Népújság, 2010-06-21Sütõ Andrásra emlékezett a hét végén Marosvásárhelyen és Pusztakamaráson az író nevét viselõ baráti egyesület.
A kétnapos rendezvénysorozat szombat délután három órakor vette kezdetét a vásárhelyi református temetõben. Sütõ András sírjánál Demeter József lelkipásztor tartott rövid megemlékezõ áhítatot. Mint mondta, Jézus sírja elõl a kõ el volt hengerítve. Sütõ is elhengerítette életünk köveit, azokat a köveket, amelyeket nemzeti öntudatunk, megmaradásunk elé dobtak. De elhozta gyémántköveit is, amelyekkel életünk egyik legnagyobb vigasza lett. Õt nem a holtak, hanem az élõk között kell keresnünk. Nem kellett feltámadnia, mert csak test szerint halt meg. Ott él a Kárpát-medencei nemzet szívében és azoknak a népeknek a tudatában, akik saját anyanyelvükön olvassák csodálatos sorait. Mert amit ránk hagyott, az második Hegyi beszédnek is mondható.
A koszorúzással záruló, temetõbeli megemlékezés után a szépszámú közönség a Bernády Házba sétált, ahol a soron következõ elõadás-sorozat, rövid konferencia kezdetére már telt házassá növekedett a publikum. A résztvevõket, magyarországi és hazai vendégeket Nagy Pál, a Sütõ András Baráti Egyesület elnöke köszöntötte, majd Csegzi Sándor alpolgármester vette át a szót. – A tavalyi, hasonló megemlékezésen Marosvásárhely nagyjai között említettem Sütõ Andrást. Életemben írásai, színdarabjai által mély nyomot hagyott, megelõlegezett bizalma önkormányzati pályámon számomra meghatározó erõvel bírt – mondta az alpolgármester, majd a személyes találkozások emlékeit elevenítette fel. – Sütõ András félt a lakásában. Figyelték '89 elõtt és után. Fontos volt a másik oldalnak, mert tudták, hogy fontos nekünk. Kopjafáján egy lámpást láthatunk. Ez számomra azt a fényt jelképezi, amit Sütõ András jelent.
Pusztakamarás polgármestere hozzászólásában megjegyezte, megtisztelteté snek érzi, hogy részt vehet a megemlékezésen. Elmondta, a kamarásiak tisztában vannak Sütõ nagyságával, emléke ápolását nagyon fontosnak tartják és mindenkit szeretettel várnak, aki az író emléke elõtt tiszteleg vagy a szülõi házat kívánja megtekinteni.
Kincses Elõd András napjától a fekete márciusig címmel tartott igen érdekes elõadást Sütõ András 1990 márciusa elõtt megélt napjairól. A kulisszák mögötti történésekrõl, politikai játszmákról és ok-okozati viszonyokról, amelyek következménye mindenki elõtt ismert: Sütõ megveretése, fél szemének elvesztése. A kezdetek RMDSZ-érõl, amelynek Sütõ megyei elnöke volt, a forradalom utáni magyar–román összefogásról és a másik fél szürke eminenciásainak ezt szándékosan szétzüllesztõ tevékenységérõl, a sajtóban megjelent hamisításoktól a TVR-s botrányig. Emlékeztetett arra, hogy Sütõ 1989. december 22-e és 1990. március 19-e között milyen magas szinten képviselte az erdélyi, romániai magyarság ügyét, de sajnos a szekus túlerõvel és profizmussal szemben nem sokat tehetett.
Kilyén Ilka színmûvésznõ Nagy Gáspár Sütõnek dedikált versét szavalta el, majd a szom.bati rendezvénysorozat zárásaként Kötõ József tartott elõadást Sütõ András színházi – elsõsorban kolozsvári magyar színházi – kapcsolatairó l.
Nagy Botond,
