyermekeiknek, akkor nem hiszem, hogy bármilyen ellenséges hozzáállásról beszélhetnénk. Voltak olyan magántanfolyamaim, melyekre 3 és 45 év közöttiek jártak. Vajon ez semmit sem mond?
Jelenleg, sajnos, nem be­szélhetünk esélyegyenlőségről. Mert ehhez nincs sem törvényi keret, sem megfelelő intézkedések, melyeket differenciált tananyagnak kellene tükröznie. Azt fogják majd mondani, hogy vannak kisebbségieknek szánt tankönyvek.
NEM a tankönyvek a fontosak, ezek csak OKTATÁSI SEGÉDESZKÖZÖK.
A tananyag az, mely az oktatási célokat és módszereket szabályozza. 1995 óta léteznek román nyelv- és irodalomtankönyvek a kisebbségi tannyelvű iskolák számára (az I–VIII. osztályoknak).
A 2011-es oktatási törvényben konkrét és komplex utalások vannak a román nyelv státuszára a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolákban, valamint azok jogaira, akik nem tudnak ilyen iskolába járni, és akik kérhetik, hogy még egy román tannyelvű iskolában is tanulhassák az anyanyelvüket.
Egyesek azt mondják, ez szegregáció. Szerintem az etnikai kultúrához és identitáshoz való jog, ahogy az külföldön is létezik, a diaszpóra nagy román közösségei számára (lásd az ICR – Román Kulturális Központ – programját, melynek keretében román nyelvtanárokat küldenek külföldre román nyelvet és civilizációt oktatni).
A tankönyvekhez visszatérve: a tananyag azonos, tehát elméletileg a tartalom is azonos, csak a szövegek kiválasztásában és a szövegértéssel kapcsolatos elvárások hangsúlyozásában van különbség.
A vizsgák hasonlóak, ugyanolyan követelményekkel (ami nem negatív dolog, ha az esélyegyenlőségre gondolunk). Egy VIII. osztályt elvégzőnek lehetővé kell tenni, hogy maga válassza ki középiskolája arcélét és tannyelvét anélkül, hogy ez utóbbi korlátozná a képzési lehetőségeit.
De nézzék meg, mi áll a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató tanintézményekben folyó román nyelvoktatás módszertanának általános célkitűzéseiben (58., 59. cikkely).
Az eredmény? Művi és bemagolt akadémikus nyelvezet. Amennyi belefér. A többi: néma csend vagy fehér papírlapok… Ezt bizonyítják a legutóbbi vizsgák eredményei is, melyek – sajnos – már túllépnek a szóban forgó térség határain, és melyeknek fel kellene vetniük bizonyos kérdéseket, és a jelenség mélyebb elemzését igényelnék.
Ki a hibás? Természetesen bűnbakra van szükség, és az a tanár. Határozottan NEM! Nem a tanárok, nem a diákok, nem a szülők a hibásak!
Talán a történelem, mely úgy hozta, hogy az ország egy részét többségében olyan emberek lakják, akiknek nem román az anyanyelvük. Ez bűn? Legyenek egy pillanatra csak emberek, előítéletek nélkül. Egy pillanatra felejtsék el, amit állandóan mondtak önöknek. És szívükre tett kézzel válaszoljanak a következő kérdésre: bűnös gyermek vagy, ha nem román az anyanyelved?
Igazságos dolog, hogy az iskolában nem biztosítják számodra a megfelelő körülményeket, hogy megtanuld annak az országnak a nyelvét, melynek területén megszülettél?
Florina Vaipan
Forrás: Háromszék / Corbiialbi.ro / Főtér.ro

Megnyílt a XI. Levendula Fesztivál Tihanyban

2015.06.20 MTI
A tihanyi levendula kiemelkedő értéke, igazi ékessége a magyar mezőgazdasági kultúrának, termesztése a tájba illő gazdálkodás jó példája, ezért ismertté kell tenni a tihanyi levendulát.

Facebook Levendula Hetek (fotó: Vers József)

A földművelésügyi miniszter a XI. Levendula Fesztivál megnyitóján, Tihanyban elmondta: az 1920-as évek közepén, amikor betelepítették a levendulát a Tihanyi-félszigetre, egy új termesztési hagyományt gyökereztettek meg. A tihanyi levendulából készült illóolajok, gyógyászati célokat szolgáló növényi kivonatok a múltban is Európa szerte keresettek voltak, eljutottak Amerikába is - ismertette Fazekas Sándor. 
A Balaton-Felvidéki Nemzeti Park igazgatója, Puskás Zoltán arról beszélt, hogy 1952 óta védett terület Tihany, és ez nemcsak egy védettségi kategóriát, hanem a természeti környezetre való kiemelt odafigyelést, a kulturális és az épített örökség védelmét, a hagyományőrzést, a levendula kultúrájának ápolását is jelenti. A tihanyi levendulafesztivál pedig már egy erősödő példás összefogásról, együttműködésről tesz tanúbizonyságot - tette hozzá. 
Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője szerint ma már elképzelhetetlen a balatoni nyár a tihanyi levendulafesztivál nélkül, Tósoki Imre, Tihany polgármestere pedig Tihany hírneve és identitása alapjának nevezte a levendulát. 
A nőiességet, a kecsességet jelképező gyógynövény gyakran kap helyet esküvői csokrokban, kozmetikumokat és gyógyhatású készítményeket is gyártanak belőle. A levendulát aratják, zsákba teszik, süteményben megeszik, szörpben megisszák és pálinkában kóstolgatják - fogalmazott a polgármester a növény sokrétű felhasználásáról. 
A rendezvény keretében átadták több termelőnek a nemzeti parki termékvédjegyeket. Ezek célja a helyi készítésű élelmiszerek fogyasztási kultúrájának emelése, a termékek piacra jutásának elősegítése, a hagyományos mesterségek, tevékenységek megőrzése és a természettel harmonikus gazdálkodás és termékelőállítás ösztönzése. 
A tihanyi bekötőútnál kialakított levendulaültetvényeken szombat délelőtt több százan vettek részt a nemzeti park szedd magad akciójában, a tihanyi Belső-tó partján pedig csaknem száz kézműves és helyi termelő, csaknem negyven gasztronómiai különlegességeket bemutató sátor várta a vendégeket a XI. Levendula Fesztiválon, amely több ezer érdeklődőt vonzott.

