A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje – jelentette ki szombaton Kolozsváron Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, aki részt vett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülésén. Szó esett a Sapientia és a PKE támogatásáról, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) újraindításáról is. Semjén pénteken, Sepsiszentgyörgyön azt mondta: a kérelmezők három hónap alatt kaphatnak magyar állampolgárságot. Ezt megelőzően a magyar kormányfőhelyettes Bukarestben tárgyalt, vasárnap pedig Gyulafehérváron leszögezte: Magyarország nem támogatja a verespataki bányaberuházást.
Semjén Zsoltot fogadja Markó Béla RMDSZ-elnök
Fotó: Szentes Zágon
Az EMEF-et a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közösen alapította, így a két társelnök éppen e két szervezet vezetője, Markó Béla és Tőkés László. Annak idején azért hívta életre a két szervezet az EMEF-et, hogy kidolgozza és gyakorlatba ültesse az erdélyi magyar közösség sorsának jobbítását szolgáló stratégiákat. Semjén Zsolt hivatalos romániai látogatását jó alkalomnak találták arra, hogy a kincses városban meghívják őt a testület szombati ülésére.
Az ünnepi ülést a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) központi épületében tartották. Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora ez alkalomból ismertette a politikai vezetőkkel a magyar állami támogatásból létrejött intézmény történetét és megvalósításait. Külön felkérte Markó Bélát, a román kormány miniszterelnök-helyettesét, hogy álljanak a jövő héten sorra kerülő akkreditációs döntés mellé, és segítsenek, hogy a törvényalkotás, majd a parlamenti szavazás az intézményi akkreditációról mihamarabb bekövetkezhessen.
Az RMDSZ elnöke erre ígéretet tett, és kijelentette: amennyiben az Országos Akkreditációs Bizottság június 24-én kedvezően dönt a három városban – Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában – működő magyar magánegyetem akkreditációjáról, úgy a kormány mihamarabb megalkotja az ezt megalapozó törvényt, és a parlament őszi időszakában már sor kerülhet az állami elismertetést szentesítő szavazásra is.
Tőkés László a magánegyetemet alapító egyházfők egyikeként, illetve a társintézmény, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) elnökeként „mentőövet” kért a magyar kormánytól. Rámutatott: az elmúlt nyolc szűk esztendő a létbizonytalanság szélére sodorta a magyar nyelvű egyetemeinket, már az is eredmény, hogy egyáltalán megmaradtak. Minőségi mutatóként értékelhetjük, hogy a PKE-t már akkreditálták, a Sapientia-EMTE pedig karnyújtásnyira áll ettől.
Semjén Zsolt a magyar kormánynak a határon túli magyar felsőoktatás melletti elkötelezettségéről biztosította a jelenlévőket, Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes pedig felvetette, hogy a leendő magyar-román közös kormányülés egyik tárgypontjaként a román állami finanszírozás kérdését is emeljék be.
Az EMEF napirendi pontjai közül elnapolták a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalapításáról szóló döntést, mert az RMDSZ és az EMNT között néhány tartalmi és formai kérdésben nézetkülönbségek merültek fel, ezek tisztázását valószínűleg a jövő héten pénteken, Marosvásárhelyen végzik el egy másik EMEF-ülés keretében.
Az EMEF ülése után Markó és Tőkés közös sajtóértekezlet keretében üdvözölte a magyar miniszterelnök-helyettest a magyarországi költségvetésből létrehozott Sapientia Egyetem épületében. Markó Béla elmondta: arra kérték a magyar kormányt, hogy kiemelt figyelmet fordítson ennek az oktatási intézmények a támogatására, továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését, a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve a romániai magyarság szellemi fejlődését biztosító művelődési intézmények ügyét.
Semjén Zsolt tájékoztatta a romániai magyarság képviselőit a magyar kormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Jelezte, hogy várhatóan júliusban újból összehívják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely új lendületet adhat a magyar-magyar párbeszédnek. „A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje” – jelentette ki. Bár a magyar kormány nem illetékes az elszakadt nemzetrészek politikai szerveződései között „igazságot tenni”, a politikai racionalitás és a józan ész azt diktálja, hogy minél szélesebb körű összefogással képviseljék az adott közösségeket – mondta. „Mi a lehető legszélesebb társadalmi bázisú összefogásban vagyunk érdekeltek, és aki ezzel szembemegy, az a magyar üggyel megy szembe” – fogalmazott a politikus.
