Az „irredentizmusra” történő utalás az erdélyi magyarság számára sötét, már rég túllépettnek hitt idők emlékét idézi fel. Tény azonban, hogy a legfelső román vezetés szemében a romániai magyar közösség puszta léte is kockázati tényezőt képez, másképpen nehéz lenne megmagyarázni, hogy a román titkosszolgálatok miért tartják fent mindmáig az úgynevezett irredenta osztályaikat, amelyek felszámolását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) már számtalanszor követelte, s amelyek – a kommunista időszakból átörökölten – ma is megfigyelés alatt tartják a magyar értelmiséget, a magyar polgárokat és nemkülönben a magyarság intézményeit.
A román elemzőket elsősorban a sajtó kockázati tényezőként történő feltüntetése döbbentette meg. Valeriu Turcan elnöki szóvivő azzal magyarázta a szöveget, hogy Romániában az elmúlt időszakban elterjedt a „különböző médiatrösztök” által folytatott, állami intézmények lejáratására irányuló sajtókampányok gyakorlata, ami szerinte mindenképpen veszélyforrást jelent a nemzetbiztonságra. A sajtó jelentős része azonban mindebben csupán az államfő újabb támadását véli felfedezni a nézeteivel szemben álló, vezetési stílusát bíráló médiaintézmények ellen. A média kockázati tényezőként történő feltüntetése ellen romániai sajtószervezetek is tiltakoztak.
A sajtó ellen a héten nem ez volt az egyetlen támadás. A kormány szintén szerdán döntött arról, hogy növeli a médiaintézmények által kifizetett szerzői jogok adóját, és azokat is kötelező módon tb-hozzájárulás alá vonja, ami sok romániai intézményt létezésében fenyeget.nol.hu