2015. június 20., szombat

Nem akart románul beszélni, megbírságoltak egy hatvannégy vármegyést

Központ június 16, 2015
A csendőrség ötszáz lejes bírságot rótt ki a kézdivásárhelyi trianoni megemlékezés egyik szervezőjére, mert nem volt hajlandó románul beszélni a csendőrökkel – írta a Szék-helyek.ro portál.
A csendőrség – a kép formájában is közölt bírságolási jegyzőkönyv szerint – azt rótta fel Szőcs Csongornak, hogy amikor igazoltatni próbálták, román nyelven válaszolta: Kézdivásárhelyen magyarul beszélnek, és hogyha beszélni kívánnak vele, hozzanak tolmácsot. A jegyzőkönyv szerint az incidens szemtanúi is megtagadták, hogy románul szóljanak.
A csendőrség egy 1991-es törvény azon cikkelyére hivatkozott a jegyzőkönyvben, mely a személyi adatok megadásának az elutasítására, illetve a beidézésen való megjelenés megtagadására vonatkozik. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi trianoni megemlékezésén a szervezők szerint mintegy 150-en vettek részt. A felvonulók fekete zászlókat lobogtattak, és azt skandálták: vesszen Trianon!
Megfellebbezték a bírságot
Szőcs Csongor, a HVIM kézdivásárhelyi alelnöke az MTI-nek elmondta, hogy a Brassóból kivezényelt csendőrök egyike a rendezvény előtt kérdezte őt mint szervezőt a megemlékezés részleteiről. Ő magyarul válaszolta, hogy a rendezvény lefolyásának a részletes kétnyelvű leírását leadták a polgármesteri hivatalba, és az egyik helyi rendőrnek szólt oda románul, hogy hívjon tolmácsot, mert Kézdivásárhelyen jogában áll magyarul beszélni. Hozzátette, nem kérték, hogy igazolja magát, ha kérték volna, és ezt megtagadta volna, akkor elvihették volna a rendőrőrsre, de nem tették.
Szőcs Csongor elmondta, hogy a bírságolási jegyzőkönyvet néhány nappal később postán kapta meg. Hozzátette, hogy a címét, személyi adatait jól ismerik a kézdivásárhelyi hatóságok, így a brassói csendőröknek nem volt nehéz megszerezni ezeket. Kijelentette: a bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítését kérte a kézdivásárhelyi bíróságon.
Forrás: mti

Ha anyanyelved használatát emlegeted a csendőrnek megbírságolnak
2015. június 16.
Kézdivásárhelyen a Trianoni gyásznapi megemlékezés után Szőcs Csongort a brassói csendőrség képviselője Florian Suciu megbüntette 500 lejre mert a hatalmi szerv képviselőjével magyarul szeretett volna kommunikálni, ami végül is alkotmányos joga.
A megemlékezés után a rendőr oda ment Szőcshöz - aki az egyik szónoka volt a rendezvénynek - és igazoltatta. Szőcs megkérte román nyelven hogy hozzon fordítót mivel Kézdivásárhelyen magyarul beszélnek, ezután csak magyarul beszélt. Ezért a 61/1991-es törvény 1 és 2 bekezdése alapján megbüntették 500 lejre melynek felét kell kifizetni ha ezt megteszi 48 órán belül - tartalmazza a csendőri jegyzőkönyv. Továbbá még tartalmazza nem volt jelen tanú a kihágást elkövető nem utasítja vissza, hogy románul beszéljen de annyit közöl: fordítót kér hogy tudjon magyar nyelven értekezni. 
Alig egy éve Kézdiszentléleken a brassói csendőrség állítólagos zelegorkodásért megbüntetett és megvert három fiatalt. Jelen esetben, mert valaki az alkotmányos jogát követeli pénzbírságot kap.
Milyen jogállam Románia? Úgy néz ki a sok korrupció mellet elfér a kisebbségek megalázása is?
Megnéztük a 61/1991-es törvényt amely semmi olyan kihágást, vagy az anyanyelv használatának a kérelméért büntetést nem tartalmaz. Felsorolja, hogy koldulásért, olyan szavak használatáért mely erőszakra buzdít, közmegbotránkoztatásért, hivatali és hatalmi szervek sértegetéséért és még sok másért lehet a cikkelyek alapján bírságot kiróni.
Úgy látszik a az államhatalmi szervet képviselő csendőrnek sérti a fülét ha az ember anyanyelvén szeretne védekezni az ellene felhozott vádakkal szemben, mert elképzelhető, hogy nem az időjárásról akart elbeszélgetni, ha már igazoltatta.
Tóth

Legea nr. 61(r4)/1991 pentru sancţionarea faptelor de încălcare a unor norme de convieţuire socială, a ordinii şi liniştii publice