Semjén Zsolt és Markó Béla egyaránt gratulált Tőkés Lászlónak, hogy az Európai Parlament alelnökévé választották. A magyar miniszterelnök-helyettes szerint ez nem csupán a magyarság, hanem Románia egésze számára nagy jelentőségű esemény. „Számunkra Tőkés László személye iránytűként szolgál” – állapította meg újságírók előtt Semjén Zsolt.
„Fontos, hogy a magyar állam az elkövetkező időszakban is kiemelt figyelmet fordítson a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására, továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését, a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve a romániai magyarság szellemi fejlődését biztosító művelődési intézmények ügyét” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök.
A politikus romániai megbeszélésein központi helyet kapott a Magyarország és Románia közötti együttműködés kérdése. A szombati ülés résztvevői a sajtóértekezleten kedvezően értékelték, hogy Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök pozitívan viszonyult a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez. Tőkés László a román-magyar kapcsolatok javításának fontosságát történelmi visszatekintéssel is hangsúlyozta. Emlékeztetett: kilencven évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést, hetven évvel ezelőtt pedig Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, majd ismét változott a helyzet. „Milyen jó, hogy most, hetven év után nem kell határokat cserélgetni, mert a határok az Európai Unióban – a schengeni rendszerben – képletessé válnak” – mondta. Szerinte most inkább azon kell gondolkodni, hogyan lehet begyógyítani a Trianon okozta sebeket, hogyan lehet orvosolni azokat a sérelmeket, amelyeket később a kommunista diktatúra okozott a romániai magyarságnak, gyökeresen átalakítva például Erdély etnikai térképét. Az európai parlamenti alelnök szerint e sebek begyógyítására alkalmas lehet a Magyarország és Románia közötti közeledés.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a romániai magyarságnak és a román kormánynak a magyarországi árvíz-sújtotta települések megsegítésére irányuló kezdeményezéseiért. Hangsúlyozta azt is, köszönettel tartoznak Romániának a magyar állampolgárság megszerzése tekintetében is, hiszen a magyar állampolgársági törvény a hasonló román törvényt követi. Emlékeztetett arra, hogy a magyar állampolgárság megadása tekintetében nincs etnikai diszkrimináció, ugyanis a magyar állampolgárság megszerzése egyedi kérelem alapján történik, ennek feltétele pedig az, hogy a kérvényező valamelyik felmenője magyar állampolgár legyen, és valamilyen szinten tudjon magyarul, azaz, nem feltétlenül kell magyar nemzetiségűnek lennie.
Semjén Zsolt arról biztosította romániai tárgyalópartnereit, hogy Magyarország uniós elnöksége alatt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Románia a schengeni övezet részévé váljon.
Tőkés László, az EMNT elnöke az EMNT megalapításának szükségességéről és az azóta eltelt hét esztendő eredményeiről tájékoztatta vendégét. 2003-ban a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) vállalta annak ódiumát, hogy egy bővített közgyűlésen legitimitást biztosítson az autonómia iránt elkötelezett alternatíva kiépítéséhez. E közgyűlésen elhatározottak következtében született az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), majd a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), illetve az ebből alakult Magyar Polgári Párt (MPP). Az EMNT részben be is töltötte feladatát, sikerült megakadályozni az autonómia-program szőnyeg alá söprését, mi több, a mozgalmi múlttól és közképviseleti munkával elvégzett kodifikációtól eljutottunk az erdélyi Magyar Összefogásig. Viszont az összefogás nem lehet öncélú, fogalmazott az EP alelnöke, nagyon világos célok és értékek mentén kell, hogy szerveződjön, és hozzátette: csakis úgy lehetséges nemzetpolitikai rendszerváltozás, ha nem helyzetkövető, hanem helyzetteremtő magatartást tanúsítunk. A püspök kijelentette: jelenleg is elsőrendű céljaink közé tartozik a többszintű autonómia megteremtése, és megköszönte, hogy az állampolgárság kiterjesztése mellett a Nemzeti Összetartozás törvényében az autonómia-rendszerek tételes támogatását is vállalta a magyar országgyűlés.