În vigoare de la 27.09.1991
Art. 1.
Pentru asigurarea climatului de ordine şi linişte publică necesar desfăşurării normale a activităţii economice şi social-culturale şi promovarea unor relaţii civilizate în viaţa cotidiană, cetăţenii sunt obligaţi să aibă un comportament civic, moral şi responsabil, în spiritul legilor ţării şi al normelor de convieţuire socială.
Art. 2.
Constituie contravenţie săvârşirea oricăreia dintre următoarele fapte, dacă nu sunt comise în astfel de condiţii încât, potrivit legii penale, să fie considerate infracţiuni:
1) săvârşirea în public de fapte, acte sau gesturi obscene, proferarea de injurii, expresii jignitoare sau vulgare, ameninţări cu acte de violenţă împotriva persoanelor sau bunurilor acestora, de natură să tulbure ordinea şi liniştea publică sau să provoace indignarea cetăţenilor ori să lezeze demnitatea şi onoarea acestora sau a instituţiilor publice;
2) constituirea unui grup format din trei sau mai multe persoane, în scopul de a săvârşi acţiuni ilicite, contrare ordinii şi liniştii publice şi normelor de convieţuire socială, precum şi actele de încurajare sau sprijinire, sub orice formă, a unor astfel de grupuri de persoane, care incită la dezordine socială;
3) apelarea, în mod repetat, la mila publicului, de către o persoană aptă de muncă, precum şi determinarea unei persoane la săvârşirea unor astfel de fapte;
4) aruncarea asupra unei persoane, construcţii sau asupra unui mijloc de transport cu obiecte de orice fel, cu substanţe inflamante, iritant-lacrimogene sau cu efect paralizant, corosive sau care murdăresc, dacă nu s-au produs vătămări ale integrităţii corporale sau sănătăţii, ori pagube materiale;
5) organizarea, îngăduirea sau participarea la jocuri de noroc – altele decât cele autorizate potrivit legii – de natură să lezeze bunele moravuri;
6) atragerea de persoane, sub orice formă, săvârşită în localuri, parcuri, pe străzi sau în alte locuri publice în vederea practicării de raporturi sexuale cu acestea spre a obţine foloase materiale, precum şi îndemnul sau determinarea, în acelaşi scop, a unei persoane la săvârşirea unor astfel de fapte;
7) acceptarea sau tolerarea practicării faptelor prevăzute la pct. 6) în hoteluri, moteluri, campinguri, baruri, restaurante, cluburi, pensiuni, discoteci sau în anexele acestora de către patronii sau administratorii ori conducătorii localurilor respective;
8) comercializarea armelor cu aer comprimat sau cu gaze comprimate, a arbaletelor, arcurilor pentru tir, pescuit sau vânătoare în alte locuri decât în magazinele autorizate să efectueze operaţiuni cu arme de foc şi muniţii;
9) vânzarea armelor cu aer comprimat sau cu gaze comprimate, a arbaletelor, arcurilor pentru tir, pescuit sau vânătoare persoanelor care nu au împlinit vârsta de 18 ani, persoanelor care au săvârşit acte de violenţă menţionate în cazierul judiciar, precum şi persoanelor care suferă de boli neuropsihice menţionate în certificatul de sănătate eliberat de policlinica teritorială;
10) neţinerea evidenţei de către magazinele autorizate a cumpărătorilor armelor prevăzute la pct. 8) în registre speciale, vizate de organele de poliţie, în care vor fi menţionate datele de stare civilă, domiciliul, seria şi numărul actului de identitate ale cumpărătorului, numărul cazierului judiciar, numărul certificatului de sănătate neuropsihică, cu denumirea policlinicii teritoriale, precum şi caracteristicile armei vândute.
Dacă cumpărătorul este titular al unui permis de armă, este scutit de obligaţia de a prezenta cazierul judiciar şi certificatul de sănătate neuropsihică, iar dacă cumpărătorul este titular al unui permis de conducere, acesta este obligat să prezinte numai cazierul judiciar;
11) alarmarea publicului, a organelor specializate pentru a interveni în caz de pericol ori a organelor de menţinere a ordinii publice, prin darea semnalelor de pericol sau, după caz, prin solicitarea intervenţiei la faţa locului, fără motiv întemeiat;
12) întreruperea curentului electric sau stingerea, fără drept, a lămpilor ce servesc la iluminatul public pe străzi, în parcuri, săli de spectacol sau în alte locuri publice;
13) pătrunderea, cu încălcarea normelor legale de acces, în sediile autorităţilor publice centrale şi locale, instituţiilor publice, instituţiilor de învăţământ şi spaţiilor aparţinând acestora, indiferent de destinaţia lor, regiilor autonome, societăţilor reglementate de Legea nr. 31/1990, republicată, cu modificările şi completările ulterioare, partidelor sau altor formaţiuni politice, organizaţiilor guvernamentale şi neguvernamentale, ambasadelor şi reprezentanţelor altor state ori ale organizaţiilor internaţionale de pe teritoriul României, precum şi ocuparea fără drept a terenurilor aparţinând ambasadelor şi reprezentanţelor sau a terenurilor situate în perimetrul acestora ori refuzul de a le părăsi la cererea organelor de ordine;
14) scrierea sau desenarea, fără drept, pe pereţii clădirilor, pe garduri sau pe obiecte de folosinţă comună aflate în locuri publice, deteriorarea prin orice mijloc a acestora, precum şi dezlipirea sau distrugerea, fără drept, a reclamelor, anunţurilor şi afişelor legal expuse în locuri anume destinate;
15) nerespectarea măsurilor de ordine sau a regulilor stabilite pentru buna desfăşurare a manifestărilor cultural-sportive;
16) deteriorarea, ridicarea sau mutarea, fără drept, a semnelor sau indicatoarelor de orientare turistică şi rutieră ori a celor care semnalează existenţa unui pericol pentru viaţa persoanelor;
17) lăsarea în libertate ori fără supraveghere a animalelor care pot prezenta pericol pentru persoane sau bunuri;
18) refuzul consumatorului de a părăsi un local public în care se consumă băuturi alcoolice, după ora de închidere sau la cererea îndreptăţită a unui salariat al localului;
19) servirea consumatorilor cu băuturi alcoolice în localurile publice şi în afara acestora, în zilele şi la orele când, potrivit dispoziţiilor legale, acestea sunt închise sau este interzisă desfacerea băuturilor alcoolice ori după ora de închidere stabilită prin autorizaţia de funcţionare;
20) servirea cu băuturi alcoolice în localuri publice şi în afara acestora pe timpul desfăşurării adunărilor publice, grevelor, manifestărilor sportive sau altor asemenea întruniri publice, în imediata apropiere, precum şi consumul de băuturi alcoolice în astfel de condiţii de către participanţi;
21) desfacerea, comercializarea şi consumul băuturilor alcoolice în locurile publice, la intrarea în curţile şi în interioarele lor, cum sunt: spitale şi alte unităţi sanitare, centre de plasament al minorilor, unităţi şi instituţii de învăţământ şi educaţie, lăcaşuri de cult şi instituţii religioase aferente cultelor care interzic consumul băuturilor alcoolice în practicarea religiei respective, pe trotuarele sau aleile de acces ale acestora;
22) servirea cu băuturi alcoolice, în localurile publice, a consumatorilor aflaţi în vădită stare de ebrietate, precum şi a minorilor;

Gratulálunk! Csoma Botond a Kolozs megyei RMDSZ új elnöke

2015. június 20. szombat, 10:43 Cs. P. T.
Csoma Botondot választották meg az RMDSZ Kolozs megyei elnökének a szervezet pénteki tisztújító küldöttgyűlésén. A kolozsvári városi tanácsos az egyetlen jelölt volt, Máté András eddigi elnök már nem pályázta meg a tisztséget a feszültégektől sem mentes ülésen.
Csoma Botond megválasztása után elmondta, aktívabbá tenné a Kolozs megyei RMDSZ-t, amely szerinte az utóbbi két-három évben nem volt eléggé jelen a közösség életében. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szervezetben nem hozták létre az ügyvezető elnöki tisztséget.

Csoma Botond | Fotó: rmdsz.ro

„Az ügyvezető elnökre nem azért van szükségünk, hogy az elnök munkáját végezze, hanem azért, mert nagy szervezet vagyunk, csupán Kolozsváron 13 kerületi szervezetünk van. Kolozsváron van a legtöbb tennivaló, nehéz meggyőzni a városban élő magyarokat, hogy menjenek el szavazni. Emellett közelebb kell hoznunk a szervezethez az értelmiségieket” – vázolta célkitűzéseit a politikus, aki a Szabadelvű Kör elnöke is. 
„Nincsenek örökzöld politikusok”
Máté András a maszol.ro-nak azzal indokolta visszalépését: meggyőződése, hogy nincsenek örökzöld politikusok. Emlékeztetett arra, hogy tizenhat éve tölt be választott politikai tisztséget (megyei elnök, megyei alelnök, MKT-elnök) az RMDSZ-ben. „Ennyi idő után teret kell adni másoknak is a bizonyításra” – jelentette ki. Hozzátette, négy éve a képviselőházi frakcióvezetője is, és nem szereti a tisztséghalmozást.
Csoma Botond bírálataira reagálva a volt megyei elnök elismerte: valóban gondok vannak a szervezet tevékenységével, különösen Kolozsváron. "Ennek az is lehet az oka, hogy a kolozsvári kerületi szervezetek irányítását jobbára tapasztalatlan fiatalokra bíztam" – magyarázta. A megyei ügyvezető elnöki tisztség létrehozásáról azt mondta: az elnöknek jogában áll eldönteni, hogy szükség van-e egy ilyen posztra a szervezetben, vagy sem. "Én nem láttam szükségét" – tette hozzá.
Voltak feszültségek
Máté András megerősítette azokat az értesüléseinket, miszerint a tisztújító küldöttgyűlés nem volt feszültségmentes. Amikor a Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) tagjainak megválasztására került sor, Deák Ferenc kisbácsi RMDSZ-elnök kifogásolta, hogy olyan fiatalok is jelöltették magukat, akik "csak néhány napja" iratkoztak be a szervezetbe.
A volt megyei elnök szerint jelölésük a szabályzatnak megfelelően történt. "Az más kérdés, hogy ez erkölcsi szempontból korrekt-e vagy sem. Én még azt is feljánlottam az ülésen, hogy lemondok az MKT-tagságomról és átadom helyem másoknak" – mondta Máté András.
Szerk.megjegyzés
Keizer Róbert a MPP Kolozs megyei elnökének a felkérésére ezennel tolmácsoljuk a megyei illetve a városi MPP elnökségeknek a gratulációját Csoma Botond úrnak a Kolozs megyei RMDSZ  új elnökének!
A két alakulat közti együttműködés reményében sikerekben gazdag és eredményes munkát kiván az MPP Kolozs megyei elnöksége az újonnan választott az RMDSZ Kolozs megyei elnökségnek is!     

Érdekes - Kilenc agrármérnöki képzés szűnik meg, az anyaországban

2015. június 14.Agroinform.hu
Helyettük egyetlen szak indul mezőgazdasági mérnök néven.
Az agrárképzések közül megszűnik az állattenyésztő mérnök, az élelmiszermérnök, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, a kertészmérnök, a környezetgazdálkodási agrármérnök, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnök, a mezőgazdasági mérnök, a növénytermesztő mérnök és a természetvédelmi mérnök képzés is.
Helyettük egyetlen szak indul, mezőgazdasági mérnök néven. Megmarad a szőlész-borász szak, és bevezetik a ménesgazda felsőoktatási szakképzést.
Bár Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábban azt mondta, augusztus végére várható az egyeztetések befejeződése, a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és az új képesítések felvételéről szóló kormányrendelet már a Magyar Közlöny keddi számában megjelent. Ez képzési területenként tartalmazza az alapképzési, mesterképzési szakokat, felsőoktatási szakképzéseket. A rendelet 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
Az agrárképzések közül megszűnik az erdőmérnöki alapszak, és nem lehet majd jelentkezni informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, állattenyésztő mérnöki, illetve növénytermesztő mérnöki képzésre sem. A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szak 2016-tól vidékfejlesztési agrármérnöki név alatt fut majd.
Ugyanakkor az az egyetem vagy főiskola, amelynek a kínálatában eddig szerepelt a mezőgazdasági mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki vagy a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszak és az agrármérnöki mesterképzési szak is, agrármérnöki osztatlan képzést indíthat.

2015. június 18., csütörtök

Összeért a magyar és a román autópálya

2015.06.12. 
Forrás: iho.hu

Az építők összekapcsolták Nagylaknál a magyarországi és a romániai autópályát.
Az építők összekapcsolták Nagylaknál a magyarországi M43-as és a romániai A1-es autópályát – közölte pénteken az Aradon.ro aradi hírportál. A portál közlése szerint csütörtökön öntötték le az aszfalt koptatórétegét az országhatáron áthaladó pályaszakaszra. Jelenleg a határátkelő kialakítása zajlik, építik a határátkelőhely épületeit és a kamionoknak fenntartott parkolót. 
Az Autópályák és Országutak Országos Társaságának (CNADNR) illetékesei a portálnak elmondták, a Magyarországot Romániával összekötő autópálya megnyitásához kormányközi egyezmények aláírására van szükség. A munkálatok befejezését júliusra ígéri az építő. A társaság korábban közölte: az Arad-Pécska, a Pécska-Nagylak és a Nagylak-Makó sztrádaszakaszt egyszerre nyitják meg, várhatóan augusztusban. 
A Nagylak–Arad autópályán jelenleg egy Pécska és Arad közötti tíz kilométeres szakaszon dolgozik a kivitelező. Itt a szalagkorlátok felszerelése van folyamatban. Az autópályát 2013 áprilisában kellett volna átadni, de a CNADNR felbontotta a szerződést a korrupciós ügybe keveredett korábbi kivitelezővel, és új közbeszerzési eljárást írt ki a munkálatok befejezésére. 
A pályaszakaszok átadása után Budapesttől Temesvárig lehet majd autópályán eljutni. A Székelyföldre tartó autósnak azonban érdemes lesz mérlegelnie, hogy Aradon letérjen a pályáról, és a Maros völgyén haladó E68-as országúton folytassa az utat, mert a temesvári kitérő mintegy negyven kilométerrel hosszabbítja meg az utat.