Tőkés László külön is köszöntötte Répás Zsuzsannát, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetőjét, mert – mint fogalmazott az EMNT elnöke – az államtitkár-helyettes „lélekben már húsz éve felelős érettünk”, és eddigi munkájával bizonyította, hogy legméltóbb e tisztség viselésére.
Semjén Zsolt szombaton koszorúkat helyezett el a Házsongárdi temetőben, a magyar kultúra több eszmélyiségének sírjánál, valamint a Bánffy-család kriptájánál.
Magyarország ellenzi a verespataki bányaprojektet
A környezeti kockázatok miatt Magyarország elleni a verespataki bányaprojektet – jelentette ki Semjén Zsolt vasárnap, Gyulafehérváron. A magyar kormányfőhelyettes szerint nem román-magyar problémáról van szó, ám egy esetleges környezeti katasztrófa mindkét országot érintene. További tárgyalásokat kell folytatni a bányaprojektről – hangoztatta Semjén, aki szerint a román törvényeknek van döntő szerepük Verespatak ügyében, de figyelembe kell venni a vonatkozó nemzetközi szabályozásokat is.
Semjén Zsoltot elkísérte Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is, aki mintegy két hónappal korábban szintén leszögezte, hogy az alkalmazni kícánt ciántechnológia miatt Budapest nem támogatja a verespataki bányanyitást.
A magyar miniszterelnök-helyettes vasárnap szentmisén vett részt a gyulafehérvári római katolikus Szent Mihály székesegyházban, és találkozott Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel.
Három pilléren nyugszik a magyar nemzet
Semjén Zsolt pénteken Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol elmondta: a magyar nemzetpolitikának az az alapgondolata, hogy történelmi okok miatt három pilléren nyugszik a magyar nemzet, az anyaország magyarsága, a Kárpát-medencében, illetve a nyugati emigrációban élő magyarság alkotja.
A miniszterelnök-helyettes a helyi magyarokkal találkozott a Székely Nemzeti Múzeumban. Beszédében, illetve az azt követő sajtótájékoztatón elmondta: mindhárom pillérre szükség van, hiszen azok csak együtt biztosíthatják a magyar nemzet stabilitását. Emlékeztetett a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadására, amelynek értelmében a jövőben egyedi kérelemre, gyorsított eljárással mindenki megkaphatja ezt az állampolgárságot, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, avagy vélhetően az volt, és valamilyen szinten tud magyarul. „Az a magyarság, amely eddig is egy volt szellemében, kultúrájában, történelmi sorsközösségében, most közjogi értelemben is egyesülhet” – hangsúlyozta a politikus. Elmondta: ezt a törvényt január elsejétől fogják alkalmazni, addig felállítják a lebonyolító hivatalokat, így akár nagykövetségeken, konzulátusokon vagy bármely magyar önkormányzatnál be lehet adni a kérelmet, és három hónapon belül az illető kezében lesz a magyar állampolgárságot igazoló okirat és a magyar útlevél. „Ez természetes kötelességünk volt, nem véletlen, hogy ez volt az a törvény, amelyet még a kormány megalakulása előtt keresztülvittünk” – mondta Semjén Zsolt.
Ismételten megköszönte a romániai magyarságnak azt a segítséget, amelyet a árvíz sújtotta magyarországi településeknek nyújtott. „Ez lelkileg is nagyon sokat jelentett, hiszen a magyarországi magyarság megtapasztalhatta, hogy a bajban számíthat a határon túli nemzettársakra” – tette hozzá. Semjén Zsolt péntek este a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson vacsorán vett részt a magyar megyei tanácselnökökkel, polgármesterekkel. Az RMDSZ tisztségviselőin kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői is jelen voltak.
Semjén az energetikai és az egyházi együttműködésről is tárgyalt Bukarestben
A romániai magyarság számára fontos oktatási törvény, az energetikai együttműködés, az állampolgárság megadása, a gazdasági egyensúly megteremtése, a turisztikai együttműködés és az egyházak együttes fellépése egyaránt szerepelt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteki bukaresti tárgyalásainak témái között.