MTI

Talajgenerátoros jégesőelhárítás


Nagy Sándor olvasónk küldte be a következõ leirást a jégverés elleni küzdelemre. A Talajgenerátor ami feljuttatja a ezüst-jodidot a felhőkbe. Személyi hívón jön a jel és a kezelő bekapcsolja, másik jelre ki. a Központ pedig, ahonnét irányítják a rendszert, folyamatosan kémleli a zivatarfelhőket és indítja a működésüket. ezek cégeknél, magánházaknál stb van lerakva szerződés keretén belül kis kiegészítő fizetésért elvégzik a munkát. Üzemeltetése tehát nem csak nem bonyolult, hanem nem is költséges...

A Vortex típusú talajgenerátor leírása (a NEFELA adatai nyomán)
A talajgenerátoros jégesőelhárítás, egy francia kutató, Prf. J. Dessens támogatásával 1991-ben vezettük be, így töbsb mint 30 év alatt összegyűlt technikai és módszertani tapasztalataik átvételére kaptunk lehetőséget. A francia ANELFA jégesőelhárítási egyesüléstől beszerzett készülék alapján gyártottuk és gyártjuk le az általunk működtetett eszközöket.
A készülék három fő egységből áll: levegőtartály (1), oldattartály (2) és égetőkémény (3).
A levegőtartály biztosítja az 1,3 bar-os túlnyomást az oldattartályban, melyben 8 g/l töménységű ezüstjodid - aceton oldat van. Az oldatot egy 30 mikronos fúvóka porlasztja az égető kéménybe, ahol kb. 800 - 900 Celsius fokos hőmérsékleten ég el. A kijutott AgI molekula csoportokból, a hirtelen lehűlés hatására, 0,06 - 0,08 mikronos AgI kristályok alakulnak ki, melyeknek szerkezete a jégkristályokéhoz hasonló.
1 g AgI-ból kb. 100 billió db aktív kristály-részecske keletkezik. A használt nyomásérték és fúvóka méret mellett kb. 0,8 - 1,0 liter oldat ég el óránként

A talajgenerátoros jégeső-elhárítás elvi alapjai
Természetes körülmények között a jégszemek kialakulása nagy magasságban, -10°C, -15°C hőmérsékleti szinten megy végbe. Itt néhány nagyobb, erősen túlhűlt vízcsepp megfagy és ezek a jégszemkezdemények még folyékony halmazállapotú vízcseppeket összegyűjtve, igen gyorsan növekednek. Ennek eredményeként nagy jégszemek alakulnak ki, melyeket a feláramló levegő már nem tud fenntartani és nagy sebességgel esve, rövid idő alatt elérik a talajt.
A jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal rengeteg ezüstjodid (AgI) kristályt gyártunk. Az AgI részecskéknek ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék, nagy koncentrációban és még a jégszemek kialakulását megelőzően kell a zivatarfelhőkbe jutniuk.
A zivatarfelhők kialakulásuk, fejlődésük idején felszippantják a talaj közeli meleg-párás levegőt, ebből nyerik energiájukat és a víztartalmuk döntő részét. Miközben végig „porszívózzák” az alattuk lévő területeket, az általunk gyártott ezüstjodid részecskék is a felhőbe jutnak. A felhőbe került AgI kristályok (lévén kristályszerkezetük hasonló a jégéhez) elősegítik a túlhűlt vízcseppek korábbi fagyását. Ennek következtében több jégszemkezdemény alakul ki és ezek a természetes jégmagvakkal versenyezve gyűjtik össze a még folyékony halmazállapotú túlhűlt vízcseppecskéket. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz. Ezek a jégszemek lassabban esnek a föld felé, ezért hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán jelentősen csökken méretük. Szerencsés esetben teljesen elolvadva, esőcseppekként érik el a talajt, de legalább is jóval kisebb, és lazább szerkezetű jégszemekként érnek le. Az ilyen védelemben részesülő területen a jég által okozott kár is jóval kisebb lesz.
Az előzőekből látszik, hogy a talajgenerátoros jégeső-elhárítás megelőző, preventív módon működik, a már kialakult jégszemeket nem tudja „szétrobbantani”, „elolvasztani”. A védett területen kívülről érkező jégfelhő sajnos továbbra is károkat fog okozni. Az Egyesülés abban a szerencsés helyzetben van, hogy a horvát, illetve a szerb jégeső-elhárítási területek délről csatlakoznak a mi területünkhöz, az ottani elhárítási tevékenység javítja a mi rendszerünk hatékonyságát is

2015. június 12., péntek

Matt Damon beszéde megrázta a világot – de elhallgatták!

Az Oscar-díjas színész szavainak hatalmas hullámokat kellett volna verniük, de mégis csak pár tízezer emberhez jutottak el. Nem véletlenül…
A közismert színész, Matt Damon olyan beszédet mondott széles közönség előtt, amit joggal nevezhetünk “ébresztőnek”, hiszen mikor Howard Zinntől idéz, az igazsággal szembesíti azokat, akiknek fogalmuk sincs arról, ami a világban folyik:
a dolgok nagyon rossz irányba haladnak és egy “hatalmas baljós előjel”, amiben most élünk.
Arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy ha ezt hagyjuk, hamarosan nagyon csúnya fordulatot vesznek majd az események. Az előkészületek maximálisan erre utalnak és a zsarnokság élvezői, a hatalom valódi birtokosai és irányítói jól tudják azt, hogy erejük az emberek tudatlanságából és birka mód irányíthatóságából fakad….
A jogállamiság csak törvényessé tette és végletekig fokozta azt az igazságtalanságot, ami a középkorban létezett. Az igazi problémát pedig azok a milliók jelentik, akik birka módjára követik a kizsákmányolók parancsait.
“Azzal kezdem, hogy a világ a feje tetejére állt, és a dolgok teljesen rosszul mennek.
Nem a megfelelő emberek vannak börtönben, és nem a megfelelő emberek vannak szabadon.
Nem azok vannak hatalmon, akiknek kell, és nem azok vannak hatalom nélkül, akiknek kell. A gazdagság olyan módon van felosztva ebben az országban és a világon, ami nem egyszerűen reformot kíván, hanem a gazdagság drasztikus újrafelosztását.
Abból a feltevésből indulok ki, hogy nem kell erről túl sokat mondanunk, hiszen csak el kell gondolkodnunk a mai világ helyzetén, és máris rájövünk, hogy a dolgok a fejük tetejére álltak. Ha nem gondolkodunk, ha csak a tévét bámuljuk, és a statisztikát meg hasonlókat nézzük, akkor tényleg azt hihetjük, hogy nem mennek olyan rosszul a dolgok. Vagy csak egy picit mennek rosszul.
Csak egy picit kell magunkba vonulnunk, majd amikor visszajövünk, és ránézünk a világra, elborzadunk. Tehát abból a feltevésből kell kiindulnunk, hogy a dolgok valójában a fejük tetejére álltak; és mi most a felfordulásról beszélünk — a polgári engedetlenségről. És amint kimondjuk, hogy a polgári engedetlenségről van szó, azzal azt mondjuk, hogy problémánk a polgári engedetlenség, de nem ez a problémánk.
Problémánk a polgári engedelmesség, problémánk az a sok-sok ember a világ minden részén, akik követik kormányuk vezetőinek parancsait, és háborúba mennek; és milliók haltak meg az engedelmesség miatt.
Láthatjuk, hogy ezt történt a náci Németországban, tudjuk, hogy a probléma az engedelmesség volt, az, hogy az emberek engedelmeskedtek Hitlernek. Az emberek engedelmeskedtek, – ez hiba volt. Szembe kellett volna szállniuk, ellenállást kellett volna kifejteniük, és ha ott lettünk volna, megmutathattuk volna nekik.
Sztálin Oroszországában is ez volt, tudjuk, hogy az emberek engedelmesek, az emberek olyanok, mint a birkák. Ne feledjük azokat a nehéz időket, amikor az embereket a feudalizmus zsákmányolta ki, minden borzalmas volt a középkorban
De most nyugati civilizációban élünk, jogállamiságban.
Ez a jogállamiság törvényessé tette és végletekig fokozta azt az igazságtalanságot, ami a jogállamiság előtt létezett, ezt tette a jogállamiság. 
Amikor a világon minden nemzet azt tapasztalja, hogy a jogállamiság a vezetőket szolgálja, és balsorsra ítéli az embereket, kezdjük ezt felismerni. Gondolkodásunkban felül kell emelkednünk e nemzeti határokon.
Nixon és Brezsnyev sokkal többet osztott meg egymással, mint amit Nixon velünk.
J. Edgar Hoover sokkalta többet osztott meg a szovjet titkosrendőrséggel, mint amennyit velünk.
Egy nemzetközi jogrend létezése az, ami az összes ország vezetőjét elvtársi viszonyban köti egymáshoz. Ezért lepődünk meg mindig, amikor találkoznak egymással, mosolyognak, kezet ráznak, együtt szivaroznak.
Valójában kedvelik egymást, nem számít, mit mondanak.
Azt próbáljuk elmondani, hogy valójában vissza kell térnünk a függetlenségi nyilatkozat alapelveihez, céljaihoz és szelleméhez.
Mert az azt mondja, hogy ellenállást kell kifejteni a jogtalan hatalommal és erőkkel szemben, amelyek megfosztják az embereket életüktől, szabadságuktól, boldogsághoz való joguktól. Ilyen feltételek között arra a jogunkra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányt változtassuk meg vagy töröljük el jelenlegi formájában, a hangsúly pedig az eltörlésen van.
A függetlenségi nyilatkozat alapelveinek megállapításához azonban meg kell szegnünk a törvényt.
Nem szabad tovább engedelmeskednünk az olyan törvényeknek, amelyek gyilkolni küldenek, vagy a gazdagságot rosszul osztják fel, vagy bagatell vétségekért bebörtönöznek embereket, míg másokat súlyos bűnök esetén sem börtönöz be.
Remélem, hogy ez a szellemiség nemcsak a mi országunkban fog győzni, hanem más országokban is, mindenkinek szüksége van rá. Valamennyi országban az embereknek az engedetlenség szellemét kell követniük az állammal szemben, ami nem metafizikai dolog, hanem erő és gazdagság, és a világ valamennyi országában az emberek között egyfajta függetlenségi nyilatkozatra van szükség, mert mindenki ugyanarra törekszik.“

2015. június 9., kedd

HANGYA-határozatok és vélemény 2015-re

Május 29-én tartotta a HANGYA éves beszámoló közgyűlését.