A magyar politikust a Cotroceni-palotában fogadta Traian Băsescu államfő. Semjén Zsolt – mint az MTI-nek a tárgyalások után elmondta – örömmel nyugtázta, hogy a román képviselőházban elfogadták a magyarság számára oly fontos oktatási törvényt. Băsescu leszögezte: ő személy szerint is, akárcsak a Demokrata-Liberális Párt elkötelezett a törvény elfogadtatása mellett, így várhatóan a szenátusban is meg fogják szavazni. A Băsescu támogatását élvező, kormányon lévő Demokrata-Liberális Párt (PD-L) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) alkot kormánykoalíciót, és többséget élvez nem csupán a parlament alsóházában, hanem a szenátusban is. A magyar miniszterelnök-helyettes ezen a tárgyalásán is elmondta: a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez a hasonló romániai törvényt vették mintául. „Ugyanúgy, ahogy Románia kiterjesztette a román állampolgárság lehetőségét – elsősorban a Moldáviában élő románokra –, mi is kiterjeszthetjük a magyar állampolgárságot például az Erdélyben élő magyarságra” – állapította meg Semjén Zsolt, aki nagyra értékelte, hogy Băsescu elnök pozitív módon viszonyult a magyar állampolgársági törvényhez. Az erdélyi magyarság ezt nem fogja elfelejteni – tette hozzá a magyar politikus.
A magyar-román gazdasági együttműködés számos területét is górcső alá vették. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek az energetikai téren folytatandó együttes cselekvésre, annak érdekében, hogy az energiaellátásban csökkenteni lehessen a függőséget és a kiszolgáltatottságot. Az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott eszmecserén a magyar kormány által javasolt 29 pontos programot és a román kormány intézkedéseit vetették össze a tapasztalatok átadásának szellemében. Mint Semjén Zsolt elmondta, román vendéglátóit igen érdekelte az a terv, hogy a magyar kormány 200 milliárd forintot készül kifizettetni a bankokkal az arányos közteherviselés jegyében.
Azt is érdeklődéssel fogadták, hogy Magyarországon nem a fizetéseket csökkentették, hanem a bértömeget, ezáltal arra ösztönözték az állami hivatalokat, hogy inkább a bürokrácia rendszerét építsék le, s ne az alkalmazottak béreit szorítsák le. Bukarestben azt is nagyra értékelték, hogy Magyarországon a politikai osztály önmagával kezdte a létszámcsökkentést – mondta az MTI-nek Semjén Zsolt.
Konkrét gazdasági, pénzügyi kérdésekről is szó esett, például az egykulcsos, 16 százalékos adóról vagy a családi adózás irányába mutató, a demográfiai helyzet javítását célzó lépésekről – tette hozzá.
Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel elsősorban a turisztikai együttműködésről tárgyaltak, s megállapították, hogy a fejlesztésben nagy jelentősége lehet a magyar gyógyvizeknek. Udrea rövidesen Budapestre látogat – mondta Semjén Zsolt.
A Daniel pátriárkánál, a román ortodox egyház vezetőjénél lezajlott találkozón leszögezték: az Európai Unión belül fontosak ugyan a gazdasági kérdések, de nem lehet zárójelbe tenni a megszentelt hagyományokat és a spirituális értékeket. Ezért egyházainknak az Európai Unión belül is érvényesíteniük kell értékeiket és érdekeiket – állapította meg Semjén Zsolt.
Idézték II. János Pál pápa mondását, amely szerint Európa „két tüdővel lélegzik”, az egyik a keleti keresztény hagyomány, a másik a nyugati kereszténység hagyománya. Abban is egyetértettek, hogy egyházpolitikai kérdésekben közvetlen kapcsolattartást alakítanak ki. „Tehát amikor Magyarország és Románia a különböző uniós ügyekben együtt lép fel, adott esetben történelmi egyházaink is együtt lépnek fel az uniós fórumokon” – mondta az MTI-nek a miniszterelnök-helyettes.