Szeremley Béla társelnök megnyitó szavai után Patay Vilmos elnöki beszámolójában tájékoztatta a tagságot 2014. évi tevékenységről és az idei év terveiről. Kiemelt célként a 2014-2020 támogatási ciklusban hozzáférhető források feltételeiben a termelői szövetkezeti együttműködések kiemelt kezelésének elérését, a tagszervezeteink felkészítését az uniós források elérésére, különös figyelemmel a termelői együttműködésekre, valamint a gazdasági szabályozásban a szövetkezetek átláthatóságából adódó versenyhátrányok kiegyenlítését jelölte meg.
Szólt a 2014. évi lobbytevékenységük meghatározó kereteinek kialakítása és megerősítése érdekében a Földművelésügyi Minisztériummal való stratégiai partnerségi megállapodás előkészítéséről, valamint arról, hogy tartalmilag továbbfejlesztették a stratégiai együttműködést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával.
A Földművelésügyi Minisztériummal való kapcsolat keretében képviseljük tagszervezeteinket az Agrárgazdasági Tanácsban, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Monitoring Bizottságában és további – operatív feladatokat ellátó – konzultatív szakági bizottságokban. Ismertette a szervezet alapszabályában meghatározott alapfeladatok ellátása mellett a 2015. évi kiemelt feladatokat:
• A 2014-2020 támogatási ciklusban hozzáférhető források feltételeiben a termelői szövetkezeti együttműködések kiemelt kezelésének elérése a Földművelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség határkörébe tartozó intézkedések körében.
• A tagszervezeteink felkészítése az uniós források elérésére kiemelten a termelői együttműködésekre, és a vertikális kapcsolatok erősítésére vonatkozó intézkedésekre vonatkozóan.
• A szövetkezeti szabályozás korrekciója révén a szövetkezés különleges értékeinek jogi elismerése, és ezen alapulóan a gazdasági szabályozásban a szövetkezetek átláthatóságából adódó versenyhátrányok kiegyenlítése.
• A tagszervezetek folyamatos felkészítése, számukra konzultációs segítségnyújtás a változó jogi környezetre.
• Szakmai tervezési együttműködés a HANGYA COOP Holding tevékenységének fejlesztéséhez.
• A tagszervezetekkel közösen a termelői együttműködések eredményeinek méltó megjelenítése a 2015. évi OMÉK-on.
A Hangya Együttműködés érdekvédelmi szervezet májusi közgyűlésének szünetében azzal a kéréssel kerestem meg Nagy Sándort, a Balatonboglári Pinceszövetkezet elnökét, hogy foglalja össze az elhangzottak tanulságait:
Hogy a mai napnak mi volt a tanulsága, azt tudom mondani, hogy a Hangya Együttműködés érdekvédelmi szervezetünk – melyben Igazgató Tanácsi tag vagyok – 1997. óta nem tudott áttörést elérni annak érdekében, hogy hazánkban bevezetésre kerüljön az EU konform szövetkezeti modell, amely Európa szerencsésebb részének az agráriumát jellemzi. A harmadik hullám után, amikor bizakodásra volt okunk, mert a választási kampányokban erre vonatkozóan ígéretek hangzottak el, megállapíthatjuk, sajnos a szavakat nem követték tettek. Itt tartunk most.
Az hogy, 1992 óta atomizált agrárgazdaságok, megosztva, sokszor egymás ellen is kijátszva, porlanak, mint a szikla, jól mutatja, hogy az őstermelők és mezőgazdasági kisvállalkozások több mint fele időközben eltűnt, létszámuk, a falvak megtartó erejével együtt csökkent. Az elmúlt 25 év bűne ez. Véletlen vagy tudatos, ki tudja? Annyi bizonyos, erős érdekcsoportok lobbyttevékenységre képesek, pártkapcsolatokkal rendelkezők úgy vélik, érdekeiket sérti a szövetkezeti rendszer. Elég, ha azt mondom, a támogatások két rendszeréből egyszerűen kizárták a szövetkezeteket.
Az egyéni érdekeknek a közösségi érdekek elé való helyezése, nehezen védhető kormányzati cselekvés, hacsak nem arról van szó, hogy előbb pártbarát nagytőkések felfejlesztése a célja az adott kormánynak, mégpedig a közösség pénzén. Előbbieket felismerve, hogy legyen valami pozitív jövőképünk a szövetkezés előnyeiről, biztosítani kell az érintetteket és különösen azokat, akik ellenfélként viselkedtek eddig. A nagybirtokosokat, sőt, a kormánnyal szimbiózisban élő lobbistákat, mai divatos szóval az oligarchákat!
Hiszen legyen az ő birtokuk bármekkora méretű, a szövetkezetben, mint profitcentrumban, a termékpályán keletkezett nyereség, tagonként kimutatott létrehozásának arányában visszaosztásra kerül, így az ő profitjuk is megmarad, sőt, jelentősen nő! A vertikális integráció, egy termék termelése közben felhasznált anyagok, eszközök közös beszerzése, a termelt alapanyag közös begyűjtése, minősítése, feldolgozás, raktározása, értékesítése minden tagnak előnnyel jár. Nyilván ki-ki a saját gazdaságának mérete szerint vesz részt benne.
A horizontális integrációban pedig, ami a vertikális integrációban résztvevő profitcentrumok tulajdonában van, pénzügyi szolgáltatás, vagyon-, és kárbiztosító szolgáltatás, input és output áruk forgalmazására üzletlánc, szaktanácsadás, minőségbiztosítás, fejlesztő kutató közös szervezet, oktatás, képzés, szolidaritással kapcsolatos tevékenység folyik. Az így létrejött másodlagos szövetkezetek profitja is végül a termelőhöz jut vissza, legyen az őstermelő, vagy akár nagybirtokos. A profit így maximalizálódik és előnnyel jár mindenki számára. Nem is beszélve a piaci információk hozzáféréséhez, az érdekérvényesítő képesség pedig szintén erősödik.
A Hangya Együttműködésnek és a többi agrár-érdekképviseleti szervnek közös álláspontot kell kialakítania. Ezután közösen felhívni az agrárgazdaság szereplőit a cselekvésre. Ebben lehetne szerepe a Nemzeti Agrárkamarának is. 
Komoly feladat marad még az állam részére is, nem várható el ugyanis, hogy a gazdasági szereplők maguk építsenek ki egy olyan szervezetet, ami elvégzi a szövetkezetfejlesztést, ez állami feladatvállalás nélkül nem megy. Szövetkezetfejlesztés intézményesítésére van tehát szükség. A Hangya Együttműködés kidolgozott egy Szövetkezetfejlesztési törvényjavaslatot. Hasznosítható.
Továbbá feladata még az államnak, a meglévő rendeletek szintjén, a szövetkezetellenes jogszabályok – figyelemmel a szövetkezet specialitására, befelé nonprofit, kifelé forprofit – kijavítása. E nélkül állandó akadályba ütközik a szövetkezeti mozgalom fejlődése. Se szeri, se száma azoknak a rendeleteknek, amik elkészítésüknél csak tőketársaságot ismernek. De nem csak az állami szervek rendeletei, hanem a különféle hivatalok, hatóságok, köztestületek sincsenek felkészülve még a szövetkezetek létezésére.
A törvényhozásnak is van feladata: a Ptk-ba ágyazott Szövetkezeti törvény átdolgozása, a nemzetközileg elfogadott szövetkezeti alapelvek szerint sürgető feladat! 1995-ben a manchester-i 7 db alapelv és 6 db szövetkezeti értéknek a jelenlegi törvény nem felel meg, ugyanis az leginkább tőketársaságként kezeli a szövetkezetet. Így a nemzetközi szövetkezeti mozgalomban való részvételünk is kétséges. Pedig nagy szükségünk van a segítségükre. 
Ahogy hozzászólásomban is elmondtam a végén, ez az egész szövetkezet politika, döntést igényel. Jelenleg csak reménykedni tudunk, hogy lesz változás. Parlamenti pártok közül van két párt is, amelyik ezt a vonalat támogatja, de a kormánypárt is válaszút elé került. Döntenie kell, szövetkezeti rendszer nélkül ugyanis az a kérdés: vagy a vidék, vagy az oligarchái. Szövetkezeti rendszerrel ilyen választási kényszer nincs!
„Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen…” – olvashattuk az elnökség mögött kifeszített molinón Széchenyi gróf szavait – fejezte be tájékoztatóját Nagy Sándor a Balatonboglári Pinceszövetkezet elnöke.

2015. június 2., kedd

Végleges jóváhagyás az új vidékfejlesztési tervre

2015.06.02. 
Forrás: www.3szek.ro

Május 26-án az unió tanácsa véglegesen jóváhagyta a 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési tervet, így minden akadály elhárult az összes pályázható fejezet, illetve terület kiírása elől. Az új tervben összesen 9,472 milliárd euró lesz pályázható az említett hétéves időszakban, ebből 8,127 milliárd az uniós költségvetésből származik, amihez a román állam költségvetéséből kötelezően 1,345 milliárd eurót kell hozzáadni.
A tervben számszerűleg 15 nagy fejezetre (pályázási területre) és több alfejezetre (programra) lehet majd pályázni, ebből a mai napig csak a gazdaságok korszerűsítésére és a fiatal gazdák megtelepedésének támogatására tehettek le az érdekeltek pályázatokat. Daniel Constantin szakminiszter ígérete szerint június végéig a legtöbb fejezetre elindítják a kiírást, a napokban a vidéki beruházásokat kifizető ügynökség honlapján újabb eligazító pályázati füzetek jelentek meg. 
Lényeges eltérés nem lesz ezek és a végleges változat között. Így a 04. számú, a Beruházások nevet viselő fejezet (ennek része a már március 25-től pályázható 4.1-es, Gazdaságok korszerűsítése című alfejezet is) keretében tanulmányozható a 4.1.a) alfejezet: Gyümölcs­termesztés támogatása, a 4.2 alfejezet: Beruházások a mezőgazdasági termékek feldolgozásában, a 4.2. a) alfejezet: Beruházások a gyümölcsök feldolgozásában, a 4.3 alfejezet: A mezőgazdasági és erdészeti infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése. 
A terv 6-os számú, a Gazdaságok és vállalkozások fejlesztése nevű fejezeténél (ide tartozik a 6.1 számot viselő, a fiatal gazdák támogatásáról szóló is) tanulmányozásra felkerült az ügynökség honlapjára. Az eligazító füzet a 6.2 alfejezetnél: Nem mezőgazdasági tevékenységek támogatása; a 6.3 alfejezetnél: Kisgazda­ságok támogatása; a 6.4 alfejezetnél: Nem mezőgazdasági típusú szolgáltatások támogatása. A terv 07. fejezeténél (Alap­szolgáltatások és a vidék megújulásának támogatása) tanulmányozható a pályázateligazító füzet a 7.2 és 7.6 alfejezete, melyek neve: Beruházások a vidéki alap-infrastruktúra létrehozására és Beruházások a kulturális örökség megőrzésére.
Incze Péter Háromszék

Akcióban a titkosszolgálat? – Lejáratási kampány miatt tett feljelentést Árus Zsolt

2015.06.02. 
Forrás: nava .hu

Vélt titkosszolgálati lejárató és megfélemlítő kampány miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a főügyésznél Árus Zsolt gyergyószentmiklósi vállalkozó, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke. Árus Zsolt közölte, a különböző címekről küldött internetes levelekben, illetve Gyergyó­szentmiklós utcáin elszórt nyomtatott anyagokban róla és vállalkozásáról valótlan állításokat terjesztenek.
A vállalkozó szerint a levelek rá vonatkozó valós információfoszlányait csakis titkosszolgálati módszerekkel lehetett összegyűjteni. A módszerek felsorolásában telefonbeszélgetései lehallgatását, elektronikus levelezésének és személyes mozgásainak megfigyelését említette. 
Árus Zsolt szerint a lejárató levelek – melyek Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét és Mezei Jánost, Gyergyó­szentmiklós tisztségéből felfüggesztett polgármesterét is említik –voltaképpen a Székely Nemzeti Tanács ellen irányulnak. A lejárató leveleket olyan elektronikus levélcímekről küldték, mint a szekely.wikileaks@gmail.com, szekelydemokratikus.szovetseg@gmail.com, de Borsos Géza SZNT-alelnök címéről is ment rágalmazó levél. Borsos Géza később közölte, hogy ismeretlenek feltörték internetes postafiókját, és visszaéltek a nevével. Az egyik angol nyelvű lejárató levelet az Európa Tanács több hivatalos címére is elküldték. 
Az informatikai céget működtető Árus Zsoltnak sikerült bizonyítania, hogy a különböző címekről küldött lejárató levelek csatolmányai ugyanazon a számítógépen készültek. Árus Zsolt szerint a rágalmazáshoz fenyegetés is társult. Egy ismeretlen személy egy április eleji éjszakán behatolt a háza udvará­ra, és egy műanyag szatyrot hagyott ott az egyik – Gyer­gyószent­miklós utcáin is elszórt – kinyomtatott dokumentummal, egy fe­nyegetőlevéllel és egy csí­kos pizsamával. Árus szerint vala­mennyi levélnek a meg­fé­lemlítés volt a célja. 
Szer­zőjük azt akarta elérni, hogy hagyjon fel a Székely Nemzeti Tanácsban végzett munkájával. Árus Zsolt közölte, az ügyészség mellett a Román Hírszerző Szolgálat­nak és a szolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti bizottságnak is elküldte beadványát, azt kérve, hogy vizs­gálják ki a történteket, és tegyék meg a szükséges lépéseket.

Házi Áldás